Hát milyen meccs ez eddig wazze?!
Azért szorítok a bajoroknak. még szerencse, h kiütötték a reált, mert azokat rühellem, antidrukker szurkoló vagyok náluk:DD

HISTORIA

2007-04-03 20:40.54

Na meg a szorosnál NEMCSAK spártaiak voltak, hanem korintoszi és thébai többekközt.
Ha úgy vesszük ezért nem hűséges, és kb. 7000 hopliták tartották fel a perzsákat...
De ezt leszámítva sztem illő rá a történelmi film is a fantasy mellett.
300=képregény miatt voltak sztem a szorosnál 300 spártai.

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

2007-04-03 18:40.09

Mai győztesek a bl-ből: hehehe
1. Bayern
2. Pool

HISTORIA

2007-04-02 17:05.42

További történelmi percek a thermopülai-nál:
Részletes Thermopülai-csata, részletek szemináruimi jegyzetből: bár egyszer le van írva.
Herodotosznál lehet olvasni (a 300 alkotói ezekszerint hisznek Herodotosban), aki Xerxes gyalogságát 1.700,000 főre (na ez badarság, biztos be volt tépve:), lovasságát 80,000 főre teszi. Biztos megbecsülésre ugyan minden alap hiányzik, de minden valószinűség szerint a sereg mindenestül, kiséretestül sem nagyon haladhatta meg a háromszázezeret sem (nálam ez az állás), (sőt Beloch szerint a százezeret, Delbrück szerint az ötvenötezeret). A lényeg, hogy 200,000 alatt lehettek. Minden, – több népből alkotott – hadtestet perzsa vezér vezetett, ez meg is látszott szintén a filmben, az egyes városok és törzsek járulékai saját vezérük alatt harcoltak. Az egész gyalogság élén, kivéve a Hidarnestől vezetett -tizezrek- csapatát, hat fővezér állt, a lovasság élén Datisz két fia. A hajóhadat 1207 (!) háromsorevezős hajó alkotta, köztük 300 phoeniciai, 200 egyiptomi, 150 ciprusi(ókori nyelven: Cyprus). Vezére négy előkelő perzsa volt, köztük a király két testvére, Achaiménes és Ariabignes. A teherhajók számát Herodotosz 3000-re teszi, a mi valószinüleg ismét tulságos szám lett. De akármennyire megnövelte is a görögök hagyománya a sereget, bizonyos, hogy a görög világ ekkora sereget együtt még sohasem látott. És ez tény és való. Vele szemben minden ellenállás hiábavalónak látszott; maga a delphoi jóshely is megadást ajánlott a görögségnek, mert, úgymond, a király végtére sem megsemmisítésére tör a görögöknek, hanem csak meghódolást követel tőlük, mint kisázsiai testvéreiktől. A filmben ezt nagyon jól lehetett érzni. Azonban Athén érezte, hogy csak győzelem vagy pusztulás közt van választása; Sparta is tudta, hogy a hódolás Peloponnesosz felett való fennhatóságának elvesztésével járna. Azért ez a két állam el volt szánva végső ellenállásra is és Sparta tekintélye miatt a peloponnesoszi szövetség többi tagjai sem merészeltek a perzsákhoz csatlakozni mindaddig, míg az ellenség még távol járt. Mellesleg a pelepnessoszi szövetségről nem esett szó a filmben. Semleges csak Argos, Sparta régi versenytársa maradt; Boiotia és Thessalia Korkyra is segélyt igért, de, tán szándékosan, megkésett vele. Gelon, ki ekkor már, mint tudjuk, Sicilia egész keleti részének uralkodója volt, teljesíthetetlen feltételekhez fűzte segélyadását, s úgy látszik, kész lett volna győzelme esetén magát a perzsa királynak alávetni. De a szövetséghez tartozó városokban is nagyon csüggedt volt a hangulat. Többet vártak az istenek segítségétől, mint saját erejüktől. Azonban még is megtették, a mit lehetett.
Még 481 őszén gyűlést tartottak az Isthmoson, s mindenekelőtt egész Göröghonban békét hirdettek ki, minek következtében az Athén és Aigina közti régi háborunak is vége szakadt. Athénben és tán más városokban is, visszahivták a politikai számkivetetteket.
A sereg vezetése természetesen a spartaiakat illette. Elhatározták, hogy első sorban a Tempe völgyet védik meg, melyen át vezet az ut Makedoniából Thessaliába: e célból 480 tavaszán 10,000 hoplites-gyalogost küldtek oda. De a perzsa sereg közeledésének hirére ezt a szorost küzdelem nélkül átengedték az ellenségnek, mert egyrészt meg volt kerülhető az Olympos északi lába mellett, másrészt nem biztak a thessaliaiak hűségében. Így történt, hogy a perzsák hadműveleteik számára kitünő alapot szerezhettek Thessaliában, mely megérkezésükkor végkép hozzájuk pártolt.
Második védekező vonalul a thermopylai szoros kinálkozott, ott, a hol az Oita hegység erdős nyulványai közvetetlenül a malisi öbölig érnek. Ezt a szorost kis sereg is megvédhette, feltéve, hogy a tengeri út hatalmában volt, s elzárva tarthatta azt a hegyi ösvényt is, melyen át a sereg balszárnya meg volt kerülhető. Ide a peloponnesosiak Leonidas spartai király vezetése alatt 4000 hoplitest (köztük 300 spartait) küldtek, kikhez a környékező országokból, Boiotiából, Lokrisból és Phokisból még mintegy 3000 nehéz fegyveres csatlakozott. A filmben csak spártai katonák voltak feltüntetve, és talán itt bukik el történelmileg a film. De habár ez lehetett a film végén zajló csata mert ott volt tömeg, csak az nem thermopülai volt. Vagy igen?! Sztem Plataia-i csata, erre bár nem emléxem jól. A szövetséges sereget csak Karneia és Olympia ünnepek után akarták megindítani, melyek megülését vallásos aggodalmukban nem akarták máskorra halasztani. A hajóhad egyidejüleg Euboia északi partján, Histiaia vidékén foglalt állást, hogy az ellenséges hajóhadnak a görög tengerrészekre való benyomulását megakadályozza. Vezére névleg a spartai nauarchos, Eurybiadas volt: voltaképen azonban az athéni strategos, Themistokles, ki 127 hajója élén majdnem az egész hajóhad felerésze felett rendelkezett.
A perzsa hadsereg a hozzá csatlakozott thessaliaiakkal megerősödve augusztus közepe táján érkezett meg a thermopylai szoroshoz. A film szerint télleg aug. volt. Támadásait eleinte nagy veszteséggel verték vissza a görögök; de időközben sikerült Xerxesnek az Oita hegység hágóin át egy hadosztályával megkerültetni az ellenséget, s így a görög sereg a 300 spartai és 700 thespiai harcos kivételével még idején elmenekült, az ott maradtak pedig elülről és hátulról egyszerre megtámadva, majd egy lábig elvesztek; Leonidas király maga is hős halált halt.

