Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
A biztonsági őr - Mozi+, 03:15 |
Emmy - M5, 03:20 |
Az ártatlanság kora - Cinemax, 03:30 |
Kristóf, a magánzó - Duna World, 03:35 |
Barry Seal: A beszállító - HBO3, 04:00 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
R.I.P. |
Creed 2. - Vélemények |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Aktuálpolitika azoknak, akik unják a trollt a választás topikban |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Szerepszemle |
Piros Ildikó |
2011-12-06 16:41.57 |
Ruben Fleischer rendező dolgozott már együtt a Zombieland című filmben Jesse Eisenbergel így futott a fiatal színésszel még egy kört és legújabb filmje főszereplőjeként tekintett rá. A végeredmény pedig egy elme roggyant, parádés színészválasztású, élvezhető, humoros vígjátékot kapunk. A film minden szereplője önmagában is szórakoztató jellem lenne, de így egyben, szinte telitalálat. A játékidő nem hosszú így a film végig pörög, jó iramot diktál. A humorbombát elsősorban a beszólások szolgáltatják, azon belül is az altáji humor kedvelői fognak nagyokat kacarászni a filmen. A filmes utalások, fricskák, beszólások pedig nagyon a helyén vannak.
Nem egy világmegváltó film, nem kell sokat várni tőle, ne keressünk benne Oscar esélyes forgatókönyvet sem. Egyszerűen csak egy remek 80 percet adhat a nézőjének. |
2011-12-02 19:57.04 |
Spoiler lehet!!!
Nekem a Hideg préda 1. és 2. része egy kellemes norvég slasher horrorfilm volt, Mikkel Braenne Sandemose rendező jóvoltából pedig már trilógiává bűvölt a hegyi gyilkos története. A film előzménymoziként funkcionál és azt az időt mutatja be amikor a fő hűsünk még pelyhedző állú tanuló gyilkos volt. A helyszín a már az előző részekből megszokott hegyes, havas norvég táj ami igencsak jó helyszíne egy gyilkolászásnak. A történet egyébként majdnem megegyezik az elő rész eseményével, itt is fiatalok érkeznek a hegyekbe, hogy aztán sikítozó, futkározó prédák legyenek. A történet tehát egyszerű mint a faék, sokat nem kell agyalni tehát a forgatókönyvön, feszültség és a hangulat megvan ugyan, viszont már nem volt olyan jó, mint az első két részben. Még mindig szórakoztató film ugyan a Hideg préda harmadik része is, de azért itt már előjöttek bosszantó hibák is. A horrorfilmek összes kliséjét felvonultatják a filmben, aki látott már horrormozit az tudja, hogy miről beszélek. Aki szerette az előző részeket, annak feltétlenül látnia kell ezt is, sokat azért nem veszíthet vele. Van minőségromlás az előző részekhez viszonyítva, de semmivel sem marad el amerikai vetélytársaitól. |
2011-12-02 12:35.35 |
Ja ott van az igaz. De egyébként az kicsoda? |
2011-12-02 07:55.59 |
Joseph Sargent filmje már közel 40 éves, de ezen bizony semmit sem fogott az idő vasfoga. Nagyon jó a forgatókönyv, egy percig sem fullad unalomba a mozi, a feszültség végig fen tartott és a fordulatok is kellőképpen adagoltak. Egy régi vágású krimi ez ahol nem az volt még a fontos, hogy egy film alatt hány ember hal meg és hány robbanás van a filmben. Kár lenne összehasonlítani a Tony scott féle 2009-ben készült remakejével mert az alapötleten kívül semmi hasonlóság nincs a két filmben. A régi vágású krimi kedvelőinek ajánlatos Sargent filmjét megnézni. Időtálló alkotás. |
2011-12-01 18:14.06 |
Roger Spottiswoode egyik 2007 filmje a Szövetség az ördöggel is hiányzik az oldalról.
7.9/10 Imdb átlagával pedig elég jó filmnek tűnik. Miért nem rakják be az oldalra nem értem. [link] |
2011-12-01 18:10.03 |
A 110 millió dollárból készült mese világviszonylatban összeszedegetett közel 600 millió dolláros bevételt tehát a fanyalgóknak annyit, hogy lesznek még itt törpmesék mert ezt bizony folytatni fogják az már nem kérdéses. A Pierre Culliford (Peyo) által kitalált és életre keltett mesehősök 1980-től kezdve a gyerekek kedvence, több generáció nevelkedett fel a képregényekből készült rajzfilmsorozaton, kellemes nosztalgikus kavarodtak bennem is amikor néztem a filmet. Sokunk kedvenc törpjei eddig soha nem látott, 3D változatban kalandoznak a nézők szeme előtt,élő szereplőkkel és animált törpökkel persze, az új technológia tehát a törpöket sem kímélte, a rendezői székben a nem túl ígéretes Raja Gosnell ült. Megvallom őszintén amikor először halottam, hogy mesefilm készül a híres sorozatból és megláttam Gosnell nevét elhúztam a számat, de a végterméket megnézve nem lett ez rossz mese. Nos a mesefilmről annyit, hogy akármennyire hihetetlen pár fórumozótársamnak ez a film gyerekeknek készült és éppen ezért ne keressünk már benne Oscar díjas forgatókönyvet. Gosnell a történetet Aprajafalváról egy igen messze lévő helyszínre tette méghozzá New Yorkba így a törpök a modern világba lettek áthelyezve. A cselekmény egyszerű, mint a bot,úgy gondolom, hogy egy gyerekfilmtől pedig ne várjunk már ennél többet. A sablonosság és kiszámíthatóság is egyenesen aránylik egymással, nem árulok el nagy titkot ha elárulom még spoiler kiírása nélkül is, hogy bizony egyetlen törp sem fog meghalni és bizony aki itt pórul jár az nem más mint Hókuszpók lesz. Az élőszereplők közül a házaspár alakítása ( Neil Patrick Harris és Jayma Mays) bevallom majdnem katasztrofális szintet üt meg,a ripacskodás olyan szintjét látjuk tőlük ami iskolapéldája lehet annak, hogy hogyan ne játssz filmszerepet. Az ellenpélda pedig a gonosz varázslót alakító Hank Azaria aki viszont eszméletlenül jól játszik. Jól sikerült maszkjában kedvére gonoszkodhat, olyan volt már az elejétől fogva mintha tényleg a rajzfilmsorozatban megszokott Hókuszpókot látnánk kilépni a filmvászonra. Kedvenc macskája ugyan szintén a CGI eredménye, de jópofa és kellemes dolgokat csinál a filmben ami miatt szerethető karaktere a mesefilmnek. Raja Gosnell megtartotta mindazt, amely ismerőssé és szerethetővé teszi a törpök világát(jellemvonások, a klasszikus és megszokott dallam és mondatok), s mindezt megfűszerezte egy csöppnyi akarom mondani törpnyi modernizmussal, így a felnőttek számára sem válik unalmassá a filmélmény és kellemes nosztalgikus élményt csempészhet a szívünkbe. A rendező Raja Gosnell esetében kapásból fent állt a veszélye annak, hogy eddigi direktori munkásságát tekintve (Reszkessetek betörők 3., A bambanő, Scooby Doo 1-2.)eleve rásüssük a bélyeget: ez bizony vacak lesz. De ez most nem így van, a fehérsipkás kékmanók kalandjai egy remek szórakozást nyújt még a felnőttek számára is, visszacsempészve egy csöppnyi fiatalságot. Nekem bejött, jól elvoltam vele, leszámítva a házaspár alakításával ami szörnyű, de még annyira nem tudta elvenni a kedvem, hogy ne adjak rá négy csillagot. |
2011-11-29 16:57.22 |
Az elsőfilmes koreai Sngmoo Lee filmje a western és a fantasy keveréke amiben jól megférnek egymás mellett a cowboyok és nindzsák és mindez helyszínként a vadnyugaton. A 47 millió dollárból készült filmet egy az egyben stúdióban forgatták le és Zack Snyder 300 című filmjéhez hasonlóan szintén CGI hátteret varázsoltak hozzá így az egész elég képregényszerű lett. A történet olyan egyszerű mint a faék több szálon fut ugyan a dolog, de nagyon egyszerű. És ugyebár nincs western és nindzsa film harc nélkül így a végére összeáll mindenki aki a filmben szerepel és egy elég korrekt kis harcoska kerekedik ki a dologból. A vadnyugat és a távol-keleti harcművészet keveredése és találkozása megér egy délutáni programot. Egy "B" kategóriás csihi-puhi, a látvány és a jelmez is rendben van amit egy ilyen filmtől elvárunk azt hozza. Tisztességes közepes. |
2011-11-24 17:34.57 |
Spoiler veszély!
Kedvenc műfajom a horrorfilm ezért ezek a filmek nálam mindig egy hajszálnyi előnnyel indulnak a többi film mellett, de ez egy gyatra mozi. Egy horrorfilmtől én magam ugyan nem várok Oscar díjas forgatókönyvet, de ennél azért sokkal többet várok. A film története olyan mintha egy nagyobb képzelőerővel megáldott óvodáscsoport készítette volna el a délutáni alvás helyett. Rövid pár perces bevezető után hőseink máris egy elhagyatott katonai támaszpont alagsorában találják magukat és el is indul a mészárlás. Az, hogy egy szupertitkos katonai létesítmény felett, hogy lehet diszkó, ha már van akkor miért van nyitva minden ajtó ami a legtitkosabb helyiségekbe vezet és miért nem vitték el a létesítményből a műszaki berendezéseket, és, hogy kerül és mit csinál a elbeszélés szerint 1920-ban született- tehát jelen esetben már 90 éves tudós aki egyébként ahhoz képest, hogy tolókocsival jár remek fizikai állapotban van- az alagsorban a lények között, azt senki ne kérdezze, ne próbáljon meg rá észszérű érveket és magyarázatot kapni, ebből a filmből nem fog rá válaszokat kapni. Színészi alakítást egy horrorfilmben ne keresünk mint ahogy itt sem érdemes ezzel foglalkozni. Kifogyhatatlan a filmben a sikongató női színészek száma akik természetesen mindig az ellenkező irányba szaladnak mint a többiek így válva a lények áldozataivá. A maszkmesterek azok akik talán nyugodt szível hagyhatták el a forgatási helyszínt mert legalább ő jó munkát végeznek. A befejezés pedig valamiféle folytatást enged sugallni ha nem tévedek, hát kedves rendező úr a nézőközönség beérte ezzel az egy résszel én úgy gondolom. Egy egyszeri fogyasztásra sem volt jó ez a mozi, nem szórakoztam rajta jól és akkor még finoman is fogalmaztam. |
2011-11-17 17:12.35 |
Utolsó szamuráj fórumozótársam ebben a filmben is meglátta a pozitívumot, én azonban még mindig tartom magam a hozzászólásomhoz. |
2011-11-17 17:04.44 |
Előre le kell szögezni, hogy Mark Waters filmje gyerekfilm ezért megnézése családi programként ajánlott. Az egész film -ami egy azonos című mesekönyv alapján készült- egy végtelenül bájos, emberközeli, könnyed mese amit a felnőttebb közönség is megtekinthet. Jim Carrey -akin rettenetesen megöregedett az idők folyamán-még mindig hódító grimaszolásaival, mozgásával és rendkívüli színészi képességének köszönhetően szórakoztató pillanatokkal lepi meg az embert és ezáltal képes szívet vinni az egyébként valljuk be ősszintén elég nyögvenyelős sztoriba. A lassan az ötvenes éveibe lépő színész igyekezett ellenállni a film bárgyúságának, ennek köszönhetően pedig képes a többségében jó humorral operáló, a többi szereplőt messze verő játékkal megajándékozni minket. Jim Carrey nélkül ez a film eltűnt volna a középszerű filmek süllyesztőjében, de a színész egyedül elviszi a vállán az egész filmet. A pingvinek szereplése voltaképp üdítő színfoltja a filmnek, esetlenek, szerencsétlenek és aranyosak, jó őket nézni még akkor is ha azért tudjuk a legtöbb jelenetben számítógép által kreált madarakat láttunk. Az egyébként 55 millió dollárból készült mozi már az amerikai bevételekből visszahozta a ráfordított költségeket, világviszonylatban is szépen termeli a bevételt és már a közel 200 millió dolláros bevételnél jár. Aranyos, kedves bájos mese, ne keressünk benne nagy mondanivalót, egyszerűen szórakoztató ökörség, nem szabad többet várni tőle mint aminek és akiknek készült. Klisés családi vígjátékról van szó, amivel pár év múlva valamelyik kereskedelmi televízió koraesti műsorsávjában találkozhatunk majd úgy december közepe, vége magasságában. Mindenesetre most remek szórakozást nyújtott és ez a fontos. |
2011-11-17 14:11.05 |
Adrien Brody magánszáma. Mivel egyedüli fő szerepelőként van jelen a filmben ezért az egész filmet a vállán kellett elvinnie amihez kétségtelenül meg van benne a tehetség ehhez a feladathoz, lubickol is a szerepében, rajta semmi nem múlik. A történet egészével vannak bajok. Az adatlap elolvasása után talán csettinthetünk is, hogy végre egy remek filmet kapunk, de sajnos ez az egész nem állt össze egy jó filmmé. Rengeteg kérdés megválaszolatlan marad, ezek közül néhányat figyelmen kívül hagyhatunk ugyan, olykor viszont frusztráló azonban, hogy a nézőnek fogalma nincs mi, miért történt, vagy egy vágással félbeszakítják az adott jelenetet. Az alaptörténet nem lenne rossz, sőt azt mondom nagyon is jó lenne, de az összkép már nem egyértelmű minden ponton. A film végi talány és a bennem maradt rengeteg megválaszolatlan kérdés miatt nem adok többet három csillagnál. |
2011-11-17 00:23.23 |
Egy beszívott rendező hallucinálása ez a film. Erősen kezdődik a film, de ez csak beetetés, az egész egy nagy katyvasz lesz. A négy percben is megfilmesíthető történet a rendező elméjének köszönhetően másfél órára nyúlik ki. A történet olyan egyedi, hogy az tulajdonképpen nincs is, ennél rosszabb forgatókönyvet az utóbbi években nem is láttam filmvásznon. Nem mondom, hogy Oscar díjra esélyes forgatókönyvet vártam, de valamit azért mégis vártam volna ennek ellenére semmit nem kaptam. Ember legyen a talpán, aki kihámozza hol van ebben a másfél órás, látszólag értelmetlen semmittevésben a ráció és, hogy mit szeretett volna a rendező nekünk elmondani. Nem baj az, ha egy film nem rágja az ember szájába a mondanivalóját,szeretünk gondolkodni dolgokon, de könyörgöm ne kelljen már az embernek rejtvényeket fejtegetni a film végén, hogy megtudjon valamit arról amit másfél órán keresztül bámult. A szövegkörnyezet, ami kb. egy éttermi szalvétára is elfért volna sem ad semmiféle támpontot arra vonatkozóan, hogy mit is láttunk és, hogy miért van az ami. Pozitívum a szép skót táj és a pár brutális akciójelent. A rendező ezen filmjével lehet,hogy meg fogja találni a magához illő rajongótábort, biztos, hogy megosztja a nézőközönséget is,réteg film lesz, lesznek kedvelői és lesz olyan mint például én aki utálattal fog beszélni róla akárhányszor felcsendül valahol a film címe. Kitartok azon kijelentésemnél, hogy ennél rosszabb filmet az évben még nem láttam. Valamiféle gyógyszer és erős kábító hatású szer befolyása alatt talán élvezhető, de így még egy egyszeri fogyasztásra sem ajánlott. |
2011-11-12 08:18.35 |
Tony Jaa 2003-ban bemutatott Ong Bak című filmje óta mindig lelkesen várom a következő thai filmet hiszen ezidőtájt valamiféle harcművészeti filmek forradalma zajlik le a thai filmgyártásban. Tony Jaa eszméletlen akrobatikus mutatványaira az ember szája tátva maradt az biztos. Aztán tavaly előkerült egy új trónkövetelő Jijaa Yanin aki nem mellesleg nő. A harc szelleme című film szintén a lélegzetelállító harci jelenetekről volt híres még ha a történet azért nem is eget verő, de hát egy ilyen filmtől senki ne várjon Oscar díjra esélyes forgatókönyvet. Yanin legújabb filmje a Tomboló Főnix azonban minden fronton csalódás számomra. Mint már utaltam rá egy harcművészeti filmtől általában felesleges épkézláb történetet várni, ha van, az csak mindenféleképpen bónusz a film élvezetéhez. A történet épphogy csak azért van, hogy megalapozza a kellő mennyiségű bunyók felvezetésére az egészet. No, de ilyen történetet kérem szépen amit itt forgatókönyvként elénk raknak az már mindenek a teteje, eszméletlen nagy baromság az egész. Nagycsoportos óvodások különbet ötlenek ki az ebéd és a délutáni alvás között. A harcművész stílus amit itt kapunk az valamiféle részeges kung-fu-muay tha- hip hop keverék aminek az a lényege, hogy berúgva tudsz a legjobban harcolni így főhőseink előszeretettel néznek a pohár fenekére. Személyes tapasztalatom a dologban az, hogy ez az egész nem működik én már párszor legfőképpen szilveszter környékén megpróbálom a stílust végrehajtani megjegyzem nem sok sikerrel. A főhősnő Janin kisasszony ahogy a történethez illik egy délután alatt elsajátítja ezen stílust és máris indulhat a kis kommandó az elrabolt lányok megmentésére, természetesen a megfelelő alkohol bevitele után. Azt már megemlíteni sem merem, hogy a maffia miért rabolja el a nőket? No az is megérne pár mondatot, de nem teszem ígérem, mert talán ennél nagyobb ökörséget filmen nem sokat látunk. Amit említett már nem azt várom, hogy égbekiáltó történettel lepjenek meg minket,de egy ilyet, te úr Isten nem is tudom szavakba önteni amit láttam.
Na, de most már ne foglalkozzunk tovább a történettel és nézzük azt amiért az ilyen filmeket szeretjük jelen esetben a látványos bunyókat. El kell keserítem a harcművészit film kedvelőit mert személy szerint nekem ez a filmben megkomponált megatáncos, hip-hopos adok-kapok, ugrabugra nem tetszett. Úgy éreztem, hogy a rendező látvány terén feláldozta az egész filmjét valamiféle mozgásszínházi bemutató oldalán. Azért a dialógusok áttekerése mellett ezeknél a részeknél érdemes a lejátszót megállítani és megnézni mert legalább itt kapunk valamiféle látványt, ha már az égbekiáltóan szar történet miatt úgyis a hajunk az égnek áll. A filmvégén azért -úgy megközelítőleg egy jó félórára- végre valahára visszatért a hagyományos, kőkemény valagbarúgás ami az osztályzatomat erősen felfelé nyomta. Ezen félóra az amikor végre azt kapjuk amire számítottunk már a film elején. Elmaradnak a break táncos-hip hopos ugribugrik és előkerül a kézkezes látványos bunyók. A kötélhidas és a film végi női actoros harci jelenet megér egy misét az biztos. Összességében a történet miatt az alacsony elvárásaimmal is igen nehéz élvezni az effélét, a látvány miatt is húzhatjuk a szánkat, de a film utolsó fél órájára azért valamit kapunk a thai harcművészetből így mivel ez az utolsó fél óra nagyon jó lett kap tőlem egy három csillagot ez az egész, nagyon nagy jóindulattal. |
2011-11-09 16:00.42 |
A brit filmipar mindig megtudja lepni az embert és ennek egy újabb remek példája ez a film. Joe Cornish rendező tesz a tendenciára miszerint az űrlények elsősorban amerikai nagyvárosokat támadnak meg és előszeretettel pusztítják el ezen ország jelképeit. Cornish filmje tesz az egészre, az amerikai nagyvárosok és jelképek most nem számítanak, az űrlények egy londoni negyed betondzsungelét támadják meg, a főszereplők pedig ezúttal nem kigyúrt kék szemű filmsztárok hanem egy szinte ismeretlen fiúkból álló gyerekhadsereg. A rendező jó adag és szellemes módon figurázza ki az űrlényes filmeket és egyben hajt fejet előtte. Az egyébként remekül kiválasztott tinédzserek szinte egytől egyig profi módon játszanak, az űrlények pedig elképesztően jók lettek: valamiféle kutya-gorilla farkas világító szájú és fogú gizmók. A film végig pörgős marad, és ami legalább ilyen lényeges, veszettül szórakoztató az egész. Jobbnál jobb beszólások vannak a filmben és az akciójelenetek is teljesen rendben vannak. A rendező hiába dolgozott gyerekszínészekkel azért eltesz egyet- kettőt láb alól a filmben, nincs menekvés a szereplőknek még akkor se, ha csak tizen-egynéhány éves fiatalok. Az Attack the Block rettenetesen jól keveri a műfajokat, a rendező egyébként nagyon figyel az arányokra,hogy azok még véletlenül se csússzanak el. Minden nagyon pontosan adagol és mindenből pont annyit kapunk mint amire szűkség van. Sem a sci-fi sem a drámai szál nincs túlspilázva és az akciójelenetek is a helyén vannak. Tudja Cornish, hogy mikor mennyit kell adagolnia, hogy filmje szórakoztató legyen. Végig lendületes és kellőképpen mókás akció-horror-vígjáték, nem a megszokott sablonokra épül éppen ezért szórakozhatunk nagyon jól rajta. Angol külvárosi gengszteres-leszámolós film földönkívüli inváziósassal vegyítve, áldott legyen Joe Cornish hogy kitalálta, hogy ezt a kettőt remekül lehet ötvözni. |
2011-11-08 16:52.59 |
