Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Mosolyogj 2. *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
Háromezer év vágyakozás (Blu-ray) |
Életem fénye (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Copshop - Mozi+, 01:20 |
Piszkos alku - Film Mánia, 01:40 |
Kegyetlen faj - Film4, 02:10 |
Az elítélt - Film Café, 02:20 |
Tűz a mélyben - AMC, 02:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Patrick Bergin (74) |
Rob Corddry (54) |
Gabrielle Anwar (55) |
Claudia Michelsen (56) |
Bug Hall (40) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Rebel Moon: 2. rész - A sebejtő |
Andreja Pejic |
2012-02-21 17:44.30 |
Ebben a filmben valahogy semmi sem működik, de -összegezve- furcsa is lenne, a tengernyi gubancos szál után. A sztori önmagát kergeti, szerintem de Palma is érezte, hogy "már megint leült a történet", ilyenkor előkapnak a semmiből egy újabb szálat. A szereposztás valóban kétségbeejtő, bár Josh Hartnett és Aaron Eckhart nálam alapból középszerű színész, de Hilary Swank pl. -úgy általában- vagy elképesztően jó, vagy szürke, itt sajnos utóbbi. Scarlett Johanssont azért válogathatták be, mert határozottan illik ebbe a film noir-os milliőbe, de a figurája kidolgozatlan (mármint forgatókönyvileg, akár a többiek), így marad dekorációnak. Éppen a sorolt -általam vélt- hibák miatt jó viszont Mia Kirsher, akinek a film-a-filmben játékai nagyon teátrálisak ugyan, de éppen ez kell egy tucatszínésznőcske megformálásához, zseniális naturalista pillanatokkal (a leállások a forgatásokon, elkent sminkben), ő talán az egyetlen élő figura.
Nem is beszélnénk már erről a moziról, ha Zsigmond Vilmos nem alkotott volna egy szenzációs képi világot. |
2012-01-22 09:05.41 |
A teljes megtisztulás, meg a kivonulás a természetbe, erről akar mesélni a film, ami működik ugyan, de nem következetes.
Egyfelől, a főhős már eleve -mondjuk úgy- tiszta volt, másrészről pedig ha már "csak te és a természet" az idea, akkor ne egy 22-es karabély vásárlásával kezdje az útját, ami nem mellesleg nagyon sokezer dollár... mert saját szavainak tesz keresztbe. A pénzégetés és a tulajdontól való megszabadulás után ez következetlenség, ahogy a szintén megfizethetetlen kenu is, nem beszélve a meglepi fényképezőgépről... Maga a mozi azért maradt működőképes, mert mi magunk egészíthetjük ki a naplót, a saját elveink és álmaink alapján. A fényképezés vérprofi, a tájak lenyűgözőek, a találkozások viszont túlidealizáltak, mesterkéltek. Szinte minden idegenből szentet csinál pikk-pakk, miközben addigi élete egyetlen szeretet emberét -a húgát- simán hátrahagyja a "szülei karmai között"... Na, ezért nem tudott a vízen járni. |
2012-01-20 14:08.39 |
Mindaz, amiket elmondtatok a filmről, azok bizony a nagyon is létező iráni filmkultúra jegyei. Sok-sok iráni dráma hasonló kivitelű, színvonalú... és sosem fognak eljutni hozzánk (sem), csak némelyik, amelyik feltűnően sok fesztiválon nyert díjat... Sajnos többnyire nem is lehet, a nagyszerű iráni filmesek javarészt francia pénzből, pontosabban kanadai francia segítséggel készülnek, lévén az iráni emigránsok legfőbb kényszehazája Kanada.
(De pl. Dél-Koreában forgalmazzák ezeket DVD-n, régiómentesen, angol felirattal -de ugye, nem olyan szómenős filmek ezek). Turtles can fly, Secret ballot,The wind will carry us, The taste of cherry, Ten, A mennyország gyermekei (ez megjelent nálunk is), A time for drunken horses... szívszaggatóak, egyszerűek, és elképesztő erejük van. Egyedül a Secret ballot vígjáték, de még az is delikátesz, a kellően őrülteknek (csatlakozok). Akárhol is élnek, nem kis bátorság kellhet ahhoz, hogy az első iráni szabad választásokról vígjátékot készítsenek. Naná, hogy egy nő (!) szaladgál a sivatagban egy dobozzal, mert ő a mozgó urna...és persze, mindenkinek el kell magyaráznia, hogy mitől demokratikus egy választás: bárkit bejelölhet az illető a névsorból... "-Allah rajta van? -Nincs. -Akkor ez nem demokratikus". Érdemes vadászni rájuk. Nemcsak őrülteknek. |
2011-11-09 17:35.29 |
Azért abban a zárójelenetben minden elgondolkodtató konzekvencia kap egy nagy pofont, sőt lenullázza a bontakozó jellemeket - gondolj csak a legutolsó mondatra.
Az egyetlen érdemi igazságot csak a filippínó család tudja a gyakorlatban is felmutatni, ez viszont Moodyssontól nem meglepő. Engem lekötött és meg is tartott a film, nyilván ez a típus sosem fog kikapcsolódást nyújtani. |
2011-10-21 18:38.45 |
Messze többről szól a film, mint elvárhatnánk a történet alapján. Nem száraz kihallgatásról van szó, s nem is folyamatában: rendre 1915 áprilisában találjuk magunkat, valójában csak Törökország hódított részében, Anatóliában (és részben Kilikiában), ahol nemhogy mészárlás, hanem szisztematikus "örménymentesítés", népírtás zajlott, amit a világ szemében háttérbe szorított az -akkor még "Első"-nek sem nevezett- Nagy Világégés. Másfél millió örmény tűnt el az ősi földjéről. Csak az élte túl, aki nem volt ott... Törökország mellesleg a mai napig tagadja a népírtást, s ez fantasztikusan mutatkozik meg a filmben is, ahol abban a bizonyos készülő örmény filmben egy török színész kapja az agresszív török tiszt szerepét... nagyszerűen megírt, jól szerkesztett, magávalsodró alakításokkal segített mestermű a film. |
2011-10-16 04:49.05 |
Sala1992: a kulcsszó a kérdéseidre a JOGDÍJ. Az általad preferált időpontban való lejátszási joga a filmnek minimum a tíz-húszszorosába kerülne, s talán ez miatt egyáltalán nem kerülne műsorra, ennyi az alternatíva. Minden a pénzről szól.
A szar filmek többnyire olcsók is, ezért van kitömve velük minden csatorna. A jogdíjakat sok szempontból árazzák be: ezek egyik legfontosabbika az idősáv, ami kategóriákra van osztva. Jó példa erre a Ragyogj, ami mondjuk megfizethetetlen lenne "főműsoridőben" , viszont éjfél utáni kezdéssel a tizedéért megkapják azt (esetleg ismétléssel is), és máris van hivatkozási alap, hogy ők bizony komoly, értékes, fontos filmeket is adnak. Egyetlen csatorna sem jótékonysági intézmény, nem azért van, hogy művészi lelkünket boldogítsa: abból nem lesz profit. Ugyanez érvényes a DVD-kiadásokra is. Egyszeri megjelenés, egyéves forgalmazási jog, aztán keresheted. Őrült pénzbe kerül újabb kiadás jogát megvásárolni, különös tekintettel arra, hogy súlyos tévedés azt hinni, hogy ha mégis megjelenne újra, azonnal ezerszám kapkodnának érte a vevők. Ingyen, az más. Úgy még annak is kell, aki nem tudja megfelelően értékelni. |
2011-05-28 17:26.22 |
Messze lekörözi a Hotel Ruandát, holott mindkettő megtörtént eseményeket dolgoz fel. Emberibb, megrázóbb, még felfoghatatlanabb.
Az ENSZ-féle tehetetlenség pedig sokkal inkább testvérre talál a Senkiföldje című tökéletes(bosnyák-belga)drámában. |
2011-05-21 15:54.49 |
A nagy Mehta-filmek be sem kerültek a felsorolt művek közé. Pl. a Trilógiaként emlegetett Earth, a Fire és a Water, pedig mindhárom messze felülmúlja az indiai tömegtermelést.
Bár a Bollywood-allűröket nem tudja megkerülni, azt a nyugati filmes tapasztalataival vegyítve és az indiai tabukhoz merészen közelítve rendkívüli filmeket sikerült alkotnia. Akár az indiai függetlenség ellentmondásai (Earth, aka 1947), akár a mindennel szembemenő leszbikus szerelem (Fire), vagy éppen az általunk alig ismert helyzete az indiai özvegyeknek -ők akár 6-8 évesek is lehetnek, s életük végéig bujkálva, kijelölt "özvegyek házában" kell a világtól elzárva "gyászolniuk" (Water). Ezeket átgondolva, nem igazán a bollywoodi forgatókönyvek köszönnek vissza: egymás öldöklése, a szintén gyilkos -rendszerint a nőket sújtó- tradíciók felvetése, öngyilkosság, másság, hagyományokba oltott férfiönkény... miközben az indiai alkotmány deklaráltan (nem az általunk ismert) szocialista köztársaságként, a szabadság, az igazság és a nemzeti, vallási sokszínűség védelmezőjeként határozza meg saját alapértékeit. Ebből idéz rendszerint Deepa Mehta, rendre kiverve a biztosítékot a válaszaival vagy éppen kérdőjeleivel. |
2011-02-10 09:42.10 |
Nekem megvan és nem értem, mi is rossz ebben a filmben. Nagyszerű dráma, kitűnő forgatókönyv, szép fényképezéssel, s egy fantasztikus -egyetlen általam ismert- palesztin színésznővel (Hiam Abbas). A sztori valóságközeli, átélhető, s nem nélkülözi sem az iróniát, sem a megoldatlanság abnormitását. Ez a második film életemben, ahol úgy tűnik, a palesztinok is szenvedhetnek (a másik ennél sokkal erőteljesebb dráma, és -igen, mik vannak- egy libanoni színésznő alakít benne óriásit: Sous les Bombes vagy Under the Bombs címen angol felirattal mindkettő kapható nemzetközi online-kereskedésekben). |
2011-01-26 04:16.02 |
Akadnak azért afrikai filmek, nyilván támogatással, de az alkotók feketék, akik magasra teszik a lécet a legtöbb független filmes fesztiválon:
The Son of Man (Dél-Afrika, 2005.) Munyurangabo (Ruanda, 2007.) Dreams of Dust (Nigéria, 2006.) Ezeket persze nem tudjuk behozni, hiszen egy igen szűk réteget érdekelnének. Angol nyelven -értsd: felirattal- elérhetőek a nemzetközi online-piacon. |
2010-10-11 08:34.28 |
Hiányos a filmográfiája, az egyik legjobb filmjének kihagyása szúrt szemet.
Dead Letter Office (1998). Nálunk a kissé fogalomzavaros "Vissza a feladónak" címmel ment a tévében, 2000-ben. DVD-n csak 1-es és 4-es régióban létezik. |
2010-09-12 16:39.03 |
Vajda Márti: eBay-ről angolul (Before the Rain) vagy az amazon.de-ről németül (Vor dem Regen). Ha angol feliratot is szeretnél, akkor a 0 régiós dél-koreai verziót kell megvenned, a többin nincs felirat (illetve a németen van, de csak német). Magyar kiadás -kiszámíthatatlan, de inkább reménytelen (az ilyen témájú és mélységű drámák eladhatatlanok). |
2010-05-03 20:47.17 |
Szerintem nagyszerű film, nem kell, hogy sodró lendületű legyen. A paranoiás amerikai nagybácsi és a normális élet (Lana) szembeállítása zseniális. Lassú, mint a hétköznapok, elgondolkodtató, mint minden, ami értelmes. |
2010-05-03 20:26.12 |
Hiányzik az egyik főszereplő, Minna Haapkyla neve, aki Venlát játsza nagyszerűen. |
2010-03-15 17:21.00 |
S persze, nem bírom kihagyni: a kelet-európai is európai... :) |
2010-03-15 17:14.47 |
Természetesen lehet hasonlóakkal találkozni, nem zártam ki (és a felsorolt példákkal is egyetértek).
A keleti jelzőt azért hangsúlyoztam, mert míg pl. a Mirka egy nagyon ügyesen általánosított helyszínen játszódik, titokzatos többség és idegenek történetével, addig a Varga Katalin helyszíne és nációi egyértelműek. |
2010-03-09 08:43.48 |
Sosem tervezték magyar kooprodukciónak, kár ezért háborogni. Angliában tavaly jelent meg DVD-n, s bár az "eredeti nyelve" magyar (ízes erdélyi), de nem ritkán románnal keverve, éppen úgy, ahogyan az eredeti helyszíneken is keverve élnek és beszélnek az emberek. A kulcsfigurák viszont magyarok, ők persze miért kevernék, s ezért a magyar nyelv dominál.
Lassú folyású történetvezetéssel, erdélyi szűkszavú módra előadott, nyomorúságos aprófalvak lakóinak sors-drámája, "mezítlábas road-movie", gyönyörűen fényképezve, ami már önmagában szép a filmbéli hosszú vándorúton. Márcsak ezért sem lehet "tipikus európai", sokkal inkább igazi kelet-európai mozi. Túlértékelni? Mihez képest? Akinek nem tetszik pl. Móricz Zsigmond, az minden nagysága ellenére sem fogja értékelni. Ez persze nem Móricz nagyságrendű anyag, de életszerű, átélhető, fogalmat ad a hihetetlen nyomorúság közepette is az emberi tartásról, tisztességről, tradíciókról -s Erdély utolérhetetlen szépségéről. |