John Ryder hozzászólásai

Ugrás John Ryder adatlapjára
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Amerikai história X - Vélemények

2013-07-01 13:53.46

Nem egy limonádé film ez; olyan darab, amit igen nehéz árnyaltan, elfogultság nélkül megítélni. Igencsak sarkosan mutatja be a különféle embercsoportok közötti problémákat, és az erre adott reakciókat. Ez a film nem ad választ arra, miként lehetne megoldani a fehér/nem fehér együttélés problémáit, azt viszont remekül bemutatja - egy család tragikus életén keresztül -, hogy miként NEM (vagyis az öncélú erőszakkal, bosszú szülte megtorlással, de ugyanígy tévút a csöpögős, "mindenkit a keblemre ölelek" típusú ultraliberális tolerancia is). És ami Amerikában a fehérek és színesbőrűek - e filmben konkrétan a feketék - közötti ellentét, az nálunk a cigány kisebbséggel együttélés problémájaként ugyanúgy megvan, ezért itthon is húsbavágóan aktuális a film mondanivalója. Persze nálunk, lehet mondani, csak a keleti megyékben igazán gond a "cigánykérdés", na de persze az USA-ban se mindenütt olyan kiélezettek a "faji ellentétek", csak bizonyos régiókban. Tehát a helyzet majdnem hogy ugyanaz ott is meg itt is, csak nálunk az a szerencse, hogy a fegyvertartás nem annyira liberális, mint az amcsiknál, így emiatt kevesebb a halállal végződő összetűzés. Gondoljunk bele, mi lenne itt egyes helyeken, ha ugyanolyan könnyű lenne fegyverhez jutni, mint az USA-ban... Az mindenesetre remekül lejön a filmből, hogy az erőszak, az indulat, revansvágy vezette gyilkos ösztönök gátlástalan kiélése nem vezet sehová. A kisebbség erőszakos fellépésére nem az a jó válasz, amit a szkinhedek csináltak, hogy akkor válaszul mi is szerveződjünk bandába és toroljuk meg a sérelmeket. (Lásd itthon a Magyar Gárda próbálkozásait.) Ebből csak állandó vagdalkozás, bosszú és amiatt újabb bosszú, a konfliktus állandósulása és elmélyülése következne, ezt pedig egyetlen józan, a hazáját szerető ember sem akarhatja. Lásd Derek Vinyard sztoriját a filmben: tűzoltó apja elvesztése miatti - jogos! - indulata eltúlzott reakcióként a szkinhed mozgalom felé tolja, ahol a bevándorlók - persze sokszor nem épp fair módon történő - térnyerésére olyasféle "megoldást" tud csak, mint pl. egy ázsiai tulajdonba került hipermarket szétveretése a banda tagjaival. Tehát egyéni sérelme miatt érzett dühét egy ideológia, a nácizmus kereteibe helyezve, a (mindegy, milyen, de főleg fekete) kisebbség iránti fellépéssel próbálja levezetni. Aminek, természetesen, mi lesz a vége? Két, a kocsiját elkötni kívánó néger kinyírása miatt sittre kerül, ahol viszont - miután összehaverkodik egy fekete sráccal, s kezdi felismerni, hogy a színes bőrű is lehet ember, ezen "elhajlása" miatt épp a fehér elítéltek erőszakolják meg s alázzák ezzel porig a zuhanyzóban - nézetei gyökeresen megváltoznak, felismeri, hogy a gyűlölködés nem vezet sehová. Csakhogy a múltat nem lehet meg nem történtté tenni, s régi bűnnek hosszú az árnyéka stb., ezért a sittről kijőve, épp mikor már új életet akarna kezdeni s a közben szintén - amúgy érthetően - a szkinhed mozgalom felé orientálódó öccsét visszatéríteni a normális útra, utóbbit az egyik megölt négernek a tesója megtorlásból lelövi. Ez a tragédia teszi fel a pontot az amúgy is végig drámai filmre, s a legfontosabb tanulság egyértelmű: a bosszú csak bosszút, az erőszak erőszakot szül - fehérnél, négernél, cigánynál többé-kevésbé egyformán, legfeljebb az egyik hamarabb, és brutálisabban, a másik talán csak hosszabb tűrés után, vagy neveltetésénél fogva enyhébb eszközökkel teszi meg, de általában megteszi -, így ez nem lehet járható út. Derek is felismeri ezt, igaz ehhez kellettek a börtönbeli elég durva tapasztalatok. És tényleg jó, hogy nem az a legendás kivágott jelenet lett végül a film befejezése, hogy megint leborotválja a haját és a bosszú jegyében újra a skinheadek közé áll. Mert azzal az egész film tanulsága az értelmét veszti, tényleg elég veszélyes lett volna azt beletenni. Na de azért, azon túlmenően hogy az erőszak, a náci/szkinhed eszmék nem vezetnek semmi jóra, azért attól még maradt egypár nyitott kérdés a "faji" együttélés terén, nemcsak az USA-ban, nálunk is. Mert ugye azt senki se gondolja, hogy azok a srácok, akik a filmben leborotválták a fejüket és a kisebbség elleni erőszakos fellépést hirdették, azok csak jókedvükben, poénból tették ezt? Ugye nem. Valós probléma volt, amire próbáltak a maguk módján reagálni? Naná. Itthon, nálunk a Magyar Gárda viccből jött csak létre, vagy kurvára nyomós oka volt rá, egy bizonyos régiókban - de a helyzet változatlansága esetén hosszabb távon az egész országra kiterjedően - már-már elviselhetetlen helyzetre válaszul? Még szép! Tehát mindenki tudja, hogy van egy kőkeményen húsbavágó társadalmi probléma, Amerikában a színesekkel, nálunk a cigányokkal kapcsolatban, hogy hogyan lehet normálisan és működőképesen együtt élni velük. Mindez csak a szkinhedeket, gárdistákat zavarja? Kurvára nem! Csak éppen utóbbiak olyan emberek, akik neveltetésükből (vagy annak hiányából), szociális helyzetükből, egyéni sérelmeikből - lásd Derek - fakadóan hamarabb "robbannak", s hajlamosabbak keményebben fellépni, kézbe venni a dolgokat és nem a hatóságra, az államra várni, különösen hogy az sokszor nem is csinál semmit. De ettől még a "csendes többséget", legalábbis aki olyan helyen él, éppúgy zavarja a legtöbb esetben a kisebbség életmódja, csak hát a társadalom nagy része konformista, inkább meghúzza magát, kussol, vagy csak magában morog, várja-várja, hogy majd az állam lép valamit. Csak hát, ugye tudjuk, hogy politikusaink, hacsak nagyon el nem fajul valami helyzet, legtöbbször nem lépnek semmit, csak ha már a szavazat kerül veszélybe, és mert megjelennek a Magyar gárda-féle önjelölt rendcsinálók, akkor meg átesnek a ló túlsó oldalára és 2 héten belüli rendcsinálást ígérnek... na mindegy. A lényeg az, hogy mindenki tudja, így nem mehetnek tovább a dolgok. Mert az a válasz, amit a politika adott a kisebbségi kérdésre évtizedeken keresztül, hogy pozitív diszkrimináció, meg hagyjuk a kisebbségeket úgy élni, ahogy nekik tetszik, adjunk nekik ombudsmant, meg plusz pontot az egyetemen, meg sok-sok milliárdot "felzárkóztatásra" (amit vezetőik persze úgy osztanak szét, mint afrikai diktátorok a nyugati élelmiszersegélyt, azaz maguk között, az egyszerű népnek meg alig vagy semmi se jut) - szóval ez a langyos, mindent engedő politika, ami dajkálgatja a kisebbségeket és mindent a seggük alá tol a kőkeményen gürcölő többségi adófizetők pénzéből, az, mindenki látja, befuccsolt. És az emberek is egyre kevésbé tűrik, totál érthető módon. Nagyon találó példa volt erre, amit Derek és Danny apja mondott a filmben az ebédlőasztalnál, hogy a tűzoltóságra két feketét vettek fel, pedig nem ők voltak a legjobbak, és mégis rájuk bízzák emberek életét. Ez is mutatja, hogy az embereknek a pozitív diszkriminációval mennyire tele van a tökük. Azért teljesen értelmetlen ez, hogy toljuk bele a kisebbségiekbe a tenger sok pénzt, meg toleráljuk őket maximálisan, hogy hátha majd pár év alatt felzárkóznak a mi szintünkre, mert az igazság az, hogy - belátható időn belül - NEM FOGNAK. Ez sehol se működik. Nézzük meg a németeket, kurva sok pénzt pumpáltak a volt NDK régiókba, mégis 20 év után is, ha arra jár az ember, még mindig baromi nagy a különbség a nyugati részhez képest. Vagy: hol vagyunk mi az osztrákoktól, és nem csak a 40 év kommunizmus miatt. Ez az egész "utolérni és meghaladni" mítosz, ez már a kommunistáknak se jött be, hiszen amíg mi próbáljuk beérni az osztrákokat, addig ők se állnak meg, ezt még a hülye is látja. És ez ugyanígy van nemcsak országok, hanem népcsoportok, rasszok között is. Hagyjuk már ezt a "minden ember egyforma" dumát. Ez nem igaz, éppen úgy, mint egy iskolai osztályban is van jó meg rossz tanuló diák, mégse kap mindenki ugyanolyan jegyet. Szép is lenne. Csak meg kell nézni a történelmet. Az európai népek technológiai, kulturális szinten hová jutottak, adott földrajzi-erőforrás elérhetőségi szint mellett, és ehhez képest hol tartottak mondjuk az 1500-as években az amerikai indiánok, vagy akár 1900-ban az afrikai bennszülöttek. Az európait messze túlszárnyaló erőforrás, ásványkincs, termőföld stb. készletek mellett, ez főleg Amerikára igaz. Tehát baromira nem lehet itt általánosítani. Akkor se, ha kicsiben Magyarországot nézzük: IV. Béla a tatárjárás után behozta a svábokat, tótokat, kunokat, majd jöttek nemsokára a cigányok is. Hol vannak most a kunok, svábok? Max. a nevükről mondod meg ma már a származásukat. Miközben a cigányok...? Nem ragozom tovább, evidencia hogy az egyes népcsoportok teljesítménye, képességeik NAGY ÁTLAGBAN nem egyenlők. Persze kivétel mindig van, mert cigányban is van dolgos, szorgalmas, sőt még diplomás is nem egy, többségi magyarban meg ennek az ellentéte, ez ordító közhely. Csak éppen... meg kell nézni az arányokat. És évszázadok teltek el, szóval nem pár évről beszélünk, amit még ki lehet magyarázni. Vagy, India és Európa gazdasági-társadalmi fejlettsége hogy is viszonyul most egymáshoz? Na ugye. És, hogy az alapproblémához visszakanyarodjak: elmaradottabb, kulturálatlanabb embercsoportok előbb folyamodnak erőszakhoz, mert nem tudják felvenni a felgyorsult világ ritmusát, és nem boldogulnak, ezért frusztráltak és hajlamosabbak a bűnözés útjára lépni, stb. Miért? Mert ez a langyos liberális, az emberi jogokat és egyenlőséget istenítő liberális társadalom azt is képzeli, azt is várja tőlük, hogy hipp-hopp zárkózzanak fel, éljenek úgy mint a többség. De ez lehetetlen, a lépcsőfokokat lehet kettesével-hármasával szedni de tizesével azért már nem. Pár kiemelkedőbb képességűnek sikerül, de a nagy átlagnak nem, pozitív diszkrimináció ide vagy oda. Ha ezt az elfuserált kísérletet még tovább folytatják, hogy a menthetetlenül leszakadt, lemaradt kisebbségnek mindent odaadnak, mindent nyújtanak, hogy felhúzzák a többség átlagára, abba mi, adófizető, dolgozó emberek előbb-utóbb beledöglünk, inkább előbb. Egy Amerika még csak-csak megengedhette, hogy egy rahedli pénzt öl a feketék felzárkóztatásába, no de mi magyarok?!

Erőnek erejével - Vélemények

2013-06-27 08:59.42

És még hozzátenném a filmcím magyar fordítása miatt faszalgóknak: egy Schwarzi filmhez szerintem az "Erőnek erejével" mint cím tökéletes. Volt már nem egy példa szerintem, amikor a nem szó szerinti fordítású magyar cím még jobban visszaadta a film tartalmát, hangulatát - legalábbis nekünk magyaroknak -, mint az angol eredeti. A "Szökés Shawshankból" mint szó szerinti fordításon alapuló filmcím pl. hogy hangzana ahhoz képest, amit annak a filmnek ténylegesen adtak magyar címként (ha valaki tudja, melyikre utalok itt)?!

2013-06-26 07:29.38

Eszméletlen nagy volt a jó öreg Schwarzit ismét egy akciófilm főszerepében látni! A The Expendables 2.-ben még csak beköszönt, ott csak a legvégén kezdte el úgy istenigazából darálni az ellent, de már ott is megígérte nekünk, hogy "I'll be back", s lőn. Maga a film egyébként önmagában csak egy sablonos akciófilm lenne, persze van pár jól kivitelezett jelenet, meg leköt jó másfél órára, de semmi extra. A történet a műfajon belül átlagosnak mondható: egy mexikói drogbárót, akit éppen a kivégzőhelyre szállítanak, társai bravúrosan kiszabadítanak, s ezután egy felturbózott Corvette-al száguld a határ felé, áttörve a rendőrségi útzárakon és SWAT-osztagokon. Úgy tűnik, senki és semmi nem állíthatja meg, ámde pechjére épp azt a poros, mexikói határ menti kisvárost szemelte ki átkelőhelyül, ahol az osztrák testépítő tölti be a seriff posztját. Schwarzi pedig - mint sejthetjük - természetesen nem hagyja annyiban a dolgot... :) Ez a film megint felidézte a jó öreg '80-as, '90-es éveket, a Kommandó, Két tűz között stb. kellemes kis darálós Schwarzenegger filmek hangulatát, azt az időszakot, amikor még bármikor bementél a moziba, 3-4 remek filmet is helyből meg tudtál volna nézni a kínálatból, míg manapság kis túlzással 3-4 havonta van 1, ami miatt megéri beülni. Itt a filmben Arnold már az első jelenetekben sörétessel nyomja, s nem telik el sok idő, ismét "elővarázsolja a nagypapát", egy I. világháborús Gatling gun-nak kaszálja a rosszfúkat. :) Egyszóval: amúgy csak egy erős közepes film lenne, de Schwarzi miatt nálam gondolkodás nélkül 4 csillag.

Stallone - A lázadó - Vélemények

2013-06-25 09:29.12

Stallone egyik legelső filmje, melyben kvázi főszereplő. A megnézése azonban legfeljebb csak a rajongóknak ajánlott, mert sajnos harmatgyenge egy film, a történet vontatott, némi minimális izgalom, drámaiság pedig legfeljebb a vége felé van benne, bár az is kiszámítható, klisés. Még hogy akciófilm, mint az ismertetőben írták... nevetséges. Talán még a leginkább drámának mondanám, mert a vége ehhez áll a legközelebb. Az elvileg megtörtént eseten alapuló sztori röviden annyi, hogy Stallone (Jerry Savage) a 60-as években az FBI különleges ügynökeként beépül egy New York-i anarchista hippi csoportba, akik a vietnami háború elleni tiltakozó akciókat szerveznek illegálisan. Eközben beleszeret a hippik közül az egyik csajba. A banda bombát akar elhelyezni egy irodaházban, de Stallone - egy szintén beépült másik ügynökkel együtt - ezt megakadályozza, és lebuktatja őket, végül azonban, amikor csatlakozna barátnőjéhez, mégis tragédiába torkollik a történet. Egyszóval, ez az unalmas, egysíkú, gyengén megvalósított mozi még Stallone miatt sem ér két csillagnál többet. Csak az nézze meg, aki mint Stallone legelső főszerepére kíváncsi rá.

Tisztítótűz - Vélemények

2013-06-19 16:29.55

Ha így látod, nekem teljesen OK.

2013-06-19 16:12.05

Semmi gond öregem, ha neked ennyire bejön. Mondom, nem rossz film, csak szerintem akad ennél jobb is Seagaltól.

2013-06-19 16:03.35

Én láttam, tehát teljes joggal értékelhetem ;) Talán Seagal egyik utolsó értékelhető filmje, ez után sokáig semmi, legfeljebb a Sebhelyek volt még, ami nézhető és a moziban is adták anno. Ami kár, mert a '90-es évek elején jobbnál jobb filmeket csinált (Törvényre törve, Nico stb.). Sokan felróják neki nem túl változatos arcjátékát, hiányolják színészi kvalitásait... hát istenem. Bunyózni tud, nem is akárhogy, akciójelenetei elsőrangúak: filmjeiben jól adja a mindig egyenes jellemű, de a rosszfiúkkal szemben kíméletlen zsarut, ügynököt stb. Én, ha nézem a mozijait - legalábbis a korai darabokat, mert az utóbbi 10-15 év "termése", az értékelhetetlen -, pont ennyit várok el tőle, mert épp akkor akciófilmet akarok látni, és nem melodrámát. Abban, amit csinál, jó (volt valamikor), s nem is akart többnek látszani, nekem pedig ez bejött. A Tisztítótűz amúgy egy egyszer nézhető akciófilm, persze sehol sincs egy Törvényre törve-hez képest, de nem rossz. Azt nem mondom, hogy a székkarfát szorítja az ember az izgalomtól, hogy mi lesz a vége, pár dolog meg, pl. a néger zsaru (Wayans) lakásának pokoli infernóként való - kb. mint egy 20 tonna TNT-vel megrakott lőszerraktár - felrobbanása kissé irritáló benne. De egyszer azért tényleg meg lehet nézni.

A rettegés foka (1991) - Vélemények

2013-06-19 14:43.58

Mostanában valahogy rákaptam a Scorsese filmekre, ismét elővettem A rettegés fokát, mert emlékeim róla már kissé fakultak. Megérte újranézni. Maga a történet, azt is mondhatnám, szokványos thriller; a filmet igazából De Niro eszméletlen játéka dobja fel. Ez az ember bármilyen szerepben hihetetlen nagyot alakít, legyen az gengszterfilm, vígjáték, romantikus mozi; nem sok ilyen őstehetség van, mint ő, ezt e filmje után is megállapíthatjuk. Játszott persze ő is vontatott, gyenge, vagy legalábbis csak középszerű filmekben (pl. Godsend, vagy a 15 perc hírnév stb.), de azok a mozik sosem őmiatta lettek olyanok, amilyenek. De itt, ebben a moziban, Max Cady alakításában nagyon nagyot üt! Kedvenc jelenetem, ahogy itt sokak már felidézték, amikor lerendezi a három ráküldött verőlegényt - már eleve az ledöbbentő, amikor biztos vertnek tűnő helyzetéből puszta kézzel felülkerekedik, miközben amazok vasrudakkal, lánccal jönnek -, s az üldözőből hirtelen üldözött lesz: Nick Nolte, aki nagyon bátor módon azt hitte, hogy majd szépen páholyból végignézi, ahogy zaklatóját agyonverik, most ott szűköl a szemeteskonténer mögé bújva, s abban a pillanatban a néző - valljuk be - azért drukkol, hogy Cady találjon csak rá (- "Ügyvéd úúúr...?"), s már előre lejátszódik a fejünkben, mit fog tenni akkor; de mikor pont a feszültség a tetőfokára hágna, Cady, noha sejti, hogy az "ügyvéd úr" ott lapít, mégis futni hagyja, legalábbis egyelőre, hogy majd később fenékig ürítse a bosszú keserű poharát... Hatalmas jelenet. Bár mondom, a történet zömében a szokásos thriller fordulatokkal operál, azért volt pár jól eltalált, váratlan jelenet, s a vége is kellően drámai. Nick Nolte és felesége jól adják elő szerepüket, ahogy azt kell, akit viszont külön kiemelnék, az a kislány, Juliette Lewis, na az ő alakítása tetszett még minden szempontból. Persze a pálmát - itt is - magasan De Niro viszi. Ami összességében elgondolkodtató a történet szempontjából, hogy itt nem egy minden különösebb ok miatt gyilkoló, "csak úgy magától" pszichopatával van dolgunk, mint általában, hanem kiderül az is, hogy Max Cadyt mi motiválja, miért vált ilyenné, hisz ő nem csak úgy sablonosan, "a börtönévek miatt" áll bosszút, hanem elég mélyen betekintést nyerhetünk abba, hogy miket élt át odabent, és az hogyan hatott rá. Nem a "szokásos", empátia és érzelem nélküli pszichopata ő, hiszen nyilvánvaló, a sitten átélt megaláztatások lelkileg is a zsigereibe hatoltak, s épp ez váltotta ki gyilkos dühét azzal szemben, aki ha rendesen végzi a munkáját, akkor ő jóval kisebb büntetéssel megúszhatta volna. Ha belegondolunk kicsit, mi hogyan és meddig bírtuk volna abban a közegben 14 éven át, valahol meg is értjük Cady fékezhetetlen indulatát az "ügyvéd úrral" szemben. Utóbbi figurája pedig legfeljebb csak családja, lánya fényében érdemel szolidaritást a néző részéről, hiszen mint látjuk, gyarló ember ő is nem kicsit: még ha nemi erőszakra nem is vetemedik, azért a sorozatos hűtlenkedés, vagy az ügyvédi eskü megszegése nem áll tőle távol, no és az se éppen gerinces emberre vall, ha valaki gyáván elbújva lesi, ahogy az általa felbérelt verőlegények elgyepálnak valakit. Nem tudtam neki szívből drukkolni, na, csak családja hölgy tagjainak legfeljebb. Ami a lényeg: egy ügyvédnek tényleg az a dolga, hogy védence ügyében minden mentő bizonyítékot felhozzon, akármit is követett el az, nem az ő dolga, hogy a tettét minősítse, hanem a bíróságé. Persze sok védő viszi ezt el egy, már gyomorforgató irányba, mint ahogy napjaink bűnügyeiben is láthatjuk, amikor a brutális gyilkosra, aki ellen egyértelmű bizonyítékok vannak, védője nem csupán enyhítést, hanem szemrebbenés nélkül felmentést kér... viszont ennek a vica versája se sokkal jobb, amikor a védőügyvéd titkolja el a bíróság elől a mentő bizonyítékokat, és ezért kap valaki súlyosabb ítéletet, mint amit valójában érdemelne. Nolte figurája pont ebbe a vétekbe esett, vesztére nem a megfelelő emberrel szemben... s Cady bosszúja, ha teljesen kiélhette volna, nyilván ugyanúgy aránytalan és igazságtalan lett volna, de az "ügyvédúrnak" és rajta keresztül családjának az így átélt trauma is épp elég büntetés, mint az a záró képsorokból kiderül. Mint ahogy Cady is megkapta, ami neki jár, végül... Zárszóul: ügyvédeknek kötelező. :)

Sylvester Stallone - Legjobb filmjei

2013-06-18 16:32.48

Az 5 legjobb (szerintem): 1. A pusztító 2. A bosszú börtönében 3. Függő játszma 4. A specialista 5. Rocky 4. (és így sorolhatnám...)

Nagymenők (1990) - Vélemények

2013-06-18 15:43.38

Kösz! Azt hiszem, ez a film megér egy "misét", ráadásul nemrég láttam megint, rá tudtam hangolódni.

2013-06-18 15:20.48

Véleményem szerint - s mint alább látni, meg az osztályzatokból, ezzel nem vagyok egyedül - az egyik legjobb maffiafilm. Más, mint az etalonnak tekintett Keresztapa, mert szerintem az valahogy idealizáltabban állítja be a gengszterek világát, erényeket is megcsillogtat és a dolgoknak valahogy van miértje, így még a brutálisnak tűnő cselekedeteket is könnyebb megmagyarázni, még ha jogosnak elfogadni nem is mindig. Megmutatja - bár ez közhely -, hogy a maffiának megvannak a maga törvényszerűségei, és az egész jelenséget csak ennek a fényében lehet értelmezni. Viszont ez, a Nagymenők, meg se kísérli idealizálni a maffia világát, sőt inkább az árnyoldalt mutatja be, ami amúgy gyakran elsikkad, ahogy a főszereplő Henry Hill is csak a csillogást, a sok lóvét, jó kocsikat, jó nőket látta kezdetben, ez kápráztatta el. Vagyis, hogy persze ott van a csillogás, az, hogy rengeteg mindent megtehetsz, amit a csóró, güriző - és általuk lenézett - átlagember nem, na de ennek az egésznek kőkeményen megvan az ára is. És nem is feltétlen a rendőrségtől, a letartóztatástól való félelem, mert hiszen láttuk, a kenőpénz csodákra képes, és amikor először a börtönben voltak a főszereplők, jobb soruk volt odabent, mint sok akkori, bérből-fizetésből élő embernek; hanem az, hogy a saját társaidtól jobban kell tartanod, mint a zsaruktól, mert persze ha esküvő van, meg keresztelő meg más családi esemény, akkor összejön a rokonság, megy a váll-lapogatás ezerrel, összejön vagy százezer dolcsi a nászajándékra stb., sülve-főve együtt vannak a maffiatagok - csak éppen, ha valamit elbaszol, vagy csak a gyanú árnyéka vetül rád, esetleg egy rossz szót szólsz, már golyót kapsz a fejedbe, vagy ott végzed átvágott torokkal a saját kocsidban, feleségeddel együtt akár. Szóval azért megmutatja keményen a film, hogy a maffia világa csak kívülről, az átlag csóró ember szemszögéből tűnik ragyogónak, belülről azért koránt sem egy móka-kacagás a történet. És ennek fényében, elég megdöbbentő itt olvasni a főhős, Henry Hill pálfordulásáról - mondhatjuk persze, árulásáról - szóló elítélő, fikázó véleményeket. Most mégis, mi mást tehetne? Tudja, hogy saját "barátai" ki akarják nyírni,hogy Jimmy Conway, aki a lebukástól való paranoid rettegésében már vagy egy tucat embert eltett láb alól, rá is sort kerít majd,csak hogy a bőrét mentse. A nagy gyerekkori jóbarát, igaz? Az nem baj az erkölcsbajnokoknak, hogy De Niro, nehogy lebukjon, szívfájdalom nélkül kinyíratja évtizedes haverját, ha csak a gyanúja felmerül benne, hogy köp a rendőrségnek. Hát könyörgöm, ezek után csoda, ha Henry Hill meg is teszi?! Miután Paulie Cicero, miután kezd büdös lenni körülötte a levegő, kiszúrja a szemét rongyos 3 ezer dolcsival?! Oké, hogy átverte, hazudott neki a drogról, meg minden, de érdekes módon Paulie-nak addig nem volt ez gond, amíg csordogált neki is a lóvé a drogbizniszből. Na és ne feledjük, Hill-nek volt felesége, meg két szép kislánya, szóval talán nem kéne rá ennyire fröcsögni, hogy borított, nem pedig körömszakadtáig védte "barátait", akik éppen az ő jégre tételét tervezgették, mellesleg. Szóval pátoszt, meg szirupos ideákat félretéve, ez a film maga "a" maffia, a maga valójában, a gazdagság, csillogás mögötti önzéssel, hogy senki se számít, ha a magad bőrét kell menteni, hogy mielőtt elássák a hullát, előtte még jóízűen megvacsoráznak, hogy mi sem természetesebb, mint hogy az asszony és a gyerekek mellett a péntek a szeretőké, hogy elég egy-két rossz beszólás, és "barátaid", akikkel előbb még jókat röhögve kártyapartiztál, a kocsiban hátulról, miközben mondják a mondatot, mintegy mellékesen, elvágják a nyakad... Ilyen világ ez azért, lássuk be, pár erőszakos, gátlástalan, iskolázatlan, persze a maga módján dörzsölt tahó sajátos kis szubkultúrája, bárki bármit mond, lehet szeretni persze a maffiafilmeket, mint ahogy én is szeretem, de magukat a maffiózókat, azért nem kéne már talán isteníteni (persze vannak, lehetnek azért kultfigurák, de nem ebből a filmből), mellette meg lepocskondiázni azt, aki családja, és uram bocsá' saját élete védelmében elárulja azokat, akik csak a gyanú árnyéka miatt kinyíratnák. Nem kell a szirupos "gengszter-romantika". Én a magam részéről, bevallom, ugyanazt tettem volna Liotta helyében. Ami még megér egy misét, ahogy szokták mondani, a De Niro-Pesci páros, na ez ebben a filmben is fergeteges, akárcsak a Casinóban. A Nagymenőkben mind a kettő egy ritka gennyláda alak, persze Pescinek hihetetlen szövege van, tényleg könnyesre röhögöm magam a dumáin, de közben úgy gyilkol bárkit, mintha csak egy kiló kenyérért menne le, ld. a szegény lúzer, állandóan pénzért kuncsorgó Morris kivégzése, vagy a Samuel L. Jackson által játszott néger csóka hidegre tétele. Pesci amúgy totál ugyanazt a begőzölt fejű, bosszúálló karaktert játssza, mint a Casino-beli Nicky Santoro, ha itt a Nagymenőkben nem kapott volna golyót a fejébe, még szinte azt hinné az ember, hogy folytatásos film. ;) (Mindenki emlékszik rá: "Lebuziztad a barátomat?!" c., a "tollas" jelenet, vagy ebből a filmből: "Hogy érted azt, hogy jópofa?!") :)) Bár karakteréért nem kár egyik filmbe se - ugye mindkettőben csúnya véget ér -, de ezért a Nagymenők-beli szerepéért abszolút megérdemelt neki az Oscar. A másik ász, De Niro szerepe a Casino-ban valahogy egy fokkal még jobban tetszett, ebben viszont valahogy túlzottan a háttérbe lett vonva, de mégis remekül adta a hidegen számító, kicsit paranoid, kegyelmet csak hírből ismerő maffiózót. Amúgy mindenki a Casino-Nagymenők filmekkel példálózik a De Niro-Pesci páros kapcsán, miközben ez a kettős szerepelt még egy harmadik, legalább ugyanennyire jó filmben, a szintén Scorsese rendezte 1980-as Dühöngő bikában, ahol Pesci a bokszoló De Niro öccsét alakította, igaz, ott inkább De Niro játszotta a forrófejű, kötekedő egoista szerepét (persze Pescit se kellett félteni, emlékezetes a jelenet, amikor a Nagymenőkben halálra vert, a sittről szabadult ürgét ebben a filmben is szétgyepálja, kocsiajtóba veri a fejét, stb.). ;) Még egy pár szót Ray Liotta főszerepléséről: szerintem az ő játéka is elsőrangú volt, szerintem remek színész. A filmben karaktere nem süllyed olyan mélyre emberi értékeit tekintve, mint a többi főszereplő, nem válik gyilkossá, csak pitibb bűntetteket követ el, s talán lelkiismeretének e körökben megszokottnál erősebb hangja elnyomására nyúl a szerekhez is. A "pentito"-vá avanzsálás, bár sokak szemében jaj de gáz, meg így-úgy az árulás, stb.; szerintem az ő szempontjából abszolút logikus és érthető lépés volt, saját és családja élete védelmében. Megkérdezném azért az ellene csaholókat, hasonló helyzetben ki az, aki inkább odatartotta volna a fejét, hogy ide kérem a golyót, kedves "barátaim", dehogyis megyek én a rendőrségre, mert a "La familia", az a szent, a kiscsaládom viszont, a kislányaim, na ők pusztulhatnak nyugodtan, mint ahogy én magam is... Szóval azért ezen el kéne gondolkoznia egyeseknek, szerintem.

Taxisofőr - Vélemények

2013-06-14 11:10.10

Ez tipikusan az a film, ami nem könnyen emészthető, s nem csak egyedül a legvége miatt. Mondjuk ez nem von le semmit az értékéből, sőt. Adott ugye egy 26 évesen is már rendesen kiégett vietnami veterán, Travis Bickle De Niro alakításában, akinek, nyilván az átéltek hatására,gondot okoz az éjszakai alvás, így számára kézenfekvő lehetőségként választja az éjszakai taxizást. Kissé elvont, magának való karakterünknek így van alkalma belekóstolni New York éjszakai életének mindent elborító fertőjébe, a kurvák, stricik, drog, pornó és mindenféle más szenny világába, s nem véletlen, hogy hamar betelik nála a pohár, hiszen jogosan vetheti fel: ezért a mocsokért, az emberiségnek ezért a söpredékéért tette ő kockára - önként! - az életét Vietnamban?! Remekül kifejezi a benne feszülő sértettséget a mondat, amit a taxijába beülő, elnökjelöltnek pályázó politikusnak mond: "bárcsak jönne egy nagy eső, és elmosná ezt a sok mocskot az utcákról". Travis Bickle próbál egy ideig együttélni ezzel a világgal, valahogy elviselni; egy, az említett politikus kampánystábjában dolgozó szőke hölgyemény iránt fellobbanó érzelmei, akit valahogy tisztábbnak, másnak lát, mint az emberi csürhe többi részét, úgy tűnik, egy időre célt adnak sivár életének, de mikor a lányt elcipeli egy pornográf filmre, hogy lássa a két szemével, milyen is a való világ mocska - és nem azért, mintha ő maga perverz lenne vagy ilyenekre gerjedne -, ám a csaj, mindezt persze félreértve, többé (legalábbis a végéig) nem jelentkezik, nem lévén több vesztenivalója, úgy gondolja, így már nem mehet tovább, tennie kell valamit ennek a beteg világnak a megváltoztatásáért. Egy egész fegyverarzenált vásárol, kigyúrja magát, a haját leborotválja olyan jó anarchista, punkos fazonra, s az elnökjelölt politikus ellen kísérelne meg - elég amatőr, így nem csoda hogy sikertelen - merényletet, hátha az majd felrázza a közvéleményt, hogy itten valami nagyon nincsen rendben. Elsőre talán úgy tűnhet, azért végezne a politikussal, hogy rajta vegyen revansot a mindent elborító fertőért - hiszen bár amikor az a taxijába ül, támogatójának nevezi, azért látszik, ez csak színjáték, hiszen valójában semmit sem tud róla vagy programjáról, belül megveti, lenézi őt is az összes többi hazug, ígérgető, képmutató politikussal egyetemben, valamiféle dacos felsőbbrendűség-tudatból, hiszen ő is a mocskos világ része és hallgatólagos fenntartója. De mégsem bosszúból ölné meg, hanem abban bízva, talán ez majd durran akkorát - egy anarchista merénylete fényes nappal, a nyílt utcán - hogy majd történni fog valami. Miután ez nem sikerül, egy fiatal, még kiskorú gyermek prostituáltat szemel ki magának - akit Jodie Foster alakít, nem rosszul -, hogy megváltói nekibuzdulásában kimentse az őt elkábító, szép szavakkal behálózó stricije kezei közül (Harvey Keitel szintén nem gyenge epizódszerepe). A kuplerájba bemenve, halomra lövi az összes stricit, kuncsaftot, hogy kiszabadítsa a lányt, de ő maga is golyót kap, így a végén átlőtt vállal a kanapén fekve végzi, a megmentett, de a boldogságtól valahogy mégsem repeső kiscsaj társaságában. Innentől kezdve a legvége elég kétértelmű, akár az is kiolvasható belőle, hogy Travis már csak haláltusájában képzeli be magának a záró képsorokat, én azonban az optimistább verziót teszem magamévá, mely szerint hősünk felépül, visszamegy taxizni, a kislány szülei hálálkodó levélben köszönik meg, hogy visszahozta őt a normális életbe, sőt még a kampánystábban dolgozó lány, aki azelőtt még, félreismerve és meg nem értve őt, kiadta útját, megkeresi ismét, de persze az önérzetes Travis udvariasan, de egyértelműen elhárítja, így övé lévén az utolsó szó. Még szép, hogy ezzel a verzióval könnyebb azonosulni, hiszen ez legalább elégtételt ad egy ellentmondásos ember persze szintén ellentmondásos tettéért, aki persze, ha a politikus elleni merénylete sikerrel jár, éppen hogy a mindenki által megvetett, alávaló "terrorista" szerepébe került volna, így meg, hogy a társadalom legalján tanyázó egyéneket lőtt halomra, még dicséret is jár, meg a média hősnek kijáró figyelme, a rendőrség pedig, az önvédelemre hivatkozva, nagyvonalúan hunyhat szemet a tett fölött, így minden jó, ha a vége jó. Remekül kihozza tehát a film végének ez az értelmezése az erkölcsi paradoxont, hogy ugyanazzal a mozgatórugóval - a világ jobbá tétele - végrehajtott kétféle cselekedet mennyire különböző társadalmi reakciót válthat ki. Most nem mondom, hogy bárkinek joga lenne vélt vagy valós sérelmeiért, vagy akár csak egy olyan elvont célért, hogy "jobb legyen a világ", fegyverrel elégtételt venni. Nem mondom, hogy ez a helyes magatartás, hisz jól tudjuk, hová vezetne ez. Na de, tegyük a szívünkre a kezünket, azért valamennyien érezzük úgy néha, bizonyos híreket olvasva, meg a TV-ben hallva, hogy legszívesebben Travis helyébe képzelnénk magunkat, s bennünk is megfordul az, amit a főhős is az ominózus mondatában kimondott a sok mocskot elmosó nagy katartikus esőről? Travis egy beteg társadalom problémáira nyilvánalóan nem egy megszokott és politikailag korrekt választ adott, és csak hajszálon múlt, hogy hős helyett nem megvetett bűnözővé avanzsált. Mégis, jó szándékát - még ha a választott eszköz, tudjuk ugye... -, azért nem lehet vitatni, s a lelőtt stricik halála se volt túl nagy veszteség a világnak. Megérdemli tehát szerintem, hogy a film végét a főszereplő számára pozitívabb olvasat szerint értékeljük; persze épp az a zsenialitása a mozinak, hogy akit taszít az effajta "önbíráskodás" minden formája, az meg a tragikusabb végben - Travis értelmetlen halálában - találja meg a számára megfelelő elégtételt, s a megerősítést addigi hitében, hogy lám-lám, nem éri meg ugrálni, legjobb csak hagyni szépen mindent úgy, ahogy van...

Dredd bíró - Vélemények

2013-06-13 14:15.13

Hát mit mondjak, én nem estem hanyatt ettől a filmtől. Persze, a látvány elmegy, meg hát eleve egy képregényen alapszik a sztori, de a benne lefestett jövőbeli világ hangulata valahogy nem fogott meg, sehol sincs mondjuk egy Szárnyas fejvadászhoz képest. A színészi játék szinte teljes hiánya - talán Max von Sydow-t leszámítva - még hagyján, elvégre ez egy sci-fi akciófilm volna, de a történet sablonos, akció vagy izgalom majdnem hogy semmi nincs benne, az idióta Rob Schneider nyálas karakterének szerepeltetése egyenesen katasztrófa, a mutáns lények a barlangban meg valami siralmas. A színészi felhozatal bár (persze Schneidert leszámítva) viszonylag erős, ez csak alig segít a filmen, pl. Assante, a főgonosz Rico szerepében abszolút nem jött át, Stallone meg olyan gépies, monoton a filmben, hogy még a Terminátoron is ezerrel túltesz. Rob Schneider nélkül se lenne több, mint egy erős közepes, de így csak kegyelem hármast érdemel a film, legalábbis nálam.

Édenkert a sikátorban - Vélemények

2013-06-13 13:55.38

Na, helyesebben Frank McRae, nem Colin, ez nem rali, hanem film... :)

2013-06-13 13:53.25

Nem a tipikus Stallone film, ahogy írták is lentebb, de azért egyszer meg lehet nézni, főleg aki amúgy is komálja a mozijait. Kicsit van egy Rocky 1-es beütése, nyilván egyrészt a korszak miatt is, de főleg mert valahol egy Rockyhoz hasonló figurát játszik itt is. Stallone, mint Cosmo Carboni egy vagány, belevaló, nagy dumás, de azért érző szívű utcai fenegyerek, aki próbál valahogy talpon maradni, végig azon jár az agya, hogy kitaláljon valami ütőset, amivel ki tud törni testvéreivel együtt a nyomorból. A bunyó szerves része itt is a történetnek, csak nem főhősünk személyesen, mint tőle egyébként megszokott, hanem nagy erejű, ám igen jámbor fajta öccse az, akit harmadik testvérével együtt beszervez valamiféle underground pankrációba a nagy lóvé reményében. Ez a jópofáskodó, mindig valami csibészségen agyaló, de azért nem felszínes és semmiképp se valami bugyuta vígjátékba illő karakter nem áll rosszul Stallonénak, kár, hogy egy-két későbbi filmjében nemigen alakított hasonlót. Összességében szórakoztató kis film, a vége felfogható drámának is, amikor kiderül, hogy a nagydarab néger pankrátor - akit Colin McRae alakít, ő játszott pl. A bosszú börtönében c., szintén Stallone filmben -, akiről azt hitték, hogy fürdik a sikerben és dől hozzá a lé, valójában nyomorúságosan tengődik pinceszobájában, családját, akikért gürizik, nem is látva évek óta, vagyis felmerül a kérdés, megéri-e éveket át mindennap szétveretni a fejed, ha abból csak aprópénz jön, s csak hiszed, hogy majd előbb-utóbb jobb lesz, meg ki tudsz törni a nyomorúságból, mire egyszer csak, úgy ötvenévesen rádöbbensz, hogy semmire nem volt jó ez az egész, maradtál ahol voltál lényegében. Szóval ezzel a filmmel, lévén, hogy ő maga is rendezte, talán azt akarhatta elmesélni Stallone, hogy bár ő maga egyike volt azon keveseknek, aki addigra a Rockyval már kitört az ismeretlenség homályából, hányan, de hányan vannak azok, akik csak álmodoznak ugyanerről, a kiutat keresve, de végül mégis csak lepereg az életük, s maradnak nekik a kilátástalan mindennapok nyomorúságos kis túlélési trükkjei. Persze lehet, csak túl sokat magyarázok bele ebbe a filmbe, ami nem túl nagy szám, de azért egyszer szórakoztató, én legalábbis nem bántam meg a rá szánt időt.

Sylvester Stallone - Melyik filmjében okozott csalódást :(

2013-06-04 15:08.29

Nocsak! Ez már haladás :) Azért akad még bőven tőle pár gyöngyszem, lehet, hogy még nem láttál közülük eleget? Na mindegy, nem akarom ráderőszakolni a véleményem. Én nagy Stallone fan vagyok, ez tény. Ha te nem, hát nem, a te dolgod. Csak az a múltkori 1 csillagod a Specialistára, az akasztotta ki a vérnyomásom, nem kicsit. Sebaj.

2013-06-04 09:15.30

Nahát! Kíváncsi lennék: akkor számodra melyikben nem?

2013-06-03 20:45.07

Láttam azt is, hát az se egy felejthetetlen filmje, de önmagában nem a sztorival magával van a baj, hanem hogy Stallonét nem ilyen filmekben szoktuk meg, nem az ő zsánere a romantikus, csak némi kis akcióval spékelt vígjáték, mint ez a Késő bosszú. Hanem: kőkemény akció, jópofa beszólások, no és mellette némi emberi oldal megcsillantása is, ez az igazi Stallone!

Az Argo-akció - Vélemények

2013-06-03 20:31.37

Hát nem mondom, tényleg lehetett, de alapvetően szerintem nem erre volt kihegyezve a sztori, csak ezért akadtam fenn így első olvasatra ezen a minősítésen.

12 majom (1995) - Kérdések

2013-05-23 19:30.31

Nyilvánvaló, hogy az a nő a jövőből jött vissza (elég idős volt ott a gépen is, úgy 60-65 körüli, szóval aligha érhette volna meg a 2030-as éveket).

12 majom (1995) - Vélemények

2013-05-23 10:32.47

(Előre szólok, aki még nem látta a filmet, az ne olvassa el az alábbiakat!) Valaki írta itt, hogy a vége nem happy end. Nos, nem mondom, hogy rögtön leesik, hogy miről van szó a filmben, mert nem egy hétköznapi a cselekmény, de egyértelmű, hogy pozitív a végkifejlet. Willist lelövik ugyan, ahogy megálmodta, de a halála nem volt hiábavaló, mert előtte még be tudta mondani a telefonba, hogy - az addig hittekkel ellentétben - nem a 12 majom akciója felelős a járvány kitöréséért. Így perccel későbbre a jövőbeli tudósok már oda tudták küldeni az embereiket, és kiderülhetett számukra, hogy a laborban dolgozó vöröshajú ürge akarja kirobbantani a fertőzést, őt kell megállítani. Willisnek ez nem sikerült ugyan, de fel tudott szállni a gépre az az idős tudósnő, akit az utolsó jelenetben mutatnak, hogy beszélget a vöröshajúval. Ebből sejthető, hogy megmenekül majd a világ, mert a nő vagy megöli a fickót, vagy szerez mintát a vírusból és a jövőben kikísérletezik az ellenszert, vagy legalábbis egy második alkalommal megint vissza tudnak küldeni valakit és az már tényleg megakadályozza a vírus kiszabadulását. És akkor nem tör ki a járvány (vagy ha ki is tör, az ellenszerrel meg tudják fékezni), és értelemszerűen a jövő se megy gallyra, hanem minden megy tovább úgy, ahogy a vírus nélkül ment volna (vagyis a múltba elküldöttek nem abba az apokaliptikus jövőbeli világba térnek már vissza, mint azelőtt). Erre utal szerintem a legvégén, hogya kisfiú Bruce Willist mutatják: a felnőttkori önmagát lelőtték ugyan, de ez már nem számít, mert ő mint kisfiú élheti tovább a megszokott életét, mert nem lesz járvány, és így a jövőbeli időutazás stb. sem fog megtörténni, elélhet majd akár száz évig is. Ami még érdekes volt, hogy a végén a reptéren a fickó azt modja Willisnek, hogy "a nőt" kell megölnie, csak nem derül ki, melyik nőt pontosan. Gondolni lehet a pszichiáter csajra is, de könnyen lehet, hogy az idős tudósnőre vonatkozott a parancs. Mert lehet, hogy a tudósok közül nem is mindenki akarja megakadályozni a járvány kitörését (azt hiszem, ezt valamelyik hozzáaszóló is írta lejjebb), mert a jövőben ők élet-halál uraivá váltak, és nem akarnak visszasüllyedni egyszerű tucat emberekké a normális világban, ezért lehetnek közülük, akik ki akarják iktatni a tudósnőt, aki visszamegy a múltba meggátolni a vírus kiszabadulását. Szóval ez érdekes kérdés szerintem. Mindenesetre összességében happy end a vége - már az emberiség szempontjából, de végül is a főhős szempontjából is, mert az új jövőben már nem fogják lelőni kb. 40-50 évesen -, mert sejthető, hogy végül megakadályozzák, hogy kitörjön a fertőzés. Igazából az a lényeg, hogy a jövőbeli tudósok a film során egyre többet tudnak meg - Willistől és másoktól is - arról, hogy pontosan ki, hogyan és mikor robbantotta ki a járványt, és mivel már mindent tudnak, az időgép segítségével meg is tudják azt akadályozni, az apokalipszis tehát nem is következik be, vagy legalábbis nem lesz annyira pusztító.

Halálra jelölve - Vélemények

2013-05-15 14:57.00

Vagy Rútpofájú, mit tudom én, hogy hívják a főrosszat.

2013-05-15 13:00.45

Amúgy köcsögség, ha kihagyták az utolsó részt. Mert épp az a csavar a sztoriban, hogy a főgonoszok valójában ketten voltak, két ikertestvér. Miután Jamaicán lerendezik az elsőt, utána Chicagóban a testvérét is. Amúgy ezt már lehetett sejteni, miután a néger csaj a jamaicai diszkóban elejtett egy célzást, hogy "a Rúdpofájúnak két feje van és négy szeme".(Jó a végén Seagal beszólása is: "Remélem, nem voltak hármasikrek"). :D

2013-05-15 12:55.36

Hogy a gerinctörést ki ne hagyjuk... ;)

Az Argo-akció - Vélemények

2013-05-14 10:59.38

Most így hirtelenjében: hogy lehet ilyet leírni az ismertetőben, hogy ez a film vígjáték? Látta egyáltalán a filmet, aki ezt odaírta?! (A dráma stimmel.)

Kényszerleszállás (2012) - Vélemények

2013-05-10 21:39.43

Látom, itt vitatkoznak páran, hogy a film végi meghallgatáson a vizsgálatot vezető nő most akkor be akarta ugratni Denzel Washingtont, vagy nem akarta, tudta-e hogy piál vagy nem tudta. Én nem fogok itt igazságot tenni, de ahogy a filmből leszűrtem, a bizottság pontosan levágta a vizsgálat eredményéből, hogy egy olyan üzemzavar mellett szinte csodaszámba ment, hogy a pilóta le tudta tenni a gépet. El is hangzott, hogy egy tucatnyi ember próbálta újrajátszani ugyanezt szimulátorral, és egyiknek se jött össze, élesben mind lezuhantak volna. Tehát összeállt nekik a kép, hogy a főhős voltaképpen egy példátlan hőstettet hajtott végre, mert az üzemzavar ellenére - ami nyilvánvalóan nem az ő hibájából következett be - egy bravúros manőverrel megmentette az utasok többségének az életét, igaz, páran így is odavesztek, de ha nincs Denzel Washington profizmusa, akkor egy túlélő se lett volna. Tehát ez egyértelmű volt nekik, hogy a pilótának köszönhető minden. Tudták ugyanakkor szerintem azt is, hogy alkoholista, nem hülyék, nyilvánvaló volt, hogy bár a műszeres mérés eredményét nem lehetett végül figyelembe venni hivatalosan, azért hallgatólagosan tudta mindegyikük, hogy a pilóta talajrészeg volt, amikor a gépet vezette. Énszerintem a meghallgatást végző nő éppen hogy mentőövet akart dobni a pilótának a stewardess felhozásával, hogy akár az is ihatott a vodkanarancsból, felkínálta neki a kiskaput, hogy abba belekapaszkodhasson és mentesüljön a felelősség alól, hiszen tudták, hogy - ivott vagy sem - ő nélküle mindenki meghalt volna. Ennyi a történet szerintem: nem akarták, hogy a pilótával vitessék el a balhét, aki bár részegen vezetett, végül is annyi embert megmentett. Ez a szándék abszolút látszik akkor is, amikor a főszereplő végül bevallja, hogy ő itta meg a vodkát, csak figyelni kell a nő arcán a kétségbeesést, majdnem annyira, mint a védőügyvédén, csak neki tartania kellett magát a szerepéhez: "mi mentőövet nyújtottunk neked, megúszhattad volna, te meg ilyen hülye módon nem éltél vele". Aki másképp látja, nézze csak meg még egyszer, akkor le fog esni hogy tényleg így van. Na mindegy, összességében baromira bejött a film, igazából maga a repülés meg a katasztrófa, bár látványos, meg izgalmas, végül is nem a veleje a történetnek, ez az egész szerintem az alkohollal vívott küzdelemről szól, nem másról. Ezt a harcot sokan megvívják, csak mondjuk egy utcaseprő vagy egy Tesco pénztáros mint névtelen alkoholista leszokási próbálkozásából nem lehetett volna olyan izgalmas filmet csinálni, mint egy pilótáéból :) Tetszett a hullámhegy/hullámvölgy, a tiszta vagyok/megint a piához nyúlok periódusok váltogatásának bemutatása, meg hogy a kísértés mindig ott leselkedik, ezt állati jól érzékeltette a jelenet (vigyázat, spoiler!), amikor a meghallgatás előtti este főhősünk álmatlanul fetreng a hotelszobájában - természetesen a minibárban szigorúan csak üdítő -, próbálja átvészelni valahogy az éjszakát, amikor a huzat kinyitja a szomszéd szoba ajtaját, és ő bemegy, kinyitja az ottani minibárt, ami persze már degeszre van rakva piával... elvesz egy üveget, lecsavarja a kupakot, de akkor még ellenáll a kísértésnek, és visszateszi... de azért nem ám be a hűtőbe, csak rá a tetejére... kis szünet, csak az üveget látjuk... majd átszakad a gát, és látjuk a főszereplő kezét, ahogy elmarja az üveget... a többit meg már sejthetjük, milyen állapotban találnak rá másnap. ;) Szóval ez a rész, ez nagyon ott volt a topon, eszméletlen jól bemutatja, mit jelent a küzdelem az alkohollal. (Annak ellenére tetszett, hogy nekem magamnak sose volt vele gondom, mindig kordában tudtam tartani, amennyire kellett... :))

Elpusztíthatatlanok (1988) - Vélemények

2013-05-10 14:04.16

Énszerintem ez a film valójában nem sci-fi. Az, hogy földönkívüliek szerepelnek benne mint az embereket rejtetten manipuláló, és közben uralkodó szűk körű csoport, az csak egy megjelenítési mód, hogy rejtuk keresztül mutassa be, mi zajlik valójában a világban. Nyilván a hatalmat rejtetten birtokló erőket, a média agytorzító hatalmát stb. nem mutathatta be Carpenter direkt módon, hiszen ezeket a személyeket, érdekcsoportokat az átlagember nem tudja pontosan beazonosítani, legfeljebb bizonyos személyek, szervezetek azok, amelyekről tudhatjuk, sejthetjük, hogy részei az elnyomó-manipuláló gépezetnek, sokszor maguk a felszínen hatalmat gyakorló politikusok is csak előretolt bábfigurák, vagí ha nem is, többé-kevésbé kiszolgáltatottak náluknál hatalmasabb erőknek. Tehát létezik egy háttérhatalom, amelyet nem ismerünk, mert rejtetten működik, de a befolyását, erejét mindannyian érezzük, akik csak egy kicsit is próbálunk gondolkodni, nem csak élünk bele a világba, értelmetlenül, mint az elbutított konzumidióták milliárdjai. Carpenter erre próbál rámutatni a filmmel: hogy vannak, akik minden fontos pozícióban ott vannak, mindenhová befurakodtak - valójában az ún. globális elit szereplői -, akik pedig a körön kívül vannak, azokat kiszorítják, partvonalon kívülre lökik, vagy nem tudnak feljebb jutni. Jól példázza ezt az a jelenet a filmben, amikor Roddy Piper bemegy a boltba és ott egy ember panaszkodik a másiknak: engem kirúgtak, te bezzeg most kaptál előléptetést, erre a főhős felveszi a napszemüveget és természetesen rögtön kiderül, hogy a sikeres fickó - véletlenül - épp a földönkívüliek közül való. Megszállják a hatalmi pozíciókat, az átlagemberek tömegei pedig csak tengődnek, húzzák az igát, hogy egyik napról a másikra megéljenek, a média meg mindent megtesz, hogy elfedje előlünk a valóságot. "Engedelmeskedj" "Szaporodj" "A pénz a te istened" - ezt sugallja a média nap mint nap, ezt nyomatják bele az agyunkba. És ami a legfontosabb üzenet a filmben is: "Aludj", azaz ne vegyél tudomást a valóságról, ne kérdőjelezz meg semmit, éld csak a magad szaros kis életét, ne törődj vele, hogy fölötted kik, mit döntenek, az nem a te dolgod. Ha pedig valaki, mint a munkanélküli főhős meg még néhányan megelégelik ezt, akkor természetesen rögtön összezár a hatalmi gépezet, jön a karhatalom és lecsapnak rád, ellehetetlenítenek, kivonnak a forgalomból. Ezek persze közhelyek, hiszen minden elnyomó rendszer így működik, csak egyesek direktebben, mások rejtettebb, kifinomultabb eszközökkel teszik ugyanezt. Lényeg, hogy mai korunk fogyasztói társadalma se különb, legfeljebb nem olyan szembetűnő a rendszer lényege. Szóval ez a film semmi más, mint hatalom- és társadalomkritika, sci-fi köntösbe bújtatva, hiszen amit valóban ki akar mondani, azt nyíltan nem mondhatná ki, kell egy "fedősztori", hogy a gonosz idegenek azok, akik manipulálnak és kizsákmányolnak bennünket, de persze jön a pozitív hős, a jófiú "to chew bubblegum and kick ass", és lerendezi a rosszakat némi bunyó és pár lövés árán, és minden happy end, természetesen az egész csak a fantázia szüleménye, ha kimegyünk a moziból, a mi világunk nem ilyen. Legalábbis az agymosott tömegek 95%-a ennyit fog fel a filmből, csak kevesen vannak, akik gondolkodnak, és látják, hogy ez a film - a sci-fi körítés ellenére - a VALÓSÁG, hogy ez a világ valójában ilyen, hogy ébredjünk már fel, mert ez rólunk szól.

Ártatlanságra ítélve (1990) - Vélemények

2013-05-09 16:04.55

Ja, és a filmismertetőben van egy elírás: Carolyn Polhemus nem ügyvédnő, hanem ügyésznő. Csak szólok.

A specialista (1994) - Vélemények

2013-05-09 15:59.50

Remélem is, hogy érted!

Ártatlanságra ítélve (1990) - Vélemények

2013-05-09 15:53.09

Egy méltatlanul kevés visszhangot kapott film, legalábbis itt a fórumon, ahogy látom. Pedig egy nagyon ütős krimiről van szó, Harrison Fordnak remekül passzol ez a szerep. Ügyészt játszik ugyanis, aki nem kis név a szakmájában, ezért is hálózza be fiatalabb, ám annál agilisabb kolléganője, aki nem is titkoltan rajta keresztül akarna feljebb jutni a ranglétrán, hisz mikor látja, hogy Sabitch nem akarja megpályázni a főügyészi széket, azonnal dobja őt és rögtön Sabitch főnökével - akit Brian Dennehy alakít (ő játszotta pl. a buzgómócsing seriffet a Rambo 1-ben) - kezd viszonyt. Sabitch-ot megviseli a szakítás, és elég megalázó módon még visszakönyörögné magát, futkos utána, amikor váratlan fordulatként holtan találják a nőt. Mivel a lakásban megtalálják Sabitch ujjlenyomatait, no meg a hölggyel folytatott kis románca is nyílt titok volt, értelemszerűen rá terelődik a gyanú, úgy tűnik, a börtön szinte elkerülhetetlen. A per során a jelek arra mutatnak, hogy valójában ügyész társai akarják kivonni Sabitchot a forgalomból valami rejtélyes, igazságszolgáltatáson belüli korrupciós ügy miatt, s a vádlott maga is - rendőr haverjával - ebbe az irányba próbál nyomozni, hogy tisztázza magát, hiszen elég sok a kérdőjel a benyújtott bizonyítékok körül. A film legvégén azonban jön a bombameglepetés, hiszen kiderül, hogy teljesen másvalaki áll a gyilkosság és Sabitch meggyanúsítása mögött, mint azt addig sejthettük... Összességében tehát egy baromi fordulatos krimi ez, tele váratlan csavarokkal, hiszen Harrison Fordot eleinte egy szövevényes korrupciós összeesküvés áldozatának hisszük, de végül kiderül: egy szimpla - bár profin kivitelezett - szerelmi bosszú van a háttérben. Ford remekül játssza a megvádolt ügyész karakterét, és a mellékszereplők is zseniálisak: Dennehy figyelemre méltó mint főügyész, de külön kiemelném Paul Winfield-et is a kőkemény, de ugyanakkor fergeteges dumájú néger bíró szerepében, vagy az amúgy kevésbé ismert John Spencert, aki Ford nyomozó barátját alakította, és szintén egyedi figura. Szerintem az egyik legjobb bűnügyi krimi.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12