Thermopülai-i csata utáni következmények és további harcok:
Akközben a perzsa hajóhadat, míg Magnesia felől a part mentén délnek vitorlázott, nagy vihar érte, mely állitólag 400 hajóját tett tönkre; a megmaradt, a görögökénél még mindig jóval nagyobb számu hajók Magnesia déli partján, Artemisionnal és a görög hajóhaddal szemben foglaltak állást. Még a megérkezés estéjén elkezdődött a harc, s a görögök két napon át dicsőségesen megvédték hadiállásukat, mindaddig, míg a Leonidas elestéről szóló hír meg nem érkezett. Akkor, hogy a perzsákat megelőzzék, délnek vitorláztak.

Thermopülai elestének hirére Boiotia, Lokris és Phokis azonnal meghódoltak a perzsáknak; Thespiait és Plataiait, melyek megtagadták a hódolást, felperzselte az ellenség. Valószinű, hogy Delphoi is megadta magát; különben a szent helyet Xerxesnek már görög szövetségeseire való tekintettel is meg kellett kimélnie. Innentől azonban rejtély és legenda.

Attika megvédésére ilyen körülmények közt gondolni sem lehetett; a nép Themistokles indítványára elhatározta, hogy elhagyja a szárazföldet: a fegyverfogható férfiak hajóra szálltak, a nőket, gyermekeket és ingóságokat pedig Salamis szigetén, Aiginában és Peloponnesosban helyezték el. Xerxes ellenállásra nem találva vonult be Athénbe, csak a fellegvárt védelmezte nehány napig egy kis csapat; a király aztán viszonzásul Sardes felperzseléséért felgyujtatta a fellegvárat.
A görögök az Athénből kivonuló népesség fedezésére és egyuttal Megara és Aigina megvédésére SZALAMISZ szigete előtt összpontosították hajóhadukat. Erősítések is érkeztek, úgy hogy most Eurybiadas az artemisioni veszteség ellenére is mintegy háromszáznyolczvan hajóval rendelkezett. Az ellenséges hajóhad Euboia meghódítását mellőzve átvitorlázott az Euriposon, s három nap mulva athén kikötőjébe, a phaleroni öbölbe érkezett. A görögöknek most határozniok kellett, vajjon megütközzenek-e Salamis előtt, vagy visszavonuljanak az Isthmos felé, a hol a peloponnesosi szövetséges sereg táborozott. Na de ez már egy másik történet.

2007-04-02 16:34.43

Szerintem jó a címe, az a lényege, hogy nemcsak a 300-ról kell írni. Most ez a film lett a legfelkapottabb film, amit kilehet vesézgetni itten. Aztán majd jön egy másik film. De nemcsak filmekre értve jó, ha van valami gondolatod valamiről csak leírod, azt kész. Amit szeretnél közölni.

2007-04-02 16:21.58

Spártai nevelésen kivüli további történelmi hűség és hűtlenség a 300 c. filmben:
Spárta csak egy Héraklész véréből származó király halála árán menekülhet meg. Ezt a film, ha jól emléxem nem említette, pedig sztem elég fontos lett volna említeni, hogy a nézők érezzék, h mennyit is áldozott fel Leonidász. Az ephorok valószínűleg csak félszívvel támogatták az akciót a Carneia ünnep miatt és ez a film során lehetett érezni, (csak hát az ephorok kinézete...) és mert ők inkább a Korinthoszi-földnyelvnél szerették volna összevonni a védekező görög erőket. Az még mindig kétséges, hogy a thermopülai-i előcsatánál tényleg 300-an voltak, na ezt sztem sosem tudjuk meg. BÁR a félszemű ARISZTODÉMOSZ túl élte, és ott volt Leonidásszal egy darabig, ha csak ő nem tudja bebizonyítani, ha mondjuk leírta volna hős tetteiket. De ez csak megint ő tudhatja, bár írásairól nem tudok...:)
Egy nagy baki volt még a 300 filmbe: ugyebár azt mondták az ephoroszok, hogy ez az ünnepség AUGUSZTUSBAN történik. De mondom én: honnan ismerték a görögök a naptárt, tudtommal először Caesar vezette be, Kr. e. 44 előtt. És tette közé a római nevekkel tüzdelt hónapokat.(aug, jul..) Ja és Gorogország NEM létezet akkoriban!!!
Max. göröghon néven. Több ezer szövetségből állt.
Számos történet szól Leonidasz és csapata bátorságáról, ami tovább öregbítette a spártaiak katonai hírnevét az ókori világban és lettek elismerve a mai kultúrákban is. A perzsák első támadása előtt Xerxész követei útján arra szólította fel a görögöket, hogy adják át fegyvereiket, amire a LEGENDA szerint Leonidasz csak ennyit válaszolt: "Gyere értük és vedd el. NA már most, ez a filmben halhattuk, de csak csata előtti szitukban. A harmadik napon a király arra szólította katonáit, hogy vidáman reggelizzenek, mert az este már a Hádészben, az alvilágban vacsorázhatnak. Ez is benne volt, csak másképp mondta, a mai kultúrával kifejezve.
A szűk szorost védő apró, de jól felfegyverzett és fegyelmezett csapat az első két napon egyszerűen lemészárolta a szemből támadó perzsákat. Ekkor azonban a görög Ephialtész hegyi ösvényeken keresztül a görögök háta mögé vezetett egy nagy perzsa csapatot és Leonidasznak meg kellett osztania seregét. A filmben torz volt Efiáltész, na de legalább így történt.
Na most jön a bökkenő:
A király a 300 spártaival, 400 thébai-ival és 700 thespiaival maradt a szoros bejáratánál, azzal a szándékkal, hogy élete árán is feltartja a perzsákat, hogy a görög városállamok felkészülhessenek a harcra.
A thébaiiak kivételével, akik megadták magukat, az egész görög sereg a csatatéren esett el. Egyes források szerint Leonidasz maga küldte haza a sereg zömét, hogy megmentse őket a harc folytatásához és hátvédként maradt vissza csapatával, nehogy a perzsa lovasság lerohanhassa a visszavonulókat.
Leonidasz a harc sűrűjében esett el, testét azonban a spártai harcosok elragadták az ellenségtől és a végsőkig védelmezték. Ez nem volt benne a filmben. Az előző napok kudarcaitól felbőszült Xerxész levágatta a megölt Leonidasz fejét, testét pedig állítólag keresztre feszíttette. A holttest meggyalázása, ha valóban megtörtént, szokatlan cselekedet volt a perzsáktól. A holttestet később visszajuttatták a spártaiaknak.
Teljes tiszteletadással és a spártai szokásoktól eltérően, a Delphoi jóshely tanácsára, nagy gyász közepette temették el. A király es katonái áldozata emlékére oroszlánt ábrázoló faragott emlékművet emeltek, a következő felirattal:

„Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

A spártaiak közül ketten élték túl a csatát. Arisztodémoszt a vonalak mögé küldte Leonidasz, miután a harcban szemsérülést szenvedett és a király parancsára a visszavonuló szövetségesek magukkal vitték. Társa, Eurütosz hasonló sebet kapott, ami megvakította, ennek ellenére visszatért a harcba és elesett. Arisztodémosz később azzal mosta le a nevén a spártaiak szemében esett gyalázatot, hogy halálmegvető bátorsággal harcolt a plataeai csatában Kr. e. 479-ben, és hazatérte után ezért tisztelet övezte.

A másik túlélő Pantitész volt, akit Leonidasz azért küldött el, hogy Thesszáliában sereget toborozzon, de csak a csata után ért vissza a szoroshoz. Szégyenében felakasztotta magát.
Szerintem a film nagyvonalakban igenis követte a hűséget. Csak a karakterek voltak mások: lásd perzsák. De a kinézet miatt sztem attól mondható történelminek, DE ez elősorban képregényfilm.
És a fenntiekben leírtak pedig a filmben a nagyarányban követhetők volt. Csak írom mégegyszer: kinézet lett rosszul kivitelezve (perzsák), és ezért "döngetik a kaput", hogy ez nem történelmi film, pedig az, ha Trója c. film annak mondható, akkor ez is.:)

2007-04-02 15:55.01

Na jó, abban asszem egyet kell értsek, hogy Xerxész a civilizált kultúrákat akarta elfoglalni vagy esetleg protektorállammá tenni, majd pedig leigázni.

De sztem, ha jól emléxem azért szóba került a táborba való bevonulások... nem?!

2007-04-02 15:45.43

12.-ik pont:
Xerxés lerohanta volna és betelepítette volna az akkori Európát (a mai terület, az már lényegtelen neki, hiába mocsaras, meg stb volt, mert fő a területszerzés és ez által a dícsőség)), hogy lakatlan vagy lakott terület volt), sztem.
A filmben azért vannak történelmi hitelesség, gondolj pl. a film elejére: a spártai nevelésre.

Beszélgetés

2007-04-02 10:55.31

...hát a több mint 4.4 feletti átlagáért szinte teljesen kiakadtam-hehe:DDD Nem igazságos ítélet.
Itt bebizonyosodott, hogy nem is a filmet nézik egyesek, hanem talán csak a színészeket, de nem tudom. Nem tudom, h hogy képesek erre a filmre adni főleg 5*. Ilyenkor a fejembe kapok egy guttaütést-hehehe.
A film nem ér annyit, h 4-5*-ot kapjon. Talán jobb lenne bevezetni a 10-es pontozási skálát. Mert akkor számomra egy gyenge 3 pontot érne Hannibál ébredése.
Ez a film ugymond abba a hibába esett mint a Skorpiókirály c. film. Ott is egy előzményt vittek történetre, de legalább jól, és sikeresen emellett.
Ez nem méltó Hannibál résznek, mert ugyan már belevisznek az elején egy 44-es világháborús hadszintért, na de az nem Hannibál részeként működik. Annak is csak LÁTVÁNY szaga volt, hogy mégjobban csalják a nézőkeet a moziba. Látom a magyar nép bevette a trükköt, de az amerikaiakat nem, és engemet sem. Az biztos, hogy sosem fogom megnézni, még szinkronban sem.
Bár ez mehetett volna a véleményekbe is.

Hannibál ébredése - Vélemények

2007-04-02 10:46.40

Hát igen, de nekem alapból a Bárányok hallgatnak sem jött be, számomra egy átlag film, na de ez nálam viszi a legrosszabb filmet.

Beszélgetés

2007-04-01 23:57.45

Hát nem ajánlom, hogy nézd meg

2007-04-01 23:55.49

Hi

Ki látta közületek a Hannibál ébredéséét?!
Ekkora szar bosszús filmet életben nem láttam!

Hannibál ébredése - Vélemények

2007-04-01 23:55.05

Hát ez a film egy kész katasztrófa volt, kár volt pazarolni rá az ídőt. Senkinek sem ajánlom.
Amúgy a film jól kezdődik azzal a 44-es sztorival, meg alapból egy nagy raklapszar az egész.
Tiszta sablon a története, tiszta bosszúhadjárat, pocsék kivitelezéssel, pocsék színészi teljesitménnyel. Ez nem Hannibal, egyszerűen nem is értem, hogy ilyen jó az átlaga itten.

Ui: Amerikában nagyott bukott, nem is csodálom a maga 27 milliójával.

300 - Vélemények

2007-04-01 21:56.44

Ja, én is ezen vaok.

2007-04-01 21:52.04

Dehogynem:DD nagyon ispont ide tartozik.
Mert ugyebár, aki tud erről a csatáról, és éppen hallja a bemutatóban Leonidás nevét és 300 spártait, akkor jóhogy történelmire gondolnak. de maga a csata jelenléte volt történelem.

2007-04-01 21:49.57

Jah, és most jut eszembe: ezt egyáltalán nem kell hasolítgatni a Gladíátorhoz, meg atb hasonló alkotáshoz

2007-04-01 21:46.49

Amúgy, én a fórumon tudtam meg, hogy ez elsődlegesen egy képregényfilmnek szánt alkotás, és aztán csak a töri. És ez ÍGY is van.

2007-04-01 21:41.24

Hát sztem Irán nem is ismeri a 300 képregényét, biztos ők alapből egy történelmi filmet akartak látni. Hát mondjuk ha mi sem ismernénk, akkor mi is bizti lázongtunk volna, ha az ő helyükbe lettünk volna.
Mert régen én is szemtől hittem, hogy ez egy történelmi film lesz, pont mint a Mennyei Királyság.

2007-04-01 21:29.16

Na most néztük meg, nagyon jóra sikeredett.
"Egy új korszak kezdődik..." Jó kezdés:DDD
Maga a film rögtön a spártai neveléssel kezdődik, ezt megélte Leonidász is:D
Nagyon elszántak voltak a spártaiak, nagyobb becsületük is volt mint Athénnak, ugyebár ez be is bizonyosodott a film szerint:D
A közeledő perzsa diplomatával és kísérőível rögtön elbánt SPÁRTA.
Az ephoroszok a filmben elvoltak túllozva, de mondjuk ez csak a képregény bűne lehet.
Mikor összecsaptak az szenzációs volt, maga a lassítások, és pozítivum, hogy a lassításkor a kamera Leonidászra fókuszált. Nincs kegyelem!
A képi (hátterek) világ tökéletes, bár nem kiemelkedő.
Fúúú, aztán jött a nyílzápor, mintha sáskák özönlöttek volna az égbolton: aényeg, hogy a 300 spártai ott tényleg árnyékban harcoltak -hehehe:DD.
Mikor megjelent Xerxész, hát az bizony mondom neketek, hogy az maga a szánalom volt. Azért egy perzsa uralkodót úgy kivitelezni mint egy csöves digót a kukasorházból, hát szóhoz se jutok. Nem csodálom, hogy Irán fellázadt a film hatására.
A halhatatlanok megjelenése valós is volt egyben, maga a perzsa uralkodó személyes testőrségei, Na de hogy ennyien, káprázat:DD No aztán megjelent egy troll szerű lény, az már sztem hihetetlen. Még a hárem hölyeek között oké a megjelenés, mert bizti volt ilyen torz ember abban az ídőben.
Az orszarvú, meg az elefánt megjelenése az nagyon is oda illő volt, mert ugyebár Perzsa Birodalomban minden van, ha em is, akkor a szövetségesektől is kölcsönözhették ezeket a göröghonban nem tenyésztett élőlényeket.:D
Mellesleg az orszarvút hamar kivégezte az egyik elég hatásosan...
Nah igen az a fura perzsa hóhér, no comment:DDD
Vannak nagyon sok durva jelenetek a film során, vegyük csak Astinos esetét. Az apa épp, büszke volt tettére, de aztán hátulról...:((((
Megtörtént a leszámolás órája/inkább percei. A szokásos kivégzem Xerxés méltóságai szitu (beleszúróm a speart) megtörtént.
Mondanivalója is van a filmnek: ha Thermopülai-nél igent mondott volna Leonidász, akkor mi és a többi európai népek hol is lennünk,rt Xerxés leigázott volna mindent... És szerencsére Leonidász és az úrnő, no meg a "futárszerű" küldött spártai esze helyén volt...
Maga a spártai hadviselés is megmutatkozott a filmben, szenzációsan alaklamzták a falanx formációt is például. Nílvánvaló, hogy a spártai gyalogosok voltak a történelem legelszántabb katonái.
A filben soxor olvastam "Görögországot", dehát akkor nem voltak állam, csak részállamokból, ugymond városállamokból állt, nem volt egyesítve.
Legalábbb Göröghont írtak volna a feliratozók:D
A film rendezéséért egyértelműen gratulálni kell Snydernek, no meg a vágóknak és az operatőröknek is.
A színészi gárda nagyszerűen teljesített, különös képpen Gerard Butler.

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

2007-03-31 22:43.31

De hát színlelt mint mindig a műesésivel, ez nem focista, amúgy is rontja a Milan színvonalát a kis 99-es, takorodjon hazafelé Brazíliába. Úgy megutáltam az egész milán bagázst... tele van digókkal, szinte minden poszton van egy brazil: egy kapus, egy védő, egy támadó, és most meg egy csatár....fúúújjj.

2007-03-31 22:35.06

Van egy maszkja az arcán, mert a bl-es lyon-i meccen eltört az orra.

:(((( végül 1-1-es döntetlent játszottak.
A rohadék Roni még mindig a SZÍNLELÉS KIRÁLYA. Hála neki a gól kezdeményezése, és végül Gilardino szerezte a gólt.

2007-03-31 20:28.29

Nézzétek a ROMA - MILAN-t, nagy meccs lesz!!!

2007-03-31 20:27.02

A focis csak a 9.-ik

2007-03-31 20:19.37

Néztétek? (chelsea)

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

2007-03-31 20:18.27

Watford - Chelsea 0-1
g: Kalou 91'

2007-03-31 15:45.26

wahahaha
Pool - Arsenal: 4-1
Gólszerzők: mesterhármas Crouch-tól, Agger

MILITARIA

2007-03-31 13:51.07

Jah, ez igaz, egyre jobban. Ezért nincs is magyarság

elejére ... 220 221 222 223 224 225 226 227 228 229 230 231 232 233 234 235 236 237 238 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk