Agresszív kismalac vendégségbe megy. Bekopog az ajtón.
Nagyon türelmetlen, ezért elkezdi rugdosni a falat.

Mire a házigazda:
-Kismalac, ne rugdosd a falat, mert mindjárt lejön a vakolat!
Agresszív kismalac válaszol:
-Nem baj, lefejelem azt is!!!

Szex és New York (sorozat) - Vélemények

2008-09-05 12:58.52

Kiállsz a véleményed mellett, és ez jó dolog. Igen, jó érveket hoztál fel, de ugye én is mást látok egy filmben és te is. Egyet ugyan nem értek, de elfogadom a véleményed. Köszönöm, hogy nem köveztél. :))

2008-09-05 12:30.36

Nem igazán értem a sorozat sikerét. Nem akarok senkit sem bántani, és lenézni sem, egyszerűen érthetetlen a sorozat nézettsége. Szerintem egy picit igénytelenül mutatja be a nők és a férfiak viszonyát. Lehet, hogy az én felfogásom régimódi, de szerintem ebben a sorozatban leginkább a nőket alázzák meg, azzal, hogy nimfomániás élvhajhászként állítják be őket. A férfiakkal sem bánik sokkal jobban a sorozat, legtöbbjüket egy két lábon járó balfékként mutatja be. És ami a legjobban zavar, hogy egyfajta mottóként olyan példát állít, „Ha használtad őt, akkor dobd el!” Lehet, hogy ma ez nagyon divatos felfogás. De akkor hol vannak az érzelmeink, a ragaszkodásunk, a másik nem csodálata, a hibák elfogadása? A sorozat által mutatott kép lenne a követendő példa? Nekem biztosan nem. Kíméljen meg a sors az ilyen emberektől. Nos Hölgyeim! Lehet nyugodtan megkövezni, nem fogok kenyeret visszadobni. :D

Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -

2008-09-05 12:03.53

A sírás:

Első gondolatként az jut az ember eszébe, hogy ha baj van, akkor általában sírás is van. Sokat törtem a fejem ezen. Most úgy vélem, hogy többféle sírás létezik. Érdekes de tulajdonképpen születésünk után az első lélegzetvétellel együtt az az első amit életünkben teszünk, hogy sírunk. Így fogadjuk a világot. Tehát a sírás valahogyan az ösztöneinkbe rejtve velünk érkezik erre a világra. Aztán csecsemőként ezzel jelezzük a külvilág számára, hogy éhesek vagyunk, vagy hogy még kell a ringató anyai ölelés. És szerintem ez az amiért a sírás össze kapcsolódik a kellemetlen és a kellemes dolgokkal is. Tulajdonképp ez egy metakommunikációs forma, legalábbis amíg gyerekek vagyunk. Aztán megtanuljuk elfojtani a sírást, az iskolában ugye nem illendő pityeregni, ha valaki mégis merészel, az egyből megkapja, hogy dedós. Szóval már hat-hét évesen belénk akarják préselni, hogy érzelmek nélküli zombik legyünk. Aztán jönnek a lázadások, mert a tudatalattinkban csak gyűlik, gyűlik a sok elhantolt érzelem. Serdülőként a környezetünk ellen lázadunk, úgy gondoljuk senki sem ért meg minket, és hogy ellenünk van az egész világ. Aztán röpke pár év, és felnőttként már önmagunk ellen lázadunk, ez már a befelé fordulás korszaka. Persze sokaknál ez szerintem soha nem történik meg, még 50 évesen sem. Aztán előbb-utóbb már saját magunk ellen sem lázadunk, akkor csak figyeljük a belsőnk folyamatait, és kezdjük megérteni a világot és saját helyünket a világban. De a sírás továbbra is velünk marad, elkísér bennünket egész életünk során. Viszont jól megtanuljuk, hogy magányosan, elbújva sírjunk. A sírás egy nagyon személyes dolog, legalábbis azzá válik. Igazából jól eső érzés sírnunk, mert akkor őszinték vagyunk önmagunkkal. Az ismert költői hasonlat sem véletlen az „igazgyöngy” -ként emlegetett könnyekre. Ritka pillanat amikor van bátorságunk őszintének lenni önmagukkal. Ritka, mégis nagyszerű, gönyörű pillanat ez. Még egy dolgot említenék, ez pedig a belső sírás, amikor nem hullanak a könnyeink. Ez is egy ritka dolog, és a hatása talán egy picit mélyebb mint a könnyeknek.

2008-09-05 11:16.53

Én már egy ideje nem bújom az újságokat, mert ugye eleve a negatív híreket emelik ki. Persze nem azt mondom, hogy a homokba kell dugnunk a fejünket, de néha kell tudnunk kizárnunk a rossz dolgokat a kis életünkből. Ha már az illatoknál tartunk, nekem azok a kora nyári záporok a kedvenceim amikor olyan eső szag van:))

2008-09-05 10:59.26

Igen, sok minden nem fért bele a néhány mondatomba. Most, hogy írod, tegnap este amikor hazafelé bandukoltam, különös illata volt a levegőnek. Kicsit tengeri levegő hatása volt. Csodálatos este volt. A zene nekem is fontos, az is boldogságforrás. Valójában kezdem azt hinni, az élet egy olyan műalkotás, ahol mi vagyunk az alkotók, és ha jó művészek vagyunk akkor képesek vagyunk boldogságot is komponálni.

Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni?

2008-09-05 10:48.34

Nem, azért egy kis vaj kell rá, úgy jobban csúszik :DD

Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -

2008-09-05 10:46.43

Én egyre jobban kezdem megtalálni a boldogságot az apró dolgokban. Abban, ha süt a Nap, egy virágban, egy madárdalban, egy versben, egy mosolyban.

2008-09-05 10:39.59

Nem hinném, hogy ne lettél volna. Ezt mindannyian másképpen éljük meg. :))

2008-09-05 10:38.57

Bizonyos értelemben én is érzékenyebb vagyok, mint amilyen gyerekkoromban voltam. De sok felnőtt inkább megfásul. Persze gyerekként más dolgokért sírtunk, ha elestünk, és lehorzsoltuk a térdünket, azért, hogy tovább maradhassunk fent...

Örömködő topik - közkívánatra!

2008-09-05 10:35.03

De jó neked, én már csak jövő nyáron megyek a Balatonra. Szeretem a Balatont.

"Nekem a Balaton a Riviéra..."

Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -

2008-09-05 10:33.28

Ez furcsa, én, ha nagyon boldog vagyok, akkor néha könnyek szöknek a szemembe.

Ha a dühödben sírsz az inkább a tehetetlenség jele. Nem hinném, hogy ez hiszti lenne.

2008-09-05 10:28.43

Nem igazán tudom, az örömöt nem élem meg feszültségként. Nekem maga az öröm a felszabadító. De néha az öröm és a szomorúság kéz a kézben talál meg.

2008-09-05 10:26.17

Ez benned akkor is feszültséget vezet le, ha örömödben sírsz?

2008-09-05 10:25.15

Hű de béna vagyok!!! Ugye nem "eszt" hanem ezt!!!

Elnézést, ez nagyon tahó elírás volt.

elejére ... 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk