Nos, nyilván valamilyen szinten megfogott, de én szeretek minden történetbe bevonódni, és utólag elemezni azokat. Erről az oldalról nézve semmiképpen sem vagyok egy mezei filmfogyasztó. Viszont nem önigazolást keresek, a lendületet ez esetben inkább az elégedetlenség, mintsem a lelkesedés adta. Jobbra számítottam. Mindenesetre köszönöm, hogy ilyen kulturáltan veszed a "kritikámat", úgy veszem észre itt sokan személyes sértésnek veszik az ilyesmit.

48. Miss bambi (2013-03-17 11:33.43) - (válasz Yosihiro 47. hozzászólására)

Ami Rupert Friend-et illeti,hát,nagyon még férfinek se nevezném.
Megjelenése,kisugárzása:zéró.

47. Yosihiro (2013-03-16 21:26.08)

Sziasztok!
Romantikus filmnek nem nevezném ezt az alkotást. Inkább kosztümös film amiben némi érzelem játszik. Nekem ennyi jött le. Igazán nem hozott lázba a film és nem ejtettem könnyeket a romantika miatt. A szereplők nem alakítottak nagyot és nehezen tudom értékelni a produkciójukat.
megnéztem ennyi.

Üdv Yosi

46. Miss bambi (2013-03-07 20:33.43) - (válasz Carolyna78 45. hozzászólására)

Ez esetben én kérek elnézést. :)

45. Carolyna78 (2013-03-07 20:32.15) - (válasz Miss bambi 44. hozzászólására)

Bocsánat, nehezen fejezem ki magam magyarul, mivel német anyanyelvű vagyok. Fáradt is voltam. De a mondanivalóm nem változik, aki érti, érti, aki nem nem... semmi baj. Tiszteletben tartom a véleményedet, köszönöm a figyelmeztetést. Szép estét kívánok.

44. Miss bambi (2013-03-07 08:14.03) - (válasz Carolyna78 43. hozzászólására)

Valami borzalom,hogy írsz,figyelj már oda jobban,alig lehet kisilabizálni!
Egyébként meg hülyeségeket beszélsz.

43. Carolyna78 (2013-03-06 23:19.06) - (válasz Count Infernó 42. hozzászólására)

Cheri drága, oyan, mint a világ... ábrándozó, erkölcstelen, nem áll ki magáért, döntésképtelen, meg akar felelni lemondva önmagáról. Amúgy értem, mi nem tetszett és tetszik az állásőontod. Ha ennyire beleástad magad ebbe a történeti megjelentésbe, akkor nagyon meg is fogott téged vhol legbeül...most talán csak önigazolást keresel. :)

42. Count Infernó (2013-01-18 18:37.57)

Ma délután a Cheri került górcső alá. Hát, őszintén szólva, nekem nem tetszett. És mielőtt bárki elítélné a férfi mivoltom, romantikátlanságom, vagy egyszerűen az elfogódottságom miatt, megmagyarázom, miért. (Spoiler)
A legfőbb ok, hogy a történetvezetés borzalmas volt. Időt se hagytak megismerni a szereplőket, lefutott a kezdeti ötletes kis monológ, majd a főszereplők találkoztak, váltottak pár szót, és egy párbeszéd alatt viszonyt kezdtek egymással. Ennek az egész metódusát, finom mozzanatait, a mögöttes érzelmi töltetet, okokat, és úgy eleve mindent, ami a film értelmét adta volna, kispórolták, és belesűrítették kb 5 percbe. Így a két főszereplő, Pfeiffer, meg az a homár srác, pillanatok alatt leruccannak Normandiába, hogy kéjelegjenek. Itt is, alig mutatnak valamit a kapcsolatukból, de amit látunk, az is végletekig nyögvenyelős és ízetlen: hiába igyekszik Pfeiffer, hogy hozza a jeleneteket, ha a Cheri-t (amúgy azt hittem, a kurtizán a Cheri, mert ugye az egy női név...) játszó srác olyan semmitmondó és ripacs játékkal operál, amilyennel. Egyszerűen elcseszett minden jelenetet, amiben benne volt, egyáltalán nem volt hihető a karaktere. És ami azt illeti, a Pfeifferrel való viszonya sem. Amikor épp rátérhettek volna a beltartalmi értékek kibontására, hirtelen ugranak hat évet (persze senki sem öregszik egy percet sem...), majd behozzák ezt a nagyon fantáziadús házasság dolgot, a srác nyíltam, Pfeiffer disztingváltan nyávog. És nem tudok jobb kifejezést erre, mert miért? A kapcsolatuk annyira felszínes volt, és annyira nem jött át, hogy...
én megértem, hogy nekik ez nagyon sokat jelentett, de nekünk nem mutattak belőle semmit, így az egész teljesen hiteltelen volt. Azt a szerencsétlen csajt is, akihez a Cheri hozzáment, annyira tudtam sajnálni: egyrészt, mert bődületesen rossz színésznő (amikor nem fapofával kell ülni és nézni maga elé, akkor helytelen érzelmeket produkál... sírás helyett nevet, mi a fene?!), másrészt megverte a sors egy ilyen inkompetens és abszolúte nem életrevaló férjjel. Mondjuk, mivel mindketten szar színészek, legalább ebben a tekintetben összeillenek...
Hogy mondjak valami jót is így menet közben, Kathy Bates játéka egyszerűen pazar volt, tökéletesen hozta a karaktert, olyan finomságokat csempészett a játékába, hogy többször visszanéztem minden jelenetet, amiben szerepelt, csak hogy csodáljam a tehetségét. Ha volt valami, hát akkor az Ő játéka miatt megérte megnézni a filmet. A kosztümök és a zenék is igényesek voltak, a szinkron is el lett találva. Látszik, hogy ezekre a részletekre nagy gondot fordítottak.
Viszont nem ártott volna, ha mindezeken túlmenően a történet is ennyi figyelmet kapott volna. Tudom, hogy adaptáció, de akkor vagy rosszul adaptálták, vagy egyszerűen csak rossz a regény. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire nem tudtam átérezni a sztorit. Nyilván az én hibám is, de hiába próbálkozok nagyon, ha a film nem segít rá. Ha az lett volna a cél, hogy a Lea és Cheri közötti érzelmi viszonyt helyezzék előtérbe, akkor esetleg mutatni kellett volna belőle valamit, mert a kialakulásának és a virágzásának hiányában az utána következő vágyódás és gyötrődés mérhetetlenül hiteltelen és frusztráló. Amennyiben viszont a gyötrődés mélységét akarták lefesteni, megint csak kellett volna az előzmény, a szereplők bemutatása, hogy az egész szituációnak mélysége legyen. Így annyi volt, hogy 10 perc alatt (beleértve a prológus monológját is...) összejöttek, ki tudja miért...
ja várj, nem is: Lea kiöregedik a kurtizán életből, meg akar állapodni; Cheri 19 évesen megunta, hogy elkényeztetett ficsúrként piálással és kurvázással verje el a "hű de utált és megvetett" anyja pénzét. Ezért:
-Csókolj meg
-Oké
És összejöttek. TESCO gazdaságos indítékok és szerelmi előzmények.
De álljunk csak meg, hiszen lehet, hogy nem is voltak szerelmesek, csak valami futó kalandot kerestek egymásban. Akkor viszont rossz az indíték, és nem magyarázza, miért voltak már annyira felhőtlenül szerelmesek Normandiában.
Mindegy, a srác megházasodik (ha annyira köptek a mások véleményére, és élték hat! évig a bohém életüket, miért nem tudta a srác élből elutasítani az anyja házassági terveit, és éltek volna tovább a nő pénzén, mint a királyok?), majd rendkívül vontatottan szenvednek legalább fél órát, míg egymást kerülgetik. Mellesleg azt a viszonyt, amit eddig folytattak, fenntarthatták volna a házasság mellett is. Kényelmes, diszkrét és mindenki számára előnyös megoldás lett volna. Pfeiffer panaszkodott a film elején, hogy ez a srác mennyire titokzatos és kiismerhetetlen... mint kiderült, azért, mert kb semmi karakterisztikája nem volt azon kívül, hogy merengve néz maga elé és cigizik. Na de folyton csak ezt a szerencsétlen Cherit szidom, jóllehet jogosan.
A hosszú hosszú szenvedés közben úgy tűnik csak az egy szem szegény Kathy Bates szórakozik jól, akit bár próbál a történet (és Lea) negatív szereplőnek beállítani, mégis kb. ő hozta újra össze ezt a két nyomorékot. És amikor már végre, a csomó nyávogás után azt hinném, hogy végre lesz valami nagy katartikus-csöpögős beteljesülés, képesek és egy nap alatt elcseszik az egészet. Nem azt mondom, ez a látens Ödipusz-komplexusos beteg kapcsolat, ami kettejük közt volt, semmiképp sem nevezhető ideálisnak, de működött hat évig, akkor miért most kezdte a srácot zavarni, hogy a nő anyáskodó és idős, mikor korábban ez 6 évig nem jelentett problémát, ráadásul mindezekkel együtt is egy jó ideig a srác vágyakozásának tárgyát képezte a nő. Lehet, hogy én vagyok az, aki nem képes értelmezni és értékelni a történet finom kis nüanszait, de a következő jött le nekem: Cherinek semmi sem elég jó, Leának pedig minden megfelel. Persze ez csak külsőség, mert Lea rendre szenvedett a srác miatt, de a srác viszont minden miatt szenvedett. Arra lettem volna kíváncsi, hogy ez a két amúgy látszólag teljesen összeférhetetlen ember hogy maradt együtt hat évig. Mert utána is teljesen ugyan olyan távolságtartóak voltak, mint előtte, az intimitás teljes hiányát csak a szex közben és után tanúsított huncutkodás törte meg. Ha a kommentátor a "6 évvel később" vágás után azt mondja, hogy Cheri és Lea havonta egyszer találkoztak, hogy keféljenek egyet, én zokszó nélkül elhittem volna neki, mert a színészek játékából kb ez jött le.
Szakítottak, a srác lelép. Hihetetlenül drámai és értelmetlen módon, hogy aztán túlélje a világháborút, és szétlője a fejét. Közben Pfeiffer letargikus arca, és a kommentátor már majdnem cinikusan vidám hangja. Ennyire rossz, hatásvadász, és a hatását el nem érő befejezést már nagyon rég nem láttam. Ha most gonosz akarnék lenni,a "botrányos" kifejezést használnám. A filmre is. Hiszen ha nem lett volna benne Kathy Bates, és a kosztümösök nem tettek volna ki magukért, akkor ez az egész értékelhetetlenül gyenge lett volna. Ha romantikát, szerelmet akarnak tálalni, tegyék azt. Ha drámát és szenvedést, akkor pedig azt. Mindegyiknek megvan a maga módja. Itt túl sokat akartak, és így minden kihullott a kezeik közül. Sajnáltam, mert amúgy egy jó romantikus film lehetett volna, és meg tudom érteni, ha valaki jónak értékeli, hiszen könnyű elsiklani az ilyen "apróbb" hibák fölött, ha nem világít rájuk az ember. Én nem tudok, sajnos kritikus szellem lévén akaratlanul is észreveszem, ha valahol homokszem kerül a fogaskerekek közé, és ezekkel együtt, de nem csak ezekre fókuszálva értékelek. Sajnos itt több volt a rossz, és beárnyékolta a jót: Kathy Bates-et...

41. Miss bambi (2012-06-19 10:24.17) - (válasz Empocka 40. hozzászólására)

Túl viccesre vették a figurát??
A szexjelenetre gondoltál vagy mégis mire?
Az érzelmek hiánya valóban rontott a filmen,de nem ez volt az egyetlen hibája,pedig szegény Michelle úúúgy de úúúúgy próbálkozott,de Rupert csapnivaló volt benne,ez már alap járaton tönkrevágta az egész hatást.
Ha pl a filmet átszexelték volna akár gyengéden akár mint állat,áá, Én speciel akkor sem hittem volna el azt,hogy kettőjük közt kialakult volna más is a testi kapcsolaton kívül.
Pedig akit már egy igazi,vérbeli profi kurtizán sem tud felingerelni,az menjen a levesbe.:)

40. Empocka (2012-06-19 09:53.50)

Rupert Friend állati cuki benne! :)
alapjába véve szeretem a kosztümös filmeket, plusz a szereposztás szerintem tökéletes, és a ruhák is nagyon szépek. :)
a történet... nem rossz. de valahogy nem tudom átélni a szerelmüket. az elején túl viccesre vették a figurát és így már nehéz komolyan venni. ez az első kosztümös film, amit valószínűleg nem fogok többször megnézni...:S

39. Carolyna78 (2012-01-02 15:00.49) - (válasz Emylio 38. hozzászólására)

no igen, de tény, hogy a film ebben a rendezésben inkább szerepjáték az élőközönség előtt...pedig ...

38. Emylio (2012-01-02 14:58.46)

- (válasz Carolyna78 37. hozzászólására)

Vannak benne nagy igazságok, de sok újat nem tár fel.

37. Carolyna78 (2012-01-02 14:56.17) - (válasz Emylio 36. hozzászólására)

pedig lélektanilag jó...

36. Emylio (2012-01-02 14:42.21)

Lapos filmecske, nulla érzelemmel. De azért néha beszélnek róla.

35. Carolyna78 (2011-12-20 22:36.23)

Nem is tudom, hogy mit mondjak? Én nem nekik adtam volna a főszerepet. Michelle Peiffer gyönyörű és a játéka lenyűgöző, de imitálta csak a kurtizán szerepét. Lélektanilag nagyon elkapta a szerepét. Maradandót alkotott. Rupert Friend-et nem bántanám, szerintem rendezői hiba történhetett..Kathy Bates hozta a formáját :) Kivűló színésznő :) Ez a film inkább a szinpadon állta volna meg a helyét a "nem bevállalós" szinészekkel.Dögös kis film lehetett volna, megtartva az egészséges szexualitást is...

32. Miss bambi (2011-08-28 16:32.11) - (válasz Independence 31. hozzászólására)

A szerelmi jelenetek tényleg lightos-ra sikeredtek,nem volt bennük semmi szenvedély.Attól,hogy a fiúcska még fiatalabb volt a nőnél,lehetett volna egy kis fantáziája.Amúgy is ezek a dolgok ösztönösen jönnek az emberből,az meg már régen rossz ha valakit irányítani kell lépésről-lépésre,megöli az egész aktus eszenciáját.
Legalább annyira lett volna tüzes,mint pl.a Veszedelmes viszonyokban,már jó lett volna.

Jajmár,ne aggódj,hisz filmről beszélünk és nem az esti randiról a kapu alatt.Fantáziálni meg lehet,sőt néha kötelező,fejleszti a képzelőerőt.
;-)

31. Independence (2011-08-28 16:16.20)

- (válasz Miss bambi 30. hozzászólására)

"elég sok fantáziát beindít,persze bennem"

Mikor csak hallottam a filmről és még nem láttam, az én fantáziám is meglódult. :)
Szenvedélyt vártam, igazi erotikát, ahogy írod is, egy kis őrületet, hát az alkotók másképp gondolták, valahogy a koncepciónak sem volt ez része.Vívódást akartak bemutatni szerintem, csak nem túl jól sikerült.
Az egyik jelenetben, miközben Michelle félig lehunyt pillákkal dorombolt a takaró alól, a fiú olyan szárnyaszegetten üldögélt mellette az ágyban meztelenül, mintha tényleg egy profinál járt volna, és a közepesre sikeredett akció után azon töprengett volna, mikor kérdezze meg:

-Mivel tartozom?

Hát ez ember nem ilyennek képzeli a rabul ejtő szexualitást.Ahhoz még én sem vagyok elég öreg, hogy ez ne legyen furcsa... :)
Azt hiszem, ha M.Pfeiffert elém fújná a kósza szél, valószínű nem így viselkednék.
Remélem ezt a fórumot nem olvassa a nejem... :))))

30. Miss bambi (2011-08-28 10:53.54) - (válasz Independence 29. hozzászólására)

Néha szomorúsággal tölt el az,hogy adott egy remek történet,kiváló színészek,remek karakterek,de van egy ember aki mindezt az idilli hangulatot teljesen tönkreteszi.Ez történt itt is,Rupert Friend-nek köszönhetően.
Igen,ahogy írod,a kémia nemigen működött a két szereplő között,de szegény Michelle pedig mindent beleadott,amit ilyenkor csak lehetséges.Bevetett minden női praktikát,a csábítás leheletfinom trükkjét,eszét,és persze itt az anyagiak sem maradtak el,kényeztette a kis ficsúrt,ahogy csak lehetett.
Érezni lehetett Michelle részéről,hogy átadja magát a szenvedélynek,mind testileg és lelkileg,de a fiú mintha közéjük emelt volna egy üvegfalat,ami miatt teljesen blokkolta mindezt.Noha a filmben maga is próbálkozott a nagy szerelem és egyebek kimutatásával de mégsem volt hihető,nem lehetett átérezni a játékán,hogy most mit is akar valójában.Ez olyan,mintha valaki azt mondja a másik embernek,hogy "szeretlek",de teljesen közömbösen teszi azt,arclefagyva,ott állva teljesen mereven,és közben várja a hatást.Na de épp ez az,hogy nincs,nincs semmilyen hatás,mert nincs érzés ami ezt kifejti.
Hál' Istennek Michelle Pfeiffer és Kathy Bates remek játéka valahol kárpótolt az elmaradt hatás miatt,amit a film nyújthatott volna,de persze,mi nézők tudjuk,hogy ez mégsem az igazi.
Nem bántam volna,ha egy kicsit a történet átcsap némi szélsőséges hangulatba,vagy egy kicsit őrültbe,hiszen egy kurtizán és egy kis nyikhaj fiú története elég sok fantáziát beindít,persze bennem.Sokkal erősebb dialógusokat képzeltem volna el,olyat ahol,ha már a megvalósítás nem sikerült,de legalább a szavak miatt tudtuk volna,hogy akkor mi is van,de persze nem Én voltam a rendező,legnagyobb bánatomra.:)
A kosztümök csodálatosak voltak,a hangulat is meg volt,csak a fiú miatt egy kissé sablonosra sikeredett.Néha olyan érzésem volt,hogy amit Michelle és Kathy tesz a filmben,Ő teljesen leblokkolja a jelenlétével.Sokkal jobb lett volna,ha egy másik szereplőre esett volna a választás,talán akkor még egy igazán szuper film is lehetett volna belőle.
Mindenesetre lehet,hogy megnézem még egyszer,kitudja,talán felfedezek valamit benne,ami eddig kimaradt.

29. Independence (2011-08-27 23:40.06)

- (válasz Miss bambi 19. hozzászólására)

Valóban, egy alapvetően párbeszédekre, mondhatnám duettekre építő filmben végtelenül zavaró, ha ennyire elbillen a képernyő az egyik irányba.
Mindjárt nem lehetett ezt érezni, ha megjelent Kathy Bates.
Megtelt a vászon, élet költözött a képek mögé, pörögtek a dialógok, az oldalszurkálások, működött a rendszer.
A srác és Pfeiffer között még a kémiát sem éreztem olyan erősnek, egyszerűen nyögvenyelős volt a kis elkényeztetett ficsúr minden rebbenése, mert tetteinek nagy része csak rebbenés volt, alig lehetett észlelni a jelenlétét, ha eltűnt a vászonról, olyan érzésem volt, mintha megjelent volna valaki.
A film mégis élvezhető volt, köszönhetően Kathy Batesnek, Michelle Pfeiffernek, és a jelmezeknek, díszleteknek valamint a fényképezésnek.
Piszkosul jól oldották meg a mesteri hátterekkel, a gyönyörű kosztümökkel, a néha pasztell, néha erős színekkel, hogy szinte beszivárgott a nappalinkba az 1800-as évek végének különleges hangulata, ha néha-néha megállítottuk volna a DVD lejátszót egy-egy korabeli festő zsánerképeinek galériáját lehetett volna kiállítani az állóképekből.
Maga az alapszituáció egyszerű volt, ha nem engedjük felnőni a gyerekünket, az nem is fog felnőni, ha soha semmiért nem kell felelősséget vállalnia, nem is fog, vagy ha fog, abba belepusztul.
Nem szimplán szerelmet talált az idősödő kurtizán személyében, hanem egy gondoskodó pót-anyát is, akitől sem elszakadni nem volt képes, sem szembe menve mindenkivel, legfőképp az igen erős személyiségű "valódi anyával", együtt maradni vele.
A nagy baj azonban az, hogy ezt az egyébként tragikus szituációt, egyáltalán nem volt képes tolmácsolni a színész, ezért sem együtt érezni nem tudtunk vele, sem sajnálni, sem igazán megérteni.
Akit igazán szánni lehetett, az a felesége volt, aki megpróbált megfelelni a rákényszerített szerepnek, de esélye sem volt, csak boldogtalanság lehetett a sorsa.
Leperegtek az utolsó filmkockák, kikapcsoltuk a tévét, és két perc múlva már el is felejtettük a srácot, ám Pfeiffer fájdalommal teli utolsó arckifejezése, még órákkal később is felidézhető maradt.
Talán ettől igazán színész valaki.
A korhű hangulat mesteri megjelenítése okán azért három csillagot megkockáztatnék a filmnek, de ha ki lehetne ragadni belőle a két színésznőt nekik külön adnék négyet, nagy szívem van, na! :)

28. Cabir (2010-11-26 21:59.38)

Egyetértek az előttem szólókkal - ez a film jobb is lehetett volna. Valahogy jobbra számítottam. Alapvetően szép film, érdekes az alaptörténet, de emellett meglehetősen vérszegény, vontatott. Pfeifferért sosem voltam odáig; jól tartja magát, de nem okoz nagy katarzist. Rupert Friend eltalált a szerepre, de ő sem volt átütő. Az is rontott az élvezhetőségen, hogy egy igazán szerethető karakter sem volt a filmben: sem a hűvösen előkelő, kiérdemesült kurtizánnal, sem a kis ficsúrral, sem a többi szereplővel nem éreztem azonosulást.
Ami miatt négy pont: a film utolsó tíz perce nagyon szép, és megható, itt már előjön a mélyebb színészi alakítás is. Valahogy koronát adott a filmnek - végül is jó szájízzel kapcsoltam ki a DVD lejátszót, végül csak összeállt. Emellett voltak benne érdekes karakterek, alapvetően látványos, kellemes film.

27. Tavita (2010-10-17 15:01.21)

Nekem tetszett a film, bár egy kicsit jobbra számítottam. Michelle Pfeiffer nagyon jó színésznő és illet a szerephez, olyan mint egy igazi dáma. A zene nagyon jó volt.

26. Kovicu (2010-08-16 22:23.13)

25. Kovicu (2010-08-16 22:22.51)

- (válasz Kovicu 11. hozzászólására)

azért csak megnéztem
szerintem 3*
talán

sokkal több érzelmet, fájdalmat, vívódást ki lehetett volna hozni, mutatni
alapból nagyon jó szerepek, langyoskásan előadva

ami jó
a sok gonosz csipkelődő beszólás, ahogy adják egymásnak a mézes szövegbe burkolt "lándzsákat"
:DDDD

24. Csillagzafír (2010-07-31 14:49.32)

Egyszer megnézős, kissé könnyed, de semmi extra filmecske (közben teljesen kimanikűröztem a körmöm, szóval csak hellyel-közzel kötött le).
Kathy Bates valóban nem bontakozhatott ki, Michelle Pfeiffer - szokásosan - jól hozta a karaktert.
Egy kosztümös filmtől jóval többet várok.

23. Bazsoberni (2010-06-13 16:26.07)

A film nem valami, de Michelle Pfeiffer megérdemel egy ötöst. Nagyon jó formában van, még 50-en is túl.

22. Áfonya27 (2010-06-09 18:56.14)

Szerintem sem volt nagy film, bár az alaptörténet, valamint a kezdet és a vége tetszett, az jól meg volt csinálva, de sajnos tényleg gyenge, és ami külön csalódás, hogy katie bates-t is berakták ebbe a filmbe, pedig az egyik kedvenc színésznőm és ebben nem tudott nagyot alakítani....

1 2