Ez a film rengeteg találgatásra, elmélkedésre ad okot, így ragyogóan elérte a célját.
Sokan sokféleképpen értelmezik, agyalnak, elemeznek, értelmes és értelmetln okfejtésbe bonyolódnak: kell e ennél jobb reklám?
Végül is, sokan azt írták: untam, már az elején kitaláltam a végét...ilyenkor szoktam jókat kacagni, SENKI nem találta ki a végét, max rájött arra, amit maga a forgatókönyv is sejtetett...nem Teddy lénye, értelme volt a fő jelentése a filmnek, hanem a legvégső DÖNTÉS. EZT garantáltan senki nem találta ki, senki nem tudhatta még az utolsó előtti jelenetben sem.
Ha végigvesszük magunkban az eseményeket, alkothatunk magunkban véleményt, hozzátehetjük a rendezést, díszletet, alakításokat - én ezt most kihagyom, sokan írkáltak már róla.
Engem a LÉNYEG érdekel: ki is az őrült?
akivel rossz dolgok történtek? erkölcsi megingás, majd kegyetlen döntés és tett követi.. őrület követi egy idill, a család elveszítését.. nos, őrület ez? igen... nos, tényleg őrület ez?? NEM.. teljesen normális reakció.
Teddy vagyok.
Elveszítem a gyerekeimet, a szerelmem, mindent, ami fontos, majd a kegyetlen valóság, amely felfoghatatlan, értelmezhetetlen, és saját figyelmetlenségem lelkiismeretfurdalása miatt álomvilágba menekülök. Én magam alkottam, hogy ne kelljen a halottaimat látnom, hogy a maradék épelmém morzsáit megőrizhessem. Álom, ahol boldog vagyok. Álom, amit jóindulatból, segítségnyújtástól vezérelve szétszakítanak az orvosaim..akik jó emberek. Segíteni akarnak..megértem őket, DE.. kértem én ezt???
Ki döntheti el, ki az őrült? ki döntheti el, mi jó a másiknak? ki ér arra haza, hogy a szerelme megöli a gyönyörű, ártatlan gyermekeiket?!
Lehet-e őrültnek nevezni azt, aki eme felfoghatatlan, feldolgozhatatlan szörnyűség elől álomvilágba menekül?
Őrült? IGEN. Valóban őrült, mert a maga módján "gyógyítja magát"?? NEM.
Nos, az én véleményem szerint a fő mondanivaló az erkölcs. Kinek van joga beleavatkozni más, épelmével, saját döntése alapján alakított őrületébe? egy jószívű orvos remélheti a gyógyítás sikerét, de kísérletezni más törékeny lelkével.. segíthető a gyógyulás, de el kell fogadni: egynémely tragédia fldolgozhatatlan, egyszerűen vannak az emberi elmének határai. Erkölcsi kérdés annak mérlegelése, a beteg feltétlenül jobban jár e, ha kezelik..
Dolgoztam egyszer egy pszichiátrián. Egy asszony öngyilkos akart lenni, mert meghalt a 14 éves fia. A nő felvágta az ereit. Az orvos erőltette a nőnek, lássa be, ez nem normális reakció. Később megkérdeztem a dokit, van-e gyereke...nem volt neki. Kérdés: akkor honnan tudja, hogy ez nem normális reakció??? olvasta valahol? szerintem teljesen érthető volt a tette, inkább a gyászával, a feldolgozással kellett volna foglalkozni, nem magát a tettet kritizálni, kimondatni azt, amit a páciens sosem fog elfogadni.
Kiléptem, és sosem bánom meg.
Néztem Teddyt, élveztem a filmet, tudtam, mi van, és vártam a csavart (nem, nem azt..)...és jött a csavar. Bizonyos dolgokat jobb nem piszkálni. Bizonyos dolgokba bele kell törődni. A sgítő szándék, még, ha jó erkölcs vezette is, lehet káros, és maga a segíteni akarás nem ruházhat fel olyan joggal, hogy összetörjük a számunkra őrültnek tartott álomvilágot.
Bizonyos esetekben nincs joga sem bírónak, sem orvosnak döntést hozni a számukra őrülnek tűnők felett.
Teddy őrült? igen..ŐRÜLT Teddy? NEM...
összetört, nem tudott már túlélni, de az életösztön vitte tovább mégis..
Csodálatos az emberi elme, és amit nem tudhatunk: sosem élhetjük át más fájdalmát, erkölcsileg semmi jogunk bárkit elítélni, aki a fájdalmát nem a nagykönyv szerint éli meg. Minden ember, elme más, és minden ember egyedi, saját világot képez az életben..hihetetlenül csodálatos dolog ez.
|