Fórum - Érdekes évfordulók (15. oldal)

elejére ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 ... végére

1090. Az utolsó Filmcézár (2012-05-30 11:39.53)   - (válasz Emylio 1089. hozzászólására)

Elképesztően érdekes.

1089. Emylio (2012-05-30 11:37.56)

Ha 1972 május 30-án születtem volna, akkor ma lennék 40 éves. De később születtem. Ez érdekes.:)

1088. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 07:13.01)   - (válasz Menrot 1086. hozzászólására)

Ez érdekes, csak nem forduló. Ma Janka, Zsanett névnapja van. Janka néni a Szomszédokból ismerős, Zsanettet meg megerőszakolták a rendőrők végül?! Szent István király ereklyéinek átviteli napja van. Érdekes a Szent Jobb, a kéztől elválasztott kar, fejereklyének rögös útja.(horror!)

1087. Sötétszív (2012-05-29 23:55.59)   - (válasz Menrot 1080. hozzászólására)

Igen, emlékszem erre az eseményre. Még tv készüléken keresztül is szörnyű volt. Amíg élek nem felejtem el.

1086. Menrot (2012-05-29 22:52.05)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1085. hozzászólására)

Ezt nem tudhatom.

1085. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-29 17:13.36)   - (válasz Menrot 1083. hozzászólására)

Olvastam a Beszélgetés 2- ben, ez önkéntesség, vagy tudatalatti- feletti ösztönös "védekezés?".Habár Ludwig példája sem példa.

1084. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-29 17:09.12)   - (válasz Menrot 1082. hozzászólására)

Az Adoremusban ma nincs senki, naptárban van Magdaléna. Ludwig c. filmről jut eszembe, hogy múltkor Soma mondta, hogy a Nő vagy Mária,vagy Magdaléna, és nekem Wagner Tanhauserje jut eszembe, hogy Vénusz vagy Erzsébet? Vasárnap megyek Müpába, és ott megveszem a librettot, ill. a drámai szöveget, s akkor el lehet "gondolkodni" majd a nőiség defínicióján is.

1083. Menrot (2012-05-29 15:22.51)

Inkább rábízom mégis ezt.Én csak kiegészítem majd.

1082. Menrot (2012-05-29 15:16.07)

Nincs itt Gyermeklakóbizottság,vagyis én írom ide az aktuális szenteket,életrajzzal. Pillanat.

1081. Menrot (2012-05-29 14:10.47)

1841. május 29. Megszületett Hugo Gyldén svéd csillgász A helsingfors-i születésű tudós 1871-től a stockholmi obszervatórium igazgatója volt. Foglalkozott a változó csillagok elméletével, jelentős tevékenységet fejtett ki az égi mechanikai perturbáció (háborgatás) számítási módjával kapcsolatban. Eszerint azokat a kisebb változásokat vizsgálta az égitestek Kepler-pályáján, amelyeket a központi égitesten kívüli harmadik égitest (esetleg további égitestek) vonzóereje idéz elő. Stockholmban hunyt el 1896. november 9-én.

1080. Menrot (2012-05-29 14:07.57)

1985. május 29. Tragédia sokkolja a focivilágot A brüsszeli Heysel-stadionban, túlnyomóan brit szurkolók rendbontásai következtében a Juventus Torino és az FC Liverpool közötti BEK-döntőn 38 ember vesztette életét, több százan megsebesültek, egy részük súlyosan. Feketepiacon árult belépőjegyekkel a rivalizáló csapatok szurkolói szomszédos szektorokba kerültek, amelyeket csak drótháló választott el egymástól. Részeg brit szurkolók a játék megkezdése előtt áttörnek a kordonon, és ütlegelni kezdik a Juventus drukkereit. Az erre kitörő pánikban egy leomló fal 20 embert nyom agyon, mások megfulladnak, agyontapossák vagy agyonverik őket. A brüsszeli túlkapások a labdarúgó-stadionok fokozódó agresszivitásának szomorú csúcsát alkotják, s szakértők ezt a fiatal szurkolók szociális deklasszálódásának rovására írják. A jobbára alsóbb rétegekből kikerülő szurkolók, akiket sokszor munkanélküliség is sújt, kilátástalan helyzetük miatti elkeseredésüket a stadionokban kompenzálják, brutalitással. Szervezett csoportok keretében zúdítják gyűlöletüket minden vélt ellenségükre, így az ellencsapat szurkolóira is.

1079. Menrot (2012-05-29 14:07.41)

1958. május 29. Charles de Gaulle miniszterelnök lesz Charles de Gaulle-t René Coty államelnök miniszterelnökké nevezi ki. Az indíték erre az algériai válság, amely könnyen polgárháborúvá dagadhat. De Gaulle 1955 óta már nem szerepelt nyilvánosan. Visszavonultan élt Colombey-les-deux-Églises-ben és emlékiratain dolgozott. A közvéleményt megosztotta a hatalomban való visszatérése. A nemzetgyűlés megerősítette de Gaulle kinevezését. Hozzájárult egy alkotmánymódosításhoz és messzemenő felhatalmazást ad a miniszterelnöknek. De Gaulle meg van győződve róla, hogy csakis személyi hatalma mentheti meg az államot.

1078. Menrot (2012-05-29 14:07.26)

1953. május 29. Edmund Hillary felér a Mount Everest csúcsára Az új-zélandi Edmund Percival Hillary és nepáli vezetője, Tencing Norgaj elsőkként másszák meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8848 méteres Mount Everestet. A brit expedíció Nepál felől indult a déli nyergen és a délkeleti gerincen át. Ezt megelőzően 1921 óta 15 különféle expedíció kísérelte már meg hasztalan a Mount Everest megmászását. Sok gondot okoz a hegymászóknak a ritka levegő és az időjárás, mivel a nyári monszun idején a Himalájában sokszor hetekig tombolnak a hóviharok. Sir George Everest brit mérnök, akiről a hegy a nevét kapta, 1852-ben felismerte, hogy a Mount Everest a világ legmagasabb csúcsa. 1950 és 1960 között sikerült először megmászni a világ tíz legmagasabb csúcsát, részben a technikai eszközök fejlődése miatt.

1077. Menrot (2012-05-29 14:07.11)

1939. május 29. A nyilasok előretörnek a választásokon Az 1939-es országgyűlési választásokon kb. 2,5 millió állampolgár vett részt. Budapest és környéke, valamint a hét törvényhatósági város kivételével a választók külön szavazólapon voksoltak a pártok egyéni jelöltjeire és területi listáira. Az így leadott kb. 3,8-4 millió szavazatból a Magyar Élet Pártja, a kormánypárt, 1,7 millió szavazatot kapott (49,3%), s ezzel összesen 178 mandátumhoz jutott (72%). A második legjobb eredményt a nyilaspártok érték el. Ők voltak a választások igazi nyertesei. Együttesen 1,7 millió szavazatot (30%) kaptak, amivel 49 mandátum (19%) járt. Közülük a Nyilaskeresztes Párt volt a legerősebb, 754 ezer szavazattal (21%) és 28 mandátummal. Különösen sok szavazathoz jutottak a főváros külső kerületeiben, a munkások lakta peremvárosokban és a bányavidékeken. A választások nagy vesztesei a Független Kisgazdapárt (23 mandátumából 11 maradt), a Keresztény Párt (14 mandátumából 3 maradt) és a Szociáldemokrata Párt (11 mandátumából 5 maradt). A liberális Polgári Szabadság Párt megőrizte 5 mandátumát.

1076. Menrot (2012-05-29 14:06.52)

1906. május 29. Megszületett Paul Almasy, magyar származású francia fotóriporter 1929 óta riportútjai során a világ szinte valamennyi országába eljutott. Kezdetben a Berliner Illustrierte Zeitung riportere volt, majd a Schweizer Illustrierte-nek is dolgozott. A II. világháború pusztításait éppúgy megörökítette, mint az arisztokrácia életét és a politikai elit világát. Emlékezetes a párizsi művészeti élet kiemelkedő alakjait megörökítő sorozata. Az ENSZ szervezeteinek (UNESCO, UNICEF, WHO, FAO) megbízásából bejárta a harmadik világot, s dokumentálta annak szociális problémáit. Sajtófotót tanított, a Képírás, sajtófotó című könyvén fotóriporterek nemzedékei nőttek fel. A világ fotómúzeumai rengeteg Almasy-képet őriznek, életműve: `A világ archívuma` fél évszázad munkájának termését, 120 ezer fekete-fehér felvételt foglal magába. Budapesten 2001-ben az Ernst-múzeumban volt kiállítása. 2003. szeptember 23-án halt meg Párizsban.

1075. Menrot (2012-05-29 14:06.00)

1846. május 29. Megszületett Apponyi Albert poltikus A dualizmus és a Horthy-rendszer egyik kiemelkedő államférfija Bécsben látta meg a napvilágot. Deák-párti pártszövetségek tagja volt, majd 1904-től az I. világháború végéig a Függetlenségi Párt vezéreként tevékenykedett. 1907-ben, vallás- és közoktatásügyi miniszterként - idegen nyelvként - be akarta vezettetni a magyar nyelv kötelező tanítását a nemzetiségi iskolákban (Lex Apponyi). (Ezt később a szocialista történészek a `nemzetiségi elnyomás` kirívó példájaként emlegették.) Apponyi nevét az 1920-as trianoni békediktátummal kapcsolatban ismerte meg a világ. A párizsi konferencián három nyelven elmondott, nagy hatású beszédben, észérvekkel alátámasztva igyekezett megvédeni a több mint ezeréves Magyarország integritását. A francia miniszterelnöknél, Georges Clemenceau-nál és az angol kormányfőnél, David Lloyd George-nál azonban még azt sem tudta elérni, hogy az új határok mentén élő közel 3 millió magyar népszavazáson dönthessen, akar-e az újonnan létesített államok (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) polgára lenni. 1923-tól haláláig, 1933. február 7-ig Magyarország fődelegátusa volt a Népszövetségben.

1074. Menrot (2012-05-29 14:05.43)

1692. május 29. Vereséget szenved a francia flotta Sir Edward Russel parancsnokságával a fölényben lévő angol-holland flotta győzelmet arat a franciák felett La Hogue-nál, Normandia partjai mellett. Ezzel meghiúsul XIV. Lajos francia király terve, hogy Angliában partra szállva a Franciaországban élő II. Jakabot (1690. VI. 1.) visszaültesse az angol trónra. A francia flotta nyílt tengeri ütközetben tehetetlen az angolokkal szemben. Az Angliával vívott tengeri háborúban csupán egyszer értek el sikert, amikor II. Jakab inváziós serege 1689 márciusában partra szállt Írországban. Az angol trónutódlás kérdése egész Európára kiterjedő ellentétek forrásává vált, miután Franciaország és Anglia vetélkedése a pfalzi örökösödési háborúval (1689. II. 15.) is összekapcsolódott.

1073. Menrot (2012-05-29 14:05.03)

1660. május 29. Ismét Stuart-király az angol trónon Oliver Cromwell halála (1658. IX. 3.) után Angliában eleinte áttekinthetetlenek a politikai viszonyok. George Monck, a polgárháború egyik generálisa a királyság helyreállítása érdekében tárgyalásokat folytat I. Károly fiával, II. Stuart Károllyal. II. Károly emigrációja idején kiadta a „bredai nyilatkozatot”, amelyben megígérte, hogy jóváhagyja a tulajdon-, egyházi és vallási viszonyok 1649-i szabályozását. A nyilatkozat hivatalos átadása után a parlament, a hadsereg és London városa a király visszatérése mellett szavaz. Anglia alkotmányos királyság lesz. A király betartja a „bredai nyilatkozatot”.

1072. Menrot (2012-05-29 14:04.48)

1629. május 29. Aláírják a lübecki békét IV. Keresztély dán király 1625. májusában a protestánsok oldalán beavatkozott a harmincéves háborúba. Az 1629-ben megkötött lübecki békében semlegességre kötelezik a Németországban zajló eseményekkel szemben. A restitúciós ediktumnak megfelelően, amelyet II. Ferdinánd császár 1629. március 6-án adott ki, és amely az összes, 1552 óta a protestánsok kezére került birtok rekatolizálását tűzi ki célul, IV. Keresztélynek le kell mondania az alsó-szász püspökségekről. Észak-Németországban megerősödik a katolikus befolyás. Ezzel befejeződik az alsó-szász-dán háború, melynek végét a Katolikus Liga csapatainak (gróf Johann Tserclaes von Tilly vezetésével) és a császári csapatok (a cseh Albrecht von Wallenstein gróf parancsnokságával) döntő győzelmei előzték meg (1626. IV. 25-VIII. 27.). II. Ferdinánd császár hatalma tetőpontján áll.

1071. Menrot (2012-05-29 14:04.29)

1465. május 29. Mátyás király egyetemet alapíthat Magyarországon II. Pál pápa felhatalmazza Vitéz János esztergomi érseket és Janus Pannonius pécsi püspököt, hogy I. Mátyás kívánságának megfelelően egyetemet létesítsenek Magyarországon. Az oklevél szerint az ország bármely városában, melyet a király e célra kijelöl, egyetemet lehet alapítani. A leendő intézményben minden kar és kancelláriai hivatal működhet, és tanárainak rendes fizetést kell biztosítani. Az egyetemnek a bolognai egyetem szervezetét kellett követnie. Vitéz Esztergomban akarta az egyetemet létrehozni, de Mátyás Pozsonyt szemelte ki. Az oktatás 1467-ben indult meg.

1070. Menrot (2012-05-29 14:03.42)

1439. május 29. Albert király dekrétum formájában szentesíti a nemesség követeléseit Albert koronázását a bárók súlyos választási feltételekhez kötötték. Zsigmond `káros újításait` - az idegenek befolyását és az egyház adóztatását - kellett eltörölnie. A hatalom a királyválasztó főurak kezébe került. Az uralkodó több hónapos csehországi távolléte után az idegenellenes közhangulat az udvar ellen fordult. 1439 májusában a király országgyűlést hívott össze, ahol a rendi erők győzedelmeskedtek. A választási feltételeket törvényként fogadták el, de a hatalmat a rendek kezébe adták. A nádor választásába egyformán beleszólhattak a főurak és a köznemesek. A végek védelmét a király feladatává tették, de általános hadfelkelést csak végső esetben és az országhatárokon belül lehetett meghirdetni. Megtiltották az idegenek tisztségviselését, az egyházi javadalmak adóztatását, a főméltóságok halmozását. Korlátozták az idegen kereskedők jogait. Beleszólhattak a rendek a pénzverésbe, sőt a királylányok kiházasításáról is csak az ő tanácsukkal dönthetett a király.

1069. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-28 19:56.24)   - (válasz Menrot 1058. hozzászólására)

Most jöttem haza vidéki - pesti vendégségből. Ma pünkösd hétfő van, és a Lehel téri(13.ker) Árpádházi Szent Margit templom zárva volt. Szombat éjjel nagyon aggódtam Érted 80-90 s zenék ürügyén, Vbacs is kérte, hogy aludjál. Köszönöm, hogy jobban vagy, és rengeteg gyönyörűséges olvasnivalót prezentáltál. Én nagyon depresszív gyerek voltam, rengeteg konfliktus, komplexus, ezért valamelyest empátiám fordul feléd is. Lelki nyugodalmat kívánok.

1068. Menrot (2012-05-28 12:49.08)   - (válasz Angelika58 1059. hozzászólására)

[link] Budapest, április 14. – Ezen a napon halt meg az a nyelvész, egyetemi tanár, aki József Attilával került konfliktusba a szegedi egyetemen. Neve egy 1925-ben történt incidens miatt ismert leginkább, holott tudományos tevékenysége sem piskóta. Horger Antal meglehetősen szélsőségesen reagált József Attila Tiszta szívvel című versére. A kétségtelenül provokatív verset a Szeged című lap közölte 1925. március 25-én. Több jobboldali személy is tiltakozott ellene, a Szegedi Új Nemzedék március 29-i számában élesen támadták József Attilát. A hiedelemmel ellentétben Horger Antal nem tiltotta ki az egyetemről a költőt, csupán nemkívánatos személynek nevezte, eltanácsolta a tanári pályáról, március 30-i beszélgetésükön (két tanú jelenlétében). Semmilyen hivatalos lépést nem tett kirúgása érdekében („csak” megfenyegette, hogy gondoskodni fog róla, a diplomát ne kapja meg), József Attila később önként hagyta ott a szegedi egyetemet, mert Bécsben kapott ösztöndíjat, majd Párizsban tanult. József Attila: Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. Az Irodalmi jelen internetes oldalán Ónagy Zoltán egy a Pesti Naplóban 1924. január 29-én megjelent tudósítására hivatkozva azon elmélkedik, hogy Horger Antal a saját neméhez vonzódott, és mivel József Attila semmilyen érdeklődést nem mutatott felé, egyfajta bosszú lehetett a tanári pályájára és jövőjére vonatkozó ítélkezés. Kétségtelen, hogy Horger Antal későn házasodott meg (1921-ben, 49 éves korában), ráadásul feleségével tettlegességi fajuló vitái is voltak (a nő nem akarta elfogadni, hogy leköltözik Szegedre), melyből az egyik bírósági tárgyalásig fajult. Nem csoda, hiszen egy pisztollyal megsebesítette felesége. Elváltak. A Nyugat nemzedékének vezető kritikusa, Ignotus egyébként így vall a versről: „Van egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, dünnyögöm és mormolgatom egy versét. (…) Gyönyörű szép – s ez a vers nem lett, nem lehetett volna meg, ha előtte nincs népdal és expresszió, verses vers és szóval mondható vers”. József Attila később Curriculim vitae című művében, no és a Születésnapomra című verésben is megemlékezik Horger Antalról. Horger Antal a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, a szegedi egyetem nyelvésze, majd dékánja. Legnagyobb érdeme a ma is egyetemi tananyagként tanított hangzókivetéses törvény. Az első magyar nyelvjárási térkép is az ő nevéhez fűződik, szakterülete volt a csángók és székelyek nyelve, több jelentős művet hagyott hátra (például A nyelvtudomány alapelvei, Általános fonetika, A halmágyi nyelvjárássziget).

1067. Menrot (2012-05-28 12:27.29)

-1961. május 28. Elindul utolsó útjára az Orient Express -1908. május 28. Megszületik Ian Fleming, angol novellaíró és kém

1066. Menrot (2012-05-28 12:26.28)

1981. május 28. Meghal Stefan Wyszynski lengyel bíboros 1901. augusztus 3-án született Zuzela-ban, 1948-ban lett Lengyelország prímása. 1953-56 között ítélet nélkül fogva tartották. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. Az ő kezdeményezésére fordult 1965-ben híres levelében a lengyel püspöki kar a német püspökökhöz, amelyben `megbocsátottak és bocsánatot kértek a német néptől`. A néhai bíboros közeli munkatársa volt az 1960-as, 70-es években Karol Wojtyla krakkói érsek, a későbbi II. János Pál pápa. 1980-81-ben Wyszynski közvetített a Szolidaritás szakszervezet és az akkori hatóságok között. Boldoggá avatási eljárása 1989-ben indult meg.

1065. Menrot (2012-05-28 12:25.38)

1961. május 28. Megalakul az Amnesty International Peter Benenson londoni ügyvéd cikket jelentetett meg az Observer című lapban a szervezetről. Ebben felhívta a figyelmet a jogtalanul, csupán bőrszíne, politikai meggyőződése, véleménye vagy vallása miatt bebörtönzött, megkínzott, kivégzett emberekre, akik maguk nem alkalmazták és nem támogatták az erőszakot. Ezután alakult meg nemzetközi, nem hivatalos szervezet az emberi jogok védelmére. Tevékenysége kizárólag foglyokra vonatkozik. A szervezet a lelkiismereti alapon bebörtönzöttek - akiket nézeteik, bőrszínük, nemük, etnikai származásuk, anyanyelvük vagy vallásuk és nem erőszakos cselekmények miatt zártak be - azonnali és feltétel nélküli kiszabadításáért dolgozik. Politikai perekben tisztességes és mielőbbi tárgyalást követel, igyekszik megakadályozni a kínzást és kivégzést, felkutatja az eltűnteket. Fontos, hogy a szervezet teljesen független, nem kötődik semmilyen politikai hatalomhoz, ideológiához. Anyagi támogatást egyetlen államtól vagy kormánytól sem fogad el, tagdíjakból és egyéni adományokból tartja fenn magát. Akciói az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán alapszanak. A szervezetnek több mint 60 nemzeti szekciója és 167 országban több mint egymillió tagja van. A szervezet 1977-ben Nobel-békedíjat kapott, majd 1978-ban, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 30. évfordulója alkalmából ENSZ Emberi Jogok díjjal jutalmazták.

1064. Menrot (2012-05-28 12:25.21)

1937. május 28. Meghal Alfred Adler Aberdeenben 67 éves korában meghal Alfred Adler osztrák pszichológus és elmegyógyász, az individuálpszichológia megalapítója. Adler, aki Sigmund Freud (1939. IX. 23.) tanítványaként indult, 1911-től kidolgozza az individuálpszichológiát. Freuddal ellentétben nem a nemi ösztönt, hanem az érvényesülési és hatalmi törekvést tekinti az emberi cselekvések mozgatórugójának. Megállapítása szerint az érvényesülési ösztön és a külvilág közötti konfliktusban kialakuló kisebbségi érzéseket kompenzálják vagy túlkompenzálják, s ennek során alakul ki az embernek az élettel kapcsolatos magatartása. A neurózisok az „énközpontúságból” fakadnak.

1063. Menrot (2012-05-28 12:24.49)

1918. május 28. Örményország független lesz Örményország a földkerekség egyik legősibb állama, lakói már háromezer éve élnek az állandó hódításoknak kitett Kaukázus-vidéken. A nagyhatalmi marakodások kereszttüzében, egy viszonylag nyugodt időszakban, 301-ben az örmények a világon elsőként választották államvallásukká a kereszténységet. 1693-ban a nyugati örmény területeket Törökország, a keletieket pedig a perzsa birodalom kebelezte be. Ez utóbbi részét az 1828-as orosz-perzsa szerződésben a cári birodalom foglalta el. A történelem viharai, így a törökök 1915-ös kegyetlen anatóliai vérengzése a világ különböző tájaira sodorták a kis kaukázusi nép tagjait. Az önálló államiság 1918-1920-as rövid időszakát leszámítva Örményország 1828-tól 1991-ig az Orosz Birodalom, illetve a Szovjetunió része volt. 1918. május 28-án kiáltották ki Örményország függetlenségét. A Kaukázus déli részén fekvő országot 1920-ban nyugatról Törökország, keletről a szovjet Vörös Hadsereg támadta meg. A kommunista többségű kormány 1920 végén megalakította az Örmény Szovjet Köztársaságot, amely 1922-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz. 1936-tól önálló szovjet köztársaság volt. Az ország 1990. augusztus 23-án fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, majd a 1991. szeptember 21-én rendezett népszavazáson az állam teljes függetlensége mellett döntöttek, s ismét létrejött a többpártrendszer. - 1921-ben a szovjet vezetés a túlnyomórészt örmények lakta Karabahot Azerbajdzsán részévé tette. E súlyos nemzeti sérelem 1988 februárjában felszínre tört. A Karabah visszacsatolását követelő milliós tüntetések véres polgárháborúba, majd Örményország és Azerbajdzsán 1994-ig tartó, hadüzenet nélküli háborújába torkollottak, amelynek több mint 20 ezer halottja, több százezer menekültje volt. Nemzetközi diplomáciai erőfeszítések nyomán a harcok elcsitultak, de Karabah ügye máig nem oldódott meg, bármikor újabb harcok kiváltója lehet.

1062. Menrot (2012-05-28 12:24.23)

1918. május 28. Kikiáltják a Kaukázuson túl fekvő Azerbajdzsán önállóságát Azerbajdzsán területén már az időszámításunk előtti első évezredben különböző államalakulatok léteztek, mint pl. Atropaténé, illetve a Kr.u. IV. századtól a kaukázusi Albánia. A vidék a VII. században az Arab Kalifátus, a XI. században pedig az oguz törökök uralma alá került. A lakosság fokozatosan áttért az iszlám hitre, s idővel átvette a hódítók nyelvét is. Az őslakosok és hódítóik keveredéséből a XI-XIII. században alakult ki az azeri nép. A XIII-XIV. században a mongolok, majd Timur Lenk csapatai dúlták fel e vidéket. A XVI. század elején a száfávida I. Iszmail sah Tebriz központtal egységes azeri államot hozott létre, s később hatalmát egész Iránra kiterjesztette. A XVI. század végétől Azerbajdzsán az iráni állam egyik tartománya lett. A török-iráni-orosz vetélkedés nyomán Oroszország a XIX. század kezdetén megszerezte a történelmi Azerbajdzsán északi részét (a két déli tartomány ma is Irán része). Az I. világháborút követően a nacionalista Musavat párt irányításával 1918. május 27-én létrejött az önálló Azerbajdzsán Köztársaság, amelyet azonban 1920 áprilisában elsöpört a szovjet Vörös Hadsereg. A bolsevikok kikiáltották az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely 1922. december 30-án a Kaukázuson túli Föderáció részeként a Szovjetunió alapító tagja, majd e Föderáció 1936-os megszüntetése után önálló szovjetköztársaság lett. A Szovjetunió végnapjaiban a bakui Legfelsőbb Tanács 1989 őszén törvényt hozott a köztársaság szuverenitásáról, majd 1991 elején az állam hivatalos elnevezésében visszatértek az Azerbajdzsáni Köztársaság névhez. A függetlenséget 1991. augusztus 30-án, a moszkvai puccs után kiáltották ki, s népszavazáson erősítették meg 1991 végén. A Szovjetunió megszűntekor Azerbajdzsán csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, amelynek kis megszakítástól eltekintve azóta is tagja.

1061. Menrot (2012-05-28 12:23.56)

1906. május 28. Megszületett Svéd Sándor operaénekes Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián Szabados Bélánál, majd Olaszországban Mario Sammarcónál és Riccardo Stracciarinál folytatta, itt sajátította el a bel canto-énekstílust. 1927-ben mutatkozott be Budapesten, a Bajazzók Silvio szerepében. 1931-ben lépett fel először Bécsben, 1936-tól a bécsi Staatsoper tagja, 1938-ban debütált a salzburgi fesztiválon, a Tannhäuser Wolframjával. Rendszeresen vendégszerepelt a müncheni és berlini operában, a londoni Covent Gardenben és a párizsi Garnier-operában. 1940-50 között a Metropolitan énekese volt, 1950-56 között ismét Budapesten énekelt, mivel a Rákosi-rendszer bevonta az útlevelét. Ezután ismét a világot járta, de sűrűn fellépett itthon is. Különlegesen zengő baritonjával a világ valamennyi operaházának ünnepelt énekese volt, különösen Verdi-szerepekben aratott nagy sikereket. Különleges technikája révén hangja sokáig megőrizte szépégét, csaknem négy évtizeden át készült hanglemezei világhírűvé tették. Fontosabb szerepei: Luna a Trubadúrban, Rigoletto, Jago az Otellóban, Amonasro az Aidában, Renato az Álarcosbálban, Posa a Don Carlosban, Georges Germont a Traviatában, Scarpia a Toscában, Telramund a Lohengrinben, Tell Vilmos, Don Giovanni, Tonio a Bajazzókban, Escamillo a Carmenban. 1937-ben a Mária nővér című magyar-német filmben szerepelt, itt énekelte Fényes Szabolcs dalát: Küldök néked egy nápolyi dalt... 1951-ben lett kiváló művész, 1952-ben kapott Kossuth-díjat. Bécsben hunyt el 1979. június 9-én. Kívánságára Budapesten temették el a Farkasréti temetőben.

elejére ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 ... végére