Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A csendes amerikai - Film Mánia, 12:20 |
Őrült, gazdag és halálos - Paramount Network, 12:25 |
Nyomoz a páros - Váratlan fordulat - Film4, 12:35 |
Rakoncátlan célpont - Film Café, 12:55 |
Megjött Apuci - Moziverzum, 13:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
John Larroquette (77) |
Christina Applegate (53) |
Joel Kinnaman (45) |
Billy Burke (58) |
Jill Hennessy (55) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Tanmesék a szexről |
Chris Terrio |
8180. Margaréta (2010-04-17 21:24.18) |
Érdekelt, vajon mi lehet ez a vers, több fordításban is megtaláltam. Mivel románul nem tudok, fogalmam sincs, melyik áll közelebb az eredetihez. Hát... eléggé más a két szöveg, de tagadhatatlanul szép költemény. |
8179. Margaréta (2010-04-17 21:19.32) - (válasz Paige13 8172. hozzászólására) |
MI A SZERELEM?
Mi a szerelem? Folytonos Keserves szenvedés; Amely ezer könyűt iszik S ez még neki kevés. Minden szó, amit csak Ő mond, Megmarad lelkedben, Hogy többé el ne felejthesd Soha életedben. Hogyha a küszöbön rád vár Szerelemtől égve S mikor jössz karjaiba zár Ezer csókot kérve, S szived dobog, nem látsz semmit, Sem földet, sem eget; S mindezt egy kis szó teszi csak, Hogy ő téged szeret. Kísért heteken át téged Kedvesed járása, Kezének egy szorítása, Egy szempillantása. Követnek a hold és a nap S tündöklő csillagok, S reád az ő sugár fényük Éjjel-nappal ragyog. Elhatározta a végzet Azt már réges-régen: Hogy a vágy nyomon kövessen Át a mindenségen. (1895) Szőcs Géza fordítása |
8178. Margaréta (2010-04-17 21:16.28) - (válasz Paige13 8172. hozzászólására) |
Mi a szerelem?
Mi a szerelem? Alkalom A hosszú szenvedésre; Bár tenger kínja, vágya nyom, Nem elég neki mégse. Futó tekintet, úgy lehet, Amely rabságba ejtett, De úgy betölti életed, Hogy már el nem felejted. És rostokolsz a sarkokon, Az árnyban meghúzódva, S csak egy kérdésed van: vajon Ma láthatod-e újra? Nincs ég se, föld se már, s bolond Szíved szorongva hordod; Hiszed, mit félig súgva mond, Eldönti majd a sorsod. Hetekre dús emlékezet, Egyetlen lassú lépte, Hogy biztatón fogott kezet És szeme rebbenése. Üldöz fényével untalan, Mint nap s a hold az égen; Nappal mindig nyomodba' van S éjed övé egészen. Mert végzet, hogy e drága kínt Magaddal hordd, a szívben, S hogy úgy öleljen át, amint Hínár ölel a vízben. Eminescu |
8177. Paige13 (2010-04-17 17:51.04) - (válasz Szabolcs315 8175. hozzászólására) |
Ugye, tok jo :)) |
8176. Szabolcs315 (2010-04-17 17:38.46) - (válasz Vervunhive 8174. hozzászólására) |
Ez is.)) |
8175. Szabolcs315 (2010-04-17 17:38.17) - (válasz Paige13 8172. hozzászólására) |
Engem nagyon megfogott ez a vers.:) |
8174. Vervunhive (2010-04-17 13:38.31) |
Vervunhive: Gólya
Láttam ma egy gólyát, csőrében vitt egy pólyát. Tényleg ő hozza a skacokat, vagy én kortyoltam nagyokat? |
8173. Vervunhive (2010-04-17 13:33.23) - (válasz Paige13 8172. hozzászólására) |
Az eleje jó, de a vége valahogy nem jött be. |
8172. Paige13 (2010-04-17 12:49.55) |
Nekem ez a uj kedvenc.
Ce e amorul? Ce e amorul? E un lung Prilej pentru durere, Căci mii de lacrimi nu-i ajung Şi tot mai multe cere. De-un semn în treacăt de la ea El sufletul ţi-l leagă, Încât să n-o mai poţi uita Viaţa ta întreagă. Dar încă de te-aşteaptă-n prag În umbră de unghere, De se-ntâlneşte drag cu drag Cum inima ta cere: Dispar şi ceruri şi pământ Şi pieptul tău se bate, Şi totu-atârnă de-un cuvânt Şoptit pe jumătate. Te urmăreşte săptămâni Un pas făcut alene, O dulce strângere de mâini, Un tremurat de gene. Te urmăresc luminători Ca soarele şi luna, Şi peste zi de-atâtea ori Şi noaptea totdeauna. Căci scris a fost ca viaţa ta De doru-i să nu-ncapă, Căci te-a cuprins asemenea Lianelor din apă. |
8171. Zsoka47 (2010-04-17 10:52.05) |
Zelk Zoltán
Hóvirágok, ibolyák ,, Jó reggelt, Nap, ég, hegyek, aludtunk egy éven át.." Így köszönnek a kibújó hóvirágok, ibolyák. ,, Jó reggelt, szél, fellegek, jó reggelt, te szép világ!" Bólogat a kék ibolya, nevetgél a hóvirág. ,,Jó reggelt, fa, kis bogár, mikor hajt rügyet az ág? Mikor lesz az ágon levél, levelek közt száz virág?" ,,Jó reggelt, virágszedők, Örül, aki minket lát.." Jő a tavasz, hirdetik a Hóvirágok, ibolyák. |
8170. Zsoka47 (2010-04-17 10:49.21) |
Végh György:
Virághozó április Elmúlt a tél, itt a tavasz, minden bokor újra éled, a földből a virágokat előhúzzák a tündérek. Április is segít nekik, megáll minden kicsi fánál- virágot tűz mindenhová: tavasz van ott, merre járt már. Virágot hint a friss szélbe, száll a színek zivatarja- s merre elmegy, a kopár föld virágoktól tarkabarka. |
8169. Zsoka47 (2010-04-16 14:49.18) - (válasz Emylio 8167. hozzászólására) |
Nálunk még mindig süt a nap, bár lehet, hogy a vodka után már nálad is forróság van.
:D |
8168. Steka10 (2010-04-16 14:34.04) |
József Attila : mint oroszlán
mint oroszlán, ki ketrecében bömböl az öreg bácsi kerti útat döngöl |
8167. Emylio (2010-04-16 14:24.26) |
Birka mellé liter vodka,
ahogy a sok orosz szokta. Bendőm ezért igen hálás, leszarva az időjárás. |
8166. Emylio (2010-04-16 13:16.10) |
Ismét zuhog, kedvem bús,
jólesik a birkahús. |
8165. Emylio (2010-04-16 11:45.15) |
Bográcsomban fő a birka,
bégetett, míg torka birta. Ma délben már ő a menü, a birkaélet sem csak derü. |
8164. KareszFaszi (2010-04-16 10:44.58) - (válasz Szeker 8163. hozzászólására) |
http://www.youtube.com/watch?v=C4bb_6MmgZo
A Kaláka zenekar is feldolgozta - nagyon jó lett, de nem találom sehol... |
8163. Szeker (2010-04-16 10:07.28) |
A legszebb vers amit valaha hallottam,angolul lenne az igazi,de Babits fordítása nagyszerű:
POE EDGAR: LEE ANNÁCSKA Sok-sok hosszú esztendeje már tengerpart bús mezején élt egy kis lány - ismerhetitek Lee Annácska nevén s csak azzal a gondolattal élt, hogy szeret s szeretem én. Gyermek volt s gyermek voltam én Lee Annácska meg én De Szerelmünk több volt mint szerelem tengerpart bús mezején Irigyeltek még az angyalok is fenn a felhők tetején. S ez lett oka, hogy, sok éve már, tengerpart bús mezején felhők közül jött egy csúnya szél s meghűlt Annácska, szegény; s elvitték úri rokonai s egyedül maradtam én: koporsóba csukták el őt tengerpart bús mezején. Irigyeltek az égi angyalok, hogy boldogabb ő meg én az lett oka (mind jól tudjuk ezt tengerpart bús mezején) hogy jött felhőből éjjel a szél s meghűlt s meghalt a szegény. De szerelmünk több volt mint soké, ki nagyobb mint ő meg én, okosabb mint ő meg én s sem az angyalok a felhők felett, sem az ördögök tenger fenekén nem tehetik hogy, szívtől a szív, elváljunk, ő meg én. Mert ha kel a hold, nekem álmokat hord, Annácska küldi felém; s csillag ha ragyog, már véle vagyok. Annácska szemét lesem én; s így az éj idején veled éldelek én, jegyesem, szívem élete, szép kicsikém, melletted a sír fenekén, tengerpart bús mezején. |
8162. Emylio (2010-04-16 10:04.53) - (válasz Margaréta 8161. hozzászólására) |
Szebb jövőt!:) |
8161. Margaréta (2010-04-16 10:03.50) - (válasz Emylio 8160. hozzászólására) |
Nem tehetek egyebet, jobb időket kívánok! |
8160. Emylio (2010-04-16 10:02.36) - (válasz Margaréta 8159. hozzászólására) |
Itt sajna egész héten borult, esős idő van meg elég hűvös is van. De a péntek tényleg kicsit dob a hangulaton. Fény az alagút végén.:) |
8159. Margaréta (2010-04-16 09:59.29) - (válasz Emylio 8158. hozzászólására) |
Ne félj, ami késik, nem múlik. Kaptunk errefelé is vizet, jeget, ahogy kell. De most, hogy besüt a tanterem ablakán a napsugár, mindezt elfelejtettem. (Sajna a munkakedvem is elszállt, de nemsokára hétvége, ujjé!) |
8158. Emylio (2010-04-16 09:56.16) - (válasz Margaréta 8157. hozzászólására) |
E tájon a nap nem süt,
szürkeség csak mindenütt. Ép testemben, ép, hogy élek, nem lesz tavasz attól félek. |
8157. Margaréta (2010-04-16 09:52.37) |
Tavaszanyó végre beköszöntött
Bús ábrázatunkra széles mosolyt öntött. Árad a napsugár, melegszik a lélek És lassan rájövök: örülök, hogy élek. |
8156. Zsoka47 (2010-04-15 12:23.44) - (válasz Emylio 8155. hozzászólására) |
Nálunk már süt a nap végre, de 2 napig "kellemesen" szakadt a tavaszi eső. |
8155. Emylio (2010-04-15 11:34.26) |
Borul az ég, eső ered,
Tavaszanyó, mi van veled? |
8154. Lennon16 (2010-04-14 13:40.13) |
Az elmúlt 2 hét termései:
Drága Vera Oly sok hónapja már, Mikor először megláttalak, Szívemben él minden pillanat, Mikor mosolyogni láttalak. Olyan érzés kelt életre bennem, Amit még sosem éreztem. Szeretlek, amióta csak ismerlek, Sokáig vártam, hogy elmondjam neked. S míg a halállal küzdöttem, Csak Te jártál az eszemben. Nap mint nap, bármerre is jártam, Bármerre is voltam a világban. Amikor már elviselhetetlen volt az engem kínzó, égető fájdalom, Gyönyörű orcád derengett fel előttem, S erőt adott a gyötrelmek elviselésére. A szívem minden dobogása érted dobban, Szeretlek Téged, mindennél jobban. Az élet rövid, mint egy pillantás, Vagy akár egy ollónyisszantás. S hogy elmondjam neked mennyire Szeretlek, egy élet is kevés. Mérjen a sors még bármit is reám, Szeretlek Téged, édes, drága Verám! Édes Vera Rémálmok gyötörnek, Hogy elveszítelek. Sok Vera van a világon, De Hanich Vera csak egy van. Többet jelentesz te nekem mindennél, Mert te vagy az, akiért érdemes élni. Te vagy az egyetlen lány, Akit igazán, szívből szeretek. Minden nap szenvedés, ha nem láthatlak, Ha nem hallhatom csengő hangodat, Nem nézhetek két szép szemedbe, Nem láthatom a mosolyt az arcodon. Nekem te vagy a fény az életemben, Nélküled a sötétségbe zuhannék, Szeretném megfogni gyönge kezedet, S együtt, ketten közös útra lépni. Mikor még nem ismertelek, Boldogtalan voltam, De amióta csak ismerlek, Én vagyok a legboldogabb ember a földön. Csak ülök egy darab papír elé meredve, A toll a kezemben, de nem tudok mit írni. De minek is írjak? Mert amit irántad érzek nem lehet szavakba önteni! Hiányzol.Mint ha kést döfnének szívembe, Annyira hiányzol egyetlen, drága Verám! Hiányzik érintésed, csengő nevetésed, Hiányzik csókod és ölelésed, lelked és mindened! Félek a holnaptól, Félek, hogy elveszítelek. Minden éjjel könnyes szemekkel imádkozom, Mert félek, hogy elveszítelek téged, édes Vera. Nem tudok létezni nélküled, te vagy a másik felem, Egyek vagyunk mi ketten, szeretlek kedvesem. Ha felnézek a csillagos égre, te jutsz az eszembe, Drága, édes, egyetlen Verám nagyon szeretlek! Kedvesemnek Két gyönyörű szeme, Mint két hatalmas rubint, Ragyogva tekint rám. Arca akár a tavaszi napsugár, Mosolyog rám. Olyan ő nekem, mint a tiszta levegő, mint száraz földnek az éltető eső, üdítő színfolt egy fekete-fehér világban. Ő maga a béke szigete. Kimondhatatlanul szép, A nap megcsillan fényes haján, mely látni engedi kecses nyakát, s puha ajkait megcsókolnám, Gyönge, finom kezét megfognám. S nem engedném el soha, Míg létezik szerelem e földön. Mondd miért? Gyönyörű szépségeddel elkápráztattál, Összetört szívemnek új reményt adtál. De mégsem szeretsz engem, mondd miért, miért? Miért is szerettem beléd? Miért is szerettem beléd? Te voltál az, akiéért érdemes volt élni, Szerettem volna veled, közös útra lépni. De mégsem szeretsz engem, mondd miért, miért? Miért is szerettem beléd? Miért is szerettem beléd? De most már ennek vége, nem is érdekelsz, Hagyj békén, ne is keress, nekem ez elég. De mégsem szeretsz engem, mondd miért, miért? Miért is szerettem beléd? Miért is szerettem beléd? Ó miért is szerettem beléd! Születésnapomra Öregszem, testem és lelkem is, 17 éves lettem, repül az idő. Talán még kétszer ennyit megérek. Ma madarak nekem dalolnak, De nem örömről, hanem bánatról, Az élet rövid, jön az elmúlás. Jövőre nagykorú leszek, S ha még akkor is élek, Istenemre esküszöm, megházasodom! Nyár Derült az ég, meleg van, Itt a nyár, a nap süt rám. Érzem a frissen nyírt fű illatát, Hallom a madarak csengő dalát, Érzem a harmatos málna ízét. A szél lágyan suttog, A távolban vonat kattog. Jól esne egy jeges tea, Kínoz a forróság, Sietve oltom szomjamat, S felüdít a boldogság. A boldogság, ahogy Érzem a napsütést az arcomon, S látom a kóbor bárányfelhőket. Szeretem a nyarat, Ekkor érik a sok gyümölcs, S a nyári felkelő nap A legszebb élmény a Földön. Eső Az eső esik szakadatlan, S bennem él gondolatban, A napsütés és a meleg, De kiábrándít száz esőcsepp, Mely vállamra esett. Verának Nincs már kedvem nevetni, Csak téged akarlak szeretni. Száműzött engem, ez a csalfa, rút világ, Te vagy az egyetlen támaszom, drága Verám. Ha csak rád nézek, szívembe boldogság költözik. Te vagy nekem az élet, te vagy nekem a boldogság! Tarka, virággal dús kertben várok rád, Várom, hogy megpillantsam gyönyörű orcád. Tiszta szívből és lélekből szeretlek, Hatalmas boldogság, ha veled lehetek. Szemeid ragyogása megigéz engem, Nagyon-nagyon belédszerettem! Ki tudja, tán holnap meghalok, Nem látom többé a felkelő napot. Nem látlak téged sem többé, Porrá leszek, a hideg földé. S ha egyszer tényleg meghalok, Neved csendül majd ajkamon. Fájó szívvel távozom a világtól, Mert el kell szakadnom imádott Verámtól. Ha reggel besüt a nap a szobámba, Érzem, hogy jelen vagy. Hiányzol nekem kedvesem, Nélküled nyomasztó az életem! Nélküled én egy senki vagyok, Rosszul indul el minden napom. A szívemben kiolthatatlan tűz lángol, Miért vagy tőlem oly' távol? Távol vagy, könnyesek a szemeim. A kutyák nyaldossák sebeim. Éjszakánként utánad sírok, Nélküled élni nem tudok! Fénylő csillagok vagyunk mi ketten, Fényünk soha nem halványul, Szemeidből árad a tiszta fény, Könyörögve kérlek, légy az enyém. Szeretni foglak, míg világ a világ, Míg létezik, az az érzés, hogy szerelem. Szívem most már csak a tiéd, Szeretlek téged, mindörökké! Szükségem van rád Szükségem van rád, Mert Te vagy az egyetlen Akit még tudok szeretni. Valamiért úgy érzem, hogy Nem fogok sokáig élni, De ha meghalok, akkor is szeretni foglak. Mert te vagy a mindenem, Amiért érdemes élnem. Te vagy nekem a legfontosabb A világon. Nagyon szeretlek téged, Nem akarlak elveszíteni, Nem tudok nélküled élni! Bárcsak itt lennél, Fognám a kezedet, Csókolnám édes ajkadat. Állandóan rád gondolok, Te vagy az egyetlen, Akiért bármikor meghalnék Nem tudom neked elmondani szavakban Hogy mit érzek irántad. Nagyon-nagyon szeretlek! Mindennap amikor csak látlak, A szívembe boldogság költözik. Gondolataim nálad járnak. Te vagy nekem a mindenem, Az életem nélküled sivár, élettelen pusztaság! |
8153. Zsoka47 (2010-04-13 16:25.48) |
Mivel nem rég volt a költészet napja!
József Attila Szerelmes vers Hegyes fogakkal mard az ajkam, Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam, Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak. Harapj, harapj, vagy én haraplak. Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek, Csak szép játék vagy, összetörlek, Fényét veszem nagy, szép szemednek. - Ó nem tudom. Nagyon szeretlek. Úgy kéne sírni s zúg a vérem, Hiába minden álszemérem, Hiába minden. Ölbe kaplak: Harapj, harapj, vagy én haraplak! |
8152. Emylio (2010-04-11 17:53.01) - (válasz Zsoka47 8151. hozzászólására) |
Igaz bizony minden szó,
akkor is, ha borzasztó. |
8151. Zsoka47 (2010-04-11 17:46.12) - (válasz Emylio 8150. hozzászólására) |
De igaz...
Sajna |