Khm...DD
Az indiánoknál természetes volt a genderek elfogadása
2018. december 27. - Csősz Roland
zunihercegno.jpgSokan hiszik, hogy a XXI. század szüleménye a genderelmélet, aminek lényege, hogy több társadalmi nem van, mint biológiai. Persze izgalmas eszmecsere tárgya lehet, hogy a „fiúsabb” lányok a fiúkhoz vagy a lányokhoz hasonlóbbak-e viselkedésükben, életfelfogásukban, ahogy az is, hogy egyáltalán szükséges-e hasonló megkülönböztetés. Az viszont az európai történelemből egyértelműen látszik, hogy a múltban nem tudtunk mit kezdeni a hasonló szemléletű népekkel. Vegyük például az indián kultúrát: nem csak gazdasági, de társadalmi okokból is sokan haltak szörnyet az újvilági hódítók érkezése után.
Ha nem is biztosan a legelső, de mindenképp a legkorábbiak egyike a berdache szó, amivel
a Kanadába érkező franciák illették az ott talált őshonosok néhány, számukra meghökkentő módon viselkedő tagját. A berdache szó lényegében „fiatal, homoszexuális, passzív férfit” jelentett eredetileg, de a használata később mégis azokra az indiánokra korlátozódott, akik talán leginkább a mai transzvesztitákhoz hasonló életet éltek (bár a kulturális különbségek miatt ez egy nagyon távoli hasonlat). A sziúk a winke, a navahók a nadle szóval írták le, ha egy férfi akár „önismereti”, akár sámánisztikus célokkal, de nőként kezdett viselkedni, akár önmagát rendszeresen megsértve, menstruációt is szimulálva. Az észak-amerikai törzsek magyarra fordítva őket hívták „férfinőnek”.
Mielőtt viszont azt hinnénk, ezért az életvitelért elítélték őket, szögezzük le gyorsan: a törzsnek az volt a legfontosabb, hogy minden tagja hozzájáruljon a fennmaradásához. Ha ez teljesült, akkor abba nem szóltak bele, hogy ki hogyan öltözködjön vagy viselkedjen. Ugyanolyan jogú tagja volt a társadalomnak egy „férfinő”, mint akárki más. Akár váltogathatták is, hogy melyik nem feladatait teljesítik, ráadásul nem csak a férfiak válthattak, de nők is lehettek berdachék.
Az indiánok többnemű felfogásának titokban tartását az Európából érkezők az egyik legfőbb kötelességüknek tekintették, mielőtt még elterjedne a hírük és feljegyezhetnék a történészek. Épp ezért kifejezett vallási feladatuknak tekintették a berdachék mihamarabb kiirtását: egyeseket nyilvánosan végeztek ki, másokat élve elégettek, és nem keveseket kutyákkal tépettek szét. Miután biztossá vált, hogy a hódítók állandó veszélyt jelentenek rájuk, az indián társadalmak hamar megtanulták, hogy mit szabad és mit nem, hogy életben maradjanak.
A hír viszont minden igyekezet ellenére elterjedt: az indiánoknál nem is kettő, de rögtön öt nem létezik! Még fotó is készült egy Os-Tis nevű férfiről, aki elvette a törzs egy tagját feleségül, de később ő is női ruhában kezdett járni és egyre femininebbé vált, mégis megmaradt házasságuk.two_spirits.jpg
A felosztás szerint ugyanúgy voltak férfiak és nők, mint minden más társadalomban, de azon kívül léteztek kétlelkűek, akik így megismerhették az élet több oldalát és ezért igencsak tisztelték őket. Végül voltak a transzneműek, akiket már nem osztottak külön férfi és női félre.
A szülőkre nem volt jellemző, hogy valamelyik irányba akarják alakítani a gyermekük felfogását, legfeljebb azokban a kultúrákban, ahol kiemelt jelentőséget tulajdonítottak a berdachéknak. Az őket övező tiszteletet jól mutatja be, hogy a borítóképen We’wha, a zuni törzs egykori hercegnője köszöntött titeket.
A szexualitás számos aspektusáról olvashattatok már a blogon és honlapunkon, köztük az iszlám világ titkos homoszexuális múltjáról és persze a nemi betegségek elleni harc mindennapjairól.
|