Felettébb jó musical.
Prince Rogers Nelson egy különc volt, olyan, aki vonzotta vagy taszította az embereket. Volt benne valamifajta vad különcség, és eszméletlenül sokoldalúnak bizonyult, hiszen 27 hangszeren játszott, énekelt, táncolt, dalszövegeit is maga írta, megáldotta az élet őstehetséggel. E felett még színészileg is tudott remekelni, mivelhogy azok a szomorú könnycseppek tőle ebben a filmben igaziak voltak-nem is színészkedett, hanem önmagát adta. Megvoltak benne a sztárságra jellemző rigolyák, téveszmék. Például a szobájában lévő kazettás magnón egy lánynak a hangját visszafelé játszotta le és így egészen máshogy hangzott az egész.. Volt olyan, hogy a koncertjéről kirohant, lázongott, fetrengett, üvöltözött, megőrült a színpadon, sokakat megbotránkoztatott viselkedésével, sokakat pedig elbűvölt az egyedi előadásmódjával, kiszámíthatatlan természetével.
A Bíboreső Albert Magnoli rendezésében igencsak remekbe szabott mű, Prince-re fektetve a hangsúlyt és a zenéire. Az akkori korszaknak, klubnak a nyüzsgése, forrongó tömege jól átjön a képernyőn keresztül, életérzésben bizony odaver a mai ilyen alkotásoknak. Nem a történet miatt szeretjük ezt a műfajt, ám még itten ez sem volt rosszul adagolva. Egy feltörekvő énekesnő és a kölyöknek nevezett sztárcsillagnak a kapcsolatát mutatja be, a zenén és a családi viszályokon keresztül.. Szintetizátorhangok, konga játékok, dobpergések, dallamok szépen szólnak, olykor gyönyörűen, sőt valahogy löknek bele egy gigászian erős feelinget, amely magába szippant és nem ereszt el. Apollonia Kotero erotikusan nézett ki ebben az időben, napjainkra nézve sem vallhat szégyent, szerencsés adottságai lehetnek. Ahogy nézte a színpadi művészt, szemei elárultak sok mindent, akkor éreztem azt, hogy ezt a fickót a nők is hasonlóan nézhették az előadásai közben, valami volt a személyiségében.. Meg amikor odalépett Rogers a nőhöz az elején, feltette a kör alakú lencsés napszemüvegét, mögé került direkt, utána meg kámforszerűen eltűnt, micsoda basszus ütem hallatszik abban a számban. Illett a herceghez, közös jeleneteik hozták magukkal az érzelmeket, és átélővé tették kettejük szerelmét. Három kedvenc számom van a zenészgéniusztól: I Would Die For You- Meghalnék Érted, ez szól a végén, a szám közepén jön a váltás- ütős, eléggé az! The Most Beautiful Girl In The World és a Do Me, Baby- az utóbbit Chris Tucker adta elő a Rush Hour háromban, az a film jórészt Párizsban zajlik, nem is olyan rossz action-vígjáték.
A Purple Rain tényleg régi, ám úgy vélem több figyelmet érdemelne ez a zenés-mozi, egy olyan művészről, aki a bizarrságai ellenére komoly hírnevet, sikert szerzett magának a szórakoztatóipar világában.

1. Krisz papa (2010-12-28 02:46.53)

Ha Prince-ről van szó, akkor egy extravagáns, hihetetlen tehetséges, egyedi előadóművészről, zenészről, énekesről beszélhetünk, kinek művészete nagy hatással volt generációkra(rám mindenképp), ha nem is annyira Magyarországon, de a világ nagyobb részén mindenképp. Személyes kedvencem, így nehezen tudnék a filmjéről rosszat írni, de az "Irka-firka" híd után rájöttem, hogy mégiscsak lehetséges. Ez az alkotás viszont minőségi, átérezhető, a számok ütőssek, és a helyükön vannak, a jellemek, a poénok jól kiszámítottak, és nem eröltetettek, minden ott van, ahol kell egy ilyen klasszikus filmhez! Igazi élmény, és szerintem mindenképpen kötelező, hogy az emberek megismerjék Prince korai munkásságát, és motívációjának forrását.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	somliv, 2020-10-16 11:08	2 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Bíboreső adatlap

Eredeti cím: Purple Rain

Évszám: 1984

Rendezte: Albert Magnoli

Szereplők: Prince, Apollonia Kotero, Morris Day, Olga Karlatos, Clarence Williams...

További információk

Szereplők fórumai

- Prince - Vélemények

- Albert Magnoli - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk