Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-11-28
A szomszéd szoba
Az iskola
Barátnők újratöltve
Bohócrém karácsonya
Exhibition on Screen: Michelangelo - Szerelem és halál
Kneecap
Mi vagyunk Azahriah
Vaiana 2.

2024-11-21
A parancsnok
Bambi - Egy élet az erdőben
Eretnek
Futni mentem
Ketyegő ultimátum
KIX
Ne várjatok túl sokat a világvégétől
PÁN - A belső sziget

2024-11-14
A változás valutája
Az univerzum elmélete
Gladiátor 2.
Lee
Terápia alatt
Valami különös
Változó vadon - Az én Északom

További mozibemutatók

Hamarosan a TV-ben
Megtévesztve
- Izaura TV, 12:30
Nyomoz a páros - Váratlan fordulat
- Film4, 12:35
Rakoncátlan célpont
- Film Café, 12:55
Megjött Apuci
- Moziverzum, 13:15
Don Camillo
- AMC, 13:50

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
John Larroquette (77)
Christina Applegate (53)
Joel Kinnaman (45)
Billy Burke (58)
Jill Hennessy (55)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Ökölvívás. Szeretitek ezt a sportot ? Űzitek ? Van kedvencetek ?
Gumimacik (sorozat) - Vélemények
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról
MaXXXine (2024) - Vélemények
A kaszkadőr (2024) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Szunnyadó vérebek aaaaa
Chris Terrio aaaaa

 

Fórum - Versek! (596. oldal)

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

elejére ... 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 ... végére
380. .Nikol. (2008-08-30 22:50.13)  
Hangok nélkül...

Halk remények lélektelen lelkemben
Széttört szilánkok szerelmes szívemben
Ennyi maradt bennem mindössze utánad
Kimondatlan szavakkal szótlan utállak.
Beszélni veled nem lehet, nem tudok
Csak érinteni, akarlak, vagy hazudok.
De tagadom. Beforratlan sebek égetnek.
Már rég nem te vagy értelme az életnek.
Nem kérek hamis bókokat, inkább a semmit
Lásd meg a szememben: szeretlek, vagy hagyj itt.
Ne törődj velem, a közönyt már megszoktam,
Hol vannak már a téli éjszakák mikor tied voltam?
Múlt éjjel a valóságot álmodtam veled
Olyan szelíd, voltál, mint mikor megismertelek.
Késő már, ezerszer megbánhatom, de nem feledem
Jöttél, s mássá tetted az érzést, szerelem.
Te is reményvesztett vagy, én is. Kik vagyunk?
Hiába suttogok, a világ nem érti a szavunk.
Kiabálni nem merek, az igazság feldúlná a lelkedet.
Minden igaz érzékemmel taszítalak, innen
Utállak. Ne lásd a hegeket a szívemben.
Csalódtam. S némán, egyedül itt maradtam
Hangok nélkül többé nem hallod a szavam...
Írva: 2008. augusztus 1. Nikol


379. Bibitta (2008-08-30 22:37.10)  
Figyu, igaz új vok de tudnátok nekem egy jó vidám v szomorú verset de hosszú legyen, és egy kicsit nehéz. köcce naon kéne. fontos ügyben köcce köcce



378. Fémszívű (2008-08-30 21:26.50)   - (válasz Nyuszika19 377. hozzászólására)
Örülök, hogy tetszik a versem. Megpróbálkoztam feljutni az oldalra, de nem sikerült. Nem tudnál párat felrakni ide? A kereső sehol nem találta a weboldaladat.


377. Nyuszika19 (2008-08-30 21:07.20)   - (válasz Fémszívű 374. hozzászólására)
irén51 vagyok,nagyon twtszett a versed!!!!Szeretném ha van ídőd és keved,rá kattintanál akészűlő veb lapomra,vannak benne versek elmondhatnád mi a véleményed,és segithetnél?rokkant nyu-vok,barátokat
keresek(nyuszika19windowslive.com)köszönöm!irén51
sok minden érdekel,34-é-fiam segit internetezni
tanulom,szervusztok,kedves fórum tagok,


376. Fémszívű (2008-08-30 12:24.33)   - (válasz Kisszív 375. hozzászólására)
Köszönöm!


375. Kisszív (2008-08-30 12:23.45)   - (válasz Fémszívű 373. hozzászólására)
Köszönöm!
A te verseid nagyon tetszennek!


374. Fémszívű (2008-08-30 12:02.21)  
Fémszívű:Ki védi őket(2008)

Ki védi az ártatlanokat, a meghurcoltakat?
Ki védi a magányosokat, az elhagyottakat?
Mondd meg nekem, Istenem kérlek,
Mondd meg, hogy ki védi meg őket?

Ki védi meg az elesettteket, a gyengéket?
Ki védi a betegeket, és a gyermekeket?
Mondd meg nekem, Istenem kérlek,
Mondd meg, hogy ki védi meg őket?

De te csak mélyen hallgatsz.
A szívünk mélyén nagy csend van.
A feneketlen mélység sötétségbe zár.
És nem enged ki minket már soha talán.

Ki védi meg az utcalányokat, a fiatalokat?
Ki védi meg a drogosokat, a hajlékatalanokat?
Mondd meg nekem Istenem kérlek,
Mondd meg, hogy ki védi meg őket?


373. Fémszívű (2008-08-30 11:26.54)   - (válasz Kisszív 357. hozzászólására)
Szerintem ez egy nagyon jó vers. Gratulálok hozzá!


372. Kisszív (2008-08-30 11:23.05)  
A Nem vagy költő című vers szerintettek jó vagy nem?
Saját versem csak elfelejtettem odairni.


371. Leeandra (2008-08-29 17:46.27)   - (válasz Henkee 368. hozzászólására)
Én is. :))))


370. Henkee (2008-08-29 17:42.22)   - (válasz KicsiRéka 369. hozzászólására)
Nem hiszem. Én többel fogok, ha sikerül többet írni:)


369. KicsiRéka (2008-08-29 17:39.39)   - (válasz Henkee 368. hozzászólására)
erre csak egy verssel lehet ha jól értelmeztem?


368. Henkee (2008-08-29 17:37.49)  
Sziasztok!
A Rubophen versíró verseny kiírása:
[link]
Én biztos megpróbálom, értékes és nagyon jó nyeremények vannak:)


367. Henkee (2008-08-29 11:49.28)  
Hosszú, de én ezt nagyon szeretem:)


Száll a madár, ágrul ágra,
Száll az ének, szájrul szájra;
Fű kizöldül ó sirhanton,
Bajtnok ébred hősi lanton.

Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép Enéhnek:
Hunor s magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.

Ötven-ötven jó leventét
Kiszemeltek, hogy követnék;
Mint valamely véres hadra,
Fegyverkeztek könnyü vadra.

Vad előttük vérbe fekszik,
Őz vagy szarvas nem menekszik;
Elejtették már a hímet -,
Üldözik a szarvas-gímet.

Gím után ők egyre törnek
Puszta martján sós tengernek,
Hol a farkas, hol a medve
Sohasem járt, eltévedne.

De a párduc, vad oroszlán
Végig üvölt a nagy pusztán,
Sárga tigris ott kölykezik,
Fiát eszi ha éhezik.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Már a nap is lemenőben,
Tüzet rakott a felhőben;
Ők a szarvast egyre űzik, -
Alkonyatkor ím eltűnik.

Értek vala éjszakára
Kur vizének a partjára;
Folyóvíznek partja mellett
Paripájok jól legelhet.

Monda Hunor: itt leszálljunk,
Megitassunk, meg is háljunk;
Monda Magyar: víradattal
Visszatérjünk a csapattal. -

Haj, vitézek! haj, leventék!
Micsoda föld ez a vidék,
Hogy itt a nap száll keletre?
Nem, mint máshol, naplementre?

Szólt egy bajnok: én úgy nézem,
Hogy lement az déli részen.
Szólt egy másik: nem gondolnám:
Ott vöröslik éjszak ormán.

Folyamparton ők leszálltak,
Megitattak, meg is háltak,
Hogy majd reggel, víradattal
Hazatérnek a csapattal.

Szellő támad hűs hajnalra,
Bíborodik az ég alja;
Hát a szarvas nagy-merészen
Ott szökdécsel, túl a vízen.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Nosza rajta, gyors legények!
Érjük utól azt a gímet.
És - akarva, akaratlan -
Űzik ismét szakadatlan.

Kur folyót ők átalúszták,
Még vadabbak ott a puszták,
Ember ottan egy füszálat,
Egy csöpp vizet nem találhat.

A föld háta fölomolván,
Szíksót izzad csupasz ormán,
Forrás vize nem iható,
Kénköves bűzt lehel a tó.

Forrás keble olajt buzog;
Itt is, ott is égnek azok,
Mint sok őrtűz setét éjjel
Lobban a láng szerteszéjjel.

Minden este bánva bánják,
Hogy e vadat mér' kivánják,
Mért is űzik egyre, nyomba,
Tévelyítő bús vadonba.

Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett,
Mint töviset szél játéka;
Mint madarat az árnyéka.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Vadont s a Dont ők felverik
A Meóti kis tengerig;
Süppedékes mély tavaknak
Szigetére ők behatnak.

Ott a szarvas, mint a pára
- Köd előtte, köd utána -
Míg az ember széjjelnézne:
Szemök elől elenyésze.

Hóha! hóha! hol van a vad?...
Egy kiáltja: ihon szalad!
Más kiáltja: itt van, itten!
A harmadik: sehol sincsen!

Minden zugot megüldöznek,
Minden bokrot átaldöfnek;
Gyík ha rezzen; fajd ha rebben:
De a gímvad nincs ezekben.

Szóla Magyar: hej! ki tudja
Merre van, a hazánk útja?
Kerek az ég mindenfelé -
Anyám, anyám, meghalsz belé!

Szóla Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz.

Kék folyam ad fényes halat,
Vörhenyő vad ízes falat,
Feszes az íj, sebes a nyíl,
Harckalandon zsákmány a díj.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Hogy elúntak otthon űlni,
Halat csalni, őzet űzni:
Új kalandra, szebb csatára
Ereszkedtek a pusztára.

Puszta földön, sík fenyéren
Zene hallik sötét éjen,
Zene, síp, dob, mély vadonban,
Mintha égből, mint álomban.

Tündér lyányok ottan laknak,
Táncot ropnak, úgy mulatnak.
Szőve ködbül sátoruk van:
Ugy mulatnak sátorukban.

Férfi egy sincs közelébe';
De a földi lyányok szépe,
Lyányai Belárnak, Dúlnak,
Tündérséget ott tanúlnak.

Dúl királyé, legszebb, kettő;
Agg Beláré tizenkettő;
Összesen mind: száz meg kettő
A tündérré válni kezdő.

Kemény próba: férfit ölni,
Kilenc ifjat megbüvölni,
Szerelemre csalogatni,
Szerelemtől szűz maradni.

Így tanulnak tündérséget,
Szívszakasztó mesterséget:
Minden éjjel számot adnak,
S minden éjjel úgy vigadnak.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek;
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Hang után ők, szembe széllel,
Fény után ők, födve éjjel,
Mennek óvást, mennek árnyon;
Ki lepkét fog, lopva járjon.

Monda Magyar: ez a síp-hang,
Bátya, bennem végig csikland;
Monda Hunor: vérem' hatja,
Szűzek árnya-fordulatja.

Haj vitézek! haj elébe!
Kiki egyet az ölébe!
Vigyük haza asszonyunkat;
Fújja felszél a nyomunkat.

Sarkantyúba lovat vesznek,
Kantárszárat megeresztnek;
A leányság bent, a körbe'-
Mind a körbe', sok az ölbe'.

Nagy sikoltás erre támad,
Futna széjjel a leányhad;
Elől tűzbe, hátul vízbe,
Mindenkép jut férfi kézbe.

Tündér lyányok ott eltűntek,
Szárnyok lévén elrepűltek;
De a többi hova legyen?
Földbe bújjon? elsülyedjen?...

Abbul immár nincsen semmi:
Szűzi daccal tündér lenni;
Vágtat a ló, és a pusztán
Nagy üres éj hallgat oztán.

Száll a madár, száll az ének
Két fiáról szép Enéhnek.
Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.

Dúl leányi, a legszebbek,
Hunor, Magyar nője lettek;
S a leventék, épen, százan,
Megosztoztak mind a százon.

Büszke lyányok ott idővel
Megbékéltek asszony-fővel;
Haza többé nem készültek;
Engesztelni fiat szültek.

Tó szigetje édes honná,
Sátoruk lőn szép otthonná,
Ágyok áldott nyúgalommá:
Nincs egyéb, mi őket vonná.

Fiat szűltek hősi nemre,
Szép leányt is szerelemre;
Dali törzsnek ifju ágot,
Maguk helyett szűz virágot.

Hős fiakból ketten-ketten,
Két vezéré kétszer-ketten,
Feje lőn mind egy-egy nemnek
Száznyolc ágra ezek mennek.

Hunor ága hún fajt nemzett,
Magyaré a magyar nemzet;
Szaporaság lőn temérdek;
A szigetben nem is fértek.

Szittya földet elözönlék,
Dúl királynak dús örökjét; -
És azóta, hősök párja!
Híretek száll szájrul szájra.


366. Kisszív (2008-08-29 11:30.18)   - (válasz KicsiRéka 361. hozzászólására)
Jó vers,nekem is tetszik,csak igy tovább.


365. KicsiRéka (2008-08-29 11:02.36)   - (válasz Stewe69 364. hozzászólására)
ok, kiváncsi vagyok !


364. Stewe69 (2008-08-29 11:02.14)   - (válasz KicsiRéka 363. hozzászólására)
Majd ha előkerítem öket vagy lesz új írok még :)


363. KicsiRéka (2008-08-29 11:01.17)   - (válasz Stewe69 362. hozzászólására)
köszi:)
a Te verseid is jók, amiket itt olvastam!


362. Stewe69 (2008-08-29 11:00.36)   - (válasz KicsiRéka 361. hozzászólására)
Jó lett, tetszik :)


361. KicsiRéka (2008-08-29 10:59.41)  
ezt tegnap írtam:

Magamban kiáltok

Itt lenni, de egészen
máshol, hallani a
hangod, tisztán de távol.
Magamban kiáltok.

Köztetek járok, holdkóros
bolyongással, nézem
arcotok, de ti nem láttok.
Magamban kiáltok.

Bizonytalan lépésekkel
török össze szívet-álmot
te nem érted, te nem látod.
Magamban kiáltok.

Megérintlek, összerezzensz,
üres szemgödreimbe bámulsz,
el úgysem temethetsz.
Magamban kiáltok.

Kapaszkodom véres karmokkal
a valóságtól elrugódzva,
de újra visszamászok.
Magamban kiáltok.

Elmerülve álmaimban,
fogódzva a vágyaimban,
értetlenül de tiszta szívvel,
Magamban kiáltok.

Csak Isten láthat.


360. Kisszív (2008-08-29 10:32.17)  
Juhász Gyula-Első szerelem

Egész szerelmem annyi volt csak,
hogy láttalak,szemedbe néztem.
Egy mosolygásod volt csak minden
de nekem elég volt egészen.

És én úgy örzöm e mosolygást,
miként napsugárt a tenger,
Elrejtve mélyen,szomorúan
és végtelen nagy szerelemmel.

Ez a másik kedvencem,de még sok van.


359. Kisszív (2008-08-29 10:25.46)  
Áprily Lajos-Emberek

Közöttünk járnak-jól ismerheted-
büszkén,fennkölten,mint az istenek,
kikkel különben gyakran értekeznek
téged,köszönd meg,hogyha észrevesznek.
De ezt nekik meg kell bocsátanod,
mást szomjaznak,a fényontó napot.
szemük kibírja nem káprázva,bátran-
és lenn csúszkálnak itt a föld porában.

S közöttünk járnak-hátha ismered?
szelíd,csöndben merengő emberek.
Lehajtott fejjel,búsan,szenvedőn
a porba néznek önfeledt-merőn.
A hangjuk halk,a léptük ingatag,
megannyi félszeg,álmodó alak,
szemük csak rejtve,néha-néha lobban-
s ott jár a lelkük fenn a csilagokban.

Ez a kedvencem.


358. Kisszív (2008-08-29 09:27.48)  
Sziasztok!Nagyon jók a verseitek!


357. Kisszív (2008-08-29 08:51.11)  
Nem vagy még költő

Nem vagy még költő és mégis írsz,
a szavak összeállnak.
Sorakoznak egymás mellett,
míg végül versé válnak.

Nem vagy költő de lehetsz még,
Súgja belül egy hang.
Próbáld leírni azt,ami szívedben él
s a képzelet majd elragad!

Nem vagy költő,talán nem is leszel
azért álmod fel ne add!
Ha elbuksz,kelj fel újra,
csak hited el ne hagyd!

Nem vagy költő,nem vagy!
Ezt mondogatod magadnak.
De tollad nem bírja a tétlenséget,
írni szeretne ezernyi szépet.

S rátalál barátjára a papírra,
és ami a zöldfülü kezdőt megihleti,
ő azt villám gyorsan leirja.
de ha mégis mozdulatlan marad,
akkor barátjával együtt sírva fakad.

Nem vagy talán költőnek való,
de erről álmodozni,jaj de csuda jó!
S mivel álmod összetörni nem akarod,
ezért tolladat újar és újra megragadod!


356. Dale Cooper (2008-08-29 08:18.03)  
Írok egy verset, olvassák páran,
Ha nem is ezren, de legalább százan.


355. Fémszívű (2008-08-29 01:26.23)   - (válasz Fémszívű 354. hozzászólására)
Adytól, nagy "A"-val. A fenébe már.


354. Fémszívű (2008-08-29 01:22.30)  
Ady Endre:Góg és Magóg fia vagyok én

Góg, és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
És mégis megkérdtem tőletek:
Szabad- e sírni a Kárpátok alatt?

Verecke híres utján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rívall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm,
Új időknek, új dalaival?

Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.

De addig sírva, kínban, mit sem várva,
Mégiscsak szál új szárnyakon a dal,
S ha elátkozza százszor Pusztaszer
Mégis győztes, mégis új, és magyar.


Ez a kedvencem adytól.Szeretnék én is úgy fogalmazni mint ő.


353. Fémszívű (2008-08-28 16:44.55)   - (válasz Paige13 352. hozzászólására)
Én is nagyon szeretem a fradit.



352. Paige13 (2008-08-28 16:12.44)   - (válasz KicsiRéka 351. hozzászólására)
Lehet ezt En talaltam ki!:D:D
Multevben sokat szorakoztam ezen:D


351. KicsiRéka (2008-08-28 16:11.16)  
az utsó két sor fradi szöveg nem? :D
félni nem kell a jobbak mi vagyunk
akkor is győzünk hogyha kikapunk :D


elejére ... 587 588 589 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600 601 602 603 604 605 ... végére
 

 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk