Az offal ne törődj, akinek nem tetszik, elmegy karibtengerezni vagy zacefronozni.
A nagybirtok rendszer ,a velejáró függőségi kapcsolat 1945-ig, az elmaradott, korrupt társadalomban sokáig éltek az uram-bátyám kapcsolatok, nem a teljesítmény számított, hanem a születés, a cím, a kiváltság.
Ezt jelenleg is nyögjük: aki dolgozik, azt kiröhögik, lenézik, aki pénzt tud kiszajrézni, az a belevaló gyerek. Erre gondoltam.

27. Gyorkos (2008-12-04 13:37.21)

- (válasz Orgona 25. hozzászólására)

Ha van kedved kifejthetnéd hogy mire gondolsz, bár már nagyon OFF-ban járunk (bocsi mindenkitől). Érdekes lehet a felvetésed.

26. Cziki (2008-12-03 08:22.59)

- (válasz Orgona 25. hozzászólására)

Sajnos így van!

25. Orgona (2008-12-03 08:20.56)

- (válasz Gyorkos 24. hozzászólására)

Ilyen értelemben feudális vonások 1945-ig megmaradtak a magyar társadalomban.
Bizonyos reflexek nyomokban még ma is működnek.

24. Gyorkos (2008-12-03 06:16.41)

- (válasz Legisfalk 20. hozzászólására)

Csak a pontosítás kedvéért hozzáfűzném, hogy a "feudalizmus" szó a 19. században már nálunk nem szorosan a hűbéri rendszert (a földbirtok szolgálatért való, tehát feltételes adományozásan alapuló szemelyi függési rendszer) jelenti, hanem tágabb értelemben a nemesi-arisztokrata előjogok es kiváltságok, az úr-jobbágy viszonylat stb. világat. A forradalom és szabadságharc folyamán a 48 áprilisi törvények ezeket is törölték és még az abszolutizmus korában is megmaradtak ezek a változtatások.

23. Orgona (2008-11-27 10:14.43)

- (válasz Legisfalk 22. hozzászólására)

O.K.

22. Legisfalk (2008-11-27 10:08.23)

- (válasz Orgona 21. hozzászólására)

Tulajdonképpen máig vannak, de történelmi-, közjogi értelemben 1848 felszámolta a feudalizmust.

21. Orgona (2008-11-27 10:03.36)

- (válasz Legisfalk 20. hozzászólására)

Ez igaz, de a monarchia felbomlásáig, sőt a Horthy-korszakban is maradtak feudális jegyek a társadalomban.

20. Legisfalk (2008-11-27 09:48.56)

- (válasz Gyorkos 19. hozzászólására)

Feudum = hűbérbirtok, feudalizmus = hűbéri rendszer, hűbéri társadalom, állam. Hűbéri lánc, nemesi előjogok (pl. pallosjog), jobbágyság, ilyesmi. 1848-tól nem beszélhetünk feudális államról.

19. Gyorkos (2008-11-27 06:10.27)

- (válasz Shikaka 18. hozzászólására)

Csak arra gondoltam, hogy 1850 (zsandárság) és 1881 (csendőrség) után is még feudális állam volt a monarchiának ezen a részén, bár igaz, hogy nem a klasszikus, középkori formájában.

18. Shikaka (2008-11-26 20:53.14)

Szóval az igaz, hogy a film idején az Alföldön elméletileg nem volt csendőrség már 2-3 éve, és nem is lesz még 1881-ig.

17. Shikaka (2008-11-26 20:44.50)

- (válasz Gyorkos 16. hozzászólására)

Utánakérdeztem, és egy segítőkész ember kisegített.

Tehát:

1. 1849-1867 császári fennhatóság alatt
2. 1867-1881 (csak Erdélyben!) 1876-ig részben osztrák, részben magyar, onnantól csak magyar minisztériumi alárendeltségben
3. 1881-1919 magyar alárendeltségben a Vörös Őrségbe történő beolvasztásáig (egész ország, nem csak Erdély)
4. 1919-1945 között Magyar Királyi Csendőrség

16. Gyorkos (2008-11-26 15:49.33)

És 1848 - vagy inkább 1850 - után?

15. Shikaka (2008-11-26 14:19.57)

- (válasz Gyorkos 13. hozzászólására)

Szerintem feudális államban erre nincs szükség, lévén a bíráskodásra jogosultak (szabad városok, nemesek, uralkodó) mind rendelkeznek szolgálatukban álló katonákkal, akiket fel lehet használni bűnüldözésre, ha nincs fontosabb dolguk (pl. háború)

14. Legisfalk (2008-11-22 18:34.10)

- (válasz Gyorkos 13. hozzászólására)

Nem volt, bizony. :)

13. Gyorkos (2008-11-22 14:07.26)

- (válasz Orgona 12. hozzászólására)

Nincs mit. Érdekes kérdés volt ez az anakronizmus dolog és érdekelt ezeknek a szervezeteknek az időbeli elhelyezkedése. Hogy az ember el tudja helyezni a dolgokat, ha előkerül ez a téma. Viszont akkor felmerül a kérdés, hogy akkor 48 előtt milyen igazán erős, államilag egységes rendfenntartó szervek működtek (most a katonaságot ne számítsuk ide)? Ugye a rendőrség csak alakulgatóban volt még. A Rózsa Sándor c. sorozatban sokat emlegetett perzekútorok inkább a város szolgálatában álló szolgálók voltak. Nyilván a város is fizette őket. Úgy tűnik 1840 előtt egyáltalán nem is volt központilag irányított és fenntartott ilyen típusú szervezet. Valaki majd megmondja itt az okosságot.

12. Orgona (2008-11-22 13:39.01)

- (válasz Gyorkos 11. hozzászólására)

Köszi, hogy megerősítettél.

11. Gyorkos (2008-11-22 11:48.01)

- (válasz Orgona 5. hozzászólására)

A szegénylegények - minden bizonnyal - 1869-ben játszódik.
1840-ben megjelenik a törvényben a rendőrség fogalma. "(“mezei rendőrség", de a mai értelmezéshez közel álló rendőrség megszervezését az 1848-as törvényhozók kezdték meg." [link]
"Az abszolutizmus kóróban az 1850. január 18-án kelt belügyminiszteri rendelet létrehozta a zsandárságot, és szabályozta hatáskörét, szervezetét. (A rendelet az osztrák kormány lapjában jelent meg." [link]
"A magyar királyi csendőrség katonai és fegyverzeti tekintetben, továbbá a tisztek és összes csendőrök mindennemű személyi ügyeikben saját elöljáróik, és utolsó sorban, amint azt az 1881. évi III. t.-c. 8. §-a előírta, a m. kir. honvédelmi miniszter alá, a közbiztonsági szolgálat teljesítésére és gazdászati ügyekre nézve pedig a m. kir. belügyminiszter alá voltak rendelve." Tehát csendőrség 1881-től.

10. Orgona (2007-09-01 20:09.55)

- (válasz Neonknights 9. hozzászólására)

Így tudták szerepeltetni az egymásra megszólalásig hasonlító két embert.Gajdor János is először a kaptárhoz megy, a lefokozott csendőrtisztet mutatja meg, utána a tömegből kiválasztja a valódi Veszelkát.A feszültség csak fokozódik, azt hisszük, veszelka megúszta, amikor a Bárdy György alakította feketeköoenyes így szól:Visszamegyünk. És ami még utána jön.

9. Neonknights (2007-09-01 17:26.00)

Szándékos "elbizonytalanító" tényező lehet az is, hogy Latinovits két szerepet játszik a filmben, úgymond a törvény "mindkét oldalán" feltűnik ugyanaz az arc.

8. Orgona (2007-05-05 12:05.50)

- (válasz Violetas 2. hozzászólására)

A mondatokat egyébként nagybetűvel kezdjük.

7. Orgona (2007-04-20 16:28.33)

- (válasz Legisfalk 6. hozzászólására)

Lehet, ennek utána kell néznem.

6. Legisfalk (2007-04-20 16:17.02)

- (válasz Orgona 5. hozzászólására)

Ha szándékolt, akkor már nem lehet baki. Meg aztán a Csendőrség előtt volt Zsandárság, az valamennyire hasonló szervezet volt, bár még alapvetően osztrák irányítás alatt.

5. Orgona (2007-04-20 16:14.37)

- (válasz Legisfalk 4. hozzászólására)

Szándékos anakronizmus van a filmben. Az időtlenség , kortalanság látszata miatt szerepeltek csendőrök a filmben.A csendőrséget jóval később állították fel, errő Jancsó és Hernádi többször is nyilatkozott.
Erről a kérdésről a film készítőivel kéne beszélni.

4. Legisfalk (2007-04-20 16:10.59)

- (válasz Orgona 3. hozzászólására)

Nem lehet, hogy ez direkt így volt eltervezve? Hogy ezzel is nőljön a feszültség? Szerintem ez nem baki, de nem tudom, régen láttam.

3. Orgona (2007-04-20 16:09.03)

- (válasz Violetas 2. hozzászólására)

Amikor a lányt kivezeti a csendőr a sáncból, 10 csendőr áll vonalban.
Új kameraállás: elhangzanak a vezényszavak, 14 csedőr áll egymással szemben.
Újabb kameraállás: a befogottak leveszik a zsákat a fejükről, a két sorban összesen 22 csendőr áll.
Tudom jól, hogy meredek jelenetben találtam bakit. Bizonyára többször vették fel a jelenete, és úgy vágták össze.
Ettől a film még értékes marad.

2. Violetas (2007-04-19 16:41.22) - (válasz Orgona 1. hozzászólására)

biztos van benne baki minden filmben van!!!ahogy az életben is!!!

1. Orgona (2007-04-19 16:32.52)

Talált valaki bakit a filmben?

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lector, 2022-05-15 10:44	314 hsz
Vélemény a DVD változatról	Orgona, 2016-04-30 20:08	4 hsz
Keresem	Orgona, 2015-05-06 22:16	2 hsz
Bakik	Legisfalk, 2008-12-07 22:17	29 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Szegénylegények adatlap

Évszám: 1965

Rendezte: Jancsó Miklós

Szereplők: Görbe János, Latinovits Zoltán, Molnár Tibor, Kozák András, Avar István...

További információk

Szereplők fórumai

- Őze Lajos - Vélemények

- Jancsó Miklós - Vélemények

- Avar István - Vélemények

- Latinovits Zoltán - Vélemények

- Kozák András - Vélemények

- Madaras József - Vélemények

- Barsi Béla - Vélemények

- Nagy Attila - Vélemények

- Magda Schlehmann - Vélemények

- Agárdy Gábor - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk