Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Pesti mese - Duna World, 11:30 |
A csendes amerikai - Film Mánia, 12:20 |
Őrült, gazdag és halálos - Paramount Network, 12:25 |
Nyomoz a páros - Váratlan fordulat - Film4, 12:35 |
Rakoncátlan célpont - Film Café, 12:55 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
John Larroquette (77) |
Christina Applegate (53) |
Joel Kinnaman (45) |
Billy Burke (58) |
Jill Hennessy (55) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
MaXXXine (2024) - Vélemények |
A kaszkadőr (2024) - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Kelly hősei - Vélemények |
Sully - Csoda a Hudson folyón - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Isten hátrafelé megy |
Turay Ida |
8090. Kimikem (2010-04-04 19:38.49) |
" Kellemes ünnepeket
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, megrészegül az illaton a föld, s tavasz-ruhát kéjes mámorba ölt - kelet felől egy sírnak mélyiből, elrúgva a követ, fényes sebekkel száll, száll magasba, föl az isten-ember." (Kosztolányi Dezső) Áldott húsvéti ünnepeket kívánok minden fórumozónak ! |
8089. Zsoka47 (2010-04-03 18:33.09) |
Biciklivel érkeztem,
200 métert fékeztem, túlmentem a házon, átestem a vázon, vissza kellett tolni, szabad-e locsolni?? (a többi a vicc topicban) |
8088. Zsoka47 (2010-04-03 17:43.00) |
Így Húsvét táján jól fog jönni
Részeg Magyar - Magyar Szótár Méezsör. - Szeretnék még egy (utolsó) sört kérni. N'düzed. - Kérem adjon tüzet, legyen szíves. Gyogizsdzsaj. - - Nagyon vonzónak találom Önt, kisasszony. Möfaszan. - Bocsánat, nem értettem amit mondott. Huubaze. - Sajnos úgy érzem, hogy rövidesen rosszul leszek. Jjjjjaaaa.. - Meglehetõsen fáradtnak érzem magam, talán jobb lenne ha valaki segítene hazamennem. Pisaba. - Megígérem, hogy többé nem fogok ennyi alkoholt fogyasztani. Amászikit - Legyen szíves engem is kínáljon meg a cigarettájából! Ö'nújm. - Nem érzem jól magam. Dedeneemá. - Köszönöm, barátom, nem kívánok több kevertet. Hosszmésõ. - Hozok még sört. Csejde. - Gyere ide barátom! Énnemkek. - Köszönöm, nem kérek többet inni ... rövidet. Tesmonni háravn. - Elnézést, hogy megzavarom a diskurzust, de meg tudnák kérem mondani a pontos idõt? Eszökecczit. - Elszívok egy (utolsó) cigit. Hádeteteeztígyte? - Tényleg menni készülsz? Fiszk. - Fõúr, kérem a számlámat, legyen szíves! Itagzi. - Itt a taxim, ideje indulnom haza... |
8087. KareszFaszi (2010-04-03 16:06.35) - (válasz Emylio 8086. hozzászólására) |
Meg innyi!!!:) |
8086. Emylio (2010-04-03 16:02.42) |
A lé az öl,
de ennyi köll! |
8085. KareszFaszi (2010-04-03 15:55.41) - (válasz Emylio 8084. hozzászólására) |
A LÉt határozza meg a tudatot:) |
8084. Emylio (2010-04-03 15:47.25) - (válasz KareszFaszi 8083. hozzászólására) |
Igen, ilyenkor a lé minden formában jólesik.:) |
8083. KareszFaszi (2010-04-03 15:45.06) - (válasz Emylio 8082. hozzászólására) |
Ha nem adnak lét az meg sz...s:) |
8082. Emylio (2010-04-03 15:24.44) |
Fő a sonka, fő a tojás,
hétfő reggel locsolkodás, húsvét táján ez a szokás. |
8081. KareszFaszi (2010-04-03 11:43.33) - (válasz Zsoka47 8079. hozzászólására) |
Inkább megisszuk...:) |
8080. Emylio (2010-04-03 11:42.12) |
Szegény nyúl úr részeg,
bűzölög a fészek. Taknya-nyála folyik, ma csak görbét tojik. |
8079. Zsoka47 (2010-04-03 11:38.08) - (válasz KareszFaszi 8078. hozzászólására) |
Igazad van, nem is kell sörét...
:D |
8078. KareszFaszi (2010-04-03 11:34.39) - (válasz Zsoka47 8077. hozzászólására) |
Akkor a dvd-vel ledobjuk a fejét a nyakáról... |
8077. Zsoka47 (2010-04-03 11:34.07) - (válasz KareszFaszi 8075. hozzászólására) |
Igen, de ez a madár az idegeimre megy..
:D |
8076. Tömö (2010-04-03 11:27.52) - (válasz Vervunhive 8071. hozzászólására) |
vélem felfedezni eme versben
szépen csengő becses nevem! |
8075. KareszFaszi (2010-04-03 11:24.27) - (válasz Zsoka47 8073. hozzászólására) |
Ne bántsátok a feketerigót! - jó kis film!:) |
8074. Zsoka47 (2010-04-03 11:22.47) - (válasz Emylio 8072. hozzászólására) |
:D |
8073. Zsoka47 (2010-04-03 11:22.40) - (válasz Vervunhive 8071. hozzászólására) |
Jöhetsz hozzánk is, mert minden reggel 5-től az ablak előtt rikácsolnak a rigók.
Nyáron, nem merek nyitott ablaknál aludni, mert felébresztenek. Egyébként tényleg nem rossz ez a sörét dolog, ha belegondolok... :D |
8072. Emylio (2010-04-03 11:18.09) |
Nyúlvéti minimal
Ismét, Húsvét. |
8071. Vervunhive (2010-04-02 07:47.49) |
Vervunhive:Madár
Egy pimasz madár pottyantott homlokon, majd sebesen átszállt a dombokon. Letojt fejjel nem tehettem egyebet, kiáltotam:-Söréttel tömöm tele begyedet! |
8070. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-04-02 07:27.09) - (válasz Emylio 8069. hozzászólására) |
Köszönöm, méltó "nagypénteki varázshoz"
(A Hajmási Péterben azt dalolják, "lány a csókért szívet ád") |
8069. Emylio (2010-04-02 06:10.09) |
Küzdelmes az élet,
számomra ez közhely. Fizettem hibákért, nem feledem könnyen. Adtam egykor szívet, gyönyörért cserébe, betű nem írná le, hogy mi lett a vége. Kiszárad a lélek, ha nem táplálja semmi, bátor voltam, hidd el, mégsem tudtam nyerni. Vívtam én már annyi eszeveszett harcot, megkaptam jutalmam: egy ráncos, szürke arcot. |
8068. KareszFaszi (2010-03-29 22:36.10) - (válasz KenytheOne 8067. hozzászólására) |
Nehéz megfogalmazni a véleményem röviden - most többre nem telik -, de nagyon eltalált! |
8067. Törölt felhasználó (2010-03-29 22:08.52) |
Élethúr
Minden megújul, az alkony hull, bánatot feszít az élethúr, lágy ölén ring, majd elborul, köddé válik és kimúl. Érdeklődik, a csókba rejtve, játszik veled, és elfelejtve, Feldob, kacsint, majd leejtve, az ég-ösvényen, visszafúj. Minden megújul önmagában, senki sem bízik más szavában, hazug nap kel fel a tűz tavában, megfürdenek a földanyában. Így temetnek mosolyra gyúlva, még egy kis sárt isznak újra, elrepedt arccal agyagba gyúrva Táncra kelnek boldogan. Gyermeket, anyát mind felfalták, Mit elkövettek, másra hagyták, A halál csókját osztogatták, még a kígyót is jól megmarták. Minden délben, minden nappal, háttal álltak, véres arccal, jobbal döftek, vágtak a ballal, imádkoztak a kövek és fák. Virágba borult tűz-tavaszról, érintetlen szűz-kamaszról, keresztre feszült hős szavaktól, hallhatatlan, de halott hangtól úszkáltak ők a végtelenbe, mámorukban elszédelegve, tilosba lépve a kényelembe, Fényt álmodtak a törött dalról. Gonoszság csendül, a béke szárnyán ficamodik, egy kőre állván rikoltozik felkiáltván: Bűnbe esni sosem hátrány! Elrothadt már az élet fája, letört most már minden ága, a remény kapuja is bezárva, s töpreng az ember, töpreng némán. Minden megújul, majd kimúl, Bánatot feszít és elborul, lágy ölén ring, az élethúr az ég-ösvényen visszafúj. Hisz minden megújul, majd kimúl. Nincs talány és nincs titok, a kő nem él, a föld forog, az űr üres, mint e sorok, Én hazugként nem szólhatok. A sírok mélyek, az éj sekély, egy fáradt farkas mendegél, talán majd holnap célhoz ér és én tovább-tovább alhatok. Mit kérjek még az élettől? Vaksötétet a fényektől? Talán téged, talán mást, hóhéroknak is megnyugvást? Távol lenni most mindentől, távol lenni az élettől, talán téged, talán mást, talán egy csepp megnyugvást... Egy út vezet, merre mennék, óriás kezében apró emlék, rég járt arra, könnyes arca tanúskodik már réges-rég egy elfeledett korról, az ezeréves porról, a botladozó holdról, a szavahihető szóról, mit elrejtettél a lámpafénybe, a derűsen sejlő sötét égbe, a ridegen zengő barlang mélybe, a végtelen, morajló tengerkékbe, tökéletes házban egy ferde képre, alkonytájban a hajnali rétre, nézz fel most, nézz fel végre, az arcom torzul, a bőröm megégve! Elborzadok a fajtánkat látva, ugyanezt érzem a stégen állva, savba mártva, olajba zárva, oxigén nélkül a tengert látva, mennyi küzdelem, mennyi förtelem, mennyi naivság, mennyi gyötrelem, mennyi élő, mennyi hulla, hadakozik most, újra s újra, hisz túlfeszített az élet húrja, feldob, kacsint, majd levet újra, mint gyermeket önző édesanyja, feldob, kacsint, majd levet újra, mint fuldokló embert a tenger súlya, feldob, kacsint, majd levet újra, mint engem, s téged az élet útja, feldob, kacsint, majd levet újra, és feldob, kacsint, majd levet újra, és feldob, kacsint, majd levet újra, és feldob, kacsint, majd levet újra, és feldob, kacsint... 2010.03.29. //KenytheOne |
8066. Törölt felhasználó (2010-03-29 20:01.04) |
Vér
Minden test, mely mozogni látszik, oxigén a gépnek, olaja az érnek csikorognak féknek, gyermek játszik, nélküle magukhoz csak a sírban térnek. Anyag mely éltet, benned és bennem, a program beindul, életnek hívják, ha jelét is adja, érhető tetten, Izmaink vele emelni bírják, a súlyt, melyet hordunk, kik vagyunk, az ember maga, csordogálunk, de a sorsunk, kérdőjelek s véletlenek bezárt halmaza. 2010. 02. 25. //KenytheOne |
8065. Tömö (2010-03-29 11:28.06) |
Te vagy az Első, akitől zsibbad a szám,
Te vagy az Első,akinek azt mondom: hagyd abba máár! Te vagy az Első,akinek nem(is)kellek igazán! |
8064. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-03-29 11:13.59) - (válasz Emylio 8063. hozzászólására) |
szerelmem, Hirosima |
8063. Emylio (2010-03-29 11:12.19) |
Nem hagyhatták már annyiba,
így történt a szörnyű hiba. Hiába sok japán ima, lángokban állt Hiroshima. |
8062. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-03-29 07:57.40) - (válasz Mütyürke 8060. hozzászólására) |
Köszi Auhalam, csak tiszta forrásból... |
8061. Mütyürke (2010-03-28 21:00.30) - (válasz Vervunhive 8059. hozzászólására) |
Ne félj
Én megtehetném és mégsem teszem, csak tervezem, csak épphogy fölvetem, játszom magammal, ennyi az egész, siratni való inkább, mint merész. Bár néha félek, hátha eltemet a torkomig felömlő élvezet, mi most csak fölkérődző förtelem, mi lesz, ha egyszer mégis megteszem? A házatok egy alvó éjszakán, mi lenne, hogyha rátok gyújtanám? hogy pusztulj ott és vesszenek veled, kiket szerettél! Együtt vesszetek. Előbb örökre megnézném szobád, elüldögélnék benn egy délutánt, agyamba venném, ágyad merre van, a képeket a fal mintáival, a lépcsőt, mely az ajtódig vezet, hogy tudjam, mi lesz veled s ellened, a tűzvész honnan támad és hova szorít be majd a lázadó szoba? Mert égni fogsz. Alant az udvaron a tátott szájjal síró fájdalom megnyílik érted, nyeldeklő torok. Hiába tépsz föl ajtót, ablakot. A túlsó járdán állok és falom: gyapjat növeszt a füst a tűzfalon, gyulladt csomóba gyűl és fölfakad, vérző gubanc a szűk tető alatt! Mi engem ölt, a forró gyötrelem, most végig ömlik rajtad, mint a genny, sötét leszel, behorpadt néma seb, akár az éj, s az arcom odalent. Így kellene. De nem lesz semmi sem. A poklokban is meglazult hitem. Vigasztalást a játék sem szerez, az éjszakának legmélyebbje ez. Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed. Nem érdekelsz, nem is szerettelek. Aludj nyugodtan, igyál és egyél, s ha értenéd is átkaim, - ne félj. Pilinszky eme verse jutott róla eszembe... |