Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Horgász a pácban - AMC, 16:40 |
Elátkozott Ella - Film Café, 17:05 |
Szellemirtók - HBO2, 17:35 |
Pót-terápia - Filmbox Plus, 17:40 |
Álmaim karácsonya - Mozi Klub, 17:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Scarlett Johansson (40) |
Jamie Lee Curtis (66) |
Mark Ruffalo (57) |
Mads Mikkelsen (59) |
Mariel Hemingway (63) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Scarlett Johansson - Vélemények |
Minden ami a karácsonnyal kapcsolatos/film-zene/ |
Mit hallgatsz most? |
Arthur Hiller - Vélemények |
Nagy Feró - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Békeidő |
Lee Charles |
39. VAL P (2022-12-07 00:39.35) |
Degenerált vén szadisták rángatnak mindannyiunkat húsba mélyedő dróton. Némelyeket selyemzsinóron, hogy a Próféta tanításaiban járatlanoknak rövid távon úgy tűnjön – bizonyos szituációkban az érintettek is így élik meg –, ők kivételezettek. Aki azonban szembemegy a birkaárral, úgy elsodorják, hogy mindene tótágast fog állni. Ha megússza, megvásárolják vagy elnémítják.
1916-ot írunk. A lövészárokharc, nem tanították sehol (mert vadonatúj módiként vonult be a XX. század második dekádjában a történelembe), türelemtesztelő állóháború. A fizikai kontaktust kerülő vágóhíd, ahova csak úgy özönölnek a golyóérett ideg- és izomcsoportosulások. Vezérkari magasságból élettelen sakkbábuk csupán, értékük pillanatnyi, bármikor pótolhatóak egy új játszmában más gyalogokkal, bástyákkal; hadvezérekkel is, ha minden kötél szakad. Előre-hátra tologatásuk unaloműző parti fahéjas bajszú, kisujjukat csészéjüktől szertartásosan eltartó tábornokok számára. Egyikük, a szavak értelmezési tartományával permanensen zsonglőrködő Broulard prímán odahat Mireau generális Achilles-sarkára, aki megveszekedetten tipor egy új, illatos plecsniért a zubbonyára. Hebehurgya haditervük kivitelezhetetlenségén duzzogva még a saját, golyózápor fésülte állásait sem átallaná lövetni. Most kínos csak igazán francúznak lenni! Elodázhatatlan a felelősségre vonás, hiszen a hadseregtörzs álma – sétapálcát pörgetve korzózni az Ant-dombon – meghiúsult. Halál a gyávákra! Százra? Egy tucatra? Háromra? Másodlagos kérdés. Pelikán Gizi is megmondta, hogy a statuálás a lényeg. Annyit is fogott fel az egészből, mint a jelen eset tábornokai. Még hogy pezsdítő hatást váltanak ki a teátrálisan gyomorforgató gyilkosságok?! A peches ateista, a szálka-a-szemben földi és a századából csak másodmagával megmaradt túlélő egyedül az önfeláldozás-oktató Dax ezredestől remélhet botot, puskát, akármilyen eszközt, melynek segítségével megmenekedhetnek a halál jéghideg ingoványából. A civilben ügyvéd főtisztnek nem szükséges bemutatni rosszpénz-feletteseit, mégis nekivág az önhittséggel fényesre suvickolt hártyájú, süket fülektől gőzölgő posványosnak. Töretlenül, katonásan… egyre sárosabban. Nem is annyira pokoli a harcmező? Az érzéketlenné torzult lelkek valójában mentsvárak a rugalmas ideológiák anakondaölelésében, a szellemi restség igazi áldás a céltalanság tobzódásának a ciklonmagjában. Embernek csak a halottak és a még náluk is drasztikusabban megalázottak viszonylatában érezhetik magukat a fás szárú hadfiak. Amíg fel nem rebben egy gúnnyal gúzsba kötött fogoly ajkáról egy német altatódal… |
38. Lifeisamovie (2019-10-13 22:29.50) |
Meglepő, amikor random módra elindítottam egy Mesék a kriptákból epizódot és a szereplők sorolásánál rögtön Kirk Douglas nevével találkoztam (S3E14)...Ismét az I. VH lövészárkaiban találjuk magunkat, valahol Franciaországban, 1918-ban. Zemeckis rendezte, Silvestri hozta a zenét. Kis jutalomjáték Douglas-tól és az azóta elhunyt fiától, sőt Dan Aykroyd is szerepel. |
37. Delpiero (2017-02-09 16:59.55) |
Nekem ennyi idő után is ütős volt, igazi élmény. |
36. Gabroca (2016-12-12 22:14.06) |
Mai szemmel nézve már kevésbé élvezetes film. Lassan 60 éves. |
35. Hajrá KTE (2016-03-22 10:24.57) |
Valóban nagyon jó film, cssk egyet érteni tudok mindenkivel, volt pár gyengébb teljesítmény de összességében kötelező darab. |
34. Csabaga (2014-10-08 18:24.21) |
A "mélypont" talán II.Sándor orosz cár,aki a merénylőket felsegítette,és majdnem fegyvert is adott a kezükbe.
Végül csak felrobbantották. |
33. Csabaga (2014-10-08 18:17.25) - (válasz Vbacs 32. hozzászólására) |
Hát nem tudom,de ha engem az utcán x helyről y helyre igyekezve megpróbálnak lelőni,visszafelé talán más úton megyek,már ha megyek.
Ennél idiótább már csak R.Heydrich volt,akinek a megölését szintén elbénázták,de nekiállt a saját fegyverével az autóból kiszállva lövöldözni. Egy merénylő még maradt,aki odadobott egy kézigránátot,ami váratlanul még fel is robbant... |
32. Vbacs (2014-10-08 17:55.20) - (válasz Csabaga 31. hozzászólására) |
Jó, hát ez akkoriban nem volt olyan mindennapos, mint például Amerikában a 20. században :))) |
31. Csabaga (2014-10-08 17:44.10) - (válasz Vbacs 30. hozzászólására) |
Szegény,olvasom,hogy szeretett minket...
A saját butasága miatt halt meg.Éppen hogy,mivel a merénylők még a szokottnál is bénábbak voltak. Ilyen helyen,nyitott autóval,másodszor is ugyanazon az útvonalon... |
30. Vbacs (2014-10-07 20:38.39) - (válasz Csabaga 28. hozzászólására) |
Mert talán a mi trónörökösünket is meggyilkolták (ami persze csak ürügy....de ne mond el a többieknek :D )
Hát nem olyan kicsi, ha nem 2 frontos háborút kell egyszerre vívnia, és még csak nem is a kontinensen van. |
29. Csabaga (2014-10-07 17:33.11) |
Jobban kapcsolódik a témához a Francia hadsereg bomlása 1916 áprilisában.
Több száz halálraítélt a vége és sokat tényleg ki is végeztek.Majdnem lázadás lett belőle,ami a háborút is eldöntötte volna. |
28. Csabaga (2014-10-07 17:29.47) - (válasz Vbacs 26. hozzászólására) |
Arra gondoltam,az I.Világháborúba miért léptünk be?
Semmi érdekünk nem fűződött hozzá. Anglia a II.Világháborút Európában 200-250 ezer fős hadsereggel kezdte,ami akkor már kicsit kevés volt szerintem.És az is elmenekült. |
27. Johnny kapitány (2014-10-07 03:01.12) - (válasz Csabaga 23. hozzászólására) |
"Az USA azért lépett be az első világháborúba, mert a Lucitania gőzösből a németek tengeralattjárót csináltak. Barbarossa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni."
:) |
26. Vbacs (2014-10-06 21:06.56) - (válasz Csabaga 25. hozzászólására) |
Hosszú értekezéseket tudnék tartani erről, pedig már egy ideje kiszerettem a témából, de megpróbálom rövidre fogni.
Az orosz belépés az I. vh-ban annyira nem osztott-szorzott sokat, mert őket aztán lefoglalta a forradalmuk, 1917-re már egy darab orosz nem volt a keleti fronton. Nem mondanám, hogy minimális haderővel rendelkeztek az angolok a II. világháborúban. Sőt. A kezükben volt még a maradék gyarmat hadereje, és az egész brit szigetek hadereje is. Erősek voltak vízen, főleg miután feltörték az enigmát, és a levegőben zajló háborúban is nagyjából szinten tudtak maradni a németekkel. Az afrikai hadszintérről is kisöpörték a nácikat. Tehát bármennyire is kevés haderőt hoztak össze, korántsem keveset. Mindezt egy olyan vezetővel, akinek semmi sem volt drága, ha mindent be is kellett vetnie hozzá, ő lejátszotta minden meccsét. Hogy mi mit keresünk ott? Ezer és egy okból :) De főként a Trianon miatt. Bosszú, elkeseredettség, az elcsatolt területek utáni vágy. Dióhéjban, és ez csak az okok költői része. |
25. Csabaga (2014-10-06 17:04.44) - (válasz Vbacs 24. hozzászólására) |
Hasonló dolog történhetett volna,mint a Napóleoni háborúk alatt.
Csak ott a franciák győztek le mindenkit egy időre,itt az angolok belépése nélkül a németek tehették volna. Szintén nem véglegesen.Az orosz belépés is hiba volt szerintem. Ha a konfliktus német-francia,és osztrák-szerb vonalon indul csak el mindenki olcsóbban megússza. Ha az angolok előre tudják,hogy 4 millió ember meghal,aligha vállalják. Csak a végén,mint Napóleon alatt,addig meg maradnak a hajóhadnál. Az angol veszteségek befolyásolták a II.Világháborút is,hiszen pont ezért vettek részt kezdetben ott minimális haderővel,amit végül ki is menekítettek. Ott a franciáknak sem volt nagy kedvük újabb milliókat elveszíteni. Csak azt tudnám,mi mi a csodának léptünk be a háborúba? |
24. Vbacs (2014-10-05 18:11.49) - (válasz Csabaga 23. hozzászólására) |
Anglia kicsit máshonnan közelítette meg a problémát. Akkoriban a nagy gyarmattartó országok egyike volt, és már sok gyarmata kezdett rendetlenkedni Afrikában, Ázsiában, stb. Muszáj volt belépnie és megerősítenie tekintélyét, különben minden gyarmata felbátorodott volna ellene. Franciákkal ugyanez, de persze ők a német szomszédság miatt így is, úgyis belekeveredtek volna.....de gondolom, ha "minden jól megy", egy idő után a Központi hatalmak Angliának is nekimentek volna. |
23. Csabaga (2014-10-05 17:46.36) - (válasz Vbacs 20. hozzászólására) |
Komolyan felvetődött,Anglia mit keresett ebben a háborúban?
Semmi érdeke nem fűződött a korai belépéshez,inkább fordítva. Viszont ha az USA hamarabb belép,hamarabb vége. Ha Th.Roosewelt az elnök és nem Wilson,ez alighanem így is történik. Sok minden másképp alakulhatott volna. |
22. Vbacs (2014-10-05 10:46.45) - (válasz Johnny kapitány 21. hozzászólására) |
Ez nem általánosítás, ez metafora. Oké, lehet, hogy kicsit sarkalatos volt, de pont jól kiemelted az eset célját. Minden áron arra törekszenek, hogy magukat mentsék, még ha ehhez likvidálni is kell a másikat hozzá.l..nem szándékosan teszik, sőt, át sem gondolják tisztán amit tesznek, de inkább a másik, mint én. Pedig meglehetne találni a másodperc azon töredékét is, hogy átgondolják a lehetőségeiket. Mondjuk igaz, nézőpont kérdése. Tapasztalatból tudom, hogy az életösztön nem csak ezt az egy utat jelöli ki neked ebben a helyzetben. Én is fulladtam meg már majdnem az unokaöcsémmel együtt és én nem nyomtam le őt a víz alá, hanem kijjebb tuszakoltam a part felé, de aztán mindkettőnket kihúztak. Úgyhogy itt az életösztön szerepe megkérdőjelezhető.
De a filmre tökéletesen rá lehet vetíteni, hogy inkább egymásra mutogatnak a nagyok a maguk mentése érdekében, csakhogy magukat mentsék. Kivéve persze Douglast. Mondhatnánk ezt is ösztönös cselekedetnek, hiszen magukat mentik, ki ne tenné. De mégsem az. |
21. Johnny kapitány (2014-10-05 03:39.37) - (válasz Vbacs 20. hozzászólására) |
Az a baj, hogy amit írsz, abban nagy az átfedés és az általánosítás. Pl ha két ember - az most mindegy, hogy gyávák-e vagy sem - nem feltétlen azért nyomnák egymást a víz alá, hogy a másikat likvidálják, hanem hogy magukat mentsék, mert hajtja őket az életösztön. Ebben bizony az emberi faj hasonlít a vadakra, bármennyire is nem tetszik. Elvégre abból fejlődött ki. |
20. Vbacs (2014-10-05 01:30.47) |
„Undorító állatfaj az ember” /Sid, Jégkorszak/
Már ez a gyerekeknek szánt animációs mese is megmondja a tutit, ami az emberi fajt illeti. És ha ezt a filmet megnézzük, rájövünk, hogy milyen bölcs megfogalmazás. Az ember attól különbözik az állattól, hogy istenadta nagy és fejlett agyát arra használja, hogy azzal különböző furfangos módon keresztbe tegyen társainak saját felemelkedése érdekében. Mint 2 fulladó ember, amikor egymást nyomják le a víz alá, hogy fenntartsák magukat. Vagy mint 2 gyáva tiszt, akik ugyanígy lenyomják a „víz alá” a másikat, csakhogy elkerüljék a felelősségvonást. Annak idején Churchill is megmondta, hogy a Dicsőség ösvényei című film fájóan pontos leírása a hadsereg vezetésében végbemenő döntéssorozatoknak. Lehetett volna akár német, akár angol, vagy amerikai, egy kutya. De mégis a francia hadsereg került a nagyszerű Kubrick mester eme filmjének kereszttüzébe. Az első világháború számomra mindig is önmagában is abszurdum volt, de ahogy látom a direktor úr sem fukarkodott ezen oldalának kiemelésével. Nem szólt másról, minthogy kisebb-nagyobb csapatok évekig tengődtek árkokban, hogy aztán hatalmas vérveszteségek árán egy másikba bandukoljon., miközben a halálnemek széles skálája várta őket nap, mint nap. Az ütegektől a szögesdrótokon át a mustárgázig bőséggel el voltak látva kínzó eszközökkel, és lett valami eredménye? Igen, óriási nagy düh és felhalmozódott energia, nem beszélve a gazdasági mérleg felborulásától, ami együttesen kinevelte a világnak diktátorok egész generációját. Akik sikeresen belevezették 20 év múlva egy újabb világháborúba a Földet. De ne szaladjunk előre. A „Nagy háborúban” nap mint nap szembesültek a parancsnokok lehetetlennek tűnő küldetésekkel, ugyanis 2 árok között szinte lehetetlen volt haladni, emiatt sokan értelmetlenül a halálba vezették egységeiket, csak mert valakinek valamikor lépnie kellett….egy helyben mégse maradhattak örökké. Az emberi élet olcsó, főleg a fejeseknek, akik természetesen kávét szürcsölgetve élvezik az életet, míg a „szimpla katonák” éppen azt tárgyalják, hogy ki hogy halna meg szívesebben, mi által….nem azt, hogy hogy tudnának megmenekülni…áhh, ilyen abszurd ötletei már senkinek sincsenek. A film egy ilyen értelmetlen támadást és következményeit emel ki és vizsgál át tüzetesebben. És mivel szatíra, ezzel egyetemben vaskos kritikával illeti minden képkockáját. Nem csoda, hogy sok országban betiltották a vetítését, ugyanis elég kényes testrészén érinti a mindenkori hadseregvezetést. Mondom, nem hiszem, hogy Kubrick ezt csak Franciaországnak szánta odamondásul, de mivel az egy büszke nép, egyenest fel is háborodtak. Így viszont megfosztották magukat egy fantasztikus antiháborús filmtől, ami kéz a kézben emelt magasra egy rendező és egy színészlegendát, teljes joggal. Ez volt Kubrick első hatalmas fája, amibe belevágta fejszéjét (korábban is voltak már jó filmjei, de ez érezhetően súlyosabb volt), és már itt megkérdőjelezhetetlenül ki lehetett jelenteni, hogy kiváló rendezést tett le az asztalra. Ha azt mondjuk, hogy a rendezést dicséret illeti, erre kell gondolni: az összhang. A látvány, a kamera, (amit ugyan az operatőr mozgat, de a rendezőnek kell látnia), a színészek, a sztori…minden egyben, összhangban. Nem hiába Kubrick az egyik legnagyobb rendező, aki valaha élt…lehetetlen megállapítani, hogy melyik volt a legjobb filmje. Ez is a többivel egyetemben a legjobb filmje volt szerény véleményem szerint. És itt van Kirk Douglas. Akiért nagyon kár, hogy nem volt a korszak nagyobb sztárja. Azért lássuk be, túl sok legendás alakítást nem tudunk tőle felsorolni, bár tudnánk. Marlon Brando-i nagyságokba kéne őt emelni. Mert ez az alakítása engem a padlóra küldött le, és biztos vagyok benne, hogy nemcsak engem. De had ne hagyjam ki a kedvenc részlegem magasztosítását sem, a mellékszereplőkét. Minden fejest alakító színésztől (különösen a sebhelyestől) a hideg rázott ki, de oly mértékben, hogy elkezdtem mélységes gyűlöletet táplálni irántuk, ami nem jellemző rám. Általában távolságokat tartok köztem és a filmek között, de amikor elérik ezt nálam színészi alakítások, akkor úgy hiszem olyan minőségűek lehettek, ami felett már nincs szint. Vastaps. Nagy kár, hogy nem volt akkoriban kellően népszerű film, szobrok tömegét vitték volna haza az urak. És megismertük a Szépkilátás Hotel bárpultosát is, és a későbbi Kubricknét is. De ez csak apróbetűs rész. Nagyon örülök, hogy végül nem egy kronologikus, lövöldözős háborús filmet kaptunk - ami mondjuk nem sok készült az első világháborúról amúgy sem – hanem egy másfél óra tömény gúnyt és kritikát, ahol nem a kiskatonák, hanem inkább a feletteseik idei pattantak (3 szegény kiskatona kivételével). Egy film a nagyok szemszögéből, és hogy hogy nyomja el mindegyik az egyel kisebbet, illetve egy hadbíróság, ami inkább egy inkvizíciós bíróságra emlékeztetett. Pengeéles konfliktusok, emberi életek elértéktelenedése háborús környezetben, kubricki precizitással. Hatalmas film! |
19. Nihil (2014-02-23 17:09.17) |
[link] |
18. Csabaga (2014-01-16 17:22.15) |
Kirk Douglas nagy érdeme,megtámogatott egy tehetséges,de pénzhiányban szenvedő rendezőt.
Nélküle ez a film nem készült volna el,és a Spartacusban Mann kirúgása után ő választotta Kubrickot. Voltaképpen ő futtatta be. |
17. Colby86 (2014-01-16 08:25.41) - (válasz Mozsika 14. hozzászólására) |
Hát poénokkal nem lehet találkozni benne, nem ez a jó szó, de ez egy szatíra, az egész teljesen ironikus, abszurd. Csak egy példa (spoiler): az eszméletlen fogoly kivégzése, arccsipkedése...Persze maga a történet elég drámai, de a szituációkon, párbeszédeken, színészeken látszik, hogy azért annyira nem véresen komoly és pont ezért kiemelkedő a film. Maga az alapszitu is röhej: ha feltűnt az ellenséget egyáltalán nem is lehet látni a filmben, a franciák kvázi magukat szivatják végig (kézigránátos "kivégzés",esélytelen küldetésben 100ak halála, amit végül még 3al megspékelnek... Egyedül Kirk Dougles játékában nem éreztem az iróniát, az ő alakítása sztem drámai volt, és ő volt az aki mindig rávilágított a helyzet abszurditására (lásd bírósági tárgyalás, az egyik katona eszméletlen volt a támadás során...na én itt is mosolyogtam, persze ezek nem azok a hatalmas röhögős poénok.) Remek film! |
16. Csabaga (2013-10-27 15:30.33) |
Egész pontosan 20 évig volt betiltva a film ott.
De az amerikai haditámaszpontokon sem lehetett levetíteni... |
15. Csabaga (2013-10-25 17:22.28) |
Nem tudom menyire ismert,ez a film Franciaországban sokáig be volt tiltva.
A demokráciákban levő cenzúrán mindig meglepődöm. |
14. Mozsika (2013-02-05 15:00.49) |
Ez volt ugyebár Stanley Kubrick első hosszú filmje.
Már csak azért is kivételes mert meg kell mondani elég kevés filmet forgattak az I. világháborúról. A második mindig is többet fürdött a nyilvánosság vizében. Veszítene az aktualitásából? Hát szerintem nem. "A háború a politika folytatása. Csak más eszközökkel" Márpedig ez mindig is így volt és így is lesz. A politika képes bármennyi ártatlan embert degradálni, ölőgéppé tenni, és ez a mondanivaló addig érvényben lesz amíg világ a világ. Veszített a hatásából? TALÁN igen. '57-ben biztos nagyobbat ütött, de még így is erős filmnek találom. Ahogy erősnek találom a lövészárkok bűzlő mocskát és az ott élő katonák hánytatott sorsát. A film a vége felé igencsak tragikussá vált, bár én előtte se találkoztam poénokkal, de persze nem akart vicces lenni a film, ne értsük félre. A sortűz számomra a leghatásosabb jelenet volt mind közül. Színészek közül csak Kirk Douglast tudnám kiemelni, aki olyan jól játszott, hogy később Spartacusként is bizonyíthatott szintén Kubrick Úr oldalán. A rendezése nagyon igényes, de ezt már megszoktuk. Remek film ez. Picit emészteni kell ugyan, de bátran ajánlom. |
13. Rents (2011-12-12 22:47.04) |
NEHÉZ NORMÁLISAN ÍRNI egy olyan filmről, ami aktualitása óta folyamatosan veszít értékéből. Nem tudom, ez Kubrick hibája-e, vagy szimplán csak kiveszett a háborús szatíra mint műfaj a filmtörténelemből, de a Paths of Glory, ahogyan a Dr. Strangelove is (bár az jóval nagyobb klasszikus) anno sokkal jobban élvezhető volt. A történet cinizmusával, gúnyos humorával szórakoztat, nincsen valódi mélysége a sztorinak, voltaképpen vígjátékként kéne fogyasztani, ugyanakkor nagyon fontos a mondanivalója a háború és az emberek kreténségéről, az értékek figyelmen kívül hagyásáról, korrupcióról. Szóval a koncepció megvolt, színészek adott körülményeknek megfelelően jól játszottak, a poénok nem térdcsapkodósak, de azért szórakoztatók, a vége kellőképpen drámai - és mégis kár, hogy az idő meghagyja a nyomát ezeken a filmeken és nehezíti élvezhetőségüket, mert ez azért nem akárki kezéből került ki.
Színészek: 6/10 Hangulat: 7/10 Történet: 7/10 A film: 7/10 |
12. Lexi (2011-04-11 16:53.53) |
A háborúsfilmek azon szakasza,amikor a partraszállók is frissen vasalt ruhákban vtak a parton,majd meglessük,hiszen Kubrick :D |
11. Mekare (2010-12-21 00:41.41) - (válasz Mekare 1. hozzászólására) |
Azért én is spoilereztem ebben a hozzászólásban,de maga a tartalom az adatlapon se kutya xd |
10. Mangilla (2010-06-28 09:19.33) |
Eléggé méltatlanul elfelejtett film.
Az érdekességét az I. Világháborús kulisszák adják, valamint az, hogy annak ellenére, hogy ez igazából egy "hadbírósági" film, nagyon jók benne a harci részek is (amikor rohamra indulnak a "senki földjén" - na, azt remélem, minden olyan filmrendező megnézi, aki akár csak kacérkodik a háborús film készítésének ötletével...). A színészek remekelnek - főleg a két genyó tábornok, és Dax ezredes, de a végén, a kocsmajelenetnél olyan statiszták vannak, amilyen arcokat tényleg a korabeli háborús fotókon látni... Ennek ellenére nekem (nyilván szerkezetébő adódóan is) néhol meglehetősen színpadias volt a játékstílus, illetve baromira zavart, hogy a franciákat amerikaiak játszották (és főle, hogy angolul beszéltek). A négyes gondolkodás nélkül megy, az öt csillaghoz még meg kell azért nézni még egyszer:) |
Vélemények | VAL P, 2022-12-07 00:39 | 39 hsz |
Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
Keresem téma megnyitása | 0 hsz |
A dicsőség ösvényei adatlap |
Eredeti cím: Paths of Glory |
Évszám: 1957 |
Rendezte: Stanley Kubrick |
Szereplők: Kirk Douglas, Ralph Meeker, Adolphe Menjou, George Macready, Wayne Morris... |
További információk |
Szereplők fórumai |
- Stanley Kubrick - Vélemények |
- Kirk Douglas - Vélemények |
- Stanley Kubrick - Kedvenc Kubrick-filmek |
- Stanley Kubrick - Keresem |