Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Nyughatatlan özvegyek - Film4, 22:40 |
Constantine, a démonvadász - Film+, 23:00 |
Túszjátszma - Film Café, 23:00 |
A szomorúság háromszöge - Paramount Network, 23:20 |
Jack Irish - A piros könyv - Galaxy4, 23:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Ostromlott |
Jamie Bell |
2010-12-08 00:15.52 |
http://www.youtube.com/watch?v=e0wkokaybWA&feature=player_em.. Lehet, hogy már láttátok, de érdemes megnézni újra! |
2010-12-08 00:08.10 |
A bakter nem éppen fantasy karakter, bár kétségkívül fantasztikus...:D:D De inkább adom a baktert, semmint a Patást!:D:D:D
(Habár most elképzeltem: szellemvasút a pokolban, az anyós a kaller...:D) |
2010-12-08 00:04.35 |
Te főzöl? :) (Ne haragudj, nem tudom, megköszöntem-e a válaszodat az "Örömködőben", a Rendszerváltók "találkája" kapcsán, ha nem, akkor most megteszem. Szerettem volna még kérdezni, de addigra már kétmillió másik témát "lőttek" fel.)
Bocsi az off-ért! |
2010-12-07 23:57.10 |
Jelentem, para befejezve!:D:D
(Legközelebb krimit kéne írnunk, hátha leszoknék az alvásról....:D:D:D:D) Bendegúz-Mattit meg nehogy eltegyétek nekem az útból! Bár...nyersanyag. Teremtek helyette mást...;) |
2010-12-07 23:53.02 |
REMÉNYTELENÜL
Lassan, tűnődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok. Bocsánat, ez most talán egyik témához sem illik, de muszáj volt közreadni, én "belehalok", valahányszor olvasom az utolsó négy sorát...Csak elképzelni egy vacogó kis szívet, és érezni, hogy nem akarsz mást, csak átölelni, megvigasztalni... Ja igen, és van-e még nyelv széles e világon, amelyik ilyen csodákra képes? :) |
2010-12-07 23:43.19 |
Most volt egy "parajelenségem". Ahogy visszanéztem a könyvbe, megjelent egy hirdetés:
"Boszorkányság - rontáslevétel" brrrr... Azért mégiscsak mozog a tudatalatti...:D:D |
2010-12-07 23:39.48 |
Ím...:) |
2010-12-07 23:33.33 |
Magas, szép arcú teremtmény hajolt az ágy fölé, amelyben a meggyötört Gjorik aludta hosszú lázálmát. A takarót visszahajtotta, aztán az állát dörzsölve elgondolkodva nézte az iszonyatosan megfeketedett bőrt a fogadós testén. Szürke szemeiben különös fény gyúlt, ahogyan jobb tenyerét a haldokló homlokára helyezte és valami különös, dallamos nyelven suttogni kezdett:
-Deiwerthorum beriathorn ethelphiem.... az imának ható szavak fénylő gyöngyként fonták körül a magatehetetlen testet, szinte látni lehetett, ahogy Gjorik mellkasa ütemesen emelkedni, majd süllyedni kezd, a feketeség pedig egyre halványodott a szerencsétlen férfi bőrén. Kis idő múlva az ezüstfehér hajú jelenés levette a kezét a fogadósról és fáradtan hajtotta hátra a fejét. -Bereldien, minden rendben?- a Gyógyító hangja csupa aggodalom volt. Eddig csendben, lélegzetvisszafojtva nézte a jelenetet, de most előrelépett és meggyötörten nézett a barátjára. -Ne aggódj, Heelwell, csak egy kis múló gyöngeség... Hosszú volt az utam idáig, elfáradtam, pihennem kell. Most hagyjuk magára a beteget, holnap újból folytatom a rontás feloldását. -Rontás?-a Gyógyító elakadó lélegzettel, kikerekedett szemmel nézett Bereldienre. -Az bizony. Méghozzá egy különösen kegyetlen rontás. A neve: belső tűz. Az előidézője szinte felgyújtja az áldozata belső szerveit, aminek következtében a bőr külső felülete elfeketedik. Nagyon gonosz, démoni átok. Közönséges földi halandó vagy akár pária pokolbéli szörnyeteg nem képes rá. -Azt mondod démoni?-Heelwell homlokán hideg veríték ütött ki. Berendiel némán bólintott, majd átható tekintettel nézett a Gyógyítóra, de az csak állt és üveges szemekkel meredt maga elé. *** Kövérkés, vöröses üstökű fiatal legény ült a szamaras kordén, vidáman fütyörészve ösztökélte az állatot ügetésre, közben a holdsütötte, barátságos tájban gyönyörködött. Amikor elunta a fütyülést meg a nézelődést, beszélgetésbe kezdett a szamárral: -Nomán, Rozmaring, mingyár' odaérünk a présházhó! Kapkoggyad azt a csámpás patádat te drótfülű! Ihun e, hát jó, hogy a világon vannak olyan böcsületes jóravaló emberek mind te meg én! Hová is len' a gazda minékülünk! Szegíny párát csúnyán kicsináták, oszt a jánykája is eltűnt. A fogadó meg ottan van, ebek harmincaggyára mén minden, ha a jó öreg Matti, ez vónék én, nem segít! Kifogyóba' van a bor is, oszt amíg a hajók meg nem gyönnek, hát csak a gazda készletíbő köll pótóni. No, még néhány lépés osztán megérkezünk. Hé, Rozmaring, te is látod amit én? Mi a kínkeserves démonnyila van itten? Matti elhűlve nézte a présház felől felszálló füstcsíkot. -Ha zsiványok, én nem állok jót magamér! -azzal elővette a furkós botot a bak alól és leugrott a kordéról.-Rozmaring, ha most lármát csapsz, én úgy nyakon sadarintlak, hogy míg élsz, megemlegeted!-suttogta az állatnak, majd óvatosan odaosont a házhoz. Legnagyobb meglepetésére három ismerős alakot fedezett fel. A két Hőst már többször is látta, sőt ki is szolgálta őket annak idején a fogadóban, de a gazda lányának láttán még jobban leesett az álla. A negyedik személyt, valami földöntúli jelenést azonban még életében nem látta. A ház sarkánál megállt, odalapult a falhoz és hegyezte a fülét, de csak annyit hallott, hogy az idegen nő valami oltár építéséről beszél. Legszívesebben kereket oldott volna, de ekkor a szamár hangos bőgéssel adta tudtul a jelenlétüket. -Mi volt ez? - Iwer hirtelen pördült a hang irányába. Aggodalmas tekintetét látva az imént még feszült Evelyn felnevetett: -De hiszen ez Rozmaring! Matti, bújj elő! A megszólított most szégyenkezve, a botot a lába mellett lógatva lépett elő a ház sarka mögül. Iwer összevonta a szemöldökét, Istery a sötétbe húzódott a holdfényről, Arbar pedig hangos horkantással adott hangot a véleményének: -Ez meg ki a rézfán szárított akasztott kotyomfitty? -Jaj, Arbar, nem lehetnél egy kicsit kedvesebb?-Evelyn szemrehányón nézett a barbárra.- Ő itt Matti, apám jobbkeze a fogadóban. Mi járatban vagy itt Matti? Borért jöttél? A fiú arcát elöntötte a pír, a szemében könnyek gyűltek: -Azér' kisasszony, de az mostan nem számít már. Nagy baj van. Az édesapja.... -Mi van apussal?-Evelyn szinte sikoltva kérdezte Mattit. - Én asztat nem tudom pontosan kisasszony, de az bisztos, hogy az édesapja nagyon beteg. |
2010-12-07 22:28.00 |
Ez ütős volt!
* Sokadik fejezet, amelyben megtudjuk, sikerül-e megmenteni Gjorikot, valamint egy (ártalmatlan) nem várt személy rátalál a bujdosókra. |
2010-12-07 20:35.32 |
Itt egy kedves játékmedve,
kaptam, mert kértem epedve! Hasiján a gombok szerkentyűt takarnak,amelyben - az elem nem más, mint Varta, kedves K.V. Jánosom varrta. :):):) |
2010-12-07 00:42.49 |
Ez azért van, mert nem nőnemű vagy, törvényszerű, hogy nem is tudsz úgy gondolni egy pasira, mint olyan.:):)Jó éjt!
Randal, reggelre marad a fejezeted! Jó éjt Neked is! |
2010-12-07 00:33.42 |
Az jó, várom már, hogy készen legyen. Jó éjt Neked is! |
2010-12-07 00:30.32 |
Akkor ez nagy bomba lesz! |
2010-12-07 00:13.13 |
Istery-ről bizony még nem sokat tudunk. Egyelőre hol ájultan, hol bávatagon heverészik...:D:D |
2010-12-07 00:11.25 |
Azt nem hiszem, hogy a Jennával kapcsolatosak miatt vált volna tinibálvánnyá. Szerintem már akkor is az volt, amikor Christina Applegate-tel kavart. Ő volt a fiatal Redford, szerintem már akkor is hullottak körülötte a tinibugyik, de lehet, hogy tévedek. Ch.Bale-nek meg egyszerűen nem olyan az arcberendezése, ami tinibálvánnyá teszi. (nem édi-bédi, meg cuki-muki, hanem karakteres feje van, szerintem egy kicsit karvaly-szerű, de hogy markáns, az biztos!)Na, jól eltértünk a tárgytól, de ez legalább a mi fórumunk, nem szólhat senki.:) Talán Randalt sem zavarja, ha közben színészekről is beszélgetünk...:) |
2010-12-06 23:54.41 |
Már vártunk, de na-na, lassabban ezzel a csihi-puhival!:D Még kárt teszel az embereinkben!:)
(Lehet, hogy most lebuktam? Még nem olvastam Z fejezetét...Most pótolom!) |
2010-12-06 23:51.09 |
Ezt merem remélni!:) (Már miért ne lenne sikeres? Ami szívből jön rossz nem lehet.) |
2010-12-06 23:49.08 |
Tudod jó, hogy ezek a pasik kikerülnek a tinibálvány-béklyóból! (Bár Patiszon barátunkat ez a veszély, attól tartok, nem fogja fenyegetni)
Brad mindig is elég jó volt, viszont én Leót a kezdetektől csíptem, holott sokan nyálgépnek tartják. De ő legalább ösztönös, és azért a Gilbert Grape óta tudni lehetett, hogy ez a srác nem fog eltűnni a nagy büdös "Bálvány-vúd" pöcegödrében. Bár volt egy időszak, amikor ő is el volt szállva önmagától, de aztán helyreállt az agyműködése, megbékélt isteni önmagával, és azóta kevésbé "surmó", mint elviselhetetlen korszakában volt. Tudja is, hogy mibe nyúljon bele! (már ami a filmeket illeti) |
2010-12-06 23:42.19 |
Jó, jó, legyen ez a Te titkod. |
2010-12-06 23:34.22 |
Jó magos nyulacska lennél pedig! És még tojásokat is rakhatnál :D De rendes Tőled, hogy ilyenekben benne vagy! Feltételezem gyerekeknek megy a műsor. |
2010-12-06 23:29.03 |
"csak a szíve legyen fiatal!":)
Egyébként köszönöm Neked is a verselemzést, bár Jánosunknak címezted, mégis én voltam a felbujtó... Igen, az utolsó mondatod elgondolkodtatott. Nem véletlenül tett József Attila ilyen fiatalon pontot mindennek a végére. Nem csak a hányatott élete, a szeretetlenség, a szegénység lehetett a gond. Én legbelül mélyen, azt hiszem megértem őt. Ilyen tűzzel, ilyen tiszta hittel, ilyen hévvel nem lehet sokáig élni. Önmagát emésztette fel, aztán ellobbant, mint egy gyertya lángja a szélben...(Milyen szép is az a dal!) Eszembe jut egy Kertész Erzsébet könyv, amiben egy lány öngyilkos lesz és a búcsúlevelében azt írja: "A fiatalságot nem szabad túlélni. Idejében kell meghalni!" Talán ő is így volt vele, talán belenézett néhány megfáradt, megtört szempárba és úgy gondolta, csak ezt ne... De nem tudom, nem vagyok lélekbúvár (harang még kevésbé)és ez így nagyon elszomorító. Úgyhogy vissza az egész, nem jó a szomorúság! Inkább idézek egy magvas gondolatot, ami talán valami jóféle havasi, gyopár természetű férfiembertől ered: "A sör nem alkohol. A tészta nem étel. A nő nem ember. A medve nem játék. ":) Na erre varrjunk gombot, kérem szépen!:) |
2010-12-06 22:52.31 |
Ugorj csak, kellenek a további ötletek:)
Azt a kórust meg szívesen megnézném/hallgatnám! (Ha egy fokkal jobbak vagytok, mint a Szörnyecskék, már nyert ügyetek van! :D) Egyébként milyen voltál, mint télapó? :D Az a Suzukis vicc nagyon jó volt, de én inkább azon mulatok, ahogy "szétoffolod" szerencsétlen Patiszon fiú fórumát... (Szegény tényleg úgy néz ki, mint akire rácsapták a vasajtót, de előtte kiegyengették palacsintasütővel a vonásait... Szerintem tökéletesen ráillenek böcsületes Regős Bendegúz szavai a bakterházból: olyan az orra, mint a csizmaszár...na,fúj-fúj,abbahagyom, már engem is sért ez a sértegetés!:)) |
2010-12-06 17:52.23 |
Liv Tyler (:D) |
2010-12-06 17:46.10 |
Shelley Long (ha ott jobb Neked, akkor örülök:)) |
2010-12-06 17:09.09 |
Ted Danson (minden OK Veled Roly?) |
2010-12-06 17:06.32 |
Ez a színtiszta valóság!:D:D
Tanulság: az ÁLLAMIGAZGATÁS az Úristen felett áll...:D:D:D |
2010-12-06 14:24.52 |
A Gyógyító már hosszú órák óta görnyedt a tekercsei fölött, hogy megfejtse a Gjorikot rabul ejtő kórság eredetét és annak lehetséges gyógymódjait. Nehezen haladt, egykor meleg barna szemein már egyre inkább elhatalmasodott a hályog, erősen rontva éleslátását. -Még szerencse, hogy ez az én kis szobám, itt az ispotályban elég világos ahhoz, hogy ne kelljen gyertyafénynél vakoskodnom-gondolta megkönnyebbüléssel az öreg druida. -Hiába, már nem vagyok a régi. Nekem, magamnak is gyógyítóra lenne szükségem...
Ahogy felállt, hogy egy kis herbateát töltsön a kupájába, véletlenül lesodort néhány tekercset. Dohogva a saját ügyetlenségén lehajolt a lehullott pergamenekért, de félúton megállt a keze. A tekercsek közül egy megragadta a figyelmét: - A régi térképem, hogy ezt mit kerestem! Felvette a megsárgult pergament, aztán kitöltötte a teáját és visszaült az asztalához. Végtelen gyengédséggel simította ki a térképet, majd gondolataiba merült. -Milyen érdekes, ez a térkép, alig több, mint 400 éves. A régebbieken még fel sincs tüntetve a sziget, ahol élnek, és amelyet 432 éve nyert el kockajátékon Thorwadil, a harcos kalandozó Shadon helytartójától. A szigetet, amelyet abban az időben a "Démonok szigeteként" ismertek a vakmerő hajósok, olyan rossz hírnek örvendett, hogy felrajzolásával nem is fáradoztak a térképkészítők, egyszerűen lehagyták Ynev térképéről. Thorwadill bezzeg nem volt ilyen kényes! Beszélik, hogy egyszer, részegen kötött fogadásból három jó emberével hajózott át Shadonból a szigetre, csak hogy bebizonyítsa, hogy a démonoknak semmi közük sincs a földdarabhoz. Senki sem tudja, mi történt valójában. A nagydarab vörös harcos sértetlenül visszatért az embereivel, megnyerte a fogadást-egy láda arany és néhány fegyver cserélt gazdát-és onnantól fogva azon mesterkedett, hogyan tudná rátenni a kezét a szigetre. Persze, sikerrel járt, Shadon helytartója utólag már hiába is élt panasszal az ynevi Bölcsek Tanácsánál, az üzlet megköttettet, Thorwadill pedig győztes királyként vonult be a szigetére, amelyet nemes egyszerűséggel Yggdrasillienn, az "Élet fájának szigete" névvel ajándékozott meg. Nem volt hálátlan Istene, Uw'Ethanar irányában sem. A szigetre betelepülőktől megkövetelte, hogy sajátjukként ismerjék el a vallást, melynek ékes bizonyítékaként templomot emeltetett a fővárosban, majd a sziget több pontján is, így Athirisben, a kikötővárosban, ahol most ezek a szörnyű események zajlanak. -Szörnyű események, igen,-gondolta a Gyógyító-ne feledjek elküldetni Bereldienért! Az elf gyógyító varázslót és a druidát már hosszú ideje jó barátság fűzte egymáshoz. Heelwell (ez volt a Gyógyító neve), újra visszatért a térképhez, és mutatóujját a sziget térképén mozgatva nézte a városokat és az azokat körülölelő síkságokat és dombokat. -Ez a Thorwadill, mondhat rá bárki bármit, fényes koponya volt és micsoda államférfi! Lepaktált azokkal, akiktől segítséget várhatott és bölcsen elkerülte a háborúskodást. Igaz, voltak törekvések arra, hogy visszavegyék a szigetet, de Uw'Ethanar-nak és a jól felkészült katonaságnak, meg a mágusoknak köszönhetően ezek mind meghiúsultak. Így fejlődhetett a sziget virágzó kereskedelmi célponttá, hiszen dús fűvű legelők és szőlőtermő dombok váltották egymást, a sziget belseje pedig igazi erődítmény volt. Igazán nem volt sok város, Pyarallon nyugaton, Edeliss északon, Thorkellien és Pelledin keleten, Diallien és Athiris délen, és végül Havredorn a főváros. Bár Athiris csak a démonháború után kapta meg a városi címet VI. Thorwadilltól, köszönhetően a Hősöknek, akik megakadályozták, hogy a pokol démonjai elpusztítsák a szigetet. Azóta is folynak kutatások különleges oltárok és átjárók után, de mivel a háború óta nem volt komolyabb baj, a kereső kedv is lohadni kezdett. "Jobb nem bolygatni a múltat és békében szunnyadni hagyni a démonokat" -tartották a szigetlakók. Heelwell keserűen elmosolyodott. -Igen, a Hősök. Csak tudnám most hol lehetnek! Nem sokon múlott, hogy ellenségként nem bántak velük. Praedwell piszkos prédikációi, a titokzatos halálesetek... Ha nem sikerül meggyőznöm Ulfot arról, hogy az az áldozó tőr, amivel Rodericket megölték, az enyém, most még nagyobb bajban lennének. -Meg kell találnom őket! Evelynnek is tudnia kell arról, hogy mi történt az apjával, és Iwerrel is váltanom kéne néhány szót. De lássuk előbb Gjorik ügyét! Ezzel elővett egy pergament, a térkép fölé helyezte és írni kezdett: "Drága Barátom, Bereldien! Vészterhes idők közelegnek. Soha még nagyobb szükségem nem volt a tudásodra, mint most. Kérlek, gyere, amilyen gyorsan csak tudsz!....." |
2010-12-06 13:17.19 |
Margaréta,
én bizony hiányoltalak. Remélem ezután sűrűbben látunk! Az édes rímről meg annyit, hogy van az a bölcs római(?) közmondás, hogy "aki édeset eszik, az keserűt kakál", ez esetben mondhatnánk, hogy mi fordítottunk egyet rajta...!:D ÉS utólag is BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! (vagy ez most ordibálásnak fog hatni?:D) |
2010-12-06 13:12.47 |
Egy kis történelem, mielőtt kiderül, vajon milyen kórság marja Gjorikunkat... |
2010-12-06 10:47.06 |
Köszönöm! (Lehet, hogy fel kéne keresni a "szólánc kitalált ételnevekkel"topicot, ott is csupa ilyen guszta dolog van, mint ezek a színecskék...:D) |