Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Egy hölgy arcképe - Cinemax, 06:00 |
Harry és Sally - Cinemax2, 06:00 |
Elmentek otthonról - Film Café, 06:00 |
A legszínesebb karácsony - Izaura TV, 06:35 |
Karácsonyi dallam - Film4, 06:55 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Clancy Brown (66) |
Robert Duvall (94) |
Diane Keaton (79) |
Vinnie Jones (60) |
Shea Whigham (56) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Napos oldal |
Stephen Geoffreys |
2012-05-17 17:16.56 |
Aztaleborultmindenségit!!!
Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozták, hogy ki volt valójában Lorca utolsó szerelme, aki egyben "A sötét szerelem szonettjei" versciklust ihlette: Juan Ramírez de Lucas (és nem Rafael Rodriguez, ahogy eddig tudtuk). Az a legdöbbenetesebb, hogy ez az ember csak két éve halt meg 91 éves korában, és sikerült neki végig titokban tartania a lávsztorit. Egy dobozkában őrizte Federico egyik neki írt levelét és versét s a saját naplóját, melyből sok minden kiderül állítólag. Az biztos, hogy az én kamaradráma tervemnek lőttek. :-(( Viszont Federicoról lesznek újabb infók, lesz regény spanyolul és szerintem egyszer majd készül ebből film is, ami talán még olyanabb lesz, mint a LA. :-) |
2011-12-21 00:03.09 |
Szóval átrágtad magad rajta. Azért Ian Gibson nem egy szűkszavú típus. Meg nem is az a rajongó fajta. Ez a Lorca életrajzon is látszik amúgy, aminek kb. a 150. oldalán járok (majdnem a harmadánál), épp a Dalíval való kapcsolat kellős közepén.
A Dalí könyvet meg még nem is olvastam teljesen végig, mert hát az az igazság, hogy Lorca sokkal-sokkal jobban érdekel. Lassan kezdem belátni, ő sem volt egy tökéletes angyal, de azért így is imádni való. Bonyolultabb személyiség volt annál, mint ahogy képzeltem a könyv előtt, és szerintem nem volt kevésbé különleges, mint Dalí, viszont ezerszer mélyebb érzelmekkel rendelkezett, és ez számomra nagyon fontos egy emberben. Ugyanakkor mégis csak onnan indult részemről ez a szerelem, hogy egyes művei hihetetlenül közel állnak hozzám, amit viszont Salvadorod amúgy fantáziadús és zseniális festményeiről nem mondhatok el. De az is biztos, hogy ha nincs a LA, talán soha nem mélyül el ennyire az érdeklődésem. Épp ma olvastam, hogy 1925-ben az egyik levélben azt írta Dalí Lorcának: "Te vagy az egyetlen érdekes ember, akivel életemben találkoztam." No majd írok még róluk, és persze be akarom fejezni a Dalí életrajzot is. (Mi az a "tramontana"? Látod, erre sem emlékszem.) Addig is boldog Karácsonyt, van itt neked egy képeslap: [link] :-) |
2011-12-07 22:01.03 |
Csodálatos film, ilyen az igazi művészet!
Nekem eddig csak egy netről letöltött változatot sikerült megnéznem, a magyar felirattal gondok voltak, de Karácsonyra megkapom a HBO 2-ről felvett szinkronizált filmet (bár jobban szerettem volna eredeti nyelven, de nem baj). És akkor majd talán írok róla bővebben egy elemzés félét. Mert ez a film megérdemli. Elöljáróban csak annyit, hogy mintha senki nem vette volna észre az eddig kommentelők közül, hogy a film többek között arról IS szól, hogy ha valaki meleg, akkor egy ilyen tragédia esetén sokkal kevésbé tudja megosztani a fájdalmát bárkivel is, sokkal kevésbé számíthat (vagy egyáltalán nem) az emberek részvétére és segítségére, és emiatt a fájdalom még elviselhetetlenebb lesz. Pl. a főszereplő még a temetésre sem mehetett el, a szerelme családjával sem volt semmilyen kapcsolata, nyilván lehet tudni, hogy miért, stb. Szerintem nem szenveleg és szépeleg a film sehol. Sőt egészen giccsmentes, mégis nagyot üt. Én fél óráig sírtam utána. És a csúcsponton, a tengeri fürdőzésnél, rajtam is átcsapott az a hatalmas hullám. |
2011-11-23 16:43.24 |
Azt hittem, a tesódnak le van töltve.
A HBO 2 adni fogja mostanában többször, legközelebb péntek dél körül, de egész decemberben műsoron lesz. Én nem/sem tudom fogni a HBO-kat, de felveszik nekem, viszont Karácsony előtt nem fog eljutni hozzám a lemez. Így meg, ahogy most tudom nézni, elég keserves, sztem a magyar fordítás sem mindig tökéletes. Úgyhogy vetesd fel valakivel és addig is örülj a könyvnek! :-D |
2011-11-19 14:19.04 |
Tegnap este megint megnéztem a Single Man-t. Érdekes módon első látásra csak annyit éreztem, hogy nagyon értékes, mély, szép film (nagyon zavaró volt, hogy sokszor nem találtam a magyar szöveget, így nem is tudtam normálisan nézni a filmet), viszont második alkalommal olyan erővel talált szíven, hogy nem is tudom szavakkal kifejezni. Ilyen megrázó művészi élményben nagyon ritkán van részem. Az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Muszáj volt most ezt valahova leírnom. Majd szeretnék róla írni a film saját oldalán is. |
2011-11-18 19:09.29 |
Tegnap este megnéztem a Single Man-t. Hú, ez egy csodaszép film!!! Annyira mély és fájdalmas! De ha erotikára vágysz, akkor csalódni fogsz, mert az nem nagyon van benne. Gyönyörű mondatok, képek, zene... pedig vagy a képet nem láttam vagy a szöveget, mert kénytelen voltam szövegfile-ként megnyitni a feliratot egy külön ablakban, mivel mint mondtam, nagyon nincs szinkronban a feliratom a filmmel. De majd nézem újra!
No ha tetszeni fog a Dalí könyv, akkor elő lehet ám jegyeztetned minden létező netes antikváriumban, mert a tesóm azt mondja, neki sikerült már így könyvet szereznie. És tudakold meg, hogy a kikölcsönzött könyv esetleges "elvesztése" esetén mennyit kellene fizetni! Azért a biztonság kedvéért írok egy végrendeletet, hogy rádhagyom ezt a könyvem, jó? :-DD Ezt a legyes dolgot még nem olvastam Dalíról. Honnan szeded te ezeket az infókat? Nos én perverzállat módon arra is kíváncsi lennék, hogy a saját testének végtermékeit (jaj de szépen mondtam, ugye) is szerette-e vajon a testén érezni. Mert a Titkos életben csak annyit ír, hogy 9 éves koráig szórakozásból az ágyába pisilt. (Hm, nagyon remélem, ezt a fórumot most nem olvassa senki rajtunk kívül: :-D No azért te nem csak a homi fiúkhoz vonzódsz! És a szerelmetes társad? :-D Federico sem csak a heterokhoz vonzódott, viszont az, aki csak 99,9%-ban volt hetero, már nem volt biztonságban, ha ő elkezdte csábítani (mint pl. az utolsó nagy szerelme). |
2011-11-14 14:32.29 |
Kösz a dicséretet meg az "Egy egyedülálló férfi" címét. Erről a filmről eddig nem hallottam, de a napokban sikerült lehalásznom a netről, viszont még nem volt érkezésem megnézni, csak az elejébe kukkantottam be, s rögvest észrevettem,hogy a magyar feliratom nincs szinkronban a képpel.
A Dalí életrajzzal kapcsolatban nincs jó hírem. Ex barátom nem fog megválni tőle, pedig a nyakamat tenném rá, hogy a büdös életben nem fogja újra kézbe venni. Sok-sok évvel ezelőtt egyszer elkezdte olvasni, de azóta sem folytatta. Kérdeztem egy újabb antikváriumban is (mert én is keresek most megint valamit), de jelenleg nincs. Ha nagyon kíváncsi vagy rá, és nem akarsz várni, akkor a könyvtár lenne az ideiglenes megoldás. Legalább látnád, milyen, hogy mennyi új infót tudsz belőle gyűjteni, vagy hogy nem találod-e túl száraznak. Én elég keservesen haladok az angol Lorca könyvemmel. Majd ha az egyetemi évekhez érek, nagyon jól fog jönni a magyar Dalí életrajz (mindkét könyvet Ian Gibson írta), sok átfedés lesz valszeg ezeknél a részeknél. Azért bele-belenézek a későbbi részekbe is, és azt szűrtem le, hogy Federicocskám úgy általában nem sokáig bírta szerelem és főleg szex nélkül az életet, s ha épp nem volt kéznél a soros nagy szerelme (pl. hosszabb utazások alkalmával), akkor bizony azzal kavart, aki kéznél volt. Mintha a hetero fiúkhoz jobban vonzódott volna, mint a melegekhez, s ez kissé megnehezítette a helyzetét. Dalíról meg azt képzelem, hogy talán perverzebb lehetett annál (is), mint amilyennek beállította magát. Pl. mikor azt olvastam a Titkos élet-ben, hogy a tejeskávét szerette az ingébe önteni gyerekkorában, később mindenféle egyéb infók birtokában felmerült bennem a kérdés, hogy: Tényleg csak a tejeskávét? Tényleg csak az ingébe? :-) |
2011-10-20 13:27.46 |
Hát itt van, elég gusztustalan színe lett a youtube-on:
http://www.youtube.com/watch?v=W4qLTVS5qZ8 A Dalí-s blokk utáni első képen van az a fiú, aki ennek a versnek a múzsája lehetett (Lorca vállára teszi a kezét a fotón). Emilio Aladrénnek hívták, 8 évvel volt fiatalabb Lorcánál, és ugyanúgy a Képzőművészeti Akadémiára járt, mint Dalí, szobrászatot tanult. Lorcának ez a kapcsolata akkor kezdődött, amikor a Dalí iránti szerelem még szinte véget sem ért, vagyis lehetett valamennyi átfedés a két szerelem között. Állítólag Emilio féltékeny is volt Dalíra. A könyvem szerint igen vad, fékezhetetlen természettel rendelkezett ez az ifjú szobrászka, de nem volt tehetséges. Lorca barátai többnyire utálták. Aladrén idővel kezdett átpártolni egy nőhöz, akit pár évvel később feleségül is vett. Federicot annyira megviselte a kapcsolatuk megromlása vagy megszakadása(?), hogy bánatában hosszabb időre Amerikába utazott nyilván azért, hogy felejtsen. De még az amerikai út után is találkoztak. Szóval elég keservesen ment nekik az elszakadás egymástól. A filmben szerepel egy kép Lorca harmadik és egyben utolsó nagy szerelméről, Rafael Rodríguez Rapúnról is (az Aladrén-es fotó után). Ez a szerelem már a halálig tartott, ahogy kell. (Persze egyikük sem élt már sokáig.) |
2011-10-18 18:51.14 |
Ne ríjál már, mert ha az ország egyik antikváriumából sem lehet már soha többé megszerezni, akkor sincs veszve minden, mert:
Nekem megvan. Állítólag a volt barátomnak is megvan. Könyvtárakban szintén van. /Mindjárt befejezem a legújabb filmecskémet, Leonard Cohen: Take this Waltz, az eredeti spanyol Lorca verssel és a magyar fordításával, archív fotókkal Lorcáról és a három nagy szerelméről. És szüntelenül jár a fejemben a színdarab, az lenne a címe, hogy "Federico García Lorca utolsó szerelme"./ |
2011-10-14 11:43.14 |
Csak a Lorca könyvet rendeltem netről, a Dalí életrajzot antikváriumban vettem személyesen. Előtte már nézegettem a netes antikváriumokat is, de mindenhol azt írták, hogy "előjegyezhető", ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy valszeg soha az életben nem jön meg. Persze nem fésültem át az összes lehetőséget a neten. |
2011-10-06 23:42.23 |
Megjött a Lorca életrajzom Angliából! :-)
Már bele is néztem kicsit, először a Lorca utolsó szerelmével kapcsolatos dolgokat kerestem ki (van a könyv végén név- és tárgymutató szerencsére, ez nagyon megkönnyíti a keresgélést). Hát azt nem lehet mondani, hogy túl sok infó lenne a szerelmi ügyekről! Valószínűleg próbáltak minden olyan dokumentumot megsemmisíteni az érdekeltek anno, melyek leleplezhették volna a vállalhatatlan érzelmeiket és intim kapcsolataikat. Azért a Lorca utolsó szerelmének (Rafael) története nagyon-nagyon megható. Sokkal hatásosabb sztori, mint ami a LA-ben van. |
2011-10-04 11:41.26 |
Megvédeném Javier Művészurat. Nem élvez ő nyitott szemmel, mert épp, amikor a csúcsra jut (ezt a hangja elárulja), Roberten van a kamera. Úgy rendezték őket, hogy pont egyszerre élvezzenek még két méter távolságból is. :-) |
2011-10-04 11:35.51 |
Zseniális!!!!!!! :-DDDDDDDDDDD
Pindur egy zseni! Egyszerűen zseni! :-DDDDDDDDD A mellényes rész a legjobb! Meg a vége! És az öklözős kép! :-DDDDDDDDDD /Lehet, jobban járunk, ha te írsz komédiát, minthogy én drámát./ |
2011-10-03 18:07.42 |
Én a film hatására kezdtem el jobban utánanézni Lorca, Dalí személyiségének és a közöttük lévő kapcsolatnak. Lassan elmondhatom, hogy a filmben nagyrészt semmi sem stimmel, a valóság más volt, de az igaz, hogy ők ketten szerették egymást.
Viszont a film nagyon élvezetes számomra attól függetlenül, hogy a valódi jellemekhez és történésekhez alig-alig volt hű. Ha előbb ismertem volna a tényeket, lehet, hogy másképp hatott volna rám ez a mozi, nem tudom. |
2011-10-03 17:52.32 |
Nem is élvez nyitott szemmel, abban a pillanatban összeszorítja a szemét, mikor a csúcsra jut. Láttad te elégszer ezt a filmet? :-)))) |
2011-10-03 17:49.13 |
Édi vagy! :-)) Még a verse(i)met is elolvastad (kettő van fenn)!? :-))
/De biztosan észrevettem volna már rég, ha lenne bennem valamilyen igazi tehetség, hidd el./ Került ki híres ember a kezeid közül??? Hát erre kíváncsi lennék! :-)) Ami a parfümöt illeti, igaz ami igaz, mégsem csinálhattak kecskeszar szagút, mint Dalí a Titkos életben, mert valószínűleg nem lett volna kelendő. |
2011-10-03 13:52.23 |
Azért ne raboljál bankot! :-D Amúgy tök komolyan mondom, tényleg írhatnék valamit Lorcáról, ha valami csoda folytán sikerülne elégséges mennyiségű infót összeszednem az életéről. Persze nem nagyjátékfilmben kellene gondolkodnom, hanem pl. stúdiószínházban előadható, pár szereplős kamaradarabban. (Van egy barátom, aki igazi író, szépirodalmat ír és szakmai körökben nagyon elismert. Ő talán tudna segíteni, ha összehoznék egy elfogadható színvonalú írást. Csak kár, hogy igazi tehetségem nincs ehhez. És ez már tuti biztos, mert ő mondta, ha nem is ilyen nyíltan. Persze azért még megpróbálhatom.)
Az Ian Gibson féle Lorca életrajz megrendelve (látod, nem is kellene spanyolul tudnom, elég lenne angolul, sajna az sem megy), de elég aggódva várom, mert azt olvastam valami angol cikkben, hogy úgy állítja be Lorcát, mint egy szemét alakot. ????? Én már készülök a legrosszabbra, de lehet, hogy egy kukkot sem fogok érteni belőle. A Dalí könyvben is tovább araszoltam, most járok az 50-es éveknél, hát mit mondjak, Ian Gibson rendesen leszedi a keresztvizet Dalíról. Egy végtelenül önző, gyáva, jellemtelen, képmutató, álszent, hazug, mindenkin keresztülgázoló embernek mutatja be, aki soha nem volt hajlandó elismerni, ha tévedett vagy hibázott, aki elárulta a barátait, és aki annak a fasiszta rendszernek a seggét nyalta, amely Lorcát kivégeztette. Ráadásul most már kezdi pocskondiázni a műveit is az író (mármint az 50-es években készülteket), önismétlő giccseknek titulálva őket. A Titkos élet elolvasása után említettem, hogy nagy bennem a zűrzavar, de most, hogy az Ian Gibson könyvben idáig jutottam, már kitisztult a kép, ugyanis egyértelművé vált, hogy Dalí világnézetében és művészetfilozófiai felfogásában 180 fokos fordulat következett be a Titkos élet írása előtt, és ez zavart meg engem akkor. Gibson szerint a pálfordulat oka egyértelmű: Dalí menteni akarta a bőrét bármi áron. Tudom, az ilyesféle életrajzokat óhatatlanul áthatja írójuk szubjektív véleménye, de valahogy úgy érzem, elég sok konkrét ténnyel van alátámasztva ez az egyáltalán nem hízelgő vélemény. Kíváncsi lennék, mit szólnál, ha elolvasnád. Könnyed gyümölcsös-virágos illat? Nem snassz ez? :-D Egy Salvador Dalí parfümöt úgy képzelnék el, hogy nagyon extrém, nehéz illata van. Mit illata!? Szaga! :-D |
2011-09-25 12:08.15 |
Nézd, a spanyolok valószínűleg csináltak valami színdarabot vagy tévéfilmet Lorca és Dalí kapcsolatáról, ebből látható egy kis részlet úgy a 44.mp-től:
http://www.youtube.com/watch?v=Pc5Or0ARsgw |
2011-09-24 16:50.34 |
Határozottan rémlik, hogy láttam tévében a "Rossz nevelés"-t, de semmilyen nyomot nem hagyott bennem. Vagy azért, mert a tartalma alapján többet vártam, vagy azért, mert épp akkor nem voltam fogékony hangulatban.
/Mikor a "Túl a barátságon"-t először néztem meg, csalódást okozott, a második alkalom után meg vertem a fejem a falba, hogy miért nem vettem fel, és mindenáron meg akartam szerezni DVD-n./ |
2011-09-24 16:43.26 |
Nehéz természetű, bonyolult lelkű, ellentmondásokkal teli, nehezen megismerhető ember azért csak-csak akad (magam is szolgálhatok ilyennel :-), viszont az igazi tehetség, az ritka. Dalí sem lett volna érdekes, ha nem született volna ilyen fantasztikus képességekkel. Nem lehet, hogy mégis ezen képességei miatt vonzó elsősorban?
Amúgy csodálni én is csodálom őt. Egyéb érzelmeim iránta elég labilisak, néha már majdnem úgy érzem, hogy teljesen megértem és el tudom fogadni, néha meg abszolút nem. Mikor olvastam a Titkos életet, azt gondoltam, azért mégis közelebb áll hozzám, mint egy normális átlagember, annak ellenére, hogy bizonyos értelemben kissé szörnyetegnek tartom. Bizonyára befolyásolja a véleményemet az életrajzíró, Ian Gibson véleménye, mert ahogy megnéztem előre az utószót (még mindig le vagyok ragadva a könyv felénél), nagyjából ugyanazokat a negatívumokat említette, melyek bennem is megfogalmazódtak. Lorcáról tovább kutatom az infókat, és elkeserít, hogy magyar nyelven szinte semmi nincs, Ian Gibson róla is írt egy vaskos életrajzot jó 20 éve, meg persze írtak mások is, de a magyarok úgy látszik leszarják Federico García Lorcát, mert senki nem hajlandó lefordítani és magyar nyelven megjelentetni semmit róla. Én meg pár angol mondat után fejfájást kapok, hiába, alig-alig tudok angulol, de lehet, hogy mégis megrendelem azt az Ian Gibson könyvet, mert nem drága, aztán majd lesz mivel kínlódnom. Nem tudom, miért, most iszonyúan rá vagyok kattanva Lorcára (egyfolytában hallgatom a Take this Waltz-ot, amit belinkeltél, már a vers spanyol változatát is megkerestem - Spanyolul is tanulnom kellene!?), lehet, hogy előző életemben mégis csak az 1920-as években éltem Spanyolországban, de Lorcával nem jött össze semmi és belepusztultam a reménytelen szerelembe. Kár, hogy nem hiszek a lélekvándorlásban.:-) A napokban is lehalásztam a magánéletéről néhány izgalmas, új infót (persze angolul), szerintem akkora filmet lehetne csinálni az életéből, mint állat, és hihetetlen, hogy még mindig nincs ilyen film. |
2011-09-18 21:47.25 |
Kösz a linket! :-)
Nahát, nem is tudtam, hogy ez a Zorán szám Leonard Cohen koppintás, meg hogy erre a Lorca versre íródott. Milyen furcsa! De tök jó! Ez a vers szerintem "A költő New Yorkban" kötet legszebb verse, de itt a weblapon hiányzik az utolsó hat sora. A "Lúcia Martínez" c. szintén zseniális versnek meg az első két sora hiányzik, vagyis amit címnek írtak, az a második sor, az első pedig azonos a címmel (vagyis: Lúcia Martínez). A "Gitár" c. vers meg az egyik legnagyobb szerelmem immár tizenéves korom óta, szerintem a világirodalom egyik leggyönyörűbb verse. Az Ian Gibson könyven is vannak ám Dalíról archív fotók, és van egy másik kalapos kép is. Abban a könyben amúgy rengeteg infó van Dalíról, és a Lorcával való kapcsolatáról, szerintem kérjél a Jézuskától egy ilyen könyvet, antikváriumokból be lehet szerezni. |
2011-09-18 21:30.30 |
Én is imádom a sokoldalú tehetségeket, de azért az isten őrizzen meg attól, hogy egy Dalí-val kelljen beszélgetnem. Elég kínos lenne, mert túl nagy arca volt a művész úrnak és igen nehéz természete. Lorcácskámmal persze más a helyzet. Én legszívesebben egy nagyon szép és nagyon intelligens, a művészetek iránt fogékony vagy akár valamilyen figyelemre méltó művészi tehetséggel rendelkező (ha már álmodunk, álmodjunk nagyot!), 20 év körüli, meleg fiú lennék az 1920-as években, Madridban. :-))
Ha az Ian Gibson könyvben Dalí regényéhez érek, talán választ kapunk a kérdésre, hogy miért akarta más néven kiadni. Most így fogalmam nincs. A Titkos életről majd fogok írni, most még elég nagy a káosz az agyamban, ahogy Dalíban vagy Dalí körül is nagy volt a káosz, vagy csak bizonyos dolgok magasak nekem, mint malacnak a szalmakalap, vagy mindez együtt. Mindenesetre a gyerekkori és az ifjúkori leírások nagyon élvezetesek voltak számomra, helyenként nagyokat röhögtem, de azért másféle, úgymond kevésbé felszínes érzelmeket is kiváltott bennem a könyv. Ez az ember mekkora fantáziával született, hihetetlen! Csak hát az őszinteség nem/sem tartozott az erényei közé. Lorcát pár mondattal elintézte, mintha csak valami huszadrangú haverja lett volna. Néha az volt az érzésem, hogy ennek az agyafúrt, mindig másokat manipuláló embernek egy szavát sem érdemes elhinni. :-) |
2011-09-15 20:42.24 |
A S.D. botrányos élete c. Ian Gibson könyvet kicsit félretettem, viszont olvasom a S.D. titkos életét! :-)
Baromi jól írt! Minek egy embernek ennyiféle tehetség!? Lorca meg pláne sokoldalú zseni volt. Másnak bezzeg nem jut még egy iciri-piciri művészi tehetség sem. Nem igazság! :-) |
2011-09-05 23:22.07 |
Kedves Elvis!
Tapasztalatból mondom, hogy az ilyen alakokkal nem jutsz semmire. Persze megértem én, hogy próbálkozol, de sajnos sem az intelligens módon felhozott észérvek, sem a tükröt tartó visszavágás nem használ. Ismerem én nagyon jól ezt az emberfajtát a netes fórumokról. Az ilyenek előbb harapnák le a saját nyelvüket, minthogy beismerjék egyszer, hogy tévedtek, az objektív igazság ugyanis picit sem érdekli őket, mert csak egy dolog fontos a számukra, hogy bármi áron győzzenek, hogy lenyomják a másikat. Uralkodni szeretnének mindenki felett, és olyan dolgokat engednek meg maguknak, amit mástól egy pillanatig sem tűrnének el, avagy saját szemükben a kurva nagy gerendát sem veszik észre, másokéban viszont a legapróbb szálkát is. Feltételezéseim szerint agresszív fórumtársunkat irritálhatta a barátnőd egy olyan huszadrangú, az igazán lényeges emberi jellemvonások közé egyáltalán nem sorolható tulajdonsága, mely sokunkat egyáltalán nem zavar (konkrétan egy kis ártatlan exhibicionizmus), amire szóban forgó fórumtárs ismétlődő durva verbális rúgásokkal reagált (kurvázás, ugye). Sajnálom, hogy épp a te barátnőddel történt mindez, akit ugyan személyesen nem ismerek, de a fórumos beszélgetéseink alapján azt gondolom, hogy egy érzékeny, az átlagnál romantikusabb lelkű, kifejezetten kedves, értelmes lány, akire valóban nem lehet ráfogni, hogy prűd lenne, de nekem pl. tetszik a bátorsága, ahogyan bizonyos erotikus témákról ír akár komolyan, akár viccesen. Meggyőződésem, hogy ettől nem lesz senki erkölcstelen, mert számomra az erkölcstelenség egészen mást jelent, pl. ez a viselkedés, amit itt láthattunk a kurvázó részéről, kimondottan erkölcstelennek tűnik. Ti nem így gondoljátok, nyugodtan főzőcskéző fórumlakók? |
2011-08-13 17:56.59 |
Én is félbehagytam Dalí életét Barcelona miatt, majd szeretném folytatni.
Kösz a Boldogot, és szerintem kár törnöd a fejed, mert véletlenek igenis vannak, sőt. (Kiábrándító életfilozófia?) A belinkelt képek a Poble Espanol (Spanyol Falu) nevű építészeti múzeumban készültek, ahol a különféle spanyol tájegységek épületeinek hasonmásait építették fel az 1929-es Világkiállításra. Arról a helyről, ahová a filmben felfut a lépcsőn R.P., már az utazás előtt tudtam, hogy a Poble Espanol-ban van, s a másik két helyszínről is sejtettem. Valóban közvetlenül egymás mellett volt ez a három helyszín. Meg kell hagyni, Javier igazán szép és izgalmas városban lakik. Akkor is keveslem róla az infókat, erre az oldalra meg - amit adtál (köszi) regisztrálni kell, de ezt még nem tettem meg. Különben jobb is ez így, hogy egyelőre nem lett akkora világsztár, mint Robod. Persze hogy neki jó-e, azt ki tudja. Spanyolhonban biztos mindenki ismeri. Lorca meg nem is olyan egyszerű, inkább nagyszerű! Nem csak a flúgos emberek lehetnek ám érdekesek! :-) Azért épp elég érdekes ő is, pl. az olyan ritka, mint a fehér holló, hogy valaki ennyire érzékeny legyen, de közben meg erős egyéniség is, hogy egy zseni ilyen szerény maradjon, hogy a mély vallásosság és a nagyon liberális eszmék így összeférjenek egy emberben, meg úgy általában a férfias és a nőies tulajdonságoknak ez a keveredése... szóval nekem érdekes. |
2011-08-09 19:09.50 |
Pontosabban ezeket konkrétan nem én csináltam, hanem csináltattam, mivel én lennék rajtuk az a kis légypiszok nagyságú figura. |
2011-08-09 18:53.41 |
Ja, akartam már mondani, hogy írt egy regényt is állítólag, de elfelejtettem. /Nekem is júli 20-án van amúgy a születésnapom. :-)/ És milyen a regény?
Nem hallottam még erről a Bunueles filmről, de ha azt mondod, gyengusz, akkor biztos elég szar lehet. No csak nem sikerült összefutnom Javier-val Barcelonában. Tudod, baromi sok ember járkál ott. :-) Amúgy eszméletlen egy város sok-sok gyönyörűséggel meg érdekességgel. Csináltam ezer fotót. Hármat direkt neked, ajándékba: [link] [link] [link] (Olyan furcsa, hogy https -sel kezdődnek a linkek, vagyis hogy titkosított az oldal.) |
2011-07-10 12:10.16 |
Vitathatatlanul különleges, érdekes, bonyolult személyiség volt, lehet rajta agyalni, az biztos. De számomra mégis csak az benne a legérdekesebb, hogy Lorcával ilyen mély barátságba bonyolódott, vagyis ha nem lett volna semmi köze Lorcához, lehetséges, hogy nem is foglalkoztatna különösebben, mert jó néhány jellemvonása egyszerűen nem vonzó számomra, ellentétben Lorcával, akit tökéletesnek látok. Lehet, hogy én viszont rózsaszín ködön keresztül nézem imádott Lorcámat? (Na jó, az a múltkor idézett megjegyzése Dalí szexuális életéről nem volt valami tapintatos, de tudok mentségeket felhozni a számára. :-)
Téged nem érdekel mélyebben Lorca Dalí miatt? /Javier-ről meg nem lehet tudni semmit. Kis hazánkból még azt is nehéz megsaccolni, hogy mekkora sztár lett a filmnek köszönhetően, és mennyire rohamozzák a rajongói. A hivatalos weboldala félbemaradt, a facebookos oldalán sincs élet. Csak azért érdekelne kicsit, mert ugye megyek Barcelonába. Isten ments, hogy valamiféle rajongó váljon belőlem! :-)/ |
2011-07-10 11:46.01 |
Értem, szóval Gala segített eladni Dalí képeit úgy (is), hogy lefeküdt a gazdag, potenciális vevőkkel, a képekért kapott pénzt meg költhette azokra a nem gazdag fiúkra, akiket megkívánt. Nem semmi egy nő volt! Persze olvastam róla már itt-ott, meg belenézegettem a könyv későbbi részeibe is, de a rendes olvasással még mindig csak a felénél járok.
Szerintem ennek az idézett résznek a Lorca iránti féltékenységről (már beírtad korábban is) nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. Maximum addig lehetett féltékeny a másik sikereire, amíg Lorca nem fogadta őt imádott és legjobb barátjává, utána már inkább büszke volt a költőre, legalábbis az Ian Gibson könyv ezt sugallja több helyen is: "Lorcának nem sok biztatás kellett, hogy felolvassa Dalínak és néhány válogatott barátjának Mariana Pineda című darabját... {Dalí} apja sugárzott a lelkesedéstől. Salvador diadalmas ábrázatára pedig ez volt ráírva: Miért, mit vártatok?" "...Dalí és a költő folytatta a levelezést 1929-ig, és elragadtatott büszkeséggel kísérték figyelemmel egymás felfelé ívelő pályafutását." "...García Lorca épp Dalí előadásának délelőttjén szállt partra Barcelonában hat hónapos Buenos Aires-i diadalútja végeztével. A La Publicitat címoldalon közölt interjút vele... Dalíval nem találkozott (este már továbbutazott Madridba), de biztosra vehetjük, hogy a festő olvasta az interjút, és lenyűgözte őt régi barátjának üstökösszerű berobbanása a nemzetközi hírnévbe. Néhány nap múlva levelezőlapot küldött Lorcának..." Az erős túlzás, hogy meleg fórumra járok, csak a múlt héten felregisztráltam a pride.hu-ra, és a kultúra rovat meleg filmek topicjába írtam egy darab hozzászólást, hogy próbáljam népszerűsíteni a LA-t és persze a saját kis videómat. De hiába. |
2011-07-07 20:46.42 |
:-) És a Dalínáltól dalíriumba kerülünk.
Manapság már nem kell újságot nyomtatnod, hiszen itt a net, a korlátlan lehetőségek (hamis illúziójának) eszköze! /De tulajdonképpen mit is szeretsz te ezen az önző, kisebbrendűségi-felsőbbrendűségi komplexusos, lüke zsenin? :-))) |