Érthetetlen számomra, hogy mi járhatott Wes Craven fejében mikor megszületett a forgatókönyv a fejében, hiszen egy végtelenűl egyhangú, klisés történetet sikerült megszülnie. Rettenetesen unalmas, izgalommentes, csöppet véres horror, amelyben erősen erőltetnek egyes motívumokat, de ezekről is kiderül, hogy csak felesleges elemek voltak. A film egyébiránt jól indít, a jó kezdés után azonban jött az unalmas, és néhol logikátlan töltelék a közepére azért, hogy a végére ismét átváltson egy már kellemesnek mondható pörgős cselekménysorozatra, mely olyanra sikerült mintha a Sikoly sorozatba csöppentünk volna vissza. Tovább gyengíti a film színvonalát az eseményeket összekötő katyvasz amit nemezhetünk akár forgatókönyvnek, különösen kiábrándító dolog, hogy ezt az egészet maga a nagynevű direktor agyából pattant ki. Elképesztően gyenge filmet sikerült összehozni a neves rendezőnek, nagyon remélem, hogy a Sikoly 4. része valamivel azért kárpótol majd ezért a borzalomért. |
2011-11-07 17:56.08 |
Az Oscar-díjas, skóciai születésű és neves magyar filmíró őssel rendelkező Kevin Macdonald rendező filmje, ha nem is Gladiátor szintű történelmi film azért mindenképpen megéri megnézni. A történet a Római Birodalom britanniai határvidékén játszódik az eltűnt kilencedik légió nyomában valamikor a II. század sűrűjében, a film forgatásának jelentős részben pedig kis hazánk tájai biztosították a festői hátteret. Macdonald elsősorban nem az óhaza iránti elhivatott elkötelezettségéből, hanem praktikussági okokból választotta hazánkat a filmje gyártásának és forgatásának helyszíneként gondolok itt arra, hogy itt olcsó és minőségi magyar szakmai háttér és statisztéria állt a rendező szolgálatára. Ennek megfelelően több magyar színész is szerepet kapott a filmben még ha nyúlfarknyi is az a szerep, de legalább ott vannak, érjük be ennyivel. A rendező szűkös anyagi háttérrel dolgozott, a filmidő zömét az ellenségekből barátokká váló szereplők jellemfejlődésének szenteli, a látványosabbnak mondható csatajelenetek a film elejére és végére koncentrálódik, A díszlet és a történelmi kalandfilmhez mérten kevéske csatajelenetek teljesen rendben vannak kivéve azok a részek ahol a követhetetlenül gyors kameramozgás miatt a közelharcot teljesen élvezhetetlenné teszik. A színészi stáblistán legnagyobb húzónévnek számító Donald Sutherland a filmben csakis egy röpke haknit vállalt így ezt a teljesítményt színészi munkaként értékelni nincs lehetőség. Channing Tatum pedig szimpatikus egy figura és a szerep kedvéért jó pár kilót magára is szedett a fiú, de ettől függetlenül még nem győzött meg arról teljesen, hogy ő az ideális választás egy ilyen szerepre. Jamie Beel viszont nagyon rendesen odatette magát, elismerésre méltó teljesítményt nyújt. Mindent összevetve egyszer nézhető film ez, kiszámítható végkifejlettel, kevés nagy csatajelenettel, idegesítő kamerakezeléssel. |
2011-11-03 19:44.33 |
Steven Seagal az utóbbi 10 évben készített filmjeivel egyértelmű, hogy sosem a következő évi Oscar díjra hajt. Nos ismét itt egy újabb gyöngyszem a fekete bőrkabátjától már semmikép megválni nem akaró színésztől. Aki az utóbbi időben nézett már Seagal filmet az tudja mi vár rá ha belekezd a filmbe. Kézkicsavarós, lövöldözős, szigorúan nézős és még véletlenül sem nevető, kőarcú Seagal mester egy jelentéktelen történettel megspékelve próbálja meg ismét elmorzsolni a szájába adott szöveget. Színészkedni meg sem próbál már ő, ha ilyet tenni magunk lepődnénk meg a legjobban. A színészi játék pocsékságát és hiányát puska és pisztoly ropogással próbálják meg ellensúlyozni és a színészi játék hiányának cserébe rendesen törnek a csontok is számtalanul. Egyszóval az akció rendben van, mint már említettem azt kapjuk amit az utóbbi időben Seagal-tól már megszokhattunk. |
2011-10-31 19:41.07 |
Robert Luketic rendező 75 millió dollárból leforgatott akció vígjátéka nem mondható amerikai szemmel nagy költségvetésű alkotásnak ezzel szemben a 47 milliós bevétel pedig nem mondható kaszasikernek így mindent összevetve elmondható,hogy baromi rossz előjel igenis sejthető miszerint a Bérgyilkosék nem lesz jó film. És nem is tévedünk sokat mert ugyan világviszonylatban visszatermelte a gyártási költséget a neves Imdb filmes oldal 5.0 aránya sokat sejtet a filmről. A történet szánalmasan gyenge, a főszereplőt alakító Katherine Heigl és Ashton Kutcher között egyáltalán nem működik a kémia, azt, hogy melyik válogatáson gondolták úgy, hogy ezek ketten jól fognak együtt mutatni teljesen értelmetlen számomra. Össze nem illő párost alkotnak együtt az kétségtelen. Heigl kisasszony férfi szemmel nézve dekoratív jelenség ugyan,de ez ebben a filmben és a történet menetében itt mit sem ér. Ashton Kutcher-ről pedig ki hiszi el, hogy kemény kiképzésen átesett ügynök aki mesteri fokon ért a verekedéshez és a lőfegyverhasználathoz. Úgy senki. Az akciójelenetek a minimálisra vannak redukálva, amelyek csak egy kis lövöldözést és üvegtörést jelentenek, bár el kell ismerni, hogy ezen jelenetsorok között akad pár jól beállított kamerarész. A vígjáték szál az egyáltalán nem működött, személy szerint egy kezemen meg tudnám számolni hányszor mosolyodtam el a film nézése közben a viccesnek szánt jeleneteken ami egy akció-vígjátéknál valljuk be nem igazán előnyös.
Minden rossz vélemény ellenére az, hogy nem aludtam el rajta mindenképpen előnyös, ajánlás szempontjából egy egyszeri nézésre megteszi ugyan, de ha nem látod sem fogsz sokat veszíteni. Az a gyönyörű szép Mustang pedig amit a filmben láttunk, no azért mindenképpen jár egy fél csillag. |
2011-10-30 13:51.31 |
Erőss hiánycikk van mostanában a minőségi, jó vígjátékból, de a Förtelmes főnökök most tényleg remek szórakozást nyújt. A történet egyedinek mondható, végre nem egy romantikus katyvaszt kapunk hanem egy épkézláb új ötlettel álltak elő a készítők. Főszereplőkről annyit, hogy egy piszok jól eltalált csapatot sikerült összeraknia a rendezőnek. A mostanában megszokott altesti poénoktól hemzsegő hányós, fingós jelenetek nincsenek a filmben -szerencsére mert már nagyon unalmasnak találom őket- ellenben kitűnő laza beszólások, ugratások, helyzetkomikumok vannak a filmben. A humort tekintve, a hangsúly inkább a karakterek jellemén és a helyzetkomikumon van, mintsem magán a film központi témájává váló gyilkosság mikéntjén. A Förtelmes főnökök főszereplő gárdája megkockáztatom felveszi a versenyt a vígjátékban jogosan oly nagyra dicsért Másnaposok gárdájával. A főnökök karakterében bújt nagy nevek pedig szintén királykategória szereplő gárdában, mindhárom nagy név felülmúlja a várakozásokat. Collin Farrel mint kopaszodó, kokós góré egyszerűen zseniális, Jennifer Aniston mint a ninfomán női boss csúcs. A Jóbarátok főszereplőjét talán még sosem láttuk ilyen szerepben. És a főnökök csúcsszereplője Kevin Spacey kifogástalan színészi teljesítményt nyújt. Kár, hogy pont a három főnök kevés szerephez jut, tényleg elképesztő szereplők. Seth Gordon rendező az év egyik legjobb a nagyközönség számára is befogadható vígjátékát szállította nekünk, kitűnő választás egy jó szórakozáshoz. |
2011-10-21 06:37.35 |
Aki látott már fantasyt az tudja, hogy a történet olyan egyszerű szokott lenni mint a faék. Nos ez a Király című filmben sincs másként, de azért ez mégis csak más mit a többi fantasy. Elképesztő poénáradatot kapunk az arcunkba és ezek a poénok nagyon is élvezhetőek. Az egész film egy hatalmas ökörség, ami a fantasy-k tipikus kliséit figurázza ki, és ehhez van pofája mindent felhasználni amit a 18-as karika is megirigyel. Rengetek működő poénja van a filmnek amin az ember felkacag a nézése közben. A főszereplő Danny R. McBride játéka tetszett a legjobban, hihetetlen lazasággal nyomja a jobbnál jobb dumát, de nincs oka szégyenkeznie a többi színésznek sem mert mindenki hozza a kötelezőt, vagy talán még annál is többet. Idehaza sajnos messze elkerülte a a film a mozikat, most, hogy láttam azt mondom sajnos mert ennél sokkal szarabb filmek is kapnak lehetőséget, ez pedig egy szórakoztató ökörség ami megérdemelt volna egy esélyt a pénztáraknál. Nem elég, hogy tényleg jókat lehet rajta röhögni, valódi sztárparádé az egész mozi, egy igazi ínyencfalat a tirpák humor kedvelőinek. Remekül szórakoztam rajta soha rosszabbat ennél. |
2011-10-20 15:50.53 |
Hollywoodi körökben régóta tartja magát a hiedelem, mely szerint nincs bájosabb és humorosabb az élőszereplős filmek beszélő állatainál, nagyot nem lehet bukni velük, hiszen a közönség imádja őket. Frank Coraci filmjében nagyok sok állat van ennek ellenére hiába az sok állatszereplő ez a film szörnyen erőltetett, ötlettelen, fantáziátlan, vígjátékhoz képest pedig cseppes sem vicces. Kevin James ha nem is mondható szuper színésznek azért ennél bizony sokkal többre képes. Volt benne egy-két mosolyra csábító jelenet, de ez ahhoz, hogy a film jó legyen még túl távol van. Ahhoz, hogy még a spoilert sem keljen kiírnom annyit elmondok tömören a film történetéről, hogy a film cselekménye szerint egy állatkerti gondozó (Kevin James) annyira elkeseredett, hogy képes udvarlási tanácsokat elfogadni egy beszélő gorillától, egy oroszlántól, egy majomtól, egy zsiráftól és egy elefánttól azért, hogy szerelmét megkaphassa. Pfuuu. Ez a film hosszú lesz ezt már a film felénél láttam. Nos ezalatt a tanácsok előtt főhősünk párszor vicces helyzetbe kerül, amit a rendező seggre-, hasra- és fejre esésekkel próbálta meg nekünk tálalni. Aki ezeket még beveszi és tud rajta jóízűeket röhögni a lelke rajta, de nekem ez már nem humorforrás. Talán a film mélypontja az amikor egy gorilla lassúzik egy nővel egy étteremben. Nos itt feladtam azt a csöppnyi reményt is, hogy ezt a filmet két csillagnál többre tudjam értékelni. A forgatókönyvet akár tízéves lelkes diákok is megírhatták volna és amint említettem a sablonok lelkes felhasználásával készített, romantikus vígjátéknak álcázott alkotás kong az ürességtől és végtelenül erőltetett poénokat kapunk az arcunkba. Óvodások talán remekül fogják magukat érezni és jól szórakoznak majd a filmen a felnőtt közönség ennél azért többet szeretne. Nem járok messze ha azt mondom, a jövő évi Arany málna egyik jelöltjével állunk szemben. |
2011-10-19 14:52.52 |
Nehéz szavakba önteni amit az ember ebben a filmben lát mert ekkora baromságban nem gyakran van része a közönségnek, de én jól szórakoztam rajta. Tipikusan az a film, aminek a megnézése előtt érdemes az ember agyát kikapcsolnia, nem foglalkozni a forgatókönyv rejtelmeivel, csakis röhögni az ökörségeken. Van jópár nagyon jól sikerült poén, szerencsére úgy láttam, hogy ebből volt több és persze kevésbé jó poén is, az összkép mindenképpen a jó poénok irányába mozdul el. Vígjátékként elég tipikus az egész, de van a filmben némi plusz, ami kiemeli a szürkeségből, valahogy jobban ülnek a kacagtató jelenetek, a sémák mellett találhatunk remek önálló poénokat is. Ennél már sokkal több igénytelen humorvilágú film került már a nézők elé, én úgy gondolom, hogy a MacGruber mindenképpen kitűnik a sok filmparódia közül ami jelen esetben az akciófilmeket parodizálja ki. Forte alakítása élményszámba megy, míg a többiek inkább statisztálnak a főszereplőnek, mellesleg nem rosszul teszik a dolgukat ő sem. Összességében egy jó kis vígjáték ez, kis költségvetéssel (10 millió dollár) dolgozott a stáb, ennek ellenére a kevéske akciójelenet is rendben van, tömény másfél óra idétlenkedés, az utóbbi idők legviccesebb szex jelenet paródiájával. Aminek készült azt teljesíti, számomra most ez megfelelt egy másfél óra remek szórakozásra. |
2011-10-16 09:29.47 |
Christopher Smith a film rendezője filmes pályafutása horror és thriller filmek készítésével telt el, tulajdonképpen eddigi munkáival nagy gond nem volt, nézhető filmeket tett le az asztalra. A Fekete halál központi témája a pestis és ezzel ugyebár egyenesen arányosan a rendező a sötét középkorba vezet el minket. A történet tehát érdekesnek ígérkezik, a középkor és a pestis együtt nem rossz, a rendező a történet egyediségével a nézőt a képernyő előtt tartja. A történet egyszerű és a horror rajongók talán csalódni fognak mivel az adatlap alapján mégsem horror filmet kapunk. Tulajdonképpen nagyon jót tett a filmnek, hogy mivel megvan a történetben a horror és a misztikum lehetősége a rendező filmjét mégsem ebbe az irányba vitte el. Van ugyan egy kis titok és fátyol elhintve a történetben, de az egész csakis a történet tisztánlátása követeli meg. A vége pedig elképesztően jó lett. Sötétkori butulás, csuhások, bizalomgerjesztő alakok és realista, húsba vágó ábrázolás, no meg a lüke babona, a hitszinten terjesztett ökörség és boszorkányégetés. Az utóbbi idők legjobb filmje amit láttam, műfaján belül egyedi hangvételű film kerülve a sablonosság minden percét, remek történettel, és egy szintén tökéletesre sikeredett történetlezárással. Jó munka, megéri meglesné és elgondolkodni, hogy mai szemmel nézve milyen szar is volt a középkorban élni. |
2011-10-13 17:22.13 |
Azért ha Mary Lambert nem is tartozik a legjobb rendezők közé azért ennél a trágyalénél tud ő sokkal jobb dolgokat is rendezni. Igen meglehet szorulva ha egy ilyenhez adta a nevét és ehhez a filmszeméthez asszisztál. Egy újabb remek Asylum produkció amit egyszerűen nem leht végignézni, ember legyen a talpán aki ezt a filmet végigűli. |
2011-10-12 20:06.15 |
Steve Barnett filmes karrierje elején állt a rendezői székben három film erejéig, azóta producerkedik, több kevesebb sikerrel. Ahogy előttem már nagyszerű filmes kritikáiról híres szamuráj fóromozótársam írta hamisíthatatlan "B" filmes mozival van dolgunk. A történet egyszerű mint a faék, épp csak azért kell, hogy megadja az alaphangot a kornak megfelelő vagy egy kicsit túl is szárnyaló akciójeleneteknek. A fő gonosz Matthias Hues-t alakítja aki Steven Seagal mellett a filmipar koronázatlan faarca. Ahová rosszarcú gonosz szereplő kellett oda mindig őt hívták. A kilencvenes évek elejétől kezdve jellegzetesen ő volt a szereplő aki megölte a főszereplő legjobb barátját, barátnőjét, nagymamáját vagy egyéb rokoni kapcsolatban álló személyét, ettől persze a főszereplő a legtöbb esetben kellően berágott, hogy aztán a film végén Hues germán precizitással haljon meg ököl, fegyver és egyéb támadásra alkalmas eszköz révén.
Nos ez a film mai szemmel is egy közepes szintet mindenképpen megér, a kilencvenes évek elején a vhs korszakban tátott szájjal bámultuk ezeket a filmeket, mára talán a fénye megkopott, de én még most is élveztem. |
2011-10-08 18:49.43 |
Daniel Petrie jr. a nyolcvanas évek sikeres forgatókönyve ezzel a filmmel debütált a rendezői székben. A filmötlet megnyerő, a színészi játék is rendben van, az akciójelenetek a kor színvonalának tökéletesen megfelelnek. A történet mai szemmel nézve sablonosnak tűnik, de azért mégsem egy agyatlan terroristás akciófilm ez. A kornak megfelelően a terroristák még latin amerikaiak, szó sincs még arab, vagy keleti terrorizmusról, mára ez jelentősen megváltozott. Petrie Jr. filmjében megvan a kellő feszültség és akcióadag ami bőven elég ahhoz, hogy még mind a mai napig megállja a helyét. Megéri megnézni. |
2011-10-08 09:56.27 |
A film nézése közben jobb ha a kabátunk mellett az agyunkat is a ruhatárban hagyjuk ha a film megnézése mellett döntünk. A Barátok közt vagy Szomszédok sorozata ehhez a filmhez képest mélyen szántó drámának fog tűnni. A film végi motoros üldözés simán elbírja a filmtörténelem leggagyibb jelenetének címét. A videoklippek világában edződött Joseph Kahn rendező filmje nézhetetlen lett, azóta sem engedték újra rendezni, megjegyzem halkan szerencsére, de ehhez a borzalomhoz Neil H. Moritz producer is hozzájárult,ha más nem a nevét adta meg hozta a film elkészítéséhez szükséges aprópénzt, megérdemelne egy picsánrúgást Ő is azért. A zene ami jó minden más borzalmas, szánalmas celluloidpocsékolás. A Vasnak nemhogy értékelhető perce, de még értéklehető képkockája sincsen, teljességgel érthetetlen számomra, hogy az ilyen förmedvények hogy kerülhetnek egyáltalán moziforgalmazásba. |
2011-10-06 10:46.56 |
Wesley Snipes a mára örökös "B" kategóriás filmek akcióhőse jól megérdemelt adócsalási ügye miatt kiszabott börtönbüntetése letöltése előtt belevágott még egy akciómoziba. A végeredmény egy nézhető akciószösszenet lett, nagyon idegesítő vágásokkal és operatőri munkával. Tulajdonképpen a filmet a jónak mondható akciórészek mentik meg a csődtől mert azért a történet egyediségét semmikép nem lehet a film előnyére írni. Ezerszer látott klisék halmaza, és megannyi olyan jelent amit egy profinak mondott rosszfiúk nem csinálnának úgy ahogy, de jelen esetben elnézzük most ezt is. Apropó rosszfiúk: Itt most Gary Daniels-re jutott a rendező választása aki megannyi filmben szerepelt már és szinte egész filmes pályafutása során "B" vagy "ZS" kategóriás filmekben ügyeskedett. Nos ahogy elmondható mindenkiről a filmben tőle se várjuk most sem, hogy Oscar díjas filmszínészi teljesítményt nyújtson, nem is teszi, elmorzsolja a szájába adott kétsorosokat és aztán kész. A legidegesítőbb az egész filmben mégis a vágások és az operatőri munka volt. Egyszerűen nem bírtam vele megbarátkozni ég a film végére sem, a stábtag ezen tagjai megérdemelnének egy jókora picsánrúgást a munkájukért. Vagy a rendező gondolta úgy, hogy valami egyedit formál, vagy a vágó részéről történt valami egyéni megoldások voltak nem tudom, de nekem nem jött be ez az egész. Összeségében elmondható, hogy Giorgio Serafini rendező filmje a közepes szintet megüti, unaloműzésként a Való világnál és a Barátok köztnél jobb szórakozást nyújt, bár ahogy alakulnak a dolgok a villában és a Mátyás király téren még ez a kijelentés nem is biztos, hogy megállja a helyét. |
2011-10-04 00:50.01 |
Ez a film a "zs" kategória alatt van még kb kettővel. Egy újabb Asylum gyöngyszem, az egész film olyan szánalmas, hogy az ember már a végére kínjában mosolyog ezen az egészen. |
2011-10-04 00:16.00 |
Mikael Salomon rendező filmjében senki ne számítson hatalmas drámai fordulatokra, négy szónál több dialógusra,mondatokra vagy az ezerszer látott sablonok kikerülésére. A filmből nem hiányzik a hősök és a gonoszok mellől az örökké bajba kerülő, idegesítő női karakter sem ezt most Minnie Drivernek sikerült megszemélyesítenie, mellette két öreg is hasonló szerepet kap a filmben. Ennek ellenére szerintem pörgős, agyatlan akciómozi ez, másfél órára teljesen kikapcsolt, most pedig erre volt szükségem. |