 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 06:30 |
| Macskák - HBO2, 07:45 |
| Lúzer SC - Film Café, 07:45 |
| Gran Turismo - HBO3, 07:50 |
| A Mindenttudó - Film Mánia, 07:50 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Scarlett Johansson (40) |
| Jamie Lee Curtis (66) |
| Mark Ruffalo (57) |
| Mads Mikkelsen (59) |
| Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
| Bűntudat nélkül - Vélemények |
| Gladiátor 2. - Vélemények |
| Rock zene |
| - Filmes Sámánok Rendje - |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Gladiátor 2.   |
| Colin Farrell |
Ansman hozzászólásai
Dargay Attila - Vélemények
| 2009-10-22 13:39.52 |
| 83 éves korában 2009. október 22-én elhunyt Dargay Attila, rajzfilmrendező és képregényrajzoló. A Képzőművészeti Főiskolát 1948-ban végezte el. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951-54-ig a rajzfilmgyártásban gyakornok, 1954-57-ig tervező, 1957-től rendező. Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is.
Arthur az angyal (1960-1961) Gusztáv (1965-1968) Vili és Bütyök (1968) La Fontaine meséi (1969-1970) Lúdas Matyi (1976) Szaffi (1984) Pom-pom meséi (1980) Vuk (1981) Az erdő kapitánya (1987) A hetedik testvér (1994 - forgatókönyvíró) |
Roman Polanski - Vélemények
| 2009-09-27 18:10.40 |
| [link] |
Filmek,, amiket nem tudunk megszerezni.
| 2008-03-25 10:27.20 |
| Veri az ördög a feleségét (magyar)
A hírek szerelmesei (amerika) DVD-n, Divx-ben egyaránt érdekelne, segítsen akinekm meg van valamelyik! Köszönöm! |
Mi a csudát tudunk a világról? - Vélemények
| 2008-02-05 19:38.55 |
| Ha már unod a Michael Moore-féle realisztikus szorikat és a szubjektív kamerás dokufilmeket, akkor ez igazi felüdülés lesz! Pedig a téma nem egyszerű, sőt..! A dokumentum film és a játékfilm ügyes elegyítése, a téma sokoldalú körüljárása szenzációsan jó! |
Cinema Paradiso - Vélemények
| 2007-12-24 12:03.51 |
| És Toto (Jacques Perrin) valóban zseniális rendező lett. Még pedig egy nagyszerű dokumentumfilmmel, a Vándormadarakkal. |
Elhunyt Michelangelo Antonioni olasz filmrendező
| 2007-07-31 11:40.16 |
| Elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz filmrendező - jelentette kedden az olasz tömegtájékoztatás. Hétfőn este, otthonában érte a halál. Családjának közlése szerint csütörtökön helyezik végső nyugalomra szülővárosában, Ferrarában. Antonioni, aki a hétfőn elhunyt Ingmar Bergman mellett a modern film egyik legnagyobb hatású mestere volt, szeptember 12-én töltötte volna be 95. életévét, de még az elmúlt években is készített néhány rövidfilmet. (Fotó: MTI)
A rendező a közép-olaszországi Ferrarában született, Bolognában szerzett közgazdasági diplomát, de már fiatalon a filmszakmát választotta, előbb kritikusként, később forgatókönyvíróként és dokumentumfilm-rendezőként. Első önálló filmjét, az Egy szerelem történetét 1950-ben rendezte. Igazi hangját az 1950-es évek végén találta meg az olasz polgári lét kiüresedésének ábrázolásával. A mai napig egyik legnagyobb remekművének tekintik A kalandot (1959), de legalább ilyen hatású volt Az éjszaka (1960) és a Vörös sivatag (1964) is. A 60-as évek második felét jellemző "ellenkulturális" mozgalmak olyan irányadó filmjeit készítette el, mint a Nagyítás (1966) és a Zabriskie Point (1969). Szüntelen kísérletező kedvére jellemző, hogy 1980-ban elektronikus eszközökkel készítette el Az oberwaldi titok című filmjét, sőt még videoklipet is készített az olasz rocksztárnak, Gianna Nannininek. 1985-ben súlyos agyvérzést kapott, félig megbénult és többé nem tudott beszélni, ennek ellenére felépülése után ismét dolgozni kezdett: 1995-ben Wim Wenders német filmrendezővel közösen forgatták a Túl a felhőkönt. Utoljára két évvel ezelőtt készített rövidfilmet Eros címmel. 1960 májusában Cannes-ban bemutatták Michelangelo Antonioni A kaland című filmjét, amely a negyvenhat éves rendező hatodik játékfilmje volt. A kaland női főszereplője az addig ismeretlen Monica Vitti volt. A színésznő feltűnik a rendező következő filmjében, Az éjszakában (1961) is, s megint csak ő a főszereplője, Alain Delon oldalán, a Napfogyatkozás című filmnek, illetve a Vörös sivatagnak (1964). Az intelligens és élénk, a neurózis határán álló (a Vörös sivatagban pedig idegösszeomlást kapó) Vitti-figura határozza meg a hatvanas évek elejének e filmcsoportját, melyre a képi gazdagság jellemző; e filmek a modern világban uralkodó erkölcsi zűrzavarról szólnak. A Vitti-filmek témái, ha nem is ennyire kihegyezetten, de már korábban jellemezték Antonioni munkáit. Az egzisztenciális zavar nem csupán korábbi játékfilmjeinek (például az 1950-es Cronica di un amore - Egy szerelem krónikája) szereplőit jellemezte, hanem korai dokumentumfilmjeinek a való életből vett figuráit is, így a sikertelen öngyilkossági kísérletet végrehajtókat, akikkel a Szerelem a városban című epizódfilmben 1953-ban riportot készített. Ahogy a rendező elhelyezi szereplőit a tájban, amely elnyeli őket és (különösen a Vörös sivatagban) sebezhetőnek, sőt jelentéktelennek mutatja valamennyiüket, annak már világos előzményei fedezhetők fel a korábbi filmekben. Ám csak a hatvanas években érintette meg mélyebben Antonioni merész modernizmusa a művészfilm iránt érdeklődő fiatal közönséget. A kaland sikere után Antonioninak módja nyílt rá, hogy nagyobb költségvetéssel készítsen filmet, s nemzetközi sztárgárdát foglalkoztasson: az erőtlen Marcello Mastroiannit és a morcos Jeanne Moreau-t Az éjszakában, a csodálatosan dinamikus Alain Delont a Napfogyatkozásban és a kissé ostoba Richard Harrist a Vörös sivatagban. Ezt követően Carlo Ponti producer felkérte, hogy nemzetközi koprodukcióban rendezzen filmsorozatot; ennek első darabja a Nagyítás lett, egy éles szemű külföldi megfigyelései a "London-rengeteg"-ről, David Hemmings főszereplésével és a Jeff Beck irányította Yardbirds közreműködésével. Hasonló recept érvényesült az amerikai campuslázadást bemutató Zabriskie Pointban (1969), amelyet az amerikai kritikusok kegyetlenül kifiguráztak, s újabb öt évnek kellett eltelnie, míg Antonioni be tudta fejezni a Ponti-féle sorozatot a Foglalkozása riporter (1975) című filmmel. 1972-ben, a kulturális forradalom virágzása idején Antonioni a kínai kormány felkérésére 220 perces dokumentumfilmet forgatott Kínában az olasz televízió számára. Vendéglátói keserűen csalódtak, s a filmet szenvedélyes hangon ítélte el a kínai sajtó, amiért a "rossz" Kínát mutatta be (akárcsak a Zabriskie Point esetében, melyet annak idején a rossz Amerika láttatásáért ítéltek el). Antonioni filmje, a Chung Kuo Cina valójában szelíd (ám a hivatalostól ugyancsak eltérő) képet fest az átalakulásban lévő társadalomról, amely nehezen nyílik meg egy kíváncsi külföldi pillantásai előtt. A Foglalkozása: riporter végére Antonioni és stábja kitalált, majd fel is vett egy snittet, amely talán az egész filmtörténet legjelentősebb felvétele lett: egy hosszú, lassú pásztázó svenk, mely egy szobában kezdődik, áthalad az ablakra szerelt vasrácsok között, körbejár az udvaron, majd visszatér, hogy benézzen az épületbe, ahol a szereplő, akinek nézőpontját a svenk kezdetben érvényesítette, most holtan fekszik: titokzatos fegyveresek ölték meg, akiket futólag mutatott a kamera, miközben körbejáratta tekintetét az udvaron. Következő filmjét, Az oberwaldi titok-ot (1980) Antonioni újabb nagy erőfeszítéssel teljes egészében videokamerával vette fel, elektronikus fényeffektusokat használva fel hozzá, majd az egészet áttette 35 milliméteres szalagra. Sajnos ez a technika nem érte el az Antonioni által kívánt hatást, s a film bukásához hozzájárult még a rendezőnél szokatlan, rosszul megválasztott melodramatikus történet is (Jean Cocteau műve, a L'Aigle á deux tétes - A kétfejű sas). 1980-ban egy méltató cikkben a francia Roland Barthes Antonionit mint a legjelentősebb modern művészt írta le, akinek jelszavai a "bölcsesség", az "éberség" és a "törékenység". Sehol nem ütköznek ki annyira ezek az értékek, mint az Egy nő azonosítása (1982) című filmben; ez a történet egy rendezőről szól, aki miközben női főszereplőt keres az új filmjéhez, új élettárs után is kutat, s a két törekvés kibogozhatatlanul összekeveredik az életében. Antonioni egész életművére jellemző, hogy az utazás többet ér a megérkezésnél. A megoldások nyitottak, és a narratív zárlatot egy bizonytalan erkölcsi megvilágosodás helyettesíti. A kiáltás (1957) és a Foglalkozása: riporter halállal végződik, Az éjszaka végén a pár bezáródik egy szerelem nélküli házasságba, de gyakoribb az, hogy filmjei utolsó kockáin úgy érezzük, a hős vagy hősnő tovább fog lépni. A rendkívüli, látszólag absztrakt montázs a Napfogyatkozás legvégén azt sugallja, hogy Piero és Vittoria kapcsolata befejeződött, de legalább ilyen erővel érezzük azt is, hogy mindegyikük életében lesz még szerelem. Antonioni 1985-ben súlyos szélütést kapott, amitől fél oldalára megbénult; úgy tűnt, a betegség pontot tesz filmes karrierje végére, de meglepő módon 1995-ben mégiscsak megrendezte a Túl a felhőkön című filmet, amely néhány saját elbeszélése alapján készült. Ezenközben a világ számos pontján rendeztek alkotásaiból retrospektív sorozatokat, melyek tovább öregbítették annak a rendezőnek a hírnevét, akinek életműve ma is élő és modern. (forrás: [link] ) |
Filmek,amiket megbántál,hogy megnézted
| 2007-07-30 22:30.30 |
| Deep Impact 2 - nagyon gyenge történet, nagyon gyenge megvalósításban, és másokkal együtt én sem értem miért lenne ez a Deep Impact folytatása..?! |
Deep Impact 2. - A becsapódás után - Vélemények
| 2007-07-30 22:27.36 |
| Az egyik leggyengébb katasztrófafilm. És tényleg nem lehet a folytatás... |
Elhunyt Ingmar Bergman
| 2007-07-30 12:19.45 |
| Meghalt Ingmar Bergman svéd filmrendező, modern filmmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége.
89 éves volt. 1918. július 14. Uppsala, Svédország - 2007. július 30. Farö, Svédország Lutheránus lelkész gyernekeként született. 10 évesen bábszínházi előadásokat rendezett. 19 évesen elhagyta a szülői házat, és színházrendezőnek állt. 1944-ben kinevezték a helsingborgi városi színház rendezőjének. Filmes munkái mellett is folyamatosan rendezett vidéki színházakban. „A színház olyan, mint egy megértő feleség – míg a film jelenti a nagy kalandot, a pazarló és nagy igényekkel fellépő szeretőt.” Maga is írt színdarabokat, és filmjei forgatókönyveit is önállóan jegyezte. Az 1944-es Őrület című forgatókönyvében egy fiatal ember győzedelmeskedik egy szadista tanár felett. A fiatalembereket elnyomó rosszindulatú apafigura végig megjelenik korai munkáiban. A gyakran erőltetett kezdeti próbálkozások erőteljes egyéni képzelőerőről adnak tanulságot. Tizedik filmjénél Bergman rátalált saját hangjára. 1951-es Nyári közjáték című filmjében egy szerencsétlen sorsú szerelemnek lírai tájszemlélete megható. 1955-ös Egy nyári éj mosolya című filmjével szerzett nemzetközi hírnevet. A következő három filmje meghatározó lett Európa filmművészetére. A hetedik pecsét (1957), A nap vége (1957) és a Szűzforrás (1960) az egész európai filmművészet lényegét sűrítette magába. Bergman szerette illuzionistának és szemfényvesztőnek nevezni önmagát. Lemondott a történelmi helyszínekről, lecsökkentette a stáb létszámát, a helyszíneket szűkítette. Létrehozta a magány filmtrilógiáját. A Tükör által homályosan (1961), Úrvacsora(1963) és a Csend (1963) szereplői magukat és egymást kínozzák, miközben olyan szellemi nyugalmat keresnek önmaguknak, amelyből hiányzik Isten. Az 1966-os Persona új korszak kezdetét jelentette: elmerülést az emberi kapcsolatok világában, a premier plánok főszerepbe helyezését. Az 1973-as Suttogások és sikolyokban két nő kölcsönös megkínzatásának tanulmányát jelenítette meg. Az 1970-es években filmes pályája leszállóágba került. Elhagyta otthonát és állandó szereplőit. Az 1982-es Fanny és Alexander szövevényes családi történet. E film után bejelentette visszavonulásást a filmezéstől. Woody Allen szerint Bergman „Valószínűleg a legnagyobb filmrendező a filmkamera feltalálása óta”. Leánya, Eva Bergman 1945-ben, fia – aki szintén rendező lett –, Daniel Bergman 1962-ben született. Édesapja Linn Ullmann írónak, aki Liv Ullmann színésznővel való kapcsolatából 1966-ban született. Szakmai tökéletessége mellett filmjeinek problematikája, morális tépelődő attitűdje teszi művészetét egyedülállóan jelentőssé. Kedvelt témaválasztása a lélektani konfliktusok részletes ábrázolása. Munkája szakaszos fejlődésen ment keresztül negyven éven át. Bergman igen termékeny alkotó, filmeiben vissza-visszatér bizonyos képi elemekhez, melyeket egyre pontosabban kidolgoz. Gyakorló színház- és operarendezőként is maradandót alkotott. Állandó operatőre a kétszeres Oscar-díjas Sven Nykvist volt. 2007. július 30-án halt meg svédországi otthonában. FILMJEI: Eső esik a szerelmesekre 1946 Hajóval Indiába 1947 Boldogság felé 1949 Szomjúság 1949 Börtön 1949 Ez itt nem történhetne meg 1950 Nyári közjáték 1951 Várakozó asszonyok 1952 Egy nyár Mónikával 1953 Fűrészpor és ragyogás 1953 A mutatványos estélye 1953 Szerelmi lecke 1954 Sommarnattens leende 1955 Asszonyi álmok 1955 A nyáréjszaka mosolya 1955 A hetedik pecsét 1957 A nap vége 1957 Arc 1958 Közel az élethez 1958 Szűzforrás 1959 Az ördög szeme 1960 Szűzforrás 1960 Tükör által homályosan 1961 A csend 1963 Úrvacsora 1963 Persona 1966 Farkasok órája 1968 Szégyen 1968 Rítus 1969 Szenvedély 1969 Érintés 1970 Suttogások és sikolyok 1972 Jelenetek egy házasságból 1973 Varázsfuvola 1975 Színről színre 1975 (Szemben önmagunkkal címmel mutatták be Magyarországon!) Kígyótojás 1977 Egy kis éji zene 1977 A Bergman-akta 1978 Őszi szonáta 1978 Dokumentumfilm a Farö-szigetről 1979 Jelenetek a bábuk életéből 1980 Fanny és Alexander 1982 Próba után 1984 A legjobb szándékok 1992 Vasárnapi gyerekek 1992 Négyszemközti beszélgetések 1996 Bergman hangja 1997 Dúl-fúl és elnémul 1997 Trolösa 2000 Konfesszió 2001 Saraband 2003 |
Filmek,, amiket nem tudunk megszerezni.
| 2007-07-24 09:12.25 |
| Keresem a A hírek szerelmesei-t és a Zöldkártyát, tud valaki segíteni? |
Kovács László - Elhunyt
| 2007-07-23 19:14.41 |
| Életének hetvennegyedik évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Kovács László, magyar származású operatőr. A világhírű filmes vasárnap hajnalban, Beverly Hills-i otthonában hunyt el.
Kovács László 1956- ban hagyta el Magyarországot, miután korábbi osztálytársával, Zsigmond Vilmossal (későbbi operatőr kollégájával) a forradalom eseményeit végigfotózta és filmezte Budapesten. Ezután előbb Ausztriába, majd egy évvel később az Egyesült Államokba települt. Kezdetben 16 mm-es egészségügyi és oktatófilmeket forgatott, majd áttért a „nagyon alacsony költségvetésű” filmekre. Született: 1933. május 14. (Budapest, Magyarország) Meghalt: 2007. július 22. (Beverly Hills, Egyesült Államok) Leguolsó filmje (2002-ben) a Két hét múlva örökké. Ő is mindörökké él a képei révén a filmvásznon.... |
Cinema Paradiso - Vélemények
| 2007-07-19 20:02.28 |
| A rendezői változat pár éve megjelent DVD-n, fantasztikusan nagy film! |
Senki földje (2001) - Vélemények
| 2007-07-05 23:10.42 |
| Meglepően jó! |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu