Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
A viskó - Moziverzum, 18:30 |
Kong: Koponya-sziget - Film+, 18:40 |
Kísérleti gyilkosság - Film Café, 18:40 |
A lekoptathatatlan - Paramount Network, 18:40 |
Anyai ösztön - Filmbox Premium, 20:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Jess Harnell (61) |
Piros Ildikó (77) |
Nick Moran (55) |
Peter Medak (87) |
Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
A nagy szépség: A Vatikán |
Liza Minnelli |
2012-03-06 21:43.35 |
Ha értessz hozzá, ha nem, ezt nagyon jól mondtad alexis. Ezt valahogy így kellett volna.
És hogy a baljós dolgokat még inkább hangsúlyozzam, kiderült az is, hogy a rendező nehezen boldogult az anyaggal, rengeteg pótforgatást kellett végrehajtani, mert a film nem állt össze. A büdzsé állítólag 300 millióra ugrott, + a 100 milliós marketing, ami ugy-e láttuk a hetekben, hogy nem a legerősebb. Persze a számokat hivatalosan tagadják... Ráadásul ez most sűrű szezon lesz. Jön a The Hunger Games, aminek jó rekláma volt, sokan várják. Nameg a Titánok Haragja... |
2012-03-06 21:24.11 |
Egyelőre jobban érdekel ez a film mint jelenség... na nem mintha a bukását kívánnám! Nem fáj nekem egy új fantasy franchise elhatalmasodása. De valahogy gyanúsan félresikeredett marketingje volt, amitől ez a gigabüdzsé az év rizikója lett. Itt a premier és alig pár hete az emberek többségének gőze nem volt arról, hogy mi ez... nem mellesleg az informatívnak alig nevezhető trailerek-et agyonverték az amatőr hobbi-videószerkesztők, akiket a stúdiónak alkalmaznia kellett volna a reklámfelelős csapatba... Persze a stúdió is pánikba esett, aminek hatására sneak peak-ek érkeztek (előzetes-formába csomagolt 5 perces CGI demonstráció, aztán 10 perces teljes jelenet), de mire elegen kapnák fel a fejüket ahhoz, hogy ez a film robbantani tudjon, addigra már rég lecseng a premier...
De ki tudja... Ha nagyon szórakoztató, még lehet belőle hadjárat. |
2012-03-06 18:42.51 |
Marketinget tanultam, de a médiába kerültem. TV, rádió, reklám stb. témákkal foglalkozom, így aztán technológiai és kulturális dolgokhoz is közelebb kerültem, de a mozifilmek boncolgatása valahogy mégiscsak hobbiszinten működik még ma is. Ha valamit jobban tudok mint mondjuk 5 éve, az saját kutakodásaimnak köszönhetem, de sokat segített a munkám is azért. :D |
2012-03-06 18:31.55 |
[link] Igazából nem annyira kiforrott, ahhoz képest milyen lehetne ha több időt tudnék rá fordítani, de azt legalább elértem vele, hogy esetenként a barátaimnak, rajongótársaimnak ajánlókat, elemzéseket írjak. :P És nem szerénykedek, tényleg erre a célra született. |
2012-03-06 18:24.30 |
Nem én. A blogomon szoktam ugyan írni nagyobb terjedelmű beszámolókat, de az én stílusom többnyire "fanboyos" jellegű. :D |
2012-03-06 18:14.33 |
Nem erről van szó, bár ez sosem rossz ötlet. :D Mindössze annyi, hogy azért nem mondanám, hogy annyira leültem a cikktől. Csak mint szakirodalomból, a saját élménynek megfeleltethető lehetséges magyarázatokat kereső egyéni értelmezés létjogosultságát értékelem. De semmi több.
Kedvencebbektől olvastam már jobbakat is. :D Na de elég mára a sok-kanyaros mondatokból. :D |
2012-03-06 18:00.03 |
Biztos érted? :D |
2012-03-06 17:49.13 |
"A mű egy világ, melybe, mint minden világba, bele kell helyezkedni, és meg kell élni."
Ezzel zárja a cikk önmagát, és minden bizonnyal a szerző nem az univerzálisan helytálló kulcsmegoldását akarja ezzel reklámozni. A művészet valami olyasmi ami műtermésének az individuális dekonstrukcióját is szinte művészetté generálja, és nem hinném, hogy egy ilyen esetleges metódus alatt bármelyik művész felsírna, ha valamely műve ilyesmit provokál fel - mondjuk egy pszicho-analitikusból, vagy film esztétából. |
2012-03-06 17:00.57 |
Ajánlom figyelmedbe ezt az esszét:
[link] Nem könnyű falat, de a legkézzelfoghatóbb, legrákészültebb elemzés, ami egy ilyen szürrealista filmet górcső alá vehet. A szürrealizmus a tudatalatti szimbolikus költészete, így az értelme nem a történet következetességében keresendő, hanem abban a szimbolikarendszerben ami az alkotó sajátosan kifejező burkolt "metanyelvében" keresendő. De a cikkben bővebben. |
2012-03-06 16:43.59 |
Ha lesz időm és energiám, akkor próbálkozok egyet, de egyelőre nem ígérek. De a lényeg, hogy tetszett a film. |
2012-03-06 15:34.08 |
Monsters 4* |
2012-03-03 15:53.56 |
Jessica Lange még egyszer:
[link] |
2012-03-01 23:24.03 |
Nemrég komolyan keresgéltem, hogy írtál-e már erről a darabról... Némi ösztönzésként akartam csekkolni, hátha nekem is lesz majd kedvem firkantani az amúgy megingathatatlan abszolút kedvencek egyikéről. Azt hiszem az írkálás még odébb marad egyelőre, ugyanis előtte az extrákkal ismételt gyortalpalót tartok, de a kívánságom mégis teljesült. :D
És valóban: a feszültség és a adrenalindömping valahogy koptathatatlan. Nemtudomhanyadik újranézésre is fenyegetőleg hat, amikor a katonák beviharzanak kolóniára, és még ha kívülről fújom is a jelenetsorok sorrendjét mégis kalapál a szívem annál a bizonyos 15 perces szakasznál. S mindezt erősíti a drámai vonal. A rendezőiben a jelenet, amikor a kolónia bejáratánál Ripley a félelemtől lecüvekel... az epic. És ehhez tegyük hozzá a klasszikus beszólást, amikor a rakodóval szembemegy az Alien Queen-el. Piszok állat film. |
2012-03-01 06:33.26 |
Amit Whedon-nal kapcsolatban mindenképp meg kell említeni, az a Firefly sci-fi sorozat, ami egycsapásra kult lett. Sajnos a rajongók nagy bánatára a FOX szigorú programigazgatói az első évad után elvágták a szériát. Talán soha azelőtt nem is volt akkora szabású felháborodás az amerikai TV-stúdió rendszer ellen. De klasszikus született, és ez az akkori showrunner Whedon-nak volt köszönhető. Mellesleg sok más televíziós produkción van rajta a keze nyoma, főként a Buffy, vagy a kissé bizarr Dollhouse amik fontosabbak. Ma már a nagy mogulok közt emlegetik, mint amilyen Abrams, Bruckheimer stb. Oh, és az első Toy Story közreműködő történetírója is volt. Meg az első X-Men mozinak. Így aztán én sem tehetek mást, mint hogy bizalmat szavazok az Avengers-nek is.
A Kapitánnyal különösebben nincs nagyobb bajom. A leadott értékelésnél újfent azzal a zavarral szembesültem, hogy nem tudok 3-as és 4-es közt választani, és azóta is ezen gondolkodom. Néha kényelmetlennek hat ez az 5-ös osztályozási rendszer. De ezek csak számok... persze. Amit korábban is írtam, annak tükrében, hogy mennyire ellenszenves volt a karakter a képregényben, kifejezetten meglepett, hogy milyen bölcsen megújították a személyiségét azáltal, hogy ezúttal nem holmi propagandakellék (ezt ki is parodizálták benne ügyesen), hanem a bajtársiasság nevében küzdő fiatal hős, aki előítéletekttől függetlenül csak a tahóknak akarja felosztani a leckét. Nem mellesleg a tempó is jó volt, a díszletek is klasszak, és bár Vörös Koponya is klassz volt, leginkább az elültetett tudattól vált érdekessé, miszerint az a rohadék még Hitlert is felülmúlja az aljasságnetovábbja barométeren... Az öntörvényű Hidra, ami kicsúszik a Führer irányítása alól... tetszett. Szóval egyre inkább kacsintok a 4-es csillag felé, de előtte még egyszer lecsekkolom a filmet. |
2012-03-01 05:50.30 |
Marveles ágon akkor nagyjából egy húron pendülünk, az Avengers eredettörténeteket én is most kezdem elölről, hogy toppon legyek mire jön ez.
A Prometheus-ról nevek sorolása mellett nem is tudnék olyan sokat mondani, annak érdekében, hogy előbbre legyél. Scott, Lindelof, Giger (újra), szóval jó kis csapat lesz megint. A lényeg, hogy egy olyan egyedülálló sci-fit kapunk majd, ami az Alien univerzumában játszódik, annak egy korábbi, Nostromo előtti szakaszában. Egyedülálló alatt értendő az, hogy nem könkrét előzmény filmkét kezelik, hanem mint saját "lábakon" álló történetet, ami kapcsolódik oda ahova kell. szóval nálam is top várós film. Charlise Theron-t pedig én is csípem (csípném is... na... szóval), és a hírek szerint egy szigorú, kemény női karaktert játszik majd. |
2012-03-01 05:08.07 |
Hát most a szabadidőm engedi. Szerencséd van, mert ha nem sört, bulit, vagy munkát tolok, akkor abban a megtiszteltetésben részesülhetsz, hogy rád szívesen elcseszek pár órát a szabadidőmből. :))))
A kicsinyességed a legkisebb bajom. A monotonitás... mármint ami a viták körítését illeti. Mert ha az kell felőlem vitázhatunk, amennyi kifér a csövön, mindenféle - más körülmények között puncisajdítónak ható - vad kifejezéssel, csak ne mindig ugyan annál a filmnél kötnénk ki... Jézuskára ezt kérem... Amúgy ha a Zélien már szóba került, mit szólsz a Prometheus-hoz? |
2012-03-01 04:35.45 |
Igen, mert a filmjei olyanok mint a bűvésztrükkök. Eklektikus absztrakt, és ez az irány főként az elbeszélésből jön. Valóban nem csak egy rendező. Egy mindfuck virtuozitással író tabudöntögető, aki filmre viszi az általa kreált mindfuck-ot. :D Persze vannak még kortársai ezen a téren, de mindenképp irányadója lett annak amit művel.
Ahogyan Burton is a saját térfelén hivatkozási alap. |
2012-03-01 04:26.57 |
Volt már rá példa amikor a Burton Batman-jét védtem. Például Langelus ellen. Volt máshol is példa rá, hogy a védelmére keltem. De húzamosabb ideig nem foglalkoztam vele, mert senki nem volt aki olyan nagyívűen gagyizta volna egyenesen a nevemre címezve, így aztán nem nagyon volt csalogató a konfrontálódás gondolata. Helyette mindig megtette más, kimondta más a gondolatomat. Az ilyesmi nem kötelező, nekem nincs küldetéstudatom aziránt, hogy ami tetszik, azt ha kell hanem védjem. Az az idő elmult. Csináltam, kinőttem, Nem szorúl rám, és tartozik rám, ha nem engem szólítanak. , csak érdekes tárgyi vitákba szállok be, ahol csupa vidámság infót szedni fel és adni. Ugyanez a helyzet a nemkedvelt örökös támadásával. Nem lábatlankodok a topicjában. Bár ezt sosem csináltam rendszeresen, azt az elenyésző minimumot is kinőttem... Az, hogy folyton Nolan Batman-jét kellett védenem az kizárólag neked köszönhető. Még csak nem is vonzott a topic-ja, ritkán említettem a címét... (kívétel a készülő stádium, ugyanis akkor hírekkel és találgatásokkal foglalkozok előszeretettel - ha Burton csinálná, ugyanez lenne/mellesleg a Dark Shadow-t is ugyanúgy követem, csak sajna a topicja itt cseppet sem pörög úgy ahogy élvezetes lenne). Ugyanúgy védenem sem kellett, mert az ellentábor elenyésző megszólalásaira, mindig érkeztek a szokásos reakciók és gondolatok. A változás akkor jött amikor fel sikerült szítanod a tüzet bennem, aminek hatására ez a film lett az általam legtöbbet tárgyalt darab, holott különösebben nem szándékoztam belemászni. Nem Messiást akartam bálványozni. Csak egy filmről van szó, de mivel sikerült végletekig feszegetni és ragoztatni az álláspontomat, pont azok a skatulyák lettek születőben, melyeket korábban említettem, és jobb lett volna elkerülni. Engem nem érdekel 006 és az ő álláspontja. Azon hozzászólásai, amiket nekem intézett egyebek közt a képregényekről szóltak, amik olykor tárgyi tévedéseket tartalmaztak, ezeket korrigáltam (írók rajzolók címek évszámok stb), máskor pedig remek meglátásai voltak a tengerentúl megjelent crossoverekről, amik miatt a dícséretemet érdemelte. De ne felejtsd el, hogy ez a szimpátia csak addig tartott, amikor minden általam rólad írt mondatot ellened felhasználva egy kalap alá vette veled Pindurkát, és méltatlanul az általam lenézettek köré sorolta, holott ilyenről szó sincs (még ha legtöbbször vitázunk is te meg én, azért megvetés részemről nincs, és ha durvákat írok, azt is max azzal a bátorsággal, hogy nem vagy egy érzékeny punci - Pindurkáról még életemben most írok másodszor, előbbi az ominózus eset :P). Szóval nem a Sötét Lovag okán döntöttem affelől, hogy 006-hoz kívánom-e intézni azt a minimális 4-5 hozzászólást. Felőlem utálhatja a 89-es Batman-t, utálhatja a Sötét Lovagot, a Keresztapát, a keresztanyját, ha nem nekem villong vele az esélye annak, hogy érdekel... nagyon pici...
Szóval a szemrehányásokat hagyjuk inkább. Remélem értékeled, hogy igyekeztem megmagyarázni. Ha főne a fejem tőled nem tenném, és úgy érezném nem tartozom. :D Igen! Burton művész. Valóban. Nolan meg rendező. A rendezés is művészet. Nem mellesleg forgatókönyvíró, ami túl van a "csak és kizárólag" fogalmán, hiszen előszőr az írás művészetét fejlesztette. Az írás is művészet. Az egyik legősibb műnem, és ebben Nolan arról elismert és felismerhető, hogy virtuozitása van a narráció terén, amit mozgóképen is tud alkalmazni. Erre edzett irodalmi és drámaírás tanulmányaival. Nem olyan művész mint Burton, és itt nem kvalitásokról van szó, mert abban megint 452 millió álláspont létezik. Hanem irányelvekről. A mainstream két sajátos végletének megfeszítését kösöznhetjük nekik... |
2012-03-01 03:19.57 |
Akkor majd egy Kubrick, vagy egy Lynch maratonnal zanzásítjuk a programmenetet. :D Egyre jobban hangzik... Na nem mintha most tudnék ígérni... de hátha majd egyszer. :D |
2012-03-01 03:15.27 |
Nem minden giccs Elvis. Szeretem én is kényeztetni a szemem, és még ha ezek után nehéz is elképzelned: az art deco-val sincs bajom. Mint mondtam, képes vagyok bármi iránt lelkesedni. De mint ahogy egy másik topicban te is előszeretettel bagattelizáltál el egy témát annak érdekében, hogy kontrasztba állítsd egy nagyobban, úgy én is szélsőségesen fogalmaztam megvetéssel az adott díszletezés iránt. Holott látnod kéne... Burton Batman-je nálam is 5*.
A bagattelizálás művészetében vagyunk csak egyformák, minden egyébben másak. |
2012-03-01 03:09.31 |
Ne tudd meg Lesthat. Lehet nem volna rossz élmény egyet közösbe lezülleni... |
2012-03-01 03:05.24 |
A noname műmájert azokra értettem akiket sosem igazolt semmi az állításukban. A te nyilatkozásodat hasonlítottam ahhoz. Elnézést, de nem az egész személyedre akartam érteni.
"Te én elfogadom, tényleg, mert komolyan nem izgat kinek mi tetszik." Akkor miért intézel nekem folyton provokáló megjegyzéseket a témát illetően ha nem érdekel? Minden pozitív gondolatra ugrasz... minek? "Csak annyira vagyok elutasító, mint te elvakult és fordítva" Én csak egy lelkes filmkedvelő vagyok, akinek nincsenek és nem is lesznek előítéletei semmilyen forma iránt, és ebből született a rajongásom, amit soha senkinek nem dörgölök az orra alá ha kell hanem. Nem vagyok azért annyira elvakult, mint amilyen vehemenciával szórod te a lehúzást. Elfogadom én a negatív kritikákat is ha neadj isten a kedvencemről szól az, de csak akkor, ha már nekem címezték, akkor legyen legalább józan, és ne folyton ugyanazon személy egyéni komplexusával kelljen vitatkoznom. Én csak rajongok, szórakozok, ami bármilyen másik nagyszabású kedvenc esetében természetesnek tartok, mivel gyakori a hasonlóan lelkes reakcióm számos film iránt. Megtenném más filmmel is ugyanezt a védést. Csak mivel neked a begyedben van ez a film, lassan beskatulyázódok a "Kizárólag Batman Fan" dobozba. Holott semmi szándékom... van a Batmanan túl sok minden. Túl sok is... a bőség zavara... :D Hiányérzet? Megértem egy bizonyos szinten de.... Engem sem szolgálnak mindig minden téren azzal amire épp szükségem van (hiába van egyes téren bőség), de a progressziót ünneplőket nem szúrom fel újra és újra ugyanazzal a sorozatos nyavajgással. Troll kompenzácós módszer? Csak találgatok "jelentősen fakulni fog Nolan produktuma" Same shit. Csak ezúttal tudom, nem a bölcs, hanem a bölcs hiányérzete mondja. Rosszabb, de jobb. :D De még mindig nem objektív. És nem, nem azért van így mert én jjjúúúújjj deszeretem... Hanem mert ezt zúdítja a fáma. És a fáma mint olyan, független tőlem és tőled. (talán tőlem nem annyira, mert a sok kicsi sokra megy sikerképletben hozzájáruló vagyok). De nem tudhatod mi lesz, főleg nem ameddig minden a pozitív irányba csattan ki. Ez van... "Hol lenne a Nyolcadik utas Cronenberg (maga az ötlet) és Giger (maga a stílus) nélkül (?) Lehet, hogy sehol, de egy biztos, nagyon messze mindattól ami valójában lett." Tudom. De kimaradt Dan OBannon. És igen. Pont ez a példa... Lehet, hogy lesz egy mindent űberelő egyéni Burton-Nolan verzió... de hol lenne akkor a Nolan verzió szellemisége a Nolan verzió nélkül... Elvégre Giger szörnye Giger szörnye volt nem? |
2012-03-01 02:27.34 |
Nem. :D Teljesen tiszta vagyok. |
2012-03-01 02:04.19 |
"Én azt vallom, hogy az érzés nem áldozható fel a praktikusság és a hiperrealizmus oltárán,"
Szerintem meg az mögöttes tartalmakat, a lélektani pontosságot, az ok-okozati drámai láncolat bonyuláltságát, és a valóságos thrill-t okozó feszültséget nem kell mindig feláldozni a dekoráció, az öncélú és ismétlődő stílus, meg a degradáló giccs oltárán. Erről ennyit. Két különböző látásmód kétféleképpen élhet meg egy egész filmes termést. Ezzel nem én vagyok beragadva. "az újkori Batman mozik nem többek, mint akciófilmek és pont az veszett ki belőlük ami addig különlegessé tette őket" Arról a film semmit sem tehet, hogy az új különlegességeit te nem érzed. De ehhez már hozzászoktam. És nem is Batman az első példa. "Ezt akkor érted meg majd (...) akkor majd Nolan denevérmozija elavul" Erről inkább ne oktass ki. Sok hozzád hasonló noname műmájer állított hasonlót, mégsem zuhant meg egy általuk alábecsült klasszikus tekintélye sem. Anno a western zsánerestől elhalt, és csak mint veszélyeztetett faj rúg egyet-egyet a jelen évtizedekben, mégsem párolgott el Leone tekintélye és a klasszikusai sem. A blockbuster filmek egyre bonyolultabb technológiáikkal minden korábbi szakmai precíziót és képzeletet felülmultak az évek során, de mégis a klasszikus forrásanyagok, melyek elindították a folyamatot, MEGMARADTAK (mint a Cápa, az Indiana, meg a Star Wars). A cyberpunk stílusa legalább fél emberöltőt érlelődött, mígnem a Blade Runner igazi lökéssel magasságokba emelte az irányzatot, és még akkor is megmaradt fontos, tisztelt mérföldkőnek, amikor a sokkal rákészültebb vizuális technikával rendelkező újhullám forradalmias riposztot vett az irányzaton (Matrix pl.). De én nem győzködlek arról, hogy "akkor látod" majd... mert nem, képtelen vagy látni, hogy ez a film, túl sok minden miatt számít újítónak, túl nagy jelenség lett, amivel benőtte magát a fontos filmek mezőnyébe. S bármennyire is fáj, nem fog onnan kinnébb állni, csak mert van egy kusza elméleted a klasszikus filmek születéséről. Ahogyan sok klasszikust, igen ezt is fogják másolni, mert új távlatokat nyit, irányelveket teremt, formálja az ízlést a széles közönség számára. De nem felejtik olyan könnyen, mert nyomot hagyott minden téren, és a primer class mintákat megörzi a történelem. De amíg nem veszed ki ebből a részed, és nem látod, hogy ez is épp akkora varázslatot jelent számos ember beidegződésének a számára (mert igen: rajtad kívül még rengeteg eltérő vizuális dekódolókézséggel rendelkező intelligens ember él a világban), addig önmagad szégyeníted meg önismétlésbe folytott, perspektivizmust teljesen nélkülöző csőlátású eszméddel, aminek harcoltatása felesleges. Pedig csak annyit kellene tenned, hogy elfogadod azt, hogy sokaknak tetszik, neked meg nem. De hát a szólásszabadság az oximoronnak is teret enged, ugy-e... :P "bármit is mondasz/mondotok/mondanak" ... ugyanis a te döntésed teremtőereje szabja meg egy film sorsát? Szóval mindegy, hogy valami bomba, atom, újító, kult, ha te úgy döntesz, akkor jön a változás szele? Már mindjárt a spiritualizmusnál tartunk Elvis, és elhiheted, az egyetlen csoda ami van, az a dicső virtualitás. "Burton féle darkos stílust Nolan gondolatiságával." Ki állítja, hogy ez a veszte lenne a Nolan filmeknek, amikor már az tekintélyttisztelőnek hangzik, hogy egyáltalán a "gondolatiságát használni" fogják??????? Anno a 2001: Űrodüsszeia és a Csillagok Háborúja maguk voltak a fantasztikum zsánerének nagy naív zászlóvivői. Scott meg egyenesen újrakalibrálta a műfajt egy vérfagyasztó Nyolcadik utassal... Megújította a folyamot, kombinálással hozott létre újat, de érdekes... milyen szánalmas véget értek Lucas és Kubrick víziói. Elvis... Következetesség... Pls. |
2012-03-01 00:36.55 |
* - "ameddig az alkotói individualizmus az előbbrevaló elmélete a változatos önkifejezés lehetőségeinek teret ad."
helyesen... |
2012-03-01 00:35.56 |
"nem egy Batman típusú moziba való"
Szívesen tisztelnélek én jobban is Elvis, annak ellenére, hogy ezernyi ellentmondást halmozól topicról topicra, de ekkora művészetgyalázó marhaságot mondani eléggé kedvrontó. A "nem Batman filmbe való" sántagörbeautista újszülött hipotézist senki nem véste kőbe és nem is fogják soha (szerencsére), ameddig az alkotói individualizmus az előbbrevaló elmélete a változatos önkifejezés lehetőségeinek teret adva. Ez az individualizmus bármelyik formájában létjogosult, amikor az képes megtalálni a közönségét. Nincs oda az érzés! Szó sincs ilyesmiről, ameddig sokan szeretik ezt a fajta lüktető szuszpanszt és a természetes gonoszság megfoghatatlan de annál valóságosabb nyomasztó fenyegetését, amit a hiperrealizmus minimális eséllyel sem fojt el. Sokakban megvan ez a receptor (van kiben persze nuku), ergo ilyenre is szükség van, igény van, és megkaptuk. "How about a magic trick... Tadammmm!!!" Nincs rá idióta tiltás, hogy nem szabad, vagy nem való módszerek. Batmant mindenki úgy jeleníti meg ahogy akarja, aztán kiderül, hogy számos szinten megfelel-e a korszak életérzésének és kultúrájának vagy sem. A korkép szerint az a bizonyos hiperrealizmus eléggé szeizmikus feeling lett, addig soha nemlátott szerephez juttatta Batmant a popkultúrában, a hétköznapokban, ahol Joker idézetek egész hada válik dolgok védjegyévé, nem említve bizonyos intellektuális közegek reakcióit, akik nem győzik abbahagyni dícsérettel teli társadalomtudományos, lélektani és kulturális elemzéseiket - amik elsősorban az érett blockbuster drámai megjelenését jelzi, az amerikai filmkészítésben. És akkor pont "nem való"?????? Háááá... hááháh.. Ha ezt is akkora képtelenséggel vagy képtelen végre egy kis "nevermind" alapon elfogadni, mint amennyire képtelen vagy egyetlen alternatívától elrugaszkodni, akkor az privát ügy. Miről beszélünk? Arról, hogy van egy szupersikeres film, amit szakma, a rajongók, és még a képregényrühellők is kultiválnak? Neked meg nem megy a kultiválás, csak a szélmalomharc? Sziszüphosz és a sziklája? Mert arról, hogy "nem való", az - azon túl, hogy gáz - felesleges lenne. Mellesleg: Batman és a praktikusság egymással egyidősök. Remélem nem újdonság, hogy a tisztelt hős eszközöket, kellékeket, a kornak megfelelő, vagy néha azt meghaladó csúcstechnikát használja nem hivatalos munkája során. Korszaka válogatja, hogy mikor melyik mennyire praktikus. A 60-as évek agyoncenzúrázott harsányan színes sci-fi korszakától a miller-i megújulásig volt itt minden, valótlantól valósig, felnőttesen logikustól dilisig. |
2012-02-29 20:25.12 |
Hét igen. Doomsday megölte Supermant. Túl nagy siker volt a Knightfall ezért az Acélember rajongóit is meg kellett rengetni valami drasztikussal, amitől egy komplex crossovert is rekord mennyiségben el lehet adni. Csak míg a Knightfall minden terjedelme ellenére ügyes munka volt, szerintem Superman halála kevésbé volt átgondolt. A recept túl egyszerű, és túl deus ex machina volt. Semmi motiváció, semmi jellemrajz (leszámítva, hogy agyatlan és megmagyarázhatatlanul erőszak- és rombolófüggő), csak jön a Végítélet, és megfékezhetetlen mivoltától fogva kiiktatja az Acélembert. Ami ugyan nagy dolog, de... nekem izzadtságszagú. Bár még mindig követhetőbb és áttekinthetőbb mint amilyen a Pókemberes Clone Saga volt (150 epizód egy féltucat lapcímen váltakozva). Szóval nagy dolgot tett Doomsday, de én az intelligens és összetett antagonistákat bírom, akik köré lebilincselő és szövevényes történeteket lehet írni, nem olyant, amiben epizódokon át csak püfölik egymást a, hogy aztán a hős drámai halállal haljon, aminek újfent az a végkimenetele, hogy a főszereplő csak rövid távon lesz halott... Ő a címszereplő... ha meghal... az csak egyet jelent... hogy nem halt meg. Illetve ha meg is... azért nem teljesen, ugyanis a hőshalál csak félnegyed halál, ami nemhalál, hanem fizetett szabadságra való eltáv.
:D Szóval emlékezetes a Doomsday, ezt mindenképp elérték, de nekem nem az igazi. Aztán, hogy később más címeken, hogy mivel ruházták fel, mivel nem, azt már nem tudom. :P |
2012-02-29 20:01.59 |
Persze. Százmilliók méltányolták eddig is a hiperrealizmust és a narrációs stilisztikát, ami minden öncélú dekorációtól mentes (legfeljebb a minimális színesztétika az ami az egzakt formáktól eltér az expresszió irányába.). Harmadjára is méltányolni fogják ezt.
Nem tudom milyen lesz a cicacsaj. A személyiségprofiljára és drámai szerepkörére kíváncsibb vagyok, mint a szerkójára. Utóbbitól legfeljebb praktikusságot várok. |
2012-02-29 19:27.51 |
Nem. Inkább a popcorn és az arthouse találkozása egy intellektuálisan igényesebb közönség számára... csakhogy a filmkultúránál maradjunk. |
2012-02-29 19:16.37 |
Hát Batman más. Ha Nolan továbbra is a "gondolkodó akciófilm" attitűdöt követi, akkor szokás szerint többet ígér és többet ad.
Viszont Az Avengers egyelőre várósabb és tetszetősebb nekem, mint a Pókember. A Pókembert is várom, hisz jó eséllyel kárpótolja az ellaposodott Raimi filmek nem túl kellemes emlékét a rajongóknak, ugyanakkor a stáb is nagyon ígéretes, mégis az Untold Story szlogen egyelőre számomra üres szlogen... De attól, hogy nem lesz annyira újító meg klappolhat az Amazing. Majd kiderül. Az Acélember meg remélem jó nagyot zúz, ahogy annak történnie kell... ideje... |