Hát ugye annak idején a vallásra mondták egyesek, hogy ópium. Én pedig a Szomszédokra mondom azt, hogy ópium. El akarta annak idején hitetni velünk, hogy milyen jó dolgunk is van nekünk azokban a csodálatos betonlakásokban. Itt szinte minden lakó egy lelkiismeretes közösséget alkot, összetartanak, mindenki egyszerre rezdül egy problémára. De ha mégsem akkor jönnek az epizódok végén galád módon elhelyezett okoskodások, és ha véletlenül nem sikerült volna a szánkba rágni, hogy mi is legyen a véleményünk, akkor Lenke néni, Böhm úr, Kutya úr és a többiek gondoskodnak róla, hogy nehogy önálló gondolataink támadjanak egy-egy kérdésről. Persze sokan szívesen nosztalgiáznak ezen a sorozaton, egy olyan idealizált képen, ami soha, egyetlen pillanatban sem tükrözte a valóságot. Szóval a giccsek kedvelőinek ajánlom figyelmébe. A realitást kedvelőknek, meg ajánlom a Falfúró című filmet a Szomszédok helyett.

Falfúró - Vélemények

2008-09-13 07:25.13

Aki egyszer élt lakótelepen, csak az tudhatja igazán mit is jelent eme filmalkotás. Egyszerre humoros és nyomorúságos minden egyes szereplő. Mindenkinek külön nyomatékkal felhívnám a figyelmét a szarkeverő, minden lében kanál házfelügyelőre, aki nyitogatja a postaládákat és anyázik a lakókkal. Kétségbeesett életek fuldokolnak a betontengerben, de kiáltásra már nem maradt erejük. Minden életkép hitelesen tükröződik a 80-as évek közepéről. A felszámolás előtt álló gyárak, az utcára került munkások, a házgyári lakótelepek. Nem kevésbé jó képet kapunk egy panelház „közösségének” mindennapjaiból, a folyamatos intrikákból. Igen jól sikerült visszaadni azt az életérzést, ami egy ilyen panellakásban jelen van, a betonfalak, a szűk, egyforma lakások az ajtócsapkodások. Szerintem erről az időszakról ez az egyetlen hiteles filmalkotás, mely a magyar valóságot vitte filmre.

És itt jön az, hogy én miért is gyűlölöm a Szomszédok című teleregényt, mert egy végtelenségig idealizált, eltorzított képet ad. A Falfúró viszont a realitás talaján marad.

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2008-09-13 06:44.56

Én nem osztok észt, mert nekem így is kevés van, aztán a végén nem marad nekem. :D

Mythbusters

2008-09-13 06:43.19

Én úgy tudom, hogy nem riporterek, hanem filmes trükkmesterek. Adam pl. dolgozott a Star Wars modelljeinek elkésztésénél. Jamie pedig reklámfilmekhez készített mechanikus szerkezeteket.

Kilencvenes évek nagy zenéi! - Nosztalgiázzunk:)

2008-09-12 21:36.49

Faithless - Insomnia

http://www.youtube.com/watch?v=rAZhxGIbRYY

Mythbusters

2008-09-12 21:19.59

Óriásinak tartom ezt a sorozatot. Néha kicsit elfogult, néha kicsit gusztustalan, néha kicsit okoskodó, de nagyon-nagyon érdekes. A két főszereplő Adam és Jamie kiváló választás volt. Adam egy nyitott, míg Jamie egy zárkózott személyiség, tehát komplett ellentétei egymásnak. És mint a jing-jang köröcske, totálisan kiegészítik egymást /néha meg ki is készítik/. Urbánus legendákat és közmondásokat szoktak cáfolni vagy igazolni. Tetszik az az elszántság, ami mindkettőjükben lángol. Az ifjú titánok már nem annyira jók a sorozatban, és egy kicsit túl sok szereplősnek tartom felvonultatásukat. Mindenesetre a két nagy öreg róka zseniális, így kell fizikát, kémiát, biológiát és gondolkodást tanítani.

Egy lány miatt - Vélemények

2008-09-12 20:52.05

A film adatlapján szereplő „vígjáték” műfaji besorolás szerintem téves. Ez a film kőkemény dráma a javából.

Egy mesélő - a magyar szinkronban Sinkó László - vezet minket végig a történeten, amúgy zseniálisan. A film cselekménye lassan bontakozik ki, ami szerves része ennek a mozinak. És bár nem kedvelem ezt a kifejezést, egy valódi lélektani dráma tárul a szemünk elé. Minden lelki rezdülés végigkövethető a filmen, egy érzékeny lelkű ember első harcai az élet viharaival. Nem is gondolnánk, hogy mennyire meghatározók ezek az élmények a további életünkben. Megfelelni a környezetünknek, másfelől a magunk útját járni örök dilemma. Egyes embereket érzékenyebben érintenek a külvilág behatásai, mint másokat, ezekből nagy eséllyel válik művész. A helyszínek már-már meseszerűek, nyugalmas városka, ápolt parkok, ragyogó napsütés. Ki gondolná, hogy ilyen környezetben mély lelki vívódások zajlanak. Szóval az élet első nagy lépései, amikor senki sem ért meg bennünket, sem tanáraink, sem a szüleink, sem pedig barátaink. Ilyenkor csak önmagunkra számíthatunk. Antoine-nak meg kell vívnia a harcát mindennap, környezetével, társadalmi hovatartozásával, barátaival, szüleivel. Az anya mondatai emlékezetesek, amikor rendre inti, az első könyvét író fiát: „Te könyvet írsz? Ugyan, mikor nősz már fel?” .

Szóval egy igazi francia filmcsemege, az életből merítve, megható történettel, különleges effektusok nélkül, egészen hétköznapi dialógusokkal. A film természetességében rejlik a hatása. Szigorúan csak lélekbúvároknak ajánlott!

Barátok közt (sorozat) - Kit akarnál ismertebb színészt a sorozatba látni

2008-09-12 19:57.55

Steven Seagal
David Hasselhoff
Britney Spears

XD XD

Galaktikus támadás - Vélemények

2008-09-12 14:56.58

Furcsa, hogy 1996-os filmről van szó, ugyanakkor igen kevés hírverést kapott annak idején, én majd tíz évvel, a megjelenést követően hallottam róla. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nem igazán kedvelem azokat a sci-fiket, amelyek takarékossági okokból a jelenben vagy a múltban játszódnak. Ez a film ritka kivétel. Rögtön az elején valami érdekes, a nézőt megragadó dolog történik, földönkívüli kommunikációt vél felfedezni az egyik kutató az erre hivatott kutatóállomáson, természetesen le is állítják a kutatást. A kezdő eseménysorban én nem kevés kritikát érzek a jelenlegi SETI kutatással szemben, ami ezidáig nem sok eredménnyel járt/?/, ugyanakkor pár millió dollárt szépen eltapsoltak rá. Visszatérve a mozihoz, főhősünk nem adja fel és saját erejéből kezd kutatni, elég rendhagyó módon. Természetesen megjelennek azok a rejtélyes alakok, akik ilyenkor meg szoktak jelenni - ez már kötelező elem egy ilyen típusú sci-finél - és elvégzik a dolgukat. Érdekes kételyeket ébreszt a nézőben a film, a vége felé már semmiben és senkiben nem lehetünk biztosak. Aztán amolyan fő mondanivalóként szembesülünk azzal, hogy mit is művelünk nap mint nap a bolygónkon, magyarán: jól befűtöttük a légkört, olyannyira, hogy lassan lakhatatlan lesz az emberiség számára. Mindent összevetve szerintem jó mozinak sikerült. Minimális különleges effektus felhasználásával, nagy tömeg és csatajelenetek nélkül. A történet kritikus, nem kevés csavarral, izgalommal, talányokkal. Charlie Sheen meglepően jól játszott ebben a filmben, a többi szereplő átlagos maradt. Igazából ez egy visszafogott látványvilágú, amolyan agyalós sci-fi, és még mindig visszaköszön nekem az egyik utolsó mondat a filmből:

„Ha nem tudtok vigyázni erre a bolygóra, akkor meg sem érdemlitek.”

Meghökkentő mesék (sorozat) - Vélemények

2008-09-12 10:39.38

Volt annak idején egy filmösszeállítás, Szombat esti filmkoktél címen adták. Ennek, ha jól emlékszem a Menő Manó, valamilyen nagy játékfilm, és zárásként a Meghökkentő mesék című sorozat is része volt. Manapság a Filmmúzeum műsorán láthatjuk ezt a sorozatot. Egyetlen szépséghibája a szériának, hogy az angolok előszeretettel készítettek filmeket mágnesszalagra, tehát nem hagyományos optikai alapra, és a korai videotechnika bizony nem volt tökéletesnek mondható. Ezért egy picit színszegény, homályos, dinamikátlan képet kapunk. Ettől eltekintve érdekes történetek kerültek feldolgozásra, vér nélkül. A meglepő sztorik valódi angol hidegvérrel kerülnek bemutatásra. Általában a történetek igen jól felépítettek, gyakran csak a legutolsó percben áll össze a kép. Én kedvelem ezt a műfajt, egy picit olyan ez, mint ha kirakós játékot, vagy keresztrejtvényt fejtene meg a néző. Azért bekerült egy-két gyengébb rész is a sorozatba, de ez megbocsájtható. A leírásban ugye az szerepel, hogy a film végi csavar kiszámíthatatlan, ez azért nem teljesen így van, sokszor kitalálható a végkifejlet. Az egyes részek felépítése általában úgy történik, hogy egy teljesen szokványos, hétköznapi helyzettel, vagy életképpel szembesülünk, aztán lassan kezdenek csepegni a furcsaságok. Legtöbbször azért a film végi döbbenet garantált. Aki nem kedveli a véres-agyvelős horrorokat, mert nem bírja a gyomra, annak ez a sorozat valódi csemege.

Steven Seagal - Vélemények

2008-09-12 00:28.40

Négy fölött van az átlaga, hihetetlen :(

Filozófia - Miért van inkább valami, mint semmi? -

2008-09-11 21:36.12

Mára én is búcsúzom.

Sziasztok!

2008-09-11 21:25.22

Köszönöm, már-már zavarba hozol.

Igyekszem, igyekszem, sok filmet persze újra meg kell néznem, sokmindent másképp látok, mint 10 éve.

2008-09-11 21:18.43

Hmm.. Hát, én gyerekként szívesebben bámultam a filmeket, mint hogy kint lógjak az utcán. Lehet, hogy így lemaradtam valamiről, mindenesetre így alakult. Én általában mindennek a lényegét keresem, emlékszel beszéltünk a játékok szétszedéséről...

Azért jó egy visszajelzés, hogy nem írok nagy balgaságokat...

2008-09-11 21:01.56

Nem biztos hogy elég az... :D
A tudatalatti dolgozik keményen...

2008-09-11 21:00.37

Értelek :))

2008-09-11 20:59.03

Szia!
Szép estét!

2008-09-11 20:57.00

Én ebben egy látens pénisz-irígységet vélek felfedezni. XD

2008-09-11 20:54.45

Én lassan érek, úgyhogy a változásnak látom reményét. Igazad van, nem a külvilág véleménye számít.
Nem tudom miért akarok, lehet hogy így neveltek...
Igazad van, ha megfelelünk, akkor sem könnyebb a dolgunk. Akkor meg minek...

Nos, Lámpást gyújtottál fejemben!

2008-09-11 20:45.54

Jól látod. Rohadt egy érzés.

2008-09-11 20:43.27

Ezt egy férfinek elég horrorisztikus elképzelni.

2008-09-11 20:41.39

De ugye nem egy szobalány társaságában higgadtál le? :DD

2008-09-11 20:39.56

Sokszor... nagy hibám ez.

2008-09-11 20:37.37

Ezt igazolom...

2008-09-11 20:35.59

Türelmes, vagy csak önmarcangoló? Én sem tudom néha...

2008-09-11 20:33.42

Igen, igen, őket mindig kihagyom. :D

2008-09-11 20:29.51

Én azt egy nőtől el is várom...

elejére ... 188 189 190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk