 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
| Kampókéz (2021) (4K UHD + Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Vissza a jövőbe - RTL Három, 18:25 |
| A nagy nap - Filmbox Premium, 18:30 |
| Adaline varázslatos élete - Viasat3, 18:45 |
| Sissi - DUNA TV, 18:50 |
| Kong: Koponya-sziget - HBO2, 19:30 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Sissy Spacek (75) |
| CCH Pounder (72) |
| Hanna Schygulla (81) |
| Jeremy Strong (46) |
| Jasmin Gerat (46) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Reszkessetek, betörők! 4.   |
| Gál Réka Ágota |
Fórum - Kálvária (2014) - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 18. Zsol0 (2024-12-22 10:35.15) |
| Jézus kálváriája a halálos ítélettel kezdődik, és nincs ez másként a film főhősével sem.
Gyónás közben jelenti be neki a városka egyik lakója, hogy hétéves korától öt éven keresz tül zaklatta egy pap, ezért, és mivel az már meghalt, és amúgy sem lenne túl érdekes egy bűnös emberen torolni meg a tetteit, őt, az ártatlan embert, a jó papot fogja megölni. James atya hét napot kap arra, hogy felkészüljön és elrendezze a dolgait. E hét nap története a film, ez az az időszak, amikor a pap ugyanúgy ellátja teendőit, mi pedig megismerkedünk a hely lakóival, akiknek legszembeszökőbb tulajdonságuk, hogy az életük szétesett, és hogy bár a templomba még eljárnak, a vallás már semmit sem jelent számukra. Egymás eszköz ként használatát, cinizmust, érzéketlenséget és céltalanságot látunk, a pap pedig legfeljebb beszélgetőpartner, de sokszor inkább csak csipkelődések céltáblája. Még a köteles tisztelet is teljesen felbomlóban, sőt, mivel ő az egyházat képviseli, a pénzemberből gúnyos utaláso kat, a lányos apából ijedtséget és dühöt vált ki. James atya egyre elkeseredettebben szem besül ezekkel a jelenségekkel, miközben saját múltjával is szembe kell néznie, mikor lánya megérkezik, mindkét csuklóján kötéssel. A megismert sorsokon keresztül mindig feltárul egy újabb, valamiképp félresiklott emberi jellemvonás, és minden egyes nap új kérdéseket, kihívásokat hoz a pap számára, aki, mert nyitott erre, el is szenvedi ezeket. A francia pár tragédiája, akik egy részeg társa ság miatt karamboloznak, kinyitja, nagyobb távlatokba helyezi a mondanivalót, elmélyíti az önvizsgálatot. Itt már a hit kérdése merül föl, az, hogy sokak számára az igazságtalan haláleset hitbeli megingást, vagy egyenesen a vallásos út elhagyását jelentheti, mert „...mi a hit? A legtöbb embernél csak félelem a haláltól. Nem több. És ha csak ennyi, akkor könnyű el veszíteni.” A felvillantott életutak olykor brutálisak, sokkolóak, ijesztőek vagy épp kiábrándí tóak, de még ebben a töménységben sem tűnik a film életszerűtlennek vagy túlzónak. A pap sorsa pedig követi ezt az alászállást: egyre több és durvább elutasítással találkozik, a templomot felgyújtják, kutyáját megölik. A paptárs hiteltelensége és megfutamodása, és az egyházi elöljáró könyvidézeteken alapuló semmitmondása világosan jelzi, hogy megoldás kívülről, még az egyház részéről sem fog érkezni. Hiába mondja, hogy a templom nem az övé, hanem a miénk, az egyik szereplő által főbajként megfogalmazott elkülönülés mértéke már nem teszi lehetővé ennek átérzését, ennek hiányában pedig csak a hibáztatás marad. Az emberek azt teszik az egyházzal és annak képviselőivel kapcsolatban, amit azok tettek velük: általánosítanak és megítélnek. James atya egyáltalán nem egy begyepesedett vidéki kispap, sőt, az egyik lakó sze rint túl okos hozzájuk. Művelt, sokat látott és tapasztalt, mély érzésű ember, aki a hivatá sát nem kötelességszerűen, hanem hittel és alázattal végzi. Ugyanígy nem lehet butasággal vagy tájékozatlansággal vádolni az ott élőket sem, és bár Nyugat-Írország Európa legszéle, ahonnan már csak a lábunkat lógathatjuk a semmibe, végig érezzük, tudjuk, hogy a prob lémák nem a zord tájból vagy a vidéki provincializmusból fakadnak, inkább a tragikum egy újabb szála az is, hogy már a kisközösségekben és a kék ég alatt sem emberi az élet. A táj pedig sivárságában is gyönyörű és emelkedett, ugyanakkor drámai. Itt nem a vasbeton jeleníti meg az egymástól való eltávolodást, elzárkózást, hanem a nyílt tér és a tenger éb resztenek rá arra, hogy lehetne másképp – de nem megy. „Mit akar kezdeni az életével?” – kérdezi az egyik ott élőt, mire a válasz: „Semmit.” Majd jön az idézet a mezők liliomairól, a kifacsart megokolás – erre még jók a hittanon tanultak. A pap pedig, Jézus nyomában, megbotlik és elesik: whiskey-t rendel, lövöldözik és verekedik. Nem fogadja el azt, hogy lejárt az ideje, szerinte az sosem jár le. Ezt a csapos ar roganciaként értelmezi, pedig James atyából a hivatástudat, a hit legmélye beszél. De ezt már nem értik. Talán előtte sem teljesen világos még, csak érzi, hogy ez az igazság. Ugyanis ezen a siralmas, kilátástalannak tűnő úton is feltűnik valami, ami táplálhatja ezt az érzést: a pap beszélgetése lányával, melynek során tisztázzák érzéseiket és ki tudják mondani sé relmeiket, de egymás iránti szeretetüket is, és a városka lakóinak jelzései, hogy mégiscsak szükség volna, van rá. Hogy meghallgatásra, biztatásra, iránymutatásra vágynak. Hogy, ha eltemetve is, de ott él bennük az igény az emberi érzésekre, az elkülönüléssel szemben az egymás iránti megnyílásra, és az értelmes életre. Ekkor hall egy történetet a helység orvosától egy három éves kisbetegről, aki műhiba folytán megsüketül, megnémul, vakká és bénává válik. Mit érezhet ez a gyermek, amikor felébred, micsoda rettegést! Hogy várhatja a szüleit a sötétben remegve, hogy jöjjenek és felkapcsolják a lámpát – hogy megmentsék! A kétségbeesés és a magárahagyatottság képei a jézusi felkiáltásra rímelnek: „Miért hagytál el engem?!” Miért nem szökik el a beígért gyilkosság elől? A hatodik napon James atya összecso magol és elindul Dublinba, de csak a reptérig jut, ahol a francia pár túlélő tagjával talál kozik. Beszélgetnek, és a lány azt mondja neki: „Néha úgy érzem, nem tudom folytatni. De... Úgyis fogom.” És éppen ennyi kellett: az atya megfordul és a hetedik nap reggelén újra az ágyában ébred. Ima, telefon a lányával, kölcsönös megbocsátás, majd lemegy a megjelölt helyre, a tengerpartra. |
| 17. Pepe Silvia (2023-01-27 14:35.32) - (válasz Kakonyid 12. hozzászólására) |
| Szerintem inkább kelta megrendelésre, ami nem csoda, a hagyományőrző írek megorroltak a keresztényekre amiért lenyúlták tőlük a karácsonyt. Nyilván zsidó pénzre volt szükség ahhoz, hogy ezt az antipropaganda filmet legyártsák, de azon se lepődnék meg, ha néhány muszlim vendégmunkás is részt vett volna statisztaként, szóval simán lehet, hogy ez egy antikeresztény kelta-zsidó-muszlim koprodukció. |
| 16. Gabroca (2023-01-27 07:11.42) - (válasz Kakonyid 12. hozzászólására) |
| A Passio egy feleslegesen elkészített film volt. végig sem tudtam nézni. katasztrófa. Nem egy Acopalycto |
| 15. VAL P (2022-01-26 15:29.02) |
| Ilyenek volnánk? Állunk egy nyírfaliget tisztásán elhelyezett görbe tükör tréfásnak remélt hajlatában; az elszántabbak energiákat szabadítanak fel, hogy a Karikírozó meglátásait kigyomlálják szervezetükből, a legtöbben azonban megelégszünk annyival, hogy indokokkal fegyverezzük fel magunkat, vagy nemes egyszerűséggel a tükröt minősítjük érdektelen jelzőberendezésnek, ballasztnak. A leggyermekdedebb esélyt is elkerülve nagy ívben, nehogy felismerjük,a fizimiskánkat visszasugárzó üveg a legkevésbé sem görbe.
A krisztusi (önkéntes) áldozatvállalás, a bűn ragacsos köpenyébe burkolózás csendes parafrázisa bomlik ki előttünk a ’Kálváriá’-ból. Egy, az évszázadok alatt a sárga földig lejáratott intézmény emblematikus képviselője gyóntatófülkében tudja meg, célponttá válik a fövenyen egy hét múlva. Hitrendszerét pengeéles, keresztényi logikával ostromolják – mert ártatlan. Ártatlan, amilyen a fenyegetőző volt, míg egy élvhajhász reverendás ki nem terjesztette fölötte a szárnyait. Ahogy Fiona tengődött a szülei nélkül maradva, aki azért lélegzik még, mert tipikus amatőrként nem az erei vonalát követve használta a bökőt. Amilyen Bruno volt, mielőtt nyílt nyakkal hajtotta le mohapárnára fejét. A cinizmus zabolátlan vírusként garázdálkodik e meseszép vidéken – boldog, boldogtalan zsigerből fröcsköli maga körül úton-útfélen… és nem csupán a saját védelmére. Az ego-pátyolgatók értetlenül, zavarodottan konstatálják, hogy akad, aki nem áll be közéjük l’art pour l’art rombolni. A nehezen emészthető élmény hatására egyikük a testnedvével elegyíti Holbein követeinek a textúráját, mások az alázat témakörében tartanak felzárkóztató szemináriumot a pubban, megint mások pedig a templomot alakítják át világítótoronnyá. És senkit nem érdekel igazán a szerető ajándékozta monokli színárnyalata, hogy milyen sebességgel apad a misebor, hogy merre kellene Guyana felé indulni, vagy a bipoláris zavar és a laktózérzékenység közötti különbség. Lavelle atya mégsem adja fel. Érti, tapasztalja és kénytelen elfogadni a kartársainak köszönhetően minden eresztékében megroggyant egyháztól elforduló ex-hívők bizalmatlanságát. Hiszen nem csak szélsőséges körülmények között szembesültek azzal, hogy vetettek, fáradhatatlanul vetettek, mégsem volt mit learatni. Önnön sebei nyalogatása helyett azonban példamutatóan fordul a közösség minden egyes tagja felé. Szelektálás nélkül gondolja szentnek az összes életet. Nem ítélkezik, a saját megítélését is sutba dobja, az emberi gyengeség tragédiájának feldolgozásához keres s kínál támpontokat. Azt, hogy a gyarlóságaink leküzdésére sarkalló alkotás minden parázspórusa süt, elevenen tépi fecnikre, majd enyvezi egybe nézőit, egyértelműen a hangyányit sem didaktikus, bivalyerős szövegkönyvnek köszönhetjük. Akárhányszor láttam már James Lavelle kálváriáját, bennem mindannyiszor friss reményt ébresztett. Megmaradni embernek – bármily elviselhetetlen is nem ritkán – ne csak érdemes, de nincs is más lehetőségünk. |
| 14. Svéd (2016-02-11 05:46.59) |
| Erős film,erős humorral.Azt nem értettem hogy került ennyi idióta egy kisvárosba? |
| 13. KareszFaszi (2015-04-21 11:00.01) |
| Ez nagyon durván a Best of-kategória nálam,még ha alapban ez semmit sem jelent(másnak). takonykid meg nem értett semmit |
| 12. Kakonyid (2014-12-21 15:47.51) |
| Felháborító a film!... Nem a szinészi alakításokra gondolok... félre ne értse senki! Ez a film csak zsidó megrendelésre készülhetett... aláásni a kereszténységet, ami mára már állandósult...! Csak képzeljük el, mi történne, ha hasonló végkifejletű film születne a zsidóságról! Ilyen befejezéssel... Persze a pedofil papokat én is megvetem... de ez itt másról szól... Annak idején pont a zsidók szedték ízekre Mel Gibson-t a Passió című filmjéért... Most senki nem emel szót? |
| 11. Chris92 (2014-09-05 14:43.48) |
| Batár erős dráma John McDonagh rendezésében, a történet kiválóan megírt, életszerű ugyanakkor nem végig nyomasztó vannak benne humoros és szívmelengető pillanatok, ám ezek által a drámai fordulatok még erőteljesebbek lesznek. Brendan Gleeson fantasztikus a jólelkű ugyanakkor külső és belső démonaival egyaránt küzdő pap szerepében, a film remekül feszegeti a kérdéseket hit, élet, halál, bűn, megbélyegzettség és az elidegenedés témájában miközben nem foglal állást, az ír tájak gyönyörűek ahogy a zene is, a befejezés pedig kellően hatásos. Csak ajánlani tudom. |
| 10. Menrot (2014-08-24 15:39.52) - (válasz Törölt felhasználó 9. hozzászólására) |
| Egészségünkre:) |
| 9. Törölt felhasználó (2014-08-24 15:37.58) - (válasz Menrot 8. hozzászólására) |
| Kilkenny-hez még nem volt szerencsém. Dehogy ír földön maradjak, néhány pohár Jameson on the rocks-t sem vetnék meg. :D |
| 8. Menrot (2014-08-24 15:33.45) - (válasz Törölt felhasználó 7. hozzászólására) |
| Akárcsak én,de Kilkenny-t innék:) |
| 7. Törölt felhasználó (2014-08-24 15:28.05) - (válasz Menrot 6. hozzászólására) |
| Én sem, főleg nem abba a környezetbe. Őstehetség. És szerintem a valóságban is hatalmas figura lehet, nagyon szívesen leülnék vele Guiness-ezni egy hangulatos ír pub-ban.:) |
| 6. Menrot (2014-08-24 14:54.30) - (válasz Törölt felhasználó 5. hozzászólására) |
| Te sem csalódtál Lesthat.
Gleeson helyébe meg nem tudok senkit képzelni.Jól formálta a papot,de nagyon. |
| 5. Törölt felhasználó (2014-08-24 14:01.59) |
| Ma újra megnéztem..zseniális, nem győzöm dicsérni. A szokásos sablonon felül(színészek, zene, operatőr etc..mind top notch) hatalmas pluszok vannak a filmben. Hit, erkölcs, karakterdráma, melankólia, stílus, fekete humor és végtelen bölcsesség. De felesleges tovább halmozni a jelzőket, látni kell, muszáj. Tökéletes. |
| 4. Menrot (2014-07-29 17:32.50) - (válasz Vbacs 3. hozzászólására) |
| Nem fogsz csalódni szerintem. |
| 3. Vbacs (2014-07-29 11:42.34) - (válasz Lifeisamovie 2. hozzászólására) |
| Mr. Gleeson Írország egyik színészistene, annyira szeretem őt.
Asszem meg is nézem ezt a napokban. |
| 2. Lifeisamovie (2014-07-29 11:31.28) |
| Lassan Ír mániás leszek :D
Hihetetlenül ott van ez a film, utána sikerült ráakadnom a Black Irish c. filmre melyben Mr. Gleeson egy ateista apukát játszik ...nagy fordulat ez után :D |
| 1. Törölt felhasználó (2014-07-22 13:22.11) |
| Az év filmje. |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Zsol0, 2024-12-22 10:35 | 18 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| Kálvária adatlap |
| Eredeti cím: Calvary |
| Évszám: 2014 |
| Rendezte: John Michael McDonagh |
| Szereplők: Brendan Gleeson, Chris O'Dowd, Kelly Reilly, Aidan Gillen, Dylan Moran... |
További információk |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu