Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Nyughatatlan özvegyek - Film4, 22:40 |
Constantine, a démonvadász - Film+, 23:00 |
Túszjátszma - Film Café, 23:00 |
A szomorúság háromszöge - Paramount Network, 23:20 |
Jack Irish - A piros könyv - Galaxy4, 23:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Az acélember |
Olivia Rodrigo |
2010-12-06 10:43.15 |
Miért nem nézed meg a DaVinci kódot, meg a többi Dan Brown könyvön alapuló filmet? (Vagy még csak kettő van? Ej, de tudatlan vagyok...:))De ott van a Rózsa neve, ami ugyan kriminek számít, de legalább szerzetesek a szereplői...:) (legfeljebb rossz tippet adtam :)) |
2010-12-06 01:27.06 |
Hát ez nagyon kedves volt Tőled!:D Csak nehogy csalódnod kelljen, mert egy apró-pirinyó dologról van szó, de már annyira befészkelte magát a gondolataimba, hogy nehezen tudnék lemondani róla. Na, ennyit a nem túl komplett nők lelkivilágáról...:) |
2010-12-06 01:07.16 |
Szia Randal,
kíváncsian várom, hogy tudnak majd visszajönni a pokolból!:) Ha pihentebb leszek, megpróbálom talpra állítani Gjorikot, aztán összehozom őt valahogy a Hősökkel. Legalábbis ez a terv, ha csak valaki arrébb nem viszi őket időközben... (Mert ugye a fogadónak is üzemelnie kell/kéne..) |
2010-12-06 00:52.54 |
Margaréta,
úgy örülök, hogy "látlak"! Már hiányoltalak, azt hittem valami baj van! Egyébként jó ez a vers, csak én másképp fejeztem volna be. (Hogy is hívják azt a versformát, ahol csak minden második sor rímel? Na hát azt írtam volna én be a "maradva" helyett. És akkor még egy édes kis szójáték is került volna a dologba!:):) |
2010-12-06 00:47.42 |
Kedves János,
nagyon-nagyon köszönöm ezt a kimerítő verselemzést, de én igazából a Te saját versedre gondoltam! (címekkel hadilábon állok, de arról a versről van szó, ami 1982-ből származik) Amúgy meg:te jó ég, mit meg nem lehet tudni egyetlen sor "törzsversből"! :D Én erre biz' nem lettem volna képes. Úgyhogy most magamba szállok és gyönyörködöm Emylio színeiben...:D Ja igen, és én miért nem kaptam a verselemzés végére egy mosolykát? Nahát! :D |
2010-12-05 00:47.58 |
Hát, ezt ráhagyom a bombaszakértőre...:)
(Félek, hogy az én Poklom leginkább egy légüres térhez hasonlítana, és a démonológia sem az erősségem.) De jó az a bomba, jól el lett helyezve!:) |
2010-12-05 00:38.18 |
Egyelőre még csak egy konkrét dolog van, ami miatt életben kellett maradnia, de mivel túl sokat tud, még használhatjuk! (Gondoltam rá, hogy mi lenne, ha az ő testét használná Warrick a visszatérésre, de abban nem lett volna semmi különösebb meglepetés. Hát ilyen gonosz vagyok én, egy fokkal se jobb, mint Leviatharn....:D |
2010-12-05 00:32.25 |
Á, nem tesz semmit. Azóta leszoktam a BKV-ról és gyalog járok mindenhova. Most éppen Rákosborzasztóra tartok...Nem mondom, időigényes, mert még mindig úton vagyok, de hát hol van még karácsony?:D:D |
2010-12-05 00:27.07 |
Akkor nem kell magyarázat. Mindnyájan jól ismerjük őket...:D:D |
2010-12-05 00:26.28 |
Nincs oly nátha, mely a Coldrex-szel nem gyógyítható
vagy ha mégis, hát keblére ölel majd a Mindenható... Azt a szivárványt én nem néztem volna jó szemmel:D, de még rosszal sem!:D |
2010-12-04 13:32.04 |
Ez már túl sok volt Ulfnak. Néma, izzó gyűlölettel nézett a Vallató szemébe, aztán sarkon fordult és elrohant a börtön irányába, magára hagyva a gonoszul vigyorgó, önelégült képet vágó Leviatharnt.
Ahogy futott, érezte, hogy a pánik egyre jobban szorongatja a mellkasát, de még volt ereje rárivallni az egyik, közelében álló, döbbent katonára: -Igyekezz, Demor, rohanj a Gyógyítóért! Ha itt leszel néhány percen belül, megjutalmazlak, ha nem, fejedet veszem! - ezzel rohant tovább. Kettesével szedte a lépcsőfokokat, amíg fel nem ért a legsötétebb toronyba. Bár magában elképzelte, hogy mi várhat rá, a kép, ami elé tárult, legrosszabb álmait is felülmúlta. Preadwell eldőlt a székkel, amihez a Vallató kötötte, orrából, szájából szivárgott a vér, csapzott, őszes hajszálai verejtékben úszva borították be az arcát. Csuháját, amelyet valami éles tárggyal megszaggattak, több helyen is vérfolt borította. De még élt és gyengén bár, de lélegzett. Ezt Ulf tisztán érezte, amikor lehajolt hozzá. A másik széken ülő alak viszont sokkal rosszabbul festett. Gjorik testét, mintha mágia tartotta volna a helyén, olyan feszes, egyenes tartással ült. Feje a mellkasára csuklott, de Ulf egyetlen olyan nyomot sem tudott a szerencsétlenen felfedezni, mint amilyeneket a papon látott. -Az átkozott gazember! - dühtől tajtékozva oldotta el a fogadóst, majd az élettelennek látszó testet gyöngéden a padlóra fektette. Éppen Preadwellen akart segíteni, amikor gyors léptek zajára lett figyelmes. A terembe belépett a Gyógyító, nyomában a rémült Demorral. -Uram, meghoztam a Gyógyítót! - a fiatal katona hangja erősen reszketett a futástól és rárótt felelősségtől. Ulf egy kézmozdulattal elhallgattatta, majd így szólt hozzá: -Jól van fiam, a jutalmadról majd beszélünk. Most menj, és hívj még ide néhány embert. Ki kell vinnünk ezeket a szerencsétleneket! Demor csak most látta meg a két alakot, a döbbenettől tágra nyílt a szeme, de kérdés nélkül sarkon fordult, és rohant. A Gyógyító közben már megvizsgálta Gjorikot. - Ki tette ezt? - kérdezte. Csak nem hórihorgas barátunk keze van a dologban? Olyan gonoszság árad belőle, hogy a pokol démonai cimborálhatnának vele. -De igen. Később mindent elmondok majd, de most mondd, mi van Gjorikkal? A Vallató azt mondta, meghalt, és én is úgy érzem, nincs már benne élet. -Szerencsére az a féreg jobb vallatónak, mint orvosnak. Nem, nem halt meg, de nem sokon múlt. Azonnal át kell vinnünk őt az ispotályba. Ott majd tüzetesebben is meg tudom vizsgálni, mivel is van dolgunk valójában. |
2010-12-04 13:04.03 |
Édes Istenem, most már tudom miért nem szeretek BKV-val utazni...:D:D |
2010-12-04 13:03.11 |
Ez is jól sikerült, de remélem nem haragszol, ha én megmentem Gjorikot. Szükségem lenne még a karakterére...:)
(Most nagyon gyors leszek és rövid, mert vár a meló-dia:)) |
2010-12-04 13:00.02 |
Ez bölcs és remek ítélőképességre vall.:D Úgyis azt mondják a nagyokosok, hogy manapság nem árt több lábon állni. (öööö, ez így furán hangzik, dehát...):D:D |
2010-12-04 12:43.36 |
Mert mint tudjuk, az aorta a legszebb ajándék, mert szívből jön... :D
(Ugye nem orvosnak készülsz?:D) |
2010-12-04 12:31.43 |
A pasikat ismerve, de szép is lenne, ha csak bús téli hajnalokon törne ki belőlük...:D:D:D:D |
2010-12-04 01:30.44 |
Ezt örömmel "hallom". Most "megyek" és elolvasom.
Ja igen, ezt már korábban is meg akartam írni. A saját kardomba dőltem bele, mert Evelynnel meg akartam vacsoráztatni a társaságot, holott már rég megvirradt... Na, de így jár az, aki éjszaka firkálja tele a fórumot...:) |
2010-12-04 01:26.54 |
Látod, mit tesz az idő? Ha József Attila is várt volna még vagy 50 évet, akkor balladát írhatott volna a tó jegéről...D:D
Egyébként nagyon szép a vers. És ha most gonosz akarnék lenni, feltenném Neked a kérdést: hogyan elemeznéd? :D |
2010-12-04 01:19.23 |
Ha ork lennék, biztosan beléd zúgnék, ennyi gyöngédség hallatán...:D:D |
2010-12-04 01:12.31 |
Ez igen filozofikus volt...:D Vajon mi ihletett a megírására? :D |
2010-12-04 01:09.36 |
Mármint József Attilának? :D:D |
2010-12-04 00:59.25 |
Jó "munkát" és gyógyulj meg mielőbb! |
2010-12-03 02:08.55 |
-Nem kéne felhívni magunkra a figyelmet, elosonhatnánk a fal mellett-suttogta Sassin a többieknek.
-Nem hinném, hogy ez célravezető lenne. Ha ezek itt hárman észrevesznek minket, biztos, hogy idecsődítik a fél várost. Szerintem elég volt már a jóból.- válaszolt ugyanolyan halkan Agous Sassinnak. -Oh, én még elbírok néhány katonával meg városi tuskóval, afelől biztos lehetsz, Agous- vigyorgott Arbar önelégülten. -Nem. Nem lesz vérontás. Annál inkább sem, mert a démonokkal ellentétben mi megvédeni jöttünk őket, nem felnyársalni. És nem ártana még Pradwell-lel is tisztáznunk néhány...-Agous nem fejezhette be a megkezdett a mondatot, mert az egyik katona elindult a falromok felé. -Ki van ott ? Igazolja magát, különben a városi testőrség parancsnokának felhatalmazása értelmében ... Agous hirtelen előlépett az ágak rejtekéből: -Jól van katona. Én vagyok az, Agous. -Ne tégy hirtelen mozdulatot, mágus! Lépj közelebb, hadd lássalak! Agous engedelmeskedett a parancsnak. -Hol vannak a barátaid? - a fiatal katona, bár igyekezett határozottnak tűnni, érezhetően félelemmel vegyes tisztelettel szólt a csuklyáshoz. - A barátaim? Majd mindent elmondok Ulfnak, csak vezess hozzá. A katonának láthatóan nem tetszett, hogy a mágus átvette az irányítást, de ellenkezni nem mert. Maga elé engedte Agoust, majd kardját a férfi hátának szegezve elindult vissza a társai felé. -Azt mondom, ne tégy hirtelen mozdulatot mágus, mert rosszul jársz! -Ígérem, a kedvedért jó leszek- Agous gonosz félmosollyal az arcán fordította oldalra a fejét, szeme sarkából látta a megvillanó rémületet a katona szemében. Aztán könnyed mozdulattal a köpenye alá nyúlt, hogy kihúzhassa alóla az amulettjét, miközben néhány idegen szót mormolt maga elé. A varázslatos érintéstől és szavaktól a medál lassan fényesedni kezdett. -Mit fogtál Piet? - a katona két társa a szekérnek támaszkodva állt és vigyorogva szemlélték, ahogy fiatalabb társuk közeledett feléjük a csuklyás alakkal. -Csak ne nevessetek! Ez itt Agous, a mágus, aki ragaszkodik hozzá, hogy vezessük Ulf elé. -Nofene, itt vagyunk, hárman egy ellen, úgy gondolod Agous, hogy te fogod diktálni a feltételeket? -Úgy bizony, madárkáim. - ezzel Agous jobb kezével megérintette az amulettet, balját pedig kinyújtotta a katonák felé. Pislogásnyi ideje sem maradt a három férfinak. Ájultan terültek el a földön. -Arbar, a segítségedre lesz szükségem! -kiáltotta a rejtőzködő csapat felé Agous. Kisvártatva nagy csörtetéssel megjelent mellette a barbár. -Szép munka volt, öregem. Hová tegyem ezeket a selyemhernyókat? -Fektesd őket szépen illatos szalma nyoszojájukra! -Hogy hová fektessem őket?-Arbar értetlenül meredt a mágusra. -Dobd fel őket a szekérre, mamlasz! - Agous megrázta a fejét, majd elindult a többiek felé, akik addigra már a közelébe értek. -És most hogyan tovább?-kérdezte Sassin tekintetét Iwerre szegezve. -Menjünk vissza a fogadóba, apám vacsorát készít majd nektek. Pihennetek kell!-Evelyn elcsigázottan fordult Agoushoz. A druida és a mágus összenézett, végül Iwer törte meg a csendet: -Nem, a fogadóba semmiképp nem mehetünk vissza. Ki tudja, milyen fogadtatásban lenne részünk. És Isteryt sem tudnánk megmagyarázni, úgy hiszem. Jobb lesz, ha mára keresünk egy biztonságosabb helyet, egyelőre távolabb a várostól. Meg kell várnunk, amíg elcsitulnak az indulatok, és pihenésre is égető szükségünk van. Javaslatok az útiránnyal kapcsolatban? - Iwer kérdőn nézett a társaság tagjaira. -Ha gondoljátok, én tudok egy helyet, ahol biztonságban lehetünk és keresni sem fognak minket. Apámnak van egy présháza a városon kívül. A temetőn túli erdőig kell csak eljutnunk, onnan már biztonságos út vezet a lyalleoni dombokhoz. -Mire várunk? Remélem apád tart valami ennivalót, vagy legalább egy sütnivaló ökröt a présházában! Arbar gyomra keservesen megkordult. A többiek szemrehányóan néztek rá. -Most mi van? Éhen halok... |
2010-12-03 01:04.05 |
Most én viszem el egy kicsit a Hősöket... |
2010-12-02 23:25.34 |
Na, ebben egy darab versláb nincs, de nincs ennek keze se, feje se... Törzsvers legyen hát becsületes neve!:):)
József Attila: A tó jegét.... A tó jegét kásás hó fedi. |
2010-12-02 23:10.21 |
Szia Z79, csak rövid időre, de itt vagyok! Mindenképpen elolvasom az eddig írtakat, aztán próbálok "hozzászólni"...:) |
2010-12-02 00:40.11 |
Randal, nagyon tuti lett a folytatás! :) |
2010-12-01 22:15.09 |
agonizál |
2010-12-01 22:12.14 |
mozi |
2010-12-01 21:55.37 |
lelakja |