Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Galaxy Quest - Galaktitkos küldetés - Film Café, 09:20 |
Barbie mesés karácsonya - Minimax, 09:30 |
Artúr, a király - HBO2, 09:35 |
Step Up 3-D - RTL Három, 10:15 |
A csodálatos Pókember - HBO3, 10:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
Bűntudat nélkül - Vélemények |
Gladiátor 2. - Vélemények |
Rock zene |
- Filmes Sámánok Rendje - |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Movie 43 - Botrányfilm |
Jeremy Sisto |
2011-07-09 13:39.11 |
sajnálod?? örültél volna ha ez megtörténik??? |
2011-07-08 12:44.19 |
Lehet-e?? rajtuk röhögök tizenöt éve... |
2011-07-08 08:31.41 |
Remélhetőleg hét:) |
2011-07-07 23:44.34 |
köszi a tippet amúgy, ja:) |
2011-07-07 22:02.58 |
Úgy érzem nekem is sikerült összefoglalni a film érlelte mondanivalómat, amelyet részben a sokk és a düh ihletett.
[link] itt olvasható |
2011-07-07 19:56.10 |
ja, bárki csinálta is, csoda:) |
2011-07-07 19:50.44 |
szóhoz se jutok.. bravó |
2011-07-07 19:43.03 |
Hát nem tudnám erre a filmre azt mondani hogy jó, de azt h rég váltottak belőlem ki ennyi indulatot az biztos.. |
2011-07-07 19:39.28 |
Árérzem.. ennyi indulatot rég éreztem magamban |
2011-07-06 21:51.31 |
Vannak filmek, amelyeket akkor is jó nézni ha az ember épp a mélypont körül tengődik. Aminek hibáin nem nyavalyogni kell, hanem elnézően széles mosollyal áttekinteni rajtuk. Főszereplőiket akkor is maradandó élmény figyelni, ha épp csak bámulnak meredten maguk elé.
Nem ismerek ma sajnos ilyen komikusokat, akik puszta látványuktól jókedvre derítenek. Hiába a Sandler, Stiller, Appatow-brancs ezek sajnos egy következő generáció melléktermékei, akik bár néha beletrafálnak, de ilyenkor is csak közelítik a két legenda gyengébb pillanatait. Remek élmény volt figyelni a két koros veteránt, arcuk rezzenései ismerősek, sem a ráncok sem az idő nem fogott rajtuk. Árad a jókedv a derü a filmből, amely nem tökéletes, de maradéktalanul kielégíti a szórakozni vágyók igényét. A szmájlik világában most én vagyok a :-)))) |
2011-07-06 19:03.14 |
Ja, megy az öt persze.. |
2011-07-06 19:02.58 |
Nehezen találom a szavakat. Talán új kedvenc lépett a dicsőségek csarnokába, és nem túlzás kijelentenem, hogy jópárszor fogom még átrágni magam Charles Foster Kane életpályáján.
Hihetetlen, hogy egy elsőfilmes szinte alig ismert férfi ilyen sztorival, ilyen mélységű mondandóval ekkora katarzist tud okozni.. Időtlen, lehet a tekercs elszemcsésedik, lehet fekete-fehér, de élmény ez, a nagybetűsek közül... Rózsabimbó... Igen, rózsabimbó, ráleltem énis miután a végén az arcomra fagyott érzésekkel az égő szimbólumot figyeltem. Egy ember életét láttuk, egy olyanét aki mindent birtokol, mégsincs semmije, akit milliók ismernek mégis magányos.. Birtokolni, csak a birtoklás tudatáért szeretne, igazából képtelen megérteni mit is jelent igazából... Folytatnám, de az első hozzászólás tökéletesen kivesézi a lényeget. Azt amiért immáron 70 éve a halhatatlan klasszikusok egyik legnagyobbika... |
2011-07-06 18:20.52 |
Nem valami sok a hozzászólás, pedig a röhögéstől kicseppenő könnycseppekkel arányban kéne olvasni a pozitív reakciókat, és ez bizony jóval veretesebb mennyiséget jelenthetne.
Sajnálom a dolgot, de azért mielőtt keresnék valami éles szerszámot, inkább a filmmel kapcsolatos véleményemmel járulnék hozzá a film ilyen szintű mellőzése elleni csendes hadjáratomban. Walter Matthau és Jack Lemmon a történelem egy legendás párosa, amilyen az mondjuk Bud és Terence, Gibson és Glover, Stan és Pan, Tom és Jerry de sorolhátném én itt végítéletig ezen karakterek egymásból építkezve röhögtetnek minket gyomorgörcsig. Nehezen indult be azt be kell valljam, egészen addig amíg a két eszement egymásra nem maradt, mer onnantól kezdve hangos periódikusan kitörő hahotázásommal ilyesztgettem a szomszédokat, de mit sem törődve ezzel a jóízű kacajokat bizony nehéz visszafolytani még az éjféli órák csendes magányában is. A két fickó nyilván a két véglet, de így alkotnak tökéletes egészt, ez pedig alapjában szolgáltatja a film poénforrását. A végeredmény kissé elnagyolt, de nemigen törődik az ember ilyennel mikor remekül szórakozik... |
2011-07-05 22:18.50 |
péntektől adják ugytudom |
2011-07-05 21:28.07 |
örök rejtély:D |
2011-07-05 20:56.08 |
Addig nem is veszem a fáradtságot, amíg nem bizonyítja, hogy nem véletlen van a szakmában, ehhez pedig kell még pár meglepi..:D |
2011-07-05 20:20.21 |
not guilty!! |
2011-07-05 19:38.05 |
:DD |
2011-07-05 17:14.52 |
feltételezem nyelvtanból nem voltál/vagy valami penge, ugyanis az "amikor egy másik rendező veszi át a stafétabotot, gyakran elkészíti blabla.." korántsem igy kezdünk egy egyedi eset leírását.. én és a haverom legalábbis biztosnem |
2011-07-04 19:30.44 |
Írok is még mielőtt elfelejtem miről is volt szó..
Hát az idei kínálat iránt érzett keserű csalódottság a régi klasszikusok irányába terelt, és félőn vállaltam be újból egy aktuális darabot, aggódásom pedig amplitúdójára hágott mikor a stáblistán névő nevekre tévedt tekintetem. Kissé cinikusan magáról a filmről nem sokat tudva a főszereplő karrierjén(?) elmélkedve meggondolatlan tippet eresztettem afelé vajon Mekkánöhi hányadik percben dobja le trikóját hogy szépen kinevelt deltáival hölgyek millióit gyengítse el pár pillanatra.. Meglepő, de ahogy a film elkezdődött vissza is szivtam a tippet, mivel az első képkockákból látszott, hogy ez nem tipikus MM vonulató film, és a cinizmus érlelődő kíváncsiságba csapott. Aztán ahogy haladtunk előre, végre betalálva a tárgyalóterembe, megannyi klasszik színhelyére, belül már éreztem jó helyre tévedtünk, és itt sztori bizony rejtett annyi potenciált, hogy szépen mozdulatlan a székbe lapulva várjam a fejleményeket.. Azért meg kell említenem utána olvastam, hogy MM egész pofás kis teljesítményt nyújtott, ami igazából korábbi bűneit ismerve jogos kijelentés, azonban, önmagában kissé túlzó, én sokszor erőltetettnek találtam, és eszköztárát pedig egy kissé hiányosnak ítéltem. Ugyanilyen kritikát tudnék odabökni Ryan Phillipe-nek is, aki szintén nem egy született tálentum, bár leszögezem talán mindkettejük kihozta magából a jelenlegi maximumot. Az hogy számukra van-e feljebb egyenlőre nem tudnám megmondani, de kis bizakodást azért megengednék akár magamnak is. Marisa Tomei régóta gyenge pontom, valamiért nagyon kedvelem a színésznőt, amellett hogy gyönyörű, még a játéka is elbűvölő, kár, hogy szerepe ezúttal kissé hangsúlytalan volt.. Azért végül kijött pár negatívum, de egészséges mennyisége miatt nem lefelé kanyult a szám a film után, hanem inkább örültem, hogy azért van ám az idei kínálatból is néznivaló.. |
2011-07-03 22:59.45 |
:DD átérzem a szitut:D |
2011-07-03 22:13.19 |
azta, van súlya ennek a kijelentsnek:D |
2011-07-03 14:14.14 |
Erről nincs tudomásom, viszont az hogy ezt általánosítottad az előző hsz-ban, az elég nagy marhaságnak hangzott:D |
2011-07-02 18:47.08 |
Komoly?:DDD |
2011-07-02 17:55.17 |
Runtime:
216 min | UK: 228 min (director's cut) | UK: 187 min (1970 re-release) | UK: 210 min (original version) | UK: 222 min (premiere version) | USA: 227 min (restored roadshow version) from imdb:) |
2011-07-02 17:54.27 |
Hát 220 perc körüli volt amit én láttam sztem alapból ennyi |
2011-07-02 17:49.07 |
Epic egy dzsörni volt ez, akkora kanyarral, hogy lerohadtak a végtagjaim a négy óra végére. No de minek panaszkodnék, ha egyszer kellemes szórakozás volt, és ezúttal nem kellett ehhez CGI ömledéket bámulni, a sivatagi nap forrósága kiáramlott a képernyőn, és nem, annyira nincs meleg kinn, mer esik, meg különben sem volt nyitva az ablak.
Peter O'Toole személyisége sugárzó kék szemén át nézőire is ráragadt, és nem túlzok, ha azt mondom, én is meneteltem volna vele a kietlen Góbin v akármin, ha megkér rá. Nagyon-nagyon hosszú volt ez, és hát kétségtelenül vannak laposabb részek is, de azért nem kéne egyből vágóasztalra küldeni ezeket a jeleneteket, mert passzol az egészbe, meg különben sem kell négy órán át pörögni, hogy a film után meg szuszáznom kelljen levezetésképp. Lawrence Istenként tekint magára, számára nincs elérhetetlen, a környezete pedig vakon követi akármerre megy, nagyszerű pillanat mégis, mikor a török elfogása után a hátán csattogó ostor hatására ráébred ő is húsból, meg vérből van, bőre fehér, és mégsem az űrből származik... Elképzelni sem tudom micsoda erőfeszítésekre volt szükség, hogy a pokoli melegben ezeket a csatajeleneteket hitelesen leforgassák, és mint olvastam lejjebb, ehhez valóban szinte hadvezéri temperamentumra volt szükség.. Emlékezetes volt, hosszú de szórakoztató négy óra volt, megéri másnak is rááldozni ennyit a szabadidejéből erre talán még garanciát is vállalok.. |
2011-07-02 09:09.57 |
Akkor jól láttam Agatha Christie-t a stáblistán.
Lebilincselő tárgyalótermi dráma, vagy nemis inkább dráma krimi pozitív felütéssel, hisz számos derűs pillanatot okoz nekünk a Miss Plimsoll és Ser Wilfried közötti csatározás. Le kell írjam, igazi élmény volt ez, semmi csavaros mögöttes tartalom, megerőszakolt belemagyarázás helyett az agyat kikapcsolt állatban is kiválóan szórakoztatja. Marlene Dietrich hűvös eleganciája a fekete-fehér képernyő ellenére is színesíti a végeredményt, a kiváló Charles Laughtont figyelve pedig az emberben ott bújkál a féloldalas mosoly, hogy néha égtelen kacagásban kerekedjen ki. A végefelé aztán érződik hogy van itt még valami megdöbbentő fordulat, sejthető valami, bár gatyámat rá, ha én nem találtam ki a megoldást, talán jobban is szólt így az egész.. Csűrös-csavaros sztori, bármikor alkalmas kikapcsolódásra.. |
2011-07-02 08:53.33 |
Köszönöm, e film alapján érdemes elmerülni a világában én azon a ponton vagyok most:) |
2011-07-01 17:10.03 |
Bergman filmekkel egyenlőre le vagyok maradva, óriási hiba.
Elsőnek ez akadt mindjárt utamba, és talán kissé meglepett ez a világ, hisz első blikkre azt sem tudtam merre forgassam a fejem, az érzések összevisszasága kavarog bennem, rendszerezni ezeket pedig nem pont a legegyszerűbb mutatvány. Vége a 10 évig húzódó keresztes háborúnak, a lovagot látszólag partravetette az óceán, és a megnyugvás helyett a fásultság látszik a megviselt arcon, ami akkor sem változik, mikor a képbe besétál fekete zubbonyában a Halál.. A fásultság értetlenségbe, kiábrándultágba csap, értelmét keresi az elmúlt korszaknak, a Hit köpenyébe burkolt háborúban eltöltött évek sem szilárdították meg a nemesnek vélt célba vetett hitet. Kapaszkodó kell, vajon Isten tényleg létezik-e, vagy áldozata hiábavaló volt. A sakkjátszma megkezdődik, a lovag szeme előtt pedig feltárul a világban uralkodó viszonyokról modelezett kép társai, környezete által. A keresés az elején inkább még optimista, még a Halállal szemben is sugárzó magabiztossággal játszadozik, ám idővel a mérleg megbillen, ahogy képet kap a világról. Az elkeseredés nő, végül már az ördöggel is szívesen találkoznak, hisz ez is bizonyítékértékű felfedezés volna.. A végét azt hiszem mégsem tudom egyértelmű negatívumként zárni, hisz élete célt, hitelt nyer egyetlen mozdulatával.. A legnagyszerűbb momentumok a Halállal folytatott párbeszédhez köthetők. Leszögezném, nem pont erre számítottam, de egy érdekes irányba indult el a dolog, így Bergman felkerült a listámra.. |