Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A velencei kalmár - Filmbox Plus, 16:35 |
Az acélember - Film+, 16:55 |
Képeslapok a szakadékból - TV4, 17:00 |
Rejtőzködő fenevadak - Film Mánia, 17:15 |
A Sárkánypecsét rejtélye - Filmbox Extra HD, 17:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Milyen könyvet olvasol jelenleg ? |
Mire gondolsz most? |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Absolution - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A dohányzóasztal |
Kathleen Turner |
2019-11-03 18:42.05 |
Mindig akkor a legviccesebb Cam, amikor a sírás kerülgeti őt.:D Azért kiváló sorozat, mert mindamellett, hogy vicces, tele van a részek végén feel-good momentumokkal. És még ezek is csiszolódtak, mert korábbi részekben hajlamosak átmenni kicsit giccsbe, nem úgy most. |
2019-11-03 18:29.46 |
Ne legyen zsákba macska, arra célzok, a fidesznek beépített emberei vannak az mszp-ben, és ezt csak az mszp ideiglenes miniszterelnökjelöltje mondta. |
2019-11-03 18:28.46 |
Az első mondatoddal tökéletesen egyetértek. Pont most volt Botka a híradóban, mit is mondott ő még mszpsként? |
2019-11-03 18:27.42 |
Is. Rájuk is. |
2019-11-03 16:57.51 |
Akárcsak az Always Sunny és az Office, ez a sorozat is évadról évadra egyre erősebb, nem hittem volna hogy ilyen sokáig eltart majd, kíváncsi vagyok, ha lesz még vagy 5 évad, hogyan fogják kibontani pl. Joe karakterét vagy mennyivel fog több játékpercet kapni Lily, akiben szerintem van potenciál az 1-2 szavas savas beköpéseken túl. De a kedvencem akkor is Cam marad, nem hittem volna, hogy valaha is egy tipikus homoszexuális karakter lesz a kedvencem egy sorozatban.:D |
2019-11-03 16:27.54 |
Fidesz Magyarországa 2019-ben.
[link] |
2019-11-03 16:19.05 |
Remeg a gatya, jönnek a dementorok és elviszik a korcs lelkedet. Viszlát!:) |
2019-11-03 15:14.57 |
De ha akkora álellenzékiek, ha olyan jól bomlasztották szándékosan az ellenzéket és 2/3-ot szereztek Orbánnak, ugyan miért vonultak ki a politikából? Azt akarod mondani Vona szándékosan buziztatta le magát, ölette meg a saját macskáját és tette ki magát a kormánypropaganda haragjának? Pusztán pénzért vagy miért? A cikket elolvastad amúgy, vagy úgy általában szoktad olvasni Schiffer gondolatait vagy hogy Vona az elmúlt másfél évben milyen ügyekről próbál beszélni? Nagyon sok ex-fideszes értelmiségi van az országban akinek van morálja, gerince és elutasítja amit a fidesz 2010 óta művel, mert valamikor ugye a fidesz volt a kiút, az a párt, amely Nyugatra terelt Kelet helyett. A kiábrándult fideszeseket nem kirekeszteni kell, hanem összefogni velük, vagy minimum békén hagyni őket, és nem ilyen nyugati fény szintű összeesküvés elméleteket fabrikálni amik csak konzerválják az mszmp utódpártjainak fosztogatását. Milyen jó, hogy 2019-ben Gyurcsány pártja a második a Fidesz mögött. Mindjárt hányok. |
2019-11-03 14:57.59 |
Sokszor végighallgattam a Bloodlust albumot munka közben, szerintem kurvajó lett. Nálam gimiben ment a Beastie Boys és a Cypress Hill is. Bobafettet amúgy én sem hallgatom, néhány száma tetszik csak, amit belinkeltem a dalszöveg miatt tettem. Apropó RATM, visszatértek!!
[link] Valószínűleg nem jönnek a közelbe, de hátha, hátha! |
2019-11-02 10:57.11 |
Úgy látom jelentősen túlkompenzálsz a tegnapi elporolás miatt, mindenki látta mekkorát égtél(megint), azóta is vergődsz és túltolod, hogy te milyen jót szórakoztál, miközben feltöröltem veled a padlót. Vagy inkább te, saját magaddal.:)
[link] Ma viszont nem szakítok időt az alázásodra, de NYILVÁN megoldod te ezt magadtól is, vergődj majd egész nap a fórumon, mint úgy általában, lúzerke.:) |
2019-11-01 20:05.59 |
Igen, mert aki nem a régi baloldal malmát hajtja, az egyértelműen fidesz ügynök. Ezeket az infókat a Nyugati Fény kommentszekciójából szemezgetted össze, vagy honnan? |
2019-11-01 15:32.25 |
Azóta is a sarokban zokog.:D |
2019-11-01 15:01.00 |
[link] |
2019-11-01 14:59.47 |
http://www.youtube.com/watch?v=68mNleb1IeE |
2019-11-01 14:56.22 |
[link] |
2019-11-01 14:53.11 |
Vergődik, csak vergődik, nem tudja mikor van bukta, mikor kell bedobni a törölközőt.:) Utolsó gramm zsírt is leégeted mihaszna dagadt testedről.:) |
2019-11-01 14:46.11 |
Mit miért nem írok adminnak? |
2019-11-01 14:45.49 |
Hidd el, cseppet sem zavar, ha így gondolod. Sőt, semmilyen gondolatod nem zavar mindaddig, amíg ide nem hányod.:)
[link] |
2019-11-01 14:43.38 |
"7123. Halember (2019-11-01 14:41.46) - (válasz Halember 27122. hozzászólására)
Meddig égeted még magad? Nem kínos? ☺" |
2019-11-01 14:42.28 |
Ezt így berakom ide, ne vesszen el a sok trollkodás közepette:
Schiffer András A LIBERÁLIS JOGÁLLAM MEGFENEKLETT A POSZTKÁDÁRI MAGYAR VALÓSÁGBAN Harminc évvel ezelőtt, 1989. október 23-án délben egy szintén pályakezdő kollégámmal fogtuk magunkat, és kiszöktünk életünk első munkahelyéről a Kossuth térre, ahol Szűrös elvtárs, a Központi Bizottság fél évvel korábbi külügyi titkára, úgyis mint ideiglenes államfő éppen a köztársaságot kiáltotta ki. Ellógtunk történelmet nézni. Mindeközben kortársaink Berlinben, Drezdában, Varsóban, Prágában – majd valamivel később Temesvárott és Bukarestben – történelmet csináltak. A husáki/jakesi, a honeckeri, a zsivkovi, a ceaușescui rezsimek nyílt repressziója, a lengyel nép folyamatos antikommunista ellenállása – Reykjavík ide, Málta oda – az összes többi blokkországnak megadta a rendszerváltó forradalmi élményt. Nem kiharcoltuk, hanem eltűrtük A szívességi kárpótlásokra és negatív kiegyezésre épülő Kádár-rendszer annyira hatékonyan demobilizálta a magyar társadalmat, hogy még a forradalmi élménytől is megfosztotta azt a rendszer összeomlásának órájában – ahogyan azt anno Hankiss Elemér tűpontosan leírta. Németországban például a mai napig értetlenkednek, hogy nekünk magyaroknak miért nincs meg a vasfüggönybontás katarzisa. Nem értik, hogy mire Horn Gyula jelképesen átvágta a – valójában addigra suttyomban már elhordott, és éppen a parádé kedvéért részben visszaépített – vasfüggöny egy darabkáját, addigra a Kádár-rendszer végnapjaiban a Grósz-adminisztráció „hangulatjavító” intézkedésként hatályba léptette az útlevéltörvényt. Amíg a falbontás a németeknek a szabadság katartikus pillanata, addig a magyarok már vígan furikáztak a Gorenjéjükkel Bécsből hazafelé, mire végképp eltűnt a határzár. A szabadságot, a liberális jogállamot a tömegek nem kiharcolták, hanem eltűrték, mert a régi és új elitek azt ígérték, hogy cserébe burgenlandi életszínvonalat kapnak. Nem így lett. Tölgyessy Péter megállapítja, hogy a magyar emberek túlnyomó részének nincs karakteres rendszerváltás-élménye, a kevesek által megformált Alkotmányt nehéz szeretni, de hozzáteszi: a második világháborús vereség utáni NSZK-ban és Japánban az új alkotmányosság mögül még jobban hiányzott a honpolgári elfogadás. Csakhogy a bekövetkező „csodák”, az eredmények legitimálták az eredetileg kívülről oktrojált fordulatot. „Nálunk azonban sem az eredmény, sem a részvétel nem igazol.” Átváltani Marxot tőkére Az első szabad választások kampányában „Dolgozói tulajdont!” követelő plakátokat nyaltam fel a házfalakra. Pár évvel később eszméltem rá, hogy a rendszerváltás nyerteseinek, a nómenklatúra-burzsoázia politikai képviseletének, a vagyonátmentők pártjának kampányoltam. Három évtized után visszatekintve világosan látszik, hogy a rendszerváltás éveiben – a ‘90-es választási eredmény dacára – valójában egyetlen szervezett és tudatosan mozgó érdekszövedék volt a magyar társadalomban: a későkádárkori technokrácia, a pártállam eresztékeiből kisarjadó nómenklatúra-burzsoázia. Ahhoz, hogy gördülékenyen válthassák át Marxot tőkére, azaz a diktatúra hatalmi-információs privilégiumait gazdasági hatalommá, és karcolás nélkül őrizhessék meg szellemi, nyilvánosságbeli monopóliumaikat, a rendszerváltó évek liberális konszenzusa kiváló klímát teremtett. Nem volt szó itt semmiféle dolgozói tulajdonról, a szövetkezet és a szakszervezet egyenesen szitokszavakká váltak ezekben az években. Lett azonban másfélmillió munkanélküli, és lettek politikai kapcsolatokkal megszerzett magánvagyonok, miközben megsemmisültek – az államadósság-csökkentés jegyében – a külföldi tőkének odadobott termelőkapacitások. A rablóprivatizációt Magyarországon nem kísérte sem általános sztrájk, sem tömegtüntetés, csak a csöndes beletörődés. A laboratóriumi liberális jogállam nem működik a posztkádári valóságban Már 1989 folyamán gyűjteni kezdtem a pártok programjait, és szorgalmam nem lankadt a ‘94-es, majd a ‘98-as kampányokban sem. Fokozatosan jöttem rá – nyilván pármilliomod-magammal – hogy ezeknek az iratoknak bizony nem sok értelmük van. A választók szavaztak egy programra, majd bánatos szemű pénzügyminiszterek elmagyarázták: hát igen, valóban voltak ígéreteink, de tessék megérteni, most olyan nehéz a gazdasági helyzet, hogy a megvalósítással még várnunk kell. A ‘89-‘90-es rendszerváltással laboratóriumi nézőpontból majdnem hibátlan liberális jogállami szerkezet jött létre. Csakhogy ennek a szerkezetnek nem laboratóriumban, hanem a csökevényes magyar pártrendszer és a posztkádári magyar politikai kultúra valóságában kellett üzemelnie. S ebben a valóságban a liberális jogállami szerkezet egyet biztosan nem tett lehetővé: a politikai kormányzást. Márpedig a többpárti parlamentáris demokráciának mégiscsak az a legitimációs leglényege, hogy a választópolgár versengő politikai alternatívák közül választ, a kiválasztott politikus pedig az így kapott felhatalmazással kormányoz. „Az állam ma jobban ki van szolgáltatva a hozzá kötődő érdekcsoportoknak, mint valaha. A fordulat előtt egy nagy hatalmú politikai apparátus tartotta ellenőrzése alatt, az állampárté. A demokratikus kormányzó pártok ereje jóval csekélyebb. Taglétszámuk alacsony, szervezetük vézna, önálló szakértői bázisuk alig van. Még annyira sem képesek ellenállni az apparátusok saját politikacsinálásának, mint egykor a Központi Bizottság szervei. Gyönge bürokráciák mozgatnak még gyöngébb kormánypártokat; ez az állam működésének képlete 1990 óta.” Kis János írta ezeket a sorokat még 1996-ban. Sajnálatosan időtálló megállapítását kiegészíthetjük azzal, hogy ezeket a gyönge bürokráciákat – s rajtuk keresztül a még gyöngébb kormánypártokat – korántsem csak belföldi érdekcsoportok befolyásolták. A politikai kormányzás lehetetlenségéből származó frusztráció szülte Orbán Viktor 2002 utáni politikai stratégiáját éppúgy, mint Gyurcsány Ferencnek az új rendszer válságát manifesztáló „őszödi beszédét”. Kiknek vannak emberi jogaik? Harminc éve került a kezembe és gyakorolt rám revelatív hatást Kis Jánosnak az akkor még a Párizsi Magyar Füzeteknél kiadott könyve, a magyar rendszerváltás alapműve, a „Vannak-e emberi jogaink?”. Húsz év múlva ébredtem rá, hogy a konvivialista álláspontot képviselő Lányi Andrásnak van igaza, amikor a magáncéljai követésében háborítatlanságot követelő egyéni akarat helyett a közös értelem megalkotására irányuló dialógust állítja a középpontba: „a meggyőződés, hogy az ember alapjában véve másokért van, s hogy nem lehet szabad mások ellenében, csak mások által, hogy boldogulását nem a természet felett kivívott győzelemben, hanem a természettel és önnön természetével összhangban kell keresnie”. A rendszerváltást követő években joghallgatóként nagy lelkesedéssel bombáztam beadványaimmal az Alkotmánybíróságot (a 2011-es rendszervisszavágás aztán ezt a részvételi élményt, az actio popularist is megszüntette). Végzős joghallgatóként segítettem Juhász Géza barátomnak összerakni az ún. Szivárvány-határozatba torkolló jogorvoslati kérelmet (szegény Furmann Imre jegyezte ellen). Ott voltam annak a 4/1993. (II. 12.) AB-határozatnak az indítványozói között, amely végül kimondta az állam világnézeti semlegességét. Mivel ilyesmi az alkotmányban nem szerepelt. Ahogyan sok minden más sem. A sokszoros kompromisszumokkal 1990 nyarára összerakott rendszerváltó alkotmányos szöveg alapvető erkölcsi dilemmákat nem oldott fel. Az alkotmányozó hatalom előszeretettel tolta át a felelősséget az Alkotmánybíróságra: például a kárpótlás, az igazságtétel, vagy a halálbüntetés kérdésében. Az így közjogilag túlterhelt Alkotmánybíróság – a maga „láthatatlan alkotmányával” – megpróbálta elvégezni azt a munkát, amit az alkotmányozók elmulasztottak. Magyarországon végül nem valósult meg sem a lusztráció, sem az aktanyilvánosság, Biszkut és Czinegét a kutya nem vonta felelősségre. A rendszerváltók leragadtak a „vagyonelszámoltatásnál” – amit a vagyonátmentő posztkommunisták cinikusan ki is játszottak – ahelyett, hogy államosították volna a pártállami utódszervezetek vagyonát. Megjegyzem: akadt egyvalaki 1989-ben, s éppen a posztkommunista nómenklatúrában, aki az utódszervezeti vagyon társadalmasítását követelte: Gyurcsány Ferencnek hívták. Mindezekért a legkevésbé sem a Sólyom-féle Alkotmánybíróság a felelős. „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” 2010-ben nem csinálták vissza 1989-et Az alapító atyák, Tölgyessy Péter és Kis János, Sólyom László és Antall József, Szabad György által felhúzott építmény tartósnak bizonyult. Nem árt felidézni, hogy a „puha diktatúrának” becézett nyolcvanas években is politikai pszichiátriával, újszülött gyermeke állami gondozásba vételével próbáltak megtörni „másként gondolkodó” művészt, pártfegyelmivel kergettek öngyilkosságba az elvégzett munkát a párttitkárnak is kiszámlázó állami vállalatvezetőt, s rúgtak ki az ország összes egyeteméről pacifista diákaktivistát. Na, ennek a világnak vetett véget a ‘89-es rendszerváltás. A rendszerváltás hiányosságai, az új korszak zsákutcás paradigmája és beváltatlan ígéretei persze nyílegyenesen torkollottak a 2006-os válságba, s onnan a 2010 utáni rendszervisszavágásba. A NER őrségváltásba kezdett, és kiiktatta a rendszer lényeges, liberális sarokpontjait. Ennyiben cezúrát húzott a magyar történelem 1989-ben indult új korszakába. Nem csinálta vissza azonban a rendszerváltást. S ezt nem csak az bizonyítja, hogy az Alaptörvény szövege jelentékeny hányadban megegyezik a korábbi Alkotmány textúrájával, másutt pedig éppen a sólyomi „láthatatlan alkotmány” tételei köszönnek benne vissza. A hatalom ma szabad választásokon elkergethető. Ez 1985-ben nem így volt. |
2019-11-01 14:39.36 |
Azt is mondhattad volna, bebizonyítottam a nyilvánvalót, de mint tudjuk, nem igazán ismered a jelentését ennek a rendkívül ritka szónak.:D |
2019-11-01 14:38.24 |
Hoppá van az 8 is! Az már elég komoly vergődés. |
2019-11-01 14:37.17 |
Már 7 egymást követő hsz., szellőztess, büdös van!:) |
2019-11-01 14:36.00 |
[link] Remek írás. |
2019-11-01 14:25.28 |
Ajánlom figyelmedbe a komplett albumot, bár gondolom már vágod. |
2019-11-01 14:23.36 |
Ok főni, majd ide fogom szegezni magam 1 órán keresztül mert te azt mondtad.:D |
2019-11-01 14:20.57 |
Talán mert én és ő ugyanazok vagyunk. Bár nyilván nem. Na ezt legózd össze!:) |
2019-11-01 14:20.00 |
Amikor nem tudtam a "nyilván" jelentését vagy nem ment a 11-6? Melyik leégésemre gondolsz?:) |
2019-11-01 14:19.16 |
Nyilván az én kínos leégésem.:) Konkretizálnád milyen leégésre? |
2019-11-01 14:15.49 |
Te világi barom, én a ti hozzászólásotokról beszéltem végig.:D Én észrevettem hogy csak 6 mp van közöttetek és leírtam, ennek függvényében valószínűleg te és fideszes nem ugyanazok vagytok. De te még erre is ráharaptál, pedig éppenséggel a te javadat szolgálta az észrevételem. És te ennek ellenére is csak vergődsz, mert vergődni akarsz, mert csak vergődni tudsz.:) |