 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Gunman - Viasat Film, 22:50 |
| A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső - AMC, 23:00 |
| Blöff - HBO, 23:22 |
| Vonalban vagy - Film+, 23:30 |
| Bosszú szeretetből - Film Mánia, 23:55 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Bruce Willis (70) |
| Glenn Close (78) |
| Pindroch Csaba (53) |
| Jake Weber (61) |
| Rachel Blanchard (49) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Bruce Willis - Vélemények |
| Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
| 2022-es választás |
| Foglalkozás: avagy ki mit dolgozik vagy mit tanul |
| Kör (2015) - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Az Északi-háromszög   |
| Gudrun Landgrebe |
Efrijefeg hozzászólásai
A tökéletes trükk - Bakik, hibák a filmben
| 2007-02-16 07:55.19 |
| épp ez a lényeg e vetélkedés. Meg az illúzió és a varázslat közötti különbség.
bale-nek votl egy előnye, amit senki se tudott, hoyg kettő van belőle. jackman mindig máslni akarta Bale szerepléseit, és vaami nagyott akart dobni, és valami visszafordíthatatlant talált. Szerintem jó votl, hogy ezt belevitték. Ügyes izgalmas film. Az lehet esetleg a baja, hoygav égén kicist szájbarágós, de nem vészes. |
| 2007-02-15 14:22.32 |
| hmmm
ha jól emlékszem azt mondja hogy nem tudt amár hoyg Ő vane fenna színpadon vagy a klón. De ha a klón meg le a színpad alá és Ő elöjön a sznpadonkésöbb, már az eredeti,a kkor hogy hgy nem Ő aratja le a babérokat. |
| 2007-02-15 08:07.24 |
| sok mindent lehet csinálni 100 hullával, de nem hiszem, hogy ebben leledzik a film lényege. NEm rágja az ember szájába persze, hogy mit is cisnálnak ahullákkal, csak annyit hogy megölik. Ettől szenved a Hugh Jackman alakította szereplő. Az már hülyeség lett volna, hogy megmutasák mit csinál a hullákkal.
AMi meg azt illeti, hogy hol tűnik fel a klón, ezt e felvetésedet meg csak kötözködésnek vélem.A fulladás Bale beugratására történik, így előre eltervezett. ott pont hogy nem történik klónozás. A klón ál a gépbe, de nem másolnak róla, hanem belepottyan a vízbe. |
A tökéletes trükk - Vélemények
| 2007-02-12 13:50.30 |
| A tökéletes trükk három részből áll: az igéretből, a közönségnek szóló szándékkifejezés valami nagyszerű mutatványról; a (hátra)fordulatból, a mutatványos előkészülete a nagy dobásra, a beetetés; a megoldásból, ami maga a szemfényvesztés, az illúzió.
Christopher Nolan, ahogy mondani szokás, a Mementoval berobbant a filmes köztudatba. Eredetiségével kicsit felborzolta az amerikai filmipar állóvizét, aztán az Álmatlanság, és főleg a Batman: kezdődik már nagyköltségvetésű Hollywoodi szuperprodukció volt. Ez utóbbi kettő Nolan tisztességesen megcsinált bérmunka. Látszik benne a tehetség, és kötött szabályok mögül is elő-elő merészkedik az eredetiség. A „The Prestige” nem szűkölködik látványos jelenetekben, volt mit rákölteni, az látszik. Hollywood újabb bérmunkára hívta Nolant. A végeredmény azonban egy szenzációsan is izgalmas mozi. Nem rétegfilm, de igényesen kivitelezett illúzió. A film két illúzionista vetélkedéséről szól. Alfred Borden (Christian Bale) mindig egy lépéssel a másik előtt áll, Robert Angier (Hugh Jackman) a másoló, aki ki akarja deríteni vetélytársa trükkjeit, hogy a merített ötletből még látványosabbat, még nagyszerűbbet alkosson. Az egykoron két jó barát, és közös mutatványos iskolásból induló szembenálló felek vetekedésének alapja Angier feleségének halála, amely egy rosszul kivitelezett trükk közben esett meg. Elkezdődik a párviadal. Kölcsönösen lopják egymás trükkjeit, elcsábítják egymás asszisztenseit, magabiztos gúnnyal döntik romba a másik előadását, mígnem a legvégső határt is átlépik. Itt már életről-halálról szól a játék. Nagyformátumú emberek és kiváló művészek ők, egyszersmind önsorsukat megrontó figurák; egyetlen ellenségük briliáns tehetségük és mérhetetlen dicsvágyuk. látványos tragédiájukért nem okolható senki más, mint saját maguk. A szenvedélyes zsenialitásuk emészti el őket, s miután a párharc tétje folyamatosan növekedik, már a nyitójelenetben tudni lehet, hogy a 128 perces játékidő végén valakinek mennie kell. Ám a filmnek, szerintem egy másik olvasata is van: Az eredeti tehetséggel megáldott és a másoló, és még nagyobbra törő mutatványos, kissé erőltetve a független filmes, és a nagy költségvetéssel dolgozó hollywoodi filmipar tucat-alkotója csap itt össze. Természetesen elfogadom, hogy ez csak az én olvasatom. Ha végigviszem ezt a gondolatot, nem kétséges, hogy a végén Nolan kit választ. Természetesen egyik fél sem maradhat ebben az üzekedésben teljesen veszteség nélkül. Ami nagyot dob a filmben, a karakterek kidolgozottsága (ez egyébként még a Batman: kezdődik erőssége is, amivel még a denevérember Joel Schumacher és bandája által sárba döngölt mítoszát is újra vissza tudta adni a közönségnek), illetve a nagyszerű színészek. Christian Balet sosem láttam még ilyen jól játszani, Hugh Jackman most először láttam játszani, de akikkel láttam a filmet, azt mondták, eddigi ismeretük nagyon rossz volt róla, és le a kalappal előtte, nagyon. Michael Caine lassan mindent elvállal, de minden szerepében egy általa elvárható szintet hozza, ami igencsak magasra van beállítva. Ugyan ennél többet nem nyújt, de ebben a filmben nem is kellet volna főszereplők fölé nőnie. Alázatosan hozza a tanító szerepét. Scarlett Johanson túl sokat nem mutat meg színészi tehetségéből, inkább bájait kelleti, bár a szerep is erről szól. David Bowie, a nagyhírű szerb származású tudós, Tesla szerepében briliáns. És még sokan mások. Barátomnak, akivel a filmet néztük, nem tetszett. Ő egy csomó fordulatot előre látott a filmben, és a végét is ki tudta számítani. Tény, hogy idővel rájöhet az ember a dolog nyitjára. Előfordulnak benne kellemetlenebb hollywoodi elemek [bár ezek ebben a filmben számomra nem volt sok(k)]. A rendező keretbe rendezi a filmet, és ugyanúgy építi fel a filmjét, mint a film elején és végén elhangzó trükk-felépítés. Megvan az ígéret. A fordulat többször is bekövetkezik, és a végén jöhet a nagy dobás. A film maga az illúzió. Ahogy ez a film is. Nekem ezért tetszett, mert annyit adott, amit ígért: szemfényvesztést, és 128 percig izgalomba tartott, megtévesztett, majd leleplezte magát. |
21 gramm - Vélemények
| 2007-02-12 13:48.48 |
| A Korcs szerelmek után Inarritu az új világ felé vette az útját. Filmes stábjával felpakolt, szerződtetett egy-két helyi erősséget és első filmjéhez hasonló tónusú filmet forgatott. A végeredmény azonban egy kicsit más lett. Egyrészt a Korcs szerelmek után – első ránézésre – a 21 gramm egy amerikai újra. Természetesen nem remake, de remegő kameramozgatásával, széttöredezett történetvezetésével nagyon ismerősnek tűnik a film. A 21 gramm is három ember egy ponton egybekapcsolódó történetét, tragédiáját beszéli el. Paul (Sean Penn) halálos szívbeteg, aki már a végső stádiumba lépett, Párja csak spermát szeretne tőle, hogy egy gyereket felnevelhessen. Cristina (Naomi Watts) boldog házasságban él férjével és 2 csöppnyi leányával. Jack (Benicio Del Toro), aki életében ki-be járkált a sittről próbálja rendbe rakni. Dolgozni jár, neveli gyerekeit, szereti feleségét, és hisz istenben. A találkozási pont ebben a filmben is egy baleset. Jack elüti Cristina férjét és két lányát. A két lány azonnal belehal sérüléseibe, a férj szerveit még fel lehet ajánlani valakinek. Így jut újabb esélyhez Paul. Inarritu – úgy látszik – a véletlen, a sors, Isten által kevert kártyalapok után nyomozó krónikás akar lenni. A rendező első filmjéhez hasonlóan ez a pont is sorsfordító lesz a szereplők életében. Jack bűnhődni akar, feladja magát a rendőrségen. Cristinának egész családja elvesztését kellene feldolgozni, ám ez nem könnyű dolog. Az italhoz, a drogokhoz is menekül. Paul ekkor lép be életébe, aki tudni akarja miért kapott még egy esélyt, és milyen áron. A rendező-forgatőkönyvíró páros sokkal bátrabban keveri össze jelen, múlt és jövő történéseit, mint a Korcs szerelmekben. Ez a bátorság kezdetben érthetetlennek bizonyul. Természetesen a film végére kitisztul a kép a néző számára, de egy kicsit úgy érzem a szerzők túlcsavarták ezt a technikát a filmben. Összességében nem egy rossz film a 21 gramm, de a Korcs szerelmek sokkal összeszedettebb. Kerekebb alkotás. Inarritu második filmjében Hollywood vitte saját kivitelű franchaise –át. A tudását bemutatta Amerikában is, ám sok újat nem tett hozzá az eddigiekhez. Az előzmények nélkül nézve azonban a 21 gramm is egy erős színészi jelenléttel megáldott sorsdráma, amelynek végén a film túlbonyolított szerkezetével több illan el, mint 21 gramm. |
Bábel - Vélemények
| 2007-02-12 12:37.57 |
| halmai.uw.hu
és azon belükl van egy vízuál nevű rész és zon belül a mozgó-képes fórum |
Fargo (1996) - Vélemények
| 2007-02-12 09:26.57 |
| szerintem a rendőrnő terhesség egyáltalán nem zavaró: Coenék furmányos világában angyon jól bleillik. Szenzációs film. Talán alegjobb filjük, a talán csak azárt, mert szerncsére egy sor szenzációs filmjük van még. |
Korcs szerelmek - Vélemények
| 2007-02-12 09:14.06 |
| Alejandro Gonzalez Innaritu neve kevesek számára csenghet ismerősen. Az utóbbi hetekben többször lehetett hallani róla, és az elkövetkező hónapokban viszont – azt hiszem – sokat fogunk hallani róla.
Babel című, legújabb filmje idén megnyerte a legjobb drámának járó elismerést a Golden Globe díjkiosztó gálán, és az oscar-díjra is szép számmal jelölték. Innaritu az amerikai kiszállása (21 gramm) előtt egy rendkívül mély filmmel lepte meg a filmvilágot. A Korcs szerelmek (Amores Perros) 3 szálon futó sorskrimi. Az alapvetően különálló, de több ponton is kapcsolódó történetükben sokkal több közös van, mint első ránézésre tűnik. A film maroknyi főszereplőit kutyák, szerelmek, kötődések, tragédiák veszik körül, miközben mindannyian életük fordulópontján mennek keresztül. Octavio & Susana – A remény Octavio egy fedél alatt él anyjával, bátyjával, és annak feleségével Susanával. Bátyja, Ramiro azonban igen mostohán bánik élete párjával, veri és csalja őt, miközben Octavio csendben szenved a lány iránt érzett szerelme miatt, és folyamatos konfrontációkba kerül a rablásokból mellékjövedelemhez jutó testvérével. Amikor Octavio felfedezi, hogy kutyája meglehetősen vad és erős, viadalokon kezdi szerepeltetni őt, hogy az innen szerzett pénzből elszöktesse a keserű körülmények közt élő Susanat és születendő gyermekét. Az első történet karaktereit egy jobb és szebb jövőért való remény élteti. Ramiro bűntársával egy bankrablás kivitelezését tervezi, azt remélve, hogy az így szerezett pénzből el tudja majd tartani családját, és véget vethet irigylésre aligha méltó életkörülményeinek. Ramiro bár látható szeretettel kötődik feleségéhez és gyermekükhöz, alapvetően mégis önző és becstelen ember. Susana a férje megváltozásában, megjavulásában reménykedik, miközben Octavio is elszántan bombázza szerelmével, és próbálja rávenni a távozásra és egy új élet kezdetére. A két lehetőség közti őrlődése oly nagy, hogy képtelen a döntéshozatalra, így a választás lehetősége önkéntelenül is kicsúszik kezéből. Octavio csakis Susannaval képes elképzelni a jövőjét, a lánnyal együtt töltött közös élettől remélné sorsa jobbra fordulását. Természetesen semmi sem a szereplők elképzelései szerint alakul, és úgy tűnik, hogy mindannyiuk álmai elérhetetlen távolságba kerülnek. Daniel & Veleria – A leépülés A második történetben Daniel elhagyja családját Mexicó legszebb modelljéért, Veleriáért, de már összeköltözésük napján komoly próbatétel vár rájuk. A nő megsérül egy balesetben. Kettejük szerelmében eleinte azt a boldogságot látjuk, ami az első történet szerpelőinek nem adathatott soha meg, mert nem engedtek saját választásuknak. Valeria azonban tolószékbe kerül, gyógyulás hosszú és bizonytalan folyamat. A nő szépen eltervezett élete lassan, kártyavárként készül összeomlani. Állását elveszíti, s miközben szerelme dolgozik, ő otthon, magányosan kénytelen tengetni eseménytelen napjait. A férfi által vásárolt lakás a boldog együttlét szimbolúmából pillanatok alatt változik rideg börtönné, ami lassan de biztosan emészti fel a pár boldogságát. Valeria kiskutyája belesik egy a padlóban éktelenkedő lyukba és képtelen előjönni onnan. Gazdája napokon át hiába próbálja megoldani az idővel rendkívül abszurddá és idegőrlővé váló helyzetet. A két szerelmes lassan elhidegül egymástól, Daniel rájön, talán hiba volt elhagyni feleségét. A padló alatt csapdába esett házi kedvenc a boldogság szimbólumává válik: ahogy a kutya, úgy az is elérhetetlen lesz a pár számára. A hajléktalan bérgyilkos és a lánya – A mélypont A harmadik történetben egy ápolatlan hajléktalant ismerhetünk meg, aki valamit helyrehozhatatlanul elronthatott a múltjában. Egy mocskos bódéban lakik kutyái társaságában. A mindennapi betevőjét gyilkosságokból szerzi meg. A három történet összekapcsolódási pontja egy baleset, amely a szereplők életének sorsfordító pontjává válik. Octavio balesetet szenved, Valeria kocsijával ütközik. A bérgyilkos Octavio kutyáját menti meg, és gyógyítja meg. A kutya – mint szorgos harci eb - az összes többi állatot elpusztítja, ez pedig oly megrázó erejű sokkhatásként éri a hajléktalant, hogy ennek hatására először összetörik, majd pedig szembenéz kísértő múltjával – és úgy dönt, felkeresi lányát, aki rég halottnak hiszi. A három történet felépítése egy fajta hanyatlási görbeként is leírható. A remény, a leépülés és a reményvesztettség motívuma az elrontott sors metaforájának, illetve a boldogság lassú és fájdalmas elmúlásának az elbeszélésévé avatja a filmet. Azonban a rendező nem adja meg a kegyelemdöfést a szereplőinek. Inarritu az összes főszereplő számára nyitva hagy egy kiskaput és megteremti számukra a lehetőséget a az általuk akart folytatásra. Ocatavio ugyan hiába vár a buszpályaudvaron Susanára ő azonban nem száll fel a buszra nélküle. Daniel és Valeria a nő amputációja után együtt tér vissza lakásukba: kutyájuk előkerült a lyukból. A hontalan bérgyilkos pedig üzenetet hagy lányának, és megígéri neki, visszatér majd, ha végre képes lesz megbékélni önmagával. A remény tehát életben marad, de garancia semmire nincs: vajon a szereplők elég erősek és elszántak-e ahhoz, egyetlen hogy helyes döntésükkel képesek legyenek kijavítani a múltbeli hibákat, és bekötözni mély lelki sebeiket. Az ismeretlen, de rendkívül tehetséges színészekkel forgatott film emberközeli, hiteles drámai helyzeteivel, nagyszerű történetvezetésével lebilincseli a nézőt. A kézikamerával rögzitett felvételek és a zene intenzitása tökéletes egésszé zárja a művet. Nem tudom a Babel mennyire erős, de Inarritu feladta magának 2000-ben a leckét. |
Bábel - Vélemények
| 2007-02-12 09:08.09 |
| ja időközben rájöttem:) |
| 2007-02-12 09:07.00 |
| Nem vagyok hivatalos filmkrtikus. csak kedvemre irogatok filmekről többynire egy barátom honlapjára.
ja ja még egy filmet sem értékeltem. Hmm, azt hogy is kell?:) |
A tégla (2006) - Vélemények
| 2007-02-09 12:28.04 |
| hát fantasztikus... |
Bábel - Vélemények
| 2007-02-09 12:11.44 |
| Inárritu a Babellal az elit-rendezők körébe lépett, ha nem is szűzen, de ártatlanságából egy darabot megőrizve. Új filmjében kitágította horizontját, és globális térben helyezte el sorsdrámájának összefutó szálait. Egyesült államok, Mexikó, Marokkó és Japán: négy különböző kultúra találkozik itt (Európa ebből kiesett, talán mert az amerikai kultúra annak egy elfajzott változata, vagy egyszerűen Inarritu számár az nem volt fontos). Talán nem meglepetés, hogy ismételten egy baleset a kapocs. Egy amerikai házaspár feledtetni akarván kisgyermekük elvesztését, Marokkóba utazik nyaralni. Eközben két marokkói gyerek a szomszédtól vásárolt puskát hiénakilövésre szánva magával viszi a kecskelegeltetésre. A gyermeki rosszaság azonban kérkedik magával, és a játszadozásból tragédia születik. A házaspár nő tagja megsebesül. Időközben a házaspár otthonában egy mexikói bevándorló neveli két megmaradt gyermeküket. Tekintettel arra, hogy a szülök a baleset következtében nem tudnak hazajönni, a nő lánya esküvőjére a gyerekeket felpakolva megy Mexikóba. Japánban egy önnön nemiségének felfedezésével és anyja halálának feldolgozásával küszködő lány történetét látjuk. A lány apja vadász volt, tőle kapta a puskát az a szomszéd, akitől a fegyvert a két gyermek apja vásárolta. A Babelben áttételesen a puska válik sorsalakítóvá. Ismételten tragédiákat látunk. Fanyaloghatnánk azon, hogy Inárritu nem tud egészséges emberekről filmet forgatni, ám filmjei nagy hatásúak. A nyers, realista Korcs szerelmek és a kirakójáték-szerű 21 gramm után egy Hollywood által is befogadhatóbb filmet forgatott. A szerkezet egyszerűbb lett, bár az idősíkok megkeverése itt is jelen van. A film sokkal inkább egy politikailag is kényes helyzetet mutat be, ám ellentétben a tavalyi Oscar-nyertes Ütközésekkel szemben a rendező nem szándékoltan pc filmet forgatott. Holott a téma adná magát egy ilyen lehetőségnek, de Inárrítu és tettestársa, a forgatókönyvíró Guillermo Arriaga ellenáll az eféle kísértéseknek. A film közérthetőbb, mint a rendező előző filmje, színpadiasabb, mint az első filmje, ám a kézi kamerás módszer realisztikus jelleget kölcsönöz a filmnek. Ami kissé megbontja az egységet, az a Japánban játszódó szál. Az összes többi történethez ez kapcsolódik a leggyengébben, mégis vagy talán éppen ezért ez a történet hat a legvalóságosabban. Nem egy, a média által is feldobolt témát láthatunk itt, hanem húsvér emberek hétköznapi problémáját. A többi történetszál mélyén viszont ott található a mai, médiatizált világ minden keserűsége, tragédiája, és ez a szerzőpáros tehetsége miatt nem megy el olyan irányba, ami képmutatásnak tűnne. Hisz adva van két arab gyermek, aki ugyanúgy rosszak, mint bármely gyermek, csak éppen mással játszanak (de nem azért mert arabok). A csínyből véresen komoly dráma lesz. Adva van egy amerikai házaspár, akik családi tragédiájukat feldolgozva egy újabb sorscsapásba lépnek bele. Ott van még a mexikói nevelőnő, aki unokaöccse alkoholgőzös feje miatt, örökre megbánja a hazaruccanását. Mindebbe beleszáll a politika és a média is. Kényes téma, de a film megőrzi az egyensúlyt, és egy-két édeskés-gyanús jelenettől eltekintve híven megőrzi a rendező saját stílusát. Természetesen ettől még a kérdés adott, hogy Inárritu meddig készíthet még ilyen témájú filmeket, anélkül, hogy az önismétlés útjára ne lépjen. Eddig azt hiszem, sikerült nagyjából kikerülni ezeket a veszélyeket, de a későbbiekben már könnyen bele eshet ebbe a verembe. |
Parfüm: Egy gyilkos története - Vélemények
| 2007-02-01 09:41.09 |
| és milyen értelemben kritika a mai magyar társadalomra? |
| 2007-01-29 08:31.21 |
| Szerintem egyszerűen a hagyományos amerikai gőgről van szó. El sen tudják képzelni, hogy az országukon kívűl is van élet. Az télleg egy másvilág. Külön t9örténelmük van, a hollywwodi szuperprodukciókban is mindig amerika menti meg a vlágot (ami általában Amerika, egy-egy utalásniy EIffel torony azért néha elfér. |
Ó, testvér, merre visz utad? - Vélemények
| 2007-01-24 08:34.56 |
| Szerintem ez egy jó kis Odüsszeia átirat Coen nyelven. Aki harsány vígjátékot akar, vagy állandóan a hasát fogva röhögni, ne Coenékre váltson jegyet. Finom humoruk van. Nem alegjobb filmjük, de az utobbi kettőnél (Kegyetlen bánásmód, Betörő az albérlőm) biztosan jobb, coenesebb. |
A tégla (2006) - Vélemények
| 2007-01-24 08:31.09 |
| Úgy látszik senki sem lát az orránál tovább.
Bocs. |
Parfüm: Egy gyilkos története - Vélemények
| 2007-01-19 08:15.12 |
| Tavaly október-november környékén olvastam a könyvet, úgyhogy még frisen él bennem az írott mű élménye is. Kiváncsi voltam, hogy Tykwer miylen filmet rendezett belőle. Nem mellesleg a rendező személye miatt is, aki már letett ezt-azt az asztalra (no nem eget rengető dolgokat, de tisztességes munkákat). Véleményem szerint sikeres munkát végzett, amenyniben a célja az volt, hogy egy nehezen megfilmesíthető regényt tisztességesen a filmvászonra ültessen. Egyebet nem tett hozzá, de nem is baj szerintem. Azért kevés adaptációnál lehet azt elmondani, hogy a fim legalább úgyanolyan jó, mint a regény. ebben az esetben szerintem ez az eset állt elő. Némely jelenet kihagyott a regényből, ám ezek nem voltak márvadőak. Főleg az elején sűríteni kellet kicst a rendezőnek, volt egy-két momentum amit megváltoztattt, de azok a film nyelvezet szempontjából helyénvalónak tűntek, nem voltak bántóak. Úgy gondolom tiszteséges munka született. |
A tégla (2006) - Vélemények
| 2007-01-17 12:52.25 |
| Nem baj a sorrend fordítottsága, az eredeti mű jobb. Te is látni fogod! |
| 2007-01-17 08:54.43 |
| A hongkongi alapmű, a Szigorúan Piszkos Ügyek trilógiáját vette alapul Scorsese az új filmjébe. Lényegében az alapmű első részét dolgozta át a Bostoni ír maffia berkeibe. Jack Nicholson vagy Mark Walhberg alakítás kiemelkedik a filmben. Önmagéhoz képest még Caprio sem rossz, Matt Damon viszont megint szarul játszik. Scorsese pedig immár harmadik filmjével bizonyította, hogy kiöregedett. Lehet, hogy Caprio nem jó ómen? Az eredeti film szerintem mestermű. Scorsese számos jeleneteket egy az egybe újra forgatott, csak szarul. Hongkongban van jó és rossz, csak ennek határvonalai elmosódnak. Bostonban mindenki rossz. A zsarukörbe beférkőzött maffiózó és a gengszterré vedlett zsaru története egyszerűen érdektelenné válik. Persze nekem volt egy viszonyítási alapom, de olyan emberek is fanyalogtak, aki nem látták a hongkongi alapot. A vége pedig egyszerűen nevetséges.
A kritka (persze van kivétel)és a közönség pedig áradozik, de miért? Mert Scorsese rendezte? Ki kel mondani Martin plagizált, sőt mi több lopott, és ráadásul tiszteségesen le sem tudot forgatni eg yremaket. Egy-két színészi alakítás menti meg úgy ahogy. Az Akadémia meg élesíti a díjat, hogy a korűbbi filmjei miatt végre már kapjon egyet. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu