Elviselhető.
Sean Connery annyi ilyen középkategóriás filmben szerepelt munkássága során, hogy az ihaj, csak pár példa erre: Az Anderson-magnószalagok, A nyár öt napja, A nagy vonatrablás-(ami persze jó, ám mára már azért elavult) Itt sincs ez másként. Richard Lester különben nem egy kis ívű angol rendező, alkotott a Beatlesről olyan zenés mozikat, amik miatt érdemes a vállát veregetni, mégis ebbe az alkotásba valahogy nem igazán talált bele.
Kubát fel lehet vázolni ezzel a szlogennel: Rum, cukor, dohány, ha ebből csak az egyik van meg, már akkor gazdag ember vagy ebben az országban. Az 1950-es évek végére megyünk vissza, a forradalom időszakára, első számú vezetőjére, Fidel Castro miniszterelnökségének éveire, ezt a kort személy szerint én nem annyira éreztem a látottakon, aztán a kémes hatás eléggé gyöngének mondható, amire lehetett volna jobban építeni, ami a sármos Seannak világéletében remekül állt. Ellenben néhol például a gazdagság és nyomor kontrasztját igencsak kézenfekvő módon megvillantja nekünk ez a film, főleg a belső berendezkedésű épületekre lehet ezt elmondani. A környék élethű volt, feltételezhetjük, hogy Kubában forgattak, pedig nem, hanem Spanyolországban vették fel az eseményeket. További erényei a part menti naplementés séta a vörös öltözékű hölgyeménnyel, Brooke Adams-el, az ottani felek közti beszélgetés, a múlt felhozása, újra átélése, visszaemlékezés a 15 évvel ezelőtt történtekre- kis romantika belecsempészése bizony próbálta emelni a nívót, meg is tette, mert jól állt ennek a mozinak. Merényletek olykor valami hihetetlen plasztik módon festettek a képernyőn, ekkor éreztem, hogy az 1979-es Kuba az alsóbb kategóriát acélozza. Sean belekerül természetesen különféle akciózásokba, tankkal szembeni ellenállásokba, amik próbáltak azért hitelesebb képet festeni erről a nehéz háborús időszakról. Mégis mondom ez a két óra hossza túl hosszú ennek a műnek, még valamit ezzel kapcsolatban, Robert Redford is készített később egy hasonló kaliberű mozit, Havanna címmel, mely egyénibb ízének köszönhetően inkább figyelemreméltóbb, mint ez. Nyilván, a búcsú meghatóra sikeredett, kínzó érzés, ahogy Brooke figyeli könnyes szemmel férfiját, és van egy pillanat, mikor Connery kinéz a repülőből, aztán gondolja magában azt, hogy ez máshogy is alakulhatott volna.

1. Erikaroz (2009-01-08 20:07.43)

Nagyon érdekes volt látni azt a kavalkádot, ami Fidel Castro hatalomra jutása előtt Kubában volt.