John Ryder hozzászólásai

Ugrás John Ryder adatlapjára
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Sleepers - Pokoli lecke - Vélemények

2013-11-15 14:46.30

Igen, ez is igaz... bár a családi háttere se lehetett túl rendezett a kissrácnak, vagy lehet, meg se engedték a hozzátartozóknak, hogy ott legyenek a temetésen... szóval a fene tudja, más idők voltak azok. Mindegy, vegyük akkor úgy, hogy ez egy olyan részlet amibe bele lehet kötni, mint ahogy majd' minden filmben van ilyen, de végül is lényegtelen, attól még az egész filmnek az értékéből nem von le.

2013-11-15 11:59.35

Ne feledd, a javítóbeli eseményekre a '60-as években került sor a film szerint, a srác meg akit agyonvertek, fekete volt, ráadásul ugye bűnöző. Akkoriban nem igazán hatotta meg a közvéleményt vagy a hatóságokat egy "bűnöző néger kölyök" rejtélyes halála. Az őrök beleírták a jegyzőkönyvbe, hogy tüdőgyulladás vitte el, akta lezárva, pont. Senki se firtatta a dolgot. Ma már nyilván nem így menne, de amaz a '60-as évekbeli Amerika.

2013-11-15 11:50.42

Nem egy könnyű film, megüli az ember gyomrát. Tragikus sorsok, kiélezett döntési helyzetek, minden ami egy jó bűnügyi drámához kell. Valahogy a Titokzatos folyó jutott az eszembe erről: ott is pár kisfiú barátságával kezdődik a történet, abban is van pedofil erőszak és a történtek feldolgozására való képtelenség, a trauma ott is sok évvel az események után tör a felszínre, és még az egyik szereplő (Kevin Bacon) is ugyanaz. Persze azért nem lehet egyenlőségjelet vonni, de van hasonlóság, mindkettő jó film. Itt is kiemelendő a remek színészi felhozatal, akik közül mindenki hírnevéhez méltóan alakított. Első helyen megint Kevin Bacont említeném, itt is bizonyítja, hogy a legjobbak közt a helye. Ez se volt egy könnyű, átlagos szerep, a velejéig romlott szadista pedofil fegyőrt eljátszani. Ő volt a javítóban történtek fő végrehajtója, a többiek, mint pl. a Ferguson nevű őr csak Nokes hatása alá kerülve vettek részt az erőszakban. De míg Ferguson (szintén jó színész játssza, a nevére nem emlékszem, de több jó filmben felbukkant) a bíróságon végül megtörik és megbánást tanúsít a szörnyűségek miatt, addig Nokes-ban szikrája sincs a lelkifurdalásnak, amikor a két srác a pubban szembesíti tetteivel és már tudja, hogy vége a dalnak, akkor is csak gúnyosan a képükbe röhög: "Szánalmas kis pöcsök voltatok..." - vagy valami hasonló szöveggel. Igazi elvetemült gennyláda, aki bőven rászolgált a golyókra, amit azután beleröpítenek - és Bacon ezt a gusztustalan állatot is tökéletesen formálja meg, le a kalappal. Az előzmények ismeretében nagyon is megérthetjük, miért dönt a De Niro alakította Bobby atya - aki itt második alkalommal alakít papot - a hamis tanúzás mellett, hiszen felvetődik, igazságos lett volna, hogy egy ilyen gané kiiktatása, a megérdemelt bosszú miatt kerüljön az épp az "áldozat" által megerőszakolt, megalázott két srác börtönbe vagy a villamosszékbe? Két rossz közül mindig a kisebbik rosszat kell választani, tehát ha a pap egy hazugsággal megmenthetett két embert, akikre ráadásul szinte mint fiaira tekintett, csoda-e, hogy mindezek után úgy döntött, ahogy? Jól van ábrázolva ez a dilemma, és tetszik, hogy a pap végül helyesen dönt. Egyébként is egy elsőrangú alakítást nyújt ismét De Niro ebben a filmben, mint egy kvázi apafigura a négy srác számára. De Dustin Hoffman mint védőügyvéd, vagy a nagy öreg Gassman a helyi keresztapa szerepében, szintén nem gyenge alakítást nyújtottak. A négy srácot alakító színészek, köztük a nagyobb név Brad Pitt-el, szintén hozták a formájukat, különösen a gyerekszínészek, nem lehetett egy könnyű menet eljátszani ezeket a szerepeket. Egyszóval, egy sokkoló történet négy fiatal srác közösen átélt tragédiájáról, melynek végén a dolgok nagyjából mégis a helyükre kerülnek, és eljön az igazság órája mindenki számára. Nem rövid mozi, de megéri a rá fordított időt.

Ütközések (2004) - Vélemények

2013-11-11 14:25.53

Igen, látom hogy alapvetően tényleg hasonlóan látjuk a témát, csak pár részletben nem, de ez természetes. Egy kicsit azért még boncolgatnám azt a témát, hogy a kulturális-társadalmi szint, illetve intelligencia és képességek szerinti különbségtétel közül melyiknek van helye, korrekt-e az utóbbi. Én azt mondom, szerintem valahol a két dolog össze van fonódva. Mindez akkor érthető, ha történelmileg nézzük az ókortól kezdve, sőt akár még kicsit az őstörténetbe is visszanyúlva az emberiség, ill. egyes embercsoportok fejlődését. Látjuk, hogy az úgynevezett "kaukázusi" (ahogy az USA-ban nevezik) embertípus, azaz a fehér ember volt a fejlődés motorja, túlnyomórészt innen indult ki a technológiai, a kulturális, társadalmi, ésatöbbi haladás egészen a mai szintig. Éppen ez volt az oka, hogy a fehér ember le tudta igázni a gyarmatosítás során a többi népcsoportot, hogy Cortez pár hajóval az egész azték birodalmat le tudta igázni, stb. Persze ez közhely, de megvilágítja a lényeget. Egyetlen civilizáció sem tudott tartósan ellenállni a saját eszközeivel, csak mikor elkezdte átvenni a nyugatiak technológiáját, társadalmi berendezkedését, lásd Japán stb. Persze a távol-keleti vagy mondjuk a közép-amerikai kultúrák is fel tudtak mutatni valamiféle civilizáltsági szintet, azonban ez - pár kivétellel - messze alatta maradt a nyugatinak. A többi népcsoportnak a zöme, akárhogy is nézzük, alig tudott túljutni a kőkorszaki embernek a szintjén. És ezt nem lehet csupán a földrajzi adottságokra fogni, mert azt én is értem, hogy egy szubtrópusi esőerdőben nincsenek meg annyira a fejlődési lehetőségek, na de Észak-Amerika, vagy Kelet-Ázsia nem kis része hasonló adottságokkal bír, mint Európa, ásványkincsek, mezőgazdaság stb., mégse tudtak addig eljutni, mint az úgymond "fehér" civilizáció, csak amikor már elkezdték adaptálni a nyugati technológiát. A leigázottság bizonyos időszakokban igaz volt, ez nyilván gátolta is a fejlődést, azonban már a kultúrák első találkozásakor is akkora volt a különbség, hogy ez lényegében mindegy is (épp emiatt ment olyan könnyen az európaiaknak a gyarmatosítás). Tehát valamilyen képességbeli különbségnek mégiscsak lennie kell, ezt nem a faji felsőbbrendűség ideológiája mondatja velem, hanem a történelmi tények. Én nem mondom egy percig se, hogy az a népcsoport, aki nagy átlagban jobban fejlődött, többre vitte mint a másik, az magasabbrendű lenne és joga lenne arra, hogy az elmaradottabbat leigázza, rabszolgaként tartsa stb. Mint ahogy az iskolában is, ha egyik gyerek éltanuló, a másik meg csak bukdácsol, attól még nem alacsonyabbrendű mint ember, legfeljebb nem lesz diplomás meg egyetemi tanár, "csak" szakmunkás. Mert hát arra is szükség van. Miért ne működhetne így a társadalom is, miért kell átvitt értelemben a gyenge képességűt előretolni, holott látszik, hogy úgyse boldogul? Ez folyik etnikai téren is, és nálunk is ezt akarják egyesek erőltetni. Márpedig szerintem az is benne van a pakliban, hogy a kulturális fejlettség szintje genetikailag is meghatározódik. Ha abból indulunk ki, hogy az ősember evolúciójánál is egyes felfedezések, mint pl. kőszerszámok, fegyverek, tűzgyújtás, a hús megsütése stb. egyre bonyolultabb összefüggések felismerését jelentették, melyek egyben az agy komplexebb fejlődését is lehetővé tették, úgy az is nyilvánvaló, hogy ez ugyanígy igaz a későbbi innovációkra is. Vagyis a komplexebb társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás az agyműködést is fejleszti, míg ahol ez a fejlődés lassabb vagy egy alacsonyabb szinten megreked, ott valahogy az agyi sziinopszisok se állnak úgy össze. És mindezt az utódokon át az egyes generációk továbbörökítik. Az európai technológiai-kulturális fejlődés is több ezer, de legalábbis több száz éves folyamatnak az eredménye. Viszont olyan népcsoportok, akiknél az évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodott az agy is, ott már csak ezért is aligha várható, hogy az európaiak által már magukévá tett fejlettségi szintet évek, évtizedek alatt el tudják sajátítani. Ez lehetetlen, maximum egyes, különlegesen jó képességű egyének számára lehetséges kisebb-nagyobb mértékben, a többi felé ez irreális elvárás. Attól még fejletlenebb népcsoport nem alacsonyabbrendű, mint a másik, mint ahogy a lakatos se alávalóbb az egyetemi tanárnál, mégis a társadalomban elfoglalt helye szükségszerűen más. Én csak azt mondom: össztársadalmi szinten is ezeket az összefüggéseket kellene érvényesíteni. Szerencsére odáig már eljutottunk, hogy az egyének szintjén többé-kevésbé tényleg a tudás határozza meg az előmenetelt, nem úgy, mint a kommunizmusban, amikor a munkás származás, párttagság mindenfajta tudás és képzettség nélkül elég volt a karrierhez. Láttuk, hová vezetett ez. Ami most még mindig bezavar, az az etnikai hovatartozás szerinti pozitív diszkrimináció, sőt ez még nagyobb gond, mivel a más-más kultúrákhoz (civilizációkhoz) tartozó emberek közötti szakadék mindig nagyobb, mint az azonos kultúrájú, csak más társadalmi helyzetű egyének között lévő, nehezebb is áthidalni (nehezebb egy afrikai bevándorlót integrálni, mint egy, úgymond a többségi társadalomhoz tartozó, de alacsony származású embert felzárkóztatni). Semmi szükség arra, hogy felzárkóztassuk azt, aki artra nem alkalmas, nem képes. Ez túl sok időbe és túl sok pénzbe kerül. Ha egy jó képességű embert kitaníttatni egy felsőfokú képzettséget igénylő szakmára mondjuk x pénzbe kerül, akkor egy átlagos embert már legalább 2 x-be, egy gyenge képességűnél meg mondjuk 5-6 x-be is fájhat. Ki fizeti ezt meg? Természetesen mi, a dolgozó, tanuló, aktív átlag polgár. Jó ez így? Na ugye, hogy nem! Semmi mást nem kéne tenni, csak hogy mindenki azt a helyet foglalja el a társadalomban, és azt a munkát végezze, amire képes és amit tud, ne többet és ne kevesebbet. Csakhogy most nem így megy... és ez baromi sokba kerül. Ez a gond. Lehet, hogy a fönt levőknek ez nagyon is jó - na de nekünk?

Az őrület fészke - Vélemények

2013-11-08 12:01.11

Remek dráma, felkavaró történet. Kevin Bacon színészi alakítása amit nyújt, egyenesen zseniális, szenzációs. Minden kétség nélkül Oscar-díjat érdemelt volna! Az a meggörnyedt testtartás, az önkéntelen gesztusok, az a tekintet... azt hiszem, ennél jobban és hitelesebben nem lehetett volna eljátszani egy ilyen, egyszerre taszító, szánalmas és mégis szimpátiát keltő karaktert. Nem éppen egy hálás és könnyű szerep, mégis első osztályúan megoldotta. Természetesen Gary Oldman mint a szadista börtönigazgató Glenn játéka sem sokban marad el Baconétól. Napközben kifulladásig ver, kínoz egy magatehetetlen rabot, majd munka után boldogan üdvözli a gyerekeit... nem semmi az ürge, persze nem először és nem is utoljára látunk ilyen típusú karaktereket a filmvásznon. Ezzel szemben Christian Slater alakítása számomra már korántsem volt olyan átütő, bár nem játszott rosszul, de egyszerűen nem illett rá ez a lehengerlő, védence érdekében mindenkin átgázoló bulldog szerep. Jó volt látni ugyanakkor Hartman őrmestert a bíró szerepében :) Ja, és William H. Macy, általam nagyra becsült és sok kisebb-nagyobb szerepben jókat alakító színész is felbukkant az ügyész szerepében. Jó film, bár ha csak Kevin Bacon színészi játékát nézném, simán megérne egy csillagos ötöst is.

Ütközések (2004) - Vélemények

2013-11-04 13:34.52

Na most végre van egy kicsit több időm válaszolni. Szeretném ha egyértelmű lenne: magával a filmmel nincs különösebb bajom, nem tartom rossznak, talán még egy gyenge 4 csillagot is megadnék rá, tekintettel az egyébként jó színészekre, az unalmasnak nem nevezhető történetre. Azonban az Oscar-díjat óriási túlzásnak tartom, és sajnos úgy látszik, hogy az odaítélése nem puszta ízlésficamról árulkodik, hanem nagyon is tudatos döntés. Önmagában nem baj az, hogy egy filmben, úgymond nem bontják ki az igazság minden részletét, nincsen a téma minden oldalról körbejárva és kivesézve. Egy társadalmi problémákról szóló filmnél azonban elvárná az ember, hogy a minőséget az képviselje, hogy minél jobban rátapintson egy probléma gyökerére, hátterére, akár szofisztikáltan, közvetett rendezői eszközökkel is. Itt azonban éppen, hogy egy felszínes, sablonos mondanivaló, a felszín kapargatása, a valódi problémák elkendőzése kapja meg a legnagyobb elismerést, amit én egyfajta arculcsapásként értékelek, emiatt húztam lejjebb a filmet. A Black Hawk Down amit említesz, kicsit más kategória. Van annak egy mélyebb mondanivalója is, az amerikai nagyhatalmi politikáról meg úgy általában a háború mibenlétéről, egy kritikus hozzáállás, ami a film végén-közben úgy összesűrűsödik az emberben. De szerintem ha csak önmagában mint háborús filmet nézzük, és figyelmen kívül hagyom, hogy sugall-e mélyebben is valami háttér üzenetet, mondanivalót, akkor is baromi jól megcsinált és izgalmas, székhez szögező. Miközben ott van pl. az Apokalipszis most, ahol meg éppen a mondanivaló a lényeg, viszont mégis van benne pár olyan harci jelenet, hogy csak nézel és leesik az állad, még 30 évvel később is. De az Ütközések, az annyiból más - ha a film kategóriáját most nem nézzük -, hogy ordít róla, hogy a cselekmény, a sztori az tulajdonképpen csak az aláfestése a film üzenetének, mintha egy prekoncepció jó szájbarágós alátámasztására írtak volna egy történetet. És épp ez az üzenet az, amivel baj van, és főleg az, hogy ez Oscart kapott. A díjkiosztást ugyanis igencsak befolyásolja az uralkodó szellemi-politikai irányzat, ez szinte mindig így van. Ezután említetted az Amerikai história X-hez írt hozzászólásomat. Ott is kifejtettem, amit ide írtam lentebb. Azzal a különbséggel, hogy azt a filmet sokkal jobbnak tartom, mert nem áll igazából egyik oldalra se, és jobban bemutatja a valós hátteret, a mozgatórugókat. Az lejön belőle, hogy az erőszak, amit a szkinhed mozgalom, a szélsőjobb képvisel, az nem megoldás, viszont a liberális hozzáállás sem vezet sehová, sőt végső soron épp a túlzott tolerancia vezet erőszakhoz, mert akik azt látják, hogy egyeseket igazságtalanul és érdemtelenül kedvezményeznek az ő rovásukra, azokban felmegy a pumpa és egy részük szélsőséges reakciókkal válaszol, amire az erőszak a viszontválasz, vagyis az ellentétek még tovább mélyülnek. Másról sem szól mindez, mint hogy az elit azokat erősíti, akik amúgy sem veszélyeztetik az ő uralmát, pont hogy a gondolkodó, cselekvőképes, aktívabb rétegekkel szemben ellenpontot képezzen. Ez nem egyfajta elkerülhetetlen sorsszerűség, hanem felülről gerjesztett valami. Vannak filmek, amelyek messzebbre elmennek ezen összefüggések boncolgatásában, mások viszont éppen hogy elfedni igyekeznek azokat, ködösítenek. A baj, hogy az utóbbiak kapnak Oscar-díjat, a provokatívabb, a politikai korrektség határait feszegető mozikat pedig sokszor méltatlanul mellőzik. Persze ezen nincs is mit csodálkozni... csak most szofisztikáltabban, indirektebb eszközökkel, a nyilvánosság számára alig érzékelhetően megy ez, mint mondjuk '89 előtt itthon nálunk ment anno.

2013-10-24 18:35.53

És még egy: az utolsó mondatbeli felvetés (oszd meg és uralkodj kapcsán) nem egészen világos nekem, mit értesz pontosan ez alatt?

2013-10-24 18:33.02

Addig is kíváncsian várom, mi az a másik dolog ;)

2013-10-24 18:31.32

Sorry, de mostanában elég elfoglalt vagyok, de ha lesz egy kis időm, válaszolok bővebben, egyelőre ennyire futja.

Harc az öböl felett - Vélemények

2013-10-17 22:41.32

A történet egész ötletes, a kivitelezés már gyengébb, TV filmre hajazó (lehet, annak is készült, nem néztem utána), moziban játszva azért elég égő lenne, különös tekintettel a nem túl élethű számítógépes effektekre (robbanások). Egyes jelenetek kivitelezése igencsak összecsapott, vannak a realitást igencsak nélkülöző részek is, ja és sokszor túl kiszámítható. De mindezen negatívumok ellenére a közepesnél szerintem jobbat érdemel a film: ott van elsőként Rutger Hauer, aki ezúttal (is) a számára testhezálló kíméletlen pszichopata szerepében brillírozik, ja és a Terminátor 2-ből jól ismert Robert Patrick alakítása is megállja a helyét. Szintén plusz pont jár a magyarországi helyszínekért: Budapest, taszári reptér, Teve utcai rendőrszékház mint NATO központ :), stb. Annak ellenére hogy kevés meglepetéssel szolgál a film, a történetben azért van spiritusz, egy vadászpilótás filmbe ágyazott thrillert azért nem mindennap lát az ember ;) Sztori röviden (Spoiler Alert): Banning ezredes (Robert Patrick) és John "Doc" Holiday kapitány (Rutger Hauer) korábban együtt szolgáltak pilótaként az Öbölháborúban. Egy bevetésen egy utasszállító gép véletlenül behatol a repüléstilalmi zónába, mire Holiday kapitány, az utasok életét nem kímélve, könyörtelenül le akarja lőni a gépet, de bajtársa, hogy megakadályozza a tragédiát, inkább az ő gépét lövi ki. "Doki" kapitány katapultál és fogságba esik, és bár pilóta társa a bevetés utáni jelentésből kihagyja az incidens valódi okát, megvédve ezzel barátja jó hírnevét, a Doki a háború után már sose lesz olyan mint régen, karrierje megtörik. A kudarcért Banninget okolja, s mikor évekkel később a délszláv háború okán mindkettejüket a taszári légibázisra vezénylik, elérkezettnek látja, hogy kíméletlen bosszút álljon volt barátján és várandós feleségén. Hauer itt - jópár szar, hulladék filmszerep után - végre ismét neki valót alakít, a bosszúért lihegő pszichopata szerepét mintha rá szabták volna :) Igaz, pl. a tankos jelenet, amikor egy T-72-esben ülve sem tudja leszedni az egy szál magában egy RPG-vel ellene menő Banninget, kicsit erős, s az is érdekes, hogy tud valaki egy gyilkosság után csak úgy kisétálni egy NATO főhadiszállásról... de fátylat rá. A vége, amikor Hauer az egyik pilóta helyett repül el a kötelékkel bevetésre, szintén jópofa. Mindent egybevéve, gyermeteg hibáival együtt is, jó kis thriller ez!

Ütközések (2004) - Vélemények

2013-10-17 22:05.40

"Én olyan filmet (vagy inkább sorozatot) tudnék még elképzelni, mely túlmutatna a rasszizmuson, melyben az etnikai konfliktusok legfőbb okozói, a hatalom irányítói kerülnének célkeresztbe illetve azon túl a társadalom túlszervezettségétől a kezdetekhez vezetne vissza, hogy tisztábban lássuk az ok-okozati összefüggéseket." Na egy ilyen filmre én is jegyet vennék, ebben egyetértünk. Viszont te is azt mondod, hogy a film fő üzenete nem a másokkal szembeni tolerancia, illetve hogy a filmbeli események éppúgy valós helyzetek, mint amiket én írtam, vagyis azoknak a visszáját. Ebben viszont másképp látom a dolgokat. Te is elismered, hogy vannak valós tapasztalatból származó előítéletek, viszont felhívod a figyelmet - helyesen - hogy hiba ebből általánosítani. Ez igaz. Még a filmbéli idealista rendőr srác is ebbe a hibába esik: általánosít, és mivel kifog egy momentán (ne feledjük, nemrég még kétszer vett részt kocsilopásban!) jószándékú fekete srácot, ezért egyébként a helyzethez mérten adekvát reakciója balul sül el. Mert ugye ha a néger srác tényleg rossz szándékkal ült volna be hozzá a kocsiba, akkor a zsaru gyerek cselekedete utólag helyesnek bizonyult volna. És miért volt gyanakvó, miért gondolt egyből rosszra a néger sráccal kapcsolatban, ellentétben azzal, ha mondjuk egy fehért vett volna fel a kocsijába? Nyilván azért, mert a média tele van a hírekkel, valóban, hogy hasonló szitukban hogy jártak már jóhiszemű emberek. Zsaruként meg pláne tudja, mi a dörgés e téren, tehát még azt se lehet mondani, hogy a média fújja csak fel a dolgokat. Az előítéleteknek legtöbbször bizony alapja van, hiszen valós eseményekből táplálkozva alakul ki... az állatvilágban is megfigyelhető ez, hadd ne mondjak már példákat. Igen, vannak kivételek is - csak kérdés, hogy ha lebontjuk az egészet a matematikai esélyek szintjére, akkor megengedhetem-e magamnak a kockázatot? Igaz, nem kell rögtön erőszakhoz folyamodni, nem kell stukkert rántani az első gyanús jelre. De tudni kell, mire számíthatsz, és ahhoz mért óvatossággal kell viselkedni. Aki a tolerancia-pártiakra hallgat, az éberséged máris alábbhagy, és a szép elveivel mit sem ér, ha már kész a baj... a jogvédők általában nem a gettó mélyéről osztják az észt. És itt érkeztünk el a lényeghez. Vannak olyan népcsoportok, amelyek kulturálatlanabbak, kevésbé kifinomultak, mint más csoportok. Annak idején az afrikai feketéket mint rabszolgákat hozták be az Államokba, egy olyan kultúrából, amely évszázadokkal, ha nem évezredekkel volt elmaradva a nyugatitól. Ráadásul még jó száz-százötven évig a legprimitívebb sorban, rabszolgaként dolgoztatták őket. Ehhez képest az most az elvárás a feketékkel szemben, hogy illeszkedjenek be, a "többségi" fehérekkel szemben meg, hogy fogadják őket el egyenrangúnak, sőt élvezzenek pozitív diszkriminációt. Tehát van két folyamat, az egyik a szocializációs, a másik meg a jogok és az esélyek egyenlőségének megteremtése. Normális esetben a kettőnek arányos tempóban kéne haladnia. Ahogy egyre inkább felzárkóznak, úgy kapnak egyenlő lehetőségeket. De az USA-ban (és nálunk is, más kisebbség ügyében) fordítva ülnek a lovon: előbb tálcán adják alájuk a jogokat, juttatásokat, míg az integrációjuk, egy szűk réteget leszámítva, nem sokat ment előre, és ezen még Obama elnökké választása sem változtat érdemben, az csak egy szépségtapasz. És ezzel csak nő a feszültség a társadalmi rétegek, az "őshonos" fehérek és a színesek között. A fehér azt látja, hogy neki többet kell dolgoznia, többet vonnak le az adójából, hogy a feketének több jusson, miközben az szinte ugyanúgy él, ugyanazon a szinten van. Ne tévesszen meg senkit, hogy már van egy fekete középosztály, mint pl. a rendező is a filmben, ez csak egy szűk kisebbség. De az igazság az, hogy az adófizető átlag polgárról egy ponton túl nem lehet több bőrt lehúzni, a termelékenysége tovább nem növelhető, ergo a társadalmi feszültség hamarabb ér el egy robbanáspontot, mintsem a színesek integrációja akár egy elviselhető vagy kezelhető szintig jutna el. És akár az USA-ban, akár nálunk itthon már kurva közel vagyunk (voltunk?) ehhez a ponthoz. És ezt a hatalmat gyakorlók is tudják, ezért gyártják a hamis ideológiákat meg attitűdöket, hogy legyünk elfogadóbbak, ne legyünk előítéletesek, vagyis egy hamis pózt erőltessünk megunkra, hátha azzal ideig-óráig elodázható a robbanás. De az ilyesmik nem igazán működnek sokáig sehol sem az életben. De mi áll az egész hátterében? Hiszen tudjuk, atól még, hogy valakik egyenrangú állampolgárok azonos jogokkal, sőt pozitív diszkrimináció is jár nekik, még nem lesznek azon a szinten, mint azok, akik már nemzedékeken át magasabb szinten szocializálódtak. A primitívebb embercsoportok nehezebben boldogulnak a modern viszonyok között, érdekeiket kevésbé tudják civilizáltan érvényesíteni, anyagi helyzetük rosszabb, ezért erőszakosak, több körükben a bűnözés. Ez nem sztereotípia, ez tény, mégpedig szükségszerű következmény. Ha ennek ellenére többletjogokkal halmozzuk el őket, attól még a helyzet nemigen lesz jobb: a jobb képességű vékony "krémjük" több motivációt kap a kitörésre, de a primitívebb többség csak visszaél a neki nyújtott kedvezményekkel. A keményen dolgozó többségi (már ahol többségi) társadalom pedig mindezt látja, és joggal hőbörög, hiszen őtőle vonnak le egyre több adüót a felzárkóztatás jegyében, csak az eredménye nem látszik - illetve csak annyi, hogy egyre kevesebb tere van a kisebbséggel szemben a jogos érdekei érvényesítésére. Ezek a dolgok szítják a legjobban a feszültségeket. És akik mozgatják a szálakat a politikában, pontosan tudják, hogy a pozitív diszkrimináció és az integrációs programok nem tehetnek csodát - talán csak évszázadok alatt -, mint ahogy Hruscsovéknak se sikerült az "utolérni és meghaladni", és mi se értük még el (nem is fogjuk) az osztrák életszínvonalat. Márpedig népcsoportok szintjén is ugyanaz megy, mint országok között: az alul lévő próbál felzárkózni, de eközben a fejlettebb sem áll meg, ergo a két egyenes csak a távoli jövőben metszi, ha metszi egyáltalán, egymást. Társadalmi szinten persze épp úgy próbálják megoldani, hogy az úgymond többségi társadalomtól elvonják az erőforrásokat és ezzel gátolják azokat, miközben a lemaradtak felzárkóztatását gyorsítják. A gond csak azzal van, hogy előbb nyúzzák le az utolsó bőrt is a dolgozó, adófizető, a társadalom gerincét adó többségről, mint hogy az alsóbb rétegeket csak megközelítőleg sikerülne előrébb rugdosni... Na és a hatalomgyakorló elit tudja mindezt? Naná, hogy tudja! Hát akkor, mi a célja az egésznek? Csak annyi, hogy a többségi társadalmat, akinek a tökét szorongatják, az egyre jobban helyzetbe hozott kisebbséggel sakkban tarthassák... vagyis, a klasszikus oszd meg és uralkodj elve. Na ez az, amiről nem szól ez a film... és pont ezeket próbálja meg úgymond elkendőzni az Oscar odaítélése, mert egy hamis és a lényeget elhallgató felszínes narratívát jutalmaznak ezzel. Hogy mindez rasszizmus lenne, amit írtam? Épp a film van tele azzal, hogy a rasszizmus mindenütt jelen van, bőrszíntől függetlenül. A néger éppúgy kutyába se nézi a kínait, s megveti azt a másik fekát, aki nem csak fehértől lop. A fehér lenézi a színest, de a perzsa is a latin-amerikait. Szóval így megy ez... Kicsit hosszan értekeztem, de ez nem egy könnyű téma, nem kétsoros választ érdemel.

2013-10-16 23:15.37

Hogy honnan jött le a tolerancia-üzenet? Ezer példa van rá a filmben: amikor az előítéletek kerekednek felül, tragédia lesz belőle, de lám, ha felülemelkedünk rajtuk, minden milyen jó. Lásd: a fehér zsaru, akiben az apját ért igazságtalanság (négerekkel szembeni pozitív diszkrimináció miatt vesztette el az üzletét) szítja fel a színesek elleni gyűlöletet, ellenszenves gané alakként van bemutatva, aki provokál egy fekete házaspárt, visszaél hivatali hatalmával. Másik példa erre, amikor a fekete biztosítási ügyintéző nővel kekeckedik, holott ha nyelne egyet és próbálna udvarias lenni, megszerezhetné beteg apjának a jobb ellátást. Viszont, amikor látja a korábban megmotozott/végigtaperolt fekete nőt az égő kocsiban, félreteszi az ellenszenvét és kimenti, mint bárki mást, saját életét is kockáztatva. Máris nagyot nő a szemünkben, igaz? Másik példa, a fekete rendező. Betelik nála a pohár, amikor a rendőri atrocitás után feka srácok akarják elrabolni a kocsiját, s végül a rendőrök rá is fegyvert fognak. Begőzöl, leválik a jólneveltség vékony máza, és simán lelövetné magát, ha a rasszista zsaru fiatal, idealista társa - talán bűntudatból is - meg nem menti a helyzetet. Csak egy kis türelem kell, félre a sztereotípiákat, és máris minden OK, nem igaz? Ennek láttán a kocsitolvaj néger srác, persze magába száll, rájön, milyen csúnya dolog is a rasszizmus. Rögtön el is engedi a minibuszban talált kínai "vendégmunkásokat". Persze az idealista fiatal rendőrről azért kiderül végül, ő sem mentes némi előítélettől, mikor félreértésből lepuffantja a másik fekete srácot. Lám-lám, hova vezetnek az előítéletek...? Máris visszaesett a szemünkben a srác, kár volt őt a tolerancia bajnokának elkönyvelni. Ja és ott van a felső középosztálybeli nő, az ügyész felesége. Milyen sivár, szeretetlen az élete, hiszen milyen más is lehetne azé, aki rasszista megjegyzést tesz a latino lakatosra. (Még akkor is, ha előtte színesek pisztollyal vették el tőlük a kocsijukat; ugyan már, fátylat rá, hadd vigyék, a fehér bűntudat jegyében!) Na és hogy a perzsa boltosról meg ne feledkezzünk: mindenkiben ellenséget lát, aki nem olyan mint ő, le is lőtt volna egy kislányt, ha lett volna éles lőszere. Vagyis ha azok a fránya előítéletek nem lennének, ha valamilyen csoda folytán félre tudnánk őket tenni, milyen szép és boldog lenne akkor a világ! (Kár, hogy a valóságban azok az előítéletek nagy részben valós tapasztalatból táplálkoznak, és ha a felsorolt szitukat végigpörgetjük, simán találnánk mindegyiknél olyan kimenetelt, ami sokkal életszerűbb - és ezzel hitelesebb - lenne (kocsiból kiszálló begőzölt fekete nem csak ordít, elő is kap egy stukkert is és tüzel; a néger srác, akit felveszel a kocsidba, két sarokkal odébb elvágja a torkod, kilök egy csatornába és mát húz is el a kocsiddal és a pénzeddel; stb.) Azért enyhítő körülmény, hogy a filmbeli karakterek árnyaltak, ha negatív is a beállításuk, bepillantást nyerünk életük hátterébe, amely legalább részben igazolja tetteiket.

A világvége után - Vélemények

2013-10-16 10:27.34

Hihetetlen, hogy Hauer hogy volt képes a nevét adni ehhez. A '90-es évek közepe után már alig volt értékelhető filmje, mintha már csak a lóvéért játszott volna, minden szart bevállalva. Ez a film is egy retek, még végignézni is kínszenvedés. A sztori kiagyalásához nem kellett nagyon erőlködni: ember formájú androidok két szembenálló klánja küzd egymással egy poszt-apokaliptikus világban a romok között, vagyis valamiféle sci-fi akar ez lenni. Látvány nulla, egy lebombázott város kb. ugyanazt a két-három utcáját és romos házát mutatják mindvégig. Néhány "futurisztikus" effektet is láthatunk, szerintem valaki a stábból lehozta a padlásról a Commodore 64-et és azzal rakták össze, mert kábé olyan. Az egész film úgy van megcsinálva, mintha pár sci-fi rajongó hobbiból összeállt volna és egy romos városban (talán a szétbombázott Boszniában lehetett a helyszín) forgatta volna le a mozit. Mennyi lehetett a költségvetés, szerintem belül voltak az egymillión, már forintban :) Szánalmas, gagyi, nulla történet, nem ajánlom senkinek hogy megnézze, mert büntet.

Végtelen világok - Vélemények

2013-10-15 12:45.19

Irgalmatlan gyenge film! És erre vannak, akik 5 csillagot adtak... te jó Isten. Csapongó, követhetetlen, gagyi kivitelezésű sci-fi. Még Rutger Hauer és a csinos kis szöszi sem menti meg a filmet, kínszenvedés az egész. Csak a vége az, ami jó - már a vége főcím... ;) Messze kerülendő.

Ütközések (2004) - Vélemények

2013-10-15 09:23.05

Persze hogy nem tudományos értekezés. Nem is feltétlen kell, hogy mélyebb összefüggéseket boncolgasson, nem is ez a dolga egy ilyen filmnek, az a dokumentum vagy ismeretterjesztő film kategória. Viszont attól még nem kéne egy lebutított, ráadásul fals attitűdöt, vagy megközelítést sugallnia. Mert egy társadalmi jelenségre, problémára vagy adekvát választ illik adni, vagy semmilyet. Ha elkenem a dolgot valami felszínes tolerancia ideológiával, az senkinek nem használ, attól még az alapprobléma ugyanúgy megvan. Tehát jó, igazad van abban, hogy egy filmnek nem feltétlen az a dolga, hogy egy csapásra megértessen a nézővel komplex társadalmi témákat, ezt túlzás is elvárni. De akkor már legalább ne próbálja felvizezni a dolgokat, ne üzenjen olyan hamis, semmitmondó maszlagokat, mint "egy csipetnyi tolerancia, meg megértés egymás felé és akkor minden meg van oldva". Nem, alapjaiban semmi sincs megoldva, a baj ennél sokkal mélyebb. És végezetül: a fő bajom a mozival nem is annyira a fentiek, hanem hogy erre a filmszakma Oscart adott, vagyis a film mondanivalóját ezzel az úgymond pecséttel hitelesítették, ez megfelel az uralkodó dogmának, tehát kiszúrják a szemünket ennyivel. Tehát ami miatt én csak egy közepest adok erre, az főleg ezen elismeréssel szembeni tiltakozás. Persze erre lehet mondani, ki a f.sz vagyok én, hogy meg merem kérdőjelezni eme szobrocska odaítélésének a jogosságát... Nem, nagyon sokszor egyet is értek a jelölésekkel, de ennél a filmnél nem, nagyon nem. Na és akkor mi van? Ez az én véleményem, más meg mást gondol erről. Ennyi.

Volt egyszer egy Amerika - Vélemények

2013-10-10 18:29.25

Csak azért, mert Sergio Leone egy nagy ősz szakállú idősebb faszi (volt), és a pénztárost is egy nagy ősz szakállú idősebb faszi alakította, valami nagyokos kihozta ebből, hogy a kettő csakis egy és ugyanaz a személy lehet.

Pokolról pokolra - Vélemények

2013-10-07 16:55.52

Egész jó kis '70-es évekbeli krimi, az akkor még fiatal Nick Nolte-val a főszerepben. Ray Hicks (Nolte) épp hazafelé készül Vietnamból, mikor egy haverja, John, aki odakint rászokott a narkóra, megkéri, hogy egy kétkilós csomag heroint csempésszen haza az Államokba. Ray teljesíti is a kérést, de amikor barátja házához ér, az FBI emberei rajtuk ütnek, így el kell menekülnie a feleséggel és az anyaggal együtt. Csakhogy az FBI nem adja fel könnyen, és az időközben szintén hazaérő Johnt is felhasználják, hogy a nyomára bukkanjanak a menekülőknek. Egyszer mindenképp nézhető történet, bár a sztori néhol olyan hogy is mondjam, szürreális, egyes szereplők is olyan furán mesterkéltek benne, na és Nolte kicsit affektáló szinkronhangját is eléggé elcseszték. De a vége egész izgalmas, van némi lövöldözés is, Nolte meg a Volt egyszer egy Amerikából ismerős Tuesday Weld meg jól alakít, szóval nem bánja meg, aki egyszer rászánja az időt. Én amúgy kemény 300 Ft-ért vettem meg a DVD-t a Tescoban, annyit simán megér.

A fantom (1986) - Vélemények

2013-10-02 21:40.28

Akkor nem csak képzeltem. ;)

2013-10-02 21:31.44

Én még VHS-en láttam. Ha nem tévedek, You Tube-on fenn van, múltkor bele is néztem, pont annál a jelenetnél amikor Packard Walsh a saját sírkövénél áll... :) Annyi időm nem volt, hogy kompletten végignézzem az egészet újra, de azért jó néha nosztalgiázni egy kicsit.

2013-10-02 16:34.15

Hehe, jó kis film volt ez anno! :) Ugyan a sztori ma már kicsit röhejes, de ha az úgymond természetfeletti elemet kivesszük, egész pofás kis film. Charlie Sheen futurisztikus kocsija faszán nézett ki, anno a Knight Ridert is ezért szerettük a nyálas Hasselhoff ellenére is. Valami miatt a mai napig megmaradt bennem ez a mozi, bár már ezer éve láttam. Nem egy nagy durranás, de azért volt egy feelingje.

Könyörtelen hajsza (1990) - Vélemények

2013-10-02 10:23.13

Mi ez a fanyalgás? Nem olyan rossz azért ez a film. Amolyan egyszer nézős, a történet semmi extra, de azért rossznak nem mondanám. Dolph Lundgren itt egy újságírót alakít, aki egy izraeli USA katonai bázison történt, terrorcselekménynek tűnő robbantásról próbál infókat gyűjteni. Kideríti azonban, hogy a robbantás csak elterelés volt, és valójában egy sokkal veszélyesebb akcióra készülnek az azt elkövető terroristák - már ha egyáltalán terroristák... Meglehetősen kiszámítható sztori, nem túl sok akcióval, bár a vége azért tartogat némi meglepetést. Egyszer simán elmegy.

Két árnyék - Vélemények

2013-09-30 13:31.18

Megint egy érdekes film, amit még alig látott itt valaki. Pedig megér pár sort a sztori: (SPOILER) Adott egy dögös, hosszúcombú fiatal írónő, Susan Price, aki bestseller erotikus regények szerzője. A csajnak van egy gazdag, idősebb vőlegénye, aki azonban kétes ügyekbe keveredik és a rendőrség már szorongatja. A férfit egyszer csak holtan találják felgyújtott lakásuk erkélye alatt, az utcán, felismerhetetlenségig összeégve. A rendőrség a barátnőt gyanúsítja, akinek menekülnie kell. Azonban jópár momentum gyanús a haláleset körül, így a csaj nyomozásba kezd, és úgy akar többet megtudni az ügyről, hogy egy hallássérültek közötti telekommunikációt lebonyolító cégnél helyezkedik el mint diszpécser, álnéven. Ugyanis vőlegényénél korábban látott már egy ilyen süketek közötti kommunikációra szolgáló tablet félét, és a nyomozást végző ügyésznő is pont hallássérült, ráadásul épp az ő, mint diszpécser közvetítésével folytat intim beszélgetést nap mint nap szeretőjével, egy rejtélyes férfival. Az ügy egyre bonyolultabbá válik, amikor a titokzatos idegen Susant is megpróbálja behálózni. A szövevényes történet szálai végül egy tengerparti házban érnek össze, ahol minden szereplő felbukkan: az írónő, egy bérgyilkos, egy süket fiatalember, aki a nőért rajong, a halottnak hitt vőlegény, aki, mint kiderül, csak megrendezte az akciót, és még nála is elvetemültebb unokahúga, no meg két zsaru... Izgalmas, fordulatos krimi, amelyben bár már az elején sejthető, hogy a férfi csak eljátssza halálát, hogy a rendőrség elől szabaduljon, a többszereplős történet szálai mégis fokozatosan bontakoznak ki. A sztori jelentős részét a süketeknek szóló kommunikációs csatornán folyó párbeszéd teszi ki, ami néhol kissé vontatottnak tűnik, de mégis egyedivé teszi a cselekményt. A karakterek, a színészi játék is feldobja a mozit, a két női szereplő eléggé ott van a topon, plusz még két ismertebb arcot is viszontláthatunk, Eric Roberts a bérgyilkos szerepében, a vőlegényt, Jack Reynoldsot pedig ki más mint Gary Busey alakítja. Szóval minden együtt van egy jó kis krimihez, még ha időnként le is ül a cselekmény, de itt is igaz, amit mindig is mondok, hogy a jó karakterek, jó alakítások adják meg igazán egy filmnek a feelingjét. Ja és ki ne felejtsem, van pár kevésbé visszafogottan előadott ágyjelenet is benne... Mindent egybevetve, négy csillag a film.

Halálra jelölve - Vélemények

2013-09-30 09:34.25

Ja igen, most már emlékszem. Tényleg jól meg van csinálva a film, az egyik legjobb Seagal mozi.

2013-09-27 15:54.44

Ez a medencés jelenet most nem ugrik be, mi is volt az?

Halálos örvény - Vélemények

2013-09-26 11:26.19

Nem rossz akciómozi ez gyerekek! Egy fegyveres banda elfoglal egy víztisztító üzemet, túszokat is ejtenek. De a fő céljuk nem is ez, hanem mint kiderül, a létesítmény mellett egy titkos bunkerben többmillió dollárnyi megsemmisítésre váró államkötvényt tárolnak, ezt akarják megszerezni. Minden pengén menne, ha egy, épp akkor a víztisztítóban tartózkodó zsaru egy ott dolgozó csaj segítségével nem köpne bele a levesükbe... Ennyi a történet, egyszerű mint a faék. A zsarut Jeff Fahey játssza, ritka egy balfasz puhapöcsű karakter, a mellé csapódó csajba több keménység szorult. Ami a filmet mégis a szürke átlag fölé emeli, az a bandavezért játszó Kim Coates játéka, eszméletlen jól játssza az exhibicionista, zseniális, mégis őrült pszichopatát, a szöveg amit lök, frenetikus (köszönhetően a jól sikerült magyar szinkronnak). Na és ne feledkezzünk meg Gary Busey-ről, aki szintén felbukkan a filmben, nem kevésbé elmebeteg szerepben. Amúgy ő az egész akció kitervelője, a célja, hogy lehetőleg egyedül lépjen le az egész zsákmánnyal... Ahogy shotgunnal a kézben, vicsorítva szedi le az embereket, legalább egy fél Oscart simán megérdemelne :D Nem igazán értem mindenesetre, miért nem ismeri szinte senki ezt a filmet, igaz, erősen B kategóriára hajazó akció, de a combosabb fajtából; egyszeri, sőt akár kétszeri nézésre is egész szórakoztató.

Könnyű préda - Vélemények

2013-09-26 10:15.32

SPOILERES: Tipikus B kategóriás akció, ahogy lentebb is írták. A történet hihetetlen csavaros és egyedi: két zsarunak egy többes gyilkosság egyetlen szemtanúját, egy igen szemrevaló örömlányt kell megvédenie a maffiától. Ilyen tanúra mondjuk én is szívesen vigyáznék :) A lányra vadászó bérgyilkosok furcsamód minden rejtekhelyen a nyomára bukkannak a triónak, végül kiderül, a korrupt rendőrparancsnok adta le a drótot, aki szintén benne volt a buliban. Aztán minden jó, ha a vége jó. Nem is tudom, láttam-e már akár csak hasonló sztorit... ;) Na mindegy, egyszer elmegy, összességében szerintem se rossz mozi a műfajában, bár maguk az akciójelenetek néhol hagynak kívánnivalót, a robbanások kivitelezésébe (pl. a végén a helikopter) se sok időt feccöltek. 2005-ös a film, de olyan, mintha a 80-as években készült volna, bár ez még nem feltétlen baj. Don The Dragon Wilson, Olivier Gruner, a másod-, harmadvonalbeli akciófilmek koronázatlan királyai... ja és Gary Busey a korrupt rendőrfőnök - számára testhezálló - szerepében. Aki bírja az ilyen filmeket, nézze meg nyugodtan, egy estére megteszi.

Kalózakció - Vélemények

2013-09-23 22:59.08

Hamisítatlan B kategóriás akciófilm Gary Busey-vel a főszerepben. A sztori nem egy nagy wasistdas: főhősünk, aki ezúttal jófiút alakít, vasárnapi apukaként luxus jachtjával épp hajókirándulásra viszi két gyerekét, új csajával együtt, amikor terroristák hatalmukba kerítik a hajót, és a gyerekeket foglyul ejtik. Ja, és kiderül, hogy az új csaj is a kalózokkal van, sőt ő az, aki hangtompítós pisztollyal egyenként legyilkolja az egész legénységet. Az apa valahogy megússza és kijut a partra, majd exnejével együtt nekiáll, hogy kiszabadítsa a gyerekeket. Nem sok újat nyújt a film, van benne pár rész amit jobban is meg lehetett volna csinálni, de egyszeri megnézésre azért pont jó, bár kétségtelen hogy Gary Busey karaktere (no meg az elején a hálóinges szőke csaj domborulatai :)) adják meg igazán az ízét a filmnek.

Gengszterosztag - Vélemények

2013-09-20 22:51.07

Akkor már minek leállítani, az már a legvége :) De az a rész tényleg gagyi, olyan mintha egy arrajárónak nyomták volna a kezébe a videokamerát, hogy tessék, vedd má' fel te a jelenetet, amíg én dobok egy sárgát.

Pánikszoba - Vélemények

2013-09-19 15:23.43

Nem rossz thriller ez, bár a rendező igazán nagy filmjeitől (Játsz/ma, Harcosok klubja, Hetedik) azért elmarad. Maga az ötlet érdekes, amit ebből ki lehetett hozni, azt a film kihozza, egyszer simán megnézhető. Jodie Foster, vagy Forest Whitaker játékára természetesen itt sem lehet panasz, s a többi szereplő is helytállt. Ami miatt viszont nálam nem kap 4 csillagot, az a vége. (Spoiler) Az a Raul nevű faszi, miután a kezét a vasajtó szétroncsolta; miután fejbebaszták egy kalapáccsal és zuhant vagy 2 emeletet; és miután legalább egy golyót is bekapott, nos mindezek után még majdnem képes végezni 3 emberrel (akik közül az egyik szintén félig agyon van verve, na de van nála egy pisztoly), ha a fekete fickó az utolsó pillanatban vissza nem jött volna hogy lelője. Na ne már! Azért ez durván el van túlozva. Amúgy érdekes fordulat volt tényleg, hogy Whitaker karaktere 22 millió dolcsival a kézben még visszament hogy segítsen a családnak, pedig akkor még megléphetett volna, mielőtt megérkezik a SWAT... Persze ez nem kuriózum, van még más film is, ahol a főhős megszívja amiatt, hogy visszamegy segíteni, ahelyett hogy lelépne a talált pénzzel - na melyikben is? :)

Éli könyve - Vélemények

2013-09-18 10:54.01

Miután megnéztem a filmet, az jutott eszembe: milyen érdekes, hogy 2010-ben csináltak egy ilyen posztapokaliptikus mozit, és pont egy évvel előtte is volt egy hasonló (Az út). Mit tesz Isten, pont a gazdasági válság kitörése után, amikor minden országban nő a munkanélküliség, visszaesik a termelés, zárnak be az üzletek, a kormányok meg szintén húznak még egy sokadikat a nadrágszíjon... és épp ilyenkor jön két, világégés, armageddon utáni életet bemutató film, amikben már annyira nincs élelem és víz, hogy az emberek sokszor egymást eszik, és a civilizáció a romjaiban hever. Mintha csak egy üzenet lenne az embereknek: jól van, most kicsit (megint) vissza kell fognod a kiadásaidat, pár évig szarabbul fogsz élni, sőt lehet, soha többé nem leszel már azon a szinten, mint a válság előtt; de gondolj csak bele, mennyivel jobb még így is a helyzeted, mint egy atomháború után! Most legalább még megvan a kocsid, a házad (már akinek), tán még a munkád is, igaz kevesebbet keresel, meg az árak is mennek szépen fölfele, de azért mégse kell teljesen lemondanod a civilizáció meg a jóléti állam vívmányairól, viszont nézd meg ebben a filmben, hogy élnek ezek a szerencsétlenek, nincs semmijük, nincs betevő falatjuk, csak kóborolnak a pusztsaágban mint egy kivert kutya! Úgyhogy örülj annak, hogy legalább ennyid van, és fogd be a pofád, ne lázadozz, hogy most pár évig rosszabbul fognak menni a dolgok! Persze az nyilván igaz, hogy meg kell becsülnünk amink van, a nyugati típusú, sőt akár még a magyar szintű életszínvonalat is, mert ha mi, mármint az emberiség túllövünk a célon és nem figyelünk oda, hogyan élünk, akkor könnyen kerülhetünk a mostaninál sokkal szarabb helyzetbe is. Csak épp kicsit érdekes az egybeesés, hogy pont most, a válság sújtotta időkben próbálják ezt ilyen filmekkel a szánkba rágni... ahogy Denzel Washington konkrétan el is mondja a filmben, nehogy félreértsük a leckét, hogy bezzeg a nagy világégés előtt nem tudtuk megbecsülni, ami mindenünk megvolt, most meg harcolnunk kell a legalapvetőbb, korábban magától értetődő dolgokért is. Szóval, egy a lényeg, véletlenek nincsenek... A filmre magára rátérve, óhatatlan hogy mindenki Az út-tal veti össze, már csak azért is mert az készült előbb. Nos, számomra - bár abban is van néhány, számomra nem tetsző részlet dolog - az a film nagyságrenddel jobb. Drámaibb, életszagúbb, mármint abba a közegbe vetíve. Viszont ez, az Éli könyve, noha az alap mondanivalója végül is nem rossz, de annyi valótlanság, irreális, elnagyolt momentum van benne, ami rohadtul lehúzza a filmnek az értékét, így csak egy gyenge hármas a maximum, amit adni tudok rá. (Innentől spoiler tartalom!) A filmnek az alapgondolata kétségtelenül érdekes, stílszerűen, megér egy misét. ;) Egy csaknem teljesen elpusztult, elembertelenedett, szinte minden alapvető létszükségletet nélkülöző, atomháború (vagy mi, a lényeg hogy világméretű kataklizma) utáni világban egy magányos vándor a Biblia utolsó megmaradt példányát akarja egy biztos helyre eljuttatni, egyfajta isteni küldetéstudattól vezérelve, hogy ez a szétesett, lezüllött emberi faj szellemi-erkölcsi megújulásának és valamiféle normális újrakezdésnek, a világ újjáépítésének az alapja legyen. Ez alapjában véve egy érdekes, elgondolkodtató alaptéma lenne (más kérdés a megvalósítás, de erről lejjebb). Hiszen Az út-ban is valami ilyesmi szerepel, az apa azt tanítja a fiának, hogy ők őrzik és viszik tovább a tüzet, és az apa halála után a gyerek is így cselekszik. Tehát ott is ugyanez a lényeg: egyfajta magasabbrendű jó, erkölcsi tartás, ősi emberi értékek megőrzése egy elállatiasodott, szinte csak a túlélésre játszó, elkorcsosult emberiség körében, aminek az alapján egyedül lehetséges - esetleg - újjáépíteni a romokból az emberi civilizációt. Csak épp Az út-ban nem a Biblia mint könyv, vagy a főszereplő által betanult szövege jeleníti meg ezt, hanem a kisfiú magában hordozza azt az értékrendet, erkölcsi tartást, amit az apja átörökített és ami lényegében a Bibliának is az alap mondanivalója (tízparancsolat, stb.) Akik itt arról beszélnek, hogy ez a film vallási, meg keresztény propaganda stb., azok kurvára nem értették meg a filmnek az üzenetét. Baromira nem erről van szó, mint ahogy Az út-ban sem (még ennyire sem) a vallási tartalomról szólt a dolog. Nem kell ahhoz egész nap a templomban térdepelni vagy minden vasárnap a misére járni, hogy valaki ezt megértse. Egy nem bigottan vallásos, de azért Isten létét a maga módján elfogadó ember, vagy akár csak az, akinek ez nem különösebben fontos, de elismeri, hogy azért a Bibliából ha talán más nem is, de a tízparancsolat, az tényleg az emberi együttélést inkább elősegítő, mintsem hátráltató, tehát valamilyen mértékben követésre érdemes dolog, szerintem simán fel tudja fogni mi is a lényege ennek a mozinak. Szerintem nem a keresztény vallásról van itt önmagában szó, a Biblia csak egy jelkép ebben a filmben. Amerikai filmtől amúgy mégis, mit vár az ember? A nyugati civilizációban mégiscsak a keresztény a bevett vallás. Ha a Közel-keleten rendezték volna a filmet, akkor biztos a Korán lett volna a középpontban, az észak-koreaiak pedig a kedves vezető vörös könyvét rakták volna bele ;) szóval ezen kár rugózni. A Biblia itt egy jelkép, az egyetemes emberi (legalábbis nyugati) alapértékek, erkölcsi, együttélési szabályok, egy normális élethez szükséges értékrend megtestesítője, ami a katasztrófa utáni széthullott világban teljesen hiányzik. Ott farkastörvények vannak, csak az erő számít, nincs összefogás, a szűkös erőforrásokért ölik egymást az emberek, a kannibalizmus teljesen megszokott, egy szűk csoport (mint a filmben a Gary Oldman által játszott helyi kiskirály és bandája, akinek egyedül volt hozzáférése a létfontosságú vízlelőhelyhez) nyers erővel elnyomja a kiszolgáltatott többséget. Ilyen kaotikus helyzetben, amikor az emberek majdnem állati szintre süllyedtek vissza, csak akkor van kiút a felemelkedésre, összefogásra, a világ újjáépítésére, ha van egy közös értékrend amit mindenki nagyjából betart, ha tudják, hogy mik azok az alapvető értékek amik szerint élni kell. A posztapokaliptikus világban ilyen nem volt, ezért az emberiség túlélését csak ezeknek az alapértékeknek az újra felfedezése biztosította, ezt testesíti meg a Biblia, amit a főszereplő biztos helyre akar eljuttatni, a helyi hadúr pedig - aki szintén felismeri annak jelentőségét, csak ő a saját hatalmi céljaira akarja felhasználni - pedig tőle megszerezni. (Sikerül is neki végül, csak nem veszi sok hasznát.) Egyszóval, a film alapkoncepciója, a szimbolikája nagyon jó, érdekes ez a megközelítés, rávilágít az egyetemes emberi értékrend fontosságára az "erősebb kutya baszik" elvéhez képest. Viszont. Ez a kivitelezés, ez a storyline nagyon el lett szúrva, egy ilyen érdekes alapötlethez képest a megvalósítás szánalmasan gagyi, tele ordító hibákkal, amik már kiszúrják az ember szemét. Kezdve azzal, hogy a végén elég egyértelműen kiderül, a főszereplő vak, és a Biblia is amit vitt, Braille írással készült (a végén persze ez nem jelent gondot, a végcélhoz megérkezve kiderül, hogy betanulta az eglész tartalmát és lediktálja, így ki tudják rendesen nyomtatni). Persze, értem én a szimbolikát: a főszereplő vak ugyan, de mégis ő az egyetlen, aki igazán lát, mert Isten küldetést bízott rá és ő ismeri a Biblia mint egyetemes igazság tartalmát. Na de ez a vak ember egyszerre 5-6 - látó! - fegyveressel végez kb. 10 mp alatt egymaga, úgy céloz pisztollyal mint egy westernhős, röptében lekapja nyíllal a madarat az égből egy lövéssel, stb. Baromira nem valós, még akkor se ha mondják, hogy a vakoknak más érzékei - hallás, szaglás - viszont kiélesednek. (Az elején a hullát marcangoló macskát, vagy mit hang alapján lövi le hajszálpontosan nyíllal, miközben a nem épp gyenge érzékszervekkel megáldott állat moccanni se tud...) Az ilyen irreális baromságok - miután a vaksága utólag derül ki - teljesen lerontják a film értékét. Meg a másik: Denzel Washington egyfajta bibliai próféta szerepét ölti magára, akinek Istentől kapott küldetése a szent könyv eljuttatása biztonságos helyre. Vak, de mégis ő lát igazán. Sérülés nem érheti, mert Isten megvédi a golyóktól, nem halhat meg amíg el nem végzi küldetését. A filmben többször megsebzik, lelövik (pl. hasba), mégis felkel, megy tovább mintha mi se történt volna. Ugyan már... ennyi túlzás azért sok. És itt most nem térnék ki olyan részletekre, mint amikor Gary Oldman-nek a sameszai (30 évvel a katasztrófa után!) tökéletes állapotú magazint, könyveket tesznek az asztalára, ami olyan, mintha most vették volna frissen a Libriben. Vagy amikor megostroolják az öreg kannibál házaspáréknak a házát, ahol a főhősök elbújtak. Erőforrás hiány van, de az öregéknek a kanapé alatt egész fegyverarzenál van elrejtve, tele lőszerrel, minden. Na persze. Gary Oldmanéknél is: vállról indítható, géppuska, automata fegyverek, lőszer ott is dögivel, az elölről védett házat természetesen nem veszik körbe hanem frontálisan rohamoznak, hadd legyen nagyobb a veszteség, a rozoga falat senkinek nem jut eszébe a páncálautóval egyszerűen áttörni, stb... a csaj a kocsiban természetesen két nagydarab fegyveres ürgét simán lerendez, hát persze! Annyi felesleges blődség, értelmetlen hülyeség van ebben a filmben, hogy hiába érdekes az alapsztori, a gagyi kivitelezés a mélybe lehúzza. A harcok olyanok kb., mint a Kill Bill-ben (meg még máshonnan is nyúl a film, pl. Dűne, Mad Max 2., Tremors, The Postman stb.), csak épp vak ember az aki egy szál késsel mindenkit lerendez, a filmben túl sok a számítógéppel kreált látvány meg effekt, néhol majdnem olyan, mintha egy játékból felvett videót néznék a You Tube-on. Egyszóval, e hibák miatt még a 3 csillagot is csak nagy jóindulattal kapja meg tőlem. Aki posztapokaliptikus filmben a kőkemény valóságot keresi, annak sokkal inkább Az utat javaslom, na az egy ütős film, na persze másképpen ütős, mint Denzel Washington machetéje.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12