Fórum - Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? - (123. oldal)

elejére ... 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 ... végére

5578. Mtta (2008-09-02 20:01.10)

Na megyek fürdeni, pár perc és itt vagyok.

5577. Mtta (2008-09-02 19:58.42)   - (válasz Az utolso szamuráj 5575. hozzászólására)

Nincs maradéktalanul jó ember, soha nem is volt. A sötét oldal mindekiben megvan, különböző mértékben és mindenki különböző mértékben tudja/akarja kordában tartani.

5576. Mtta (2008-09-02 19:56.58)   - (válasz Az utolso szamuráj 5573. hozzászólására)

Részben létező tulajdonságok. Nagyrészt valóban az önzés dominál, de mint azt az előző hozzászólásomban mondtam, kivételek mindig vannak. Még az általam mélyen tisztelt shaolin papok, sem teljesen önzetlenek, mert őket is jó érzéssel tölti el az, hogy segítenek, mellesleg erre nevelték őket. Részben létező, máshogy nem tudom kifejezni.

5575. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:56.16)   - (válasz Leeandra 5572. hozzászólására)

Azért ez keverése a dolognak.Nem azért csinálom,hogy jóérzésem legyen,mert a lustaság is énközpontú erény,édes a semmittevés nemdebár.Hanem inkább azért,hogy kin segitek,nos,neki legyen jobb. Lassan ott tartunk ám,nincs jóember)))

5574. Whyteangel (2008-09-02 19:55.57)   - (válasz Mtta 5561. hozzászólására)

Én is így gondolom...nagy részt önsajnálat.

5573. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:54.09)   - (válasz Mtta 5571. hozzászólására)

Ezek szerint az emberi dolgok nagy része,melyre egy egyén annyira büszke,mely esetleg jellemzi,hiú önámitás,nem létező tulajdonság?

5572. Leeandra (2008-09-02 19:53.20)   - (válasz Az utolso szamuráj 5569. hozzászólására)

De nem tölt el jó érzéssel, ha segítettél önzetlenül????(tehát Neked is jó az valahol)

5571. Mtta (2008-09-02 19:52.29)   - (válasz Az utolso szamuráj 5566. hozzászólására)

Igen kivételek vannak de alapvetően az önzés a domináns.

5570. Leeandra (2008-09-02 19:52.11)   - (válasz Henkee 5559. hozzászólására)

Nem feltétlenül kell más idősikkal rendelkeznie egy másik dimenziónak. És egyszerre végtelen számúban létezel. És nem előző, meg következő életekről van szó. Nem vagyok amúgy totál kiképezve, ez csak a saját egyköbcentis nyílegyenesem szüleménye, úgyhogy nyugodtan lehet baromság is, csak nekem így logikus.

5569. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:50.43)   - (válasz Leeandra 5565. hozzászólására)

Azért az önzetlen segitség inkább arra jó,hogy másnak örömet adjunk,és ne én érezzem magam kingnek,mert attól nekem jó...már szerintem.

5568. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:49.18)   - (válasz AvaEmma 5564. hozzászólására)

Ha igy gondolod,fejtsd ki légyszives.

5567. Leeandra (2008-09-02 19:49.09)   - (válasz Mtta 5563. hozzászólására)

Ezen a véleményen vagyok én is. Jót is azért teszünk, mert szeretünk jót tenni, tehát jó nekünk, még akkor is, ha esetleg ezáltal valami veszteség ér. Ami nem jó valakinek, azt úgysem teszi meg.

5566. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:48.52)   - (válasz Mtta 5563. hozzászólására)

Azért nem titkolom,néha vannak nagy pillanataim,mikor épp nem magamról van szó))És most nem a szexről beszélek,természetesen.

5565. Leeandra (2008-09-02 19:47.22)   - (válasz Az utolso szamuráj 5560. hozzászólására)

Minden dolog énközpontú. Ha segítünk, úgymond önzetlenül, az is. Ez is az. Azért szomorkodik valaki, mert már nem lehet az illetővel. Aki meghalt, azon már nem sok sajnálni való van. Természetesen vannak szomorú dolgok, például, hogy nem láthatja egy valaki felnőni az unokáit, de nagyrészt mégsem ezért sír az, aki siratja. Hanem mert neki hiányzik. Egyébként nagyon kemény kérdés ez.

5564. AvaEmma (2008-09-02 19:47.16)   - (válasz Az utolso szamuráj 5560. hozzászólására)

Ez nem lökött kérdés!!!Annál sokkal komolyabb, mélyebb, fájdalmasabb........

5563. Mtta (2008-09-02 19:44.32)   - (válasz Az utolso szamuráj 5562. hozzászólására)

De az. Csakhogy az ember alapvetően önző lény és állíthat bárki bármit ez így van és így lesz mindig is. Önzők vagyunk ez van.

5562. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:41.46)   - (válasz Mtta 5561. hozzászólására)

Fura,én is hasonlóra jutottam.Viszont ez igencsak énközpontú dolog,kissé önző viselkedés,nem?

5561. Mtta (2008-09-02 19:35.17)   - (válasz Az utolso szamuráj 5560. hozzászólására)

Véleményem szerint inkább azt, hogy nem találkozhatunk már vele többé, azt hogy hiányzik és, hogy nélküle üresebb az élet. Tehát inkább magunkat, átéltem már ilyet, nem egyszer szóval, szerintem igazából az önsajnálat és egy leheletnyi abból, hogy őt is sajnáljuk. Tehát semmiképp nem az összegzése, nagyobb rész az önsajnálat.

5560. Az utolso szamuráj (2008-09-02 19:31.30)

Van egy lökött kérdésem.Nem a dimenziókkal kapcsolatos. Mikor valaki meghal,akit szerettünk,kit siratunk igazából?Magunkat önsajnálat miatt,vagy az ő emlékét,úgy nagyjából az ő személyét? Jó lenne hinnem,hogy nem kapok olyan választ,ezek összegzését))

5559. Henkee (2008-09-02 19:00.31)   - (válasz Leeandra 5545. hozzászólására)

De várj, ne keverjük az idősíkokat és a dimenziókat. A párhuzamos idősíkok a végtelen hosszúságú Mindenségnek a részei; de a párhuzamos dimenziók már külön idősíkot képeznek. És mi van a nem párhuzamos dimenziókkal? Az mind egy-egy új, különleges világ lehet. És a lélek tud közlekedni a dimenziók között? lehetséges, hogy én előző életemben egy másik dimenzióban éltem, és onnan származó emlékképek törnek néha felszínre az álmaimban, vagy a Te álmaidban, vagy akárkiében?

5558. Variocsana (2008-09-02 17:32.16)   - (válasz Master laster 5554. hozzászólására)

Nem hülyeség, amit írtál, legalábbis én kapisgálom a dolgot... Kb. ilyen az az elképzelés is (csak nem találom azt a részt a könyveimben), amikor azt a hasonlatot használják a világra, hogy az olyan, mint egy vizes háló. Mindegyik vízcseppben tükröződik az összes többi... Volt egy tornyos is, de az valszeg kölcsönben van... Egyszer láttam a Spektrumon egy műsort, amiben az ősrobbanásról is szó volt... Egy-két tudós kitalált egy új elképzelést: szerintük két párhuzamos dimenzió összeütközött és az volt az ősrobbanás, és ezen a 3 dimenzión belül is van még 7 legalább... De hogy mi volt előtte... Az előző világ. :) Végtelen számú világ pusztul el és keletkezik... És akkor még nem is nagyon említettük az antianyagot, Higgs-bozont, a három gúnát és hasonlókat... :)

5557. Variocsana (2008-09-02 17:20.21)   - (válasz Master laster 5555. hozzászólására)

Az egyik Simpson család is így kezdődött. :D

5556. ZZ_Maxx Kisért a múlt. (2008-09-02 16:09.04)

Nem hiszem, hogy ha tudnánk hogy mi hogy van; de tényleg mindent akkor jó lenne. Nagyon jó hogy valaki sokat valaki keveset mások semmit se tudnak dolgokról.

5555. Master laster (2008-09-02 14:55.40)

Volt egyszer még a hatvanas években egy 5 perces rajzfilm. Egy valaki áll a konyhában és serpenyőben tükörtojást süt.A kép lassan távolodik, a szoba, a ház, város, a föld, naprendszer, galaktika, galaxishalmazok, távolabb, még távolabb, az egész egy rotyogássá alakult, ami még tovább távolodva egy serpenyőben sülő tükörtojássá állt össze. Talán a világ is igy működik?

5554. Master laster (2008-09-02 14:51.13)   - (válasz Variocsana 5553. hozzászólására)

Számomra van egy alapszabály: atomfizikusokkal és matematikusokkal nem vitatkozom. Sajnos a tört értékű dimenzió már túlmegy a felfogóképesség határán, bizonyára matematikai módon le lehet irni, de mint valóságot elképzelni is nehéz. Nem hiszem, hogy ezek a dolgok a mi életünkben megfejtésre kerülnének. A Nagy Pukkanás előtt mi volt? Ez megint meredek dolog. A világunk összes tartozéka egy nulla méretű helyre összepréselve. Saját tere és ideje feltehetően nem volt, a nulla kiterjedésű tér elég szűkös hely. Egy ilyen helyen nem sok minden történhetett, feltehetőleg semmi, tehát az időnek sincs szerepe a dologban. Csak egy tér és időnélküli állandó dolog, ahol semmi sem történik mert nem történhet, mitől gondolja meg magát és pukkan fel? Csak valami külső behatás lehetséges, akkor viszont valaminek kellett még lennie rajta kivül. El tudom képzelni, hogy egy egy ilyen univerzum csak része egy sokkal kiterjedtebb multiverzumnak és ebben az esetben már elképzelhető valami külső hatás a szinguláris univerzumcsirára. Csekély tudásomból annyira futja, hogy nem maga az univerzum "robbant" fel, hanem a dimenziók nyiltak ki, igy lehetővé téve a végtelen tömegű és sűrűségű -ha lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni- ős miskulencia szétterjedését és folyamatos fejlődését az elemi részektől kezdve az élővilágig. Amugy szerény elképzelésem szerint a számunkra érzékelhető világ egy mondjuk 4 térdimenziós szupergömb határoló felületeként egy véges de határtalan, önmagába záródó 3 dimenziós tér. A dimenziókat lecsökkentve magyarázva, mint ahogy a 3 dimenziós gömb, mondjuk egy felfúvódó lufi felületén élő 2 dimenziós lények is ugy érzékelnék, világuk egy véges méretű de mégis határtalan sik, ami egy számukra megmagyarázhatatlan és érthetetlen plusz 1 dimenziós valami, a gömb felszine. Ha ez a pusztán általam kiötölt gondolat valóságos lenne, akkor Világegyetemünk igazi középpontja az általunk érzékelhetetlen négy térdimenziós szupergömb középpontja lenne, aminek a felszine a mi 3 dimenziós világunk. Az egészet talán egy viz alatti, mélyről felemelkedő és egyre növekbő buborékhoz hasonlitanám.A mi általunk ismert világ a buborék határoló felszine. Ez megmagyarázna néhány para dolgot, mondjuk kellő energia befektetésével át lehet törni a dimenzióhatárt és a több, de minimum 4 térdimenziós szupergömb belsejébe hatolni, talán az igazi világ is ott van. Ez tisztán spekuláció volt, számomra logikusan hangzik, de semmiféle matematika nem támasztja alá. Ha hülyeségeket irtam, elnézést. Ha értitek, akkor jó nektek, én csak kigondoltam, de valójában én sem értem.

5553. Variocsana (2008-09-02 13:20.57)   - (válasz Master laster 5552. hozzászólására)

És ha úgy mondom, hogy síkok, nem dimenziók? A fizikai sík az anyag. Az éteri az életerő síkja (tudod, chi a harcművészetekben), a mentális és az asztrális a különböző gondolatok és érzések síkja, a spirituális pedig az olyanság, ahonnan minden kiindul és visszatér. A gondolatok nem anyagiak, de vannak, ugyanígy az érzések, érzelmek, tehát ebben a "3d" világunkban vannak, mert tapasztaljuk őket. Közben megtaláltam azt a részletet, amit a múltkor említettem: "Úgy tudjuk, hogy a fizikai jelenségek a háromdimenziós tér és az egydimenziós idő, vagy a modernebb megfogalmazásban a négydimenziós téridő kereteiben zajlanak. [...] Matematikai értelemben a tér összefüggő ponthalmaz. két tér dimenzióinak száma akkor azonos, ha a két ponthalmaz egymásba kölcsönösen leképezhető úgy, hogy a szomszédos pontok továbbra is szomszédosak maradnak. Ha ez az úgynevezett topologikus leképezés nem lehetséges mindkét irányban, akkor a két tér dimenzióinak száma nem azonos. Matematikai értelemben lehet definiálni például olyan ponthalmazt, amely több mint 2, de kevesebb, mint 3 dimenziós. Bizonyos megfontolások alapján nem zárható ki, hogy a tér, amiben élünk, 3 dimenzió helyett mindössze 2,9999995 dimenziós, és ezért egy tömegpont vagy elektromos töltés gravitációs, illetve villamos erőtere a tőle mért távolság függvényében nem a -2, hanem csupán a -1,9999995 hatvány szerint csökken. Ezt a meglepő hipotézist két fontos tény is alátámasztani látszik. Az egyik az, hogy ilyen térben a Merkúr bolygó pályamozgási rendellenessége pontosabban megmagyarázható. A másik pedig az, hogy a kvantumelektrodinamika bizonyos egyenleteinél divergens integrálok lépnek fel, és ebből elvileg végtelen energiaszintek adódnak, amely utóbbi kellemetlenséget egy renormálásnak nevezett matematikai trükkel szokták eltüntetni oly módon, hogy a végtelen értékű tagokat az egyenletekben egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Joseph Norwood szerint azonban egy sántító elmélet logikátlan matematikai módszerekkel való javítgatása, kozmetikázása nem mondható tudományosan korrekt eljárásnak. Nos, 0,0000005 dimenzióval szerényebb térben számolva a renormálási probléma megszűnik, és az így adódó eredmények jól egyeznek a kísérleti adatokkal. [...] Az univerzum ősrobbanás előtti, egylényegű aviaktaállapotában az is kétséges, szabad-e egyáltalán térről és időről beszélni...

5552. Master laster (2008-09-02 01:52.14)   - (válasz Variocsana 5549. hozzászólására)

A newtoni léptékű fizikai világunk teljesen egyértelmúen 3 térdimenziós, ez bizonyitott dolog, különben nem volnának lehetségesek a stabil keringési pályák. Hogy a kvantummechanika világában még mik rejtőzkődnek azt pontosan senki sem tudja, valamint, hogy einsteini léptékben a 3 dimenziós tér hova és miként görbül, az sem egészen tiszta. De szellemi meg asztrális meg efféle dimenziók, az nagyon elrugaszkodott elképzelés. Persze attól még létezhet, hiszen olyan sok mindent nem tudunk a világról.De ha van is, az nem képezi részét a mi 3 térdimenziós világunknak. Esetleg egy MÁSIK szomszédos dimenziórendszer lehet. Én igy vélem, de lehet, hogy nincs igazam. Sajna nem vagyok matematikus-fizikus, csak filozofálgatok pénzkeresés helyett.

5551. Cziki (2008-09-01 21:55.11)   - (válasz Szürke Sólyom 5529. hozzászólására)

Krúdy írja, egy német álmoskönyvre hivatkozva, melynek szerzője természetesen ismeretlen (lipcsei kiadás) "... ámde álommagyarázatai oly csábítóak és indokoltak, mintha egy mai korabeli Freud professzor jegyezte volna megfigyeléseit." 1919. Tél

5550. Cziki (2008-09-01 21:40.49)

Krúdy Gyula: Álmoskönyv

5549. Variocsana (2008-09-01 18:24.06)   - (válasz Szürke Sólyom 5546. hozzászólására)

Nem keresem meg a könyvemben pontosan azt a részt, de úgy olvastam, hogy a mi 3d-s világunk nem 100%-osan 3d. Azonkívül a több dimenziót (a párhuzamosokon kívül) a fizikai, éteri, asztrális, mentális és spirituális síkra szokták érteni (van amelyikből van alsó és felső), de ezek mind egyszerre léteznek egy helyen, csak a tudatosságunk nem figyel mindre egyformán.

elejére ... 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 ... végére