Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
Fehér éjszakák (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Csillagok között - HBO, 10:22 |
Kutyaszitter karácsonya - Film4, 10:45 |
Farkasokkal táncoló - Film Café, 11:05 |
A gyűrű átka - Film Mánia, 11:20 |
Remény és dicsőség - Cinemax2, 11:40 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Steven Spielberg (78) |
Brad Pitt (61) |
Casper Van Dien (56) |
Rachel Griffiths (56) |
Katie Holmes (46) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Hetedik év |
Gene Wilder |
2012-03-20 13:52.30 |
A Hollywoodba szabadult testépítő viking ivadék leginkább a 80-90-es évek kemény akcióinak verőember-szerepeiről lehet ismert.
Conan, a barbár - a szegény Thorgrim, aki szeretett kígyójával egyetemben Schwarzie kezei közt végzi, egy drabális méretű karóval a mellkasában Menekülő ember - megint Arnold-film, ő a főgonosz "bőbeszédű" :) szakállas segédereje Lángoló jég - nahát, itt is... Halálos fegyver 3. - nahát... Az őserdő hőse - ... Figyelemreméltó, hogy a Conan után jó 15 évvel egy újabb kardozós-kosztümös klasszikusban, a Gladiátorban is vérbeli harcos szerepet kapott, naná hogy mint ellenfél! |
2012-03-19 08:11.20 |
A tervek szerint a harmadik könyvet két évadban dolgoznák fel. Csak érjük meg, ahogy a méltó 6-7. részt is legalább betűformában :) |
2012-03-12 22:22.15 |
Hogy a fenébe ne? :) |
2012-03-12 22:20.18 |
"Csak" az első részt. |
2012-03-12 15:13.42 |
Gyerekkoromban (na jó, sok értelemben ez az időszak ma is tart, haha) amolyan kis terrarista voltam és a mai napig jó viszonyt ápolok a tücskökkel-bogarakkal, csúszómászókkal. Micsoda élmény volt ’92-ben egy igazi pókos thrillert látni, valódi állatokal! De nem csak az elfogultság beszél belőlem, bizony remek kis alkotást dirigált le az addig „csak” producerkedő Frank Marshall. Számos alkalommal kérdeztük már, hogy a fenébe lehettek a 80-90-es években még a tisztes iparosmunkák is sokkalta jobbak, mint sok mai nagy durranás?
Vegyük csak ezt. Szépen, komótosan építkező történet, amolyan „urban legend” felütéssel (a koporsóban jókora távolságot átutazó dél-amerikai szuperpók). A további helyszínként egy álmos kaliforniai kisváros szolgál, ahová új orvos érkezik (az ő beilleszkedése sem problémamentes), aztán a lappangó, lassan fokozódó feszültség emlékezetes élet-halál küzdelemben forrja ki magát a tetőpontra. Ökológiai katasztrófa réme sejlik fel az igencsak elszaporodott derék nyolclábúak miatt. Ha ezt nehéz is elhinni, a pókoktól a legtöbb ember viszolyog, az Arachnophobia pedig jó érzékkel használja ki ezt. Tehát semmi extra hozzávaló, ám milyen ízlésesen, okosan tálalták ezt! Persze semmi számítógépes trükk, itt bizony a legtöbb esetben valódi állatkák ugrándoztak, illetve elvétve robotbábok a vezérpókok szerepében. Zene, fényképezés, atmoszféra, ügyesen megválasztott helyszínek (főleg az extra jelentőséget kapó csűr és borospince :)) Jeff Daniels nagyon jó színész, csont nélkül elhisszük a fóbiáját, és mellette mindenki, aki feltűnik a vásznon, él a lehetőséggel. Kedvencem persze a pókszakértő Julian Sands (az egykori Warlock – hát igen, sajnos nem futott be nagy karriert, pedig...) és a főleg Coen-filmekből ismerős nagydarab John Goodman, mint csótányirtó, aki a humor felelőse. „-Itt egy fia termesz sincs. -Akkor miért rohad a padló? -Rossz a fa. Szedjék ki a rossz fát. Tegyenek a helyére jót.” :):) Azért ha pókot találtok, ne bántsátok! :)! |
2012-03-12 15:11.57 |
Négyszereplős kamaradarab csábításról, ragaszkodásról, átverésről. Régen láttam, de örökzöld. A színészek önmagukért beszélnek: Julia Roberts, Natalie Portman, Jude Law, Clive Owen. Néha fájóan kemény, történésekben és nyelvezetében egyaránt. De ilyenek vagyunk mi, emberek. A megcsalás, a bosszú ezt a szemétséget hozza ki. Ahogy Clive mondja: „Igen, én egy állat vagyok!” – és még talán így is ő a legszimpatikusabb és legőszintébb. Juliát aligha fogjuk máskor a megtermékenyítőanyag lenyeléséről ordítani, vagy Nataliet látni, ahogy csinos hátsóját pucsítva mutogatja… . A sztriptízbáras jelenetéért már önmagában érdemes megnézni a filmet, ami e nélkül is komoly színvonalat képvisel. Ajánlom még a régebbi Szex, hazugság, videó-t hasonló témában és nívóval. |
2012-03-01 14:00.25 |
A legtöbb nézőt lenyűgözte az akita eb története. Az eredeti Hacsi az 1920-as évek Tokiójában adta tanúbizonyságát (kutya)hűségének, midőn a legenda szerint gazdáját még annak halála után évekkel is nap, mint nap az állomáson várta. A történetről több film is megemlékezett, nekem csak ezen legutóbbi 2009-eshez volt szerencsém. Ebben a Richard Gere (anyukáink kedvenc sármőrje) által játszott zeneprofesszor talál rá az elhagyott kutyusra, aki ezután meghatározó szerephez jut életében, igazi családtag lesz. Évek múltán a gazdit váratlanul elviszi egy szívroham, Hacsi pedig rendületlenül áll őrhelyén rá várva, nem fogad el mást hűséges szívében, még a családhoz sem tér vissza.
Tényleg megható történet, még az én fagyos lelkem is megolvaszotta kicsit :). Ezt a ragaszkodást, mély érzelmeket még ebben az olykor zavaró mértékben idealizált amcsi környezetben is sikerült megható módon ábrázolni. Mert természetesen itt mindenki szép és jólelkű, jámbor és művelt, sehol egy konfliktus, alighanem egy csokispapír eldobása a főbenjáró bűn :) (de mit pattogok, az én szememben is az, hehe). Még a viperaarcú Cary-Hiroyuki Tagawát (Mortal Kombat, Leszámolás Kis-Tokióban) is pozitív szereppel lepték meg. Örölhetett, hogy kiszabadult a skatulyából. Amúgy ebbe a filmbe pont egy ilyen idealizált világkép illik, a hangsúly pedig úgysem ezen van, csak feltűnt árgus szememnek. A kutyusra ugye „színészileg” itt az embereknél nagyobb súly hárult, és bizony remekül oldotta meg. Ha lenne állat-Oscar, biztos befutó lett volna anno. Lasse Hallström filmjeiben a mély emóciók és a tradicionális értékek kiemelten fontosak. Bárhol forgatott, európai stílusát, egyediségét mindig bele tudta csepegtetni alkotásaiba. A Hacsi sem kivétel. Kutyatartóknál és érzékeny lelkűeknél tuti nyerő ez a film. |
2012-02-29 23:02.23 |
Nekem is már kiskorom, a '89-es film Jack Nicholsonja és a régi magyarul kijött képregények (nyitány: Gyilkos tréfa!) óta! De egyébként is talán a legkultikusabb képregény-gonosztevő. Ledger alakítása és tragikus sorsa persze még inkább azzá tette a szerepet. [link] - ez a minden részletre kiterjedő cikk alighanem érthetővé teszi, miért :). "-Mondd csak, kölyök... Táncoltál valaha az ördöggel sápadt holdfényben?" |
2012-02-29 09:41.02 |
Ace Venturát leszámítva nem hiszem, hogy találkoztunk volna állatdetektívvel a filmvásznon, de itt az utánpótlás! Egy indián legenda sorra végez a begerjedt férfiakkal. Dögös sziú menyecske képében nincs nehéz dolga a csábítással, viszont az áldozatok nyomorúságos állapota állati közreműködésre utal. Ha az indítékra nem is („Miért keresnek maguk mindenre logikus magyarázatot?” – teszi fel a kérdést a zsaruknak egy amcsi őslakos), a rejtélyre fény derül. Nem ismertem a nyomozót játszó Brian Benbent, mindenesetre „felírtam” a nevét, ő viszi hátán a sztorit kidolgozott és kellemesen vicces karakterével. Külsőre Costnerből, Gere-ből meg a Die Hard-korszakos Alan Rickmanből van összegyúrva :). A többiek jól alájátszó kísérőzenekar mellette. Az indián nőcinek meg a külseje különösen beszédes, ha már ő maga nem :).
A Deer Woman-ben tényleg úgyszólván semmi horror nincs, ahogy már megírta mindenki. Inkább a Monk sorozathoz hasonlít, persze ez jobban tetszett annál. A csúcs, amikor Benben képzeletben visszapörgeti, hogy történhetett egy gyilkosság. Sok apró geg és jó beszólás fűszerezi a nyomozást. Még a rendőrfőnököt sem véletlenül hívják Einhorn-nak (segítek: Ace Ventura-utalás ez is). Sajnos mintha a lezárásra nem maradt volna elég spiritusz, meg ugye itt van a már említett gyakori tünet stílusidegenség… Ez így is az egyik legjobb epizód. |
2012-02-29 09:39.25 |
A rovarok iránt a legtöbb ember jókora ellenérzéssel viseltetik. Pedig igen célratörően és stílusosan alkotta meg őket a természet, én kedvelem őket. A történetben rendhagyó módon egy jólelkű inszektológus nő áll a középpontban, akinek egyszerre két fronton is becsap a ménkő az életébe. Kap egy különleges (nem mondom, hogy kis)bogarat (nem az :), amelynek nyoma vész a lakásában, valamint a szerelem is bekopogtat a szépséges álmodozó hölgy személyében. Igen, leszbikusokról van szó, ez a MOH széria már csak ilyen :). Természetesen jön a bonyodalom, a szomszéd néni nem örül, a kóricáló szökevény rovar igencsak kellemetlen képességekkel bír, és a lányok nem maradnak „érintetlenek” tőle - semmilyen értelemben :).
Van egy-két Hullajót idéző átváltozási fázis meg a végén bogárszörny, ám horrornak ez sem igazán titulálható. Egész tréfásak a szituk (eleve már a felütés is), a dialógusok, no és nem elhanyagolható, hogy szeretnivalóak a szereplők (főleg Angela Bettis elbűvölő). Az ugyancsak bizarr rovarimádó David Cronenberg stílusjegyei is fellelhetők. Nekem nem volt gond vele, de ha valaki azt mondja, egy kalap szar, megértem. |
2012-02-24 14:53.14 |
Bizony létezik a Violator nevű klasszis ellenlábas, méghozzá a Spawnban. De lehet, hogy csak az á-val írását kifogásoltad? :)
Az én listám: 1. Batman 2. Rozsomák 3. Spawn 4. Thor 5. Morpheus - kakukktojás, Neil Gaiman Sandmanje minden, csak nem éppen egy tipikus szuperhősös képregény 6. Megtorló 7. Hellboy 8. Jean Grey 9. Penge 10. Pókember 1. Joker 2. Dr. Doom (Fátum doktor - elég fajin magyar nevet kapott) 3. Zémó báró 4. Darkseid 5. Venom 6. Vészmanó 7. Edward Nygma/Rébusz 8. Karl Ruprecht Kroenen 9. Clown/Violator 10. Bulldózer |
2012-02-15 14:03.42 |
Ismét egy tisztességes munka, némileg a "Hegyi utas" nyitórészre hasonlít (sorozatgyilkos, női főhős, hasonló környezet). Rögtön két öldöklő kedvű fickót ismerhetünk meg, akik egymásról nem tudva, de testvériesen megosztják a hentesmunkát. Egyikük stopposként, másikuk fuvarosként cserkészi be áldozatait. Némi töltelékszereplő gárda kiiktatása után csak a két killer és közös célpontjuk marad a porondon...
Az érdekesen vonzó (én speciel izgulok rá :) Fairuza Balk a legnagyobb név a színészgárdában, de üldözői is becsülettel teszik dolgukat. Főleg a veterán Michael Moriarty "jó fej" :). Üresjárat nem nagyon van a filmben, érdekelt is, mi lesz a vége. Egy ironikus poénnal kellemes zárásban volt részem. Talán ez róható fel hibának, hogy nem vegytiszta horror a Pick Me Up sem, hanem afféle kikacsintás, sorozatgyilkosos filmek paródiája inkább. Nálam ezzel semmi gond, egy ilyen kis friss íz jót tesz a többnyire szürke MOH-sorozattal. |
2012-02-13 13:40.17 |
Egy japán horror elfogyasztásához mindig némi plusz lelki felkészültséggel látok hozzá. 300 Ft-ért úgy gondoltam, hagyom magam elcsábítani, így ez a műremek is kosárba, majd lejátszóba került.
A pofás DVD borító információi szerint a rendező Shinya Tsukamoto filmjei Lynch és Cronenberg stílusához állnak közel, ez pedig egyik főműve. „A történet egy iskolában játszódik, amely a pokol kapujára épült. A kapu mögött pedig éhes démonok várakoznak, hogy birtokba vegyék a földet. A pokol szolgái egy felderítőt küldenek az emberek közé. Hiruko, a Goblin, pedig nevéhez méltóan sorban tünteti el az embereket, hogy ezzel elősegítse a pokol kapuinak megnyitását. Hiruko azonban akadályba ütközik egy professzor és egy kotnyeles diák személyében.” Hát, ez – az én szememben :) – igencsak finoman hangzik. Maga a film sajnos e biztató előjelek ellenére nem váltotta a hozzá fűzött reményeket. Idétlen kapkodás és szaladgálás, vérciki dialógusok váltják egymást sorozatban. Rendkívül irritálóak a szereplők, semmi szimpátiát nem képesek kiváltani. Ehhez persze a szinkronjuk is méltó… A japán nyelv szépségeit pedig sajnos még kevésbé tudom élvezni. De ez a nyelvi dolog mellékes, hiszen maga a film már alapjáraton gyenge. Vár, csak vár az ember Hiruko tényleges felbukkanására, de a beharangozott derék démon nem kapott semmi egyediséget, alakot. Egyszerűen megszállja az embereket azok meg gonoszkodnak. Sokszor olyan az egész, mintha az Evil Dead-filmek elcseszett keleti verzióját néznénk, tehát vígjátéki, blőd elemekben nincs hiány. Csak Sam Raimi klasszikusainak poénjai sokkal értékelhetőbbek. A démon is a klasszikus „rohanó kamera” üzemmódban közlekedik. A halott lány, mint a japán horrorok szinte visszatérő eleme itt is megvan, az ő jelenetei egész jók lettek, ahogy a trükkök is tetszetősek (szeretem a pókokat :)… bár ha a filmvégi fehér toronyként boldogan lebegő „lelkekre” gondolok, szerintem még sokáig elkap majd a nevethetnék :). Speciális agymenés, amit senkinek nem tudok jó szívvel ajánlani. |
2012-02-13 11:14.15 |
Ismét bebizonyosodott, a japánok a filmjeikben legalábbis, készek minden erkölcsre fittyet hányni, és ezt mégis érdekfeszítő, elgondolkodtató módon ábrázolni.
Szerencsére Takashi Miike nem viccelte el az első Masters Of Horror évad rábízott zárását és egy már-már kellemetlenül beteg sztorival állt elő. Pedig eleinte csak szép komótosan folydogál előre a múlt század eleji Japánban játszódó történet. Egy amerikai férfi régi szerelmét keresi, de a bordélyházban, ahol nyomra lel, egyre elborzasztóbb felfedezéseket tesz. Először „csak” egy finomított verzióját mondja el aznap esti, meglepetésekben gazdag partnere a nő sorsának. Persze nemsokára a valóságra is fény derül, ami egész egyszerűen gyomorforgatóan háborodott. Persze vannak brutálisabb, netalán még meglepőbb fordulattal bíró filmek. Mégis ennek az összhatása rám komoly volt, szabályosan rosszul éreztem magam késő este. Ergo elérték céljukat a készítők, haha! A vén csataló és c-osztályú akcióveterán Billy Drago színészileg kellemesen meglepett, hogy ilyen kísérletekben is részt vesz. Röviden, ez egy több tekintetben is izgalmas, különleges darab, de csak egy szűk horror "műértő" rétegnek :). |
2012-02-13 11:02.11 |
Szerencsére ebben a részben fellelhető volt egy kellemes morbiditás, és némi önálló stílus (pl. fényképezés terén), ami tudvalevőleg a sorozat sok részére nem jellemző. Eleinte zavaros vízben halászunk. Van itt minden, mint a bazárban: különc gimis lány, emberrablás, pincebeli menekülés, családi dráma, ördögi alku... Mindenesetre tetszett, ahogy összeállt a kirakósdi, még ha olykor bugyuta is a megvalósítás. A szörny-gyermek a rendelkezésére álló időt jól használta ki, rémisztő egy figura. Ha nem is tudok rá jobb osztályzatot adni, a jobban sikerült MOH epizódok közé sorolnám. |
2012-02-09 13:05.56 |
The Dark Knight Rises
The Hobbit Alien: Prometheus |
2012-02-09 10:08.23 |
Megérdemli dal nagyszerűsége, hogy itt álljon egészében és a fordítása:
"FAR OVER THE MISTY MOUNTAINS COLD" Far over the Misty Mountains cold, To dungeons deep and caverns old, We must away, ere break of day, To seek our pale enchanted gold. The dwarves of yore made mighty spells, While hammers fell like ringing bells, In places deep, where dark things sleep, In hollow halls beneath the fells. For ancient king and elvish lord There many a gleaming golden hoard They shaped and wrought, and light they caught, To hide in gems on hilt of sword. On silver necklaces they strung The flowering stars, on crowns they hung The dragon-fire, on twisted wire They meshed the light of moon and sun. Far over the Misty Mountains cold, To dungeons deep and caverns old, We must away, ere break of day, To claim our long-forgotten gold. Goblets they carved there for themselves, And harps of gold, where no man delves There lay they long, and many a song Was sung unheard by men or elves. The pines were roaring on the heights, The wind was moaning in the night, The fire was red, it flaming spread, The trees like torches blazed with light. The bells were ringing in the dale, And men looked up with faces pale. The dragon's ire, more fierce than fire, Laid low their towers and houses frail. The mountain smoked beneath the moon. The dwarves, they heard the tramp of doom. They fled the hall to dying fall Beneath his feet, beneath the moon. Far over the Misty Mountains grim, To dungeons deep and caverns dim, We must away, ere break of day, To win our harps and gold from him! "A KÖDLŐ, HIDEG HEGYEKEN TÚL" A ködlő, hideg hegyeken túl, mély barlangon, tág üregen túl tűnt, halovány arany nyomán hajnal előtt hadunk elindul. Bűbájt tudott sok régi törp, csengőn csapott a nagy pöröly le, hegy odva tág termein át az éj örök csendjébe törve. Lidérclordnak, tündekirálynak arany marhát, kincsgarmadákat formáltak itt, fényt lopva, mit kardmarkolat gyöngyébe zárták. Ezüst násfára csillag olvadt, koronára lángot koholtak: sárkány tüzét, s lett láncos ék fényéből a napnak s a holdnak. A ködlő, hideg hegyeken túl, mély barlangon, tág üregén túl a kincs után, jussunk jogán, hajnal előtt hadunk elindul. Serleget munkált mind magának s aranyhárfát; hol ők tanyáztak, más nem lakott, s a dal, mely ott csendült, nem ért fülébe másnak. Fenyők zúgtak a meredélyen, szelek nyögtek a szörnyű éjen. A tűz ömölt, a lángja ölt, a fák lobogtak fáklyaképpen. Harangok kongattak a völgyben, emberek néztek fel gyötörten, sárkány dühe, mint tűz lehe, tornyot, tetőt földre söpört lenn. Füstölt a hegy a hold alatt, döngést fülelt a törphad, s futott ki mind, ott veszni kint egy láb alatt, a hold alatt. A ködlő, hideg hegyeken túl, mély barlangon, tág üregen túl - miénk a kincs, s az lesz megint! Hajnal előtt hadunk elindul. |
2012-02-09 10:00.58 |
Egyes törpék túlzottan emberszerűnek tűnnek, arcra és méretre is. Pl. maga Thorin. A dal gyönyörű! Bár gondolom lefordítják és magyarul éneklik majd a szinkronban. A Gyűrűk urában is akadt egy-két ének a hobbitok szájából és mind magyarították.
Az előzetesben: "A ködös hideg hegyek mentén Tömlöc s barlang fenekén (…) A magasban fenyők zúgtak Az éjben a szelek tomboltak A tűz pirosan égett A lángok szétterjedtek A fák akár a fáklyák fénylettek..." A könyvben így fordították: "A ködlő, hideg hegyeken túl, mély barlangon, tág üregen túl (...) Szelek nyögtek a szörnyű éjen A tűz ömölt, a lángja ölt, a fák lobogtak fáklyaképpen..." |
2012-02-04 11:05.19 |
Sajnos ő is távozott az örök vadászmezőkre :(. Gyengébb alakítást sosem láttam tőle, igazán fajsúlyos filmekben is megmutathatta tehetségét. Nem egy tipikus világszép filmsztár külsejű alkat, de volt kisugárzása és sármja. Nyugodjék békében! |
2012-01-31 13:09.07 |
Hmm, a kérdés csak az lehet, kicsoda Andrews :). Egy másik fórumra írtam e sorokat először, így maradt meg a rá hivatkozás :). |
2012-01-31 13:04.56 |
Az utóbbi időben - a Nolan-művek nagy népszerűsége okán is - megszaporodtak a Batman rajzfilmek is (Gotham lovagja, Red Hood, Közellenségek vagy a gány Brave And The Bold sorozat). Jelen esetben egy klasszikus, bár általam nem ismert képregénysztori (Year One) volt az alapanyag. Nyilván minden feldolgozás (képregény és film egyaránt) némileg más színben mutatja be a Batman-történet alakjait, de manapság akaratlanul is Nolanhoz viszonyítunk, aki a Kezdődik-hez bizony sokat merített innen. Azért vannak eltérések. Címnek rögtön találóbb lenne a Gordon: A kezdet kezdete, még ha a hadnagy már kész igazságosztóként is érkezik Gothambe. A bő órácska nagy része vele foglalkozik. Árnyalt, tépelődő, ugyanakkor határozott figura. Még megcsalásra is vetemedik, természetesen nagyon megbánja. Kapott egy erős harci készséget és –képességet. Amikor majdnem legyűr öt fegyveres támadót egyszerre meg utána agyonverten még van kedve puszta kézzel revansot venni kétszer akkora ellenlábasán, mondjuk elég túlzás tőle… Vagy amikor motorra pattanva autós üldözésbe kezd. Persze Batmannek se kottyan meg egy-két bekapott golyó vagy edzés közben fákat kettétörni :). Sok más ismerős szereplő is megjelenik apró vagy fontosabb szerepben: Vicky Vale, Maroni, Loeb rendőrfőnök (itt szinte ő a fő antagonista, a rendőrök nem éppen jó színben vannak feltüntetve), Selina Kyle. Maga a történet kiváló, mégis a megvalósítás olykor nyögvenyelős. A fináléban félkézzel a csecsemőt tartva verekedő gengszter… meg hogy kapta el Batman a gyereket, hová estek, hogy semmi baja nem lett senkinek :)? Ami zavart, a steril, semmi egyediséget nem hordozó Gotham (ez sajna olykor Nolannél is megfigyelhető) és a Macskanő funkciótlansága. Szerintem egyszerűen fűszerezni akarták vele a - Batmant leszámítva- „hétköznapi” szereplők sorát. A zene is jellegtelen, leginkább a sok csend tűnik fel. Tehát egyetértek Andrews-szal, a Denevér rajzfilmek bajnoka továbbra is egy majd’ 20 éves darab. Nincs különösebb baj a Year Onenal sem, de többször aligha futok neki, ellentétben az örökzöld A Rém álarcával. |
2012-01-19 15:58.49 |
Kösz!
Néztem a műsort és hosszabbak a sávok mint maguk a filmek, szóval gondoltam hogy valami turpisság va. Majd alkalomadtán végignézek egy-két művet azért és meglátjuk, hogy áll a dolog. Ha nem, marad az m1,m2,Duna hármas forrásként. Szerencsére rá lehet akadni csemegékre ezeken is. Norbi: Igen, csak sima felvevő sajna, egyelőre nem vagdosok :). |
2012-01-19 15:38.53 |
Kicsit off a kérdésem, de a filmgyűjtéshez kapcsolódik :). Tegnap kapcsolgatás közben vettem észre, hogy van Filmmúzeumunk a tv-n, de nem tudom, reklámmal félbeszakítják-e az ott vetített filmeket?
Ha nem, tudnék dvd-re felvenni onnan is, ha akad valami érdekesebb. Köszönöm! |
2012-01-19 10:28.06 |
Egen, most látom én is. Majd újraolvasom, de mondom, így kapásból nem rémlik, hogy szerepelne az alapanyagban. |
2012-01-17 22:48.22 |
Persze jó alkalom Szarumán megjelenítése révén is szorosabbra fűzni a GYU-val a filmet. Szóval ha benne lesz a középföldei varázslók Fehér Tanácsa, Gandalf meg a többiek góréjaként könnyen viszontláthatjuk Orthanc urát. |
2012-01-17 22:37.47 |
Emlékeim szerint nem szerepel a könyvben Szarumán, sem Szauron talán még említés szintjén sem. Persze lehet tévedek :). |
2012-01-06 08:05.21 |
Ja-ja, elnéztem, kevertem a szezont a fazonnal, Weasley-t a Dursley-vel :). |
2012-01-03 13:52.27 |
Régen pár szót idevéstem, most picit bővebben.
Szóval '94-ben volt ez a jó kis embervadászat. Ez volt az első film, amit a témában láttam, még süldőkoromban, így kellően elfogult is vagyok :). Az űzött vad a Mason nevű hajléktalan, de egyenes, a maga durva módján szimpatikus férfi (a rapper Ice-T). Nem tanult színész, a többi szereplőhöz képest főleg nem, de megteszi amit tud. Furcsa is ezt a reggae-fazont a festői hegyekben, erdőben látni később. Én mindenesetre jobban szeretem a természetes környezetet, mint az építettet (lásd pl. Menekülő ember, Tökélestes célpont nagy része vagy a jóval gyengébb Az utolsó menet) az efféle fogócskánál. Mason természetesen azért simán kijátssza üldözőit a számára abszolút ismeretlen terepen és vert helyzetből is mindenkivel leszámol, de ezen ki lepődik meg? Itt legalább minimálisan hihetőnek tűnik. Az említett vadászok a film fő vonzereje, számtalan „nagy” filmben is bizonyított veterán itt figyel (Rutger Hauer, Charles S. Dutton, John C. McGinley, Gary Busey (ezért a 15 percért, amíg jelen van, csont nélkül adtam volna neki egy mellékszereplői Oscart - "hát ezért születési jegy" :), F. Murray Abraham, William McNamara). Ha nem is ismerős minden név, tuti felismeritek az arcokat és lehet filózni: hol is láttam? :) A Játssz a túlélésért-nek érdekes módon a bevezető első fele az érdekesebb a karakterek bemutatásával, markáns párbeszédekkel és bevésődő jelenetekkel (Mason és Mr. Burns (Hauer) találkozása, vacsora, Busey története, az ébresztés). Később inkább rutin-akcióvá válik. Lehet végig érezni, hogy csak videóra készült alkotással van dolgunk, ám hibái ellenére szerintem kihozták belőle a maximumot. A színészek, a Pokol-kanyon, az ütős, káromkodós dumák, a kellemes halálozások nálam akkor és most is megtették a hatásukat. A szinkron remek lett, azon ritka esetek egyike amikor talán még jobb mint az eredeti (Dörner György, Kránitz Lajos, Rékasi Károly stb.). Reálisan amúgy átlagos darab, csakhogy szubjektív vagyok a fenti pozitívumok miatt. |
2012-01-03 11:58.50 |
Kakukktojás a sorozatban, inkább thriller ez. Ráadásul elég fárasztó és zavaros is…embert próbáló feladat volt végignézni. A csaj, akinek a „bőrébe bújt” a főszereplő, mondjuk igencsak csinos volt. Kb. ennyi a pozítivum, kap is pluszpontot. Amúgy soha többet-kategória. |
2012-01-03 11:41.42 |
Tobe Hopper (az eredeti Texasi láncfűrészes meg a Poltergeist a főművei az „ősidőkből”) is kipróbálta magát a sorozatban.
Apokaliptikus világba tett kitekintés, ahol nagyon elromlottak a dolgok. Mérgező eső hull, bűnözők garázdálkodnak az utcákon, a rend semmibe veszett. Nem csoda, hogy emberek színpadi kínzása-elektromossággal való táncoltatása lett az egyik fő esti mulatság, a testeket meg „használat” után kukában égetik el… Ilyen díszletek között nem egy Csipkerózsika-mesét vár az ember és lőn… Végre jóféle húsba maró csattanó egy epizód végén. Ráadásul a a horrorikon Robert Englund (Freddy Krueger!) is kiélheti magát, őt mindig szívesen látjuk. Nem egy korszakalkotó óra ez sem, az eddig látottak többségéhez képest jól megáll a lábán. |