1808. május 2.
Napóleon lemondásra készteti a spanyol uralkodót
Spanyolország francia megszállása után Madridban népfelkelés tör ki, ami a francia uralom elleni függetlenségi háborúvá szélesedik. I. Napóleon francia császár elkerülhetetlennek tekintette Spanyolország és Portugália megszállását, hogy a Nagy-Britannia ellen irányuló kontinentális zárlatot fenntarthassa. Korábban ugyan megállapodásokat kötött Manuel de Godoy franciabarát spanyol miniszterrel, aki IV. Károly király helyett ténylegesen uralkodott, de az Aranjuezben kitört felkelés következtében Godoy 1808. március 19-én megbukik, IV. Károly pedig, fia, VII. Ferdinánd javára lemond. Napóleon, aki nem lehetett biztos Ferdinánd franciabarát magatartásában, 1808. május 2-án lemondásra kényszerítette a spanyol uralkodót, és helyébe saját bátyját, Joseph Bonapartét nevezte ki királynak (1808. VI. 6.). A francia uralommal szembeni ellenállás kiterebélyesedik. A britek által támogatott gerillaháborút a kontinentális zárlat (1806. XI. 21.) által kiváltott gazdasági válság is erősíti. A britek Arthur Wellesley, a későbbi Wellington herceg vezetésével hadsereget küldenek, mely 1808 augusztusában bevonul Lisszabonba, és döntő vereséget mér a franciákra.

727. Menrot (2012-05-02 12:00.10)

1896. május 2.
Kezdetüket veszik a millenniumi ünnepségek
`A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcsességgel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta, és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fenntartotta` - az országgyűlés által a honalapítás emlékét a fenti szavakkal megörökítő törvény híven fejezte ki a millenniumi ünnepségek emelkedett hangulatát. Az ünnepségekről a kormány és a képviselőház már korábban döntött, egyszersmind törvényben rögzítette az ezredév megörökítését szolgáló művek lajstromát. A mai Hősök terén található szoborcsoport mellett az ország hét különböző helyén emlékoszlopot állítottak fel, a Halászbástyára Szent István lovas szobrát tervezték, döntés született 400 új állami népiskola létrehozásáról. Apponyi Albert 1895. karácsonyi felhívására a pártok az ünnepségek tartamára felfüggesztették politikai csatározásaikat. A király 1896. május 2-án a Városligetben harangzúgás közepette nyitotta meg a millenniumi ünnepségek központi rendezvényét, a városligeti ezredévi kiállítást. Díszmagyarba öltözött országos főméltóságok, államférfiak, művészek, a főváros és a vármegyék küldöttségei, képviselői kíséretében a királyi pár a megnyitó után megtekintette a fél négyzetkilométernyi pompázatos kiállítás legfontosabb pavilonjait. A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az ezredév tiszteletére emelt fentebb felsorolt épületek, emlékhelyek megépítésére pedig 5,2 milliót különítettek el a költségvetésben. A városligeti kiállítás területére díszkapun jutottak be a látogatók, akik a különböző utazási kedvezményeknek köszönhetően az egész országból érkeztek, s akik száma megközelítette az ország lakosságának egyharmadát, vagyis a 6 milliót. A Városligetet átszelő sugárút mentén baloldalt a hadügyi kiállítás a közös hadsereg és a honvédség külön-külön pavilonját, valamint a haditengerészet tóparti kiállítóterületét foglalta magába. Mellette a fővárosi pavilon állt, benne a város makettjével és a királyi palota modelljével, valamint Benczúr Gyula Budavár visszavételét ábrázoló monumentális festményével. A kiállítás fontos részét alkották a különböző tájegységeket megjelenítő néprajzi bemutatók: a skanzenszerű építményekből a faluvégi sátoros cigánytelepülés sem hiányzott, benne a cigánykovácsot és népes családját élethűen ábrázoló viaszfigurákkal, amelyről egy reprezentatív képeskönyvben azt olvashatjuk, hogy "a nyomor dacára, amely ebben a képben megnyilatkozik, a szabadság szelleme lebeg az alakok fölött". A legnagyobb pavilonok közé tartozott az 1885. évi kiállításra épült Iparcsarnok, a Ganz-pavilon, a Közlekedési Múzeum, valamint a Városligeti-tó szigetén felépült történeti épületegyüttes. A népi szórakozás központjaként fölöttébb népszerűvé vált az Ősbudavár nevet viselő, eklektikus vigalmi központ. A látogatókat bőséges kiszolgálás, egész napos szórakoztató műsorok várták: mutatványosok, katonazenekarok, mulatók és mindenfajta mulattatók. A kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja és a mezőgazdasági csarnokok mellett számtalan kisebb épület, alkalmi kiállítótér igyekezett bemutatni mindazt a haladást, amellyel az ország a múlt század végén történelme során ismét számos vonatkozásban közel került az európai élvonalhoz. Az ünnepségek május 2-án este az Opera díszelőadásával folytatódtak. A következő napon a Mátyás-templomban hálaadó misét tartottak, este a város díszkivilágítás fényeiben úszott, a Gellért-hegyen óriási tűzijátékot rendeztek. Május 4-én felavatták a Műcsarnokot, 5-én pedig a Vérmezőn 17 ezer katona részvételével a király jelenlétében díszszemlét tartottak. Június 6-án katonai díszalakulatok kíséretében alabárdos koronaőrök, valamint az ország legfőbb méltóságai kíséretében a Szent Koronát a királyi palotából a Mátyás-templomba vitték át. A következő napon Ferenc József elhelyezte a palota új szárnyának alapkövét. Az ország és a király egységét volt hivatva demonstrálni Ferenc József koronázásának 29. évfordulója: a millenniumi rendezvénysorozat csúcspontjává stilizált június 8-i ünnepség az ország 89 törvényhatóságának és az országgyűlés lovasbandériumainak a Vérmezőről a várba való felvonulásával kezdődött. A történeti jelmezekbe, díszmagyarba öltözött főtisztviselők, bandériumok színpompás menete a Mátyás-templomból az Országház új épületéhez vonult, amelyből még csak a főbejárat és a kupolaterem volt készen. Gyulai Pál, az irodalomkritika "nagy öreg"-je, itt felolvasta "a honalapítás évezredes emléket" megörökítő két törvény szövegét. Ezt követően az országgyűlés tagjai a koronát visszakísérve a királyi várba mentek, ahol a Citadella és a dunai monitorok ágyúinak díszsortüzei mellett hódolatukat fejezték ki az uralkodó előtt. Annak a meggyőződésüknek kívántak nyomatékot adni, amelyet az ezredévi törvénycikkely tartalmazott: a király és a nemzet közötti bizalom szilárd alapja "annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi".

726. Menrot (2012-05-02 11:59.41)

1896. május 2.
Ferenc József megnyitja Budapesten az első földalatti vasutat
Budapest reprezentatív sugárútjára, az Andrássy útra, sem lóvasút, sem villamos nem épülhetett. 1894. augusztus 13-án a két legnagyobb budapesti közlekedési vállalat, a BKVT és a BVVV német tervek alapján hozzákezdett az akkori Gizella (ma Vörösmarty) tértől a Városligetig, jórészt az Andrássy út vonalán az úttest alatti kéregvasút építéséhez. A földalatti üzemszerű bejáratása 1896. április 11-én kezdődött meg, majd 1896. május 2-án 20 motorkocsival megindult a rendszeres forgalom a 3,65 km hosszú pályán. Terveit a német Siemens és Halske cég készítette. A kontinens első elektromos üzemű föld alatti vasútját május 2-án nyitották meg a forgalomnak. A mai Vörösmarty tértől a Városligetig teljes vonalhossza 3688 méter volt. Az ún. millenniumi földalatti vasút felújítása és útvonalának meghosszabítása a Kacsóh Pongrác útig 1973 decemberében fejeződött be. Újabb felújítása 1995-ben zajlott le, s akkor az állomások visszakapták a múlt századfordulón kapott külsejüket.

725. Menrot (2012-05-02 11:59.21)

1921. május 2.
Felső-Sziléziában nemzeti felkelés robban ki
Lengyelországban az I. világháborút követő Versailles-i békeszerződés értelmében 1921. március 20-án népszavazást rendeztek Felső-Szilézia hovatartozásáról. Ennek eredményeként a lakosság mintegy 60 százaléka a Németországhoz való csatlakozásra szavazott. A kisebbségben maradtak azonban továbbra is követelték a visszacsatolást Lengyelországhoz. Ennek érvényesítésére 1921. május 2-án Felső-Sziléziában nemzeti felkelés robbant ki. A felkelés vezetője, Wojcziech Korfanty ügyvéd és publicista már harmadszor próbált fegyveres erőszak révén Lengyelországhoz kapcsolódni. Hasonló akcióit 1919-ben és 1920 augusztusában hamar leverték. 1921-ben a lengyel partizánok gyors sikereket értek el, hamarosan egészen az Oderáig jutottak. Mivel a német birodalmi hadsereg Felső-Sziléziában nem avatkozhatott be, ezért német önvédelmi szervezetek és polgárőrség alakult, amelyek döntő győzelmeket értek el. A vereségek után Korfanty a franciákat kérte fel a közvetítésre. Ennek nyomán 1921. október 20-án a szövetségek úgy döntöttek, hogy Felső-Sziléziát megosztják Németország és Lengyelország között, így ez utóbbi megkapta a vitatott terület mintegy harmad részét.

724. Menrot (2012-05-02 11:59.01)

1911. május 2.
Meghal Karácson Imre turkológus
Apácatornán született 1863. február 19-én. 1885-ben pappá szentelték, majd 1888-ban teológiai doktorrá avatták. A XIX. század utolsó két évtizedében több utazást tett a Balkánon és Kis-Ázsiában, a helyszínen tanulmányozva a török nyelvet és irodalmat. Közben sorra jelentek meg történeti és hagiológiai könyvei, többek között A mohamedanismus és a kereszténység (1892). 1907-től Konstantinápolyban folytatta tudományos munkáját, ahol a kuruckor és a két nép kapcsolatát kutatta. Ott készült művei csak halála után jelentek meg: A Rákóczi-emigráció török okmányai 1717-1803, Török-magyar oklevéltár 1533-1789.

723. Menrot (2012-05-02 11:57.55)

1931. május 2.
Jeruzsálemben magyar kápolnát szentelnek fel
A jeruzsálemi Sion-hegyen 1931. május 2-án gróf Zichy Gyula kalocsai érsek szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. Az oltárban az Árpád-házi szentek és Gellért püspök ereklyéit helyezték el. A negyedkupolát lezáró szegélyen latin mondat olvasható: Patrona Hungariae Ora Pro Regno Mariano - Magyarország Nagyasszonya Könyörögj Mária Országáért.

722. Menrot (2012-05-02 11:57.39)

1947. május 2.
Petru Groza Magyarországra látogat
A második világháborút követő hónapokban a Magyarország és szomszédai közötti viszonyt alapvetően az 1938-41 közötti területrevíziók nyomán kelt ellentétek, a trianoni konfliktus öröksége határozta meg. Először a román kormánnyal javult Magyarország viszonya. Petru Groza polgári demokratikus kormánya határozott lépéseket tett a két állam kapcsolatainak és a kisebbségek helyzetének rendezésére. A különböző diplomáciai akciók (a kishatárforgalom könnyítése, a magyar kisebbségek helyzetének javítása stb.) hatására már egy esetleges délkelet-európai konföderáció terve is fölmerült. Petru Groza is hirdette ezt. Budapesti látogatása a korabeli diplomáciai élet nagy eseménye volt.

721. Menrot (2012-05-02 11:56.57)

1989. május 2.
Megkezdik a vasfüggöny lebontását
Ezen a napon megkezdődött az osztrák-magyar határon lévő, az illegális határátlépések megakadályozására épített műszaki zár lebontása. Ettől kezdve naponta több száz NDK-állampolgár szökött át Ausztriába (az NDK-hatóságok nem korlátozták ugyanis a Magyarországra utazást). A Magyar Demokrata Fórum és az osztrák Páneurópa-mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó közelében pikniket rendezett. Egy ideiglenesen megnyitott határátkelőhelyen több száz NDK-állampolgár menekült át ekkor osztrák területre.

720. Menrot (2012-05-02 11:56.34)

1989. május 2.
Megkezdik a szögesdrót lebontását az osztrák-magyar határon

719. Menrot (2012-05-02 11:23.55) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 718. hozzászólására)

Szent Atanáz
Szent Atanáz püspök (295-373)

(ünnepe a Keleti Egyházakban: május 2.)

Athanasziosz 295 körül született Alexandriában. Tanulmányai befejeztével Alexandrosz püspök diakónusa lett, akit a Nikaiai Zsinatra (325) is elkísért, ahol sikeresen szállt szembe az arianista tételekkel, védelmezve Krisztus valóságos istenségét. 328-ban, Alexandrosz halála után (328) a város keresztényei őt választották meg püspöküknek.

Igen határozottan lépett fel a szakadárokkal szemben. Még Nagy Konstantin császárral is szembeszállt., aki azt kérte tőle, hogy Áriuszt vegye vissza az alexandriai egyházba. Egy Tyruszban tartott zsinat megfosztotta püspöki székétől, a császár pedig száműzte Trierbe. Innen két év múlva visszatérhetett székhelyére, de egy újabb zsinaton ismét száműzték. Ekkor Rómába menekült I. Gyula pápához. Innen is hazatért, de újra csak megfosztották egy újabb zsinaton püspöki székétől. Ekkor az egyiptomi szerzeteseknél talált menedéket, akik olyan sikeresen bújtatták, hogy a világi hatóságok nem tudták felkutatni. Rövid időre ismét visszatérhetett püspöki székébe, de Julianusz császársága idején, mint "békebontót és az istenek ellenségét" megint száműzték. Julianusz halála után újra csak hazatérhetett, de Valens császár is száműzte. Ekkor azonban Alexandria népe fellázadt és a császár kénytelen volt visszahívni őt. 366-tól kezdve 373-ban bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül kormányozhatta híveit.

A folytonos száműzetések, menekülések zaklatottá tették életét, de ennek ellenére is sokat írt. Művei teológiai tartalmuk miatt nagyon jelentősek. Írásai leginkább a szentírásra támaszkodnak, nem filozófiai fejtegetések. Szent Atanáz öt évtizeden át töretlen erővel képviselte a nikaiai hitvallás tételeinek igazságát. Bár hajlíthatatlanság jellemezte, de képes volt a nyitottságra, új felismerésekre is.

718. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-02 06:48.18)

Szent Anatáz püspök és egyháztanító ünnepe.(295-373).
Május, a Szűzanya hónapja

717. Menrot (2012-05-01 14:37.54)

1873. május 1.
Magyar termékeket is bemutatnak a bécsi világkiállításon
1851-ben, Londonban rendezték meg az első olyan nemzetközi kiállítást (világkiállítást), amelynek célja a kor technikai és kulturális termékeinek bemutatása volt. London után 1855-ben Párizs, 1862-ben London, 1867-ben ismét Párizs adott otthont a nemzetközi kiállításoknak. 1873-ban Bécs szerezte meg a kiállítás rendezésének jogát. (1851-ben 6 millió, 1867-ben, Párizsban már majdnem 10 millió, Bécsben pedig 12,5 millió látogatója volt a világkiállításnak). A közös Monarchia előnyeit is kihasználva, Magyarország egy sor termékkel szerepelt a világbemutatón. Többek között az ekkor a modern művészeti áramlatokhoz technikájával igazodó Zsolnay-gyár termékeivel, és itt szerepelt az első magyar gőzmozdony is.

716. Menrot (2012-05-01 14:37.24)

381. május 1.
A Szentháromság tisztelete kötelezővé válik
A II. ökumenikus zsinaton a püspökök szentesítették az I. Theodosius császár által 380 februárjában hozott rendeletet, amely valamennyi római alattvalót felszólít a keresztény Szentháromság elfogadására, a 325-ben megtartott nicaeai zsinatnak megfelelően. A császár ezzel a rendelettel megkísérli a Római Birodalom válságos időszakában a nép vallásos egységét megteremteni. A Szentháromság-tant - aminek lényege az Atya, a Fiú és a Szentlélek egysége - ezzel valamennyi keresztény érvényes hitvallásává és államilag támogatott vallássá emelték. Az ettől eltérő keresztény csoportoktól - például az áriánusoktól - és a pogány vallásoktól megvontak minden állami támogatást. A császári rendelet és a konstantinápolyi zsinat általi megerősítése nemcsak a római állampolgárokra, hanem a szövetségesként letelepült germán törzsekre is érvényes (382. II. 3.). A nyugati gótok ennek ellenére kitartanak ariánus hitük mellett, amely Isten és Krisztus egységét elutasítja, és Jézusban nem a Megváltót, hanem a példamutató embert látja. A vallási rendelettel a pogány vallásokat nem tiltják be, gyakorlásukat azonban korlátozzák.

715. Menrot (2012-05-01 14:36.57)

1350. május 1.
I. (Nagy) Lajos bevonul Manfredoniába
Ennek hírére Teano és Barletta meghódol előtte

714. Menrot (2012-05-01 14:36.35)

1576. május 1.
Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák
Báthory Istvánt, Erdély fejedelmét 1575. december 14-én választották lengyel királlyá, koronázására Krakkóban került sor. Ettől kezdve az erdélyi fejedelemséget külön felállított kancellárián keresztül igazgatta, míg Erdélyben bátyja, Báthory Kristóf helytartóként működött. Királyként győztes hadjáratokat vezetett a terjeszkedő cári Oroszország ellen, s visszaszerezte a lengyelektől a Rettegett Iván által elhódított területeket. A törökök ellen indítandó nagyszabású hadjáratot halála megakadályozta.

713. Menrot (2012-05-01 14:36.17)

1705. május 1.
II. Rákóczi Ferenc a kuruc hadsereg fegyelmének megszilárdítására kiadja a Hadi regulát

712. Menrot (2012-05-01 14:36.02)

1707. május 1.
Kikiáltják Anglia és Skócia egyesülését

711. Menrot (2012-05-01 14:35.50)

1821. május 1.
Meghal Francesco Benedetti olasz költő
Cortonában született 1785. október 5-én. A klasszicista dráma hagyományos antik témáit jól aktualizálta kora problémáihoz: tragédiáiban szenvedélyesen támadta az önkény és elnyomás minden formáját. A klasszicizmus nyelvi és strukturális kimértségét szétfeszítő érzelmi ereje révén az olasz romantika egyik előkészítője volt. Pistoria-ban érte a halál, műveinek gyűjteményes kiadása 1858-ban jelent meg.

710. Menrot (2012-05-01 14:35.38)

1851. május 1.
Londonban megnyitják az első világkiállítást
Elsőként ad alkalmat bel- és külföldi kiállítóknak, hogy gazdasági és nemzeti érdekeiket követve bemutathassák termékeiket. A nemzetközi kiállítás első számú kezdeményezője Albert herceg, a királynő férje. A vendéglátó ország fő látványossága a Joseph Paxton által épített londoni Kristálypalota volt, melyről egy korabeli sajtótudósítás így számol be: "Az épület senkiből sem váltott ki ellenséges érzületet, és mindenkiben, aki látta, olyannyira a romantikus szépség benyomását keltette, hogy a Kristálypalotáról készült népszerű nyomatokat, nemhogy a polgári lakásokban, hanem még messzi tanyák parasztházainak falaira is kifüggesztették. A világkiállítás hatalmas sikere divatot csinált: a nagy városok versengeni kezdtek rendezésükért.

709. Menrot (2012-05-01 14:35.27)

1871. május 1.
Kiadják az első magyar bélyeget
Az első bélyeg 1840 májusában az angol postareformhoz kapcsolódóan, Sir Rowland Hill találmányaként Viktória királynő arcképével, egy penny névértékkel Black penny néven került forgalomba. A sajátos, postai díjkiegyenlítést igazoló fizetőeszköz kibocsátása a mai napig postai privilégium. A Magyar Posta 1867-ben, a kiegyezés esztendejében vált önállóvá, és kapott jogot bélyegek kiadására. Mivel 1871-ig nem volt hazánkban bélyeggyártásra alkalmas nyomda, ezért a bécsi Császári és Királyi Nyomdában készültek akkoriban a magyar bélyegek. Az első Budapesten, a budai Állami Nyomdában, kőnyomatos eljárással nyomott darabokat Umrein János tervezte, és Ferenc József arcképével adták ki. Az első sorozat nyomdahibás lett, ezért meg kellett semmisíteni.

708. Menrot (2012-05-01 14:34.53)

1881. május 1.
Üzembe helyezik a főváros első telefonközpontját
Csak félszáz előfizetője volt, amikor 1881. május 1-jén üzembe helyezték a főváros első telefonközpontját. Néhány éve élt már a távbeszélés: páronként kötötték össze a távbeszélőket. 1879-ben, Párizsban építette Puskás Tivadar az első európai központot, itthon Ferenc testvére, az amerikai Edison Társaság munkatársa volt az építő. A központokban hallatlan ügyességű kezelőhölgyek kapcsolgatták egyenként kb. 200 előfizető vonalait. Néhány év múlva a városokat is összekapcsolták, Budapestet és Bécset 1889-ben. Ekkor mintegy kétezer előfizető volt az országban. Nagyon nagy távolságra is lehetett telefonálni, de 1000 km-en túl már csak az első világháború előestéjén, amikor sikerült az erősítést is megoldani. Ezzel a távírórendszernek legyőzhetetlen konkurenciája támadt. 1893-ban az újság és a telefon kombinációjával alakította ki Puskás Tivadar a Telefonhírmondót.

707. Menrot (2012-05-01 14:34.39)

1881. május 1.
Megszületett Teilhard de Chardin jezsuita szerzetes
Marie-Joseph Pierre Teilhard de Chardin Sarcenat-ban látta meg a napvilábot. Természettudományokat tanított a kairói jezsuita kollégiumban. 1911-ben szentelték fel, 1918-ban a párizsi Institut Catholique geológiaprofesszora lett. Őslénytani expedíciókat vezetett Kínában és Közép-Ázsiában, felfigyelt az Ordsz-kultúrára, ásatott Csoukoutienben. A kínai majomember, a Sinantropus felfedezőinek egyike. Kutatott Indiában és Jáván is, útjairól Sárga tengeri utazás című könyvében számolt be. Meggyőződéses evolucionista, modern felfogása miatt eltiltották a tanítástól, teológiai és filozófiai műveit betiltották, geológiai és paleontológiai eredményei mégis ismertté váltak. Több akadémiai kitüntetést kapott, de fő műve, Az emberi jelenség csak halála után jelenhetett meg. Filozófiai rendszere megkísérelte a vallási és a természettudományos világnézet szintézisét létrehozni. Tudományos tapasztalataira támaszkodva amellett érvelt, hogy az emberiség az evolúció állandó folyamatában egy tökéletes lelkiállapot felé halad. Kiemelkedő gondolata az emberi agy komplexifikációjának jelensége, amelynek során megjelent az öntudat, majd a gondolatok közlésének világméretű hálózata. Kidolgozta a neoszféra elméletét, melynek középpontjában Jézus, a mindenség fejlődésének kulcsa működik, aki az emberiséget Isten királysága felé vezeti. New York-ban halt meg 1955. április 10-én.

706. Menrot (2012-05-01 14:34.24)

1886. május 1.
Meghal Conrad Busken Huet holland író
Vagyontalan hivatalnokcsalád tagjaként Hágában született 1826. december 28-án. 1850-ben Leidenben szerzett teológiai diplomát, de csakhamar az angol és francia romantika és korai realizmus hívéül szegődött. 1851 és 1862 között Haarlemben vallon szertartású református lelkész volt, míg le nem mondott állásáról. 1862-65-ben a liberális szellemű De Gids című folyóirat munkatársaként jelentette meg a holland kultúra provinciális elmaradottságát ostorozó, romantikusan antikapitalista irányzatú publicisztikáját és világirodalmi témájú esszéit, amelyekkel a korszerű eszméknek nyitott teret hazájában. 1868 és 1876 között önkéntes emigránsként Holland-Indonéziában, Batáviában élt. Európába visszatérve Párizsban telepedett le szabadfoglalkozású íróként. Az első `hivatását betöltő hivatásos írója` volt Hollandiának, a korszerű kritikai szemlélet megteremtője, aki végre `belülről nyitott ajtót a nagyvilágra`. Élete végén nagyszabású művelődéstörténeti összefoglalót írt Rembrandt országa (1882-84) címmel.

705. Menrot (2012-05-01 14:34.00)

1896. május 1.
Megnyitja kapuit a Vígszínház
A Vígszínház Jókai Mór A Barangók című színművével nyílt meg. Budapest első magánszínháza az osztrák Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint épült az akkori Lipót (ma Szent István) körúton. Első igazgatója Ditrói Mór, nagy érdemeket szerzett a társulat megszervezésében és művészi együttessé emelésében. A Budapest ostromakor megsérült épületbe csak 1951-ben térhetett vissza a társulata Magyar Néphadsereg Színháza néven, 1960. szeptember 8-tól ismét Vígszínház néven működik.

704. Menrot (2012-05-01 14:33.45)

1901. május 1.
Megszületett Szerb Antal író
1924-ben magyar-német-angol szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen. Hosszabb-rövidebb időt Párizsban, Londonban és Olaszországban töltött. Tanított, s 1933-tól a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnöke volt. Az 1934-ben megjelent Magyar irodalomtörténettel országos hírnevet szerzett. 1935-ben és 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1941-ben megírta A világirodalom története című munkáját. Ettől az időszaktól kezdve alkotói tere egyre szűkült, Magyar irodalomtörténetét betiltották, de a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új idők még közölték írásait. A fasizmus áldozata lett, Balfon halt meg 1945. január 27-én. A modern polgári esszéírás egyik legjobb magyar képviselőjeként tanulmányait filológiai felkészültség és rendkívüli elemzőkészség jellemzi. Irodalomtörténeti munkái ma is forrásértékű művek. Regényeiben (A Pendragon-legenda, az Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca) a kalandregényt és a kultúrtörténetet ötvözte. Fanyar humorú novellái ma is olvasottak. Sokat fordított. Száz vers című antológiája görög, latin, angol, amerikai, német, francia, olasz költők verseinek eredeti szövegét és magyar fordítását tartalmazza.

703. Menrot (2012-05-01 14:33.29)

1904. május 1.
Meghal Dvořak
A 62 éves korában elhunyt zeneszerző, Antonin Dvořak és Bedřich Smetana tette a cseh zenét világhírűvé. Dvořak korai szerzeményein a német romantika hatása érződött, később felhasznált cseh népzenei motívumokat is. „Szláv táncok” című műve (1878) sikert aratott egész Európában. Míg New Yorkban a Nattinal Consevatorynál dolgozott (1892-1895), amerikai spirituálékat és songokat ismert meg. Ez adott ösztönzést legismertebb, „Új világ” című szimfóniájának (1893) megkomponálásához. Hazatérése után a prágai konzervatóriumban tanított és főleg szimfonikus költeményeket és operákat írt. „Ruszalka” című operája (1900) világsikert aratott. Kamaraműveket, kantátákat, egyházi zenét („Stabat mater”) is írt.

702. Menrot (2012-05-01 14:33.17)

1915. május 1.
A német csapatok áttörik az orosz frontot
A német csapatok áttörik az orosz frontot Gorlice-Tarnovnál, Nyugat-Galíciában. A hadszíntér északi részén meghódították Litvániát és Lettország délnyugati részét (Kurlandot). A németek már februárban, a Mazuri-tavaknál lefolyt téli csatában megsemmisítették a 10. orosz hadsereget és Kelet-Poroszország kiürítésére kényszerítették őket. Az orosz csapatok 1914 augusztusában előrenyomultak német területen. 1915 márciusában elfoglalták az osztrák csapatok által megszállva tartott Przemyśl erődjét Galíciában. Júniusban a központi hatalmak visszahódították Galíciát. A támadó- és mozgóháború ősszel állóháborúvá válik, amelynek frontja a Keleti-tengertől nyugatra, Rigától Dünaburgon és Baranovicsin keresztül Dubnoig. A keleti fronton a háború nem dőlt el, bár az orosz hadsereg legyengült a vereségtől.

701. Menrot (2012-05-01 14:32.55)

1931. május 1.
Felépült New Yorkban az Empire State Building

elejére ... 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk