Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
Transformers Egy *Import - Angol hangot és angol feliratot tartalmaz* (DVD) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Dzsungelhajsza - Filmbox Premium, 21:35 |
Inkább lennék özvegy - DUNA TV, 22:05 |
Gran Torino - SuperTV2, 22:20 |
Tenet - HBO2, 22:36 |
Fedőneve: Donnie Brasco - Film Café, 22:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
John Carpenter (77) |
Richard Bohringer (83) |
Richard T. Jones (53) |
Kabir Bedi (79) |
Ricardo Darin (68) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
David Lynch - Vélemények |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Mit hallgatsz most? |
A vadnyugat születése (sorozat) - Vélemények |
Filmkereső |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Star Wars: Kóbor alakulat |
David Lynch |
2025-01-07 16:58.13 |
Én pedig lőtéri döglött kutya...ha az elejét. |
2025-01-03 16:32.25 |
"Stat `rosa` pristina nomine,nomina nuda tenemus."
Az egykori "rózsa" csupán név,puszta neveket markolunk. A cím a regény végén lévő latin hexameterből ered, amelyről a szerző széljegyzeteiben elmondja: Morlay-i Bernát 12. századi bencés szerzetes (a világi javakról való lemondást sürgető De contemptu mundi) versében kiemeli, hogy az eltűnt dolgoknak csak a nevük marad ránk. Erre Abélard a „nulla rosa est” („nincsen rózsa”) kifejezést használta, megmutatván, hogy a nyelv ugyanúgy tud szólni az eltűnt, mint a nem létező dolgokról. Míg a regényprológus legelső mondata János evangéliumának első verse, amely a megnevezés teremtő erejére utal, az utolsó mondat („stat rosa pristina nomine, nomina nuda tenemus”) azt sugallja, hogy „üres neveket” kergetünk, az egykori rózsa csupán név, és mi a puszta neveket ragadjuk meg. Hogyan érthetnénk meg tehát a világot, ha „nincsen rózsa”? Mert csak a név és a dolog létezik: a nem létezőt életre keltő képzelet és az eltűnt dolgot megelevenítő emlékezés. Mind a kettő valóságot hoz létre, mert attól a pillanattól kezdve létezik, hogy gondolunk rá, és minden valóság Istenben egyesül, akit tulajdonképpen megnevezni sem tudunk, hiszen Mózesnek is így mutatkozott be: „Vagyok, aki vagyok”; és Izráel fiai előtt Mózesnek ezt kellett mondania: „A Vagyok küldött hozzátok” (2Móz 3,14). A minden dologban, minden névben és gondolatban mindig jelen lévő, kezdettől fogva Létező. Eco regényének eredeti munkacíme a „Bűntények az apátságban” volt, ez azonban a detektívtörténet cselekményvonulatára irányította volna a figyelmet. Ezzel szemben A rózsa neve azért tűnhetett vonzó megoldásnak, mert „a rózsának, mint szimbolikus képnek, annyi a jelentése, hogy már-már semmit nem jelent: misztikus rózsa, rózsának rózsaélete, a rózsák háborúja, a rózsa a rózsa a rózsa, a rózsakeresztesek, köszönet a pompás rózsákért, tündöklő, tiszta rózsaszál. […] A cím dolga nem az, hogy megfegyelmezze, hanem az, hogy összezavarja az ember gondolatait” – írja Eco, arra utalva, hogy a dolgot jelölő név bármilyen jelentést vagy értelmezést fölvehet. Ki és miért követte el a bűntényeket; mi a rózsa, mi az a dolog, amit rózsaként nevezünk meg? A két kérdés ugyanaz: létezik-e a Rend a világban? A fizikusok szerint a szingularitás (a teremtés) az entrópia (a rendezetlenség) felé halad, viszont eszkatologikus igazság a végső rend („Isten országa”) beteljesülése. |
2024-12-31 19:55.00 |
Eredeti ízes mázas francia nyelven az igaz..felírat nem nagyon van hozzá,de angol felírat magyarra lefordítva megfelelő...mindenképp eredeti nyelven érdemes megnézni,külön bukéja van alkotásnak,egy besötétített szobában,pazar élvezet ezeket a színészeket látni és hallani. |
2024-12-30 14:29.01 |
Bódy Gábor legzseniálisabb és legszenzációsabb filmje kétségtelenül a Nárcisz és Psyché (1980).
