Végigolvastam a Vélemények rovatot, és meglepve tapasztaltam, hogy egyetlen hozzászóló kivételével senkit se érdekel, ami pedig számomra a legfontosabb kérdés: nagyon, kicsit vagy egyáltalán nem igazak-e azok a hátborzongató információk, amikről a film tudósít?

Ezért nyitottam ezt az új témát, hátha valaki erről is akar beszélni, nem csak arról, hogy Mel Gibsonnak ez a legnagyobb alakítása-e.

Vajon csak összegyűjtötték a kurrens összeesküvés-hülyeségeket, és azért készült a film, hogy a normális emberek az eszement elmélet-gyártók kapcsán végre nyugodtan kiröhöghessék magukat?

Vagy pedig nagyrészt igazak a film infói? Akkor viszont hogyan lehetséges, hogy akik csinálják ezeket a disznóságokat a hatalom csúcsain, hagyják megfilmesíteni? Talán így gondolkodnak? - "Ha azt akarod, hogy ne higgyenek el valamit, tagadhatod vagy elhallgathatod, de ezek régi, elavult módszerek, amik inkább gyanút keltenek. Ne hallgasd el, ne tagadd le, inkább beszélj róla, amilyen nyíltan csak tudsz. Persze ne dokumentum vagy tudósítás formájában, hanem mesébe csomagolva, olyan mesébe, ami a felszínen azt állítja magáról, hogy a valóságot mondja, közben viszont az egész azt sugallja, hogy ez mese. Ha filmben gondolkozol, és azt akarod, hogy garantáltan mesének tartsák, nagy sztárokkal játszasd a szerepeket, és sződd bele az ismert halivudi effekteket is. A főhős legyen kedves, szerethető idióta, aki ontja magából az elméleteket, így amikor a néző a való világban (ha még van ilyen) találkozik valamelyik elmélettel, vagy ha ráismer egy már hallottra, automatikusan beleteszi a közlőjét a szelíd elmebeteg dobozba, az elméletet pedig a hülyeség kategóriába. Ezzel el is lett érve a kitűzött cél."

Vagy ez már visszaesküvés elmélet?

A kilencedik kapu - Vélemények

2013-10-11 21:28.04

Az illetékes elvtársak, bocs: urak 1999-re (nézzük fejjel lefelé az évszámot, hogy értsük, miért akkorra) Polanskitól, Kubricktól és a Wachowskiktól filmeket rendeltek. Az egyik jobb, mint a másik. Vagy a másik jobb, mint az egyik?

A remény rabjai - Vélemények

2013-05-10 19:36.33

Még a Te fikádat megvárom, Csingacsguk, aztán újabb két évre megint eltűnök:)

2013-05-09 21:12.16

Két misztikum van, mindkettő valódi, egy régi és egy új. Ahogy lehet két télikabátom, mindkettő valódi, egy régi és egy új. Ráadásul az új a régi előtti - rég elveszett - régire hasonlít, nem is kicsit. Ezért két malomban őrölünk, ti a régi értelemben használjátok a misztikát, én az újban. Az én újam a tiétek előtti még régebbire hasonlít...

Száz éve új fizika lett (a részecskés), ami felderítette azt az enyhén szólva döbbenetes tényt, hogy a létezés alapjainál nincsenek egyértelműségek, csak valószínűségek vannak. Ami elég fárasztó a köznapi gondolkodás számára, nem is nép-szerű. Ennek ellenére ez az új télikabát, az új valóságkép, amelynek misztikája is más, mint a korábbié, a régi télikabáté. Az általam gyakorlati misztikának nevezett misztika a valószínűségek valóságán alapul, az általatok képviselt newtoni fizika valósága szerinti misztika a "valami vagy van, vagy nincs" valóságán.

Az ún. Felvilágosodás előtti ún. sötét középkorban a tudomány és a vallás egyáltalán nem voltak ellenségek. (Ez a még régebbi télikabát.) Aztán ellenségek lettek. Legújabban, 1905-től kezdődően kezdenek megint összebarátkozni.

Mindez arra a sokak által hangoztatott őrültségre hajaz, hogy valamiféle új középkor felé haladunk. Amit persze nem akar a nép, sőt hallani se akar róla, mert már nem akar még jobban felvilágosodni, túl sok már a fény.

Éljen hát és virágozzék a fejlődésbe vetett hit!

Hisz a remény hal meg utoljára.

Mert ő a gyilkos:)

2013-05-03 18:40.44

Stephen KingRŐL olvastam vagy hallottam, hogy általában misztikusakat ír, és elhittem - bár csak a Tortúrát és a Ragyogást olvastam -, mivel láttam pár King műből készült filmet, és tényleg misztikusok voltak, az én ízlésemnek túlságosan is. Nem igazán fontos számomra, hogy S.K. misztikus író-e.

Hogy a Remény rabjaiban mi a természetfeletti? Pontosan ugyanaz, ami a Pretty women-ben, vagy egy lottó főnyereményben, vagy abban a lehetőségben, hogy egy választott nagypolitikus a köz érdekét szolgálja.

Nevezhetjük gyakorlati misztikának. Amikor valami elvileg akár meg is történhetne - miért ne, hisz véletlenségből bármi megeshet -, valójában - azaz gyakorlatilag - azonban kizárt, hogy megtörténjék. Tehát (gyakorlatilag!) csak valódi csoda folytán történhet meg, következésképp misztikáról van szó...

Elvileg a Remény rabjai nem misztikus mű, hanem realista. Nem repkednek benne sárkányok. De számomra ez csak elmejáték, mert a meséknek van "realista" fajtája is, ami ugyanannyira mese, csak jobban lehet vele manipulálni...

Engem, mint látható, az elvek is csak gyakorlati szempontból érdekelnek:)

2013-05-01 15:02.26

KareszFaszi 1585 - szerintem a misztikusság sem az elitművészetben, sem a tömegművészetben nem a rejtélyest, a titokzatost jelenti, hanem mindig a természetfelettit. Minden MŰalkotás rejtélyes/titokzatos, különben nem mű-, hanem sima alkotás (amivel semmi baj), mint mondjuk egy telefonkönyv vagy egy dokumentumfilm.

Mosolybogyó 1589 - nem attól vagyunk egyéniségek, hogy letagadjuk, hogy minden ember lelke és szelleme néhány kérdésben egyformán reagál, akár a teste és a fizikája. A tűz mindenkit megéget, ha hisz benne, ha nem. A megváltó általi megérintettség alól egy ember se vonhatja ki magát, más kérdés, hogy sokan megalázó kiszolgáltatottságként reagálják le e lelki-szellemi megégetődést, és prüszkölve tagadják. Nem Rád célzok.

2013-04-28 17:57.10

Stephen King attól annyira népszerű, hogy szó szerint nép-szerű: ösztönösen képes ráhangolódni a néplélek elvárásaira. A nép lelke szeret borzongani. (Szereti emellett pl. azt is, ha erős kézzel vezetik...) Ezért fogynak eme állítólag racionális világban annyira Stephen King misztikus könyvei. A néplélekre való ráhangolódás képessége roppant sikerekhez vezethet, például nemrég, április 20-án volt a születésnapja egy másik nagy ráhangolódónak, aki még Kingnél is többre vitte.

Tán a Tortúra az egyetlen olyan S. K. alkotás, amely nem misztikus. A Remény rabjai viszont az, nagyon is, holott a sikerét pont annak köszönheti, hogy a néző közben realizmusnak látja. Nincs a nagyérdemű orrára kötve a misztikum. Ugyanakkor, úgy tűnik, az elsöprő siker kissé felkavart bizonyos elitista köröket (ne lelkesedjék már a jónép annyira a szabadulásért, lelkesedjen inkább pl. a Corleonékban lakó emberi melegségért), ezért házi feladatot adtak az alkotóknak. Ezt teljesítve a Remény rabjai írója és rendezője a Halálsoron c. filmmel megpróbáltak módosítani a shawshanki kisbolygó röppályáján. De hiába, az már addigra túlnőtt rajtuk, a film azóta is a saját útját járja. Nem csak a nyíltan misztikus másik börtönmegváltónál népszerűbb, aki pedig Tom Hanks prosztatáját is meggyógyítja, és akinek halni kell a végén, mert nem wasp, gyakorlatilag a világ összes filmjénél népszerűbb. Ami azért nem kisdolog:).

A modern ember/férfi (vesd össze a man szó kettős jelentésével és az ember szó régi magyar kettős jelentésével) úgy igényli a misztikát, hogy közben nem akar tudni róla. (Isten alakú űr tátong a lelkünkben, állította Sartre, aki persze régen egzisztált, és kijelentésére a mai felvilágosult ember csak annyit mond: sz@rt; amit viszont nem tud a mai felvilágosult ember, hogy az űr is hat...) A felvilágosult ember tudományos alapokon áll, mulat a babonás vallásokon és a spirituális háziasszonyokon. A modern férfiember saját maga előtt is eltitkolva engedi csak hatni magára a misztikát. Ez azt is jelenti, hogy nyugodtan szavaz misztikus filmre pl. az imdb-n, ha nem tudja, hogy ilyenre szavaz. Ez nem okoz zavart az énképében, megmarad a kecske is, és terem egy kis káposzta is.

Ezért lehet a Shawshank Redemption – ez az amúgy közepesnél alig valamivel jobb alkotás - minden idők legnépszerűbb filmje, és mint ilyen: zseniális alkotás.

A siker oka, már ha valakit érdekel, ez: Andy, a főhős (aki persze férfiből van) megváltó!

S mint ilyen, mindent elbír. Mármint viselni. Miközben sugárzik róla a végtelen szeretet. Másokon is segít. (Igaz, ő olyan humanista messiás, aki nem egyenesben, klasszkusan, afféle katolicista módon segítőkész, hanem modern, felvilágosult, protestáns módon).

Ez a tömegember-eszmény az elitistáknak nagyon is az ínyére van, hisz őket szolgálja és védi, mint az a másik intézmény. Materializmus és tízmilliópicikrisztus.

Méghogy Andy megváltó, hisz olyan normálisnak látszik!:) Talán azért nehéz észrevenni, mert három szűkítő tulajdonsággal rendelkezik.

E messiás

1.) fehér

2) angolszáz

3) protestáns.

A protestáns itt leginkább azt jelenti, hogy önmegsegítő. Self-made-man. Önmegváltó, ha úgy tetszik.

A megváltó-figura egyike az ún. archetípusoknak, amelyek a kollektív tudatalattiban laknak. Andy esetében az univerziális megváltó alakjának egyik modern alfajáról van szó, amit nevezhetünk WASP-megváltónak.

WASP = White Anglo-Saxon Protestant.

Bocsesz

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk