 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| A legszínesebb karácsony - Izaura TV, 06:35 |
| Karácsonyi dallam - Film4, 06:55 |
| Legendás állatok és megfigyelésük - HBO3, 07:35 |
| Vissza a jövőbe - RTL, 07:45 |
| Érvek és életek - Filmbox Premium, 07:55 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Clancy Brown (66) |
| Robert Duvall (94) |
| Diane Keaton (79) |
| Vinnie Jones (60) |
| Shea Whigham (56) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Napos oldal   |
| Stephen Geoffreys |
Angela2011 hozzászólásai
Szólíts a neveden - Vélemények
| 2018-02-15 00:00.05 |
| A politika csak téged foglalkoztat, vagyis téged csak az foglalkoztat, és ismét csak azt bizonyítottad, hogy a művészetről viszont halvány fogalmad nincs. |
| 2018-02-14 23:59.09 |
| Hadd tegyek be gyorsan még egy mondattöredéket a regényből, mert mindjárt vége a Valentin napnak:-)
„...Ő sokkal inkább önmagam volt, mint amennyire én valaha is önmagam voltam...” |
| 2018-02-14 23:54.01 |
| [link] Lenne még mit javítani rajta, de úgy gondoltam, nem érdemes, mert egyrészt már a letöltött mozifilmem képminősége is gyengécske, másrészt meg a kutya sem nézi meg, mivel naponta több száz filmrészlet és videoklip kerül fel a youtube-ra ugyanezzel a címmel. Pedig még sehol nem jelent meg a film DVD-n vagy bluray-en. Hihetetlenül népszerű! :-) |
| 2018-02-14 16:08.39 |
| Én nyugodt vagyok. Te idegesíted magad feleslegesen ezzel a filmmel. Nézz olyat, ami tetszik! |
| 2018-02-14 16:06.35 |
| Ja, még azt akartam mondani, hogy pl. számomra annyira sok film, regény, novella, színdarab, vers, zene okoz katarzist, hogy nem kell azokkal bíbelődnöm, amelyek meg nem. |
| 2018-02-14 16:02.32 |
| Hányjál nyugodtan. Csak ne ide. |
| 2018-02-14 15:55.20 |
| Nézd, felőlem elolvashatod a könyvet. :-) Csak kíváncsi lennék, hogy ha valaki pl. utálja a spenótot, akkor minek gyömöszöli magába öklendezve, mikor bármi mást is ehetne.
Úgy sejtem, te valami okoskodó SZNOB vagy. Történt már veled olyan, hogy sikerült érezned valamit valami film kapcsán? |
| 2018-02-14 14:49.50 |
| „A könyvet azért merem bevállalni, mert attól, hogy más a világképe valakinek, még érteni akarhatom, ha érezni, átélni nem is. Az írás maga meg nem kell hogy függjön a tartalomtól...”
Ez nagyon furcsán hangzik így, mintha egyáltalán nem lennél tisztában azzal, mi is a művészet, a műalkotások lényege. Ez nem tudomány, amit pusztán érteni kell. Még a legintellektuálisabb művészeti ág, az irodalom is elsősorban az érzelmekre hat. A legelvontabb művészet, a zene esetében meg egyáltalán nem is beszélhetünk racionális megértésről. (Hiába nézed és érted a kottát, attól még nem fog tetszeni a zene, ha egyszer nem tetszik.) Ha egy műalkotást nem tudsz átérezni, átélni, akkor az nem neked szól, azt hagyni kell a francba, s keresni kell másikat. Ha nem találod meg benne a saját fájdalmaidat, vágyaidat vagyis saját magadat, ha nem szorul össze a torkod, ha nem csordul ki a könnyed tőle, ha nem érzed az alkotóból/alkotókból feléd áradó szeretetet, akkor semmi értelme bármiféle racionális próbálkozásnak. Akit a film nem érint meg, nem ragad magával, az nyilvánvalóan ugyanúgy fog járni a regénnyel is. Nem értem, miért akarsz olyan témáról olvasni, ami finoman szólva igen távol áll tőled. Nincs jobb dolgod? |
| 2018-02-14 00:23.01 |
| Nincs szerencsém :-((((((((((
Épp most kezdtem rászánni magam, hogy bekapcsolódjam a témába, mint a film egyik nagy rajongója. Még videoklipet is készítettem a filmből, annyira megihletett. A regényt is olvastam (kétszer). De mit lehet kezdeni nyolcvanhármaskával? Reménytelen eset. Bárcsak elmenne innen végleg! |
Öngyilkosok szobája - Vélemények
| 2015-05-04 00:02.15 |
| És még csak nem is a szinkron volt a legnagyobb gáz, hanem a film utáni beszélgetés az úgynevezett "Filmklub" keretében.
Inkább ostoba, kedélyes karattyolásnak hatott, és nagyon-nagyon távol állt attól, amit filmelemzésnek lehetne nevezni, ráadásul röhejes módon a homoszexualitás témáját olyan kínosan kerülték, ahogy az a mai Magyarország közszolgálati tévéjében várható volt. |
Coming Out - Vélemények
| 2014-04-28 11:38.01 |
| Csak most sikerült megnéznem a neten, és ha már előzőleg ennyit nyekeregtem az elhibázott mondanivalójú sztori miatt, most úgy illik, hogy magáról a filmről is írjak végre egy picit.
Összességében sokkal szolidabbnak és jelentéktelenebbnek tűnt számomra, mint amilyennek az előzetese és a sarkos vélemények alapján képzeltem. Még a jó szándékot is felfedezni véltem benne, hogy végső soron a melegek iránti toleranciát hirdeti, bár elég óvatosan, semmiféle kockázatot nem vállalva, és a heteroszexualitást dicsőítve teszi ezt. A melegekről kialakult sztereotípiák erősítése, erőltetése viszont teljesen felesleges volt amellett, hogy van egy népbutító hatása is. Bőven elég lett volna, ha a főszereplő haveri körében van egy-két feltűnően nőiesen viselkedő fiú (mert ugye a melegek között is van ilyen is meg olyan is), maga Erik meg lehetett volna teljesen "normálisnak" látszó férfi a film elejétől a végéig, ahogy pl. a társa, Balázs. "Mi ez a műbuzulás?" - kérdezte tőle az egyik barát az egyik jelenetben, s én mint néző is épp ezt kérdezném a forgatókönyvírótól. Vagy ez is humoros elem akart lenni? (Azt hittem, azon már rég túl vagyunk, hogy milyen mulatságosak a filmekben felbukkanó affektáló melegek.) Erik figurája valahogy teljesen kidolgozatlannak tűnt nekem, Csányi játéka meg épp olyan itt is, mint az összes többi filmjében, ahol főszerepben parádézik. (Egyszerűen nem tudom ép ésszel felfogni, hogy miért tartják Csányi Sándort annyira vonzó férfinak és/vagy tehetséges színésznek, hogy szinte minden magyar filmben neki kell játszania a hősszerelmest.) A színészek közül Mucsi alakítása volt a legerősebb, és elsősorban az ő jeleneteiben bukkant elő az a humor, amin már én is tudtam vigyorogni. Összességében egy ártalmatlan híg limonádénak hatott az egész film, ami nem oszt nem szoroz a melegek ügyét illetően. Most úgy gondolom, hogy sem a magasztaló dicséreteket sem a dühös pocskondiázásokat nem érdemli meg, leginkább olyan semmilyen, kicsit jószándékú, kicsit humoros, kicsit bosszantó film, aminek nincs különösebb hatása. |
| 2014-03-21 17:45.33 |
| "Egy tisztességes meleg témájú film ma Magyarországon egy fillér támogatást nem kapna..." -írtam pesszimistán három hónappal ezelőtt. Aztán mégis!!! :-)))
Már megy a hazai mozikban Császi Ádám "Viharsarok" című, meleg szerelem témájú filmje, mely csodák csodájára kapott valamennyi állami támogatást (ha nem is sokat). Külföldön nagyon kedvezően fogadták ezt a súlyos, sötét tónusú filmdrámát, és az eddig megjelent hazai kritikák is dicsérik összességében. Szinte biztos vagyok benne, hogy szeretni fogom a "Viharsarok" filmet. :-) |
| 2013-12-11 11:50.16 |
| Még nem hallottam a Szerelmi csetepaté filmről, úgyhogy köszönet érte, utána fogok nézni. |
| 2013-12-11 11:43.13 |
| Konkrétan a 18-as hsz-t. De kérdő mondat valóban nem szerepelt benne.
Mindegy, csak gyakran érzem azt a fórumokon, hogy könnyen beleakadnak az emberek egy-egy félresikerült mondatrészbe, míg a lényeges mondatokon egyáltalán nem gondolkoznak el. |
| 2013-12-11 11:37.36 |
| "...Orosz Dénes egyszerűen buta"
Muszáj most vitába szállnom saját magammal is! :-) Hogy lenne már buta? A film témájának ötlete bizonyos szempontból zseniális! Sikerült egy olyan kényes és vitára ingerlő témát találnia, amivel egyrészt az ő neve és személye most túlságosan is a figyelem középpontjába került ahhoz képest, hogy maga a film fényévekre van a remekműtől (ahogy az eddigi filmjei is), ugyanakkor ehhez a filmötlethez simán meg lehetett nyerni a 280 milliós állami támogatást. Egy tisztességes meleg témájú film ma Magyarországon egy fillér támogatást nem kapna, ezt bizonyára senki nem vitatja. De hogy épp ez a film miért is kaphatott támogatást... inkább bele sem gondolok. (És ezzel részemről lassan be is fejezem a további vitát erről a filmről.) |
| 2013-12-10 00:20.29 |
| Hát szó ami szó, az emberek túlnyomó többsége bizony korlátolt és nem egy lángész. Bizonyára kissé én is ilyen vagyok, de épp erről a témáról többet tudok, mint a nagy átlag, úgy gondolom.
Amit meg konkrétan neked címeztem, arra nem válaszoltál. Ismétlem, hogy aki nem meleg vagy nem tartozik valamilyen szexuális kisebbséghez, az jó eséllyel nem érti, hogy mi a problémájuk a melegeknek ezzel a filmmel. Most hogy már ennyit szapultam ezt a szegény filmet, tényleg jó lenne megnézni (vajon mikor kerül fel e netre?), hogy aztán tiszta lelkiismerettel szedhessem ízekre. :-) |
| 2013-12-09 12:51.58 |
| Kérdés, hogy melyik kisebbségről van szó.
Tudsz mondani olyan magyar filmet, amely arra "neveli" a nézőket, hogy a melegeket jobban megértsék és elfogadják? Gondolom nem, mert nincs ilyen. Látod, ha lenne egy csomó (vagy legalább néhány) ilyen magyar film is, akkor nem lenne akkora gond ezzel a bugyuta vígjátékkal sem. "...nem hiszem, hogy tudatosan a homofób érzésekre játszanának rá" Én sem hiszem, legalábbis nagyon remélem, hogy nem. De a jóindulatú ostobaság is tud olyan kártékony lenni néha, mint a rosszindulat. És úgy látszik, hogy Orosz Dénes egyszerűen buta. |
| 2013-12-09 11:43.45 |
| Úgy látom, nem csak a nevünk hasonló, hanem a gondolkodásunk és az ízlésünk is. :-))
"Nem az a baj, hogy „melegfilm”, az a baj, hogy nem az. Sőt, homofóboknak kötelező, jó nagyokat lehet röhögni a kis buzikon, hiszen olyan röhejesek." Igen, ez a lényeg. De mennyire hiábavaló vitatkozni erről az ostoba, korlátolt emberkékkel, akiknek fogalmuk nincs a melegekről, hiszen még a film szülőatyja, Orosz Dénes sem érti, hogy mi a fő probléma a filmjével, amint az néhány interjúból már kiderült. Vagy csak nem akarja érteni, és neki bármi áron jól jön egy kis reklám? Nekem különösen fájó ez a magyar melegfilmnek nevezett szánalmas szar, mert imádom a meleg témájú filmeket. Az általam látottak között voltak zseniális, súlyos remekművek, színvonalas művészfilmek, csodálatosan megható történetek, tanulságos történetek és könnyedén szórakoztató darabok, de ennyire elcseszett témával még soha nem találkoztam eddig. Ez talán csak magyar specialitás. |
| 2013-12-08 22:31.37 |
| Szám szerint nyolc személy véleményét másoltam be, ebből hatot úgy, hogy megjelöltem a konkrét hírportálokat, sőt a neveket is. És láss csodát, egyik sem én vagyok. (Én még nem is láttam a filmet, mint azt már mondottam.) De ha pl. közvélemény kutatást rendeznének a film puszta témájáról az LMBT közösséghez tartozók körében, gyanítom, hogy rengeteg hasonló véleménnyel lehetne találkozni.
Akkor még egyszer írom: A neten olvasható kommentekből már most világosan látszik, hogy a film témája, cselekménye, ábrázolásmódja, üzenete, stb. sérti a melegeket. Ez pedig óriási baklövés egy meleg témájú film esetében. Főleg a mai Magyarországon. Persze kíváncsian várom azon melegek véleményét (is), akik szerint ez a film jó ötlet volt, akik jól szórakoztak rajta. "...ez vígjáték mit csináltak volna benne?" Mondjuk azt, amit az I Love you Philip Morrisban? :-) Ha ilyen stílusú vígjátékkal rukkoltak volna elő kis hazánkban, fogadom, rögtön elszállt volna a bugyuta heterók, a homofóbok, a konzervatív jobbosok humorérzéke. :-) |
| 2013-12-07 19:50.17 |
| Már akkor sejtettem, hogy nagyon szerencsétlen hatása lesz ennek a bugyuta témájú filmnek, mikor először olvastam a tartalmát. És tényleg.
Íme egy meleg témájú magyar film (ez a műfaj nálunk ugye ritka, mint fehér holló), ami sérti a melegeket és az egyéb szexuális kisebbséghez tartozókat. Ez azért nem semmi ám! Gratula az „okos” alkotóknak! Pár részlet a neten megjelent kritikákból: Origo, Kovács Bálint: „...mit sugall a szépen végigvezetett történettel Orosz: a melegség gyógyítható, mert vannak olyan nők, akik még a melegeket is ráveszik arra, hogy heterókká váljanak. Ha egy film ezt a tipikusan bornírt, tudatlan, homofób érvet propagálja, az akarva vagy akaratlanul, de ebben a társadalomban, ebben a korban nemcsak szomorú, de kifejezetten kártékony is. […] A Coming out látszólag az elfogadást hirdetné, de közben minden egyes percében a valódi tolerancia ellen szól - mert a megkülönböztetést propagálja. […] A film azt sugallja, hogy igen, a melegek teljesen mások, mint amilyenek "mi" vagyunk, de senki ne higgye, hogy ez probléma - ez pedig, tetszik vagy sem, a homofóbiát erősíti. […] Többről van annál szó, mint hogy a Coming out csak egy újabb rossz film a világban. Ez a film érezhető jóindulattal beszél egy olyan érzékeny témáról, amiről látszólag nagyon keveset tud, és azt is rosszul. Pedig sok mindenre szükség lenne a magyar filmben és a magyar társadalomban, de arra éppenséggel biztosan nem, hogy újra eldurrogtassanak annyi homofóbiát erősítő patront egy közönségfilmben, amennyiből kijönne egy teljes augusztus huszadikai tűzijáték.” Media addict, Tibi: „...soha nem készült még ennyire rasszista tartalmú film Magyarországon. Egyszerűen az indulatok, amiket a Coming Out terjeszt, önmagukért beszélnek. A hozzászólások a film “meleg” mivoltát támadják, eközben pedig ekézik a “buzikat, akiknek végre lesz mit nézni” – utóbbi pedig egy idézet, méghozzá körülbelül az egyetlen, amit gond nélkül lehet szó szerint idézni. Ők ugyanis azt gondolják, a meleg társadalomnak jót tesz egy film, ami olyan üzenettel él, miszerint csak Tompos Kátya kell a melegség “meggyógyításához”. Ez az üzenet több, mint káros, ha pedig a film közönségsiker lesz, akkor szépen aláássa majd azt a több évtized által elért kitartó és kemény munkát, aminek köszönhetően ma élhetőbb életet élhet egy meleg, leszbikus vagy biszexuális embertársunk, mint tíz évvel ezelőtt. A legszomorúbb pedig az, hogy egy ennyire rossz üzenettel rendelkező film állami támogatásban részesül, nagy reklámkampányt kap, és eljut az ország összes mozijába. Ebből a költségvetésből – akár ugyanezekkel a szereplőkkel is -, lehetett volna forgatni egy olyan filmet is, mint az Imák Bobbyért vagy a Watercolors. Egy olyan magyar filmet, ami őszintén bemutatja milyen nehézségekkel néz szembe egy ember, aki más, ahelyett, hogy indulatokat, rasszista dolgokat és rossz üzenetet közvetít a nézőknek a “tiszteletreméltó” Orosz Dénes. Mert ez a film csak árt, én pedig szomorú vagyok, amiért egyáltalán elkészülhetett. Mert ez sajnos ártani fog a melegek megítélésének, és még inkább szítja majd azokat az indulatokat, amik sajnos amúgy is elég nagyok.” Nl café, Jámbor Eszter: „Szerintem nem kell hozzá melegnek vagy leszbikusnak lenni, hogy összeszoruljon az ember gyomra a film alapfelvetésétől is. Már az előzetesén felháborodtam, hiszen nyitottabb országokban nem nevetni, hanem felszisszenni illik a film alapötletén és a benne felsorolt sztereotípiákon. Tiszteletbeli melegként (sok a meleg barátom) nagyon rosszulesett, amikor a nézőtér együtt nevetett a lelkes alkotókkal, és mélységesen szégyellem, hogy még mindig ott tartunk, hogy a melegek olyanok, akik mindig komolyzenét hallgatnak, salátát esznek, rettegnek a pókoktól, riszálják a csípőjüket, selypítenek, és még járás közben is kitartják a kisujjukat. Ja, és persze mindig feszülős, színes pólókban járnak, és főzni is remekül tudnak. Mert hát a melegek már csak ilyenek, és ezen jót lehet nevetni... Bár az alkotók szerint ez végre egy lépés, hogy beszéljünk a témáról, és persze ők nem a melegeken, hanem a melegekkel nevetnek. Kár, hogy a mellettem ülő melegszervezetek képviselői nem igazán nevettek.” Nl café, TóCsa: „A film úgy lesz homofób, hogy közben éppen az ellenkezője akar lenni. Közel akarja hozni a meleg párok életvitelét a nézőkhöz, megmutatva, hogy ők is ugyanolyan kapcsolatban élnek, mint bármilyen más pár (a Csányi–Karalyos-duóból legalább az utóbbi többet nyújt melegkarikatúránál), ám közben a figurák jobbára csak a melegekről kialakult sztereotípiákat erősítik (csicsás ruhák, affektáló beszéd, nőies kéztartás...). Ez egyszerűen azért alakult így, mert a film szereplői nem komplex személyiségek, csak típusfigurák.” Hvg, TA: „A Coming out egyetlen erénye nagyjából az, hogy megpróbál beszélni a homoszexualitásról. Ez sikerülni nem sikerül, de a kísérlet már önmagában érték. A film viszont így prűdségén és kínos humorán túl pont olyan lett, mint a magyar társadalom viszonya a melegekhez: éretlen. Excel-tábla szerű didaktikussággal sorolják fel a melegekkel kapcsolatos sztereotípiákat, miközben a két férfi főszereplőnek nagyjából egy pillanatig sem hisszük el, hogy melegek.” Cinestar, Tom Powell: „...a Coming Out legfőbb baja: intelligensen kellene nyúlnia a témához, de a legtöbbször csak leragad a meleg közhelyek és sztereotípiák puffogtatásánál, és igyekszik minden szükséges információt didaktikusan a néző szájába rágni, de ha a meleg szerelem ábrázolásáról van szó, akkor kényesen ügyel arra, nehogy véletlenül is elcsattanjon egy férfi csók. Bezzeg félmeztelen vagy magukat markolászó pucér nők látványa (utóbbi igaz csak újságban) simán belefér a 12-es karikába. […] ...ha legközelebb valaki itthon akar a témában filmet készíteni, lehetőleg másképp tegye.” Egy meleg néző véleménye: „Nem kéne egy ilyen érzékeny témával viccelődni. A végén még tényleg elhiszik sokan, hogy a melegség megváltoztatható. Itt Magyarországon is sok szülő ex-gay klinikára, vagy kuruzsló pszichológushoz küldi a saját gyerekét, amikor kiderül róla, hogy meleg. Sokan hisznek abban, amit a film viccesen bemutat.” Egy meleg néző véleménye: „A homofóbiát erősítő patronok durrogtatása sokkal biztonságosabb pénzgyártó masina, mint az elgondolkodtatás. Mindezt az adófizetők (meleg, hetero) pénzéből. Gratulálok. Ha valaki bizonyítani tudja, hogy meleg, az visszaigényelheti az adójának azt a részét, amit erre az ótvarra költöttek? Sőt, még kárpótlást is kérhetnének.” stb. Én nem láttam a filmet, ha egyszer majd leadja a tévé, akkor megpróbálom végignézni. |
Angyalok Amerikában - Vélemények
| 2013-11-16 17:25.32 |
| Próbáltad az online filmnézés linkjét megnyitni? Csak próbáld meg, hogy egyáltalán elindul-e, ha nincs is időd filmet nézni! (Ennek szerintem mindenkinél működni kellene.) |
| 2013-11-16 17:20.44 |
| Még egy pici idézgetés:
Prior: „Jó volna kecsesen vonulni végig az életen, csak ritkán virulni, de pompás ízléssel és pontosan időre, mint egy ritkaság, a zebra-orchidea. Jó volna, de szinte sohasem úgy van, ahogy jó volna. Ugye? Nem, sosincs úgy.” „A mottóm: szarni a tényekre. Csakhogy a tények szarnak rád.” Joe és Louis párbeszéde: - Ezért még pokolra jutok. - Nagy dolog! Azt hiszed, lehet rosszabb, mint New York? - Én nem érdemlek szeretetet. - Látod, máris mennyi közös vonásunk van! Hajléktalan nő: „A következő században már mindenki bolond lesz.” KÉSZÜLJ AZ ÚTRA, AZ ÉGEN ÁT SUHANÁSRA! A FÖLFELÉ ZUHANÁSRA! Plasma orgasmata :-))) |
| 2013-11-07 12:53.31 |
| Hát persze, nem leszek hűtlen az én régi nagy „szerelmemhez”, nem vagyok én olyan csapodár. :-))
Érdekes felvetés egyébként összehasonlítani e két filmet. Nem is tudom, milyen példákkal lehetne érzékeltetni a különbséget. A Little Ashes olyan, mint egy finom krémes sütemény, amit az ember bármikor szívesen behabzsol, az Angyalok pedig egy sokfogásos ebédhez hasonlatos, melyet nem lehet minden nap megenni. (Amint láttam egyes hozzászólásokból, sok ember számára egyáltalán nem emészthető vagy csak félig-meddig.) A LA elejétől a végéig gyengéden cirógat, az Angyalok viszont először torkon ragad, megráz, földhöz vág, s csak azután veszi szerető karjaiba a nézőt. Kétségtelen, hogy az Angyalok nagyságrendekkel jobb film minden tekintetben, de nem tartom valószínűnek, hogy százszor is meg fogom nézni, mint a LA-t anno, bár egyes jeleneteit biztos sokszor vissza fogom majd játszani. Hogy mennyire szeretünk egy filmet, nem csak azon múlik, hogy mennyire értékeljük azt jó filmnek az eszünkkel, hanem hogy mennyire áll hozzánk közel a témája, milyen mértékben tudunk azonosulni egyes szereplőkkel, és persze az is számíthat, hogy hogyan viszonyulunk a színészekhez. /Be akartam rakni ide az online filmnézés linkjét, hogy bárki bele tudjon kukkantani, aki erre jár, de azt írták, hogy jogsértő. :-/ |
| 2013-11-06 21:08.52 |
| És egy elbűvölően aranyos giccses jelenet :-)))
(Dance with me, babe!) http://www.youtube.com/watch?v=s6WrWlEHM2A |
| 2013-11-06 18:30.34 |
| Háromszor néztem meg idáig, és most az a helyzet, hogy szerelmes vagyok ebbe a filmbe. (Néha előfordul ilyesmi.:-)
Úgy érzem, rengeteg emberszeretet és életszeretet sugárzik ebből a rendkívül sokrétű, sokféle súlyos problémát és gondolatot felvető színdarabból/filmből. Mintha a szerző végső soron azt sugallná, hogy ebben az Isten által elhagyott, szörnyű világban sem reménytelen eset az ember, hiszen képes szeretni, bűnbánatot érezni és megbocsátani, s hogy az emberek közötti ideológiai, világnézeti, társadalmi, politikai stb. korlátok ledönthetőek. A mű csak felvillantja az élet borzalmait, de nem akar szorongást kelteni a nézőben, a helyenként durva, kemény jelenetek ellenére is egy romantikus, érzelmes mesét látunk sok humorral és édes erotikával fűszerezve. (Persze aki idegenkedik a meleg erotikától, annak ez utóbbi nem emeli a mű élvezeti értékét, sőt ronthatja.) A Pulitzer-díjas Tony Kushner író zsidó származású és meleg (házasságban él egy férfival), úgyhogy mérget vehetünk rá, hogy a saját bőrén tapasztalhatta meg mindazt a szenvedést, ami a kisebbségi léttel, a mássággal jár. Az én szememben ez a férfi már-már olybá tűnik, mint egy angyal, mert még a darab egyetlen igazán negatív szereplőjét, a cinikus, képmutató, gonosz Roy Cohn-t is úgy ábrázolja, hogy azzal semmiféle indulatot nem vált ki bennünk, sőt a halálakor még rendesen meg is siratjuk, amin magunk is csodálkozunk. A szerző végig mesterien játszik az érzelmeinkkel és nyugodtan rábízhatjuk magunkat. A film tehát egy kitűnő drámai alapanyagot dolgozott fel, s a látványos képi megoldásokkal, a szép zenével, a brilliáns színészi alakításokkal csodálatos, felejthetetlen élményt nyújt. Al Pacino, Meryl Streep, Jeffrey Wright, Mary-Louise Parker és maga a film méltán kapták meg a díjakat, de hozzátenném, hogy Justin Kirk is remek Prior Walter szerepében, és ráadásul annyira szexis még félholtan is, hogy én bizony boldogan ápoltam volna őt Louis-szal ellentétben. :-)) Kiírtam a legerősebb szövegeket a filmből (a szinkronos változatból): A mormon ősanya bábujának hátborzongató monológja: „Isten csorba körmével álltól ágyékig felhasítja az ember bőrét. A piszkos kezével mélyen beléd túr, megmarkolja a belsőségeket, kicsúsznának a kezéből, de ő erősen markolja, makacs, húzza, csak húzza, amíg mindent ki nem ráncigál bebőled. Az a fájdalom! Leírni is lehetetlen. Aztán mindent visszatömköd piszkosan, tépetten, rongyosan, és neked kell visszavarrni.” Hannah: „Eleinte nagyon nehéz elfogadni, Harper, hogy az élet mekkora csalódás. Dehát ez van. És muszáj elfogadnod. De hittel és munkával, ahogy telik az idő rájössz, hogy ez a csalódás már nem fáj úgy és már nem is olyan nehéz együttélni vele. Sőt könnyű, ami persze magában is csalódás.” A legkeserűbb szavakat a szerző Roy Cohn szájába adja: „Mi újat hozhat nekem még a halál? Éltem! Annál nincs rosszabb.” „Az élet kegyetlen és senki nem ússza meg, senki, senki.” „Pokolian tragikus, brutális és rövid az élet. És bűnös az ember. A változtathatatlan lényege annak, amik vagyunk, átüt mindenen, amik lehetnénk.” A bölcs és nagyon jófej Belize közli az egyik fő üzenetet: „Talán pont mi megbocsáthatunk a bukott ellenségnek. Nem könnyű. Ha könnyű, nem is számít, irtóztató nehéz a megbocsátás. Talán itt ér össze igazság és szeretet...” Prior az angyalokhoz: „Nem állhatunk meg, nem vagyunk kövek. A fejlődés, a vándorlás, a mozgás a kor sajátja, szükséges. Minden mozog, ami él, vannak vágyaink, és ha egyedül a nyugalomra vágyunk, az is csak egy vágy. Még ha gyorsabban megyünk is, mint kéne, nem várhatunk. És mire várjunk? Isten... Isten... Isten úgysem jön vissza. És ha visszajönne is, ha valaha visszajönne, ha még egyszer ide merné dugni a képét vagy mijét a kertbe, ha a rettentő rombolás után, ha ennek a rémes századnak a rémes napjai után visszatérne, hogy lássa, mennyi szenvedést okozott, hogy elment, ha nem tud mást hozni, mint halált, pereljék be a disznót. Beperelni a disznót, hogy elment! Hogy volt képe?” „Szörnyű dolgokat éltem át és mások még szörnyűbb dolgokat, és mégis tovább él mind, akibe a lélek csak hálni jár, s aki csupa fekély, aki megégett és haldoklik, akinek a gyereke szemére petézik a légy, mégis él. A halálnak úgy kell elvennie az életet, lehet, hogy ez csak állati ösztön bennünk, lehet, hogy bátrabb volna meghalni, de jellemző vonás. Életfüggők vagyunk. Remény nélkül élünk, ha valahol reményt látok, már jó, ez a lehető legtöbb, ez rémesen kevés, nem jó semmire, mégis áldjatok meg, mert élni akarok.” Harper mondja el a mű legeslegszebb mondatait: „Tizenkétezer méteren elérjük a sztratoszféra alját, a nyugodt légtér külső övezetét. Ennél közelebb sose voltam az ózonhoz. Álmomban jártam itt, a gép elhagyta a biztonságos légréteget, és elérte a külső peremet, az ózont, és az szakadt volt, foltos, rongyos, mint egy elnyűtt konyharuha. Úristen, ijesztő volt, de láttam valamit, amit csak én láthattam, mert én szoktam ilyesmiket meglátni. Lelkek szálltak fel lentről a föld felől, halott emberek lelkei, akiket elvitt a háború, az éhínség, a járványok. Lebegtek felfelé, mint fordított ejtőernyősök, leszorított végtagokkal forogtak, aztán ezek a lelkek összekulcsolódtak a kezüknél és a bokájuknál, hálót alkottak, nagy LÉLEKHÁLÓT, és a lelkek három atomos oxigénmolekulák voltak, pont amiből az ózon is van, és a külső perem befogadta őket és begyógyult. Semmi sem vész el örökre. Van ebben a világban valami fájdalmas fejlődés. Vágyódunk arra, ami elmúlt és jövőt álmodunk.” |
| 2013-10-29 22:15.27 |
| Tegnap néztem meg először, és ma minden percben erre a filmre kellett gondolnom. Szinte kisebb sokkot kaptam.
Ez a film egyszerűen Z S E N I Á L I S !!! Bizonyára a színdarab is az, melyből maga Tony Kushner írta a forgatókönyvet (s melyet a Nemzeti Színház játszott a múlt évadban. Fantasztikus élmény lehetett, bárcsak láthatnám egyszer a felvételét, ha egyáltalán felvették.) Értékelés: ****** |
Nagy Sándor, a hódító - Vélemények
| 2012-08-20 18:18.34 |
| Én is tegnap láttam először a filmet a tévében. Az efféle nagyszabású történelmi filmek nem szoktak lázba hozni, és ez sem tett rám különösebb hatást, bár azt sem mondanám, hogy rossz film.
Azért figyeltem fel erre az alkotásra előzőleg, mert azt olvastam, hogy a lélekábrázolás áll a középpontjában, s hogy botrányt kavart azzal, hogy homoszexuálisnak állította be Nagy Sándort. A film megtekintése előtt rákerestem a youtube-on néhány jelenetre, s aztán elcsodálkoztam, hogy az egyik legerotikusabb (ugyanakkor szerintem teljesen ártatlan, sőt kifejezetten jól sikerült) rész ki lett vágva a tévében leadott változatból. Kíváncsi lennék, hogy akik nem a magyar 1-en látták a filmet, találkoztak-e a következő jelenettel. (Ugyanis szeretném tudni, hogy a magyar tévé cenzúrázhat-e ilyesmit.) http://www.youtube.com/watch?v=za2s-YkxVAY |
Little Ashes - Vélemények
| 2012-06-09 17:03.18 |
| Dehogy ismerem személyesen. Pedig most de jó lenne valaki, aki lefordítaná nekem a Lorcáról írt új regényt! Mert hát elkezdhetek és spanyolul tanulni (valójában el is kezdtem), de mikor jutok odáig, hogy ezt el tudjam olvasni? Előbb köszönt be a jégkorszak. Nem tudom, egyáltalán létezik-e az országban olyan ember, aki annyira odavan Lorcáért, miközben perfect tud spanyolul is, hogy örömest elolvasná, ráadásul hajlandó lenne leírni a fordítást. Szerintem nincs ilyen ember, kár is erről álmodoznom. Pedig elkezdtem kutatni bizonyos fórumokon, de természetesen eddig semmi eredmény.
Jó neked, hogy te már kielégültél Dalíval kapcsolatban. Ez a Messiások kiállítás épp hogy csak halványan rémlik, nem néztem meg. Pedig hát a Kölcsey mellett lakom. A minap belenéztem a Dalí életrajzba, nem sok mindenre emlékszem az eddig olvasottakból, de lehet, hogy most folytatni fogom. Ismét csak megállapítottam, hogy Ian Gibson bizony nem igazán szerette Dalít. És megnéztem újfent a García Lorca eltűnése filmet. A Lorca életrajz előtt alig értettem belőle valamit, de így már egész más. Nem is rossz! Csupán annyi bajom van a filmmel, hogy helyenként akciófilmes kliséket használ, de azért valamennyire művészi is. Eleinte kicsit furcsának tűnt Andy Garcia Lorca szerepében, de már szokom. Egészen aranyos. Na jó, azért nem egy Javier. :-) |
| 2012-05-21 19:45.34 |
| Tévedsz. Pl. Dr Dobos Erzsébet, Lorca-kutató, a Lorca Alapítvány magyarországi képviselője, a BGF tanára pirinyókát többet tudhat nálam. :-) Személyesen ismeri a Lorca család bizonyos tagjait, s Lorcával kapcsolatos könyve is jelent már meg spanyolul. De az igaz, hogy Magyarországon úgy általában elég csekély az érdeklődés Federico iránt.
Talán Dalíról is van még egy csomó infó, amit nem ismersz, csak ezek nem érhetők el magyar nyelven. Meg aztán ott van a rengeteg festménye, rajza, amiket agyon elemeztek a hozzáértők. A regényét olvastad már? Nem is mondtam, néhány éve voltam Debrecenben egy Dalí kiállításon a Bikában. Bizonyos rajzai szerepeltek, olajfestmények nem, és megállás nélkül vetítették "Az andalúziai kutya"-t. De szerintem te még akkor nem voltál Dalí rajongó, ugye? Mostanra meg talán lecsengett ez benned. Nem tudom, az én Lorca iránti szerelmem meddig fog tartani és mennyire fog elmélyülni. Csak az biztos, hogy a Little Ashes-szel kezdődött az egész. Pedig most már látom, hogy Federico személyisége egészen más volt, mint a Javier-féle szelíd és kissé halovány figura. Ennek ellenére azért továbbra is imádom a filmet Javier-vel együtt. :-) Jaj még hadd mondjam már el (ha eddig nem mondtam volna), hogy ez az ír származású Ian Gibson őrületesen szerelmes lehetett/lehet Lorcába, szinte az egész életét a Lorca kutatásnak szentelte (több könyvet is írt róla, leginkább spanyolul), s úgy sejtem, Dalíval is csak Federico miatt foglalkozott. A 80-as években felvette a spanyol állampolgárságot, és már régóta Granada(!) közelében él egy kis faluban. Amúgy van felesége is meg gyerekei. Azért érdekes egy fazon lehet, nem? Köszi a linket, láttam már a filmet, meg is van DVD-n, és a napokban újra meg szeretném nézni. Sajna nem igazán Federicoról szól, inkább csak a halála körülményeivel kapcsolatos utólagos nyomozásról és az 50-es évek(?) diktatórikus Spanyolországának politikai helyzetéről. Ja meg még annyit, hogy Csajkovszkij: A hattyúk tava balettjének van egy meleg szerelem témájú modern változata. Matthew Bourne a koreográfus, Adam Cooper táncolja a fiú hattyút, aki a homoszexuális herceg vágyainak tárgya. A balettfilm 1996-ban készült és baromi jó!! |
| 2012-05-20 22:06.04 |
| Na jó, talán az túlzás, hogy lőttek a tervemnek, de Juan Ramírez felbukkanása eléggé megbonyolította a dolgokat.
Mindenekelőtt el kellene olvasni azt a naplót, melyet nem is biztos, hogy kiadnak, vagy ha mégis, akkor ugye spanyolul lesz. Juan lávsztoriját nem lenne érdemes vagy nem is lehetne használnom (jogdíjak miatt meg azért is, mert mások is használják vagy használni fogják), kérdés, hogy a Rafael sztorit mennyire cáfolják ezek az új dokumentumok. Ha Ian Gibson könyvéből a Rafaelről írtak mégis igazak, akkor viszont arra lehet következtetni, hogy Lorcácska mindkét fiúval kavart párhuzamosan. Ejnye hát! Nem tudom, mit fognak ebből kisütni az életrajzírók és irodalomtudósok. A regény (spanyolul) a jövő héten jön ki, próbáltam utánanézni az írónak, de semmi nincs róla angolul, a könyveit nem fordítják semmilyen nyelvre, szóval lehet, hogy írókám nem olyan nagy szám, de fogalmam nincs erről. Felőlem Javier is játszhatná, de csak úgy 15 év múlva, addig ugyanis túl fiatal lenne a 38 éves (és fotókon minimum 45-nek látszó) Lorcához. Viszont Juan, Federico leglegutolsó szerelme meg csak 18-19 éves volt anno, s még nem számított nagykorúnak az akkori törvények szerint. Együtt akartak Mexikóba menni, de a fiúnak szülői beleegyezésre lett volna szüksége az utazáshoz, amit persze nem kapott meg. Lorcácska meg noszogatta levélben, hogy próbálja meg rávenni mégis az apját. Ahelyett, hogy odaállt volna ő becsületesen a szülők elé, aztán megkérte volna szépen a gyerek kezét, ahogy illik. :-) Megígérhette volna, hogy apja helyett is apja lesz, sőt még annál is jobban fogja szeretni. :-) Persze amúgy nem is vicces, mert végeredményben emiatt halt meg Federico, hogy nem akart a fiú nélkül elindulni Mexikóba, közben meg kitört a polgárháború. Az életrajzi könyvet befejeztem. A vége nagyon durva és megrázó volt, de már régen előreolvastam, úgyhogy most nem ért meglepetés. Szerintem nagyon jó, nagyon alapos könyv, iszonyú sok munka lehet benne. Mint a Dalí könyvben. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu