 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| Hamarosan a TV-ben |
| Pata tanya - Baromi buli - Mozi+, 05:00 |
| Karácsonyi kívánságok - Izaura TV, 05:20 |
| Foglalkozása: szülő - Film+, 05:25 |
| Gumball csodálatos világa - Cartoon Network, 05:40 |
| Fagyos viszony - Film4, 05:45 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Thierry Lhermitte (72) |
| Albert Wolsky (94) |
| Shirley Henderson (59) |
| Katherine Heigl (46) |
| Garret Dillahunt (60) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| 12 katona - Vélemények |
| Beépített öregúr - Vélemények |
| Vedd meg most: A shopping-összeesküvés - Vélemények |
| Rémségek háza (1991) - Vélemények |
| A vad robot - Vélemények |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Piszkos szerelem   |
| Anya Taylor-Joy |
John Ryder hozzászólásai
Egy igaz ügy - Vélemények
| 2013-08-07 10:00.35 |
| Ha jól emlékszem, bár már rég láttam a filmet, a rendőrök jól megverték a kihallgatás közben, és ettől lett kvázi kiherélve a néger gyerek. Meg is érdemelte persze. Aztán utána is kapott rendesen, amikor a film elején megint bevitték a lány megölése miatt.
Hogy miért nem rögtön állt bosszút? Gondolom, akkor még egy darabig rajta voltak a zsaruk, nem nagyon mert ugrálni, várt kicsit, hogy lecsendesedjenek a dolgok. |
Aljas utcák - Vélemények
| 2013-08-07 09:48.55 |
| Engem se taglózott le éppen ez a film. Néhány alvilági, maffia közeli figura hétköznapjait mutatja be meglehetősen vontatott módon. Harvey Keitel, a főszereplő, próbál egyensúlyozni vallásos meggyőződése és maffiózó családja meg haveri köre elvárásai között. Közben igyekszik gatyába rázni - persze hiába - barátnője eléggé antiszociális, kötekedő, nagydumás, mindenkinek összevissza tartozó és azt soha meg nem adó öccsét (Robert De Niro egyik korai szerepe). De kb. ekörül forog az egész film: az egyik főhős próbálja szinkronba hozni az életét a haverokkal, a barátnőjével meg a lelkiismereti dolgaival, de ez nem igazán jön össze, a másik srác sorsa pedig szintén sejthető: aki sokat ugrál és soha nem adja meg, amivel tartozik, előbb-utóbb megüti a bokáját, különösen ha egy ilyen arrogáns, mindenkinek beszólogató életképtelen kis szaros az illető. A színészi játék persze hibátlan, meg van pár jó mondat benne, de maga a történet semmi különös, nem egy világmegváltás, izgalom sincs túl sok. Ez tehát egy eléggé közepes, egyszer nézős film, és az is csak a nagy színészek miatt. |
Serpico - Vélemények
| 2013-08-06 23:35.15 |
| Felkeltette a figyelmemet ez a régi klasszikus, gondoltam, rászánom azt a két órát és megnézem.
Nem bántam meg, de olyan túl nagy hatást azért nem tett rám a film. Annak ellenére, hogy Pacinot kedvelem, és meg kell hagyni, nagyon jól is játszott, rá egy rossz szavam se lehetett. Azonban számomra túlzottan lassú, egyhangú volt a történetvezetés, mindezt jóval kevesebb idő alatt be lehetett volna mutatni. A cselekmény túlzottan a főhős, Serpico körül összpontosul, szinte végig csak őt mutatják, miközben a cselekmény szép lassan csordogál. Maga a téma, a mindent behálózó rendőri korrupcióval vívott szélmalomharc is eléggé lerágott csont szerintem. Lehet, '73-ban még sokakat megdöbbentett és az újdonság erejével hatott, de mai szemmel nézve, kismillió e témába vágó mozi után engem már nem ráz fel túlzottan. Persze tiszteletreméltó a küzdelem, amit Serpico folytat, meg drámai a vége, Al Pacino alakítása is 100%-ig hiteles és átjön, de mindez oly lassan, oly sok felesleges kacskaringóval bontakozik ki, hogy rám nem tudott igazán maradandó hatást gyakorolni. Ezért csak egy erős közepesre tudom értékelni, bár megértem azokat, akik itt a fórumon elismerően nyilatkoznak a filmről. |
Cserbenhagyás (2007) - Vélemények
| 2013-08-05 16:04.48 |
| Kőkemény film.
Hiszen nap mint nap hallani a hírekben, hogy elgázoltak valakit, s nagyon sokszor a tettes nem áll meg, továbbhajt. Van, hogy pár napra rá elfogják, van, hogy magát adja fel. És biztos van olyan is, hogy megússza, s élete végéig együtt él tettének árnyékával. Fel van adva a lecke: mi mit tennénk ilyen helyzetben, a gyerek apja, vagy a gázoló helyében? Mert kerülhetünk mi is bármelyikük helyzetébe. Hiszen sokunknak van kis gyereke, és kocsival is nap mint nap járunk. Épp ettől tud ez a film akár még egy zombi apokalipszisnél is durvábban ütni, mert ez reális, bármelyikünkkel megtörténhet, nem egy elvont fantáziaszülemény, hanem a kőkemény élet. (Spoiler, innentől aki nem látta, ne olvassa!) Hihetetlen valós módon mutatja be a film, mit érezhet egy apa, aki gyerekét veszti el, s tudja, a tettes, aki nem állt meg, hogy segítséget nyújtson, most szabadlábon van. A düh, a fájdalom, a bosszúvágy itt teljesen érthető. De reális a tettesnek az ábrázolása is. Mert a legtöbb esetben nem az van, hogy a gyorshajtó pár nap lapítás után ha látja, hogy nem találják meg, röhög a markába és él tovább, mintha mi se történt volna. Nem, ha normális emberről van szó. Mert a lelkifurdalás, az nem hagyja nyugodni az embert, s épp emiatt adják fel magukat sokan még akkor is, ha tudják, amúgy sose buknának le: egyszerűen inkább a börtönt, a bűnhődést választják, mint azt, hogy életük végéig ezzel a szörnyű titokkal kelljen együtt élniük. Tehát az indulat, az érthető, és a másik oldalon a lelkifurdalás is. Más kérdés, hogy mit teszünk. Ilyen szempontból a film vége igazságos: bár nem mutatja be tisztán, végül a gázoló, ha öngyilkos nem is lesz - bedobja a pisztolyt a tóba -, de szembenéz tette következményeivel, leüli majd a rá kiszabott büntetést. Mert miért is lett volna igazságos, ha az apa lövi le, vagy ő vet véget saját életének? Hiszen nem szándékosan ölt, nem volt bedrogozva, nem ivott, hanem menthető okból sietett, s úgy ütötte el a kissrácot, egy rossz mozdulat, pillanatnyi figyelmetlenség okozta a tragédiát. Ezért meghalnia, még ha a szülő jogos indulatában ezt kívánja is, nem lett volna tettével arányos. Az apával szemben sem, hiszen ezzel még tetézte volna saját, s családja tragédiáját, az elégtétel ára ugyanis a sokéves börtönbüntetés, mely elszakította volna amúgy is összetört feleségétől és kislányától; ilyen értelemben a gázoló becsületére legyen mondva, hogy nem engedte, hogy az apa meghúzza a ravaszt, s nem gyávaságból, hanem a másiknak a védelmében. De a tettes végül belátja azt is, hogy az öngyilkosság sem az igazi, mert az csak menekülés lenne... s végül az egyetlen valóban gerinces megoldást választja (vélhetően), a szembenézést és a jogos büntetést, amit a bíróság majd kiszab. S egyben az apa és családja is elégtételt nyer, hiszen látja majd a gázolót börtönben, s tudja, hogy megszenvedett tettéért. A dolgok tehát a film végére a helyükre kerülnek, és nincs túlkapás, az apa is megmenekül attól, hogy meggondolatlan bosszúvágyból végleg tönkretegye maga és családja életét. Egyszóval remek film, a színészi játék első osztályú. Ahogy a végén a két főszereplő, mint férfi a férfival rendezik a számlát, az nagyon jól van ábrázolva. Joaquin Phoenix is abszolút hiteles, de különösen Mark Ruffalo játékáról nem lehet letagadni - annak ellenére, hogy sose kedveltem túlzottan az ürgét -, hogy baromi jól adta elő az esendő, szánalmas, de a végén, ha nagy nehezen is, de mégis az egyetlen tökös megoldást vállaló gázoló szerepét. |
Keresztapa - Melyik a legjobb rész??
| 2013-07-31 13:37.37 |
| Nálam a második a legjobb, Pacino ott egyenesen brillírozik a Don szerepében, és persze ott van De Niro az ifjú Vito zseniális megformálójaként.
Az első rész csak ezután következik. Talán azért, mert a regényt korábban olvastam (rongyosra), mint a filmet, ezért már előre ismertem a sztori minden mozzanatát (egyébként nagyon hű a film az eredetihez), míg a második rész teljesen újdonságként hatott. A harmadik rész sajnos elmarad az első kettőhöz képest. Egyrészt a korábbi főszereplők közül már szinte mindenki (az öreg Vito és Sonny mellett már Tom Hagen és Fredo is) kiesik, csak Michael és Connie marad meg. Másrészt a film dinamikája igazából csak a közepe felé indul be, és igazán csak a legvége, az operaházas jelenet ér fel drámaiságban az első két részhez. Befejezésnek remek, de a feeling már nem a régi. |
Keresztapa 2. - Vélemények
| 2013-07-31 11:10.53 |
| Robert De Niro nem is egyszerűen csak színész, hanem egy átváltozóművész! Ahogy ebben a filmben megformálta a fiatal Vito karakterét, tökéletesen visszaadva az öreg Dont játszó Marlon Brando gesztusait, mimikáját, sőt - eredetiben nézve - még a hanghordozását is, az valami emberfeletti. Valóban olyan, mintha maga Brando játszaná fiatalabb kiadásban. Ennél nagyobb színészi teljesítmény kevés van, az Oscar-díj tehát abszolút megérdemelt. Nem véletlenül a valaha élt egyik legnagyobb színészlegendáról van szó.
Persze Pacino alakítása sem sokkal maradt el ettől, hasonlóan az első részhez. Igazi szicíliai, bár az apjára jellemző nagylelkűség nélkül. Vaskézzel tartja össze a családot és őrzi meg saját pozícióit, kíméletlenül, hideg ravaszsággal áll bosszút, érzelmeit tudata legmélyére száműzve, bár e jellemvonásait már az első részben is megmutatta. Míg apját szerették, becsülték is az emberek, családjának tagjai amellett, hogy természetesen joggal tartottak tőle, addig Michael családjában csak a fortélyos félelem igazgat; tény, hogy apjához képest jobban tud igazodni a változó világhoz, de talán ennek az ára az, hogy emberségben viszont alatta marad. Persze a harmadik részben magába száll, feloldozást kér és vezekel is mindezért, ott már emberibb, esendőbb oldaláról láthatjuk. Szerintem ez a trilógia legjobb darabja, nálam az első részt is felülmúlja. |
Jack Reacher - Vélemények
| 2013-07-29 09:20.49 |
| Szerintem átlagosnak mondható. (Nem olvastam a regényeket, szóval csak a filmet magát tudom megítélni.) Egy 10-es skálán olyan 6-ost adnék rá.
A történet eléggé kiszámítható, már az elején, amikor látni, hogy az ürgének a furgonját veszi a kamera, meg hogy pénzt dob az automatába, lehet sejteni, hogy ez így túl kerek ahhoz, hogy stimmeljen, valami susmus van a dologban. Olyan nagyon nem tudott magával ragadni, hiszen szinte azonnal tudod, a gyilkos kicsoda; legfeljebb az a kérdés, ki van még benne, de az is hamar kiderül, nagy meglepetések nincsenek. Jack Reacher karaktere, bár Cruise nem játssza rosszul, már-már valószerűtlen: túl hidegvérű, túl profi, legfeljebb a bárban megismert szőkeség halála rázza meg valamelyest. Ennél már Schwarzi, vagy Seagal is több érzelmet produkál bármely filmjében, bár lehet, ez épp a karakter sajátja. A női főszereplő bár szemrevaló, olyan hideg kb., mint egy jégszobor. Az ellenfelek elég sablonosak, tucat papírmasé gonosz figurák. Ami pozitívum, hogy az akciójelenetek, az autós üldözés elég jól volt benne megcsinálva, és az eleje azért felkelti az érdeklődést, mi állhat valójában az öt járókelő likvidálása mögött. Duvall szerepeltetése is jó húzás volt. Összességében egyszer meg lehet nézni, azért nem rossz darab. |
Kényszerleszállás (2012) - Vélemények
| 2013-07-29 09:00.52 |
| Thriller? Hát az nem igazán áll erre a filmre.
Az elején katasztrófafilmnek indul, végül drámává bontakozik ki. De hogy thriller... |
Super Size Me - McDagadsz - Vélemények
| 2013-07-26 09:13.58 |
| Támadott téged a fene, csak eszmét cseréltünk. Épp ezért nincs is miért elnézést kérni.
Üdv neked is! |
| 2013-07-26 08:56.36 |
| Figyelj, öregem! Ahogy az előbb is írtam, szerintem ezt a témát csontig kiveséztük, úgyhogy tartom magamat ahhoz, amit mondtam: miután reagáltál (mondjuk elég hosszan), részemről én lezárnám a vitát. Elbeszélünk egymás mellett, te is, én is mondjuk a magunkét. Egy idő után megunja az ember.
Más film vagy téma kapcsán még folytathatunk eszmecserét a későbbiekben, semmi gond. De ebből most már elég ennyi. Persze a többiekkel, ha folytatni akarod, hát folytasd bátran. Részemről tehát ennyi. Maradok tisztelettel, stb. stb. ;) |
| 2013-07-25 20:10.19 |
| "Ne adj olyat a számba, amit még véletlenül sem mondtam! Nem korrekt!"
Akkor te magad sem tudod, mit is mondtál. Arra reagáltál, amikor én azt írtam: (szinte) mindenki által elismert evidencia, hogy a gyorsétterem meg a rendes étterem között a különbség épp olyan, mint a mirelit pizza meg a kemencében sült pizza között. Meg hogy a nem gyorséttermi kaja kevésbé hizalaló, általában egészségesebb és jobban is szeretik az emberek. Mire a te reakciód: ez "birkaszellem". Én meg erre írtam válaszul, hogy ha szerinted az, hát te tudod. Figyelj ide, egyébként szerintem már épp eléggé körbejártuk ezt a témát. Neked is van egy véleményem, meg nekem is. Meggyőzni szerintem az életben nem fogjuk egymást. (Szép is lenne persze, ha minden filmről, témáról mindenki ugyanazt gondolná.) Úgyhogy azt javaslom, most már ejtsük a témát. Valamit még reagálj, ha akarsz, de szerintem nem érdemes ennél tovább rugózni rajta. OK? |
| 2013-07-25 14:55.20 |
| Mondom, én havonta, kéthavonta ha betévedek egybe. Az bőven elég is.
Annak idején a film eléggé el is vette az étvágyamat tőlük. |
| 2013-07-25 13:49.54 |
| Nem vagy egy könnyű eset, mondták már? De akart téged a fene meggyőzni, látom, elég keményfejű vagy ahhoz, hogy jottányit se engedj a véleményedből! Azt ugyanakkor értékelem, ha valaki kiáll a - vélt vagy valós - igaza mellett.
Amit leírtál, abban van sok tényszerű dolog, de a lényegen ez nem változtat: a nagyüzemi kaja az nagyüzemi kaja marad, uniformizált eljárással készül, ugyanúgy, mint az általad is említett félkész kaják. Csak ugye az ember - már a normálisabbja - általában akkor vesz zacskós gulyáslevest pl., vagy mirelit rántott szeletet, mint ahogy gyorsétterembe is akkor megy, amikor nincs ideje rendeset főzni és valamit mégiscsak enni kell. Tehát, úgymond, jobb híján. Ami azért mégiscsak jelzi, hogy az emberek többre becsülik a "rendes", vagyis házilag vagy normál étteremben készült ételt. Persze mindig vannak olyanok, akik lustaságuk, igénytelenségük vagy jobb esetben időhiány miatt szinte kizárólag ilyen szarokon élnek nap mint nap. Na, őket tudom sajnálni. De mondom, az emberek azért nagyrészt tudják, mi a dörgés, és hogy a rendesen elkészített étel előrébb való a gyorskajánál. Ha ezt a közvélekedést nevezed "birkaszellemnek", hát te tudod... |
| 2013-07-25 08:39.43 |
| Bizonyíték, bizonyíték... Amit leírtam, az tény. Előre elkészített és gyorsan felmelegített dolgokat raknak eléd. Egy vendéglőben választható ételek viszont azért jócskán közelebb állnak az otthon elkészítetthez. Azért ott a szakácsnak is van "némi" szerepe. Gyorsétteremben van olyan, hogy szakács? :)
Ilyen egy gyorskajálda. Van rá igény, mert felgyorsult világban élünk. Ebédszünetben, jövet-menet sokszor csak arra van idő, hogy épp bekapjunk valamit. Nincs is abban semmi rossz, ha időnként az ember bevállalja. De aki nap mint nap ott tömi a fejét... hát egészségére. A link amit küldtél, még egy bizonyíték arra, hogy az emberek nagy része mennyire tudatlan, bármit bekajál, hogy stílusos legyek. De ha azt gondolod, hogy a gyorséttermeket érő kritika is csak egy ilyen alaptalan, légből kapott marhaság, hát vastagon tévedsz. |
| 2013-07-24 23:42.42 |
| Rendben, tudod mit? Tényleg nincs semmi baj a gyorskajával. Mi több, egészséges is! Nyomjad hát, toljad csak magadba bátran, akár minden nap, amennyi csak belédfér. Egészségedre! ;)
Én viszont, ha lehet, megmaradnék a havi-kéthavi egy gyorséttermi vizitnél... |
| 2013-07-24 22:54.56 |
| Ja, és a pizzáról még egy szót. Az elkészítési időt nem kiszállítással, hanem helyben fogyasztással értettem. Ugye így is nem kicsit több, mint amennyi idő alatt pl. a sajtburgert elédlökik.
Amúgy rendeltem már életemben pizzát, kösz, van róla elképzelésem, hogy kb. hogy működik a kiszállítás, nem kell elmagyaráznod. ;) |
| 2013-07-24 22:50.21 |
| Konkrétum kell? Oké. Vegyük akkor végig, aztán zárjuk rövidre a témát.
A gyorskajának épp az a trükkje, amiket te mondasz. Épp attól gyorskaja, hogy túlnyomórészt előre elkészített összetevőkből rakják össze. Utána már csak fel kell melegíteni, megsütni, azt kész is, lehet tolni befele. Persze, a hagyományos vendéglők (sőt igazad van, a pizzériák is!) alkalmaznak gyorsfagyasztott, előre elkészített összetevőket. Sőt, még arra is képesek, hogy a várható vendéglétszámmal kalkulálva, előre elkészítsenek, vagy legalábbis előkészítsenek fogásokat. Még szép. "Csak" az arányokban van a különbség. Mégpedig nagy különbség. Gondolom, kitalálod, melyiküknek a "javára"... ;) Kicsit leegyszerűsítve: a gyorséttermek és a hagyományosak között a különbség kb. ugyanaz, mint a mirelit pizza meg a "rendes", kemencében sütött pizza között. Vagy a zacskós, porból készült húsleves meg a valódi csirkehúsból főzött leves között. Persze kaja ez is, meg az is. Mégis, az utóbbiakhoz valahogy nagyobb a gusztusa az embernek. Ja, és valahogy kevésbé is hizlal, meg úgy általában egészségesebb is. Ezek olyan evidenciák, amiket itt a fórumon, de bárhol máshol is szinte mindenki elismer. Szóval te itt eléggé egyedül vagy a véleményeddel. Ettől még persze gondolhatod, hogy neked van igazad... ;) |
| 2013-07-24 21:54.34 |
| Na lám! Még meg se kell magyaráznom a dolgot, te magad megteszed helyettem.
"A gombát sem akkor szedi a futár, amikor kiviszi neked. (...) Félkész, előfagyasztott dolgokról hallottál már?!" Ha már pizzériát említesz, gondolkozzunk csak... egy pizzériában mennyi idő is telik el a rendelés és a kisült pizza kihozása között...? (Hűtőben tartott sajttól, stb. függetlenül.) És ehhez képest mennyi idő, amíg a Mekiben elédrakják a hamburgert, almáslepényt, bármit? :) Capisci? |
| 2013-07-24 21:02.30 |
| Na komám, látom, kihúztad még jó pár embernél a gyufát ezzel a véleményeddel...
Hát kellett ez neked? ;) Amúgy az előbbi kommentedben leírtad a kulcsszót a Mekinél és társainál: a GYORSASÁG. Ott tényleg nem kell várnod 20-30 percet, mint egy rendes vendéglőben, hogy kihozzák a kaját. Szóval a kulcskérdés: a gyorskajáldák hogy is érik el ezt? Ennek a kb. félórának a megspórolását? Na, ezen gondolkozz csak el. :) |
| 2013-07-24 14:38.26 |
| Na jó, azt hiszem, erről nem fogjuk meggyőzni egymást... de persze miért is kéne? Véleményszabadság van, nem igaz?
Azért elismerem, a képben, amit küldtél, tényleg van némi igazság. ;) |
| 2013-07-22 23:55.53 |
| Na, azért ne húzd ennyire fel magad. Annyit nem ér a téma.
Amúgy ha visszaolvasol, én is pont ugyanezt a tanulságot vontam le az előző hozzászólásomban, mint te: "a probléma azzal van - és erre próbálta felhívni a figyelmet a film -, amikor valaki állandóan, hetente többször vagy naponta ott eszik". A többit viszont, úgy látom, az istennek sem akarod megérteni: magyaros étel alatt nem csak a mócsingos, cupákos, zsírban tocsogó kajákat értettem, hanem egy átlag pesti kockás abroszos kisvendéglő kínálatát... de te mintha csak végletekben lennél képes gondolkodni. A gyorséttermi kajával szembeállítva, a magyar konyha nálad csakis pacalt, kocsonyát, tepertőt meg hasonlókat jelenthet. Így nézve tényleg megáll az érvelésed... kár, hogy ennek a valósághoz köze nincs. Abban nincs semmi hiba, hogy mozgásra szükség van. Mondtam egyszer is, hogy nem? Csak épp az nem mindegy, hol mekkora kalóriaadagot nyomatsz magadba, mert azt lemozogni, nyilván nem ugyanaz az erőfeszítés. Én azt állítottam, semmi többet: szerintem egy gyorsétterem menüje ÁTLAGBAN több kalóriát tartalmaz, mint egy itteni "normál" vendéglő kínálata, ugyancsak átlagban. Ergo, aki minden nap hamburgert töm a pofájába, többet kell hogy mozogjon, mint az, aki nem gyorséttermi kaját eszik. Magyarán az előbbinek, hacsak nincs korlátlan ideje, lehetősége sportolni, jócskán több esélye van vágósúlyra felhízni, mint az utóbbinak, aki jóval kevesebb mozgással kordában tarthatja a súlyát. Hát ennyi. |
Hamburger Hill - Vélemények
| 2013-07-18 21:03.42 |
| Na, ha van hiteles és minden idealizálástól mentes háborús film, akkor ez az. Sajnos érdemtelenül nem kapták fel annyira, mint egy Ryan közlegényt, Őrület határán-t stb., noha véleményem szerint bőven felveszi velük a versenyt; nekem személy szerint még jobban is tetszik ezeknél (noha az első helyen nálam még mindig az Acéllövedék áll e témában).
A Hamburger Hill egyszerűen csak magát "a" háborút mutatja be, a maga egyszerű és véres valóságában. A harctéri mindennapokat, a gyilkos élet-halál küzdelmet és azzal együtt a vonalak mögötti ökörködést, egymás ugratását, az eszmecseréket a háborúról, családról, nőkről... Teljesen átéli az ember, abszolút átjön az érzés, hogy pontosan ilyen lehetett a katonák élete ott. Az tetszik a filmben, hogy nincs benne semmi idealizáltság, meg elvont, pátoszos moralizálgatás a háborúról (mint pl. Az őrület határán-ban), nincs valami nagy, nemes, magasabbrendűnek festett cél, amiért harcolnak (mint a Ryan közlegényben, ahol ugyebár lelkünk mélyéig megrendülten kéne nézni a filmet, hiszen a négygyermekes anya egy szem életben maradt fiát mentik ki benne a frontról). De a háború abszurditásának végletekig történő kidomborítása sincs ott a filmben (pl. Apokalipszis most), és azt se dörgölik az orrunk alá, hogy bezzeg a háború miatt, mennyire kivetkőznek a katonák emberi mivoltukból (ld. A háború áldozatai, Szakasz). Nincs benne a szokásos "Amerika a világ megmentője" feeling sem, amikor az amerikaiak szinte veszteség nélkül lövik halomra végletekig démonizált, többszörös túlerőben lévő, ugyanakkor persze ostoba, agyatlan ellenfeleiket (vietkongot, németet, japánt, mikor mit). Ez a film egyszerűen csak a katonák mindennapjairól szól, tökéletesen belehelyezve a nézőt abba a világba, abba a környezetbe. Simán csak megmutatja, milyen a háború, de nem akar semmit a szádba rágni. A katonák oldaláról mutatja meg, akik nem fennkölt szent célokért harcolnak, amitől bepárásodik az ember szeme, de nem is ábrázolják az ő harcukat teljesen értelmetlennek. Mert igaz, hogy csak egy magaslatért küzdenek több ezer kilométerre hazulról, a dzsungelben, és hullanak halomra. Ami így kívülről nézve felesleges vérontásnak tűnik. Valahol az is, és persze tudják ezt ők is. Na de a katona, az katona. Neki akkor kell ott lenni. És nincs más választása, mint hogy tegye a dolgát, életben maradjon és foglalja el azt a kurva magaslatot, ha egyszer ez a parancs. Mi "civilek", akik nézzük ezt a filmet, persze fanyaloghatunk, meg moralizálgathatunk, hogy lám-lám, milyen értelmetlen ez, hasztalan öldöklés, stb. De ez a film azokról szól, azoknak állít emléket, akik mindezen nagy igazságok ellenére mégis ott voltak a fronton. Akik, ahogy mi is, egy pillanatig nem hittek a nagy eszmékben, meg a szent célokban, meg semmi ilyen szarságban. De őket odaküldték a géppuskák tüzébe, nekik kellett feljutni oda a hegytetőre az aknavető- és golyózáporban, és ilyenkor lófaszt se számít, hogy a hazádat, szülőföldedet véded-e vagy agresszor vagy. Ott csak te vagy a bajtársaiddal, meg az ellenfél. Vagy ölsz, vagy téged ölnek meg. És te teszed a dolgod, mert nem is tehetsz mást. Neked akkor ez a feladatod. Minden mástól, politikától, satöbbitől függetlenül. És közben emberi tragédiák vannak, sorsok vannak, barátságok, veszteségek, a drámák mellett jópofa és szép pillanatok is, erről szól a háború. Ahogy a végén is lemegy a szöveg: ez a film annak a deszantos egységnek állít emléket, akik ott harcoltak és akik közül sokan odavesztek. Mert utólag lehet sok szépet meg okosat mondani minden háborúról, elemezgetni stb., de végső soron mégis mindegyikben a közös az, hogy voltak emberek, akik, miközben mi itt a hátországban sokszor csak éltük zavartalanul békés kis életünket, addig ők odaát harcoltak, és mindennap a halállal néztek farkasszemet, nem kevesen pedig haza se jöttek közülük. Őróluk szól ez a film. |
Super Size Me - McDagadsz - Vélemények
| 2013-07-17 23:13.07 |
| Na jó, vettem a lapot, nem akartam összeesküvéselméleteket gyártani, hogy te meg a gyorsétterem-láncok. Elhiszem, hogy nem a mekis pult másik oldaláról írtad az előző bejegyzést, mint ahogy én se épp gyomorgyűrű beültetés után lábadozva fórumozok itt (kb. 90 kg vagyok a 184 centimre). S mint írtam, időnként beugrom gyorskajáldákba is, képzeld, tegnap épp a Burgerben ettem egy közepes krumplit.
Mint mondtam, igaz nem ma láttam a filmet, de úgy rémlik, nem mindennap a legfullosabb menüt választotta a főszereplő gyerek. Ha jól emlékszem, a csirkefalatokról, salátaöntetről is volt egy-két keresetlen szava. Összességében nem mondom, hogy a hamburger vagy általában a gyorséttermi kaja úgy ahogy van egészségtelen, mert akkor én se ennék egyszer se ilyet. Viszont azért ne vonjál már párhuzamot az átlag magyar konyha és a mekis kínálat között. Szerintem 10 emberből 9 egyetért abban, hogy 1 hónapig csak és kizárólag egy gyorskajáldában étkezve, nagyobb esélyed van felhízni mint egy disznó, mint ha egy átlag magyaros vendéglőben teszed ugyanezt. Annyi volt csak mondandóm lényege, hogy lehet ugyan néha gyorsétteremben kajálni, semmi gond, én is megteszem időnként; a probléma azzal van - és erre próbálta felhívni a figyelmet a film -, amikor valaki állandóan, hetente többször vagy naponta ott eszik. Na, az meg is nézheti magát; ezzel azért, azt hiszem, mindenki egyetért. Lehet, hogy a film kicsit sarkított ebben-abban, de azért a fő mondanivalója, azt helytálló. Na és nyilván a rendező sem csak behazudta azt a plusz tíz kilót, ami felröppent rá a mekis "diéta" alatt (nem beszélve a magas vérnyomásról, és más egyéb tünetekről). |
Taxisofőr - Kérdések
| 2013-07-15 21:09.20 |
| Na, azt meg én nem láttam eddig. Én is kösz a tippet. |
| 2013-07-15 20:52.52 |
| Attól függ.
Ki mit olvas ki a filmből. Én inkább a pozitív felé hajlanék, mert a jobbítás vágya vezérli. Bár az eszközei kétségtelenül szokatlanok, a karaktere is erősen antiszociális vonásokat mutat. Na de valljuk be: ő se csinált mást, mint hogy tettekre váltotta, amit bizonyos élethelyzetekben, többé-kevésbé jogos indulattól vezérelve sokszor mi magunk is akarunk - aztán, ugye, mégse tesszük. |
Super Size Me - McDagadsz - Vélemények
| 2013-07-15 20:42.18 |
| Hát nem? Csak gondoljunk bele.
Olvastam még a film premierje idején az újságban is ilyen véleményeket, mint amit a kolléga itt alább leírt. Ilyen vehemenciával védeni a gyorskajáldákat, már-már gyanús ;) |
| 2013-07-15 09:07.54 |
| Azért tegyük már kicsit helyre a dolgokat.
A csávó tényleg azt vállalta a filmben, hogy mindennap - reggeli, ebéd, vacsora - a Mekiben eszik. De nem arról volt szó, hogy mind a háromszor Big Mac-et eszik kizárólag, hanem végigkóstolta, váltogatta az összes féle ételt, ami ott kapható. Magyar bögrecsárdával való összehasonlításod ott sántít, hogy a McDonaldsban gyakorlatilag a teljes kínálat egészségtelen, hizlaló, a normál kalóriaszükséglet többszörösét tartalmazó kajából áll. Tehát bármilyen főételt, desszertet stb. váltogatsz ott, ugyanúgy végeznéd mint a film főszereplője. Ezzel szemben egy magyar étteremben nemcsak pacal, meg paprikás csirke van. Lehet enni pl. rántott csirkét, halételeket, leveseket stb. is, mint tudjuk ugye. Tehát ha egy átlag magyar étteremben ennéd végig váltogatva az étlapot, ugyanúgy mint a filmben, s nem mindennap körömpörköltet kocsonyával, mint ahogy a filmben se Big Mac-et tolt két pofára napi háromszor, hanem ma ezt, holnap azt, állítom, nem szednél fel 1-2 kilónál többet, sőt az is lehet, hogy szinten maradna a súlyod. Miért? Mert a magyar konyha, bár tényleg nem a legegészségesebb, de messze felülmúlja a gyorséttermi kaját. Mondom ezt úgy, hogy nem kerülöm el én se a Mekit, ha nem is hetente, de havonta-kéthavonta betolok ott én is egy menüt. Big Mac-et, például... De aki minden másnap ott zabál, az meg is érdemli, és ne csodálkozzon, ha mázsán felül van már tizen-huszonéves korában. Szóval a film minden, csak nem demagógia. Persze aki nem akar ezzel szembenézni... |
Taxisofőr - Kérdések
| 2013-07-15 08:25.46 |
| Szerintem mindenki úgy értelmezheti a végét, ahogy akarja, a rendező szándékosan hagyta nyitva a befejezést. Nekem, mint írtam is alább, az szimpatikusabb, amikor Travis életben marad, és hősként ünneplik. De nyilván ezt veszélyes lett volna nyíltan beletenni, mert akkor sokan pampogtak volna, hogy a film az önbíráskodást, az erőszakos fellépést propagálja. Ezért lett hát ilyen kétértelmű a vége, hogy azok, akik felháborodtak a filmen és Travisban csak egy elborult agyú szociopatát láttak, azok is kedvük szerint értelmezhessék úgy a végét, hogy "lám-lám, megkapta végül a magáét ez a közveszélyes őrült". Aki kicsit mélyebben próbálja megérteni a film mondanivalóját, annak tehát átjön, miért csinálta Scorsese ilyenre a befejezést. |
Gyónás gyilkosság után - Vélemények
| 2013-07-05 11:26.08 |
| Érdekes, hogy eddig még senki sem nyilvánított véleményt erről a filmről. Pedig DVD-n kijött, nem akármilyen színészek vannak benne, De Niro, Duvall... Igaz, nem mai darab. De megállná a helyét ma is, különösen, hogy 50-es évekbeli történetet mesél el, remekül visszaadva a korabeli hangulatot.
Röviden, egy testvérpár életéről szól a film, akik meglehetősen különböző személyiségek, és - látszólag - homlokegyenest eltérő életutat jártak be. Az egyikük (Duvall) rendőrnyomozó, kissé kiégett, cinikus ürge, aki igencsak belekóstolt korábban az élet sűrűjébe, viszont erénye, hogy nevén nevezi a dolgokat, s nem próbálja kendőzni a bűnt, nemcsak ha más követi azt el, hanem magával kapcsolatban is. Öccse (De Niro) úgy tűnik, pont az ellentéte, hiszen katolikus pap, tehát, gondolnánk rögtön, micsoda szent életű ember az eltévelyedett bátyhoz képest. De ahogy a film eseménysora pereg, láthatjuk, a dolog nem annyira egyszerű, az erkölcsi megítélés nem fehér-fekete, s a végén az ember erősen elgondolkodik, ki is van feljebb erkölcsileg: az idősebb testvér, aki nemigen vetette meg az élet örömeit, belekóstolt egybe-másba, családja nincs, modora nyers, azonban a másik oldalról szókimondó, nem tűri a sumákolást, és bár hirtelen haragú, képes bocsánatot kérni - vagy a pap öccse, aki bár halkszavú, nem bánt meg senkit, azonban, mint a film végén bevallja, "sosem tudta igazán mélyen szeretni Istent", és ezért inkább az egyházi vagyon gyarapításában próbált jeleskedni, hogy így tegye hasznossá magát, viszont sokszor kétes múltú üzletemberek tisztára mosni akart pénzéből épít egyházi iskolát, szociális otthont, szemet hunyva - az egyház mindenek fölötti érdekére hivatkozva - afölött, hogy a képmutató, szenteskedő, ugyanakkor velejéig korrupt gazdagok csak saját renoméjukat, társadalmi presztízsüket építgetik az egyházi adományokkal. Míg ő ennek fejében elnézi, hogy az egyik mecénása korábban kurvák futtatásából szerezte vagyonát, a másik pedig egy kiskorú prostival hetyegett, akit később holtan találtak, addig rendőr fivére kőkeményen az álszent pénzemberek fejére olvassa viselt dolgaikat, nem titkolva undorát, amikor öccse a kurvapecérből lett városi hatalmasságot tünteti ki a "legjobb hívőnek" járó elismeréssel, keserűen rávilágítva, hogy bezzeg a becsületes rendőrnek, aki nevetséges bérért üldözi a bűnt, nem jár semmi elismerés. A végén így az erkölcsi mérce inkább a nem feddhetetlen, de a bűn üldözésében mindig az egyenes utat járó báty oldalára billen, miközben az alapvetően jószándékú, ám az egyház és saját papi karrierje érdekében a mocskos ügyeket is elhallgató testvér, a vágyott püspöki szék helyett egy isten háta mögötti eldugott plébániára kvázi száműzve végzi, halálos betegen... Érdekes film, remekül mutatja be, hogy a jó és a rossz mennyire relatív, és mennyire nem elég csak a felszín alapján ítélni emberekről. |
Amerikai história X - Vélemények
| 2013-07-01 13:54.22 |
| Folyt. az előzőt:
Mi a megoldás? Egyszerűen el kéne fogadni, hogy az emberek különbözőek. Nem kell a szakmunkástanulót a Harvardra küldeni. Persze lágerba vagy kivégzőosztag elé se, amit a szkinhed-náci mozgalom szeretne nyíltan vagy burkoltan világszerte, csak azért mert ő szerényebb képességű és nincs pénz - mert nincs pénz - arra, hogy "felzárkóztassuk". Végezze ehelyett a kisebbségi csak a fizikai munkát, tömegesen, ha ő ahhoz ért és abból megél. Én nem komáltam a Kádár időket, de akkor azért dologra fogták a kisebbséget válogatás nélkül, útépítés, kohászat, téeszek, mikor mi jött. Valami ilyesmi kellene most is - mintha már ez a mostani vezetés is ezt pedzegetné -, mert többet nem bír el ez az ország, és különben jönnek a mindenféle önjelölt rendcsinálók, persze jogos felháborodással. A másik meg, az önvédelem kérdése. Igenis meg kell adni a jogot meg az eszközt az embereknek, hogy megvédjék magukat. Aki családja életét, vagyonát a maga módján és eszközével megvédi, ha az arányosan történik, nem kell elítélni. Derek Vinyard se azért kapott három évet, mert lelőtte a kocsiját elkötni akaró négereket - hiszen jogos tulajdonát védte, és az egyik fekánál szintén pisztoly volt, amit, ha netán ő is stukker nélkül lép ki az ajtón, habozás nélkül használt volna -, hanem azért, mert a már 3 golyóval ártalmatlanná tett néger fejét a jogos önvédelmen igencsak túlmenően szétloccsantotta az útpadkán. Ezt nem kellett volna; ami előtte volt, az belefér. Hagyta volna, hogy ellopják a többmilliós kocsiját?! Persze itt nálunk nem 3, hanem 30 évet kapott volna ugyanezen tettéért. Na, ez a másik, amin még kellene változtatni, és kicsit több teret engedni a jogos önvédelemnek. Persze nem úgy, hogy boldog-boldogtalan sorozatlövő fegyverrel sétálgasson, mint Amerikában, de valamit lépni kellene. Kicsit hosszúra sikeredett ez, de hát a film már csak ilyen, provokatív, gondolatébresztő. Nem is maga a film az, ami annyira egetrengető lenne, ezért csak 4 csillagra értékelem - bár kétségkívül drámai és jól összerakott, tanulságos mozi - hanem hogy alkalmat ad, hogy ezekről a kérdésekről gondolkozzunk, mert ezek a problémák kőkeményen ott vannak, és előbb-utóbb neki kell állni, hogy úgy istenigazából tegyünk állami szinten valamit, mert ha nem, egyre többen fognak a Derek Vinyard és szkinhed társainak az eszközeihez folyamodni itthon is, s nem mind fog úgymond, jó útra térni a börtönben, mint a filmben Derek, attól tartok. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu