Fórum - Érdekes évfordulók (14. oldal)

elejére ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... végére

1120. Menrot (2012-05-31 15:02.00)

1433. május 31. Luxemburgi Zsigmondot császárrá koronázzák Rómában 1431. november 28-án Zsigmondot Milánóban a lombard vaskoronával Itália királyává koronázta Bertalan milánói érsek. Hosszúra nyúlt tárgyalássorozat után másfél esztendővel később, 1433. május 21-én vonult be aranybaldachin alatt kísérete élén a király Rómába, hogy elnyerje immár ötödik, de legfényesebb koronáját, a német-római császárokét. A koronázásra pünkösd ünnepén, május 31-én került sor. A Szent Péter-templom előtti téren Róma város szenátorai várták a királyi menetet, az előcsarnokban a pápa foglalt helyet a bíborosi testülettel és a pápai udvartartás tagjaival. Zsigmond lábcsókra járult a pápa elé, majd a bazilika kapujában letette az esküt. Zsigmondot innen a szomszédos S. Maria in Turribus-templomba vezették, ahol felöltöztették a koronázási ruhába, majd a Szent Péter-székesegyház kanonokjai körmenetben kísérték a bazilikába. A köszvénye miatt kísérői karjára támaszkodó Zsigmondot a bíborosok felkenték a szent olajjal, ezután a szokásos imák elmondása közepette IV. Jenő pápa fejére tette a császári koronát, kezébe adta az oltárról elvett országalmát, jogart, majd a kardot. Az ünnepélyes mise végeztével a bazilika lépcsői előtt a pápa felszállt a rá várakozó öszvérre, melyet az újdonsült császár zablájánál fogva néhány lépést vezetett, majd lóra szállva visszakísérte a pápát palotájába. Zsigmond császárrá koronázása lovaggá ütésekkel, majd fényes lakomával ért véget.

1119. Menrot (2012-05-31 15:01.28)

1303. május 31. VIII. Bonifác Károly Róbert mellett foglal állást III. András 1301-ben bekövetkezett halála után az Anjou-ház nápolyi ágából származó Károly Róbert és a cseh Vencel versengett a magyar trónért. A dél-itáliai jelöltet a pápa is támogatta, mivel a Szentszék volt a hűbérura a területnek. A koronázások után Magyarországon patthelyzet alakult ki, ezért VIII. Bonifác jónak látta, ha kezébe veszi az ügyet. Magyaroszágra küldte Boccasini Miklós pápai legátust, aki az egyháziakat Károly mellé állította. Vencel azonban továbbra sem mondott le terveiről, ezért a pápa mind a két felet megidéztette udvarába. A döntés egyértelmű volt: VIII. Bonifác a nápolyi jelöltet támogatta. A bullában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az öröklés számít, és mivel Károly Róbert nagyanyja, Magyarországi Mária V. István magyar király leánya volt, így őt, és unokáját illeti a magyar trón. Továbbá Vencel azért nem lehet magyar király, mivel őt megválasztották, és ezt a magyar jogrend nem ismeri. (A pápa diszkréten hallgatott arról, hogy Vencelben is csörgedezett Árpád-házi vér.) VIII. Bonifác felszólította Vencel alattvalóit, hogy hagyják el urukat.

1118. Limpi Sisak (2012-05-31 11:40.19)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1117. hozzászólására)

Köszönöm a kedves szavakat. :)

1117. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-31 11:22.38)   - (válasz Limpi Sisak 1116. hozzászólására)

Nem akartam javítani - virtuális nagymamád- én nem felejtem a "státuszom" kedves virtuális zenei unokám, érzem Te sem.

1116. Limpi Sisak (2012-05-31 10:44.20)

Persze Assisi az az Assissi. Elírás.

1115. Limpi Sisak (2012-05-31 10:43.48)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1114. hozzászólására)

Köszönöm. :)

1114. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-31 10:37.52)   - (válasz Limpi Sisak 1113. hozzászólására)

Köszönöm a kedves Ferenc poént, teljes életét élő évtizedeket kívánok Neked, nem csak szülinapodon, hanem mindig, a Te Istened áldásával, zenei aláfestéssel, linkeléssel. Virtuális öleléssel

1113. Limpi Sisak (2012-05-31 10:14.56)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1112. hozzászólására)

Én nem vagyok (Assissi) szent, de ma születtem. :P

1112. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-31 10:13.23)   - (válasz Menrot 1091. hozzászólására)

Ma nincs a könyvemben ilyen szentek ünnepe. Naptárban Angéla, Petronella névnapja van. Petronellát most sem hallom, legfeljebb Petrát. Angyal nevű osztálytársam volt, Angélát jóformán először Császár Angéla színésznőnél hallottam.

1111. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 16:51.24)   - (válasz Menrot 1105. hozzászólására)

Szép magyar komédiához írtam is. Hogy Júliára találék- gyönyörű. Vitézségről formát, emberségről példát ők mutatnak.. Elnézést a pontatlanságokért...

1110. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 16:21.49)   - (válasz Menrot 1109. hozzászólására)

Igen, köszönöm, még Újpesten az Alkotmány moziban láttam.Azért maradt meg bennem, mert azt hittem, hogy az ajánlott olvasmány lesz, aztán egy modern francia vígjáték volt, habár én nem sokat nevettem.

1109. Menrot (2012-05-30 16:18.57)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1108. hozzászólására)

Candide, avagy a XX. század optimizmusa (Candide ou l'optimisme au XXe sičcle) fekete-fehér, magyarul beszélő, francia vígjáték, 90 perc, 1961 rendező: Norbert Carbonnaux író: Voltaire forgatókönyvíró: Albert Simonin, Norbert Carbonnaux zeneszerző: Hubert Rostaing operatőr: Robert Lefebvre vágó: Paulette Robert szereplő(k): Jean-Pierre Cassel (Candide) Daliah Lavi (Kunigunda) Pierre Brasseur (Pangloss) Nadia Gray (Dame) Michel Simon (Nanar ezredes) Louis De Funes (katonatiszt) Michel Serrault (rendőr)

1108. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 16:15.15)   - (válasz Menrot 1096. hozzászólására)

1966 körül játszottak egy francia filmet: Candide, avagy a XX. század optimizmusa címmel, most nem találom.

1107. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 16:11.42)   - (válasz Menrot 1095. hozzászólására)

Festői aktmodelljeitől ered a rubensi alkat kifejezés.

1106. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 16:10.07)   - (válasz Menrot 1093. hozzászólására)

Honegger: Jeanne dArc a máglyán c. oratóriumát felismerem, mert sok benne a prózai rész.

1105. Menrot (2012-05-30 15:41.29)

1594. május 30. Meghal Balassi Bálint A magyar reneszánsz szerelmi líra megteremtőjének sorsa rendkívül zaklatott volt, csakúgy, mint a 16. század végi Magyarországé. Apja ellen hűtlenségi vád, birtokain törökdúlás és várfoglalás, érvénytelenített házasság, szerelmi kudarc, végvári katonáskodás, majd Esztergom ostrománál a tragikus vég - egy humanista műveltségű, nyolc nyelven beszélő költő életélményei, melyeket vitézi, szerelmi és istenes verseiben örökített meg.

1104. Menrot (2012-05-30 15:39.22)

-1418. május 30. Meghal Kanizsai János esztergomi érsek, Zsigmond király magyarországi helytartója és német birodalmi kancellárja -1536. május 30. VIII. Henrik elveszi harmadik feleségét, Jane Seymourt -1672. május 30. Megszületik Nagy Péter, Oroszország cárja

1103. Menrot (2012-05-30 15:37.03)

1876. május 30. Meghal Josef Kriehuber osztrák festő A bécsi biedermeier egyik legjellegzetesebb és legnépszerűbb képviselője az osztrák fővárosban született 1800. december 14-én. A bécsi művészeti akadémián folytatta tanulmányait. Nagyszámú litografált vagy miniatűr akvarell portréjában főleg kora kiemelkedő osztrák és magyar személyeit (Liszt, Széchenyi), s a bécsi polgárokat örökítette meg. Festett természethű, hangulatos tájképeket is. Litográfiai sorozatai között több magyar tárgyú is található.

1102. Menrot (2012-05-30 15:36.48)

1967. május 30. Biafra kikiáltja függetlenségét Újabb háborús tűzfészek Afrikában: a kőolajban gazdag keleti tartomány, Biafra 1967. május 30-án kikiáltja a lagosi központi nigériai kormánytól való függetlenségét. Véres polgárháború kezdődik, mivel az állam- és kormányfőként 1966 júliusa óta hivatalban levő Yakubu Gowon ezredes vissza akarja szerezni ezt a fontos területet. Biafra elszakadása elhúzódó állami válság közepette megy végbe: Johnson Ironsi tábornok 1966. januári katonai puccsa óta az országban nem áll helyre a nyugalom. Különösen sok nyugtalanságot keltenek Ironsi olyan irányú erőfeszítései, hogy Nigériát egységes állammá kovácsolja össze, s e zavargások során Gowon legyőzi Ironsit.

1101. Menrot (2012-05-30 15:36.04)

1917. május 30. Összeül a Birodalmi Tanács A Birodalmi Tanács immáron többségükben nem német-osztrák képviselői 1916 végétől nemzeti alapon, a nemzeti célok jegyében klubokat kezdtek szervezni. Először a Cseh Szövetség alakult meg, majd a szlovén küldöttek hozták létre a Jugoszláv Klubot az isztriai és dalmáciai képviselőkkel. Több éves szünet után I. Károly császár 1917 májusára újra összehívta a Birodalmi Tanácsot. A megnyitó ülésszakon František Stanek képviselő a csehek nevében kijelentette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának föderatív állammá kell alakulnia a Habsburg-ház uralma alatt, és ebben az államalakulatban a cseh korona országai a szlovák területekkel együtt egy szövetségi államegységet képeznének. Hasonlóan a Monarchia átalakítását célozta Jugoszláv Klub Anton Korošec által felolvasott nyilatkozata: a Monarchia területén élő összes délszlávot egyesítsék egy államba a dinasztia uralma alatt. A két nyilatkozathoz csatlakoztak az ukrán képviselők is. A cseh és a horvát program a cseh, illetve a horvát államjogra hivatkozott. A föderatív átalakítási javaslatot a német-osztrák képviselők elvetették. A birodalom szláv képviselői még a Monarchia átalakítását tervezték, miközben az emigráns politikusok és szervezeteik - nyugat-európai propagandával - a független csehszlovák és délszláv állam megteremtésén fáradoztak.

1100. Menrot (2012-05-30 15:35.47)

1913. május 30. Kirobban a második balkáni háború A Balkán továbbra is feszültségektől terhes. Épp egy hónappal az első balkáni háborút lezáró londoni békekötés (1913. V. 30.) után újabb háború robban ki Délkelet-Európában. A Makedónia területi felosztásáról folytatott vitában Bulgária, katonai erejét túlbecsülve, megtámadja Szerbiát, hogy így próbálja meg a javára korrigálni a londoni megállapodásokat. A békeszerződéssel való elégedetlenség miatt felbomlik a Balkáni Szövetség, melyet Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro annak idején azzal a céllal hozott létre, hogy véget vessenek a török uralomnak. A balkáni államok, Görögország, Románia, Montenegro és a Török Birodalom is Szerbia oldalára állnak. Az 1913 augusztusában aláírt bukaresti békében a legyőzött Bulgáriának át kell adnia Dobrudzsát Romániának. Makedóniát Görögország és Szerbia osztja fel egymás közt, míg Albánia Wilhelm zu Wied uralkodásával önálló hercegség lesz. Kréta véglegesen Görögországhoz kerül. A Török Birodalom nem kap európai területeket. A területi újrafelosztás ellenére a Balkán továbbra is háborúval fenyegető lőporoshordó marad, mert az elnyomott nemzetiségek szabadságmozgalmai túlságosan szemben állnak az egyes országok nagyhatalmi politikájával.

1099. Menrot (2012-05-30 15:35.30)

1841. május 30. Az angolok vereséget szenvednek Kantonnál Az 1830-as években kezdődtek Nagy-Britannia kísérletei Kína gyarmatosítására. Ennek következtében 1840-ben kirobbant az úgynevezett első ópiumháború, amelynek konkrét kiváltó oka az volt, Lin Co-hszün, az 1644-től 1911-ig uralkodó Csing dinasztia vezető tisztségviselője 1839-ben 1,36 millió kilogramm brit csempészet ópiumot semmisíttetett meg. Lin, aki a XX. századra már hivatalosan is nemzeti hősnek számít, annak idején azt hitte, hogy akciójával megszégyeníti a nyugati ópiumkereskedőket, alábecsülte viszont veszteségeik miatti dühüket és London készségét, hogy ázsiai gyarmatosító terjeszkedése céljaira használja fel az ügyet. Az angolok blokád alá vették Kantont, de 1841. május 30-án vereséget szenvedtek. Ennek ellenére kiterjesztették hadműveleteiket Délkelet- és Kelet-Kínára. Végül a brit haditengerészeti erők megalázó vereséget mértek a Csing dinasztiára. A háborút lezáró 1842-es nancsingi (nankingi) szerződésben Hongkong hivatalosan Nagy-Britannia gyarmata lett, míg Kína London gazdasági függősége alá került.

1098. Menrot (2012-05-30 15:34.38)

1814. május 30. Franciaország aláírja a párizsi békeszerződést Két hónappal a felszabadító háború befejezése után a négy szövetséges, és Franciaország delegációi Párizsban aláírták a békeszerződést. Az összesen 33 pontból álló okmány a következő intézkedéseket tartalmazza: Franciaország megmarad 1792. évi határai között úgy, hogy korábbi határterületeit, a Savoyában, Elzászban, illetve a Saar-vidéken található enklávéit, valamint a pápai Avignont megtarthatja; Nagy-Britannia megkapja Máltát; Néhány kivételtől eltekintve Nagy-Britannia visszaadja Franciaországnak gyarmatait Afrikában, Ázsiában és Amerikában; Az érintett területek lakosait korábbi politikai magatartásuk miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti; a kivándorlás szabadságát hat évre biztosítani kell; A rajnai hajózás szabadságát nemzetközileg biztosítják; Az aláírók kölcsönösen lemondanak minden olyan anyagi követelésről, melyek 1792 óta a háborúból és a napóleoni uralomból származhatnak; A szerződő felek kötelezik magukat, hogy teljhatalmú követeket küldenek a bécsi kongresszusra, ahol a további részletekről tanácskoznak. A porosz kormány visszaszállíttatja Berlinbe a Brandenburgi kapu - Napóleon által elrabolt - négyesfogatát (Quadriga). A Franciaország szempontjából mérsékelt béke-megállapodást Németországban felháborodással, elutasítóan fogadják.

1097. Menrot (2012-05-30 15:33.51)

1786. május 30. Megszületett Fáy András író és politikus Kohányban látta meg napvilágot. Pesten joggyakornok, majd a pesti, később a váci járás szolgabírája, 1818-tól táblabíró volt. A humoros novella műfajával új korszakot nyitott a magyar elbeszélő irodalomban. Legnagyobb írói sikereit meséivel aratta; e művei szinte kivétel nélkül célzatosak, politikai vagy erkölcsi nézeteket fejeznek ki bíráló éllel. 1825-től tevékenyen részt vett a politikában; az 1840-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja, Szemere Pál szerint `a haza mindenese`. 1840-ben kezdeményezésére alakult az első magyarországi takarékpénztár, amelynek segédigazgatója lett. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója, 1845-ben az MTA helyettes elnöke volt. Igen hasznos munkásságot fejtett ki a pedagógia területén is, különösen a nőnevelésről szóló eszmefuttatásai érdekesek. A szabadságharc leverése után visszavonult a közélettől és csak irodalmi tevékenységet folytatott. Regényeket is írt, közülük legjelentősebb az első magyar társadalmi regény, a Bélteky ház (1832).

1096. Menrot (2012-05-30 15:33.31)

1778. május 30. Meghal Voltaire, francia író és filozófus 83 éves korában, Párizsban elhunyt a francia író és filozófus, Voltaire (François Marie Arouet), akinek élete és munkássága szinte egybeforrt a francia felvilágosodással, annak a szabadságért és egyenlőségért vívott harcával (1753. III. 23.). Az abszolutista rendszert illető kritikája, az ésszerűségért folytatott harca, a vallási tolerancia és az emberi jogok követelése, börtönbe juttatta és nemegyszer hosszú száműzetésbe kényszerítette. Harcolt az igazságszolgáltatás önkénye ellen, különösen aktívan lépett fel az igazságszolgáltatás és az egyház által elítélt és kegyetlenül kivégzett protestáns Jean Calas rehabilitálása érdekében. Történeti elemzéseiben a történelmet nemcsak, mint politikai események folyamatát vizsgálta, hanem, elsőként, a gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális és politikai fejlődés összefüggéseiben.

1095. Menrot (2012-05-30 15:33.08)

1640. május 30. Meghal Rubens Rubens, ki 1640. május 30-án majdnem 63 évesen a katolikus Spanyol-Németalföldön hal meg, nemcsak művészként volt sikeres, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomataként is nagy tekintélynek örvendett. Széles körű tanulmányai befejezése után Rubens 21 évesen önállósodott. Itáliai utazása után 1608-ban tért vissza Antwerpenbe, ahol nagy műhelyt hozott létre. Számos diplomáciai küldetésének intézése kivételével ezután folyamatosan Antwerpenben élt. Rubens életműve a vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotásától a tájkép- és portréfestészetig terjed. A festmények a barokkra oly jellemző vitalitást és érzékiséget mutatják mind a vallási, mind a világi motívumokban. Minden történés egy mozgalmas jelenetté alakul át, a kompozíciókra elsősorban az átlós szerkesztés a jellemző. A színek világító erejükkel a bőséget és a színpadiasságot erősítik

1094. Menrot (2012-05-30 15:32.48)

1308. május 30. Magyarországra érkezik Gentilis pápai követ 1308-ban jött Magyarországra Gentilis pápai követ. Közép-itáliai nemesi családból származott, ferences szerzetesből 1298-ban lett bíboros. Gentilisnek, V. Kelemen pápa legátusának, ugyanúgy, mint elődjének, I. Károly trónigényét kellett támogatnia. A pápai udvarnak döntő szerepe volt abban, hogy a trónkövetelők küzdelméből Anjou Károly került ki győztesen. Gentilis jelentős szerepet játszott abban, hogy I. Károlyt 1308-ban királlyá választották, majd két alkalommal megkoronázták. Segített a Szent Korona visszaszerzésében is. Legfőbb célját, hogy Csák Mátét Károly oldalára állítsa, nem érte el. Mielőtt távozott Magyarországról 1311-ben kiközösítette őt az egyházból.

1093. Menrot (2012-05-30 15:32.34)

1431. május 30. Máglyán elégetik Szent Johannát A francia nemzeti hősnő, Franciaország patrónája és a francia katonák védőszentje Domrémy-ben született 1412. január 6-án. Apja földműves volt. Jeanne d'Arc írni-olvasni nem tanult, de jámbor vallásosságával korán kitűnt. A legenda szerint a 100 éves háború idején, tizenhárom éves korában egy böjti napon kertjükben többször is vakító fényt látott s egy szárnyas alak arra szólította, hogy menjen a király segítségére, szerezze vissza neki az országot. A látomásra hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése - innen az `Orléans-i Szűz` elnevezés - és a trónörökös megkoronázása érdekében. Hatására 1429 májusában az angolok feladták a várost és ezzel a franciák bevonulhattak Reimsbe is, ahol végül valóban a dauphin lett a király, VII. Károly néven. Ő azonban tárgyalásokat kezdett az angolokkal és ez a kudarcokhoz vezetett. Jeanne hiába próbált ismét támadásba lendülni, s a francia udvari körök sem nézték jó szemmel sikereit, népszerűségét, mert attól tartottak, hogy a nép felszabadító megmozdulásai egy újabb parasztlázadásba torkollnak. Végül az angolokkal szövetséges burgundiak Compiegne várának ostromakor elfogták és kiszolgáltatták az angoloknak, akik Rouen városában francia egyházi törvényszék elé állították, s az eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával máglyán elégették. A több mint két hónapos per vezetője az angolpárti beauvaisi francia püspök volt, aki teljesen az angolok szája íze szerint kezelte a vádat. VII. Károly, aki az `Orléans-i Szűznek` köszönhette trónját, semmit sem tett megmentéséért. Perét viszont 1450-ben VII. Károly rendeletére vizsgálták felül, és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. 1910-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Élete számos irodalmi és zenei mű ihletője volt.

1092. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-30 15:08.11)   - (válasz Menrot 1091. hozzászólására)

Ez tényleg elképesztően érdekes. Az én kis könyvemben a fele sem szerepel, köszönet a részletes kifejtésért. Örülök, hogy "látlak" katalógus gyanánt.

1091. Menrot (2012-05-30 14:06.02)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 1088. hozzászólására)

SZENT JOBB TÖRTÉNETE Hartvik püspök Szent István király életírásában csak arról tudósít, hogy a szentté avatáskor, 1083. augusztus 20-án hiába keresték a koporsóban a király gyűrűjét. Amint csak következtetni lehet a Szent Jobbnak 1061-ben a test egészétől történt leválasztására, úgy ennek okát is csupán föltevés révén ismerhetjük meg. Az ereklyék tiszteletében jeleskedő klerikusok valószínűleg az enyészettől féltették, s mint a szent király tetemének legdrágább részét ereklyetartóba zárva a székesegyház káptalani kincstárában elrejtették. Az ostromtól való félelem, a bizonytalan közállapot a néhány jelenlévő papnak titoktartást javasolt, és ez a további események során megkönnyítette a Szent Jobb elidegenítését. A gazdag bihari családból származó Merkúr az ereklyét a zavaros időkben elég hamar elvihette a Berettyó folyó teraszának peremén álló családi monostorába. mert két évtized múltán senki sem emlékezett arra. hogy a gyűrűt és a Szent Jobbot a káptalani kincstárban kellene keresni. A következő évben (1084) Szent László király országjárása során fölkereste Merkúr családi monostorát, és a tettes talán jobban félve a földi, mint az égi büntetéstől, csoda történtével magyarázta meg, miként került hozzá az ereklye. Ő a sír felnyitásakor a kórusban volt, mert a király elővigyázatosságból eltiltotta a sír mellől, és ekkor fehér köntösű ifjú képében egy angyal összecsavart szövetet adott át neki e szavakkal: "Rád bízom ezt megőrzésre, és ha eljön az idő, felfedésre!" Az önkéntes vagy kényszerű felfedést a király bocsánata követte. Majd később Szent László Álmos herceget megbízta, hogy a fából összerótt monostor helyébe kőegyházat emeljen. A középkor folyamán a benedeki regulát követő szerzetesek itt őrizték, az ország minden tájáról érkezett zarándokok itt tisztelték a Szent Jobbot. A kézfejhez eredetileg karrész is tartozhatott, aminek nagyobb része Lembergbe (Lvov) került, egy kisebb darabja pedig a XV. század óta a bécsi Szent István-dóm tulajdona. A Szent Jobb-i monostor sokáig az egyik legfontosabb zarándokhely volt. Pereskedő felek messzi földről jöttek ide, és mint Székesfehérvárott Szent István, vagy Váradon Szent László fejére, úgy itt Szent István Jobbjára ünnepélyes esküt tettek, a konvent pedig mint jogi személy az előtte lefolyt cselekményről hiteles levelet adott. Agostino Gazotto zágrábi püspök az 1308-ban tartott egyházmegyei zsinaton az egyházmegyéje patrónusáról, Szent István királyról mondott beszédében kiemelte, hogy "míg egész teste porrá lett, épségben maradt Jobbja a róla nevezett fényes templomban egész Magyarország tiszteletének örvend." Kálti Márk 1358 körül ezt írta a Képes Krónikában: Szent István "színezüst dénárokkal teli aranyozott erszényt viselt a derekán, és amikor szegényeket látott, azonnal odament hozzájuk és saját kezűleg gondoskodott róluk. Ezért van az a könyörületes jobb kéz a maga testi valóságában Hungaria szeme előtt egészen a mai napig". A Szent Jobb Zsigmond király (1387-1437) uralma alatt, még 1433 előtt Székesfehérvárra került. A hírneves ferences szónok, Laskai Osvát a XV. század végén így emlékezett meg beszédében Szent István jobbjáról: "Fejér városban elhelyezett Jobbot, amely egykor az irgalmasság cselekedeteivel teljes volt, az egész nép jámbor buzgósággal tiszteli." Székesfehérvárt a törökök először 1541-ben dúlták fel. Ekkor több ereklye kerülhetett birtokukba a Szent Jobbal együtt, amit aztán kereskedők továbbítottak a dalmát tengerpart egyik kikötővárosába. Raguzába (Dubrovnik). A Szent Jobb 1590-től kezdve a dominikánus szerzetesek templomában volt. Van olyan feltevés, ami szerint ferencesek vitték volna a messzi tengerpartra az ereklyét. A Szent Jobb történetében ez a fél évszázad homályos ugyan, de a XV. század folyamán szintén Fehérvárott őrzött koponyaereklye ugyancsak Raguzában bukkant fel, és ez az együttes megjelenés áttételesen világot vet arra. hogy Raguza városában 1590-től Szent István hiteles Jobbját tisztelték a városköztársaság kereskedő polgárai, meg az ide vetődött magyarok. A békeidők beálltával egyre többen zarándokoltak a Szent Jobbhoz. Mária Terézia (1740-1780) előbb a koponyaereklye egy részét szerezte vissza (1769), a másik, nagyobb darab ma is ott van a domonkosok templomában. A királynő díszes hermába zárva 1775-ben a pozsonyi káptalan őrizetére bízta, majd 1778-ban Székesfehérvárra vitette, hogy ez az ereklye az újonnan felállított (1777) püspökség Szent István király pártfogásának örvendő székesegyházában legyen. A raguzai köztársaságnak súlyos külpolitikai nehézségei miatt (az orosz flotta támadással fenyegette) szüksége volt az osztrákok támogatására, ezért 1771-ben önként átadták a Szent Jobbot, amiről pedig két évvel előbb még hallani sem akartak. Mária Terézia Bécsben 1771. június 1-én vette át a raguzai küldöttségtől, majd Schönbrunnban kilencedet tartottak tiszteletére. Az átadáskor a köztársaság kormánya kifejezetten hangsúlyozta, hogy Raguza valaha "a magyar királyság tagja volt" s mindig állhatatosan ragaszkodott Magyarországhoz, ezért a féltékeny gondossággal megőrzött ereklyében Szent István király pártfogásának zálogát látta. A királynő gyorsan intézkedett arról, hogy a visszakapott Szent Jobb mielőbb hazánkba kerüljön. Őrzési helyéül a néhány évvel előbb újjáépített budai királyi palota Szent Zsigmondtemplomát jelölte ki, melynek plébánosa Schneier János prépost, csillagkeresztes lovag volt. Az angolkisasszonyok 1770-ben megkapták az új palota egyik részét és a templomot is ők gondozták 1777-ig. Ekkor innen Vácra mentek, helyükbe pedig a Pázmány Péter alapította (1635) egyetem érkezett Nagyszombatból, hogy néhány éves itteni tartózkodás (1777- 1784) után véglegesen Pestre költözzön. E rövid idő alatt a palota temploma az egyetem templomaként szolgált, lelkipásztori ellátásáról pedig a Budán 1720-ban megtelepedett prágai csillagkeresztes lovagrend gondoskodott. A Szent Jobbot 1771. július 15-én indították útnak hazánk felé, és estére már Győrbe érkezett, ahol a székesegyház főoltárára helyezték. Másnap Pannonhalmára vitték és itt három napon át volt tiszteletre kitéve. Július 20-án érkezett Budára és a következő nap történt meg ünnepélyes átvétele. Schneier János prépostplébános, csillagkeresztes lovag és az angolkisasszonyok főnöknője vette át megőrzésre a királyi ereklyét. Az angolkisasszonyok örökébe ugyan rövid ideig az egyetem lépett, de az őrzés folytonosságát az ún. Zsigmond kápolnában a csillagkeresztes lovagok biztosították 1882-ig. Mivel a rendnek bő másfél százados budai tartózkodása alatt nem volt magyar tagja, ezért 1882-ben a világi papság vette át a királyi vár kápolnáját (templomát) és ezzel együtt a Szent Jobb őrzését. Érdemes megemlíteni, hogy 1849-ben a budai vár ostromakor a Szent Jobb veszélybe került, és az akkori plébános, Rudolf Vince az ágyúzás közben élete kockáztatásával mentette meg. A magyar püspöki kar 1862-ben a nemzet öntudatra ébredését akarta kifejezni azzal, hogy az esztergomi bazilika építője, Lippert József tervei szerint új, gótikus kápolnát utánozó ereklyetartót készíttetett a Szent Jobb számára. Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban a Szent Jobb az ún. "aranyvonaton" országjárásra indult, s ez a körút jelentős mértékben hozzájárult Szent István király emlékezetének ébren tartásához. A Szent Jobb a II. világháború viszontagságai során 1944-ben Nyugatra (Salzburgba, Rómába?) került. XII. Piusz pápának is része lehetett abban, hogy hamarosan visszakaptuk a nemzeti ereklyét. Nem ez volt első találkozása szent királyunk Jobbjával, hiszen 1938-ban a budapesti Eucharisztikus Világkongresszuson mint legátus képviselte XI. Piusz pápát, és ekkor ő is kifejezte tiszteletét a Szent Jobb előtt. Másodszori hazaérkezése után az angolkisaszszonyok pesti oldalon lévő, Váci utcai Szent Mihály-templomában őrizték a Szent Jobbot 1945. augusztus 19-től kezdve. Nyilvánvalóan a budai angolkisasszonyok emléke is belejátszott a hely megválasztásába. Az ereklye innen 1950-ben a budapesti Szent István-bazilika Szent Lipótról elnevezett kápolnájába került. Az új, méltóbb őrzési hely 1987. augusztus 20-ra készült el, és ezt Dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek áldotta meg. A Pray-kódex (Pray-kódex egyik lapja)1190-1192 között írt kalendáriumában olvasható először a Szent Jobb átvitelének ünnepe, május 30-án. A magyar egyház számára augusztus 20. mellett (melynek országos megüléséről már az 1092-es szabolcsi zsinat rendelkezett) ez lett Szent István másik ünnepe.

elejére ... 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 ... végére