Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
S.W.A.T. - Különleges kommandó - Film+, 23:10 |
A préri urai - Viasat Film, 23:15 |
Automata - RTL Három, 23:20 |
Törés - Moziverzum, 00:00 |
Amerikai szépség - Paramount Network, 00:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jena Malone (40) |
Goldie Hawn (79) |
Jimmi Simpson (49) |
Cherry Jones (68) |
Nicollette Sheridan (61) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Közös titkunk |
Rodney Bewes |
2008-09-21 16:02.35 |
Egy nagy katyvasz az egész. Túl sok a szereplő, túl bonyolult a cselekmény, túl durvák - legfőképpen - a szexjelenetek benne. Tipikus példája annak, hogy mindenféle didaktikus céllal, jelen esetben a kisebbségekkel szemben éreztetett idegengyűlölet bemutatására készült film nem tudja beváltani be a hozzá fűzött reményeket, mert mint ahogyan a Tabló is példázza, nem egy jó film szórakoztatja el, vagy gondolkodtatja el a nézőket, hanem csak egy unalmas tanmese borzasztja őket. |
2008-09-15 08:28.23 |
Már a bemutató napján, szept. 11-én csütörtökön megnéztem Puskin mnoziban. Velem együtt 20-an voltunk. Tudom, ez nem jelent semmit. A Deltában nem a sztorin van a lényeg, de azért elég figyelemre méltó. Az egyiptomi fáraók úgy 3000 évvel ezelőtt vették feleségül a nőtestvérüket, de azóta sok víz folyt le a Níluson és a Dunán egyaránt. Senki nem folytathat szerelmi viszonyt az apjával, az anyjával és a testvérével sem, mert azt a társadalom elítéli. Úgy, mint a Deltában. Lehet beszélni devianciáról (testvérszerelemről) meg tolerancia hiányáról(agyoncsapják a fiút és a lányt). Hiába, az emberek már csak ilyenek, akik kilógnak a sorból, azokat megbüntetik. A természellenest nagyon nehéz természetesenek elfogadni, mert a fent említett ősi, morális törvények az ember lelkébe bele vannak marva, és bizony lehetetlen feladat azokat kiégetni onnan.
A zene tényleg magával ragadó, a környezet is, a képek is, különösen a csónakos temetés beállításai igencsak szemet gyönyörködtetőek. |
2008-08-31 16:54.25 |
Tegnap láttam, és nem dőltem el tőle. Egy-két jó, érdekes jelenet van benne, a többi csak modorosság. Nem tudom sajnálni ezeket a norvég fiatalokat ott, abban a fene nagy olaj nyújtotta gazdagságukban, mindig az jár a fejemben, hogy unalmukban és jódolgukban nem tudják, mit csináljanak, és miután nincs igazi bajuk, hát gyártanak maguknak. Egyébként a felnőtté válás mindenhol nehéz, és rögös úton vezet, egyforma gőzök és gázok bugyognak a fiatalokban Izlandtól kezdve Dél-Afrikáig... |
2008-06-22 15:37.11 |
Tegnap este láttam a filmet. Kellett jó egy óra, hogy a nyüzsgő külső-belső semmitmondó világomból átálljak a lassú, de mégis oly sokatmondó világba, és akkor megcsendült a csend, és nem dörömbölt az agyamban a semmi zaja, hanem az üzent csend, és hívott a belső lényem, a belső templomom felé. Amikor a szerzetesek cak úgy belenéznek a kamerába, mindegyikük szemében ott van az Isten békéje, ami minden emberi értelmet felülhalad, ahogyan azt Pál apostol megfogalmazta. Jó volt az Urániában, átmostam magmat... |
2008-04-24 15:43.19 |
A film különös látványvilága Gózon Francisco oparatőri munkájának köszönhetően lenyűgöző. A színészi jéték is, Nagy-Kálózy Eszter jutalomból kapta Eszter szerepét. A benne ábrázolt élethelyzet engem azért fogott meg, mert annyira ismerős nekem a Lajos-féle férfiak jelleme, vagy inkább talán jellemtelensége. Olyan jó, hogy nem kell napjaink iszapbirkózásos politikai harcaiba teljesen alámerülnünk, akadnak olyan filmek, amik eltávolítanak a hétköznapok alacsonyságaitól és az emberi lét magasabb régióiba röpítenek. Ezt éreztem, amíg néztem, és utána is, hogy kijöttem a moziból. |
2008-04-20 15:10.59 |
A film egészen addig, amíg az utolsó 10. percéig nem ér, olyan szép lassan, jó komótosan csordogál. De a kivégzések képei sokkolók. A mit sem sejtő embereket egyenként kiráncigálják a sötét autókból, a nyakukba hurkot kötnek, és azt a hátra tett kezükhöz rögzítik. 5-6 NKDV-s komisszár áll körbe egy-egy férfit, miközben az, aki háttal van, szenvtelenük, mint egy állatot tarkón lövi.
Legalább tudomást szerez a művelt nagyvilág, mi történt ott Katynban, és ráébrednek arra, hogy a kommunista bűnök ugyanolyan súlyosak, mint a nemzetiszocialisták. A népirtás egyforma emberiségellenes gaztett, akkor ha Hitler és akkor is, ha Sztalin követte el. Sajnos a Nyugat kettős mércével mér, a bolsevizmus által elkövetett rémtetteket elnézőbben kezeli, míg a hitlerit a helyén. |
2007-12-27 20:44.29 |
Wass Albert életéről szól a film. Félig dokumentumfilm, félig fikció. Az érdeklődő nagyközönség képet kap ennek a jó írónak a kiszorításáról, mellőzéséről, becsapásáról, arcul veréseiről, démonairól. Csak az a baj, hogy az idősebb korosztály töltötte meg színültig az Uránia mozi dísztermét, azok, akik eddig is tudták, ki Wass Albert, és nem csak félfüllel hallottak valamit különböző szobrainak viszontagságos avatásáról, majd templomkertek hátsó zugaiba száműzéséről. Koltay Gábor nem mond ítéletet Wass Albertről, nem mentegeti, nem mosdatja, csak felmutatja: ime az ember, akit Wass Albertnek hívtak... |
2007-11-29 08:51.10 |
Megdöbbentett a film. A gyermeki kiszolgáltatottság mindig kétségbeejtőbb, mint a felnőtté. Hasonló nyomorúság van Indiában meg a környező országokban, de az arab világ sem különb ebben, de itt, közvetlenül mellettünk, az immár uniós Romániában az sokkoló hatású. Móricz Zsigmond-i mélységű a film, Iszka szenvedése hasonlít Csibe, azaz Árvácska megpróbáltatásaihoz. |
2007-11-22 09:30.25 |
Csak tegnap láttam a filmet, és azóta is gondolkodom rajta. Arra a következtetésre jutottam, hogy a hazai döntéshozóknak is látniuk kéne, mert most ezt a fajta egészségügyet tukmálják ránk is. De attól tartok, mutogathatnánk bármit is nekik, ők csak megszavazzák ezt a több-biztosítós modellt, és kíméletlenül végre is hajtják. Maga a film olyan jellegzetesen moore-os, demokrata túlzásokkal teli, mint egy hamisítatlan Hillary Clinton kampányfilm. De ez benne van a pakliban, nem rejti a véka alá a meggyőződést... Persze Angliában és Franciaországban sincs kolbászból a kerítés, Nikolas Sárközy éppen most tesz róla, a kubai sztori pedig provokatív, hatalmas pofont ad a túlméretezett jenki egónak. |
2007-10-18 13:39.24 |
Csalódást okozott a film. Egyszerűen nincs cselekménye, pedig az alapsztoriból olyan jó, pörgős filmet lehetett volna forgatni, hogy csak na! Ehelyett egy se hús, se hal főhőst látunk, akit nem tudni mi hajt, minden zűrös körülötte, magánélete nincs, felesége elhagyta, egyéjszakás női vannak, szeretni nem tud, csak üzekedni, a munkáját sem élvezi, törvénytelenségekbe fut bele, semmi sem hatja meg. Egyedül a film látványvilága különleges, de ez nem tudja a nézőket megmenteni az unalomtól. Török Ferenctől többet vártam. |
2007-10-11 13:49.58 |
Pozsgai Zsolt darabjait, az ő színét és visszáját bemutató drámáit nagyon kedvelem, ezért voltam kíváncsi, milyen filmet forgat Gérecz Attiláról. Nem csalódtam! Filmjének van kerek története, eleje, közepe, vége, reális de mégis átlengi a poézis, a külső cselekményektől független belső én fejlődését, érését, egy még csak ritkán irogató fiatal férfinak nagy költővé válását mutatja be. Szeretem ezt a filmet, örülök, hogy van... |
2007-10-04 13:14.47 |
Szeretem az ilyen lassan, méltóságteljesen hömpölygő filmeket, amik egyetlen emberi történetet mondanak el. Az Estén látszik, hogy vérbeli operatőr rendezte, azok a csodálatos, már-már giccses képek az én lelkemet megfogták. Azt is értékelem a filmben, hogy nincs benne semmi vadság, és a hollywoodizmusnak sincs nyoma. |
2007-09-20 13:00.38 |
Ezzel a filmmel kapcsolatban nekem az volt a legszuperebb élményem, hogy a Kossuth mozi nagytermében egyedül én ültem, enyém volt az egész mozi, nekem vetítettek...
Túl zsúfolt a film, van benne minden olyan motívum, ami a hollywoodi akciófilmeket jellemzi, ezért még jó kis akciófilm lehetne, de így együtt túl sok, a kevés több lett volna. Ebben a sokadalomban elvész a sztori, nem lehet tudni ki kivel,vagy éppen miért van, ki kinek az ellensége. Többféle banda ukrán, orosz, kínai, japán kavarog, angyalarcú, de ördögi leányzó, rosszlány, akinek viszont a lelke szép, hármas szex, mert a nő-férfi felállás már túl unalmas látvány, operettesen giccses az igaz tiszta szerelem beteljesülése a gyertyaözönben, no és a Laokoon szoborcsoport utána, ami nagyon idegen ebben a kemény filmben. Többet vártam a Zuhanórepüléstől, ami csak úgy - mellékesen - nem következik be a végén, pedig mint vezérmotívum végigvonul a filmen. |
2007-09-13 15:45.08 |
A filmet kissé vontatottnak találtam, a filozofikusnak szánt gondolatok - nekem - néha lapos bölcselkedéseknek tűntek csupán. Azt viszont a javára lehet írni, hogy nem erősíti, sőt megkérdőjelezi a genetikailag terrorista muzulmán fantomképét. Az iszlám igazi arcát lehet látni, nem amit a média világszerte elhitetni akar velünk. |
2007-05-11 12:47.32 |
Az Emigráns azt mutatja meg, hogy milyen mintaférj, gondos betegápoló és gyermekszerető apa volt Márai. Időnként szól csak az író küzdelméről, amikor a megfogalmazás pontosságáért, a szó kifejezezőerejéért harcolt. A film képi világa rám elementáris erővel hatott: az amerikai szürkeség, barnaság és a fiatalkor színessége, derűje plasztikusan érzékeltette az életút elején és végén járó házaspárt. |
2007-05-04 08:39.33 |
Amolyan megnézhető aranyos kis tinifilm, csak annyiban különbözik a hasonló amerikai fulmektől, hogy franciául beszélnek benne. Ezen nem lehet csodálkozni,mert a benne levő kamaszkori lelki fájdalmak, gondok-bajok ugyanazok Euróban, mint az Óperenciás tengeren túl. |
2007-04-14 20:25.33 |
Most néztem meg a filmet, és még a hatása alatt vagyok. Én azt mondanám az ellentétek filmje: érzékeny nő - érzéketlen férfi, ártatlan lány - strigulákat húzogató macsó, íráskényszeres őrült - írásképtelen író, beteg és orvos tiltott szexuális kapcsolata, inkvizíciós gyógymódok - beszéltetés. Semmiféle öncélú jelenet nincs a filmben, minden a hely én van, a norvég színésznő, Kirsti Stubo nagyot alakít. |
2007-03-27 13:03.09 |
Egészen addig, amíg a főhősnő vissza nem tér a villájába a hajléktalanok közé, reaális, önmagunkat látó a film. Az öregkori szerelem viszont negédessé teszi ezt az amúgy egy cseppet sem kedves, jópofa sztorit. |
2007-03-16 19:43.49 |
Csak tegnap tgudtam megnézni a filmet, és nagyon megfogott.Ennek az is az oka lehet, hogy én ahhoz a nemzedékhez tartozom, akik fiatalon élték át ezt a korszakot. Nem is annyira a főtörténet érintett meg, mert abban van egy csöppnyi kockacukor, hanem a mellékszálak, a Stasi működése, az elbutított gépemberek, a vallatási módszerek, az áldozatok együttműködésre kényszerítése sok emléket kavart fel bennem. Milyen jó, hogy ezen már túlvagyunk... |
2007-03-13 19:02.07 |
Én is végigszenvedtem a filmet, és a legmesszebbmenőkig egyetértek Nyulcival. Ezért kár volt a Sándor Pál-i hegyeknek 18 évig vajúdni, hogy egy ilyen egérke szülessen...Nincsenek benne a miértek megmagyarázva: miért haragszik a vadkamasz Kati a nagyapjára, miért békül ki vele egy "hüttyre"? De nem is agyalok rajta többet, nem érdemes. |
2007-02-19 18:49.06 |
Aki egy kis rötyögésre, kikapcsolódásra vagyik, nem fog csalódni. Olyan érzésem van, hogy a mai filmek is ugyanolyanok, mint az egészen régiek, vagy a közelmúltbeliek: ugyanaz a három színész játszik bennünk. A negyvenes években Jávor Pállal, Karády Katalinnal és Kabos Gyulával volt tele mindegyik film, nem régen pedig Gálvölgyivel, Kernnel meg Koltai Róberttel, manapság pedig Csányi Sándorral és Fenyő Ivánnal, még jó, hogy a női szerepeket nem Schell Judit és Dobó Kata alakítja...a kihagyhatatlan Hernádi Juditból most is kapunk egy kicsit. |
2007-01-29 21:01.07 |
Missé késve, ma láttam a filmet. A Super Size Me - és a hazai átcímkézett Mega-bortányok után - nekem nem sok újat mondott, pedig roppant mód igyekezett föltérképezni a globális tőke uralta amerikai társadalmi rendszert. Minden van benne, mint egy jó hamburgerben: illegális munkások, top dogok, kövér, hazugságokkal és műkajákkal felhizlalt amerikai átlagpolgárok, iskolába belépés előtt fémdetektoros átvilágításon áteseső gimnazisták... |
2007-01-25 15:04.21 |
Kedden, (23-án) a Lurdy házban este láttam a Lorát, és nagyon kíváncsi voltam Herendi új filmjére. A Valami Amerikát nagyon szeretem, a Magyar vándort nem annyira, így égtem a vágytól, hogy a Lora milyen lesz. Nem csalódtam! Az eleje kicsit döcögve indul, kellett egy kis idő, mire a fejemben összeálltak a különböző síkok, cselekményidők. A közepétől nagyon élveztem, amit láttam. A mellékszereplők, a minden lében kanál nagynéni, a fűzfapoéta, az undok apuka is jól kiegészíti a történetet, és a végén a happy end nem nyálas, nem csöpögős, magától értetődő természetességgel következik be. Megint csak bebizonyosodik, hogy a macsók igencsak vonzó férfiak, akikért szabad meghalni, de egy egész életet nem lehet leélni velük, erre csak a nyüzüge, idétlen kisöccs típusú fiúk alkalmasak. |
2007-01-23 12:59.51 |
Én nagyon aranyosnak és kedvesnek találtam ezt a filmet. Leginkább a két pár közötti hol finom, hol ordító különbség fogott meg. Ez olyan tipikus kelet-középeurópai mese, aminek finom utalásait csak mi, az egykori béketábor úttörői, kisdobosai, kiszesei értjük meg. Olyan emberközeli, olyan a "mi kutyánk kölyke" alkotás, amit jóval szívesebben nézek meg, mint bármelyik hollywoodi profizmussal forgatott B kategóriás filmet. |
2006-12-21 13:54.18 |
Már két hete láttam, és nekem sok újat nem mondott, inkább az volt az újdonság, ahogyan ezt mondta. Árnyaltan mutatja be Castróékat is, nem azok gőzös-gázos forradalmárok, és a velük szembenállók sem angyalok. Látszik, hogy Andy Garciának szívügye ez a film, több számára egy puszta játékfilmnél. |
2006-11-14 12:25.26 |
Az utóbbi idők legszörnyűbb filmje volt, most ebbe bele lehet magyarázni mindenféle családregényt, generációtörténetet, brutálitás felmutatást és még egyéb lilagőzös okoskodást, nekem egyszerűen csak unalmas, szörnyű és viszzataszító. |
2006-11-09 15:04.03 |
Ez megint olyasmi, amikor az amerikaiak mellényúlnak! Az alapötlet jó, de a közepe táján ellaposodik, és a vége még csak humoros sem lesz. Azt hiszik ott, az Óperenciás-tengeren túl, hogy mindenki úgy gondolkodik a világról, mint ők. Ez a film is bizonyítja, hogy mennyire nem! |
2006-11-02 20:49.29 |
Olyan igazi tankos-romantikus film! Dobó Kata harmatgyönge benne, itt nem lehet csinibabáskodni! Most, hogy szakítottak az Andy Vajnával, remélem, eltűnik a süllyesztőben. |
2006-09-19 16:32.12 |
Tegnap újra láttam a filmet, és most sokkal jobban megfogott. Az a didaktikus bevezető is elmegy, sőt kell is, mert a középiskolások gyakran összekeverik az 1848-as forradalmat az 1956-ossal, az aradi kiégzés napját, okt. 6-át az október 23-mal. Nagy a zűrzavar a fejekben, és ez segít a tisztánlátásban. |
2006-09-19 16:26.01 |
Láttam a filmet, és nekem kissé vontatottnak tűnt. Ha rövidebb lenne, és nem közel két óra, akkor talán jobban pörögne. Azt viszont értékelem benne, hogy nem dokumentumfilm, hanem játékfilm, mert így jobban ki lehet hangsúlyozni ennek a kisebb-nagyobb stikliket elkövető fiúnak jellembeli fejlődését, ahogyan egy balhés kölyökből igazi forradalmárrá vált, aki morális tartásával túlnőtte apjakorabeli kínzóit, vallatóit. |