Fórum - Ingmar Bergman - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4 5 6 7

156. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-02-06 10:51.18)

"Teológiája égető kérdésen alapult, melynek tüzét pietista protestáns gyökerei táplálták. Talán sosem fedezte fel a megoldást, amely álmatlanságot okozó kérdéseire választ jelentett volna, számunkra azonban- és ezt nem csupán teológusként állítom, hanem a lét értelmét dobogó szívvel keresők nevében is- a beszűrődő fények meghatóak voltak, csendjei és kételyei pedig termékeny talajt jelentettek." Mozi és hit A felszínen túl - Gianfranco Ravasi bíboros - Németh Ágnes fordítása

155. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-11-11 13:59.13)

Propaganda c. műsorban Stohl- Tilla duó idéztek a rendezőtől, hogy mire valaki olyanra szétissza az arcát, hogy jó a filmre, addigra nem tudja a szöveget megtanulni= bergmani iskola

154. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-01 09:17.46)

" Az öregkor hasonlít a hegymászáshoz. Minél magasabbra hágsz, annál fáradtabb vagy, nehezebben kapsz levegőt. De sokkal jobban átlátod a dolgokat."

153. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-01 07:41.52)

" Ahol nincs te, ott nincs én sem."

152. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-01 07:41.11)

"Azt szokták mondani, hogy a szerelem vak, de ez nem igaz- a szerelemnek éles a szeme és kitűnő a hallása. Többet lát és hall, mint amennyit az ember látni és hallani szeretne."

151. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-31 04:24.12)

A rendező "tükörhöz" való viszonyát jól tükrözi filmcíme, majd a Farkasak órájában mondja Johan: "Köszönöm ezt nektek: a tükör összetört, de a darabjai vajon mit tükröznek? " , majd ugyanezeket a szavakat közli Peter a "A bábok életéből" c. filmjében is. Bergman "Képek" c. könyvében erre a kérdésre emígy válaszol: " Erre most sincs jó válaszom."

150. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-18 10:23.59) - (válasz Csabaga 149. hozzászólására)

Laterna magica c. könyvében deklarálja a Kígyótojás kudarcát: hogy a filmbeli várost Berlinnek hívják, és a 4. dimenzió az 1920-as évek.(1923) Én meg imádom azokat utcai képeket, pont a filmnél összehasonlítottam a Kabaréval,az kudarc a Kígyótojáshoz képest.Most a Képek-ben kezemben tartom Liv Ullmann, mint varieté "primadonnát", feketén- fehéren számomra kiderül,hogy az valami csoda,amit "művel." Majd még forgatom a forgatókönyvet, és megyek a filmhez, csak mostanában jönnek digitalizálni,ennek Bergman is örülne!

149. Csabaga (2013-07-17 17:44.05)

Fura,nekem az atipikus filmje,a Kígyótojás a kedvencem tőle.

148. Csabaga (2013-07-17 16:52.24)   - (válasz Csabaga 147. hozzászólására)

Bocsánat,rossz helyre ment...

147. Csabaga (2013-07-17 16:51.56)

Egy egész könyv megjelent külföldön a színésznőnek a római képeivel.Van pár ezer darab... Sok-sok lesifotó.

146. Csabaga (2013-07-17 16:05.43)

Sokan Ingrid Bergman rokonának tartják,hála sok-sok okos újságcikknek...

145. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-07-14 10:45.35) - (válasz Cziki 15. hozzászólására)

Saját "szavaival" emlékezem Rá: " Rám tört a brutálisan nyers felismerés, hogy a filmek legtöbbször a lélek zsigereiben fogannak,a lélek idegszálaiban, szívében, agyában, nemi szerveiben,és nem utolsó sorban bélrendszerében. Valamilyen meg nem nevezhető vágy termeli ki őket." Képek c. könyvéből 12 old.(Kúnos László fordítása)

144. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-03-15 20:58.39)

Kabi Laretei : Hova tűnt az a nagy szerelem? címmel a zongoraművésznő írt hajdani férjéről, fia apjáról, a zseni rendezőről. Az interneten "szerepel" 1 részlet a zongoraművésznő leveléből, de nem rohanok megvenni a könyvet. A képtárban a piros ruhás zongoraművésznő és az Őszi szonáta Ingrid Bergmanja között némi hasonlóságot vélek felfedezni, és gondolom ez a kapcsolat inspirálta a rendezőt a film főhősének státuszához.

143. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-02-12 16:12.16) - (válasz Menrot 142. hozzászólására)

Képek c. könyvéből színeszeire vonatkozó megjegyzések: Victor Sjöström a színésznél 1-es Harriett Anderson-ra a Tükör által homályosan c. filmnél 28-as Liv Ullmann a színésznőnél 14-es Ingrid Bergman a színésznőnél 23-as.

142. Menrot (2013-02-10 15:41.37)

"Bergman sohasem engedi meg színészeinek, hogy felülemelkedjenek azon a szituáción, amelybe belehelyezte őket. Nem játszhatnak el semmi többet a szituációból annál, amit figuráik tesznek az adott helyzetben. Mert ha valami többet játszanának el, akkor ebben már benne lenne a figurákhoz, az elgondoláshoz való viszonyuk, ami szerintem megszüntetné a dolog emocionális jellegét, minden túlzottan kiszámítottá válna, és nem lenne művészet. Más szóval, az egész nagyon tendenciózus és jelzésszerű lenne. A rendezőnek életet kell lehelnie a színészbe, nem pedig arra használnia, hogy eszméi szócsöve legyen. Bár sokak szerint a színész szócső. Miféle szócső? Mindez csak üres szó, demagógia. Vannak, akik úgy vélik, hogy Bergman teátrális. Miért lenne az? Talán mert sokat dolgozik színházban, vagy mert a színészei játszanak úgy? Nem tudom. A színészei egyáltalán nem teátrálisak. Vagy az a baj, csak a színész arcára figyel? De miért kéne másra figyelnie? Mintha az ember, jelen esetben a színész, nem tartozna a valósághoz. Miért? Itt valami tévedésről van szó. Figyelni a színészi játékra is lehet. Aki csak a színészekre összpontosít, nem követ el szakmai hibát. Ez azt jelenti, hogy számára a világ a színészek tekintetében, magatartásában, egymással való ütközésében tükröződik. Ez is a valóság része, amely néhány rendező filmjeiben meghatározó szerepet játszik. Sok színész úgy véli, ha a rendező nem beszél neki a koncepciójáról, nem tiszteli. Ez nem igaz. Egy filmszínészt éppen azért kérnek fel egy szerepre, mert az ő külseje, lelki alkata áll legközelebb az alkotóhoz. Bergman például a szerepeket kifejezetten saját színészeire írja. A filmben csak egybeesés lehetséges. A filmszínésznek egyszerűen semmi lehetősége nincs arra, hogy elejétől végéig maga építse fel szerepét, mint a színházban. A filmet illetően az a véleményem, hogy a színész csak saját magának tesz rosszat, ha mindent megtud arról, hogy van megtervezve egy jelenet, mi lesz a szerepe a készülő filmben. Ideális esetben a színész nem tudja, hova kerül majd az ő epizódja. A színészt ez azért nem terhelheti, hogy teljesen szabadon létezhessen a szituációban, hogy fiziológiai és pszichikai értelemben egyaránt élni tudjon a jelenetben. Életében az embert érzelmei irányítják, semmiféle dramaturgiáról nem tud, nem dramaturgiát követ, amikor őszintén viselkedik. Ezért ha a színész nem ismeri cselekedeteinek hátterét és funkcióját, sokkal közvetlenebb érzelemkifejezésre képes, életszerűbbé válik és teljesen függetlenedni tud a rendezői elképzeléstől. Egyszóval, a filmszínész sokkal oldottabb, ha a rendező nem beszél neki a koncepciójáról. Ez az ideális eset. A rendező azonban nagyon szeret saját elképzeléseiről beszélni a színészekkel. Szerintem ez mindig negatívan hat a színészre, ami jól látható. Látszik a célirányosság, a szereppel szembeni ellágyulás. Látszik, hogy a színész mit akar mondani. Röviden a következőről van szó: ahhoz, hogy elképzelésünket meg tudjuk őrizni, a színésznek a lehető legszabadabbnak kell lennie. Véleményem szerint ez úgy érhető el, ha szigorú, de belső, lélektani keretek közé helyezzük. A színész "hazudni" kezd, mihelyt nem a megszabott feltételek között létezik" Andrej Tarkovszkij:Előadások a rendezésről

141. Menrot (2013-02-10 15:30.14)

"Pályafutásom során igen kevés zenei produkciót csináltam. Ennek bizony kínos oka van: a zene iránti szerelmem mindig viszonzatlan maradt. Legnagyobb fájdalmamra teljességgel képtelen vagyok megjegyezni vagy elismételni egy dallamot. Felismerni gyorsan felismerem, de nehezen tudom azonosítani, elénekelni vagy elfütyülni pedig egyáltalán nem tudom. Iszonyatos erőfeszítésembe kerül, ha csak valamennyire is meg kell kívülről tanulnom egy zenés darabot. Napokon át hallgatom a magnót, és nézem a partitúrát, és hol bénítólag hat rám, hol pedig mulattat, hogy mennyire reménytelen eset vagyok. Ebből a keserves küszködésből annyi hasznom származik, hogy végtelen sokáig kell egy-egy művel foglalkoznom. Van időm rendesen meghallgatni minden egyes taktust, minden pillanatot, minden szívdobbanást. Rendezésem a zenéből bontakozik ki. Számomra nincs más megoldás. Fogyatékosságom nem enged más utakra...." Laterna magica

140. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-04 12:39.35)

Képek c. könyvében több kép "szól " Róla fekete- fehérben forgatások közben. Nagyon szerényen öltözött, "fésülködött", semmi különlegesség nem látszik Rajta. Erről jut eszembe, hogy rendezők külsejéről nemigen olvastam a filmkaton.

139. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-23 10:38.39) - (válasz Menrot 138. hozzászólására)

Köszönöm, hogy teszel a "tűzre", én nem találom ezt a könyvét. Personába írtad a festőművész barátnődet, Beszélgetés 2-be mást olvastam. Popper Péter mondta, hogy az életben fontos kapcsolatot tudni teremteni, és megszüntetni. Erre én untauglich vagyok. (most is "szólok" Hozzád)

138. Menrot (2012-08-21 19:19.36)

"Neveltetésünk legnagyobbrészt olyan fogalmakon alapult, mint bűn, vallomás, büntetés, megbocsátás és kegyelem, és ezek konkrét tényezők voltak a gyermekek és szülők egymáshoz és Istenhez való viszonyában. Volt ebben valami belső logika, amit elfogadtunk, és amiről azt hittük, értjük is. Ez a tény talán hozzájárult ahhoz, hogy bénultan elfogadtuk a nácizmust is. Hírét se hallottuk soha a szabadságnak, és persze nem ismertük az ízét sem. A hierarchikus rendszerekben zárva vannak az ajtók." Laterna Magica

137. Menrot (2012-08-02 14:07.45)

[link] Elfogadnám a fimjeit:)

136. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 13:11.31) - (válasz Menrot 135. hozzászólására)

Most megértem, ha azt írod, ne szóljak hozzád. Próbálok "szót" fogadni.

135. Menrot (2012-07-30 13:07.41) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 134. hozzászólására)

Kémkedsz utánam?:) Nincs nap, mikor jól lennék. Mit jelent vajon jól lenni?Passz.

134. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 13:05.20) - (válasz Menrot 133. hozzászólására)

Megyek, tegnap nem volt masinám, és anélkül nem mén...Örülök, hogy látlak, de mostanában nagyon szűken szabod a szavakat, remélem jól vagy, miután éjjel HB, RIP- ezel.

133. Menrot (2012-07-30 13:03.01)

Gyermeklakó,tegnap a Bunuel mester topic-ban nem láttalak. De a nagy emberszabású algéziakreátor-nál itt vagy. Nem vagyok meglepve:) R.I.P. Skandináv úr mégegyszer

132. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 12:53.59) - (válasz Klimt 11. hozzászólására)

Nálam azt a célt érte el, hogy megmutatta a túlélés fontosságának kérdéseit, és konkrét válaszokat is adott.Én is köszönöm.

131. Menrot (2012-07-30 00:53.42)

Nyugodjon békében! Remélem tud.

130. Menrot (2012-07-16 11:31.26)

Mondtam,hogy nem a legjobb "mélylélektani" rendező a világon.

129. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-16 11:29.16) - (válasz Menrot 128. hozzászólására)

Próbálok köröket verni, de Utolsó filmczézár mondaná..

128. Menrot (2012-07-16 11:13.06) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 127. hozzászólására)

Mondtam,hogy nem a legjobb "mélylélektani" rendező a világon.Maiak is vernek rá köröket(de csak kevés)

127. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-16 11:08.25) - (válasz Menrot 126. hozzászólására)

Itt, pl. 82-es.

1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	GyermeklakĂłbizo.., 2024-06-26 16:37	186 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Ingmar Bergman adatlap

Született: 1918. július 14.

Elhunyt: 2007. július 30.

Utolsó filmjei: - Saraband (2003) - Hűtlenek (2000) - Dúl-fúl és elnémúl (1997) - Négyszemközti beszélgetések (1996) - Vasárnapi gyerekek (1994)

További információk

Filmes fórumok

- A mutatványos estéje - Vélemények

- Érintés (1971) - Vélemények

- A hetedik pecsét - Vélemények

- Arc (1958) - Vélemények

- Saraband (2003) - Vélemények

- Jelenetek egy házasságból (1973) - Vélemények

- Hűtlenek (2000) - Vélemények

- A nap vége - Vélemények

- Szűzforrás - Vélemények

- Persona (1966) - Vélemények