Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Kampókéz (2021) (4K UHD + Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Legendás állatok és megfigyelésük - Dumbledore titkai - HBO3, 16:40 |
Hanta Boy - Film+, 17:15 |
Időről időre - HBO2, 17:25 |
Reszkessetek, betörők! 4. - Viasat Film, 17:25 |
Gyakornokok - TV4, 17:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Tordai Teri (83) |
Denzel Washington (70) |
Sienna Miller (43) |
Noomi Rapace (45) |
Elaine Hendrix (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Rubikon: A Föld végnapjai |
Steve Coogan |
2010-10-12 02:03.17 |
Asszem még üzemel a hi5-om. Korábban az volt a menő, így hát jó Kyle módjára siettem én is Chimpokomon-t venni, de a tanulság ugyanaz volt: lecsengett a divatja, és az egész csak amolyan cyber-bohóckodás. :P
A Youtube felhasználót azonban felettébb hasznosnak tartom. :D |
2010-10-12 02:01.28 |
Igen, a látványfilmekben többnyire a funkciók igyekeznek naggyobbá, hangsúlyosabbá tenni egy karaktert. Jedi mester, hercegnő, kalóz, vagy épp egy szadista Vader.
Míg egy olyan minimáldrámában mint a Moon... nos a lélektani pontosságot csak egy dörzsölt színész tudja inkább a néző tudtára adni. |
2010-10-12 01:53.29 |
Ez az én szenvedélyem is. Nekem is van egy pár adatlapom közösségi portálokon, de olyan mód hanyagolom, hogy arra nincs jelző. Aztán a mail-emre jönnek a felhívások a frissítésekre, meg bejelölésekre, és akkor esik le: Kennedy-t lelőtték ba***. Nekem meg van ilyen izém azon az izén? |
2010-10-12 01:51.18 |
Igen, többnyire egyszerű, megkapó karakterek. Az ügyes párbeszédek és a látvány meg a tempó vállalt mindent.
Talán még Lando minősíthető skatulyának. Amikor mindig viszontlátom Billy Dee Williams-et, egyből Lando jut eszembe. De ő azért persze nem tűnt úgy el, bár ő sem kamatoztatott akkora tehetségfaktort. De Lando-nak nagyon jó volt, ahogy mai szemmel is mindegyik másik a saját szerepében klappolt. Ugyebár, az SW ugyan a legnagyobb filmes kultusz, azt azért objektívé be kell látni, nem minden téren a legjobb. A színészet magasiskolájára ugyan nem is volt szükség a szériában, hát úgy nem is nagyon járt a házhoz az... Bár meg kell hagyni, Ford arcmimikáját a Birodalom-ból tanítani kellene sokaknak. :D |
2010-10-12 01:42.11 |
Hát nem tudtad, hogy a reklámokat az összeset az Ördög készítí?
South Park... nekem a kocsimosó reklám jut eszembe asszem 2. évadból, miszerint vedd meg me fasza, aztán a végén halkan: "és ne feledje, nélkülözése rákkeltő...". :D Uzsgyi hamar megvenni, jön a rák, most veszi a bal kanyart. :D |
2010-10-12 01:40.01 |
A legtöbben sajna erre a sorsra jutottak. Mark Hamill is utólag legfeljebb a remek Joker szinkronja marad még emlékezetes Luke-on kívül. Ford ő valahogy más tészta, Guiness meg ugy-e eleve legenda volt mikor bekerült a casting-ba.
De persze nem ez a fontos, hogy hova kerültek, hanem, hogy mit hagytak hátra. Azonban sokan ezt úgy veszik ez fegyver, és a kultusz akkor győz, ha minden felett győz. Pedig a világ sokkal komplexebb annál, mintsem minden az SW-ről szólna. :P |
2010-10-12 01:32.59 |
Hahaha, Valami reklámkapány hatására regisztrálsz, aztán az önkritikád rövidre zár? Vagy hogy megy ez? |
2010-10-12 01:25.53 |
"Valentino,legyen a te kedvenced natalie,de az én kedvencemet tiszteld már annyira,hogy nem hordod le egy kábszeres kis senkinek,mert ez kurvára rosszul esik."
Nem nekem kell ezért ennyire hálálkodj, az egész sajtó ezen zeng már elég rég. Nem az én hibám, ha ezt a hírt szárazon tovább merem adom. Natalie nem lesz a kedvencem, Fisher sem, sőt, mindkettőt csak a tények függvényében kedvelem. A kurva szót meg sem említettem, így inkább ne akard mérlegelni az érveimet. "Amiket írtál kurva rosszul esett,ahogy fikáztad Leiát és a triológiát." Szó sincs fikázásról. A klasszikus Star Wars-ot gyerekkorom óta szeretem, és negyedévente megnézem. Leia hercegnőt is szeretem, de elvakultan nem fogom dicsőíteni. Ne bíráld az érveimet úgy, hogy meg sem értetted, hogy miről beszélek!!! "de te se mond már el Carriet egy drogos kurvának!" Nem tettem. Ne bíráld az érveimet, ha nem érted, hogy miről beszélek!!! "Az meg szerintem rohadtul nem igaz,hogy millóegy mélyebb női karakter létezik rajta kívül." Elvakultság szavai. Foglalkozz filmtörténelemmel, ne csak ugyanazt fújd. Fischernek hála egy színnel több az SW univerzumban, se sosem lesz olyan színésznő, mint Ingrid Bergman, Greta Garbo, vagy Meryl Streep, akik bármilyen karaktert képesek játszani vezető szerepben. "Az érveid nem állták meg a helyüket,s a kritikáid is övön aluliak voltak." Ne bíráld az érveimet, ha nem érted, hogy miről beszélek!!! Kritikámat bőséges filmismeretre alapozom, nem elfogultságra, meg bigottságra. Nem alábecsültem, hanem a helyén kezeltem a "hercegnőt", hiszen ő is csak egy pont egy 120 éves filmes történelemben. Mindegy, hogy egy elszállt, önismétlő rajongó mit gondol. |
2010-10-12 01:00.33 |
Szerintem az Időgépre gondolsz:
http://www.filmkatalogus.hu/Az-idogep--f12133 1890-es években indúl a történet, és egy professzorról szól, aki idpgépével szerelme halálát akarja megelőzni. De amikor rájön, hogy a sorsot nem nagyon lehet kijátszani, úgy dönt előre megy a jövőbe. Az általad leírt jelenetformák is benne vannak, ahogyan az idő gyors múlását érzékeltetik. Remélem ez lesz az. :D |
2010-10-12 00:49.25 |
Combino2.0! Te nem tudsz semmit Natalie Portman-ről, és rohadt elfogult vagy egy olyan színésznő iránt, akinek nem sok babér termett a Csillagok Háborúján kívül. Natalie-nak valóban volt egy pár hibázása, köztük egy jellegtelen és erőtlen Amidala, ami nem feltétlen a színésznő hibája, hanem a pocsék forgatókönyv sekélyessége miatt történt így. Natalie a Leon után számos felnőtt szereppel mutatta meg a tehetségét, és hamarosan még mélyebb vizekre tér, és skatulya nélkül fog nagy valószínűséggel a legtehetségesebb fiatal színésznők sorába állni. Egyre nagyobb tekintélynek őrvend mind Hollywood-ban, mind a független filmesek körében - és ezt nem azért szajkózom, mert tán elfogult lennék iránta, hanem mert igyekszem egyszerre sok mindenre odafigyelni a filmvilágban - nem hagyom beakadni a bakelitet. :D Fisher-ről egyebet nem nagyon tudok elmondani, csak, hogy Leia hercegnő volt, és valószínűleg a Birodalom forgatása alatt még kábítószerezett is. De ennyi. Sokat nem tett hozzá a színészmesterséghez, csak eljátszott egy mindenki által kedvelt fantasy-ban egy mindenki által kedvelt karaktert, ráadásul korrektűl. Nincs mit ezen túlmisztifikálni - millióegy mélyebb női karakter létezik a film történelmében, millióegy jobb színésznőt felvonultatva...
Lehet Mangilla nem ért annyira Leia nénihez, mert nem csak ebből áll a világ, hogy untig ismételgetve azon nyavalyogjunk, mekkora világ omlott össze bennünk, hogy Lucas lerombolta azt a szépet, ami kiteszi minden gondolatforrásunk. Remélem a kenyérre azért még vajat kensz, nem Jabba májkrémet - bár a Te dolgod, hogy mit csinálsz. Elvégre nem az zavar, hogy ki vagy kelve magadból egy filmszéria miatt, hanem csak ezt fújod, holott a látókör ennél sokkal tágabb. Ha valóban olyan jó karakter és színészinterpretáló professzor lennél, nem csak egy film alapján ítélnél meg egy színésznőt, végképp nem elvakultságból. |
2010-10-11 23:24.13 |
„Az épelméjűség olyan elviselhetetlen!”
XDXDXD |
2010-10-11 23:18.06 |
Pont erről van szó, de nem feltétlen Joker szavaival értelmezve hasonlóak, hanem a körülményeket is beleértve. Készpénznek valóban nem fogadható el Joker gondolata, így az sem, hogy Batman-t éppoly őrültnek, hozzá maradéktalanul hasonlónak látja. A két karakterben rengeteg hasonlóság van, de ugyanakkor elég mély szakadék, és ezt minkét film kellően ki is bontja. Teatrális figurák, akik ebben nagyon hasonló mód kakukktojásai környezetüknek, de elhivatottságukban két ellentétes oldal. És ez az ami formálja kettejük diagnosztikáját. |
2010-10-11 23:00.56 |
"Fogtam Gotham Fehér Lovagját és lesüllyesztettem a mi szintünkre."
Újabb utalás a hasonlóságra, de immáron a hasonlóság nagyon sokrétű, köszönhetően a film többirányú aspektusának. Harmadik félként Joker Harvey Dent-et üdvözli a romlottak klubjában. :)) |
2010-10-11 22:57.01 |
És például a Joker-Batman hasonlóság is sajátos módon, de a képregény szellemiségének megfelelően a Sötét Lovagban is körvonalazódik:
"Te egészítész ki engem..." "Csak egy szörny vagy... akárcsak ÉN!!! Tudod, az elveik és a szabályaik... Csak egy rossz vicc. A legapróbb vész esetén megfeledkeznek róluk! Épp annyira jók, amennyire a világ azt megengedi. Majd én megmutatom. Mihelyt nem áll jól a szénájuk... Ezek a... Ezek a "civilizált" emberek... Egymást fogják felfalni." Joker egy lapon kezeli Batman-t önmagával, mondandójában egy szakadék sejlik ki, aminek egyik oldalán ők állnak azonos sorssal és rendeltetéssel, a másik oldalon a város és a nagyérdemű, de kegyetlen társadalom, akik az ilyen és efféle veszett jelenségeket alkalomtól függően oda sorolják, ahová épp akarják. Az idézet másik fele pedig a tervét jelenti, hogy miképpen akarja ezt a "szabályt" a feje tetejére állítani. |
2010-10-11 22:35.25 |
Örülök, hogy tetszett az érvelésem, és örülök a válaszodnak is. Így már könnyebb mérlegelni dolgokat, hogy tényeket és személyes viszonulásokat sorolunk fel, nem pedig csak győzködünk.
Egyáltalán nem tartom primitívnek, ha nem kísérelsz meg milliónyi bekezdéssel válaszolni. Ez is elég, elvégre nem elvárás, vagy fitogtatáson múlnak a viták. Azonban utoljára annyit fűznék hozzá, hogy az "esztelen gyilkolás" és a "leírhatatlan kevés" a tények tűkrében matematikai paradoxon. Hogy miért, azt már leírtam korábban. Nolan Jokere az anyagiasságtól mentes hatalom, akinek a műve, a megrontás svájci órához hasonlóan pontosan működik, és ez eléggé ellentmondd az esztelenség fogalmának. Perverzió, megszállottság, szenvedély, aminek a motivációja sokkal több annál, mint ami a esztelen gyilkolást és pusztítást eredményezi. Punknak Punk, de ha Nicholson gyilkosságművészetéről beszélünk, akkor el kellene gondolkodni Ledger-Joker művészetéről is, ami ezúttal nem a gyilkolásban merűl ki, hanem a társadalmi züllesztés művészetében, amihez bizonyítottan ért. És mint ilyen művész, jelleme nem csak öncélúságot takar, hanem egy intézményt, amit a halál-művészethez hasonlóan, messzire vissza lehet vezetni, akár filozódiában, akár bármilyen társadalomtudomány történelmében. Az intellektuális kifejezés pedig mindkettőre éppoly jellemezhető, csak Ledger-Joker burkoltabb, nehezen kifürkészhető, kevésbé személyes, inkább kiterjedt, és az elemi félelem felébresztésére hivatott. A költői idézetekről is lehet más vélemény, érdekes módon topicoc ezrei foglalkoznak ezzel, a Filmkatalógusnak is megvan erre a kellő társalgószobája, amiben majdhogynem a film teljes dialóguskészletét körülhámozták. - főleg a Joker monológok ("Szerintem ami nem tud megőlni, az erősebbé tesz..." - és milyen igaz). Bár főként inkább filozófiai bölcs gondolatok ezek, semmint költői ars poetica-k, de vannak, és ezeket persze csakis akkor tudjuk kellően szemlélni és értékelni, ha értjük a sokrétű jelentőségüket és szeretjük, azt, ahogyan a film kibontja minden egyes gondolatát. |
2010-10-11 21:25.56 |
Véletlen nem a Hajnalvándor útja lenne a korrekt fordítás? Vagy tévedek?
Remálem jó kis könnyed fantasy lesz. Igazándiból a látványtervezésért tetszenek a Narnia filmek. Ilyen téren egész príma az egész. :D |
2010-10-11 19:43.02 |
Jelenleg az Egyesült Államokban a 3. évad 3. epiódjánál tart a sorozat. Nem tudni, mikor lesz a friss évad magyar premierje. |
2010-10-11 14:54.23 |
Igen, azt elfelejtettem hozzáfűzni, hogy innen ízlés szerint lehet favorizálni egyiket jobban a másiknál. :D |
2010-10-11 04:54.17 |
Bocsánat - nem lett meglehetősen rövid. :D |
2010-10-11 04:53.46 |
Bár anélkül, hogy konkrétan engem invitálnál, azért ha nem baj 0-ról kezdve ismét megpróbálom elmondani, szerintem miért jó a Nolan féle Batman - ráadásul igyekszem meglehetősen röviden. De előtt leszögezném, a Burton féle két rész számomra is egy maradandó élmény, meghatározó lépés köztem és filmek, valamint a képregények világa közt. Annak ellenére, hogy a változások híveként jobb szeretem szeretni a Nolan féle verziót, a klasszikus Burton formát ma is bármikor szívesen vagyok újra nézni és élvezni.
A Kezdődik eredettörténet, és ezzel nem mondok újat. Nolan azonban a filmes műfaj berkein belül egészen újat hozott létre. Ez alatt főként az értendő, hogy Nolan milyen módszerekkel és kiegyensúlyozottsággal hitette el velünk, hogy a multimilliomos playboy-ból miként lesz szuperhős. Láttuk a szulők halálát, ami mára már egy kult mozzanat a cselekményben. Nolannak sikerült azt is érzékeltetnie, hogy Bruce egész fiatalkorára milyen hatással volt ez a borzasztó eset: bűntudat és egészen odáig fajuló bosszúvágy, hogy majdnem megölte szülei gyilkosait (beleérthetjük Falcone-t és Joe Chill-t - előbbivel farkasszemet nézett). Azonban Bruce Wayne-ként csak egy csupasz célpont, egy meztelen húsdarab a maffiának nevezett falka étlapján. Elmerűlve a bűnözés világába, új tapasztalatok birtokába jut, és eljut keletre, ahol a harcművészet és a keleti filozófia élményeivel gazdagul. (Láds a Zuhanás című eredeti képregényt.) Az ottani csalódásai azonban nem zökkentik ki, hazatérve Gotham-be kezdenek körvonalazódni a fejében egy olyan szimbólum körvonalai, melyek soha nem látott példa értékével bírhatnak a városlakók számára. Ez a szimbólum ugyanakkor felülkerekedés a tudatalatti sérülésen ("Miért esünk a mélybe? Hogy megtanuljunk kimászni belőle.") Új ember lesz belőle, maszkja révén egyben új eszme, aki azonnali lecsapásaival törézvonalat képez a város lakóinak, és bűnözőinek a kollektív tudatán. (Lásd a Year One című eredeti képregényt.) Felveszi a kapcsolatot Jim Gordonnal, azonban bármennyire is tűnjön azonosnak a hullámhossz, a társadalom relativista felfogásában ő akkor is önbíráskodó marad. (lásd az bronzkori Batman képregények nagyon nagy zömét.). A filmben eddig soha nem látott módon elevenednek meg a radikális és szubjektivista etikai gondolatformák: avagy az általános relatív elképzeléstől eltérően (a rendőrség legyen úr a bűnözőkön), felmerül egy nehéz szubjektivista elgondolás, mely tele van személyes indítékokkal, és az általánosan elfogadott törvénykezési és etikai eljárások szabályainak felrúgásával (egy önálló maszkos hős, a tövényen kívűl szolgáltasson igazságot, ráadásul kegyetlenül). Ez már valós alapú probléma, elméleti szinten rendkívül hasznos, és Nolan révén nagyszerűen lett kifejezve. (Itt jegyezném meg korábbi vallomásom, miszerint Nolan Batman-je sem a feltétlen realizmus szülötte, ameddig nincs empirikus bizonyíték arra, hogy ilyen hős létezik a társadalomban, addig Batman továbbra is egy eszme marad). A Burton féle Batman drámaisága valóban megkerülhetetlen, de számomra Nolan tette fel a pontot az i-re, azzal, hogy temérdek bűntudattal, és fajsúlyosabb személyes kihívásokkal tarkította a hős életpályáját, amitől tragikusabbá válik. Az élete a görög színházak műfajainak elsöprő erejével bír. A Batman szimbólum további hangsúlyozására Nolan egy új szociológiai elemet vonultat fel, az eszkalációt. Az eszkaláció szerint ha a társadalomban valami szokatlan történik, arra szokatlan válaszreakció várható, ami láncreakcióként folytatódhat egy beláthatatlan katarzisig. Gotham városa nyert magának egy denevérruhás hőst, aki eddig soha nem tapasztalt módon számol fel a bűnözés minden formájával. A válaszreakció pedig az, hogy a bűnözők is előbb utóbb előrukkolnak egy hasonló teatrális megoldással. Megjelenik Joker, aki ezúttal szociopata, és míg Batman a gyógyírnak minősűlt a romló Gotham-ben, addig Joker rosszindulatú rákként telepszik rá a városra. Az eszkalációs motívum a Sötét Lovagban a cselekmény vázát is jelenti, és rendkívül részletes ok-okozati összefüggést takar. A szereplők a kártyák az asztalon, mindenki a maga rangján annak minősíthető, míg Joker... ő Joker, és tébolyult jelenléte kelletlenűl rávilágít társadalmunk groteszk vonásaira. Három tervéből kettőt tökéletesen kijátszik: 1. Ugyan a terve, hogy Gotham lakosai vészhelyzetben egymást falják fel nem jön be, de kétségtelen, hogy az elgondolásnak rémületesen súlyos hordereje van - bár ezt leginkább a filmen kívül hasznos folytatni. 2. Sikerült bemártania Batman nevét, aki hiúságból nem adta fel magát Joker számára, ezzel emberek életét téve kockára. Az szimbólumba takart idea, egyszercsak eltorzúl, de mégis logikus. Batman az a fajta kívülálló, akin el lehet verni a port, csak azért, hogy a közösség hitén ne essen csorba. Ugyanis Denst bukása Gotham előtt a végső heg lett volna a kollektív tudaton, aminek a következményeit legfeljebb csak Joker kívánná. 3. Dent megrontása is sikeres folyamat volt. Joker kihasználta a bizalmatlansági zörrenéseket Dent és Gordon rendőri alkalmazottjait illetően. Rachel halála és Joker bújtogatása révén a bosszú mellett dönt. (hasonlót látunk a szenzációs Killing Joke című képregényben, azonban ott Joker közvetlen merénylettel sebzi meg Gordon felügyelő lányát, és egy bizarr agymosási kísérlettel igyekszik az őrületbe kergetni a megtört Gordont, bizonygatván, hogy bárkiből lehet olyan tébolyult alak, mint ő). Joker karaktere sokkal több, mint amennyinek sokan elsőre látják a filmben. Burton Jokere nagyon megkapó, Nicholson alakítása 100%-os (ezért nen érdemes csatáztatni a két Joker, mindkettő a maga nemében örökségnek számít a filmtörténelem számára), de valójában a történetben nem emelkedik felül semmilyen ideákon. Kisstílű bűnözőből lett egy bosszúálló, vérszomjas szörny, aki szánalmas véget ér. Ennél nem is kell több legyen. A Sötét Lovagban semmiből jött furcsa Joker alak, a megtestesült valós félelmet szimbolizálja. Nem csak egy sminkelt bohóc, nem csak egy kisstílű bűnöző. Maga az anarchia prófétája, de ugyanakkor nem szabad túlmisztifikálni, hiszen csak egy katalizátor a történet tragikus sodrásában, egy Joker lap a pakliban... Bár ellentmondásosnak tűnik, ez így korrekt: nem kapunk eredettörténetet, csak két egymásnak ellentmondó sztorit, ami feltétlen jellemzője a mindenkori Jokernek ("Egyszer így emlékszem, máskor úgy..." Joker sosem volt Jack Napier, és sosem volt köze a Wayne család meggyilkolásában. Bár Burton ötlete nagyszerű, én jobban örülök a misztériumokkal teli és kiszámíthatatlan, névtelen, anarchista Jokernek).Személyisége bizarr, viselkedése elrettentő, minimális tisztelet hiánya és a megszállott szenvedélye a rombolás iránt teszi olyan félelmetessé (elégeti a pénz saját részét - az átlag bűnözők motivációinak kizárása, és egyben Joker vallomása: Gotham játszótér és a maszkírozott bolondok játéka kap helyet benne). Batman és Joker kapcsolata itt tökéletesen megfelel a film végén is elhangzó szemléltető metafórának: "mikor egy megállíthatatlan tárgy találkozik egy mozdíthatatlan testtel." (ez maga az eszkaláció katarzisa, amikor megakadnak egymásban az eszkalálódó fogalmak és innen már szolid következmények lesznek - ez esetben Batman-nek számolni kell a magára vállalt felelősségek miatt, és mindezt Joker szinte óraműpontossággal működő terve miatt...) Emellett még természetesen más tényezők is befigyelhetnek a film javára. Remek színészek brilliáns alakításával van megtűzdelve a film, és mint olyanok remek párbeszédeket is kaptak a szájukba, amik egytől egyig a tudatosan és precízen kimért forgatókönyv javára vannak. Nincsenek üresjáratok, nincsenek elvarratlan szálak, nincsenek hatásvadász mozzanatok, technikailag és szociológiailag a film roppant intelligens (Kant, Nietzche, Arisztotelés is imádná, amint roppant kényes kérdésköreik egy ilyen eposzban megelevenedne), és érzelmileg is érett: Bruce vesszőfutása jól leszűrhető, a bevállalt áldozat meghozatala és annak következményei emelik a filmet a klasszikusok sorába. Bár a női karakterek minimuma, a teljesen nyers, nem feltétlen Batman-re valló környezet, és az akciójeletek néhol alig követhető vágási módszere feldob némi ellenérvet, de összességében a Nolan féle Batman intelligenciája, komolyanvehetősége, pontossága, és érettsége teszi naggyá. Akik teljesen tisztába vannak Batman egészével, azok mindkét változatot elfogadják (Sumákker féle színes agymenéssel nem dobálózom), elvégre mindkettő Batman, csak meg kell tanulnunk helyén kezelni őket. Az egyik szürrealista a másik pedig realista fogantatású, mégis mindkettőnek egy a győkere és egyik sem hűtlenebb a másiknál. Burton a klasszikus sémákra épített, Nolan, követve a képregény nagyon népszerű, és milliók által méltán elismert újításait, újra életre keltette a hőst, aki megérdemli azt a felnőttes bánásmódot amit kapott már két nagyszerű rendezőtől. Ehhez a fajta elfogadáshoz nem kell más, mint felismerjük a fent említett dolgok mérlegét, és feltegyük a kérdést: mitől jó egy film (?), legyen az Batman vagy akármi... Jónak jó a Batman film, mint alkotás? Csak azért rossz mert más attól, amit megszoktunk 20 évvel ezelőtt? Mielőtt mítoszrombolást kiáltunk kutassunk, értelmezzünk, ne csak egy pontból kiindúlva: Batman képregényen több mint 700 lapot ért meg, és időszakonként maga az "anyaötlet" is átment a vérfrissítésen. Volt már komédia, volt már tanulságmese, volt már thriller, krimi, horror, stb stb... Mindez egy sorozaton belül. Szerintem ha a filmek szórakozást, gondolkodást jelentenek, és persze kommunikációt és művészetet, akkor irányváltások ide vagy oda, a Batman iránt táplált kultusz és szeretet tűkrében mindkét koncepció tökéletes, örök klasszikus, még akkor is ha valakik elfogultan egynél vagy épp egyiknél sem akarnak leragadni. |
2010-10-11 02:17.17 |
Nem téged kell sarokba szorítani, hanem a fórum magátol adódó negatív tulajdonságait.
Sarokba szorítani egy kék nicknevet, ami másképp hegedűl, mint gondolnám? Minek? |
2010-10-10 23:32.24 |
Jóéjt megyek én is. Bye. |
2010-10-10 23:22.47 |
*De sarokba lehet szorítani. |
2010-10-10 23:21.52 |
Elhiszem Neked, elvégre ha nem hinném, akkor nem is csatlakoztam volna be ebbe a vitába. De ha egy vitában azt mondom, hogy "Nolan szocio- és pszichoterhelt filmet csinált", az eléggé gáz nekem, ha a túloldal ezt úgy érti: "Burton világából mindez hiányzik." Holott én is tudom mit kell látnom a túloldalon, és hiába vagyok Nolan párti, a Burton gondolatiság mélysége is éppúgy megérint. Ha ezt más nem fogadja, az kicsit rágalom
De ne érts félre, nem vagyok haragtartó, tudok én lapozni nagyon gyorsan egy bökkenő után. Fórumon az arctalan hadakozás az úr. De le sarokba lehet szorítani. :D |
2010-10-10 23:10.48 |
Dehogynem, épp ezért sóvárgok új dolog iránt. Szeretem én a vitákat. Kérdezd Mtta-t. Vele mindig jól meglehet beszélni az ellentétes álláspontokat. Mélyen tisztelem az álláspontjait, és azt is, hogy nyitott más pólusokra is.
Igen ez lenne a fórum lényege. |
2010-10-10 23:05.48 |
Ha parancsolod, akkor csakazértis. :D
Na van még szőrszál, amit hasogatni akarsz? |
2010-10-10 23:03.17 |
Nem is feltételeztem... |
2010-10-10 23:00.36 |
Az már nem az én bajom. :D |
2010-10-10 22:53.58 |
Pont mint a mézesbödön, amelyiket Mici a híres maci szárazra nyalt. Teccikérteni? |
2010-10-10 22:53.16 |
Amikor azt írtam, hogy a következetesség akkor is számít, akkor vágódtál a szürrealizmussal, és ezt megelőlegezted azzal, hogy megtagadod a konzekvenciát.
-"Szürreális, expresszionista, sajátos. Képzőművészeti és stilisztikai szempontból mélyebb mint pl Nolan víziója (elvégre ő realista), de ha forgatókönyvet veszem figyelembe (cselekmény, karakterek, hordozott üzenet, következetesség), akkor Burton számomra csak felületes" Pedig nagyon úgy tűnt.- Nem. Összehasonlítottam a két rendezőt, elvégre erre kértél. A Felületesség mig fogalom csak jelző, ami lehet kicsit felületes, vagy teljesen. Sehol nem írtam, hogy megvetem Burton karaktereit, csak személyes kedvencemhez mértem. |