Miért világjelenség még mindig a női körülmetélés?
2019. március 14. - Csősz Roland
noikorulmeteles.jpg
A női körülmetélés egy afrikai eredetű szokás, amit máig sok helyen alkalmaznak az őshazájában, a muszlim országok jelentős részében, de a kopt keresztények között és Ázsia földjén is van hagyománya. És ez a kulcs: egyik esetben sem a vallás, hanem a szokások és generációról generációra terjedő tévhitek miatt szenved el évente mintegy öt és fél millió nő egy teljesen felesleges beavatkozást, amivel megfosztják a szexualitás örömétől, hogy cserébe „tisztábbak” legyenek.
Pedig a tisztaságtól nagyon távol áll az, ami a megcsonkított nőkre vár. Már a „műtéthez” is csak jobb esetben alkalmaznak borotvát – amit persze fertőtlenítés nélkül használnak a következő áldozatnál is –, de ha nincs kéznél penge, más éles tárgy is megteszi, legyen az üvegdarab vagy valamilyen tövis. Az érzéstelenítés persze fel sem merül a bábáknál. A lányok, ha a vérveszteségbe nem halnak bele, a helyi higiéniai körülmények miatt még ezer másik fertőzést kaphatnak kaphatnak el, amik bár gyógyíthatók lennének, mégis lassan végez majd velük a megfelelő kezelés hiányában.
A felmérések egyelőre nem tudják biztosan, hogy „csupán” 130, vagy 200 millió nő él-e jelenleg, aki már átesett a körülmetélésnek csak nehezen hívható csonkításon, de további 30 millió született már meg, akire hasonló sors vár. Ország- és kultúrafüggő, hogy a lányokat öt éves korukban, vagy csak később, de legkésőbb pubertáskorig próbára teszik. Mert bizony ez egy teszt, amivel a házasságra készítik fel a fiatal lányokat. Ha túlélik, úgy hitük szerint alkalmasak lesznek később a férfiak szolgálatára, míg ha valaki elmenekül előle, az szégyent hoz egész családjára. A férfiak sok esetben nem is hajlandók olyan nőt feleségül venni, aki nem esett át a szertartáson, holott annak következménye akár meddőség is lehet.
A csonkításnak több formája is van: van, ahol már csak szimbolikus bevágásokat ejtenek a csiklón, de sok helyen ma is teljesen eltávolítják azt. A kis- és nagy ajkak eltávolítása szintén gyakori, viszont az infibuláció, az az a hüvely bevarrása sem példa nélküli. Utóbbi esetben csak egy kis rést hagynak meg, amin a menstruációs vérzés és a vizelet távozhat. Mindez persze állandó fertőzésveszélynek teszi ki a nőket, de a szexet sem képesek élvezni, mert a hüvelyváladékot termelő mirigyeket is eltávolítják a csonkolások alkalmával.
Az ENSZ persze próbál tenni a trend ellen, több-kevesebb sikerrel. Már rég az alapvető emberi jogok sértésének deklarálták, és az érintett országok is sok évtizedes törvényre hivatkoznak, ha támadnák őket a rítus életben maradásáért. A valóság azonban az, hogy az eldugott falvakba ritkán ér el a végrehajtó hatalom, a babonát pedig nem egyszerű egyik pillanatról a másikra eltörölni.
Szomáliában, Guineában és Egyiptomban még mindig annyira elterjedt a női körülmetélés, hogy az ENSZ szerint az ottani nők mintegy 90%-nak csonkolt a nemi szerve. És bár a nyugati országokban is tiltott az ilyesmi, épp most ítéltek el egy nőt 11 évre, amikor három éves lányán próbálta végrehajtani a műtétet, sikertelenül. Az USA-ban elvileg ugyanilyen szigorúan veszik még azt is, ha valaki külföldre viteti lányát, hogy ott végezzék el rajta a beavatkozást, mégis kb. félmillió nő szenvedte már el a hagyományőrzés ilyes formáját.
Szerencsére már nem minden országra jellemző ez a trend, Iránban, Jordániában, Líbiában és Szaúd-Arábiában például már elvileg teljesen eltűnt az egyébként több évezredes hagyomány. De pont ezért nehéz a megszüntetése: mert bár a kutatók máig nem értik, hogy maradhatott fenn ilyen sokáig, a helyi vezetők egy része is az ősi szokások tiszteletére hivatkozva védekezik, ami nem könnyíti meg az ENSZ munkáját sem.
Kolosszális tévhit, hogy a HPV ellen ez lenne a legjobb megoldás. Ausztrália már bizonyított, és hazánk sem áll rosszul a nemi fertőzések elleni harcban. Tudtad, hogy az iskolás lányok tavaly szeptember óta a legújabb vakcinát, így pedig az elérhető legnagyobb védelmet kapják az ingyenesen kérhető HPV oltással?
|
