 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| Alien - Romulus *Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
| Escobar - Az elveszett éden (DVD) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Az élet dicsérete - Epic Drama, 05:45 |
| Mama pici fia - TLC, 06:00 |
| Mesés szerelem karácsonykor - Izaura TV, 06:45 |
| Az erdő harcosa - Moziverzum, 06:55 |
| Újra boldog karácsony - TV4, 07:00 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Jess Harnell (61) |
| Piros Ildikó (77) |
| Nick Moran (55) |
| Peter Medak (87) |
| Joan Severance (66) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| Romper Stomper - Vélemények |
| A platform (2019) - Vélemények |
| Lányok Dubajban - Vélemények |
| Az őslakó - Vélemények |
| Városbújócska - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Romper Stomper   |
| Jason Statham |
Cziki hozzászólásai
Robert Bresson - Vélemények
| 2008-09-15 09:15.33 |
| Tisztelt Filmkatalógus, az alábbi két film nincs rajta Bresson adatlapján.
Mouchette (ff. hb. francia filmdráma, 1967) Lancelot, a Tó lovagja (szín. francia-olasz filmdráma, 1974) |
Jean Renoir - Vélemények
| 2008-09-14 19:32.36 |
| Auguste Renoir impressionista festő fia, Párizsban született. Keramikus, újságíró, író akart lenni, de 1924-ben a filmnél kötött ki. Eleinte az avantgárddal rokonszenvezett, utóbb a költői realizmus stílusteremtője lett. |
Pécsi Ildikó - Vélemények
| 2008-09-14 17:33.13 |
| Nagy úr a ZSETON... |
Karády Katalin - Vélemények
| 2008-09-14 17:23.11 |
| A magyar vamp, a végzet asszonya... |
Versek!
| 2008-09-14 17:15.31 |
| Ez az! Nem az a lényeg, hogy Te mit gondolsz írásaidról!
Az amit mások, például egy kortársi közösség, kikat ha megérint, mit gondol verseidről. Írj sokat! |
| 2008-09-14 17:08.06 |
| Nekem parabolisztikusan, bennük rejlik a halál is, nem mondom, hogy róla szól! |
| 2008-09-14 17:05.36 |
| A jégkocka balladája
áttetsző szép gyémántfalakról fényesen koppanó szavaim mint pohárba ejtett jégkocka csilingelek még valamit perdülök párat büszke kínomban kucorognék bár hajnalig elhiszem hogy attrakció vagyok de tudom - való ez nem lehet mert azonnal nyakon öntenek aztán kapaszkodok fölfelé jégtesttel fürdőzök kartalan álmodok tengert mi parttalan próbálom hűteni magam miközben gyorsan olvadok mire felemelsz én már nem vagyok mámorban oldódva nem félek lágyan és finoman becézlek testem már - elvegyült útrakész átadta magát a jó bornak de minden kortyban mi szádhoz ér százszor és ezerszer csókollak... Equinox |
| 2008-09-14 16:50.50 |
| 832, 837? |
| 2008-09-14 16:42.06 |
| A halál verseidben központi téma. Miért? |
Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni?
| 2008-09-14 16:37.13 |
| ...és milyen ízű sült, főtt denevér? Radarja emészthető? D |
| 2008-09-14 16:32.48 |
| Forgatókönyv, vagy ebéd készül? |
| 2008-09-14 16:29.46 |
| Kicsit bővebben, részleteznéd? |
Vicces videók - linkgyűjtemény :-)
| 2008-09-14 16:17.25 |
| Csuda klippp XD))) |
Szergej Eizenstein - Vélemények
| 2008-09-14 14:11.55 |
| Ami lemaradt...
Bibliográfia: • André Bazin:Mi a film?, Osiris Kiadó, Budapest 1995 • Balázs Béla: A látható ember, a film szelleme Gondolat Budapest 1984 • Bíró Yvette: A hetedik művészet, Osiris Kiadó, Budapest 2003 • Film-és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest 2000 • Gilles Deleuse: A mozgás –kép, Osiris Kiadó, Budapest 2001 • Hevesy Tamás: A némafilm egyetemes története, Magyar Filmintézet, 1993 • Király Jenő: Mágikus Mozi, Korona Kiadó, Budapest 1998 • Kovács András Bálint: Film és elbeszélés, Korona Kiadó, Budapest 1997 |
| 2008-09-14 14:06.21 |
| Montázs a filmben
A kamera szabad mozgása, a vágástechnika fejlődésével kialakult a film olyan szerkezete, amelyben a plánok, beállítások jelenetekké, jelenetsorokká, az-az szekvenciákká kapcsolódnak. A nyelvtani értelemben vett betűk, szavak, mondatok értelemadó, érthető szöveggé kapcsolódnak össze. A montázs, tér és időbeli sűrítést, tömörítést hoz létre, értelmezõ szerepet jelent. A vágás a hatáskeltés, és a gondolat kifejezés eszköze. A tér-idő felbontása a kamera felszabadulásának fontos állomása, egyben a kihagyásos képi beszéd a gondolat generálás eszköze. Gondolatot fejt ki. A montázs szerepe, funkciója: mozgást teremtő erő. A vágás, mint vizuális asszociáció, értelmet ad a képeknek. (A filmben a mondathoz hasonlítható.) Összefüggéseket fejez ki, amelyek a vásznon nem láthatóak: az ember asszociációs képessége révén mégis érthető. A montázs első tudatos kutatójaként Kulesovot tartják számon. Több helyszínen felvett jelenetet a néző egy térként észleli. Ismertté vált a vágás hatásának mechanizmusa, lehetővé vált a színházi eszközöktől való elszakadás. Ezt Dziga Vertov kinoglaz = filmszem módszere az orosz montázs vitte tovább.. Elmélete a filmtények (objektumképek) szervezéséből következő filmigazságban jelölte meg gyakorlati programját. A rendező így az idő „ rendetlenségében” felvett jeleneteket manipulálhatta, így ezáltal háborúból békét és békéből háborút tudott készíteni. Elméletének alapja, hogy a valóság minél több pillanatát rögzítse. A képek összeszerelése, újfajta összefüggése új filmvilágot teremtett. Elhagyja az érdektelent, nem követ minden mozgást, ezáltal a nézőben asszociációs gondolattársítást ébreszt. A lényeg kiemelése a legfontosabb, melyet a felvett jelenetek szelektálásával ér el, képes lesz uralkodni a művészi formálás eszközein. Híres kísérlete az „alkotó földrajz”. Egy férfi és egy nő találkozását öt helyszínen rögzítette, vágás következtében mégis folyamatosnak látszik az esemény. A film alapegységének az intervallumot tartotta, azaz két kép viszonyát. A képek közötti eltolódás teremti az értéket, a képek viszonya a perspektívák, a mozgások, a fény-árnyék és a forgatási sebesség viszonyán alapul. Ez valójában a vágás lényege. A montázs a képek mozgásán alapul. Rövidebb, hosszabb beállítások, idő és térszeletek, filmkockák összevágását, építkezését jelenti. A legfontosabb technikai eszköz a filmgyártásban és a rendezői munkában, hiszen segítségével áll össze a film képsorainak rendje, egymáshoz való viszonya, az egész mozgóképrendszer ritmusa (időmértékes verselés verslába). Montázs - (a francia „összeszerelés" szóból). A film maga, nem jöhetne létre az alkotói animációs csoport „alkotói montázsa” nélkül. A fogalom maga a magyar nyelvben két jelentéssel is bír. 1. A film egészének a szerelvénynek a teljességét az első képkockától az utolsóig. 2. Speciális kifejezőeszközök jelölése drámai mozzanatok expresszív, szimbolikus és metaforikus elemeket tartalmazó megformálása. (Bíró Yvette nyomán) Alkalmazását két nagy rendezői egyéniség terjesztette el: David Ward Griffith (párhuzamos) és Szergej Eizenstein (intellektuális). Kettejük közötti fő különbség az eszmeiség, nem pedig forma. Fajtái: A szimultán montázs elméletét Pudovkin dolgozta ki, de tudatosan először Griffith alkalmazta. Lényege, hogy a cselekmény két vagy több eseményszála párhuzamos bonyolításában egymást váltogató képek, jelenetek segítségével történik. A legtöbb játékfilm ezt a montázsfajtát használja leggyakrabban és ezzel a történet elbeszélését szolgálja. Az ellentétes montázs a képek, részletek ütköztetése. A rendező olyan képsorokat illeszt váltogatva egymás után, amelyek tartalmilag és komponálási módjukban is egymás hatását fokozzák vagy csökkentik. E vágási mód mestere Ejzenstejn volt, aki attrakciós montázsnak nevezte, azt hangsúlyozva, hogy a katarzis eléréséhez rendkívüli, erőszakos hatáspillanatok egymásutánjára van szükség sokkoló szándékú képsorok összevágásával. Legfőbb elve az összeütközés, a kollízió. Szerinte „a montázs képek ellentétes hatásából áll, és ezekből a képekből kell kialakulnia az eszmei mondanivalónak”. Gondolatokat csak a feszültség megjelenítésével lehet kifejezni. A konfliktusok keresése, a kontrasztos szerkesztés a képek állandó váltására kényszeríti a rendezőt. Ez az állandó vibráló dinamika a film nagy hatásának titka. Narratív montázs. Elbeszélő szerkezet szabályai érvényesülnek. A legegyszerűbb módon állítja logikai és kronológiai sorba a filmszalagra rögzített képrészleteket azzal a céllal, hogy egy fabulát meséljen el. Itt az egyes részletek közötti összefüggést elemi, logikai, pszichológiai elvek diktálják. Nagyjából 500-700 beállítást tartalmaz. Bár Visconti Megszállottassága 400-ból áll. Expresszív montázs. Hatás elérése érdekében történő kép összeszerelés. A plánok különleges egymásmellé helyezését jelenti, úgy hogy a két képrészlet sokkot váltson ki a nézőben. Így a montázs maga is meghatározott érzelmet és gondolatot fejez ki, ahol a figyelemfelkeltés eszközei szándékosan harsányak, meghökkentők, és a nézők asszociációs készségét mozgósítják. Az expresszív montázs leghíresebb fajtája Ejzenstejn attrakciós montázsa. A klasszikus némafilm korszakának filmjei olykor 2000 beállításnál is többet számolnak. Eizenstein leghíresebb filmjének, az 1925-ben forgatott „Patyomkin páncélos”-nak a legmegrázóbb jelenetei erre a montázsfajtára épültek. A film hőse a tömeg, amelyből a rendező csak egyes típusokat emelt ki. Kompozíciós szerkezete az antik tragédiák felépítését követi, aminek a filmben egy-egy felvonás felel meg. Expozíció– „Szerencsétlenek bemutatása a hajón”; Tetőpont – „Egy halott felhívása”; Katasztrófa – „Az odesszai lépcsősor” Megoldás? Nincs és teljesen logikus, hogy nem is lehet. Miért? Mert a fim formanyelve itt igazán áthág minden addigi szabályt és felrúgja a múltat egy újabb „metafórikus axiómát” létrehozva. Minden felvonás közepén van egy határvonal, ahol a hangulat az ellentétébe csap át. A rendező az attraktív montázst a film legmegrázóbb jelenetében, a híres odesszai lépcsősoron játszódó képsorok vágásakor alkalmazta leghatásosabban. Az ellentétek ütköztetését a lefelé és felfelé tartó mozgás szembeállítása adja: a lépcsőn lefelé vonuló katonákkal szemben halott gyermekét a karjában tartó anya halad egyedül. A premierplánok és totálplánok váltogatásával a feszültség tovább fokozódik. Mivel a montázs a film formanyelvének alapja, minden rendező arra törekszik, hogy egyéni látásmódja kifejezésére használja. Elbeszélésre, a líraiság ábrázolására, a gondolatok-konfliktusok közvetítésére vagy a tér-idő egy pillanatba való sűrítésére. A párhuzamos és ellentétes montázs általában együtt szerepel a bonyolult szerkezetben, hiszen így képes a mozgás visszaadására. A francia új hullám megjelenésével (Godard) a montázs átmenetileg veszített jelentőségéből, mert létrejött az úgynevezett belső vágás. Ennek hívei szerint a montázs hazugság, becsapja a nézőt. A valóságot kell fényképezni a maga nyers mivoltában. Ennek a technikának és rendezői elvnek a híve például André Bazin, ( bár ennek ellentmond Bazin azon kijelentése, mely szerint a „valóság hű reprodukálása nem művészet”) Jancsó Miklós a „Szegénylegények” című filmjében lényegében vágás nélkül, csak a kamera és a szereplők együttes mozgatásával dolgozott .Az ellentétes montázs bemutatására filmművészeti alkotások szükségesek .Eizenstein: Patyomkin páncélos; Chaplin: Aranyláz; Kalatozov: Szállnak a darvak |
James Stewart - Vélemények
| 2008-09-14 12:49.37 |
| Így törölni sem tudja, épp az előbb gondoltam Zso-ra.)))))) |
Buster Keaton - Vélemények
| 2008-09-14 11:43.39 |
| Sok-sok évvel ezelőtt, véletlenül a közepétől bekapcsolódtam a Generális filmjének közepébe a tévében. Annyira megfogott, hogy már szurkoltam ellene! Nehogy már tudjon valaki Charloti szintű művet alkotni abban a némafilmi korszakban. Hogy merészelheti valaki letaszítani a trónról a csavargót? Számomra megúnhatatlan filmmé avanzsálódott. |
Brooke Shields - Vélemények
| 2008-09-14 11:24.21 |
| Tisztelt Spectrum!
Minden film megítélése szubjektív! Nem állt szándékomban bántani, remélem nem érezted így! Valójában az utolsó mondatodon szívószálaztam. Írod is, hogy "megértem". Cziki negyvenhét. |
Helyey László - Vélemények
| 2008-09-14 11:09.34 |
| Arcomon mosoly...(két napig nem volt) |
És hamarosan a sötétség (1970) - Vélemények
| 2008-09-13 11:30.41 |
| Nagyon szeretném újra nézni! |
Helyey László - Vélemények
| 2008-09-12 22:07.44 |
| Nekem most csengettek, de ezt tudod!
Jó éjt! |
| 2008-09-12 22:05.31 |
| Ismersz mán..mégegy pont. |
| 2008-09-12 22:04.23 |
| ...hidd el tudok!
...nyelvünk spektruma széles! |
| 2008-09-12 22:02.30 |
| Lényegtelen! |
| 2008-09-12 22:01.51 |
| Örömmel ittam volna rozét vele! |
| 2008-09-12 21:59.53 |
| Tán mondtam már, tudok káromkodni! |
| 2008-09-12 21:57.47 |
| Küldök linket, amatőrt!
Zenét, verset, amatőrt! Ki a profit, profit nélkül értékelni tudja, Az amatőrt le nem húzza! Ki küzd, nem ócsárol tudja! Mi a munka! |
Old Shatterhand - Vélemények
| 2008-09-12 21:48.59 |
| Növekedtem én, ezeken a könyveken, ám gyermekkori adaptációm, olvasmányaim belső képe, bennem, belül, nem e filmeken látható világot hoztak létre!
Számomra ezen alkotások, nem igazán westernek! Nézem őket, aztán csatornát váltok, miközben medvetalpra és bölénysültre gondolok. Bár soha nem lakmároztam, e fennséges falatokat! |
Helyey László - Vélemények
| 2008-09-12 21:34.52 |
| Nálam kronológiailag a zene,
Majd a film, mi nem megterhelő, Színház? Csoda az első sorból, Koreográfia az utolsóból! |
| 2008-09-12 21:25.44 |
| Hát én sem az első két-kettőezerben kerültem ide,
Erre a horror nélküli, kellemes, kedves, ha kell, ütős hangszeres fórumra! |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu