 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Benjamin Button különös élete - HBO2, 10:55 |
| Elcserélt életek - Cinemax2, 11:02 |
| Leharcolt oroszlánok - RTL, 11:10 |
| Az éhezők viadala - Film Café, 11:45 |
| Már megint egy dilis amcsi film - AMC, 12:20 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Eszenyi Enikő (64) |
| Amanda Peet (53) |
| Marc Blucas (53) |
| Joanna Scanlan (64) |
| Jason Connery (62) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Talpig zűrben   |
| Frank Grillo |
Byrnes hozzászólásai
Odaát (sorozat) - Melyik a jobb pasi?
| 2007-03-11 16:22.23 |
| Egy benzinkútnál parkoltunk le, és a büfében ülünk éppen. Az épület előtt tizenéves kölykök szaladgálnak, mintha csak az időt múlatnák, amíg el nem tűnnek ebből a porfészekből. Meg tudom érteni őket.
- Itt haladunk majd, aztán pedig lefordulunk erre a mellékútra. Látod? - Ja. Csak éppen azt is látom, hogy a főútvonalat egy vastag vonal jelzi, a mellékutat meg egy vékony fehér csík. Viszont alaposan befalatoztam sült krumpliból, és nincs erőm vitatkozni a felfedezők gyöngyével. Legszívesebben szunyókálnék egyet a bérelt Porsche kényelmes ülésén. Nem is értem, hogy mertünk kocsival elindulni, ugyanis Babs nem szeret ismeretlen terepen vezetni, én hamar elfáradok, a többiek meg jogosítvány híján a legjobb esetben is csak az első fáig jutnának. - Ez az az út, így áthaladunk egy kis településen, és visszatérünk a főútvonalra – folytatja Babs – Mit szólsz hozzá? - Azt, hogy tutkó biztosan eltévedünk – húzom fel a vállam, de nem erősködök, Babsszal vitatkozni falra hányt borsó. Mindezek ellenére jó hangulatban indulunk tovább. Egy ideig jól haladunk, egymás után cserélgetjük a CD-ket a lejátszóban. - Mit eszel az ilyen tipikus macho pasikon? – morgok, amikor Babs a legújabb amerikai popcsapat albumát rakja be. - Éppenséggel egyért mindig is odavoltál, ha szabad emlékeztetnem Jensen Acklesre, és a két évvel ezelőtti kalandunkra Vancouverben. |
| 2007-03-11 16:21.13 |
| Az előző nap jól alakult, a környék annyira lenyűgözött, hogy nem volt kedvem vitatkozni. Az éjszakát egy útmenti fogadóban töltöttük, és reggel dél felé indulunk. Egy jól kiépített autóúton kezdjük a napot, és minden rendben is megy, de dél körül Babs azzal az ötlettel áll elő, hogy forduljunk le a főútról, ahol iszonyú a forgalom, és a torlódástól alig lehet közlekedni.
- Hát, nem vagyok biztos benne, hogy ezt kellene tennünk – aggodalmaskodom. Jópár szuper ötlet következményeit el kellett már viselnem, és most valahogy nincs hangulatom hozzá. A térképre mutatok, ahol a Forrest felirat van. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy sehol egy hotel, áruház, vagy telefon, csak az ősvadon. - Ne legyél már ilyen! – kapja be az utolsó falatot a hamburgerből Babs. - Ne izgulj, minden jó lesz – biztat Shanon is. |
| 2007-03-11 16:20.03 |
| Amikor felébredek a kocsiban, fogalmam sincs róla, hogy éppen hol vagyunk. Babs sem tudja, de nem hajlandó elismerni, arcán a tipikus „tele van a hócipőm, ne kekeckedj velem” kifejezéssel. A világért sem mondaná, hogy eltévedtünk, inkább azt, hogy rossz irányba fordultunk valamelyik elágazásnál.
Egy évnyi kemény spórolás után végre újra láthatjuk a mi imádott, szép emlékű Kanadánkat. Calgaryból indultunk, Kamloopson át, hogy aztán egyenesen Vancouver felé vegyük az irányt. Én már az elején leszögeztem, hogy ezen az úton kellene végig haladnunk, és a főútvonalon megközelítenünk a várost, de Babs erősködik, hogy tegyünk egy kerülőt az erdőn át, mert így két erődöt is útba ejthetünk, amikért még mindig köztudottan odavan. Végül is beleegyezem Chennel, Shanonnal és Ivyval egyetemben, élvezve a nem megtervezett utat, és az ahogy esik úgy puffan érzést. Eszembe sem jut, hogy az ilyen kirándulások műfaja általában abban merül ki, hogy a turisták végtelen ösvényeken kanyarognak, és egyáltalán nem tudják, hol a fenében vannak. Nagy kalandként fogom fel a dolgot, bár áprilisban leszek huszonkilenc, és úgy gondolom, kissé öreg vagyok már az ilyen szórakozáshoz. Egy ideje a vakációt egy déltengeri hotelben képzelem el, ahol van medence, hideg koktélok, a szobában tévé, ami ráadásul még működik is. |
| 2007-03-11 16:19.31 |
| Csajok, másolom a sztorit, mert lehet, hogy kidobnak majd a gép elől. |
| 2007-03-11 16:18.51 |
| Jaj, ne! Az a kis dög nem is érdemel meg minket! |
| 2007-03-11 16:18.07 |
| Ivy, köszi a jelenetet Jensyvel! |
| 2007-03-11 16:12.37 |
| Nemsoká, csak visszaolvasom Ivy sztoriját. |
| 2007-03-11 16:12.06 |
| Mit gondolsz, miért írtam azt a számot? |
| 2007-03-11 16:08.52 |
| Látom, Legisfalk csinált egy kis zűrt itt. Ez az illető csakis olyan topikokba ír, amiket nem szeret? |
| 2007-03-11 16:05.10 |
| De csakis azért időzítettem 4 után, mert azt mondtad, hogy akkor leszel, és Chen is ígérte, hogy jön. |
| 2007-03-11 16:03.34 |
| Sziasztok! Megjöttem. Már hiányom volt, és rohantam haza. |
| 2007-03-11 12:26.33 |
| Sziasztok csajok! Épp indulok itthonról, úgyhogy csak beköszönök. Reggel folytattam a sztorit, délután próbálok jönni, hogy el tudjátok olvasni. Annyit elárulok, hogy mindenkinek lesz egy kisebb kalandja... |
| 2007-03-10 18:20.51 |
| Babs, megkaptam a sztorit, már nagyon vártam! Én is elküldtem neked. Most nekiállok olvasni, aztán lelépek. Holnap jövök, addig legyetek nagyon rosszak és duhajok! Ivy, ugye írsz ma sok folytatást? Puszi mindenkinek! |
| 2007-03-10 18:08.10 |
| Sziasztok! Beugrottam egy pillanatra visszaolvasni titeket. Elkezdtem folytatni a sztorit, de még nem tudom, mi sül ki belőle. |
| 2007-03-10 14:14.03 |
| Most elrohanok. Este már nem hiszem, hogy jövök, de holnap reszkessetek! Üdv a csajoknak! |
| 2007-03-10 14:12.57 |
| Gondolkodom rajta. Vannak ötleteim, majd leírom őket. |
| 2007-03-10 14:12.31 |
| Legalább kaptál egy kis ihletet. Látod, valamire csak jó vagyok... |
| 2007-03-10 14:08.51 |
| Letörölgetem a könnyeidet, ha akarod. Már küldöm is Jensyt egy zsebkendővel. |
| 2007-03-10 14:08.00 |
| Itt a vége. Bocs, hogy ilyen gyorsan rakogattam be, de nemsokára vége a munkaidődnek, és én sem tudom, mikor zavarnak el megint a géptől. |
| 2007-03-10 14:06.58 |
| - Nem baj – mondta Babs szelíden, amikor egy kávézóban ülve felelevenítettük a történteket – Ő akkor is az én kicsi Jensenem marad örökre!
Pontosan egy év telt el az utazásunk után, amikor egyik reggel átugrottam Babshoz, és bevittem neki a postaládából a leveleit. Épp a konyhában reggelizett, amikor átadtam a nevére szóló borítékot. A címzés nyomtatva volt, és még csak következtetni sem tudott a feladóra, úgyhogy gyorsan felbontotta. Egy fénykép volt a borítékban, rajta az az étterem, ami élete legszebb színhelye volt. Megfordította, és egyetlen sor volt a hátoldalára írva. „Egy varázslatos este emlékére…” Jensen Nem szóltunk egy szót sem, csak leültünk csendben, és mosolyogtunk egymásra. Néztük a képet, és Babs azt érezte, hogy az álmai valóra váltak… |
| 2007-03-10 14:06.36 |
| Reggel a fiúk kivittek bennünket a reptérre. Elérkezett ez a pillanat is, amikor ott álltunk a folyosón, és búcsúznunk kellett három baráttól, akik mindennél fontosabbak lettek az életünkben. Átöleltük őket, remegő lábakkal indultunk a gépünk felé. Az ajtóból visszafordultunk integetni, és hirtelen megdöbbentünk: Shanon elkezdett rohanni, és egyenesen Jeffrey ölelő karjaiban landolt. Őt is váratlanul érte a csók, és csak arra ocsúdott fel, amikor mindannyian eltűntünk a kapu mögött.
Sok időbe telt, mire visszarázódtunk a saját kis életünkbe, de végül is sikerült. Azóta is jöttek a hírek a fiúkról. Újabb filmjeik jelentek meg, interjúk és fellépések hosszú sora várta őket. Jeffrey egyedül maradt, Jarednek ott volt Sandy, és Jensennek lett egy új barátnője, egy színésznő. |
| 2007-03-10 14:06.04 |
| A lágy zene és a vérpezsdítő bor hatására szinte szédült, de a legbódítóbb dolog mégis Jensen közelsége volt, ahogy átkarolta a derekát, és gyengéden vezette. Késő éjszaka még sétáltak egyet az étterem mögötti parkban, és jót beszélgettek. Babs nem gondolta volna, hogy ennyi közös témájuk van, és el sem akarta hinni, hogy Jensen ilyen érdeklődve hallgatta. Amikor visszaértek, Babs megállította Jensent az ajtó előtt.
- Várj, kérlek, valamit mondani szeretnék! – kérte halkan. - Igen? - Szeretném megköszönni neked ezt az estét. Az biztos, hogy egy életen át nem fogom elfelejteni. Az egész hét olyan fantasztikus volt, és ti vagytok a legaranyosabb srácok az egész világon! Jensen egy hosszú, szoros öleléssel reagált, és egy puszit adott Babs homlokára. Amikor bejött a szobába, ahová a lányokkal elszállásoltak minket, sírt. - Mi a baj, ennyire rossz volt? – kérdeztem suttogva, mert a többiek már aludtak. - Ez volt életem leghihetetlenebb estéje. Neked is köszönöm! Megölelt, és csak zokogott, de nem a szomorúság könnyei voltak ezek, hanem egy érzésekkel csordultig telt szívé. Egy percre megszűnt forogni a Föld, és egy univerzumnyi csillag bámult le ránk, a világ legboldogabb két emberére. |
| 2007-03-10 14:05.40 |
| Egy kis romantika azért kell... |
| 2007-03-10 14:05.18 |
| Azt gondolta magában, hogy biztosan valami baj van az agyammal, hogy ilyen díszrendbe vágatom, amikor mindenki a kertben lazít. Azért kiment a nappaliba, és ott találta Jensent egy fekete öltönyben, oltári elegánsan.
Jensen nem tudott megszólalni. A nagymenő teljesen ledöbbent, amikor meglátta Babsot, csak nézett rá, és a száját is eltátotta. Az egyszerű, hétköznapi lányból most egy hercegnő lett, egy varázslatosan szép, elképesztő jelenség. A karját nyújtotta, és kivezette Babsot az autóhoz. A fekete Chevy Impala ott állt az ajtó előtt az utcán. A sötétben nem látszott, hogy hová mennek, és Babs majd’ elájult, amikor bekanyarodtak egy elegáns étterem kivilágított udvarára, amely belül olyan pompázatos volt, hogy Babs egyik ámulatból a másikba esett. Az asztalokon fehér terítők, és egy hatalmas kristálycsillár fénye töltötte be a termet. A vacsora nagyon finom volt, és Jensen megállás nélkül bókolt, ami zavarba ejtette. - Gyönyörű hölgyem, megtisztelne azzal, hogy táncol velem? – áll fel Jensen a desszert után, és Babs boldogan igent mondott. |
| 2007-03-10 14:04.48 |
| A kocsiban a fiúk olyan lelkesek voltak, hogy alig lehetett velük bírni. Össze-vissza ölelgették az újdonsült nyertest, és jókedvükben mindenfélét énekelgettek, mi meg besegítettünk nekik. A Padalecki-házban aztán pezsgőt bontottunk, és olyan ünneplést csaptunk, hogy ihaj. Babs nem vette észre, amikor Jensennel összekacsintottunk, és a többiek is felfogták a dolgot. Lassan szállingózni kezdtek a ki a kertbe, mindenki szétszéledt.
- Gyere velem! – mondtam kedvenc barátnőmnek, és behúztam magammal a fürdőszobába. Engedtem neki egy forró fürdőt, és betuszkoltam fürödni. Nem értette, mi bajom van, de nem ellenkezett. Amikor kijött, elővettem az újjonan vásárolt csodaszép ruháját, kisminkeltem, és megcsináltam a haját. Próbált kérdezősködni, de nem engedtem szóhoz jutni. - Most ne törődj semmivel, csak öltözz fel! Egy meglepetés vár rád a nappaliban. |
| 2007-03-10 14:03.01 |
| A délután folyamán egy karaoke versenyre került sor, bárki benevezhetett bármilyen dallal. Chen segítségével titokban beneveztem Babsot, mert tudtam, hogy magától úgysem tenné meg. Leültünk egy asztalhoz, és ámulva hallgattuk a szebbnél szebb hangú fiatalokat. Egyszer csak Babsnak elállt a lélegzete, amikor bekonferálták a nevét.
- És most következzen egy versenyző, aki külföldről érkezett hozzánk, és a Truly, madly, deeply című dalt fogja nekünk előadni. Fogadják szeretettel Babsot! Szegény hirtelen nem tudta mit tegyen, elfusson vagy kimenjen a színpadra. Végül is a srácok biztatni kezdték, és nekiindult. - Ezért biztosan megfojtalak! – nézett rám dühösen, aztán mosolyogva odament a mikrofonhoz. Bátortalanul kezdett bele, az első soroknál alig mert felnézni. Amikor azonban meglátta Jensen elvarázsolt arcát, egyre bátrabban folytatta. Felemelte a fejét, és lehunyt szemmel adta át magát a csodálatos zenének. Minden tehetségét beleadta, és a környéket betöltötte a lágy, érzésekkel teli hang, ami tisztábban csengett a hegyekben fakadó forrásnál. Shanon dudorászva állt a színpad előtt. Két ölelő kart érzett a derekán, és csak félve pillantott hátra, mert tudta, hogy Jeffrey az. Jared és Jensen eltátották a szájukat a dal hallatán, és a végén, amikor felzúgott a tapsvihar, felugrottak a helyükről. Az egész közönség állva ünnepelt, amikor bejelentették a győztest, és Babs megkapta a díjat. Elsőként én gratuláltam neki, átöleltem és jól megszorongattam. - Olyan büszke vagyok rád! – nevettem vele, és a szemében örömkönnyek ragyogtak. |
| 2007-03-10 14:02.22 |
| Csak nehogy megkérdezzék, mitől nevetsz. Ha elolvasnák, biztos elájulnék szégyenemben, hogy ilyesmiről fantázálok 29 évesen. |
| 2007-03-10 14:01.26 |
| Kapálódzott, de hiába. Addig gyötörtük, amíg már levegőt is alig kapott. Utána nyugodtan leültünk a partra, és elővettük a szendvicseinket. Itt volt az ideje a bosszúnak.
- Te jó ég, egy megvadult darázsraj! – kiáltotta el magát Jensen – Meneküljünk! Ijedtünkben beugrottunk a vízbe, ők meg Jareddel a térdüket csapkodták nagy vigadalmukban, amikor úgy jöttünk ki, mint az ázott verebek. Jensen még a végső döfésként odalépett hozzánk, és megsimogatta a csöpögő hajunkat. - Mi van nyuszómuszók, hogy ity-fity? Jared nem győzött magyarázkodni az anyukájának miattunk. Később, miután átöltöztünk és megszáradtunk, Babs kifejezett kérésére egy nagy túrát is tettünk, megnéztük a környékbeli erődöt. Szinte extázisba esett, amikor megpillantotta az ódon falakat, a lepusztult bástyákat, és a borostyánnal befuttatott tornyokat. Az udvaron Jared és Jensen felkaptak két lándzsát, és eljátszották észak és dél háborúját nagyvonalakban. Kifelé menet az jutott eszembe, hogy milyen gyönyörű ez az egész ország, és milyen jó lenne itt maradni. Sajnos olyan gyorsan telt ez a hét is, és azon kaptam magam, hogy már csak egy napunk maradt. Ez a szombat pont kapóra jött nekünk, mert a városban karnevált rendeztek. Mr. és Mrs. Padalecki is velünk tartottak, és Jared testvérei, meg az unokatestvérei. Valami helyi banda szolgáltatta a zenét, és mi Babsszal nem bírtuk ki, hogy ne táncoljunk egy nagyot. |
| 2007-03-10 14:00.05 |
| Másnap horgászni mentünk egy tóhoz, nem messze Jaredék házától. A lányokkal még sosem horgásztunk, és Jared megígérte, hogy megtanít minket. Babs nincs oda a halakért, úgyhogy inkább a fűben ülve figyelte az eseményeket. Jared megmutatta, hogyan kell bánni a horgászbottal, és mindenki bedobta a sajátját. Percek múlva Chen vigyorogva kiáltott fel.
- Kapás van! Jó nagy lehet, mert iszonyú nehéz. - Fáraszd egy kicsit, csak utána húzd meg! – tanácsolta Jared, de Chen természetesen azonnal megrántotta, és csodálkozott, amikor elszakadt a damil. Jared rosszallóan csóválta a fejét. - Mit vársz tőle? Nő… - mondta célzatosan Jensen, mire a lányokkal egyszerre néztünk rá, nem túl barátságos tekintettel. - Húha, öt nő… Ezek túlerőben vannak! Nyakába vette a lábát, és már futott is. Jared kacagva figyelte, ahogy bekerítettük, letepertük a fűbe, és halálra csiklandoztuk. - Ne röhögj már, inkább segíts! Ezek úgy elbánnak velem, hogy nem marad utánam, csak egy balos zokni. |
| 2007-03-10 13:58.28 |
| Már kora reggel elindultunk a kisbusszal, ezúttal Jared vezetett. Ivy nagyon örült, mert mindennél jobban szerette volna látni Jared otthonát. Nem csalódtunk, tényleg olyan gyönyörű volt, amilyennek elképzeltük. Jared szülei aranyos, egyszerű emberek voltak, nagy szeretettel fogadtak minket. Megkínáltak minden földi jóval, és látszott rajtuk, hogy örülnek nekünk. Sajnos a testvérei nem voltak otthon.
- Szeretem, ha fiatalokkal vagyok körülvéve – mondta Mrs. Padalecki – Jared néha elhozza a többieket a stábból, és ilyenkor mindig zsivajjal telik meg a ház. - Anya! – szólt rá Jared, de olyan szeretettel nézett rá, ahogy csak egy gyerek tud az édesanyjára. Miután kipakoltuk a holminkat, megnéztük a környéket. A fiúk a kutyákkal játszottak, a lányokkal kiültünk a kertbe, Ivy meg felmászott a szomszédos dombra. - Mit csinálsz itt egyedül? – lépett mögé hirtelen Jared. - Olyan varázslatos ez a hely, egészen beleszerettem – válaszolta Ivy megilletődve – Most úgy érzem, mintha egészen közel lennék az éghez… - Régebben én is gyakran kijöttem ide. Jól lehet gondolkodni, és kiszellőztetni a fejed. Lefelé jövet Ivynak kedve támadt énekelni. Jared bekapcsolódott, és már két szólamban folytatták. Mrs. Padalecki mosolyogva figyelte őket. - A fiam, az én drága kicsi fiam – suttogta magában – Milyen jóképű férfi lett belőle! |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu