Halk nyöszörgésszűrődött Seth fogaim közül.
Éles szürke kőszilánkok hullottak a fejem mellett a bőrömre. Egy darabot reflexszerűen elkaptam a jobb kezemmel. Az ujjaim végigsimították az éles követ, nem volt esély a harcra, a testem – nem a következményeken – a harcért kiáltott. Az adrenalin végigszáguldott testemen. Tudtam hogy a tenyerem a kötés alatt ott a vágás. Tudtam, hogy a kezem tiltakozik, tudtam, de nem éreztem félelmet.
Riley mögött, csak azt láttam, a sodró vörös csíkot hagy maga után Viktória haja és mellette a halvány fehér foltot. Könnyezve készültem megtenni azt, amivel biztos lehettem abban, hogy a táncba ő nem fog belehalni.
De melyik?
Riley rám nézett,vörös szemei úgy ragyogtak, mint a drágakő. Fogai Seth bundájába mélyedtek, Kinyitotta a száját, hogy fogait mélyen Seth nyakába fúrja.
A második adrenalin löket,szinte sokként futott végig a testemen, hirtelen nagyon tisztán láttam. Mind a két harc nagyon szoros. Seth annyira elesett volt, és fogalmam sem volt róla,hogy Edwárd győzni fog-e vagy sem. Segítségre van szükségük. Ami élt ad.
Szorosan tartottam a követ,és a patent szétnyílt.
Elég erős voltam? Elég bátor voltam? Milyen erősen tudom a testemet a kőnek nyomni? Elég lesz ennyi idő,hogy Seth meggyógyítsa kicsavarodott lábait? Meg tud gyógyulni olyan gyorsan, hogy értelme legyen az áldozatomnak?
Feltűrtem vastag pulóverem szabadon hagyva csupasz bőrömet ott, ahol még látszott az előző születésnapomon szerzett vágás nyoma. A vérem most éjjel elég lesz ahhoz,hogy egy pillanatra megfagyasszon minden vámpírt, ami kizökkenti majd őket. Imádkoztam,hogy beváljon a tervem. Vettem egy utolsó mély levegőt.
Viktória örült zihálásomat hallva. Szemei egy pillanatra megkerestek engem. Kiváncsi düh villant szemében.
Nem tudom pontosan, hogy honnan hallottam a halk hangot, visszaverte a szikla, és fejemben zúgott. A saját szívdobogásom is elég lett volna hozzá. De az utolsó pillanatban, amikor Viktóriára néztem, azt hittem egy ismerős morgást hallok. A következő percben a tánc erőszakosan megszakadt. Olyan gyorsan történt, hogy nem is tudtam felfogni a történéseket. Megpróbáltam felfogni a fejemben a dolgokat.
Viktória egy hatalmas fának repült, majd mintha eltört volna zuhant a földre. Ezzel egy időben Edward – hihetetlen sebességgel – elkapta hátulról a meglepett Riley karját. Mintha Edwárd a lábát megtámasztva felemelte Rileyt. A kis táborhely megtelt Ripley egetrázó sikolyával. Ezzel egy időben, Seth talpra ugrott, eltakarva a kilátást.
De még láttam Viktóriát. Bár elég nyomoréknak tűnt – mintha nem tudna többé kiegyenesedni – láttam a mosolyt,mint álmomban,vad arcán.

2009-03-04 15:47.28

Valami kicsi és fehér szállt keresztül a levegőben. Mintha robbanás lett volna, és Viktória megint egy másik fához csapódott, ami ettől kettétört. Lábaira érkezett, de Edwárd már ott volt a helyén. A szívem megnyugodott , amikor láttam hogy nincs semmi baja. Viktória félrerúgott valamit – ami nem messze tőlem ért földet, és rájöttem, hogy mi az.
A gyomrom felfordult.
Az ujjak még mindig egy fűcsomót szorongattak, Riley maga után húzta a kezét. Seth morogva indult felé, de Riley visszavonult. Fájdalmas szemmel nézett a félelmetes farkasra. Fél karját védekezően emelte maga elé. Sath nekirontott, a vámpír félelmetesen sikított. Láttam, ahogy Seth belemélyeszti fogait Riley vállába, és marcangolja,mígnem egy fémes reccsenéssel, a másik kezét leszakította. Seth rázta a kezét és befutott vele az erdőbe. Riley gyötrelmesen sikított. „Viktoria!”
Viktória nem reagált rá. Csak a partnerére koncentrált. Seth, mint egy rongylabdát kapta fel a sikítozó Rileyt és beszaladt vele az erdőbe. Mikor teljesen eltűntek Viktória megállapította,hogy egyedül maradt. Távolodni kezdett Edwárdtól és szemében csalódottság égett. „Ne.”dúdolta Edwárd csábítóan”Csak még egy kicsit maradjál.”
Viktória akár egy nyíl szállt el, de Edwárd olyan volt akár egy puskagolyó. Elkapta védtelen hátát, és az éles fáknak nyomta, egyetlen lépéssel vége lett a táncnak. Edwárd szája a nyakára tapadt,mintha csak cirógatná. A Seth hangja minden mást elnyomott. Kierőszakolt egy csókot Majd a vörös lángtenger testetlenül lehullott és elgurult a fák között.

2009-03-04 15:42.29

jók kérdés, megkeressem?

2009-03-04 15:39.34

piros pontot kap, aki kitalálja, h mit énekeltem másodszor, a 16959. hszemben!

2009-03-04 15:38.46

ez se rossz XD
szeretsz bozontos lenni?? hahaha

2009-03-04 15:34.34

tüptüptürürürürüptüptürüp

2009-03-04 15:34.14

salalalalalalaaaaaaaaa

2009-03-04 15:34.01

van itt vki?

2009-03-04 15:26.35

nem

2009-03-04 15:24.51

imádom ezt a szöveget!!
szegény ed, barátkozni akar, az a hülye kutya meg jó hogy nem köpi le!

2009-03-04 15:24.10

Tudod Jacob, ha nem lennénk természetünknél fogva ellenségek, és nem próbálnád ellopni tőlem az életem értelmét, talán valóban kedvelnélek.”
„Talán…ha nem lennél egy undorító vámpír, akinek feltett szándéka, hogy kiszívja az életet a lányból, akit szeretek…hát nem, akkor sem kedvelnélek.”

még egy kicsi, mer nem látom, h többen lennénk XD

2009-03-04 15:19.30

:DDDDDDDDD

2009-03-04 15:17.28

ja, bocs ez lemaradt

Eclipse, 22.fejezet

2009-03-04 15:17.01

lehelek egy kis életet a fórumba

„Köszönöm,” suttogta Edward. „Talán furán hangzik, de örülök, hogy itt vagy Jacob.”
„Úgy érted, ’amennyire szeretnélek megölni, annyira örülök, hogy felmelegíted’, ugye?”
„A kíméletlen igazság, nem igaz?”

2009-03-04 15:00.51

ráadásul az a szerencsétlen fickó, aki magyarul pofázott mindig azt mondta, h robert pattinson az alkony ifjú sztárja

2009-03-04 15:00.04

még nem láttam a filmet, sőt, sztem egyetlen egy filmet se láttam az oscaros filmek közül, csak az animációkat XD
sztem viszont kár, h az alkonyatot nem jelölték

elejére ... 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk