Fórum - Katyn - Vélemények (2. oldal)

1 2 3

58. TMB (2009-04-03 10:57.43)

69 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődtek a kivégzések.Szegeden (Móra Ferenc múzeum, Fekete ház)most kiállítást nyitottak az emlékére, ami egészen május 18-ig látogatható.

57. Jerryco (2008-11-25 23:37.31)

Most hoztam haza, de mega*** az anyjukat, hogy csak magyar szinkron van a lemezen, eredeti hang nélkül!!!

56. 88mm (2008-11-06 18:48.18)   - (válasz Trashfan 55. hozzászólására)

Teljesen meggyőztél.Lenyügözően irtad meg gondolataidat.Örömömre szolgált hogy egy olyan emberrel tudtam eszmecserét váltani ebben a témakörben aki 100%-ban ismeri ezt a történelmi korszakot.Köszönöm,így sok dolgot már teljesen másként látok.Minden jót,szép estét!

55. Trashfan (2008-11-06 17:34.02) - (válasz 88mm 54. hozzászólására)

Igen, eléggé képben vagyok ebben a témakörben, mind a náci mind a sztálinizmust illetően. Nos, az igaz, hogy kommunistaellenes hangulat volt a nyugati országogban. de ne feledd el, hogy Hitler ellen a nyugat Sztálinnal hajlandó lett volna szövetséget kötni, de mint mondtam, sztálin pragmatista volt. A nyugat semmit nem tudott neki felajánlani, Hitler viszont igen. Sztálin a semmi helyett a valamit választotta. Nem, Hitler Angliával békét akart alapvetően. de Churchill és kabinetje erre nem volt hajlandó, és jogosan, hiszen Hitler minden a nyugattal kötött szerződését felrúgta. TE KÖTNÉL BÉKÉT VAGY MEGÁLLAPODÁST EZZEL AZ EMBERREL, AKI EGY INTERJÚBAN KIJELENTETTE, EGY SZERZŐDÉST CSAK ADDIG TART ÉRVÉNYESNEK, AMíG HASZNOS? Ha a Szovjetunió összeomlik, akkor gyakorlatilag Hitler európa ura lett volna. Korlátlan nyersanyag, rengeteg dologban megszabadul a behozatali függőségtől, olyan messze telepíthet gyárakart, hogy angliából már nem lehet bombázni. Churchill okos volt, ő látta, hogy Hitler ellen Sztálin és az ő diktatúrája az, amely kivéreztetheti. Nem, Sztálin messze nem volt olyan fanatikus, mint Hitler. ez, ha a műveit ismered és olvastad, egyértelmű. Rideg prgmatista volt, aki ezért bármire kész volt. Sztálin ezt pragmatistaként tette, Hitkler meg az ideológiája fanatizmusával. Mi mással lehetne magyarázni, hogy az összeomlás szélén még csakazért is a Birodalmi vasúttól szerelvényeket von el, hogy zsidókat vihessen a táborokba, holott másra jobban kéne? Sztálin sem állt volna le, igaz. halála előtt is háborúra igyekezett az országot átállítani, ahogyan látszik már a moszkvai levéltárakból. Ami az atombombát illeti, Hitler maradi ember volt a háborúzás terén. Sosem látta át igazán pl a légierő erősségét és hatalmas erejét, ő a harckocsikban látta az egész háborús haditechnika csúcsát. Éppen ezért az atombombát sem volt képes racionalizűálni önmagában, és emiatt is maradtak le a német tudósok. Ellenben a harckocsifejlesztéssel pl, ami a Führer "dilije" volt. Sztálinnak presztizs okokból kellett berlin, hogy ő az, aki a "fasiszta szörnyeteg" központját elfoglalja. Anglia elfoglalása valóban akkor, '40 nyarán/őszén utópisztikus volt. Kevés szállítóeszköz, és a RAF sem volt térdrekényszerítve. Itt elkövettek egy hatalmas stratégiai hibát, miszerint egy idő után átálltak a városok bombázására, mindez csak azért, mert Göring birodalmi marsall megígérte, hogy megtorolnak minden német várost ért bombázást. No de a történelemben nincsen "mi lett volna"...

54. 88mm (2008-11-05 21:43.12)   - (válasz Trashfan 53. hozzászólására)

Köszönöm válaszod,látom otthonosan mozogsz ebben a témában.Örülök hogy egy-két dologban egyetértünk.Van azonban pár dolog amin vitatkoznék.Mint írtad két ilyen hatalom ellen ostobaság lett volna mindenféle háború.Ahogy írtam kommunista ellenes hangulat uralkodott mindkét szövetséges országban.Ehhez nem kellett volna más csak diplomáciai rugalmasság.Jó most jogosan teheted fel a kérdést hogyan ha Hitler elutasitott mindenféle diplomáciai megoldást a nyugat felé.De mint tudjuk a szovjetunió nem saját erejéből jött ki ebből a konfliktusból.Tudom ez csak fikció amit irok mert 41-ben már régen hadban áll németország Angliával.(Fr.ország addig elvérzik).De ha diplomáciával sikerült volna hatni Hitlerre kényelmesen megvárják az oroszok összeomlását,akkor sem válaltak volna akkora kockázatot vele.Egyrészt lélekszám veszteség,hadianyag veszteség.Az új területek nyersanyag kitermelése nagyon sok idő.Maximum Fr.országot ugyanugy megverik de akkor is ottmarad Anglia.Mintahogy eredetileg is megmaradt ugródeszkának amerika részére.Ráadásul a megszállt területek védelme,megtartása borzalmas erőket leköt.Legvégül mint tudjuk az egész egy brutális anyagháború volt amiből sem így sem úgy nem jöhetett volna ki németország győztesen.A másik dolog amin meglepődtem a fanatizmus.Hitler valóban az volt de Sztálin nemkülönben.Én fanatistának tarton az olyan embert aki több tízmillió katonát áldoz fel csupán azért hogy Kelet-Európát gyarmatnak tekintse.Mert valljuk be Sztálin nem szándékozott megállni csak maximum a francia határnál,de lehet ott sem.Gondolom a szövetségesek is így gondolkodhattak ezért siettek kétségbeesetten Berlin felé.Az pedig tévhit hogy a németek kifejlesztik az atombombát.Elég messze jártak még attól.Egy másik tévhit pedig az hogy megszállják angliát.Persze szép gondolat csak akkoriban ez nem volt megvalósitható.Hogyan,mivel?Nem voltak csapatszállitó vizijárművek,brit haditengerészeti fölény,luftwaffe 40%-a megsemmisül.Nem is fojtatom mert erről órákat lehetne írni.Várom válaszod te hogy vélekedsz erröl a gondolatról.Üdv,szép estét!

53. Trashfan (2008-11-05 20:27.04) - (válasz 88mm 52. hozzászólására)

Arról tudtak a nyugatiak, hogy Hitler és Sztálin megnemtámadási szerződést kötött, de hogy a titkos záradákban mi volt, és hogy volt egyáltalkán ilyen, vajmi keveset tudtak. És Kelet-Európa felosztása pontosan ebben a Molotv-Ribbentrop álltal aláírt szerződés záradékában volt. A nyugat nem üzent hadat Szovejetúniónak, mert több belátásuk volt. Ugyan is két ilyen hatalom ellen esélytelen lett volna mindenféle háború, és Lengyelországot amúgy is leírták már akkor, mikor a Vörös Hadsereg (szeptember 17) benyomult. Ekkorra a lengyelek totális vereséget szenvedtek, és háborúba lépni emiatt Sztálinnal ostobaság ltt volna. Valóban, mióta az egykori Szovjet levéltárak megnyíltak, bebizonyosodott, amivel Jodl és Keitel védekezett Nürnbergben, hogy a német támadás egy szovjet támadást előzött meg. DE! ez csak kifogás, Hitler háborút akart már nagyon régen a kommunista rendszerrel, így ez csak kifogás. Sztálin nem számított támadásra, Hitler meg kihasználta a kínálkozó meglepetést. Sztálin nem hazudott, meglepődött. Ugyan is ő pragmatikus volt, és azt hitte Hitler is az. Sztálin számára elképzelhetetlen volt, hogy Hitléer felrugja a megálapodásukat, és ezen lepődött meg Sztálin. Nem vette figyelembe Hitler fanatizmusát és kommunista és zsidógyűlöletét. Sztálin, mint ítam pragmatista volt. Tény, hogy ő is támadott volna, de ezt akkor és úgy csinálja, mikor neki a legmegfelelőbb, és nem pusztán fanatizmusból. Ezért lepte meg őt Hitler támadása, és ezért a hatalmas veszteségek.

52. 88mm (2008-11-05 19:26.16)

Végre egy film ami bemutatja a másik fél által elkövetett borzalmakat.Igaz csak egy részét,mert volt belölük bőven.Ebböl is látszik hogy a kommunista időszak alatt milyen agymosást alkalmaztak a felnövő nemzedékek tudatában.Szerencsére a kutatások fényt derítenek ezekre a dolgokra.Megdöbbentő amit most írok,de egy ilyen diktatorikus országot mint Hitler németországát csak egy mégdiktatorikusabb ország győzhetet le mint a Szovjetunió.Esetleg ha nem untatok vele senkit egy-két érdekes dolog.Ehhez az egész dologhoz hogy megtörténjen nagy segitség kellett a nyugat részéről is.Angliának és Fr.országnak kapásból hadat kellett volna üzenni a Szovjetuniónak is.Estleg ha a paktumról nem tudtak (szerintem ez nonsens)azt azért tudták hogy orosz csapatok nyomulnak be Lengyel területekre,nem segitő szándékkal.Ráadásul kommunista ellenes hangulat uralkodott akkor mindkét országban.De mint tudjuk ez nem volt érdek.Ezért volt az hogy Lengyelország hatalmas és keserves árat fizetett.Mind emberekben,értelmiségekben,kulturában,műemlékekben.Ebből a filmből a nyugati világnak is le kell vonni a konzekvenciát,hogy mit okozott a hatalmi érdekszférájuk.Azért az is egy érdekes dolog hogy a Szovjetunió megtámadásakor hogy eshetett fogságba több százezer katona a határhoz közeli területeken.Gondolom sokan kitalálják,de azért elmondom hogy össze voltak vonva egy támadáshoz a szovjet egységek.Ez sajnos nem az én fikcióm hanem lassan történetileg bizonyított tény.Azért legyünk őszinték nem volt véletlen hogy németország belement ebbe a tragikus kalandba.Ez csak idő kérdése volt.Az hogy a dokumentum filmekben azt halljuk hogy Sztálin megdöbben a támadás hírére háááát,hazudott ő már nagyobbatt is.A sors fintora hogy kapóra jött ez nekik.Megtették volna ezt ők is kivárva a megfelelő alkalmat,mint tették ezt lengyelországban.Most lehet sokan elfogultnak gondolnak,pedig nem vagyok az,sem németpárti.Egyaránt elitélem mindkét rendszert.Sokan gondolhatják hogy kapóra jött a sok emberáldozat?A szegény átlagembereknek nem Sztálinnak meg mindegy volt hisz saját maga 20 milliót végeztetett ki a saját népéből.Természetesen ezt is sokáig kozmetikázták.Ilyen szempontból Katyn neki csak egy mellék epizód volt.Most kérek bocsánatot ha ezzel a sorral esetleg lelkileg megbántottam volna valakit,esetleg személyes tragédiák emlékeit feltéptem volna.Ezzel csupán azt akartam csak bizonyitani hogy bármire képes volt ez a rendszer hogy az uralma megmaradjon.Gratulálok a film készitőinek,és köszönöm az időt amit rászántatok a véleményem olvasására.Üdv mindenkinek,szép estét!

51. Mrmacphisto (2008-11-05 15:39.21)

Esetleg, ha érdekel, itt olvashatsz egy újabb kritikát erről a filmről: [link]

50. TMB (2008-11-01 00:55.41)

Nagyszerű film. A film után magánszorgalomból is utánanéztem a dolgoknak és az egész részleteiben leírva ugyanolyan döbbenetes volt, mint maga a film. Azt mondják egyébként, hogy minden rosszban van valami jó.A Szovjetunió német megtámadása rengeteg szenvedést hozott magával, de ennek hála legalább a világ megtudta a katyni erdő titkát.

49. Keszeg (2008-10-30 19:49.38)

Maga a történelmi háttér, meg ami a filmben felvillan, és hogy ez megtörténhetett borzasztó. Döbbenetes volt látni a mészárlás nyomait. Amit azonban nagyon hiányoltam a filmből, azok az emberi érzések voltak, s főleg a családtagok részéről, mert maguk a katonák sokkal több érzelmet sugároztak felénk. Az utolsó percek fokozták a döbbenetemet. Már csak azt nem értem, hogy miért volt szükség a pulóveres részre, számomra az megintcsak egy klisének tűnt.

48. Cziki (2008-10-29 16:16.57) - (válasz Csernakakos 47. hozzászólására)

Köszi!

47. Csernakakos (2008-10-29 16:15.43)   - (válasz Cziki 46. hozzászólására)

Ma! 2008. október 29. szerda, 22:30 - DUNA TV

46. Cziki (2008-10-29 16:09.37) - (válasz Csernakakos 45. hozzászólására)

Mikor adja a Duna?

45. Csernakakos (2008-10-29 16:06.35)

Nálunk az az idióta mozi most kezdte el játszani. :O Gondolom, sokan váltanak majd érte jegyet, most, hogy a Duna leadja...

44. Keszeg (2008-10-29 14:10.35)

Megnézem..

43. Trashfan (2008-10-16 19:24.18)

Egy film, amely egy falatkát felvillant a sztálinizmus rémtetteiből. De csak egy nagyon kis falatkát. És ez a kis falatka is majd 15 ezer lengyel életébe került. A náci rémtettekről hegynyi film készül, de a sztálini rémtettekről alig-alig akar tudomást venni a világ, pedig ez a himlőhelyes grúz a világtörténelem egyik, ha nem a legnagyobb tömeggyilkosa, ha az áldozatok számát nézzük. 1939 Szemptemben 17-én Sztálin megindítja hadait a már térdrekényszerített Lengyelország ellen, hogy a Hitlerrel megkötött paktumnak eleget téve bezsebelje a zsákmány egy részét, Kelet-Lengyelországot. A Vörös Hadsereggel együtt megérkezik a SZMERS és az NKVD is, akik a hadifoglyok közt módszeres válogatás után Katyn-ban majd 15 ezer lengyel tisztet lőnek tömegsírokba. Az okok és a miértek túl hosszúak ide. A fil emléket álít ennek a mészárlásnak, bár nem tökéletes módon.

42. Sleepyx (2008-10-16 19:05.42)

a végét elszúrta ..mondjuk az egészet is..

41. Gabroca (2008-08-27 14:36.04)

Sokat szenvedtek a lengyelek a háborúban, ezt jól mutatja be a film. Mindkét irányból egyszerre. A film kicsit vontatott, de a téma nem engedi meg az amerikai stilust.

40. Legisfalk (2008-07-14 13:37.49)

Szegény lengyelek! Jó 120 esztendőn át országuk sem volt, majd a második világháború első felvonásaképpen éppen új hazájukat foglalták el a németek. És a németekkel egyetértésben a Szovjetunió, amiről sokáig egyszerűen nem volt szabad beszélni. 1990-ig ez a lényeges tény a történelemkönyvekből is kimaradt. Megtanultuk a leckét: A hitleri Németország elfoglalta Lengyelországot, aztán világhódító útra kelt és sok más ország után megtámadta a nagy Szovjetuniót is, amely végül legyőzte, és barlangjában pusztította el a fasiszta fenevadat, és felszabadította a rabigájában senyvedő népeket. Arról már nem szóltak a történelemórákon, hogy a lengyeleket speciel kétszer is. Nem csak 1945-ben, hanem már 1939-ben is, csak ezt az első felszabadítást szemérmesen elhallgatták, elkenték a marxista történetírók. Mi történt valójában? (Történelmi háttérfestés következik, akit nem érdekel, az ne olvassa el a következő részt.) 1939 augusztusában Hitler és Sztálin titokban megegyeztek Kelet-Európa felosztásáról. Többek között az alig két évtizeddel korábban, 1918-ban újra megalakult Lengyelországot is két részre osztották, keleti fele a Szovjetunióé, nyugati fele Németországé lett. Zsebében ezzel a megállapodással Hitler pár nappal később, 1939 szeptember 1-én meg is támadta Lengyelországot, és ezzel kezdetét vette a második világháború. A német hadak hetek alatt legyőzték a lengyel hadsereget, és miután az összeomlott, Sztálin is megindította kelet felől a szovjet hadakat, hogy azok elfoglalják a kialkudott területeket és ezzel betetőzzék a lengyelek tragédiáját. Sok tízezer lengyel katona került német és szovjet fogságba. Ezeket aztán idővel leszerelték és hazaengedték mindkét oldalon, de a szovjet fogságból valahogy kevesebben tértek haza. A tisztek közül szinte senki. Mi történt velük? Meggyilkolták őket. 1940 tavaszán zömüket Oroszországba, egy Szmolenszk közeli, Katyn nevű falu erdeibe vitték, majd agyonlőtték őket. Az NKVD (szovjet titkosrendőrség, a KGB előde) dokumentumai szerint összesen 14 787 személyt. A halottakat jeltelen tömegsírokba földelték el. A titkos műveletet maga Sztálin hagyta jóvá. Hogy miért? Mert ezek a művelt és hazaszerető férfiak útjában voltak a kommunista Szovjetunió hódító törekvéseinek. Így hát a lengyel tisztek nyomtalanul eltűntek, családtagjaik pedig nem tudhatták, hogy már hiába várják őket haza... 1941 nyarán aztán a németek megtámadták a Szovjetuniót és a lengyel tisztek maradványait rejtő rögök fölött német katonák jártak. A tömegsírokat 1943-ban fedezték fel, és a Vöröskereszt képviselőinek jelenlétében exhumálták az oszlásnak indult tetemek ezreit. Bebizonyosodott, hogy az 1939-ben szovjet fogságba esett lengyel tisztek földi maradványait találták meg, és a tömegsírok fölött azóta kinőtt facsemeték életkora bizonyította azt is, hogy a kivégzéseket még 1940-ben, tehát a szovjet uralom alatt hajtották végre. A németek nyilvánosságra hozták a felfedezést, és felhasználták azt szovjetellenes propagandájukhoz. De a háborút elvesztették, és 1945-re Kelet-Európa, és így Lengyelország is ismét szovjet megszállás alá került. A katyn-i mészárlás tényét persze már nem lehetett a szőnyeg alá söpörni, ezért a szovjetek szemrebbenés nélkül azt hazudták, hogy az a német nácik műve volt, sőt, nagy hangon hirdették a hitlerista fasiszta bandák gaztetteként, amit a jóságos Szovjetunióra akartak fogni a gaz náciak. Aki pedig nyikkani mert, hogy elvtársak, hát ez kérem nem igaz, azt elhallgattatták, eltüntették, akárcsak egykor a tiszteket. Csak a szovjet megszállás végével, 1989 után kerülhetett ismét nyilvánosságra az igazság. (Egyébként egészen eddig a szovjet vezetés azt is tagadta, hogy Hitler és Sztálin a háború előtt megegyeztek volna a térség felosztásáról.) A film ennek a tragédiának, a lengyel tisztek, és talán az egész lengyel nép sorsának állít emléket. És aki ennek tudatában ül le megnézni, az bizonyára csalódni fog, mert az utolsó 10-15 percig a Katyn szétszórt, vontatott, homályos, zavaros, lehangoló, semmilyen. Nincsenek benne megkapó karakterek, nem látunk látványos képsorokat, keserű a zene, fakók a színek, de a háborúból sem észlelhető sok, csak hol ez, hol az a megszálló harsogja a maga igazát a fásultan vergődő szereplők feje fölött. Azt hiszem, szándékos ez az ábrázolásmód. Idegen hatalmaknak meg a pribékjeiknek reménytelenül kiszolgáltatva nem sokat tehet az ember, csak néma kétségbeeséssel várja, hogy vége legyen, vége, mielőtt választania kell holtak és élők, legyilkoltak és gyilkosok között. Nem csoda, ha a néző meg azt várja, hogy bár a filmnek lenne már vége... De az utolsó képsorok meghozzák az áttörést. A napló egyszer csak véget ér. Az erdő homályában komor embertelenséggel pöfög egy bulldózer, a gödrök már készen állnak. Spárga a nyakba és a csuklóra. Van, akit a fák alatt lőnek agyon, másokat a pincében. Megcsillan némi fény a cementpadlót borító vértócsán, ahogyan egy NKVD-s ráloccsant egy vödör vizet. Aztán elnyel mindent a sötétség... Kemény.

39. Fireman69 (2008-06-18 15:15.04)

Andrzej Wajda rendezte történelmi dráma,mely a lengyelek nemzeti tragédiájának, súlyos mementójaként fogható fel.Személyes indíttatása is volt,hogy felhívja a világ figyelmét,mi történt akkor,hisz édesapja is ott vesztette életét. 1940 április havában, a megszálló oroszok által a katyni erdőben elkövetett szörnyű mészárlás és hozzátartozóinak szomorú elbeszélése ez.Közel húszezer tisztet, civilt lőttek fejbe és temettek tömegsírba,melyet a sztálini propaganda gépezete,a nácik számlájaként szeretett volna feltüntetni. A sokáig tagadott történtekre, a 90-es években végzett kutatások adtak végérvényes választ,felfedve a valós események adta igazság karcos és nyersen ható tényeit. A szereplőkkel nem fogunk azonosulni,hisz a történetet külső szemlélőként figyelve tapasztaljuk meg, sanyarú sorsuk adta helyzetek szövevényét.Mindig egy újabb alakot húz be a cselekmény középpontjába,melyek a végkifejlet szőttesében adnak egy teljes képet,találkozva a sorsok és halál mezején... A mozi tökéletes nyelvezetű,nem igér többet,mint amennyit ad.Pusztán a valós tényeken alapuló dramaturgia,felvázolva a remény és kilátástalanság felfokozott állapotát,téve mindezt a maga vájta mederben lassan hömpölygő víz sodrásának erejével.Itt bizony nem a kimunkált, már unalomig csiszolt sztereotíp jellemrajzok és fordulatok adta kelléktárral találkozhatunk,hanem valós értékkel és a kiszolgáltatottságot sugalló mély érzések homokkövén ücsörögve lehetünk szemtanúi, egy mindent elsöprő és megsemmisítő diktatórikus hatalom aljasságának. A fasiszta német rezsim mellett,az oroszok kegyetlenségei és minden humanitást nélkülöző módszereik, legalább akkora súllyal bírnak,sokakban téves fényképalbumként rögzülve a hős vörös hadsereg akkori csillagáról és dicsfényéről.Ártatlan emberek kiontott vérétől is iszamosak voltak azok a csizmák,rengetegen hullottak a szovjet katonák szuronyai és golyói által,akik jobb sorsra és szebb életre lettek volna érdemesek. Egy ilyen,vagy ehhez hasonló szörnyű rémtett a világ minden részén súlyosan elitélendő,történjék Lengyelországban,Darfurban,esetleg Burmában... Milyen érdekes,hogy mindenki Istenért kiált az utolsó perceiben..Vajon ilyenkor hol van,miért enged ilyen mocskos dolgokat,...ha létezik? Záró képeinek nyomorúságos eszenciáját magamba szívva indultam haza,belém égetve minden keserűségét és a történelem oly igazságtalan valóját...

38. Davwid (2008-06-07 21:03.34) - (válasz Cziki 37. hozzászólására)

A kivétel erősíti a szabályt ;)

37. Cziki (2008-06-07 19:10.15) - (válasz Davwid 36. hozzászólására)

Szerintem ne kapkodd el ezt a barbárságot! Gondolj az orosz, vagy a szovjet irodalomra, zenére képzőművészetre, no és a zseniális filmművészetükre. Nem hinném, hogy Tarkovszkij barbár volna.

36. Davwid (2008-06-07 18:59.34)

Nehéz ezután bármit is írni. Nagyon jó, hogy végre a másik oldal kegyetlenségeiről is forgatnak filmet mert bizony az oroszok is barbárok voltak ( most is azok ) Kb. a 80.-ik percig pár ember tragédiája, totális szovjet agymosás és hatalmas ugrálások az évszámok között, semmi se utal a háborúra vagy a kegyetlen mészárlásra. Van egy-két nagyon jó kép. ( Pl amikor a katonakönyv megszakad és az üres lapokat lapozza a szél ) Az utolsó 15 percben szembesülhetünk a népírtással.Ha nincs ez az utolsó negyed óra akkor teljesen felesleges lett volna elkészíteni ezt a filmet !

35. Cziki (2008-06-03 23:27.12) - (válasz Sebestyén Ákos 34. hozzászólására)

Kitől? Kire gondolsz? A Mestertől a Rendezőről és filmjéről?

34. Sebestyén Ákos (2008-06-03 17:03.26)

Többet vártam!!!!

33. Efrijefeg (2008-05-24 23:15.26)

Hát! Hogy ez nekem nagyon tetszik-e? Ez csak egy kis önreklám:)

32. Cziki (2008-05-24 11:05.25) - (válasz Efrijefeg 31. hozzászólására)

[link] Ez nagyon tetszik Neked! Nem rossz!

31. Efrijefeg (2008-05-23 14:53.39)

[link]

30. Cziki (2008-05-23 13:46.14) - (válasz Kthulu 15. hozzászólására)

Közép-Kárpátia filmművészetében többször előfordult, hogy egyfajta átjárhatóságot lehetett megtenni a "barak" (nincs helyesírási hiba, talán)a kor mindenféle művészeti ágai között. Miért írom e gondolatot? A cseh, lengyel, magyar filmes szakma világában egymásnak ajánlottak színészeket a rendezők, nem politikai, hanem kizárólag szakmai, ráérzési szempontok alapján.( most így gondolom) A vidám barakban, sok csillagos55555ötös született.

29. Cziki (2008-05-23 12:55.23) - (válasz Kthulu 15. hozzászólására)

Ok!

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Filmbetrachtexpe.., 2024-02-06 22:55	88 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Katyn adatlap

Eredeti cím: Katyn

Évszám: 2007

Rendezte: Andrzej Wajda

Szereplők: Artur Zmijewski, Maja Ostaszewska, Andrzej Chyra, Danuta Stenka, Jan Englert...

További információk

Szereplők fórumai

- Andrzej Wajda - Vélemények

- Krzysztof Penderecki - Vélemények

- Artur Zmijewski - Vélemények

- Maja Komorowska - Vélemények