Három különböző változatban készült, túláradó, romantikus, operaszerű történet a szerelemről és a végzetről, a szenvedély és a váratlan látomások felvillanásaitól meg-megszakítva, stilizált képiséggel és szürreális túlzásokkal átszőve, a képek, a kameramozgások és a kettős megvilágítások zuhatagával, tájak, építészeti látványok és látószögek áradatával. A film története több mint egy évszázadon ível át (1800 előtt indul és 1920 körül zárul), miközben a főhősök semmit sem öregszenek. A narratív szál mögött a XIX. századi Európa története bontakozik ki a szemünk előtt, a polgárság és a főnemesség bomlásával, széthullásával. Egy jelenetben felvesznek egy telefont, s a kagylóból hallatszó hang erősen emlékeztet Hitlerére. A film Weöres Sándor verses regényén, versgyűjteményén alapszik. A Nárcisz és Psychében egybeolvadnak a magánéleti események, a mitológiai kitérők, az esztétikai és a művészeti felvetések. A központi szereplők, Nárcisz (Ungárnémeti Tóth László) és Psyché (Lónyay Erzsébet), akiket a német Udo Kier és a spanyol Patricia Adriani (María Asunción García Moreno) oly csodálatosan formál meg, ókori görög mitológiai alakok megszemélyesítői: adott álláspontok vagy pszichológiai minták képviselői. Nárcisz a költő, aki csak önmagát tudja igazán szeretni, aki játékát csak kommercializált formában adja elő és aki nyomorúságos véget ér. Psyché a nő, egyszersmind az öntudatos költőnő képviselője, kinek élete viharos kalandok, csalások, beteljesedések és lemondások sorozata. A filmben Bódy a pszichológia és a történelem szférájába próbálja áthelyezni Nárcisz és Psyché mítoszát. |
2024-12-30 12:57.48 |
Amikor 1999-ben megjelent a „Ninth Gate”,a képi szimbolikán keresztül a „Kilencedik kapu” az okkult beavatás történetét meséli el,miközben kommentálja a háttérhatalmi elit sátánizmus iránti megszállottságát.Kilencedik Kapu nem a Karib-tenger kalózai stílusú kaland,hanem a spirituális beavatás rendkívül szimbolikus története,ahol a főszereplő „kanyargása” valójában allegorikus rituálé,az „antiklimatikus befejezés” pedig nem kevesebb,mint a Vörös Fenevadon ülő Szajha . Babalon-által irányított spirituális megvilágosodás.Nagy - Babilon testében.A filmben azonban ezek egyike sincs kifejtve;az egészet dekódolni kell.Roman Polanski nem hagyta ki a lehetőséget, hogy a számmisztika segítségével közvetítse álláspontját. A Kilencedik kapu egy 1666-ban írt démoni könyvről szól; A filmet 1999-ben mutatták be.A film címe a pokol kilenc körére utal,amint azt Dante Pokol című művében leírták:
Első kör: Limbo. Második kör: Vágy. Harmadik kör: Falánkság. Negyedik kör: Kapzsiság. Ötödik kör: harag. Hatodik kör: Eretnekség. Hetedik kör: Erőszak. Nyolcadik kör: csalás. Kilencedik kör: Árulás. A film eseményein keresztül a főszereplő átéli ezt a kilenc kört.Kéjes magatartást tanúsít egy gazdag özveggyel,kapzsi lesz ügyfeleire,haragszik egyes emberekre,erőszakos másokkal,és minden más bűnök szegélyezik tevékenységét.Dante Infernójában maga a Sátán áll a Kilencedik Kör középpontjában.A nyomozás során Corso fizikai kapukon megy keresztül, hogy hozzáférjen az általa keresett kiváltságos információkhoz.A Kilencedik Kapu úgy tűnik,Johnny Deppről szól,aki különböző országokban rohangál, miközben minden adandó alkalommal cigarettára gyújt.És körülbelül két óra elteltével a film meglehetősen antiklimatikus módon ér véget.A Kilencedik Kapu nem a Karib-tenger kalózai stílusú kaland,hanem a beavatás rendkívül szimbolikus története, ahol a főszereplő „kanyarogása” valójában allegorikus rituálé, az „antiklimatikus befejezés” pedig nem kevesebb, mint a Babalon,a Szajha által irányított spirituális megvilágosodás.Nagy-Babilon testében.A filmben azonban ezek egyike sincs kifejtve; az egészet dekódolni kell. Valójában a film mögöttes jelentése csak akkor érthető meg, ha a szimbólumokat és az okkult utalásokat, amelyek a filmben végigfutottak, összeillesztik, ahogy Corso (Johnny Depp karaktere) egy sátáni könyv oldalait gyűjti össze. 1968-ban Roman Polanski kiadta Rosemary babáját – egy pszichológiai horrorfilmet egy friss házas nőről, akit egy sátáni kultusz arra ápolt, hogy megszülessen az Antikrisztust.Bizonyos értelemben ez az alapvető film egy új korszak eljövetelét jelentette be. Ez volt egy ártatlan és idealista Amerika vége, és egy olyan korszak „megszületése”, amelyet erőteljes okkult mozgalmak befolyásoltak. Kevesebb mint egy évvel a Rosemary's Baby megjelenése után Charles Manson követői rituálisan meggyilkolták Roman Polanski várandós feleségét, Sharon Tate-et. A Manson-kultusz által végrehajtott szörnyű gyilkosságok sorozata (amely az MKULTRA részvételétől bűzlött) velejéig sokkolta Amerikát,és kiszakította a békés hippi- idealizmusából:A világ rájött, hogy a színfalak mögött sötét erők lapulnak.A nyomozás során Corso fizikai kapukon megy keresztül, hogy hozzáférjen az általa keresett kiváltságos információkhoz.A nyitórészek alatt kilenc kapun, köztük az okkult elit tulajdonában lévő előkelő kastélyok bejáratán vezetik be a nézőket. Az „Eyes Wide Shut”, amely szintén 1999-ben jelent meg, ehhez képest „testvérfilmnek” tűnik – az EWS okkult rituáléja szintén egy Rothschild-kastélyban játszódik. Ezenkívül Kessler bárónő a „Kilencedik kapuból”, aki az árnyak birodalmának címzetes kilencedik kapuját nyitó könyv három példányának egyikének tulajdonosa, erősen hasonlít Fülöp Rothschild bárónőre, aki minden valószínűség szerint Babushka Lady” jelen volt Kennedy meggyilkolásakor, valamint a nagynénje.A hírhedt „James Alefantis”. És igen, mindkét film célja a „luciferi évezred” bevezetése volt, amely során az emberiség olyannyira agymosott lesz a démoni befolyástól, hogy a luciferi „elit” teljesen szabadon felvonultathatja és megvalósíthatja groteszk kicsapongását. Mutassuk meg nekik, éber barátaimnak,hogy nyíltan fitogtatott büszkeségük ahelyett, hogy a legnagyobb eredményük lenne, végső és visszafordíthatatlan bukásuk lesz. |
2024-12-29 15:53.19 |
Végzetes anomália ha ezt olvasod. Egy rettentő anomália következménye, ha már láttad az Anomáliát,ha pedig belekerültél az Anomáliába,szörnyű anomália részese lettél.Viszont ha még nem láttad az Anomáliát,jobb ha nem is kerülsz kapcsolatba az Anomáliával,ezáltal megkímélve magad egy újabb anomáliától. |
2024-12-29 15:23.23 |
Hejesírásbol nem lyeleskettem |
2024-12-29 08:16.31 |
A filmből készült egy 2021 -es japán remake-egyenlőre nincs fent a filmkatalóguson.
A történet középpontjában egy idegenek csoportja áll, akik egy kocka alakú szobában ébrednek fel, amely a szomszédos szobákhoz kapcsolódik, és egy bonyolult labirintust alkotva, tele csapdákkal. Miközben a labirintusban menekülni próbálnak, személyes titkokkal szembesülnek, és feszültségek támadnak, próbára téve bizalmukat és együttműködésüket. A film a túlélés és a paranoia témáit dolgozza fel, újraértelmezve az eredeti koncepciót egy japán kulturális kontextusban. |
2024-12-26 17:19.11 |
Jeanne d’Arc szenvedései
A Jeanne d’Arc szenvedései (eredeti cím:La passion de Jeanne d'Arc) 1928-ban bemutatott némafilm amelyet,amita dán Carl Theodor Dreyer rendezett. A némafilmkorszak egyik kiemelkedő,nagy hatású alkotása.(Ismert Szent Johanna – Jeanne d’Arc címen is)A film cselekménye valós történelmi eseményen alapul. Hőse, Jeanne d’Arc, az „orléans-i szűz” történelmi személy,katolikus szent, francia nemzeti hős. Cselekmény Johanna (Jeanne d’Arc) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni. Bírái szerint Johanna látomásait a sátán sugallta. A beismerő vallomást kínvallatással próbálják kikényszeríteni; a kínzóeszközök láttán Johanna elájul, de nem törik meg. Máglyahalállal fenyegetik; ha ezt vállalja, nem teljesítheti a küldetését. Kiviszik a temetőbe, ahol végül aláírja a beismerő vallomást, de cellájába visszatérve ráébred, hogy csak félelmében tette. Visszavonja vallomását, vállalja a máglyahalált. A keresztet magához szorítva lép föl a máglyára, a tüzet meggyújtják. A nép fellázad, de a lázadást a katonák letörik. Filmtörténet A történelmi témát a rendező nem díszes ruhák, monumentális díszletek felhasználásával dolgozta fel, mivel filmje középpontjában nem a történelem, hanem az ember áll. A cselekmény alapja egy tárgyalás, – ami a korabeli fogalmak szerint „filmszerűtlen” esemény –, és a benne kibontakozó dráma nagyrészt közelképek, főként arcok közelijeinek sorozatában tárul fel. A film a bírák arcát bemutató hosszú kocsizással (ún. fahrttal) indul és később is közelképekben mutatja be, egyéníti őket (a fiatal pap együttérzése; a lázadó pap, akit elvezetnek; a legidősebb pap tépelődése). Sok a közbeszúrt felirat, hiszen a „cselekmény” jelentős része kérdés–feleletből áll. Ezért is olyan fontosak a világos háttér előtt fotografált, a maguk természetességében megjelenő arcok: a válaszokra adott reakciókat, érzelmeket a film állandóan váltakozó beállítású közelikkel, nagy kifejezőerővel érzékelteti. Különösen a címszereplő, az esendő és kiszolgáltatott Johannát alakító Falconetti portréi megragadóak. André Bazin francia filmesztéta a film erényei között nem annyira a képi kifejezőeszközök használatát és a színészi alakítást, mint inkább a természetességet, a realisztikus megoldásokat hangsúlyozta. „Mert nem szabad azt hinnünk, hogy ez az emberi fejekből összeállított csodálatos freskó a „színész-film”-ek közé tartozik, épp az ellenkezője azoknak: dokumentumfilm az emberi arcokról.”[1] A film és a közelképek dominanciájának megítélése nem mindig volt ilyen elismerő. Erre utal a Gregor–Patalas-féle filmtörténet egyik megjegyzése is „a sokat dicsért és kárhoztatott premier plánok”-ról.[2] Rudolf Arnheim német filmesztéta például a hangosfilm hajnalán, 1931-ben formalistának bélyegezte az alkotást: „Carl Dreyer melléfogott… megannyi pompás portré, de minden művészi értelem nélkül.”[3] Sokkal általánosabb azonban Dreyer filmjének elismerő méltatása. A már idézett Gregor–Patalas szerzőpár szerint „A hősök lelke feltárul a felvevőgép előtt, szinte azt mondhatnók, hogy a lélek dokumentumfilmje pereg előttünk. Dreyer legfontosabb kifejezőeszköze az arc – a lélek tükre.” Carl Theodor Dreyer „a Jeanne d’Arcban megteremti a közelképekre épülő filmművészetet, megteremti az emberi arc, az arc nagyközelijének esztétikáját. Az azóta eltelt hatvan évben senki sem múlta felül, mint ahogy egy középkori dómot sem lehet felülmúlni.”1958-ban a Jeanne d’Arc szenvedéseit beválasztották a világ legjobb filmjeiként elismert úgynevezett brüsszeli tizenkettő közé. |
2024-12-26 16:43.06 |
Ez a látványos dokumentumfilm Michelangelo Merisi da Caravaggio pályáját mutatja be munkásságán
és személyes küzdelmein keresztül,akinek nem csupán a művészetét,de az egész létét is a fény és az árnyék,a kontrasztok és az ellentmondások,az ihletett zsenialitás és a józanság váltakozása jellemezte. Roberto Longhi, a legelismertebb Caravaggio-szakértő véleménye szerint a művész munkásságát szigorúan csak az életrajzával párhuzamosan lehet értelmezni, mivel minden mesterművében személyes tapasztalatai tükröződnek. A film két irányból közelíti meg forradalmi mestert, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé. A művészettörténeti szempontokat elénk táró neves szakértők narrációja a korai festményektől (mint a Beteg Bacchus gyermek és a Gyümölcskosarat tartó fiú) kezdve egészen a római korszakának művein át (Hamiskártyások, Szent Katalin, Judit lefejezi Holofrenészt,valamint a Dávid Góliát fejével) mutatja be a művészt. A másik megközelítésben a már-már fotószerűen realisztikus csendéletei kerülnek elemzésre, amelyek tökéletesen szimbolizálják életét és munkásságát, legyen alkotásai témája akár egy gyümölcskosár,egy hangszer, egy kard vagy épp egy börtönrács.Ezek az érzelmekkel teli pillanatok – valamint két különleges filmes képalkotási megoldások segítik a nézőt abban,hogy betekintést nyerjenek Caravaggio elméjébe és lelkébe, szembesülve félelmeivel és az őt ért hatásokkal is. |
2024-12-26 16:00.35 |
A kert,a már súlyosan AIDS beteg rendező,Derek Jarman művészi hattyúdalának tekinthető, jóllehet, végül is kihasználva azt a bő három évet, ami még megadatott neki,további három film készítésere is elegendőnek bizonyult. Képi telítettségben, utalásrendszerében,a felvételek és a szöveg absztrakt egymáshoz rendeltségében ez a szimbolikus film az egyébként is sokrétű és több olvasatú munkáiról ismert filmalkotó legösszetettebb, legradikálisabb műve. A személyesség még a korábbiaknál is erősebb, erre utal egyrészt a felvételek helyszíne, a címben is jelölt kert, vagyis a rendező vidéki háza, másrészt Jarman személyes jelenléte a filmben. A krisztusi passiót homoszexuális szemszögből feldolgozó film az angol társadalom mélyreható bírálata,de kritikájának éle ezúttal politikailag kevésbé közvetlen. Inkább saját nemzedékéről beszél lemondóan, és először említi az AIDS-ben már elhunyt barátait. A vízió mégsem teljesen negatív a kerthez kapcsolódó biblikus utalások miatt, kiegészülve a filmben a kertjét többször ásó Jarman már idézett mondatával: "Mint minden igazi kertész, én is optimista vagyok." |
2024-12-26 14:38.42 |
"Nem tudom, miért vagyunk a világon, de abban biztos vagyok, hogy nem azért, hogy jól érezzük magunkat." /Wittgenstein/ |
2024-12-25 18:07.42 |
Valóban nem sok szó esik a zsé-ről,1,4 milliói dolcsi,gyémántok,és rolex,ezek vitték rá az árulásra. |
2024-12-25 17:43.38 |
Egy nagybetűs szó. Pé - vel kezdődik és nz- re végződik. ( wiki a barátnőd) |
2024-12-25 10:35.34 |
Az O-bi, O-ba… nem a menekülés módjáról szól, hanem a lélek tűrőképességét vizsgálja. A bárkahit futótűzként terjed, tudni vélik, hogy kevés lesz a hely rajta, ezért különféle trükköket eszelnek ki: van, aki bárkapénzt árul, ezzel lehet férőhelyet vásárolni, a fiatalabbak és ügyesebbek légtornász-gyakorlatokat végeznek, hogy ha kell, fel tudjanak kapaszkodni a kötelekre. A hangszóró éjjel-nappal bömböli, a bárka nem létezik, mindenki csak magára számíthat, de az emberek bizalmatlanok. Minél többet hallják, hogy a mentőhajó illúzió, kegyes csalás, annál jobban hisznek benne. Olyan ez a bunker, mint egy kísérleti labirintus sok kicsi szürke egérrel, akiknek az agressziós küszöbét vizsgálják. Vajon mikor ugranak egymásnak, melyik az a finom falat, amelyért ölre mennek? A kísérletezők kívülállásával szemléli és ábrázolja hőseit Szulkin, a lélektan és a szociálpszichológia legfrissebb eredményeivel felvértezve, hideg precizitással osztja ki a szerepeket, hogy figurái a hiteknek, a haragnak és a félelemnek minden apró mozzanatát felvillantsák. Az O-bi, O-ba… törvényektől, választástól, cselekvési lehetőségektől megfosztott, kényszer szülte társadalmat mutat be, amely még vészhelyzetben sem hatékony. Egyetlen célját, a túlélést sem tudja beteljesíteni. A rettegés megfosztja az embereket józan ítélőképességüktől, apátiába süllyeszti őket, s amikor a tényeket és a rémhíreket már nem lehet megkülönböztetni, senkit sem érdekel, hogy közeleg a bunker összeomlásának pillanata. |
2024-12-25 09:33.22 |
A Jerzy Stuhr és Krystyna Janda főszereplésével készült film egy posztapokaliptikus jövőben játszódik, ahol az emberek egy elszigetelt, széteső boltozatban élnek. Egyetlen reményszemcséjük a Bárka néven ismert edényben rejlik, amely állítólag úton van, hogy megmentse őket; A bárka létezése azonban a főszereplő által plántált mítosz, akinek hivatása a morál fenntartása. |
2024-12-23 15:05.43 |
A film 50. percétől
http://www.youtube.com/watch?v=WxnN05vOuSM&ab_channel=IronMa.. |
2024-12-22 10:35.15 |
Jézus kálváriája a halálos ítélettel kezdődik, és nincs ez másként a film főhősével sem.
Gyónás közben jelenti be neki a városka egyik lakója, hogy hétéves korától öt éven keresz tül zaklatta egy pap, ezért, és mivel az már meghalt, és amúgy sem lenne túl érdekes egy bűnös emberen torolni meg a tetteit, őt, az ártatlan embert, a jó papot fogja megölni. James atya hét napot kap arra, hogy felkészüljön és elrendezze a dolgait. E hét nap története a film, ez az az időszak, amikor a pap ugyanúgy ellátja teendőit, mi pedig megismerkedünk a hely lakóival, akiknek legszembeszökőbb tulajdonságuk, hogy az életük szétesett, és hogy bár a templomba még eljárnak, a vallás már semmit sem jelent számukra. Egymás eszköz ként használatát, cinizmust, érzéketlenséget és céltalanságot látunk, a pap pedig legfeljebb beszélgetőpartner, de sokszor inkább csak csipkelődések céltáblája. Még a köteles tisztelet is teljesen felbomlóban, sőt, mivel ő az egyházat képviseli, a pénzemberből gúnyos utaláso kat, a lányos apából ijedtséget és dühöt vált ki. James atya egyre elkeseredettebben szem besül ezekkel a jelenségekkel, miközben saját múltjával is szembe kell néznie, mikor lánya megérkezik, mindkét csuklóján kötéssel. A megismert sorsokon keresztül mindig feltárul egy újabb, valamiképp félresiklott emberi jellemvonás, és minden egyes nap új kérdéseket, kihívásokat hoz a pap számára, aki, mert nyitott erre, el is szenvedi ezeket. A francia pár tragédiája, akik egy részeg társa ság miatt karamboloznak, kinyitja, nagyobb távlatokba helyezi a mondanivalót, elmélyíti az önvizsgálatot. Itt már a hit kérdése merül föl, az, hogy sokak számára az igazságtalan haláleset hitbeli megingást, vagy egyenesen a vallásos út elhagyását jelentheti, mert „...mi a hit? A legtöbb embernél csak félelem a haláltól. Nem több. És ha csak ennyi, akkor könnyű el veszíteni.” A felvillantott életutak olykor brutálisak, sokkolóak, ijesztőek vagy épp kiábrándí tóak, de még ebben a töménységben sem tűnik a film életszerűtlennek vagy túlzónak. A pap sorsa pedig követi ezt az alászállást: egyre több és durvább elutasítással találkozik, a templomot felgyújtják, kutyáját megölik. A paptárs hiteltelensége és megfutamodása, és az egyházi elöljáró könyvidézeteken alapuló semmitmondása világosan jelzi, hogy megoldás kívülről, még az egyház részéről sem fog érkezni. Hiába mondja, hogy a templom nem az övé, hanem a miénk, az egyik szereplő által főbajként megfogalmazott elkülönülés mértéke már nem teszi lehetővé ennek átérzését, ennek hiányában pedig csak a hibáztatás marad. Az emberek azt teszik az egyházzal és annak képviselőivel kapcsolatban, amit azok tettek velük: általánosítanak és megítélnek. James atya egyáltalán nem egy begyepesedett vidéki kispap, sőt, az egyik lakó sze rint túl okos hozzájuk. Művelt, sokat látott és tapasztalt, mély érzésű ember, aki a hivatá sát nem kötelességszerűen, hanem hittel és alázattal végzi. Ugyanígy nem lehet butasággal vagy tájékozatlansággal vádolni az ott élőket sem, és bár Nyugat-Írország Európa legszéle, ahonnan már csak a lábunkat lógathatjuk a semmibe, végig érezzük, tudjuk, hogy a prob lémák nem a zord tájból vagy a vidéki provincializmusból fakadnak, inkább a tragikum egy újabb szála az is, hogy már a kisközösségekben és a kék ég alatt sem emberi az élet. A táj pedig sivárságában is gyönyörű és emelkedett, ugyanakkor drámai. Itt nem a vasbeton jeleníti meg az egymástól való eltávolodást, elzárkózást, hanem a nyílt tér és a tenger éb resztenek rá arra, hogy lehetne másképp – de nem megy. „Mit akar kezdeni az életével?” – kérdezi az egyik ott élőt, mire a válasz: „Semmit.” Majd jön az idézet a mezők liliomairól, a kifacsart megokolás – erre még jók a hittanon tanultak. A pap pedig, Jézus nyomában, megbotlik és elesik: whiskey-t rendel, lövöldözik és verekedik. Nem fogadja el azt, hogy lejárt az ideje, szerinte az sosem jár le. Ezt a csapos ar roganciaként értelmezi, pedig James atyából a hivatástudat, a hit legmélye beszél. De ezt már nem értik. Talán előtte sem teljesen világos még, csak érzi, hogy ez az igazság. Ugyanis ezen a siralmas, kilátástalannak tűnő úton is feltűnik valami, ami táplálhatja ezt az érzést: a pap beszélgetése lányával, melynek során tisztázzák érzéseiket és ki tudják mondani sé relmeiket, de egymás iránti szeretetüket is, és a városka lakóinak jelzései, hogy mégiscsak szükség volna, van rá. Hogy meghallgatásra, biztatásra, iránymutatásra vágynak. Hogy, ha eltemetve is, de ott él bennük az igény az emberi érzésekre, az elkülönüléssel szemben az egymás iránti megnyílásra, és az értelmes életre. Ekkor hall egy történetet a helység orvosától egy három éves kisbetegről, aki műhiba folytán megsüketül, megnémul, vakká és bénává válik. Mit érezhet ez a gyermek, amikor felébred, micsoda rettegést! Hogy várhatja a szüleit a sötétben remegve, hogy jöjjenek és felkapcsolják a lámpát – hogy megmentsék! A kétségbeesés és a magárahagyatottság képei a jézusi felkiáltásra rímelnek: „Miért hagytál el engem?!” Miért nem szökik el a beígért gyilkosság elől? A hatodik napon James atya összecso magol és elindul Dublinba, de csak a reptérig jut, ahol a francia pár túlélő tagjával talál kozik. Beszélgetnek, és a lány azt mondja neki: „Néha úgy érzem, nem tudom folytatni. De... Úgyis fogom.” És éppen ennyi kellett: az atya megfordul és a hetedik nap reggelén újra az ágyában ébred. Ima, telefon a lányával, kölcsönös megbocsátás, majd lemegy a megjelölt helyre, a tengerpartra. |
2024-12-20 21:30.04 |
Játszd újra ,Szam.
Ha megvan még az a poháralátét. |
2024-11-10 07:56.55 |
Mint mikor a természetesen agresszív kismalac beleesett a gödörbe,és arra sétál a mesterségesen intelligens nyuszika.Leszól a gödörbe,várj hozom a létrát.Mire a kismalac: - Nehozzzááĺ!!! |
2024-11-10 07:49.13 |
A filmből idéztem,talán az egyetlen értelmes szövegelés,ami elhangzik. |
2024-11-09 20:53.43 |
"A múlt összes nemes kultúrája lehanyatlott,mert az eredetileg alkotott faj tisztasága és életreje elhalványult.Az alacsonyabb rendű fajok magja kompromittálta őket.Vonzódtak a felsőbbrendű ember alkotásaihoz.Bukásuk vitathatatlan oka azonban az volt,hogy valamifajta faji vérmérgezést kaptak.A faji vér tisztaságát tehát bármilyen áron fenn kell tartani." |
2024-11-09 20:13.54 |
Hasonló témában, a fiatal Tim Roth főszereplésével:
http://www.filmkatalogus.hu/Made-in-Britain--f34030 |
2024-11-09 20:09.19 |
rasszista skinheadek (bonehead) ... múltszázad végi Skinhead szubkultúra ...nem is lehetne aktuálisabb a mai Magyarországon,vietkong,filippinó,kínai sárgaság fertőzi a mi hazánkat is,talán jó lenne minden este levetíteni..főműsoridőben..báyerzsótinak is tetszene... |
2024-11-05 15:21.14 |
Lopni se szabad!
Helyesebben fogalmazva nem" kellett" volna megcsinálni! |
2024-11-03 11:28.13 |
Ha ennyire teccett,akkor szerezd meg DVD-n,VHS-n,Blu-Ray-n ! Nyomozónak is ajánlhatod! |
2024-11-03 11:23.45 |
zoli te vagy itt az ügyeletes hüjegyerek!? Köszönöm a nincsmit. Jóval kezdtél ha topicot akarsz szétbarmolni...különben is most ne zavarj! Istennel beszélek. |
2024-11-02 15:48.18 |
[img] [link] |
2024-11-02 15:47.24 |
[url=http//kephost.net/p/MTUxMzU3OA.gif][img] [link] |
2024-10-30 15:55.57 |
Én szóltam:) |