Az igaz, hogy ezek körül többen is aggódhattak ezen életük egyes szakaszain. Szirtesnél írtam is, hogy ők Soós Imrével jártak így valamikor az ötvenes évek elején, mert kicsit hangosan szidták részegen a rendszert. Molnár Tibor disszidálása és visszidálása is ismert történet. Meg is hurcolták emiatt alaposan és meg is alázták. Azután ő szépen lassan tönkre tette magát.

14. Lector (2021-05-27 23:25.02) - (válasz Vbacs 13. hozzászólására)

Csak gondold el.Minden reggel arra ébredni..., hogy most melyik vidéki színházba száműznek?
Minden este úgy lefeküdni , hogy hánykolódsz, nem alszol, mert a lelked békéje ,...béklyóban?

13. Vbacs (2021-05-27 23:14.35)

- (válasz Lector 12. hozzászólására)

Molnár Tibor is Szirtes Ádám oldalán kezdett a Talpalatnyi földben, ahogy Soós Imre és Pécsi Sándor is. A nagy parasztklánunk :D

És ezek közül egyik sem élt 70 évet :(

12. Lector (2021-05-27 23:01.26)

Azé össze össze futunk:)
Igazi Magyar Paraszti sorsokat bemutató film.
Molnár Tibor?Azt kell mondanom:- Igazi donor.
Egy izzig vérig paraszt embert , egy makacs , földhöz ragadt
embert ábrázol mesterien
A Kósa féle rendezést 66 ban filmfesztiváli díjjal jutalmazzák.
Molnár Kossuth díja talán e szerepének is szól.
Bizony aláértékelt , viszonylag fiatalon elhunyt ... művészünk volt Molnár Tibor.

11. Vbacs (2021-05-27 21:17.19)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 10. hozzászólására)

Éppen az elmúlt hetekben vettem elő ezt a filmet először 2016 óta. Még mindig ugyanakkora hatású.

És itt kedveltem meg végleg Molnár Tibort egy életre. Nagyon sajnálom, hogy aztán nem alakult jól sem a karrierje, sem az élete.

10. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2021-05-27 20:58.34)

Vbacs, ValPköszönet a szép szavakért. Molnár Tibort újra olvasva, amikor még Cziki, Orgona is írtak, azok voltak a szép idők!

9. VAL P (2021-05-27 15:18.12)

Széles István életébe nyerhetünk betekintést visszaemlékezései segítségével. Fiával osztja meg gondolatait, érzéseit, élete fordulópontjait a meglett korú apa. Nyomorról, kiszolgáltatottságról beszél, majd egy reményteli cezúrát követően az ’50-es évek szűk levegőjétől eltorzuló arcok képe dereng fel előtte. Egy koma értelmetlen halála, méltatlan adag a bűnbakok osztályrészéből, eláztatási technikák.
A történetvezetés keretbe foglalt linearitása ellenére is csapongó, ettől még élményszerűbb: egyes eseményeket hosszasan ecsetel, másokat érintőlegesen említ csupán, megint mások felett elegánsan elsiklik az elsőfilmes rendező, Kósa Ferenc. A Móricz tollára kívánkozó tanyasi világ Sára Sándor mesteri fényképezésében elevenedik meg a nézők előtt; s a sorsközösség-vállalásnak egy oly nemes zamatú eszménye, melynek pl. a ’bosszú’ hiányzik a szótárából.
A fiatal nemzedék szócsöveként funkcionáló ifjabb Szélest azonban egészen másmilyen véleményalkotásra késztetik apja szavai, mint azt nemzője várta volna.

8. Vbacs (2016-11-10 20:28.55)

Sok szempontból nem könnyű a film. Először is maga a történet vagdalása nem utal profimunkára, de ez nem meglepő, ugyanis ez Kósa Ferenc diplomamunkája volt. Ezek ritkán szoktak szakmailag kifogásolhatatlanok lenni.
De ha az amatörizmust említjük, szerintem itt meg is állhatunk, mert nincs túlsúlyban. Amit operatőri és színészi teljesítményből láttunk, az nagyon is megérte a pénzét. Az a jelenet, mikor a lovak átvágtáznak a hídon, az művészet volt, amire Truffaut is összecsapta volna a két kezét.
A mű nehézsége magában a történet töménységében rejlik. Túl sok korszak van kis-kis szekvenciákban megmutatva és nagyon nem arányosan van kiválasztva, hogy melyiket mélyítik el és melyiken futunk át sebtiben. De ez annyira engem nem zavart, mert egy nagyon izgalmas korszakot mutattak meg a falu és a tanyavilág perspektívájából, valamint meg kell dicsérnünk merészségét is, ugyanis Kósa vállalta az 56-os téma elkendőzetlen megmutatását még úgy is, hogy emiatt egy ideig dobozba került a Tízezer nap.
Molnár Tibor és Koltai János jó választás főszerepekre, ekkorra már szinte bejáratottak voltak a süsögő pusztában Jancsó jóvoltából és azért valljuk be, hogy arcra oda is illenek.

Nem egy szép történet, sőt, kifejezetten lehangoló, de azért mindenképpen tanulságos és fényképezés tekintetében tényleg vannak olyan híres és élvezetes jelenetei, ami miatt nem lehet csodálkozni, hogy egyből hívták egy francia filmfesztiválra, amint megjelent. Érdemes megnézni, legalább egyszer.

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2016-10-26 07:35.12)

Mély egyetértés,4-sel, 5- sel.49 évvel ezelőtt ilyen csodát! 10000 nap= 27 év 145 nap. Az egész stáblista, állatok, BRAVÓÓ!

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2015-06-13 17:27.25)

- (válasz Inconnue 4. hozzászólására)

Egyetértés. Nagy Anna(nemcsak a neve Nagy) pár sec- os jeleneteit Hogy volt?- jában bemutatták, döbbenet!

5. Orgona (2013-11-02 21:31.14)

- (válasz Inconnue 4. hozzászólására)

Osztom a vcéleményedet. Ilyen képi világot, mint amilyent Kósa Ferenc megteremtett a filmben, ritkán lát az ember.

4. Inconnue (2010-06-26 19:58.41)

A film fantasztikus: óriási párbeszédek, monológok és csöndek, több szemeszterrel felérő képírói munka, szuggesztív zene, egyszerre naturalisztikus és szürreális képi-hangulati világ, iszonyatos (és valós) emberi, családi és közösségi sorsok stb., stb. Nem csodálom, hogy 1967-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. Ha most neveznék, szerintem most is így lenne.

3. Randal (2010-01-24 20:53.56)

- (válasz Pulber 2. hozzászólására)

A konkrét motívumoktól függetlenül hasonlóan ordenáré volt a filmélményem.

2. Pulber (2010-01-24 18:49.37)

Én most tartok 38:00 körül...
Tényleg nem egy egyszerű film, rohadtul nem tudnám összefoglalni az eddigi cselekményt, de hogy miért pont undorító, meg miért pont Greenawayhez és Makavejevhez hasonlítod, azt nem értem...

1. Randal (2010-01-16 12:53.32)

A 12. percnél megfogadtam, hogy előbb közösülök három lóval, minthogy egy pillanattal is tovább nézzem ezt az undorító mocskot.
Sok szart láttam már. Greenaway meg Makavejev... de ennél borzasztóbb szart még nem láttam.