Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD)

Escobar - Az elveszett éden (DVD)

Fehér éjszakák (Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Pláza ásza Vegasban
- Film+, 14:25

Marmalade
- HBO, 14:36

Ilyen a formám
- Film Café, 14:45

Ip Man: A védelmező
- Film Mánia, 15:10

Magas szőke férfi felemás cipőben
- AMC, 15:35

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Steven Spielberg (78)

Brad Pitt (61)

Casper Van Dien (56)

Rachel Griffiths (56)

Katie Holmes (46)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Steven Spielberg - Vélemények

Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban

Bob, az utcamacska - Vélemények

Halloween 4. - Vélemények

A bejárónő - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Cukorsólyom

Meredith Hagner

Fórum - Szalmakutyák (1971) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

16. VAL P (2023-02-16 00:10.32)

Asztro-matematikusnak lenni privilégium. Egy telefirkált tábla és az elgondolkozva pislogások mellett az ugrálókötéllel véghez vitt szökkenések kettes számrendszerben történő követése vagy Montesquieu spontán citálása (– Mondd, ez ki?! – Ő!) meg sem kottyan az ilyen elme-embernek. Ahhoz pedig, hogy mérnöki precizitással zongorázza végig, melyik képlettel viheti előrébb a tudományt, nyugalomra van a tudósnak szüksége. Meg amerikai cigarettára. Meg egy fedett garázsra, ha már faképnél hagyta a békebeli Amerikát minden közbizonytalanságával, kakofóniájával és ihatatlan csapvizével.
Azért aki látta már a rendező úr opusait, cöccögve csóválja a fejét a Dustin Hoffman alakította David Sumner igényeinek hallatán. Az erőszak elől tovasátorozni egy Peckinpah-filmbe?! Mondja ezt az, aki szülinapi embercsapdát rögzít kandallója fölé. Kívánatos felesége Wakely-be valósi, és mert a múltban kitüntette figyelmével az egyik helyi menő csődört, nem a legszerencsésebb, hogy az előjátékhoz már a ház elé begördülő autóban hozzáfog a szögelni sem tudó intellektüel és intellektüelné. Charlie (az imént említett), Scutt, Cawsey és a negyedik bősz garázsrenovátor irigyen vetkőztető tekintete előtt. Amy ráadásul rendkívül előzékeny, több esetben is megkíméli őket az idomairól fantáziálás fáradságától. De nem lenne teljes a vidéki idill az épp kiengedett, fejben felettébb szerény mozgásigényű Henry Niles nélkül, akit kislányok molesztálásáért ítéltek el. Örömmel provokálják a szerencsétlent, kérkedve acsarognak rá, irigyei ugyanakkor azt kívánják, bárcsak ők is olyan gátlástalanok lennének, mint a gyermeteg lelkű Niles. Eme óhaj bekövetkeztének esélyein morfondírozva megint csak a filmdirektor személyére hívnám fel a figyelmet.
Szép lassan – bár fokozatosan gyorsulva, mint babakocsi az odesszai palotalépcsőn – erjednek az indulatok, (nem is annyira) mélyen fortyog a gyűlölet a békeittas cornwalli vidéken, ahol kacsavadászat ürügyével távolítják el a konkurenciát, poharat törnek záróra után, irtják, tenyésztik vegyesen a patkányokat, s válnak maguk is azokká.
Ha nem is hemzsegnek, akadnak azért szép számmal a tárgyalt műben szalmakutyák, „könnyű préda” címkéjű céltábla-ellenségek. Az áldozati bárányok szerepkörében legelésző földlakókkal pedig az a fő probléma, hogy vérszemet kapatnak az emberekkel, akik emberek farkasai, és önnön nagyszerűségük mellényét csupán mások földbe döngölése árán érzik boldogan feszülni szőrkócos lelkükön.

15. Norbii92 (2022-02-05 15:47.39)

Több mint 50 éve mutatták be Sam Peckinpah klasszikusát a Szalmakutyákat, mely az emberi ösztönök legsötétebb bugyraiba invitál!
Egy fiatal amerikai matematikus, David Sumner csinos angol feleségével, Amy-vel visszaköltözik a nő szülőfalujába, Angliába, hogy távol maradjanak a nagyváros zajaitól, egyúttal David is folytathatja kutatásait. A beilleszkedés azonban nem éppen súrlódásmentes, David idegenül mozog a helyiek között, amiért felesége is egyre jobban neheztel rá. A gyerekek gyanakvó tekintete, a kocsmapultot támasztó Tom erőfitogtató közjátéka, és a helyi nagymenő, Charlie Venner irigységgel vegyes, lesajnáló megjegyzései pillanatok alatt kijelölik a leendő harctér frontvonalait. A nyilvánvaló feszültségek elkerülhetetlenül fokozódnak a robbanásig mikor
egy szörnyű baleset következtében David saját értékrendje szerint beleszól a közösség ügyeibe, és rákényszerül, hogy szembeszálljon a részeg bandával, akik meg akarják szállni az otthonát.
A Gordon Williams "The Siege of Trencher's Farm" című regényét alapul vevő, de annak több elemén változtató film az első percektől torokszorító tudatossággal építkezik: már a Sumnerék megérkezését figyelő gyerekek tekintetében is nyugtalanító fenyegetés vibrál, azonnal megérzik, hogy a páros nem közülük való, idegen. A felnőttek még inkább téves következtetéseket vonnak le, s főleg David-el kapcsolatban. Amy ugyanis folyamatosan olyan helyzeteket teremt, amelyekben David-nek nyers erőt kellene mutatnia, a férfi azonban láthatóan nem beszéli ezt a nyelvet, és tulajdonképpen még akkor is nagyon nehezen érti meg, mitől kellene megvédenie magát vagy a feleségét, amikor a helyzet tettlegességig fajul. David a társadalmi helyzetéből és a foglalkozásából fakadóan az ésszerű megoldásokat keresi, és hitetlenkedve fogadja az értelmetlen erőszakot. A film rengeteg gesztuson keresztül mutatja be, mennyire távol állnak David-től a klasszikus férfiasságnak tulajdonított macsós vonások: az anyósülésen utazik, nem ért a barkácsoláshoz, szex helyett a karórájával és a vekkerrel bíbelődik, nem élvezi a vadászatot stb.
David férfiassága az elveiben ölt testet, visszahúzódó, jámbor természetét a helyiek folyamatosan összetévesztik a gyengeséggel. Nehezen áll ki magáért, és ez látszik abból is, ahogy például a macskás incidenst kezeli, de reflexszerűen konfliktust vállal, ha elvekről van szó; még akkor sem hajlandó átadni a sebesült Niles-t a részeg csőcseléknek, mikor azok már az életét fenyegetik. Kérdés ugyanakkor, hogy a magasztos elvek, a civilizált logika, hovatovább a keresztényi magatartás mit ér abban a vadnyugati közegben, ahol David modern kori beavatástörténete zajlik? Semmit!
És mit tesz Amy? Ő látva férje gyámolatlan, konfliktuskerülő magatartását, egyre kihívóbban viselkedik. Ártalmatlannak tűnő beszélgetéseket folytat a munkásokkal, megmutatja a bugyiját és melltartó nélkül is mutatkozik előttük, folyamatos incselkedései pedig egyenes úton vezetnek a film felénél lévő megerőszakolós jelenethez, ami több szempontból is roppant zavarba ejtő.
Egyrészt nézőként is átélhetővé válik Amy szenvedése, aki egyszerre áldozat és ravasz manipulátor is egyben, ösztöni lénye kielégülést és oltalmat keres, amit a férjétől nem kap meg, de közben a morális korlátai révén viszolyog is a Charlie-val való aktustól.
Másrészt Peckinpah virtuóz vágástechnikája révén a jelenetnek David is részesévé válik, mintha nem is a vadászatot követné értetlen tűnődéssel, hanem a feleségét bántó erőszaktevőt.
Ez a fordulópont nemcsak a cselekményben jelent éles váltást, ugyanis eddig a pontig a film is azt sugallta, hogy David nem igazán férfias, de innentől ez bonyolultabbá válik, mert a finálé ostromjelenetében David-ből csak kibújik a vérszomjas ösztönlény: egyik ellenfelét egy piszkavassal veri agyon, a többiekre forró vizet önt, és van, aki egy vadászcsapdában hal meg.
A Szalmakutyák sötét tónusú film, főleg amennyiben David-nek és Amy-nek a köztük tátongó intellektuális szakadék és eltérő értékrendjük miatt esélyük sincs a boldog együttlétre. Így nézve mindegy milyen közegbe is kerülnek, a vég elkerülhetetlen.
A Hays-kódex alól frissen felszabaduló amerikai filmgyártás az 1970-es években tömegével ontotta magából az állatias ösztönöket (és a nemiséget) középpontba állító filmeket. A Szalmakutyák mellett például szintén a 70-es évek elején mutatták be a nagy magyar operatőr, Zsigmond Vilmos fényképezte Gyilkos túrát is. Ezek a filmek az ún. hixploitation filmek sorát gyarapítják, melyekben rendszerint városi emberek kerülnek szembe az amerikai délvidék erőszakos "őslakosaival". Ráadásul a Gyilkos túrával még erősebb párhuzamot jelent, hogy a "bosszú" mindkét filmben inkább csak kényszerű önvédelem, a forrása pedig a nemi erőszak. Bosszúfilmek korábban is tonnaszámra készültek Hollywoodban (a western egyik leggyakoribb visszatérő motívuma is a bosszú), de mindez ilyen implicit módon korábban sosem kötődött a szexuális abúzushoz.
A Szalmakutyák egy tűpontos vonásokkal megrajzolt, kegyetlen portré az emberi fenevad valódi arcáról egy mindig kiváló Dustin Hoffman-al a főszerepben. Csak ajánlani tudom mindenkinek aki még nem látta! 5*

14. Rockercsaj2003 (2018-03-30 23:53.43)

egyik karaktert se tudtam hova rakni, nekem nem tetszett

13. Rockercsaj2003 (2018-03-30 23:52.16)

Ennek szerintem sincsen köze a krimihez.Thriller.Az első egy óra fura és unalmas... A ház tetszett... SPOILER a csajok az elején igen prostisak..Később amikor megerőszakolják hol úgy tűnt tényleg rossz neki, hol úgy nem is olyan rossz neki. Nem értettem, hogy nem karmolta szét a férfit még. A sex után meg még azt mondja neki, hogy ölelje (???) Beteg egy film. A legelején azt gondoltam Dustin Hoffman pszicopata,,,,aki majd behülyül..aztán kiderült ,,tökös,, pasi lett a film végére.

12. Vbacs (2015-04-05 18:11.14)

(SPOILEREK)

Mielőtt még bővebben belevágnék, szeretném elmondani, hogy drága Filmkatalógus sok mindenre jó, de arra nem, hogy megnézzük egy film műfaját rajta. Ennek a műnek speciel az égvilágon semmi köze nincs a krimihez, ez színtiszta thriller, és minden elemében az.

És mint olyan, témája az „idegenség”. Láttunk már rengeteg történetet, mely ez dolgozza fel, és már bátorkodom általánosítani, hogy ennek kétféle kimenetele szokott lenni: Vagy abba az irányba mennek, hogy a főhős nehéz úton ugyan, de eljut a beilleszkedéshez és ahhoz, hogy megszerettesse magát, a másik lehetőség pedig, hogy ez a közösség jól megrágja, majd kiköpi, eltaszítja magától. A Szalmakutyák ez utóbbit próbálja vázolni egy nagyon precízen felépített, de annál furcsábban kivitelezett műben.

Persze nem abban az értelemben furcsa ez a film, mint mondjuk egy Jeunet vagy egy Gilliam, akiknek az elszállt agyukkal együtt a kameramozgás is kicsit ’elszáll’, hanem maga a narratíva volt egy kicsit érdekesen kidolgozva. Egyenlőtlen vágások és jelenetek, furcsa érzelmi megnyilvánulások, és annak felvételei. Egyszóval azt a zavart, amit a történetbe akartak elültetni, sikeresen végigvitték a nyersanyagon is, de ez egyáltalán nem volt gond, mert a hatást elérték vele. Egy elejétől végéig jól konstruált, izgalmas, és elég fagyos egy thrillert láthattunk, ahol a párkapcsolat és a külvilág problémái együttesen játszanak nemcsak a főszereplőnk, hanem a nézők idegeinek húrjain is.

Sam Peckinpah a történetet egy angol falusi környezetbe helyezte bele, ahol szinte minden figura kicsit sarkítva volt, és elég torz képet kapott abból a szempontból, hogy szinte egy jóhiszemű lélekkel sem találkoztunk. Ide csöppen bele főhősünk, David, egy amerikai matematikus, aki pechére ide házasodott. Azt pontosan nem tudjuk, hogy miért kell itt meghúzódnia, de több olyan dolog is volt a műben, amit jobb is, hogy nem tártak fel – több gondolkodnivaló jut nekünk. Majd megmutatják, hogy újdonsült feleségével mennyit konfrontálódnak, mikben nincs közöttük egyetértés, és hogy a környékbeli kanok hogy próbálják meg a pár boldogságát keresztezni. Ennyiből még egy vígjáték is kijönne, de ott kezdődik a thriller, hogy nem szűkölködtek azért az erőszakos jelenetekkel, sőt, mi több, a nemi erőszaktól a durva baleseteken át az állatgyilkosságig, és hadd ne mondjam a végső shootout változatos halálnemben elhunyt áldozatait. Van ebben erőszak dögivel, de ami lényegesebb, végig olyan diszkomfortos és diszharmonikus a hangulat, hogy a végén már szinte a nézőnek támad kedve jól szétcsapni az egész faluban, különösen a kocsmai banda tagjai között.

Nagyon rendben volt a színészgárda, még akkor is, ha Dustin Hoffman leginkább csak a pénz miatt vállalta el a főszerepet, ami szerintem a játékán is meglátszott kicsit. Volt már jobb is, fogalmazzunk így, de attól még nem mondható szörnyűnek a játéka. Susan George már sokkal jobb volt. Neki nehéz dolga volt, mert sokszor kellett direkt irritálónak lennie és tényleg néha egy tizenéves értelmi szintjére süllyedt, de szerintem a színésznő ezt remekül visszaadta. David Warnertől és Peter Vaughan-től még nem láttam rossz mellékszerepet és most is csak dicséret illeti őket. Igazi brit kincsek, sajnálom, hogy egyik sem lett jóval ismertebb, mert mindketten megérdemelték volna.
Ami nekem nagyon tetszett még, az a nagyon finoman, alig észrevehetően elrejtett kis üzenetek voltak. Például az egyház pénzéhsége elég erősen befigyelt, és az is, ahogy az ünnepi estén egy olyan újságot tépett ketté, melyen az egyik címlaptéma a melegekről szólt. Azért a 70-es években már ébredezett az ellenállás, és ezt jól éreztette. De talán a legszebb aspektus a zárójelenet volt, amikor elhajt az autóval a száműzött – soha be sem illeszkedett – amerikai, illetve a közösség másik fekete báránya, Henry Niles, akit meg belülről taszajtott kifelé az a kis minitársadalom. És az ő zárómondatuk, hogy egyikőjük sem tudják, merre van az otthonuk többé. Úgy érzem, az „idegenség” B típusának ez egy alapigazsága, és kiváló tételmondata is.

Vérfagyasztó, vérlázító és egyben tanulságos egy sztori volt a Szalmakutyák. De senki se ez alapján akarjon ítéletet mondani az angol kőházas, kissé bigott és elég bogaras falvakról. Viszont az elég tanulságos volt, hogy az amerikai direktor úr olyannak akarja mindezt feltüntetni, mintha ez lenne az általános meglátás, és Dustin Hoffman figurája olyan volt itt, mint egyfajta dokumentáló kamera. Ki tudja, lehet, hogy a tengerentúlon így látják a vidéki angolt.

11. Arturo professzor (2015-02-12 16:39.57)

1971.jan.7.és ápr.29.között forgatták a filmet Angliában.
SPOILER
Amikor Hoffman karaktere belép a krimóba,a rendező nem volt elégedett a többi szereplő reakciójával,ezért a rendező úgy döntött hogy nadrág nélkül menjen be a helyiségbe.Eztán már nem volt gond a reakcióval.
Hoffman elárulta hogy nem szeret erőszakos filmekben szerepelni,ezért ezt a filmet csakis a mocskos pénz miatt vállalta el.
Amikor szétveri valakinek a fejét a filmben ő kérte hogy kókuszdiót törhessen szét,s valóban lehett is látni a kókusz forgácsát.
A forgatás előtt a rendező utasította Hoffman-t és George-t hogy éljenek eggyütt a forgatókönyíró kíséretében.
Peckinpah tüdőgyuszit kapott a forgatáson.
T.P.Mckenna karja fel volt kötva a filmben.Ez nem volt benne a forgatókönyvben,egy bulin történt ahol vadul tivornyázott és kurvázott.A bulit a rendező szervezte meg.
David Warner sérülése se vol előre megírva,ő a lábát törte a forgatás előtt.
David Summer szerepére esélyes volt Donald s
Sutherland,Jack Nicholson,Sidney Poitierés Anthony Hopkins..Amy szerepére pedig Diana Rigg,Charlotte Ramping, Helen Mirren,Judy Geeson,Judy Huxtable és Linda Hayden.
Scott szerepére Trevor Howard volt még esélyes.
Charlie Vennor szerepére Richard Harris és Peter O' Toole volt még esélyes.
Amikor Amy-t megerőszakolják a színésznő nem engedte hogy teljes alakban lefilmezzék,és felmondással fenyegetőzött.Ezért csak a szemeit és az orcáját lehet látni az omniózus jelenet kapcsán.
SPOILER OFF
6 baki van benne.

10. Filmim (2014-09-01 20:53.15)

Én a 2011-es feldolgozását láttam ennek a filmnek és egy darabig itt úgy gondoltam hogy a 2011-es finálé sokkal pörgősebb és izgalmasabb mint ez. Viszont jobban átgondoltam a helyzetet és számomra világossá vált, hogy mégis jobb az eredeti. Peckinpah zseniálisan adagolja a feszültséget ebben a néhol nyomasztó, néhol pedig gyönyörű szép filmben. Dustin Hoffman és Peter Vaughan játéka pedig fenomenálisan fűszerezte ezt a fantasztikus filmet. Mindenkinek csak ajánlani tudom, ez is egy alapmű! :)

9. Beszko (2012-01-01 21:24.32)

A történet szuper volt de őszintén szólva én az uj filmet jobban kedvelem.Volt pár jelenet ami a régiben nem volt benne vagy éppenséggel fordítva.De lényeg a lényeg összeségében az új nekem jobban bejön.Ettől függetlenül egy remek film és amikor készítették hatalmas siker lehetett véleményem szerint.

8. Zolafish (2011-08-09 12:47.30)

Tököm ki volt, ahol olvastam róla, egy jó nagy adag spoilert belevágtak, így elég felemás lett a filmes élmény. Az első fele nagyon elnyújtott volt, egyfelől indokolt, mert szereplők motivációit, jellemét jól bemutatta, így durván hiteles és egyben ironikus is lett a történet. Ott volt végig a feszültség, a sejtelmesség is, csak pontosan tudtam, hogy miben fog kicsúcsosodni, így egy kicsit unalmas volt ez a része, de a második fele odavágott rendesen. Ettől függetlenül nagyon jó és igen csak bevállalós darab volt, így a hetvenes évek elején. Bár nem tudom milyen volt a fogadtatása, csak ugyan abban évben készült mint a Mechanikus narancs, amiből finoman szólva is óriási balhé volt.

Sam Peckinpah-tól eddig csak Pat Garrett és Billy, a kölyök westernjét láttam ezen kívül, de érdemes lesz a többi munkáját is megtekintenem.

7. Tysonrichie (2011-03-07 20:05.15)

A film első fele egy kicsit unalmas viszont a második fele nagyon jól pörög.

6. Orgona (2010-06-07 14:07.22)

- (válasz Danyi 5. hozzászólására)

Reménykedjünk. Évente, kétévente 1-1 hozzászólás. Csak nézek, mint Rozi a moziban. :)))

5. Danyi (2010-06-07 12:39.16)

Bízzunk a Fantasy film nevű kiadóban. Ha a Hozd el nekem Alfredo García című Peckinpah-remeket is kiadta, hát reménykedjünk ezen film kiadásában is.

4. MrMojoRisin1 (2008-11-24 15:06.36)

Feszült és remek mozi. Dustin Hoffman és Peter Vaughan szenzációsan nagyot alakít. Hoffman nagyszerűen adja vissza azt a változást ami az elején látható, könnyen zavarba hozható személyisége és a záró képsorokon történő magabiztos mosolya között zajlik.

3. Rotagep (2008-02-17 16:00.32) - (válasz Az utolso szamuráj 2. hozzászólására)

Nincs, persze külföldön aszem minden peckinpah filmet kiadtak, nyamvadt magyar feliratot persze nem mindegyikre raktak. Köztük erre se.

2. Az utolso szamuráj (2008-02-02 20:20.05)

Sam Packinpah remek mozija-tényleg,ez a pasi tudod egyáltalán mást rendezni???Valahogy nála olyan egységes a teljesitmény...a pozitiv irányba.A szinészi játék persze tökéletes,a mondanivaló és profin tálalva.Van dvd változat?

1. Orgona (2007-05-04 12:03.19)

Jó, pörgős krimi. Dustin Hoffman kiválóan játszotta el, hogy a nagyvárosi mamlasz értelmiségiből hogyan válik férfivá, aki megvédi önbecsülését és nőjét.