Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Karácsony szelleme - Mozi Klub, 08:15 |
Segíts, Mumus! - Film+, 08:30 |
Nagy durranás 2. - A második pukk - Mozi+, 08:30 |
Nyár Bretagne-ban - Film4, 08:45 |
Bajkeverő majom - M2, 09:15 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Fisher Stevens (61) |
William Fichtner (68) |
Curtis Armstrong (71) |
Alison Pill (39) |
Michael Rispoli (64) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról |
A szarvasvadász - Vélemények |
- Filmes Sámánok Rendje - |
Szólánc (filmek nevével) |
Három betű - egy mondat |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Megtörtént bűnügyek |
Adam Arkin |
2014-08-23 20:41.41 |
Te Langelus, én örülök, hogy felvidítottalak, de már komolyan füstöl a hajam az olyan kijelentéseidtől, mint a "maga pátoszi módján". Atyaszentségesisten motorizált hereverője, ez nem egy antik tragédia, vagy a Ciceró összes musical változatban. Milyen jelzővel fogod még illetni a filmet? Ha Jackson tudna magyarul, szerintem nemet váltana a feszengéstől.... |
2014-08-23 20:34.27 |
Ez megnyugtató. Legalább kevésbé érzem magam törött bilifülnek.:):):) (mármint, hogy te sem ismered valamennyi válfaját a témának)
Ezekből egyet se láttam, a Raid-ről konkrétan a rovarirtó jut eszembe...:D |
2014-08-23 20:32.23 |
Tovább ragozzuk és ki fogom érdemelni az elefánt a porcelánboltban megtisztelő címet is.:):):)
(legközelebb visszafogom magam és csak előkelően hümmögni fogok, valahogy így: hmmm :):):):) -ez mindig bejön, mint a Kinder Tejszelet. :):):)) |
2014-08-23 20:28.37 |
Ühüm. Szóval így hívják ezt a filozofikus szövegrendszerű rockot. Jó tudni.:)Haljak meg, sose fogom megjegyezni ezeket a kategorizált fiókokat.:):) Eszembe se jutna mondjuk egy Pearl Jam-et a grunge felirat alatt keresni, de ettől ez még simán így van, csak én vagyok defektes, mint a hátsó kerék...:):)
Milyen filmeket láttál? |
2014-08-23 20:22.47 |
A Waking Life-ot nem láttam (pótolandó?), és azt mondanám, maradj mindig naiv, mert akkor a csodák tovább élnek számodra.:) (és ez nem gúny, mielőtt még megfordulna fejecskédben)A 18 évvel későbbet arra írtam, hogy családdal a háta mögött már nemigen szálldogál le senki a vonatról egy idegen kedvéért, bár csodák mindig vannak és attól függ, ki az az idegen...:D
És még egy gondolat: ha hosszú-hosszú időn át csillogóan tisztán, pormentesen és upgradelés nélkül tudsz tartani egy kapcsolatot, akkor te egy rendkívüli pasi vagy.:) A szürke hétköznapok sajnos jobb munkát végeznek, mint a Vanish, vagy Domestos, ráadásul az ember is folyton változik, az élet egyszerűen kiprovokálja ezt. És ebbe a folytonos változásba az is beletartozik, hogy vajon észrevesszük-e és ha igen, akkor vajon ugyanazt az embert látjuk ebben a temérdek szürkeségben, akibe egyszer valamiért beleszerettünk? Vagy maradjon inkább a meghitt magány?:) |
2014-08-23 19:56.40 |
[link] |
2014-08-23 19:54.42 |
Remélem, pihentél valamennyit péntek óta.:)
A gurnge... -ennek utána kell néznem, mert kb. annyi jelentéssel bír számomra, mintha azt írtad volna, hogy racsnisvégűgörbeszárúcsavartfranciakulcs...:) A sztorit kíváncsian várom. |
2014-08-23 19:45.14 |
Ritkábban, de gyanítom, akkor is éppen elég sok(k) vagyok...:):)
Elég sűrű hét volt, és még nincs is vége...:) Marha jó ez a P.J. szám.:) |
2014-08-23 19:42.15 |
Azért egy próbát megért...:):) |
2014-08-23 19:40.37 |
Való igaz, bár ehhez meg "tettesTÁRSakra" van szükség, nem pedig hites, vagy kevésbé hites felekre, akikből semmilyen összeadás útján sem jön ki egy teljes egész....:):) |
2014-08-23 19:36.41 |
Látod, látod, mennyire másképp értékelnek a férfiak adott helyzeteket, mint a nők.:) Akkor és ott, abban a szállodai szobában kijött minden. Minden, de minden, ami a hétköznapok egyhangú taposómalmában nem tudott fényre jutni, mert egy elkapkodott együttlét során ugye még attól is tartani lehetett, hogy az ikrek pont aktus közben kezdenek el táncolni a fejükön...:D (ezért a késői időzítés, gondolom)
Ahogy így visszagondolok, én nem éreztem Celine-ben a hisztériát. Azt mondjuk imádtam, amikor bőszen ki-be vonult a szállodai szobából, de valljuk be, azért a nők többsége hellyel-közzel bizony ilyen.:):):) Nem gondolnám, hogy mindent bele akartak préselni ebbe a részbe abból, ami az előzőekből kimaradt. Már csak azért sem, mert itt már teljesen más minőségű volt a kapcsolat. Az első kettőben még szó sem volt sem elköteleződésről, sem mókuskerékről, ott két, egymástól független ember -párbeszédeken keresztül nyomon követhető- "kapcsolatfejlődését" láttuk. Igazad van abban, hogy az első rész a szabadság valóságos érzése miatt fontos, de ez meg csak azért lehetséges, mert két önálló és független ember találkozását jeleníti meg. Mert tényleg milyen csodálatos, bohó és izgalmas dolog leszállni egy vonatról és együtt tölteni egy addig sosem látott emberrel az időt, aki valahogy mégis olyan ismerős... Ez a vonatról leszállósdi azonban elég más megítélés alá esett volna, ha mondjuk a 18 évvel későbbi Celinnel vagy Jesse-vel esik meg, nem?:) |
2014-08-23 19:19.49 |
Drága, egyetlen, édes, cuki Langelus. (bocsáss meg, mert mindezeket a bizalmaskodás legcsekélyebb szándéka nélkül írom)
Tudom, hogy a Wall Street-féle értetlenkedésem után kissé faramucinak fog hatni, hogy pont én kotyorászok ezügyben, de kérlek, könyörgöm, esdekelek, hogy értsd meg végre: a fantasy az egy sosemvolt-világ sosemvolt lényeinek az univerzuma, ergo egy mese, aminek a léte a teremtő fantázián túl a mítoszok, legendák és mondák kristályos vizű forrásából táplálkozik. Ez nem ködösítés, nem átverés, mert aki elhiszi azt, hogy annak, amit lát, köze van a valósághoz, az hülyébb, mint azok akik annak idején pénzt gyűjtöttek Isaura (brazil szappanopera hősnő) felszabadítására. Racionális aggyal meg a büdös megveszekedett életben nem fogod tudni élvezni ezt a filmet, mert nem a gyerek munkál benned, hanem a "hű meg ha milyen komoly vagyok" felnőtt. Húzd ki az ubit az ülepedből, vedd le a filmi helyszínelő szigorúságos szemüvegét, és nézd szeretettel Jackson mester ajándékát, vagy ha ez nem megy, legalább ne beszélj ilyen sületlenségeket, légyszí'.:) |
2014-08-23 18:55.00 |
Halihó vissza is.:) Köszi a Slade-t, hát van egy megjelenési formájuk...:D:D
Mindjárt hallgatom Mosi dalát, aztán jöhet a Z-nek küldött is. Remélem, veled minden oké.:) |
2014-08-23 18:53.38 |
Remekbe szabott vers.:) Költői mivoltomat ím, mellőzni vagyok kénytelen, mivelhogy olyan nincs énnekem, ezért feltúrtam a költészet virtuálisba átmentett pergamenlapjait és lám, megtaláltam köztük világunk végnapjait.:)
Faludy György A jövő század lesz a végső A jövő század lesz a végső, kipusztulnak az emberek - mögéjük kapdosni is késő. Zabáljatok! Élvezzetek! Ne gyűjtsetek pénzt. Szórjátok szét. A pusztuló idő szele port fúj belőle. Unokátok nem tud mit kezdeni vele. Hol van a szerelem s a szépség? Hol hagytátok az irodalmat, társalgást, könyvtárat, lugast? Halódnak mind, vagy már meghaltak. Le télen az Amazonászra luxusban, míg csak van vize, nyáron Báliba, Saint Tropezbe, (nem tarthat vissza senki se), s ha nincs reá mód, üljetek le a TV-hez olcsóbb utakra, hallgassatok rossz zenét, filmet, mely nem hatol le a tudatba, a politikát se hagyjátok üres locsogásnál alább, s jegyezzétek meg a reklámot, az árúk sírfeliratát. (Bp., 1996.) |
2014-08-23 18:36.47 |
:D:D:D:D
Örülök, hogy ugyanazt a filmet láttuk, már majdnem megkérdőjeleztem saját magam, de aztán rájöttem, hogy milyen hülyén mutatnék egy magamra firkált ?-jellel.:):) És az miért baj, hogy számomra az első a "leggyengébb" láncszem?:):) Ha tovább olvasol, talán megleled rá a magyarázatot is. (de ez meg úgy hangzik, mintha zsarolással akarnálak rávenni az én kis firkálmányom elolvasására:)) Pedig utólag még elég sok minden eszembe jutott, amiről írni kellett volna, mint pl. az a jelenet, amikor -SPOILER - a szállodai szobában Celine felvázolja a szexet Jesse-vel, ami évek óta ugyanabból áll: puszi-puszi, cici-cici, puni....:D:D Itt visítva röhögtem, mert lám, idővel minden pár úgy viszonyul egymáshoz, mint az emlékező matrac - minden ismerős hülyeség lenyomatot hagy és ez egy idő után már nem is annyira szórakoztató... (ilyenkor kell bevetni a megújuló energiaforrásokat, de erre meg nem adnak állami támogatást, önerőből meg nem biztos, hogy megy...:D:D:D) |
2014-08-23 18:22.14 |
Köszönöm a felvilágosítást, a műfaja ebből a szempontból teljesen lényegtelen, mert én továbbra is megmaradnék a magam nehezen mozdítható, már-már fafejű véleményénél a filmmel kapcsolatban.:)
Abban azért vitatkoznék veled, hogy nem számít a hossz, bár végül is van, aki élvezhet egy ebéd nélküli vasárnapot egy rosszul szellőző igluban is...:) |
2014-08-23 18:16.35 |
Nem akarok elviccelni semmit. Nekem komoly csalódás volt a film, ezért volt a kutyás hasonlat, habár megtanulhattam volna már, hogy ne bonyolultkodjam szét azt, amit egy szóval is le lehet írni...:)
Viszont ez meg nem egy kardinális kérdés, amiből nemzetközi gyászt kéne faragni. A komédiát meg nem nekem kell beismernem, hanem ezt az alkotónak lett volna a feladata elhitetni velem. Valószínűleg nem az ő hibája, hogy ez nem jött össze, ahogy az is valószínű, hogy nem ezen a negatív véleményen fog elmenni a film összbevétele... |
2014-08-22 23:28.54 |
Sok-sok-sok üdvözlet mindenkinek és jó éjt egyúttal, mert hoooossszúúúú hétvégém lesz (nem pihenéssel).:)
Remélem, hamarosan találkozunk.:) |
2014-08-22 23:26.23 |
Igazat kell adjak neked és egyúttal elnézést is kérek tőled az elhamarkodott kijelentés miatt. Valóban nem írtál ilyesmit, a túlreagálás az én hibám, ami meg azért van, mert úgy voltam ezzel a filmmel, mint a kiskutya, aki már kint állt a küszöb előtt és izgatottan várja, hogy sétálni vigyék, erre nem elég, hogy rávágják az ajtót, de még a farka is odacsukódik...
Tudom, hogy igaz(? - messziről jött ember azt mond, amit akar...) történeten alapszik a film, de a vígjáték besorolással nekem vannak gondjaim. (Rajtad kívül is írták már, hogy kifigurázásról van szó, én meg megint csak elismétlem, hogy nekem ez sántít, már csak a játékidő hossza miatt is. Nem vagyok szakértő, de úgy vélem, hogy valami akkor csattan igazán nagyot, ha rövid(ebb) és velős, és bár nem igazán tartozik ide, de ott van pl. a sokak által lehúzott Movie 43, na, az tényleg gúny volt a javából) Nem értünk egyet, de ez nem baj, azt hiszem.:) |
2014-08-22 23:15.18 |
Előre szólok: ha valaki a vélemény elolvasására adná a fejét, ez egy 3in1 "akció", talán nem éppen etikus eljárás a két előző résszel kapcsolatban, mindenesetre legalább praktikus, leszámítva a többmérföldes hosszúságot. (hiába, nem lehet minden tökéletes:))
Már nem is tudom hol és milyen kontextusban olvastam azt a roppant elmés megállapítást, hogy a legtöbb műnek kb már a közepén vége kéne szakadnia ahhoz, hogy valóban élvezhető legyen...Csak ehhez igazodva tenném hozzá, hogy természetesen folytatás sem kell mindenhez. (amúgy is ritkán fordul elő, hogy a folytatás jobbra sikeredik, mint az első rész) Ebben az esetben viszont nem ártott. Sőt. Ami a "Mielőtt felkel a nap"-ot illeti, a sok apró kis rezdülésben és a párbeszédekben talán a kamaszkoron túli, de már a felnőttlét felé sasszézó izgalom sejlik fel, amikor az ember még roppant komolyan vette önmagát és a gondolatait és állandó és kedvelt elfoglaltságai közé tartozott a szülei bosszantása. Mert lázadni muszáj, hiszen honnan tudhatná az ember, hogy hová esnek a korlátok. (na persze akad olyan is, aki már túltágította ezeket, csak éppen lepottyant a mélységbe, mert nem volt, ami fenntartsa, vagy megtartsa... - az igazi szabadság sosem abban rejlik, hogy megtehetjük azt, amit akarunk, hanem abban, hogy nem kell megtennünk azt, amit nem akarunk- zseniális megfigyelés, és holt igaz) Ebben a részben ez volt hát a legvonzóbb. Belelesni két fiatal meghitt pillanataiba, párbeszédeikben rácsodálkozni a saját életünkből ismerős "csacsogásokra", és elhinni azt, hogy mindez örökké tart... Persze, a hiba is éppen ebből adódik - a magánbeszélgetés intimitása valójában két ember magánügye, ami hosszú távon nemigen tarthat mély érdeklődésre számot. Mert oké, hogy ezek a fiatalok egymásra vannak hangolva és baromi jól elbeszélgetnek, de a sok szöveggel is torkig lehet lakni, pont ezért értékesek a némaság sokat mondó másodpercei. Két ember összhangját talán leginkább a hallgatásuk milyenségén lehet lemérni, mert ha a "csend beszélni tudna"... És bár nem tudom, hogy az első "Mielőtt" forgatása idején már tudta-e a rendező, hogy ennek lesz folytatása, vagy sem, ez a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" dolog kihagyása csak előnyére vált a sztorinak és ezzel első rész vége. (3*) A folytatásban Celine és Jesse kilenc évvel lettek "öregebbek", érettebben és megfontoltabban látják a világot, már nem a korlátok tesztelése a cél, hanem önmaguk keresése, túl minden csalódáson, sikeren és bánaton. Még mindig vannak kibontatlan kérdések, még mindig hiányoznak bizonyos válaszok, de ezeknek már a harmincasok egzisztenciális biztonságának megnyugtató árnyékából eredhetnek a nyomába. Az érzelmek hullámvasútjára felülni nem mindig életbiztosítás, de egy írónak úgy kell minden benyomás és megélés, mint egy falat kenyér, abból pedig, aki, mint Celine, hittel, szívvel és lélekkel végzi a munkáját, a harmónia árad, és ez olyan ritka adomány, ami vonzóvá teszi az illetőt mások szemében. Ám a kiteljesedés még várat magára... Vajon mikor van az a pillanat, amikor elérjük a tökéletes állapotot? Ha lemondunk a vágyainkról, vagy ha hiszünk bennük és addig "hajtjuk" őket, amíg be nem teljesülnek? Van egy nagyon okos és igaz spanyol közmondás: "Vedd el amit akarsz, és fizess meg érte." De mi van akkor, ha a számla végösszege indokolatlanul magas? Azt mondják, csak egy életünk van, és jogunk van a boldogsághoz (szinte) bármi áron, de mi a helyzet, ha a mi boldogságunknak más boldogtalansága az ára? Aki az élet főkönyvét vezeti, a végelszámolásnál nyilván majd a fejünkre olvassa a bevételi és a kiadási oldal között mutatkozó eltéréseket, de addig meg csak az van, hogy egy életünk van, és innentől mindenki döntse el, hogy mihez kezd vele. (4*) És ezzel el is érkeztünk Celine és Jesse páros táncának befejező epizódjáig. A 'Mielőtt éjfélt üt az óra" számomra a "sorozat" legerősebb része. Talán éppen azért, mert a párbeszédek megírásában a két főszereplő, (akik együtt öregedtek a karaktereikkel) is aktívan részt vett, amihez meg nyilván szabadon merítettek saját magánéletük problémáinak kútjából, aminek köszönhetően az egész történet életszagúvá és teljesen sallangmentessé vált. Igen, így néz ki, amikor nem tudunk három lépést hátra lépni, és ebből a távolságból szemlélni az ügyes-bajos dolgainkat. De hát hogy is lennénk képesek erre, hiszen együtt élünk velük és bennük. Ilyenkor könnyű elveszíteni a realitásérzéket és bizony az is előfordul, hogy rosszul reagálunk le valamit. Régen rossz, ha egy párkapcsolatban akár az egyik fél, akár mindkettő áldozatnak érzi magát. Márpedig ez simán bekövetkezhet, különösen olyan helyzetben, amelyben a nehézségeket még egyéb, szerteágazó rokoni kötelékek is összegubancolják. (Ugye ismerős a "te gyereked és az én gyerekem veri a mi gyerekünket" kijelentés? Nem? Pedig ez mostanság már nem megy ritkaságszámba.) És ezen felül is bőven akadhatnak még buktatók. Így, a huszonegyedik század elején a világ, térképeken is feltüntetett civilizációiban már nemigen beszélhetünk hagyományos női szerepről, hiszen egyre kevesebb hölgyemény választja a klasszikus feleség-anya kombót, mert jóval több és szórakoztatóbb szerepkörben is tündökölhet. És akinek elég "gógyija" (stb) van hozzá, az meg is teszi, és közben nem felejt el élni sem. Az más kérdés, hogy ezzel a nők éppen egy demográfiai hullámsírt idéznek elő, amivel lehet egyetérteni, vagy fanyalogni rajta. Mindenesetre érdekes azt látni, hogy egy nő előtt jobbára még mindig csak két út áll: vagy szembemegy a társadalmi elvárásokkal, valamint a biológiai órájával és önmegvalósító szingli marad, vagy választja a hagyományos "modellt", ezzel pedig kiteszi magát annak a lehangoló valóságnak, hogy ugyanaz a társadalom, amelyik elvárja tőle a "szaporulatot", egy mozdulattal meg is bünteti őt emiatt. Hiszen abban a pillanatban, ahogy egy gyerek a világra jön, minden másnál fontosabb lesz (vagy legalábbis annak kéne hogy legyen) az anyja számára. Ezt pedig elég nehezen tolerálják a munkaadók. Nem is beszélve arról, hogy hány szerepkörben kell megfelelnie a nőnek, ezeket a szerepeket pedig nem minden esetben lehet összehangolni. És ekkor már javában faragás alatt áll az áldozati mellszobor... Szóval ebben a részben már kizárható az előző két epizódra jellemző bizsergető kétesélyesség, itt már nagyjából minden a helyére került, két, egymást viszonylag jól ismerő ember kapcsolata ez, a közös élet minden nyűgjével és buktatóival felszerelve, ami mégis az ismerősség meghittségét kölcsönzi a filmnek. És egyben szórakoztató is ez a "karácsony szelleme" játék, hiszen bárkinek irányjelzőül szolgálhat: még ha nem is törvényszerű, hogy minden így történik az egyén életében, azért az esély megvan rá. És ha nem is ekként tekintünk a filmre, azért némi meglepetéssel szolgálhat az a tudat, hogy ezekben az életszakaszokban mindannyian hasonló gondokkal küzdünk, és bármi is történik, azért mindig van remény. Hiszen "a házasság (vagy a "szimpla" együttélés) végül is két ember szövetsége olyan problémák megoldására, amelyek a házasság nélkül nem jöttek volna létre". Ugye milyen egyszerű a meghatározás? Kár, hogy elméletben mindig egyszerűbb minden, mint a gyakorlatba átültetve...:) |
2014-08-19 19:38.20 |
Szia Rékám, remélem minden oké veled.:)
(vészterhesen közeledik a szeptember....) Úgy látszik, ma átmegyek valami Háromkívánság Dévényi Tibi nénibe, mert neked is hoztam valamit: http://www.youtube.com/watch?v=Drc1_-ZA9v4 Most egyelőre koccolok lefelé, de talán később még talizunk.:) Szia.:) |
2014-08-19 19:31.53 |
Hát nem olyan ez az oldal, mint egy boldog nagycsalád? Joe bácsi kitekeri Beth néni nyakát és időnként a Debility ikrek is egymásnak esnek. De lehet itt kacagni is és beszélgetni is, természetesen. Kinek mi a gondja ezzel? Ja, hogy ez nem erre való? Hanem?
A hivatalos meghatározás szerint az interaktív jelentése: "kölcsönös, közvetlen kapcsolaton alapuló". Azt mondta valaki, hogy ide csakis és szigorúan filmekről? Elég soványka lenne az oldal ebben az esetben. És nem kell támadni. Akik idejárnak, nyilván tudják, hogy miért teszik. Sőt, bele is szólnak, hozzáfűznek, véleményeznek stb. Valamiért azért csak van valami itt tartó ereje a "cuccnak", másként már rég a kihalás szélére sodródott volna. Amúgy ez is csak egy keresztmetszet a ma társadalmáról, különben meg szerintem még mindig ezerszer jobb, mint a valóságshow-k megrendezett világa, ott direktben válogatják össze a csapatot, itt meg minden a véletlen műve. (én határozottan csípem az oldalt) |
2014-08-19 19:20.25 |
Egy kis szünnap előtti csócsálnivaló:
[link] :) |
2014-08-19 19:19.22 |
Üdvözlet mindenkinek.:) Rékának külön is.:):):)
Ezt a dalt viszont Kimikének és Lectornak szánom, with love from Nowhere: https://www.youtube.com/watch?v=Fv8D0VVu-dg És persze további kellemes estét. |
2014-08-17 23:43.21 |
Olvasom a véleményeket, a leminősítés iskolapéldája, amit ez a film csuklóból kap, pedig messze van a szaros klotyópapír kategóriától.
Jól lehet, a téma nem túl egyedi (mégis, említsen már valaki egy olyat, ami a XXI. század emberének, akinek a jelszava a "nincs új a nap alatt" még meglepetést tud okozni?) mégis olyasfajta feszültséggel operál, ami a legjobb thrillerek sajátja. A döbbenetet pedig az okozza, hogy felismerhetjük, hogyan sikerül egyre szarabb hellyé tennünk ezt a világot, csupán azáltal, hogy nem figyelünk oda. Van az a pont, amikor már nem a rituális gyilkosságok tervszerű kegyetlensége késztet elgondolkodásra, hanem az elkövetők cselekedeteinek mozgatórugója. Fölösleges most pátoszos mondatok tömkelegeit lövöldözni az éterbe, a tanulság az úgyis csak egyféle lehet: a gyerek nem dudva, ami magától nő (fel), az internet meg veszélyes játszótér is lehet. Ami Dennis Quaid-et illeti: róla azért tudható, hogy nem egy "top of the..." kategóriás színész, és kb. kettővel több arcjátékra képes, mint az egysíkú Richard Gere. Szóval rajta azért kár bármilyen komolyabb színészi teljesítményt számon kérni. Ebben a filmben azonban egész jó volt, még a gond-és túlterhelt fejével, és azzal együtt is, hogy nem jött rá már az első húsz percben, hogy honnan való a "Jöjj és lásd" idézet. (a szorgos templomba járás nem jelent automatikus biblia-szakkörös tagságot) Bár a szereplőgárdát nem a fellelhető legszimpatikusabb felhozatalból válogatták össze, és nem volt hibátlan a történet sem, számomra mégis hordozott annyit, hogy négy csillagot simán megér. |
2014-08-17 23:39.16 |
Töprengtem itt jócskán, hogy valóban szükséges-e minden látott filmet véleményezési kényszer alá vetni, de aztán arra gondoltam, hátha valakit mégiscsak pont ez a pár szédült- ám kétségtelenül saját kútfőből fogant - sor fog rávenni arra, hogy megnézze ezt az alkotást.
Mert bár veszíteni nem veszít semmit az, aki kihagyja, ám mégis botorság lenne átugrani felette, főképpen ha inkább egy kicsit melankolikus és semmiképpen sem túlcukrozott, tejszínhabos málnába fojtott heppiend sztorira vágyunk. Mert ugye van nekünk ez a macsós country énekesünk, ez a Bad Blake művésznéven futó, az alkohol, a dohány és -az állandó úton levés okozta -kiégés által siettetett kiöregedés szélén álló, de még mindig jó kiállású pasink (bezony, bezony, hölgyeim, ez az igazi FÉRFI, nagy f-fel, és itt kéretik nem arra az f-re gondolni, prototípusa, amihez az aprócska Justinbieber-Robertpattinson-Zackefron és társaik kisfiú klubnak még harminc év múlva is kb. annyi köze lesz, mint eunuchnak egy jó dugáshoz), akinek néhány hónapot nyomon követhetünk az életéből. És pont ebbe a szakaszba esik bele egy jóval fiatalabb nő iránti szerelem története, ami felvet néhány átgondolandó kérdést a mi zenészünk jelenében. És mert az élet az sosem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, hát itt is adódik egy kis bonyodalom és homlokráncolás, de csak pont annyi, amennyi képes változást hozni két ember életébe, és aminek köszönhetően sutba vágódik az alkotói válság, mert köztudott, hogy sláger vagy nagy boldogságból, vagy annak ellenkezőjéből születik, és én nem akarom lelőni a poént, holott az elején már megtettem. :) Ez pedig egy nagyon is élvezhető kis film, egy még jobb Jeff Bridges-szel (számtalanszor eszembe jutott róla, hogy ebben a formában úgy néz ki, mint ahogy Brad Pitt fog kb. tíz év múlva), aki nemcsak színészi, hanem énekesi mivoltában is elkápráztatja a közönséget. Akárcsak az édes-bús country zene, és itt jegyezném meg, hogy aki különösebb vonzalmat érez az ír fenegyerek, Colin Farrell iránt, annak is jut néhány kellemes perc, és most már úgy érzem, hogy szanaszét reklámoztam a filmet, ezért vélemény vége. |
2014-08-14 18:13.09 |
Egy apa, aki éppen a lánya vérét törli le az arcáról, a kis törölközőt pedig összegöngyölve a fogmosópohárba teszi, aztán nézi, ahogy a kézfejéről a víztől halványpirossá szelídült életnedvet hogyan nyeli el a lefolyó. És miközben feltekint, a tükörből egy erősen középkorú, meggyötört arcú férfi néz farkasszemet vele...
Ezt az apró, elcsípett kis jelenetet azért tartottam fontosnak megemlíteni, mert ebben van az egész film lényege: egy kincsét vesztett apa minden fájdalma, ami aztán az igazság utáni megszállott nyomozássá növi ki magát. Bár magam is látom a hasonlóságokat, mégsem mondanám azt, hogy érdemes lenne párhuzamba állítani a Sötétség határán-t a Törvénytisztelő polgárral, mert a kettő merőben más témát dolgoz fel. A bosszúállás és igazságszolgáltatás mindkettőben szerepel, de Martin Campbell filmje inkább politikai krimi, aminek a főhőse végül eljut addig a pontig, hogy teljesen mindegy, hogy volt-e gyereke vagy sem, az ügy, aminek a tisztába tételét felvállalta, már túlnőtt a "szimpla" és személyes bosszún. És igen, valóban nem volt egy lélegzetelállító csoda, és imitt-amott meg is tört a lendület, de azért átérződött rajta az "okosság" és a politikusok is kaptak egy kis orrbapöcögtetést - lám, nem lehet mindent eltussolni, még akkor sem, ha vannak külön arra szerződött emberek, akiknek az a dolguk, hogy úgy kuszálják össze a szálakat, hogy semmi ne kösse össze A-t B-vel. Mondjuk a végét én is egy kicsit édeskésnek és kissé erőtlennek éreztem, bár kétségkívül értettem a rendező motivációját, csak valahogy mégsem ilyen végkifejletre számítottam volna. Az előtt a tény előtt pedig, hogy egy gyilkosságot nem követ boncolás, vagy legalábbis gondosan lefelejtik a boncolási jegyzőkönyvet, holott az első és legfontosabb lenne egy toxikológiai vizsgálat az előzmények miatt, teljesen értetlenül állok, mert ez bizony aprónyira lesántítja a történetet. Viszont jócskán akad a filmben akciódús és jóféle jelenet, amelyek felsorolásától a poénlelövés okán, tartózkodnék. És bár Gibsonon nyomott hagyott az idő és pia egyaránt, azért még mindig nem rossz a fickó. Hiába szeretem jobban rendezőként, mint színészként, azért csak azt mondom, nem kell fintorogni azon, hogy visszavágyik a filmvászonra. Ezt csinálta világ életében. Ehhez ért. Nyilván nem fog hatvan körül elmenni tetőfedőnek. Különben is, ha a politikusok megtehetik, hogy egy-egy bukta után nem húznak magukra bőségesen földet, akkor egy Gibsonnak miért kéne megtennie? (Nem a nőverési akcióira gondolok, azok miatt nem fogom éltetni, de az, hogy antiszemita kijelentéseket tesz, hát istenem, legalább kimondja, amit gondol és nem jópofizik (de nem is áll neki gránátokat hajigálni és gépfegyverrel hadonászni - legalábbis az életben biztosan nem). Akinek így is kell, az ezután is forgat vele, akinek nem, az meg átlépi.) Mindenféle tökéletlensége ellenére elég szórakoztató filmet raktak itt össze, ami, bár nem viszi el az évszázad alkotása díjat, attól még simán nézhető. Valahol 10/6 lenne az értékelés, de itt ezen a kőkorszaki ötcsillagoson a három helyett négyet kap, kifejezetten Gibson és Ray Winston miatt. |
2014-08-13 23:18.19 |
Szia Kimike, jó éjt neked is.:) Örültem az "összefutásnak".
Igaz, ő nem Janis, de attól még nagyon jóóó: http://www.youtube.com/watch?v=WuC2YJdiVng A többieknek is nyugodalmas jó éjt és szép holnapot.:) Sziasztok!:) |
2014-08-13 22:55.00 |
De nem ám, csak a módját kell tudni...:D |
2014-08-13 22:52.21 |
Akkó egy kis zúzda-féle:
http://www.youtube.com/watch?v=UfMgxveaplg :):) |