Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Pótapák karácsonyra - Izaura TV, 21:00 |
A specialista - Mozi+, 21:00 |
Nyitva - Prime, 21:00 |
Last Vegas - Filmbox Extra HD, 21:05 |
Twisters - Végzetes vihar - HBO, 21:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Transformers 1 |
Koo Kyo-hwan |
2015-01-15 12:22.02 |
House of Cards
most kezdtem nemrég, még csak 8 részt néztem meg, de ááááh. nagyon jó!! |
2015-01-14 09:24.39 |
"Eyes are the windows to the soul!"
Tényleg nagyon vártam már egy Tim Burton filmet Johnny Depp nélkül. Kíváncsi voltam, hogy vajon Johnny Depp miatt nem szeretem már Tim Burton-t, vagy egyébként sem szeretem. Úgy néz ki Johnny Depp volt az ok, mert ez a film úgy kellett most nekem, mint egy falat kenyér az éhezőnek. Johnny Depp allergia. Ez van. Igazából annyira különleges és annyira egyedi sztori, meg ezek a nagy szemek is annyira találkoznak Burton világával, hogy más nem is rendezhette volna. A legjobb kezekbe került Margaret Keane élete. Amit nem értek, hogy vajon ezt a filmet, mi alapján jelölték a Golden Globe-on „legjobb vígjáték és musical” kategóriában??? Énekelni nem énekeltek benne, nevetségesnek meg egy kicsit sem volt nevetséges. Sőt inkább mély drámaiság volt benne, hihetetlen volt szembesülni a tomboló és féktelen őrülettel, ami teljesen összenyomta a női lelket. Sehol semmi vicc nem volt benne. Tény, hogy a történet nem mindennapi, kicsit fura, kicsit groteszk, de hogy dráma az teljesen tuti. Egyébként meg ha Tim Burton neve felmerül, akkor már mégis mi lehet a fura vele kapcsolatban? :D Még azt lehet mondani, hogy ez lett a legkevésbé timburton-ös filmje. A sztori alapból egy kicsit elvont, örülök, hogy nem tömte teli még a saját elvont dolgvaival is. Szerintem Burton nem mindig érzi a határokat, de most érezte és jól tette, hogy érezte. Amy Adams nagyon jól játszott, bár még vannak hiányosságaim a kategóriáján belül, de így első blikkre azt mondom jó helyen van a Golden Globe díj. Nagyon tetszett az átmenet a megtört és az erős nő között, amit vászonra vitt. Érzékenyen és szépen játszott. Egyébként is nagyon kedvelem ezt a színésznőt, pedig anno az Enchanted után eszembe nem jutott volna, hogy ebből a nőből egyszer tényleg NAGYBETŰS SZÍNÉSZNŐ lesz. Lett. Lehet, hogy a marhaokos kritikusok a Golden Globe mögött csak Christoph Waltz egyik ámokfutását látták az egész filmből és az alapján jelölték vígjáték/musical kategóriában? De szó sincs arról, hogy ennek a filmnek bármi köze is legyen a vígjátékhoz. Oh Christoph Waltz… belegondolni sem tudok mekkora katasztrófa lett volna belőle, ha a MOSTANI Johnny Depp kapja a szerepét (a 2002 előtti bármikor bármit megkaphatna, akkora király volt akkor!). Christoph Waltz csak úgy a semmiből robbant be pár éve Quentin Tarantino Hans Landajaként. Azt sem tudtuk kicsoda. Puff. Oscar. Eltelt pár év. Puff. Megint Tarantino. MegintOscar. És amúgy félelmetes ez az osztrák fickó. Gyakorlatilag kortalan. Ki a franc mondta volna meg ebben a filmben, hogy közel 20 év van közte és a partnernője között? Gyakorlatilag szerintem a világ összes nyelvén meg tud szólalni. És amit a legjobban imádok benne: azt az ízes akcentusát amire még rá is tesz jó pár lapáttal. Le kéne védetnie! Zseniális. És tényleg nagyon kevés színész van, akin látszódna, hogy ennyi élvezettel és ekkora életkedvvel veti bele magát a színészetbe, mint ahogy azt Christoph Waltz teszi. Tehetségével kapcsolatban senkinek az ég világon nem lehet egy pindurka kérdése sem, max. azoknak akik egy filmjét sem látták, de azok meg miért nem? Ha már magyar színészek nincsenek ilyenek, legalább az osztrák sógorok „kitermelték” a 21. századi filmipar egyik legnagyobb meglepetését. Hogy hol volt eddig, mit csinál, mit miért nem csinált… a fene tudja. De végre itt van és ennyire örömmel játszik. Élményszámba megy amit a vásznon művel, ezt a filmet is toronymagasan uralta. Olyan jelenléte van, hogy képtelen vagy másra figyelni, ha ő feltűnik. Nem hiszem, hogy van számára nehéz karakter, úgyhogy nem mondom, hogy biztosan nehéz dolga volt ezt a mániákus őrültet eljátszani, mert nem hiszem. Én, aki már rengeteg filmet láttam, én akinek sok kedvenc színésze van, valahogy mégsem jutok szóhoz a csodálattól, amikor ez az ember bármit is csinál. És ismétlem nem a tehetsége teszi őt olyan hatalmassá a szememben, hanem – ha már „a szemek” téma körül mozog a film – hanem amit a szemében látni és abban a magabiztos mosolyában – amit akkor is „visel” ha gonoszt alakít és akkoris, ha jót. Úgy játszik, mintha az egész világ egy nagy színház lenne és ő azt élvezi a legjobban, hogy benne lehet. Szerintem szinte példátlan a hozzáállása a szerepekhez. Az ég világon semmi díjat nem sajnálnék ettől az embertől. Ráadásul ezért a szerepéért – IS!! – igencsak megérdemelne bármilyen szobrot. Tombolt, elvitte az egész filmet. Nekem ez bejött, úgy ahogy volt. Így belegondolva ennyire különleges történetet talán más nem is tudott volna megrendezni, tényleg csak Tim Burton. Ha van valaki a világon, akiről minden további nélkül elhinném, hogy ilyen hatalmas szemű gyerekeket fest önkifejezés céljából, akkor az ő lenne. (Meg persze a film megnézése utána a főszereplőnőről tudom, hogy ő ezt teszi). A legjobb kezekbe került a film és még csak Burton el se szúrta azzal, hogy jobban belemagyarázzon bármit is. Volt egy kerete a filmnek, közte pedig szépen, külön életre kelt Margaret Keane különleges világa. Isten éltesse még sokáig a művésznőt! Határozottan tetszenek a festményei, pedig aki ismer, az tudja, hogy ami nem Goya, arról nehezen veszek tudomást. :DDD Nem életem filmje, de tényleg valóságos felüdülés volt már végre megint egy olyan Tim Burton film, amit szívből tudtam szeretni. |
2015-01-13 19:30.37 |
Big Eyes
4* na végre újra tudok szeretni egy Tim Burton filmet ^^. |
2015-01-12 19:32.34 |
MINDEN pénzt megért Michael Keaton beszéde. |
2015-01-11 18:56.42 |
hát meglátjuk, kíváncsi leszek. :))) |
2015-01-11 18:47.22 |
:D:D:D |
2015-01-11 18:38.38 |
Hát én ott NAGYON Ethan Hawke-nak drukkolok, de majd meglátjuk. :)
Csak Edward Norton-t nem látta még sajna a Golden Globe best supporting actor jelöltjei közül. De péntekre már ő is pipa lesz a listán ;) |
2015-01-11 18:33.02 |
vágom. :) hát nem tudom. ott tudtam benne mit kedvelni, de itt semmit... persze amúgy itt is jól áll neki ez a mélyen jövő geciség. :D semmi gond az alakításával. csak úgy összességében a film... engem bánt, ha ennyire megaláznak akárhol, akárkit. |
2015-01-11 17:52.58 |
Én majd hajnalban kelek, de csak fél 5 felé, úgyis csak a filmes díjak érdekelnek. :DD
Hajrá Jake Gyllenhaal ! |
2015-01-11 17:49.48 |
Hidd el én is meglepődtem. Azt hittem imádni fogom.
De ekkora tirpákságot... nem tudok rá mást mondani. Azért nem lennék jó filmkritikus soha a büdös életben mert nem tudok NEM elfogult lenni a filmekkel, nem tudok érzelmek nélkül írni. És ez a film bizony nagyon felb*szott, kiakasztotta szinte az összes biztosítékom. Nem arról van szó, hogy nem jó film. 29 éves fiatal rendezőhöz képest le a kalappal. Értettem is a mondanivalóját. Csak éppen UTÁLTAM. Még a filmvásznon sem vagyok képest elviselni ezt a megalázottságot, ezt a gonoszságot, amit láttam. J.K. Simmons jól játszott, csak sajnálom, hogy pont egy ilyen szerepben. Egyszerűen neeeem, nekem nagyon nem. |
2015-01-11 08:25.41 |
Whiplash
hát ez sajnos NAGYON NEM az én filmem volt... 2* |
2015-01-10 10:02.51 |
Pride
5* |
2015-01-09 15:53.21 |
"Sometimes it is the people no one imagines anything of who do the things that no one can imagine."
Féltem, hogy majd nagyon tudományos filmet kapunk. Nem mintha bajom lenne velük, de lássuk be, hogy a II. világháború konkrétan háborús vagy politikai eseményei azok, amiket már annyiszor látunk a filmvásznon akár 3 órán át is…. hogy nekem speciel már marha elegem az összes világháborúval foglalkozó filmből. Még a jól sikerültekből is. Mert annyira rohadt sok adattal tömik teli a fejünket és annyira tudományosan, hogy az embernek a kedve elmegy a filmnézéstől. Mondom ezt törisként, de ezt akkoris így gondolom. Benne volt a pakliban, hogy a The Imitation Game kapcsán is átesnek az alkotók a ló tulsó oldalára és majd kapunk 2 óra olyan tudományos, briteket persze az egekig istenítő csillogós maszlagot, hogy elájulnk a sok infótól. Előzetesen azt gondoltam ez is épp ez a kategória lesz, de szerencsére hatalmasat tévedtem. Meglepően jó, egy pillanatig sem unalmas történelmileg is teljesen korrekt – már ha lenyeljük azt a békát, hogy tényként kezeli a NORVÉG rendező, hogy a britek élet és halál urai – filmet tett elénk Morten Tyldum. Jóóóó, amúgy azzal, hogy megfejtették az Enigmát és ezzel valóban a nácik előtt jártak egy lépéssel, valóban a britek voltak ekkor az élet és a halál urai (bár inkább véleményem szerint a halálé, de nem tartozik kedvenc témáim közé a II. világháború, tőlem sokkal okosabbak foglalkoztak és foglalkoznak a témával, meghagyom nekik a boncolgatást). Remek ötlet volt, hogy a film tulajdonképpen Alan Turing 3 életszakaszát mutatta be, mindig váltogatva a korszakokat. Sokkal inkább lett ez egy életrajzi dráma, mint a II. világháborúról szóló 8463846384638435. film. Örülök, hogy erre fektették a hangsúlyt. Mark Strong az angolok aduásza. Hihetetlen mekkora jelenléte van a vásznon, már komolyan hiányozna ha nem látnám angolokhoz kötődő filmben, valami igazi g*ci szerepben (bocsánat, akik ismerik az urat, tudják, hogy a szerepeire szebb szót nem lehet találni). Imádtam. Bár nyilván, aki toronymagasan vitte a hátán az egész filmet, az Benedict Cumberbatch. Nos, nagyon divat mostanában őt szeretni, sőt nem csak szeretni, hanem az egekbe megasztalni. Emlékszem, hogy meglepődtem mikor bejött a köztudatba a Sherlock-kal, amiben valóban nagyszerű. És még lehetne sorolni a filmjeit, hogy miben nagyszerű. De ENNYI. Semmi különlegeset, ami kiemelné a szerencsére elég SOK!!! „átlagosan jó” színész közül. Mert hogy sok tehetség van. Egy közülük ő is. De azt a hisztériát ami megy-ment körülötte azt én ép ésszel igazából még mindig nem fogom fel… … viszont ez a szerep közelebb vitt a megértéséhez. :D Döbbenetesen nagyot alakított. Minden egyes szavának hihetetlen súlya volt. Nem volt könnyű élete és ezt a filmben apró darabokból, időbeli ide-oda ugrálásokból rakhatta össze a néző, ami tényleg sokat emelt a filmen. Őrült nagyot játszott! Még tavaly év eleje körül írta az egyik filmes portál, hogy „a film amiért Benedict Cumberbatch Oscart fog kapni”. Nem sajnálnám tőle. A végén meg is könnyeztem, pedig mostanában már elég nehéz könnyeket csalni a szemembe. A másik dolog, ami mellett értetlenül állok, az az, hogy Keira Knightley-val mi a fene történt az utóbbi 1-2 évben, hogy ennyire jó lett??? Nem volt egyszerű a szerepe, egy olyan korszakban kellett nőként érvényesülnie, amelyben szinte még lehetetlen volt. Fura, hogy most már nem az, hogy nem tudom őt olyan „elszántan utálni” mint eddig, de azt lehet mondani, hogy már egyenesen megszerettem…. :D Nem igazán lepődnék meg, ha mindkettőjük alakítása Oscart érne! De majd meglátjuk… Jó lett ez a film, pedig tényleg féltem tőle, hogy túl tudományos lesz… sokan épp ezt várják gondolom. Hát én örültem a könnyen emészthetőségnek, asszem megőrültem volna ha elmélyülnek a kódfejtés világában. :D De szerencsére az ember került a középpontba, bár megértettük a gépek jelentőségét is. A film végi zárósorok, amiket olvashatunk… azok meg tényleg odavágnak… ha így belegondolunk, hogy mennyi mindent elért Alan Turing és milyen hatással van még a mai napig a világra… hát ez sokkal nagyobb dolog, mint megnyerni „egy háborút” ez megnyerni az „összes háborút”. |
2015-01-09 15:53.08 |
jaj bmeg, a filmhez akartam. :D bocsi |
2015-01-09 15:52.44 |
"Sometimes it is the people no one imagines anything of who do the things that no one can imagine."
Féltem, hogy majd nagyon tudományos filmet kapunk. Nem mintha bajom lenne velük, de lássuk be, hogy a II. világháború konkrétan háborús vagy politikai eseményei azok, amiket már annyiszor látunk a filmvásznon akár 3 órán át is…. hogy nekem speciel már marha elegem az összes világháborúval foglalkozó filmből. Még a jól sikerültekből is. Mert annyira rohadt sok adattal tömik teli a fejünket és annyira tudományosan, hogy az embernek a kedve elmegy a filmnézéstől. Mondom ezt törisként, de ezt akkoris így gondolom. Benne volt a pakliban, hogy a The Imitation Game kapcsán is átesnek az alkotók a ló tulsó oldalára és majd kapunk 2 óra olyan tudományos, briteket persze az egekig istenítő csillogós maszlagot, hogy elájulnk a sok infótól. Előzetesen azt gondoltam ez is épp ez a kategória lesz, de szerencsére hatalmasat tévedtem. Meglepően jó, egy pillanatig sem unalmas történelmileg is teljesen korrekt – már ha lenyeljük azt a békát, hogy tényként kezeli a NORVÉG rendező, hogy a britek élet és halál urai – filmet tett elénk Morten Tyldum. Jóóóó, amúgy azzal, hogy megfejtették az Enigmát és ezzel valóban a nácik előtt jártak egy lépéssel, valóban a britek voltak ekkor az élet és a halál urai (bár inkább véleményem szerint a halálé, de nem tartozik kedvenc témáim közé a II. világháború, tőlem sokkal okosabbak foglalkoztak és foglalkoznak a témával, meghagyom nekik a boncolgatást). Remek ötlet volt, hogy a film tulajdonképpen Alan Turing 3 életszakaszát mutatta be, mindig váltogatva a korszakokat. Sokkal inkább lett ez egy életrajzi dráma, mint a II. világháborúról szóló 8463846384638435. film. Örülök, hogy erre fektették a hangsúlyt. Mark Strong az angolok aduásza. Hihetetlen mekkora jelenléte van a vásznon, már komolyan hiányozna ha nem látnám angolokhoz kötődő filmben, valami igazi g*ci szerepben (bocsánat, akik ismerik az urat, tudják, hogy a szerepeire szebb szót nem lehet találni). Imádtam. Bár nyilván, aki toronymagasan vitte a hátán az egész filmet, az Benedict Cumberbatch. Nos, nagyon divat mostanában őt szeretni, sőt nem csak szeretni, hanem az egekbe megasztalni. Emlékszem, hogy meglepődtem mikor bejött a köztudatba a Sherlock-kal, amiben valóban nagyszerű. És még lehetne sorolni a filmjeit, hogy miben nagyszerű. De ENNYI. Semmi különlegeset, ami kiemelné a szerencsére elég SOK!!! „átlagosan jó” színész közül. Mert hogy sok tehetség van. Egy közülük ő is. De azt a hisztériát ami megy-ment körülötte azt én ép ésszel igazából még mindig nem fogom fel… … viszont ez a szerep közelebb vitt a megértéséhez. :D Döbbenetesen nagyot alakított. Minden egyes szavának hihetetlen súlya volt. Nem volt könnyű élete és ezt a filmben apró darabokból, időbeli ide-oda ugrálásokból rakhatta össze a néző, ami tényleg sokat emelt a filmen. Őrült nagyot játszott! Még tavaly év eleje körül írta az egyik filmes portál, hogy „a film amiért Benedict Cumberbatch Oscart fog kapni”. Nem sajnálnám tőle. A végén meg is könnyeztem, pedig mostanában már elég nehéz könnyeket csalni a szemembe. A másik dolog, ami mellett értetlenül állok, az az, hogy Keira Knightley-val mi a fene történt az utóbbi 1-2 évben, hogy ennyire jó lett??? Nem volt egyszerű a szerepe, egy olyan korszakban kellett nőként érvényesülnie, amelyben szinte még lehetetlen volt. Fura, hogy most már nem az, hogy nem tudom őt olyan „elszántan utálni” mint eddig, de azt lehet mondani, hogy már egyenesen megszerettem…. :D Nem igazán lepődnék meg, ha mindkettőjük alakítása Oscart érne! De majd meglátjuk… Jó lett ez a film, pedig tényleg féltem tőle, hogy túl tudományos lesz… sokan épp ezt várják gondolom. Hát én örültem a könnyen emészthetőségnek, asszem megőrültem volna ha elmélyülnek a kódfejtés világában. :D De szerencsére az ember került a középpontba, bár megértettük a gépek jelentőségét is. A film végi zárósorok, amiket olvashatunk… azok meg tényleg odavágnak… ha így belegondolunk, hogy mennyi mindent elért Alan Turing és milyen hatással van még a mai napig a világra… hát ez sokkal nagyobb dolog, mint megnyerni „egy háborút” ez megnyerni az „összes háborút”. |
2015-01-09 15:48.10 |
The Imitation Game
4* |
2015-01-04 19:30.47 |
Január 22!!! :) [link] |
2015-01-04 19:30.13 |
Január 22-én megjelnik az Inside Llewyn Davis nálunk is!!! :)) |
2015-01-04 08:28.31 |
Érdekes a kapcsolatom Julianne Moore-ral. Valahogy nagyon ellenszenves számomra ez a nő, nem tudom megmondani miért… ettől függetlenül vitathatatlanul tehetséges színésznő, akinek tényleg a nagyok között van a helye. Nagyon meglepő, hogy nincsen még Oscar díja. Mondom ezt úgy, hogy tényleg nem a szívem csücske. Amit el kell ismerni, azt azért el kell…
A történet elég szívszorító: a film hősnője, Alice egyetemi tanár. Nyelvész. Mindössze 50 éves és Alzheimer kórt diagnosztizálnak nála. A film az ő „leépülésének” története. És igazából jóval több drámaiság volt ebben a filmben, mint amennyit kihoztak belőle. Az alap az rendesen megvolt, de nem csavarták eléggé a szívemet, pedig kellett volna. Basszus, iszonyatosan kemény 50 évesen elfelejteni, hogy hol találom a mosdót a házamban, vagy elfelejteni a gyerekem nevét, nem emlékezni, hogy kell kiejteni a szavakat… ezek azért olyan dolgok, amik rendesen megteremtik a drámai környezetet, talán akkorát, amekkorát elképzelni sem tudunk. Legalábbis én nem tudtam. Volt 1-2 jelenet, ami tényleg nagyot ütött (pl, az a „butterfly” mappa a notebook-ján…) de összességében én mindig vártam még egy kicsit többet. Julianne Moore persze megtette, ami tőle telt, inkább a történet hibája az, hogy nem ütött elég nagyot. Kristen Stewart játssza amúgy az egyik lányát, akit nagyon dicsérnek ezért az alakításáért. Hát szerintem most is súrolta a förtelmesség határát, bár igaz, hogy csak súrolta…. de annyira idegesítő tényleg nem volt, mint egyébként lenni szokott, de a színészettől még mindig marha messze van, amit művel. Szerintem. Szóval NEM, kedveseim, NEM. Ez még mindig nem az a film, amiben Kristen Stewart jó színésznő. Valószínűleg benne tényleg csak annyi van, amit a Twilightban mutatott. Ha eddig nem jött elő belőle semmi… hát nem tudom. Nem tudom szabad-e bizakodni. Szerintem inkább tanuljon és keressen más munkát, ahogy az anyja is kérte a filmben. Mert ez szerintem nem az ő pályája. Még lesz egy filmje amire szintén azt mondják, hogy „amazing” benne… ( [link] ) én már nem hiszem el, de kíváncsian várom. Meglátjuk, már csak azért is nézem meg a készülőben lévő filmjeit is, mert nem hiszem el, hogy MINDIG csak egy pofát tud vágni. Már pedig eddig ezt igazolja. Borzalmasan taszító, semmi mimikája… rettenetes ez a csaj. Semmivel sem lett jobb róla a véleményem a Still Alice-ben látottak után sem. Lehetett volna sokkal jobb a film, nekem ez olyan átlagosra sikeredett. Pedig maga a történet nem az… Nem tudom, hogy a könyv, vagy a rendezés hibája-e ez. Sokkal nagyobb volt a történet drámaisága, mint amennyit megmutattak belőle. |
2015-01-03 19:56.14 |
ennek örülök. :)))) |
2015-01-03 19:53.36 |
Oh. :( Sajnálom, hogy csalódást okoztam. :((( :DDD |
2015-01-03 19:43.45 |
köszi :D |
2015-01-03 19:43.37 |
[link] |
2015-01-03 19:40.24 |
nem megy ez. :D:D:D akkor NINCS :D |
2015-01-03 19:40.15 |
[link] |
2015-01-03 19:40.03 |
Új év alkalmából egy vállalható kép rólam :D
[link] |
2015-01-03 19:09.27 |
Nem csinálok rendszert abból, hogy linkelgetem az oldalam, de ezt most így teszem be, a képek miatt. :)
[link] |
2015-01-03 16:58.57 |
Relatos Salvajes
ez a beszéd! 5* |
2015-01-02 16:51.34 |
A legnagyobb kérdés, ami megfogalmazódott bennem a film nézése közben, az az, hogy: HOGY A FRANCBA LEHET AZ, HOGY EZÉRT NEM JELÖLTÉK GOLDEN GLOBE DÍJRA CHANNING TATUM-OT IS??? Ha valakinek fenntartásai vannak ezzel a sráccal szemben, hát az higgyétek el, hogy én vagyok. De úgy gondolom kérdés nélkül és csont nélkül, teljesen simán játszott legalább (!!) akkorát, mint a színésztársai. Nála mégis elmaradt a jelölés. Érthetetlen, hogy miért. Hátha majd az lesz, mint Jonah Hill-nél a Wolf of Wall Street kapcsán, hogy a Golden Globe elmaradt, de Oscarra csak jelölték. Tatum-mal is igencsak ez a helyzet most, bízom benne, hogy látjuk majd az Oscaron. Ezért most tényleg nagyon megérdemelné!
A filmet egyébként számomra csak a 3 nagyszerű színész még nagyszerűbb alakítása emelte ki a teljesen átlagos kategóriában. Igaz történet, nyilván nem lehet olyat mondani, hogy jó vagy nem jó. Ez történt és kész. Mindenesetre Bennett Miller elég középszerűen rendezett és az a baj, hogy nekem szinte mindig ez a bajom a csávóval. Ő rendezte a Capote-t és a Moneyball-t is, amik érdekes történetet dolgoznak fel – csak úgy, mint a Foxcatcher – viszont nem mernek megugrani egy határt, nem elég bátrak ahhoz, hogy kiugorjanak abból a középszerűségből, amibe Miller „belerendezi” őket. A rendező eddigi összes filmjét kizárólag a kivételesen nagyot alakító színészei emelik ki a „langyos vízből”. Azt hiszem Miller összes filmjének ismeretében nem számít elhamarkodottnak a kijelentésem. Alapsztoriban a Foxcatcher kicsit hasonlít a Moneyballra: itt is egy bizonyos sportág – ez esetben a birkózás – mögött meghúzódó embereket ismerhetünk meg. Csak sajnos az a baj, hogy hiába volt itt testvérek között kialakult dráma és a nagy amerikai álmot fűnek-fának odaígért edző önző ámokfutása…. valahogy akkoris benn maradt a film, a sportágon belül. Én pedig egyáltalán nem értek annyira a birkózáshoz, sem a szabályaihoz sem ahhoz, hogy mik az olimpián való részvétel feltételei, sem az anyagi vonzatához, sem semmihez… szóval nem értek eléggé ahhoz a szóban forgó sporthoz, hogy teljesen bedaráljon a film. Sajnos nem volt elég hangsúlyos a dráma, nem volt elég hangsúlyos, ami emögött a sport mögött van. Pedig van erre egy fantasztikus példa, lehet ezt máshogy is csinálni, azt hiszem elég annyi, ha csak egy évszámot és filmcímet írok: 2008 – The Wrestler. Na ugye… a pankrációhoz sincs lövésem, mégis messze túlmutatott a sportágon a film. Itt sajnos nem. Pedig nem akármekkorát alakítottak a színészek! Steve Carell valóban döbbenetes volt, élete alakítása, kérdés nélkül. Egyáltalán nem lenne semmi meglepő benne, ha behúzná az Oscart. Hihetetlen erős volt, nagyon éreztem a súlyát, nagyon rám nehezedett az alakítása és egy percig nem tudtam benne bízni (pont ezért nem meglepő a történet vége). Az ő hátterét például viszonylag szépen megalapozták. De a testvérpárét annyira nem. Sokkal hangsúlyosabb kellett volna, hogy legyen a kapcsolatuk! Mark Ruffalo volt már jobb, ettől függetlenül nagyon jó volt itt is. De úgy érzem több maradt a szerepében, amit Bennett Miller számlájára írnék… értem én, hogy hová akart kilyukadni, de hangsúlyosabbnak kellett volna lennie. Channing Tatum már eleve telitalálat, ha bunyós filmről van szó. Nem azt mondom, hogy olyan erős drámai vénája lenne a srácnak – például komikusnak sokkal jobb – de az biztos, hogy itt most az égvilágon, ami valaha nyomot hagyott a szívében-lelkében azt előszedte és beletette Mark Schultz megformálásba. Erős volt és tudatos. Nagyon jól hozta a két erős egyéniség közé került „sebzett vadat”. Még egy erős embernek is nehéz elviselni ha azt hallja, hogy „csalódtam benned” és akkor ott állt egy srác, egy sportoló, elcseszett gyerekorral, folyamatos megfelelési kényszerrel… és az ember, aki miatt új életet kezdett, ezt mondja neki. Nem egyszerű. Channing Tatum előtt le az összes kalapommal, önmagához képest volt hihetetlen erős, egyszerűen mínuszból indult a srác és fokozatosan csak küzdi és küzdi fel magát. Úgy néz ki van is hová, egészen ügyesen, szépen építi a karrierjét. Szóval összegezve: amennyire vártam a filmet… sajnos csalódtam. Sok minden benn maradt, úgy érzem. Nem ugrott ki a sport témakörből, lett volna helyzetek, amiknek sokkal hangsúlyosabbaknak kellett volna lenniük és voltak amik meg túl sok hangsúlyt kaptak. De a történet nem mindennapi és tényleg durva, hogy ez mind megtörtént. A színészek miatt érdemes megnézni, de egyébként sajnos szinte teljesen felejthető lenne… |
2015-01-02 16:43.44 |
"Spanyol affér"?????????? :D Zseniális... (nem:D)
Ezt még akkor írtam mikor nem tudtam, hogy bemutatják: Az utóbbi időben meglepően „sok” (nem :D) spanyol vígjátékot mutattak be Magyarországon is, természetesen förtelmes magyar címekkel. Hogy a La Gran Familia Española-ból („A nagy spanyol család”) hogy a fenébe lett „Csókok és gólok” ez az univerzum talán egyik legnagyobb rejtélye marad, örökké… Ezen kívül eljutott hozzánk a Tres Bodas de Más is (kivételesen jó, „Hárommal több esküvő” magyar címmel) továbbá DVD-n megjelent Alex de la Iglesia legújabb komédiája a Las Brujas de Zugarramurdi (amiből az a csodás fordítás született, hogy: „Bűbáj és kéjelgés” miközben a helyes cím az lenne: Zugarramurdi boszorkányai, vagy Boszorkányok Zugarramurdiból, ahogy tetszik. El sem tudom képzelni mitől lett ez bűbáj meg mitől lett kéjelgés… de mindegy). Szóval ez a 3 alapvetően elég jó spanyol komédia jutott be az országunkba, aminek én nagyon örültem, hátha így még több magyar megismerkedik a szerintem egyenesen fergeteges spanyol humorral. Sajnos az „Ocho apellidos vascos” nem jutott el hozzánk, pedig nagyon érdekelni mit hoznának ki a címből, biztos nem azt ami: „Nyolc baszk vezetéknév”. Sajnálom, hogy épp ez nem jutott be az országunkba, mert messze ez a legeredetibb spanyol vígjáték amit az utóbbi pár évben láttam. Emilio Martinez Lázaro már rutinos rendező, 70 éves – nem ma kezdte a szakmát. Általában jól bevált színészekkel dolgozik, éppen ezért meglepő, hogy ennek a filmnek a főszerepét még csak nem is színészre bízta, hanem a spanyol Kiss Ádámra. Dani Rovira jelenleg az egyik legismertebb, legjobb Stand Up Comedy-s az egész Ibériai-félszigeten. Humorának az alapját éppen a nyelvi és kulturális különbségekre hegyezi ki, ő maga egyébként andalúz annak is a legdurvább malágai „fajtája”, a legércesebb akcentussal. Martinez sokat vállalt, hogy főszerepet bízott a srácra, de abszolút működött. Rég nevettem már ennyit. Bár ahhoz, hogy ez igazán vicces legyen, kicsit bele kell, hogy lássunk a baszk-andalúz konfliktusba, vagy még tovább megyek: az egész Spanyolország-Baszkföld konfliktusba. Igazán jó ízűt szerintem csak az tud ezen a filmen röhögni, akiknek van némi háttértudásuk a baszk szeparatista mozgalmakról. Szóval lehet, hogy ez nem mindenkinek a filmje, de akinek a filmje, annak NAGYON AZ. A történetről annyit, hogy egy baszk lány, Amaia (Claro Lago) összekavar Andalúziában egy sráccal, Rafa-val (Dani Rovira), de az ügy ennyiben is marad… maradna, ha nem hagyná Rafánál az iratait. Rafa felkerekedik, elmegy Baszkföldre, hogy visszaszolgáltassa az iratokat a jogos tulajdonosának. Közben megérkezik Amaia nagyon durva szeparatista apja, Koldo (Karra Elejalde), aki alig várja, hogy megismerje a baszk lánya természetesen szintén baszk vőlegényét. Aki történetesen már nem létezik, Amaia azonban beszervezi Rafát, annyit mondva neki, hogyha az apja rájön, hogy andalúz, akkor Ő meghal… :D Rafa belemegy a játékba és elkezdődik az őrület, még egy baszk édesanyát (Carmen Machi) is szerez magának és elindul az esküvői készülődés… Nagyon ültek a poénok, hihetetlen jó ütemben volt mindegyik elsütve. Dani Rovira lubickolt a szerepében! Aki számomra most is ugyanolyan szürke maradt, mint amilyen mindig… az Clara Lago. Nem tudom mit gondoljak a kiscsajról… nem rossz, sőt egész ügyes, de valahogy nem tud kitörni. Van több jó filmje, de egyre se lehet azt mondani, hogy elvinné a hátán a filmet. Nem egy egyéniség. Nem egy karakán csaj. Mindig nagyon szürke, legalábbis számomra. Állítólag most lesz egy filmje amiben nagyot játszik, szanaszét dícsérik… hát majd meglátjuk. A nagy öregek, Karra Elejalde és Carmen Machi frenetikusak. Jutalomjáték mindkettőjüknek. Egyébként kevesen tudják, de Karra Elejaldénak annyira nem is kellett játszania, fiatal korában eltöltött pár kellemetlen hónapot a sitten, mert túlságosan hirdette a baszk nemzeti öntudatot. :D Most mégis poénra vette az egészet, valahol nagyon önironikus volt és ettől nagyon vicces is. De tulajdonképpen bármit eljátszik az öreg. Én részeges Kolumbuszként szerettem nagyon a „También la lluvia”-ban (Ismeretlen föld címmel jelent meg nálunk. Ismét egy filmfordítási gyöngyszem… szószerinti fordítása a címnek amúgy: „Az eső is”.), amiért egyébként elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Goya díjat, ami a legrangosabb díj, amit spanyol színész Spanyolországban kaphat. Úgyhogy sajnálom ennek a filmnek a figyelmen kívül hagyását. Pedig elég szépen szivárognak be mostanában hozzánk a spanyol filmek. Azért ha valaki valahogyan hozzá tud jutni, nézze meg. Ha ráérez erre a „mit jelent andalúznak és mit jelent baszknak lenni” ügyre akkor jót fog szórakozni. |