Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Az acélember - Film+, 16:55 |
Képeslapok a szakadékból - TV4, 17:00 |
Rejtőzködő fenevadak - Film Mánia, 17:15 |
Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 17:25 |
A Sárkánypecsét rejtélye - Filmbox Extra HD, 17:30 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
Milyen könyvet olvasol jelenleg ? |
Mire gondolsz most? |
Absolution - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Beépített öregúr |
Kerry O'Malley |
2011-01-12 19:11.14 |
Jó, akkor kezdjük hátulról:
Nem szántam Warrick bábjának szegény elfünket. Csak arra gondoltam, ha megöli, az mégiscsak necces, mert arrafelé még nyugi volt. A fejbekólintással meg azt hittem, sikerült kiűznöm az Úrnőt belőle. Mégiscsak egy többezer éves teremtményről beszélünk, akinek van némi méltósága...:) Ami pedig az utazásokat illeti: tényleg és valóban. Sokáig toporogtunk egy helyben. Így legalább még jobban össze lehet majd kuszálni a szálakat...:D:D Vagy van ellenvetésed?:D:D |
2011-01-12 19:06.03 |
Igen, a vívás életre-halálra, jó műfaj! Nem vállalkoznék a megírására, hátha még komolyan kárt tennék valakiben...:D:D
Na és az Alapító....:D:D Jobb is ha hagyjuk, mert ránk sütik, hogy "anyátok közt" rajongók vagyunk.:D Ja igen, és ami a mentéseket illeti: nagy Spíler (Spieler, ha jobban tetszik) lehetsz az életben is.:D (De a legjobb értelemben, persze) Mosi ugyan most merre van? Vajon haragszik rám?:( |
2011-01-12 15:47.56 |
A Vallató hórihorgas alakja váratlanul bukkant fel a semmiből. Kis híján összeütközött a nála is valamivel magasabb elf gyógyítóval, aki félszeg, kissé együgyünek ható mosollyal az arcán haladt valami ismeretlen irány felé.
-Nem tudsz vigyázni, te féle....-a Vallató kellemetlen rikácsolásba fúló hangja most hirtelen némaságba csapott át. Jó ideig farkasszemet nézett Bereldiennel, mert az elf szemében furcsa, ismerős tekintetet vélt felfedezni. De mielőtt még tudatosult volna benne, hogy mit is lát valójában, a gyógyító teste váratlanul megfeszült, tekintetét a távolba vesző horizontra irányította, fejét felszegte. Csak néhány másodpercig tartott az egész, de a Vallató bőrébe bújt nagyúr tudta, hogy üzenet érkezett. Parancsoló hangon reccsent a fehérhajúra: -Hogy szólt az üzenet? Az elf szinte gépiesen köpte magából a szavakat: -Pyarralon kész segítséget küldeni a városotoknak. Egy feltétellel. Iwernek, vagy Agousnak kell a seregért mennie. A Vallató kísérje el a küldöttet. Ez parancs. Leviatharn pergamenszínű arcára kiült az elégedettség vigyora. -Köszönöm, barátom! - és bár az előbb még nagyon is foglalkoztatta az elf szemében látott ismerős tekintet, most másfelé fordultak a gondolatai. -Micsoda véletlenek! Két legyet egy csapásra! Egy hős, akit neki kell elkísérnie Pyarralonba! Egy olyan ember, aki ismeri a titkot, és akinek ő, a Nagyúr oly sok mindennel tartozik ... Kéjes borzongással gondolt bele a rá váró gyönyörök sorába, miközben hátat fordított Bereldiennek és elindult a városháza felé. -Ideje megkeresni valamelyik hőst, gondolta gúnyosan. Aztán majd ráér megtudni, mi folyik a városban valójában. Annyira lefoglalták a gondolatai, hogy teljesen megfeledkezett az elfről, akinek az arckifejezése most gyors iramban megváltozott. Egy hang szólalt meg a gyógyító fejében: -Mire vársz, szolga! Tudod kivel álltál éppen szemben? Azonnal menj a Vallató után és öld meg! A nagyúr sak az árnyékból eszmélt rá, hogy valami nincs rendjén. Megfordult és hirtelenjében szembe találta magát Bereldiennel, amint az elf, szemében tébolyult fénnyel éppen egy tőrt készült beleállítani a hátába. A penge lecsapott, de Leviatharnnak még volt annyi lélekjelenléte, hogy hátrább lépjen, ezzel a tőr, anélkül, hogy kárt tett volna benne, elúszott előtte a levegőben, épp csak papi köntösébe sikerült belehasítania. Az anyag kellemetlen, reccsenő hanggal szakadt szét, de a Vallató ezzel mit sem törődve, az egyensúlyát vesztett elf felé nyúlt, majd a nyakánál fogva megragadta. -Mit képzelsz, te elátkozott mocsok...-hangja szinte elfúlt a gyűlölettel teli dühtől. És akkor megint meglátta. Az ismerős szempár kihívóan nézett rá: -Sokra tartod magad, Úrnő-gúnyos sziszegés volt csupán, ami elhagyta a Vallató ajkát.- Ne hidd, hogy végeztünk! És ha most jó akarsz, tűnj el! Ezzel egyetlen mozdulattal, szabad keze minden erejét beleadva, iszonyatos ütést mért az elf gyógyító fejére. Az ájultan terült el a földön. Leviatharn szerencséjére, az incidensnek nem volt tanúja. Bereldien testét lehajította az utca porába, aztán sietett megkeresni az üzenettel a városi elöljárókat. -Eljött, hát az én időm! A Vallató testét a legnagyobb megelégedés járta át. Bereldien lassan magához tért az iszonyatos ütés okozta kábulatból. Felült a poros úton, és tűnődve maga elé bámult: -Azt hiszem, néhány kérdésre még meg kell találnom a választ... |
2011-01-12 15:08.46 |
Hahó Mosi, most meg Te tűntél el?
Ennyi idő után rajzanak a fejemben a gondolatok, úgyhogy elindítottam a Matti és Istery szálat is... Nem tudom, mit csinálsz most, de hogy Z öröme teljes legyen, visszahozom a Vallatót is... (Bár azért az "alapító anyánkért" még ki kell találnom valami nemes bosszút...:D) (Na, igen, küldtem még rég egy képeslapot is, de freemail-ről, lehet, hogy törölted, mint ismeretlent...):) |
2011-01-12 15:02.28 |
Istery köteleitől megszabadulván, az alvástól felfrissülten úgy érezte, új erő költözött ereibe.
Amíg az alvó Mattit nézte, fejében körvonalazódni kezdtek a gondolatok. Vissza kell szereznie régi varázserejét! Beszélnie kell rég elfeledett családjával! A bocsánatukért kell esedeznie, és ahhoz, hogy ezt elnyerje, fel kell majd ajánlania egyet s mást. Miről is mondana le legkönnyebben lánya üdvéért és életéért? Mindenről! De legkönnyebben arról, akinek halálát évszázadok óta szomjazza! Az a lehetőség, hogy a Poklot ajánlja fel a nekromantáknak talán elég lesz a megbocsátáshoz, mert Evelyn mindennél fontosabb! De választ kell találnia arra a kérdésre is, hogy mitől változott meg a lány ilyen gyökeresen? Hiszen Arienwehl vére csörgedezik az ereiben! Miért? Miért? -Nyugodj most meg, Istery,- csillapította magát a boszorkány.- Eljutottál addig, hogy ismered a következő lépésedet. Csak szépen. Higgadtan. Beszélj a fiúhoz! Negédesen rámosolygott Mattira, aki a földön térdelt előtte és boci szemekkel pislogott fel rá. -Kedvesem, segítened kell Isterynek! El kell kísérned egy olyan helyre, amelyet rajtad kívül mások még nemigen láttak. De te bátor vagy, tudom. Matti sűrűn, zavartan pislogni kezdett: -Má' mé' mennék én magával a Pokóba? Hát cimborálok én az ördöggel, asztat hiszi maga? Istery gyengéden két keze közé fogta Matti arcát, könnyed csókot lehelt a zavarodott fiú homlokára, aztán így szólt: -Te kis hősöm! Hát hová gondolsz? Miért vinnélek én le téged a Pokolba? Máshová megyünk. Messze, a lápvidéken megkeressük a családomat! Ezzel a boszorkány felállt, magával húzva Mattit is. -Menj, légy jó fiú! Készülj fel az útra. A szamarad fogd a kocsi elé, tégy fel néhány hordó bort, és keríts némi ennivalót is! Addig én is felkészülök. Matti még mindig kótyagosan ugyan, de elindult kifelé a házból, hogy teljesítse a szép boszorkány kérését. Befogta a szamarat a kocsi elé, kigurított néhány hordó bort a présház pincéjéből, amelyeket gondosan a kis szekérkére kötözött, majd fütyörészve sétált vissza a házba, hogy némi ennivaló után nézzen. A tornácon azonban megtorpant, tátva maradt a szája, mert az ajtón akkor lépett ki egy vénséges vénasszony. Fejét fekete kendővel kötötte be, háta az évek súlyától meghajolt, botra támaszkodott, hogy fel ne dőljön. -Há' maga meg ki az elszontyolodott atyaég? Micsinát a boszorkánnyal? A banya ekkor felvigyorgott, egyenesen a fiú bamba képébe: -Én vagyok az, Matti! Kell az álca az utazáshoz. Ugyan ki merne megtámadni egy öregasszonyt meg egy mamlasz kölyköt, akik a vásárba igyekeznek? Ezzel fürgén elhaladt az elképedten tátogó Matti mellett, majd felugrott a bakra, amin az előbb a gondosan elrejtett néhány fegyvert takarta le, és vígan kiáltott a fúnak: -Az élelem nálam van, ne aggódj. És ahogy látom, szomjazni sem fogunk! Na mi lesz, kocsis? Magam hajtsam a szamarat? |
2011-01-12 14:24.09 |
Szia Mosi!
Írtam priviben, azt hittem, megkaptad. A fejezetet meg úgy írtam meg, hogy közben vagy kétszázszor fel kellett állnom, ugyanis egy szegény kutyusnak keresnénk otthont, de nem sikerült...:( |
2011-01-12 14:00.37 |
Terpherodion ajkán önelégült mosoly suhant át. Jobb kezével a bal keze gyűrűsujján hordott főpapi gyűrűt simogatta, miközben dolgozószobája ablakához sétált. A titkárára figyelmet sem fordított, holott magán érezte annak sürgető tekintetét.
-Hadd várjon! Szolga, talpnyaló, akárcsak a többi pondró itt a városban, aki lesi és rettegi minden szavát-gondolta magában.-Igen, ez a kis incidens még jól is jöhet. -Mit is mondtál? Jelzőfények Athiris felől?- elrévedő tekintettel nézett Awanra. A titkár visszanyelte a sértést, ami feltörni készült belőle, és csak komoran bólintott, várta, hogy a főpap folytassa a kérdezősködést. -Nem oda küldtem én véletlenül Leviatharnt? Micsoda disznó,- a titkár enyhe hányingert érzett, de uralkodott magán- mintha nem tudná mi a helyzet. A legutolsó városlakó legkisebb szellentéséről is tudomással bír ez a hájfejű pöffeszkedő imamalom, pont kedvenc vallatója hollétéről ne tudna? - hangosan azonban csak ennyit mondott: -De igen, főméltóságú nagyúr! De híreket ezidáig még nem kaptunk sem tőle, sem a város más elöljárójától. Nagy bajban lehetnek, ha... -Teljesen idiótának nézel, mondd csak Awan?! Gondolom, hogy nem szórakozásból gyújtották meg azokat a fáklyákat. Mik voltak az utolsó hírek, amiket Athirisből kaptunk? -Néhány nappal ezelőtt érkezett az a futár, aki jelentette, hogy Leviatharn Vallató megkezdte a rábízott feladat végrehajtását. Akkor már kósza hírek röppentek fel arról, hogy hamarosan démontámadás várható. -Ugyan, mire alapozták ezt az ostobaságot, azok a bugrisok? -Egyre baljósabb jelekből következtettek rá, uram. És ráadásul a Hősök is felbukkantak a városban. - Te hordófejű majom, - de Anwar ezt már csak gondolatban tette hozzá mondandójához. -A Hősök...-Terpherodion úgy forgatta a szájában a szót, mintha különleges zamatú étket kóstolt volna, majd szúrós tekintetét titkárára vetve, így szólt: -Hagyj magamra! Hozasd fel a reggelimet, addig eldöntöm, hogyan segíthetnénk Athirisen! Awan meghajolt, majd a szokásoknak megfelelően kihátrált a főpap dolgozószobájából. Terpherodion ismét az ablak elé állt. Szerette a tengert nézni. A csillámló víztükör mintha táplálta volna gondolatait, bármily mocskos mélységekből is törtek elő... A Hősök...Igen! Ez lesz a megoldás kulcsa! A főpap gondolatban visszapörgette az elmúlt napok néhány fontosabb történését. Hiszen közvetlenül azután, hogy eszébe jutott a rejtélyes gömb körüli titok megfejtésének a lehetősége, futárt küldött a fővárosba, akinek azt a feladatot adta, hogy kutassa fel Illiartrest, a papot, akinek, Terpherodion reményei szerint, kellő információval kellett rendelkeznie erről a különös tárgyról. Az volt a terve, hogy magához édesgeti volt rendtársát, aztán Leviatharn segítségével kiszedi belőle, amit tudni akar. A futár visszatért, de a remények szertefoszlottak: a régi szerzetestárs különös kórságban hunyt el, néhány nappal a küldött érkezése előtt. Terpherodion kétségbeesetten kutatott saját elméjében olyan emlékképek után, amelyek választ adhattak volna a kérdéseire. És mily' különös fintora a sorsnak! Tegnap éjszaka, ahogy a bódító pipafüst- amelyet férfiúi erőinek felkorbácsolására használt-gomolygásán át nézte a lekötözött szajha vonaglását és hallgatta kínlódó nyögéseit, különös emlékképek sora rohanta meg... Elméjében rég hallott beszélgetésfoszlányok támadtak fel, amelyeket, mintegy "véletlenül" hallgatott ki. A régi főpap hangja remegett a levegőben, amint Illiartreshez beszél: -Borzasztó volt....Az az ördögi test az oltáron... Iwer és Agous... A lelke... Összefüggéstelen szófoszlányok, amelyek most különös értelmet nyertek. -Iwer és Agous. A Hősök. Akiket most a véletlen egybeesések sora az útjába sodor! A válasz a talányra. Igen!-a főpap magában ujjongott ennyi nem várt szerencse láttán. Ekkor lépett be Awan néhány szolga kíséretében, akik Terpherodion reggelijét hozták. Miközben a főpap helyet foglalt tükörfényes íróasztalánál, ránézett titkárára. -Küldj üzenetet Athirisbe valamelyik varázshasználónkkal. Megkapják a kért segítséget, de a sereget Iwernek, vagy Agousnak kell a városba vezetnie. Awan kérdő tekintetét látva, Terpherodion kaján vigyorral a képén nyilatkoztatta ki: -A mi paplovagjaink ugyanis nem értenek a sötét mágiákhoz. Ezért kell a Hősök valamelyikének eljönnie ide. Ha valóban szükségük van a segítségre, hát mutassák meg, mennyit hajlandóak áldozni szeretett városukért. És most elmehetsz! Ó, igen, és még valami!- a titkár már éppen hátrált ki a dolgozószobából a szolgákkal együtt, de a főpap hangja most megállította. -Uram? -Ha már úgyis üzenünk, hát tedd hozzá, hogy bármelyik Hőst is találnák küldeni, Leviatharn mindenképpen szolgáljon kíséretül neki! Nem érdekel mit végzett eddig, vissza kell térnie ide! Ha a parancsomnak ellenszegül... nos, ezt ráérünk majd akkor kitalálni, nem igaz? - ezzel Terpherodion jóízűen a szájába tett egy hatalmas falat húst, aminek leve most zsírosan csurgott le az állán. Awan megrázkódott az undortól, de mielőtt még a főpap észrevehette volna a titkára arcára kiülő érzelmeket, gyorsan fejet hajtott, majd kihátrált az ajtón, melynek szárnyait gondosan becsukta maga után. Mikor kint volt, már a zárt ajtó előtt suttogott: -Remélem, egy szép napon majd megrohadsz! Ezzel elindult, hogy teljesítse ura és parancsolója akaratát. |
2011-01-11 19:43.19 |
Sziasztok,
csak "átfutóban", mint a kalicivírus...:D:D (bocsi, ha rosszul írtam) Szóval még nem vesztem el (teljesen), olvastam a könyv új részeit, és háááát, van min gondolkodni, Z! (De jóóóóóóó, amit írtál, nagyon!) Nem ígérem, hogy mostanában, de mindenképpen jövök, addig is mindenkinek legjobb kívánságaim és köszi mindent! És bocsi a "Néma Levente" korszak miatt, de, mint Rejtő óta tudjuk: "Az élet rövid és céltalan, akár egy nyári öltöny mellénye"...:D:D Mosi, kitartást a vizsgákhoz, de nem féltelek, mert a Te tudásod nem fél telek, tudsz Te annyit, amennyi a görbülethez elég, de ha nem, hát nézd végig, ahogy a vizsgáztatód elég...:D (na, ez gonosz volt) |
2010-12-30 23:36.48 |
Mosi, Z, Randal!
Nem tudom, mikor jártok errefelé, de egyszer csak megtaláljátok: Olyan új évet kívánok Nektek, amilyenre mindig is vágytatok! (De ha nem is jön össze, legalább a kívánságaitok teljesüljenek!):D:D Köszönöm, hogy velem tartottatok, talán jövőre is találkozunk még...:) És most köszönetképpen és karácsonyi ajándék helyett, de újévi útravalóul mindenképpen, átadom Nektek kedvenc kelta-ír köszöntőmet: "Mindig legyen előtted út, fújjon a szél a hátad mögül, arcodat melegen süsse a nap, földedet öntözze lágy eső, és mindaddig, amíg nem találkozunk hordozzon az Isten a tenyerén." :) |
2010-12-30 23:23.56 |
Boldog új évet kívánok valamennyi versrajongónak!
(Azaz, mit boldogot? Legyen olyan, amilyennek Ti szeretnétek, és amilyennek igazán kívánjátok!):) |
2010-12-30 23:20.10 |
Boldog új évet Mindenkinek!
(Azoknak is akik szeretik Abigél történetét, és azoknak is, akik nem. Utóbbiaknak talán sikerül békét kötniük azzal, hogy egy "kedves lányregény" végződhet úgy is, hogy nincs vége...:)A folytatást/befejezést elvégzi az olvasói képzelet, vagy egy lelkes rajongó.:)) |
2010-12-30 22:54.43 |
Szóval igazam volt Veled kapcsolatban: szavaid akár a méreg...:D /Kígyónyelvű Grima- LOTR/
Izabelitácska itt van, és ha szükséged van rá, Téged is meghallgat..:D:D (Tudod hol találsz) De mivel nem ismerlek, hát személyeskedni sem akarok, amúgy is szent meggyőződésem, hogy a stílus maga az ember. De szerintem ezzel Te is tisztában vagy.:) És még valami: Boldog új évet Neked, és a többi "Sámánnak" is!:) |
2010-12-30 01:37.42 |
Akkor jól mondtam..:D:D
Legyen ez a végszó részemről! Bari, öröm volt csevegni Veled, még ha csak ilyen rövid szösszenetben is...:D:D Liz-i, szintúgy! Jó éjt Nektek és persze a többi fórumozónak is! |
2010-12-30 01:32.40 |
Ugye, hogy ugye?:D:D
(Jaggernek meg a szája izgalmas...:D:D És az a mozgás...:D:D) |
2010-12-30 01:30.15 |
Látom indulni készülsz, Z! Jó éjt, és ha nem sodorna addig errefelé a szél akkor legyen olyan új éved, amilyet kívánsz Magadnak és a szeretteidnek!!!:D:D |
2010-12-30 01:28.03 |
Még évekkel ezelőtt cikkeztek róla... Azt hiszem, még a Brangelina korszak előtt volt, de már nem emlékszem rá pontosan.
A kisugárzás pedig tényleg fontos, de csak akkor, ha nem Csernobilban dolgozott az illető...:D:D Na fúj, de ez tényleg igaz! Ott van pl John Malkovich, nem egy szépfiú, de van karaktere az biztos!:) |
2010-12-30 01:20.55 |
Akár félkarú is lehetsz, meg automata is...:D:D De nyerő vagy, az tuti!!!:D:D:D (És a fűben sem tűnsz el, ez már óriási plusz!:D:D) |
2010-12-30 01:16.11 |
Az előbbi választ nem küldte el, mindegy is. Közben láttam, hogy az orrokról írtál. Ezt nem értettem Pitt-nél sem.(mármint a műtétet) Hogy mi szüksége volt rá. Egy időben úgy nézett ki miatta, mint egy jóllakott napközis..:D:D
Egyébként, ha egy pasi egy fokkal szebb az ördögnél, akár már nyert ügye is lehet...:D:D |
2010-12-30 01:03.32 |
Na igen, amit meg nem old meg a "zs" meg a stylist meg make-up-os, azt elvégzi a photoshop...:D:D
(Emlékszem mekkora felháborodás volt abból, amikor a Trója forgatásánál megvádolták Pitt-et, hogy nem "természetesek" az izmai...Amúgy meg kíváncsi vagyok, hogy a 300-ban kinek természetes az, amije van...:D) |
2010-12-30 00:53.35 |
Például? |
2010-12-30 00:40.51 |
A Tiéd!:D:D (Aniston már lezajlott?:D) |
2010-12-30 00:39.04 |
Az ám! Az enyhe "akcentusával":D:D
Tudod: Zsanett, mondd, Margit-híd....:D:D |
2010-12-30 00:38.01 |
Ezért kinyírhatsz, de meg kell néznem, ki is ő valójában...:D
De tényleg nem sok "kiemelkedő" sztár van...Talán mert nem a méret a lényeg .:D:D |
2010-12-30 00:34.22 |
Floor, az VVZsanett volt meg a Domestos, úgy ezer évvel ezelőtt...:D |
2010-12-30 00:33.19 |
Gerald Buttler? (cm-ben kifejezve, abból is a magassága:D) |
2010-12-30 00:16.44 |
Na, most jól Rád írtam a másik fórumban, figyelmedbe ajánlva egy másik igen magos színészembert...:D:D
Persze mondhatnánk, hogy aki Danny de Vito-nál magasabb, és kilátszik a fűből, már daliának számít...:D Hollywood-i szemmel is..:D:D |
2010-12-30 00:12.18 |
Bocsi, hogy beleszólok, de ott volt pl. a Magas szőke férfi, felemás cipőben...:D |
2010-12-30 00:10.01 |
Neked is jó éjt!:) |
2010-12-30 00:07.35 |
Az az ikerfiúk egyike? Mindegy. Szép nagy és barna is...:D:D (A fekete a tulipán volt):D:D |
2010-12-30 00:05.54 |
Z, ezt a Nagy Barnát valahogy olyan szemrehányóan írtad... :D:D |