Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
DVD / Blu-ray premierek |
A holló *Import - Angol hanggal, és angol felirattal* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
További Blu-ray premierek |
Hamarosan a TV-ben |
Pótapák karácsonyra - Izaura TV, 21:00 |
A specialista - Mozi+, 21:00 |
Nyitva - Prime, 21:00 |
Last Vegas - Filmbox Extra HD, 21:05 |
Twisters - Végzetes vihar - HBO, 21:45 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Franco Nero (83) |
Vincent Cassel (58) |
Maxwell Caulfield (65) |
Pokorny Lia (53) |
Oded Fehr (54) |
További szülinaposok |
Utoljára értékeltétek |
Dűne: Prófécia |
Koo Kyo-hwan |
2019-06-28 13:56.13 |
Mag |
2019-06-25 22:11.26 |
Akkor a costner 3 órás mozi |
2019-06-25 21:53.10 |
Tombstone? |
2019-06-25 09:40.53 |
Az utolsó cserkész |
2019-06-23 19:19.12 |
Rengetegen??? DD az volt. |
2019-06-09 22:40.36 |
Lényeget ne már, akartam volt, DD |
2019-06-09 22:39.38 |
Nem. Ennek meg ott van a műfaja. Ezzel az erővel a bukásba Hitlert elégedett vezérnek lehetett volna ábrázolni, a Sztálin filmbe meg a címszereplőt aki lemegy a gulágra oszt hóembert épít a rabokkal. Lehet ferditeni, a dramaturgia miatt játszani a dolgokkal, megváltoztatni itt ott valamit, de a lényeget már. |
2019-06-09 09:37.42 |
Csak a valósághoz nincs köze de kit érdekel ugye egy történelmi személynél, D |
2019-06-07 22:10.18 |
Ezzel nem is vitázom, mert az ellenzékiek oldala is, hát..... Ez a karácsony, Gyurcsány egyebek, érthetetlen, nem véletlenül jött az asszony, azzal siker. De ha valóban olvasol, akkor tudod azt is, hogy mennyire vannak elferditve dolgok, illetve elhallgatva. Orbán nem véletlenül ad fel úgy néz ki, számtalan tervét, most, hogy kint nem az történt amire számított, mert tudja, ha kusodródik oldalra, akkor számtalan forrás is elapad, amivel az esetleges sikereit azért tudta finanszírozni, és azt saját sikerének eladni híveinek. Persze néhány embere próbálja a keményet nyomni, de csak itthon ugye, lásd Balázs... Holott a kommunikáció pár hónapja nem erről szólt. Ha pedig nincs pénz, avagy még jobban ellenórizve lesz, ahogy esetleg olyan közegbe átül, ami az unió irányvonalával nem egyező, olykor kifejezetten ellenséges - nem mondva, néha nincs igazuk persze - akkor még a valós eredményeket is nehéz tartani, nemhogy a sifnirozottat... |
2019-06-07 21:41.12 |
Ha az információt csak kormányközeli médiából vagy hajlandó olvasni, még akár hiheted is ezt. Hisz mindenki más hazudik |
2019-06-07 21:23.29 |
Elnézést, és akik ellene szavaznak, miért nem azt érzik, jobban élnek?? Használod a szót, emberek, mintha a mindenkivel lenne akár behelyetesithető, holott az ország másik fele meg nem ezt érzi |
2019-06-07 13:38.04 |
Dacára néhány pozitív kritikának úgy a szakmától mint nézőktől,én ezt baromira untam.
Snyder még azt is lelassítaná,ahogy Mari néni a Lehel piac felé slattyogva lóbálja a reklámszatyrot,és nagyon is érződnek azok a jelenetek,amik nevéhez fűződnek.A sajnálatos családi tragédia miatti rendezőváltás még így is jót tehetett (volna...) a filmnek,Whedon jött hogy kipofozza a scriptet (meg vagy 20-25 százalékot forgasson még hozzá....és kukázzon ki sokmindent...)de mindent agyonnyom a tré CGI.Néhol mintha nem is egy bazi nagy költségvetésű szuperhősfilmet bambultam volna. Tegyük már a kezünkre a szívünk vagy fordítva tán jobb lesz:a DC-nek az az Igazság Ligája,mint a másik csapatnak a Bosszúállók.Viszont ott túl a profi technikán rájöttek arra is,a karakterek adják el igazán a cirkuszt,olykor pedig a lazaság,és nem az itt látható sete-suta humor.Fura ilyet leírni,de Gal Gadot mellett Ben Affleck viszi el az egész majd két órát a hátán,mert a többiek,hát...persze nehezítette a dolgot a vágás,hogy legyen minél rövidebb a film és így pénzüknél legyenek a producerek ,a híres bajusz-gate,meg ezernyi más probléma,lehet az is csoda,ez összejött. De ,a magam részéről akkor is untam,tele volt a csajsikkantóm a csillivilli műanyagtól szétszürőzött akciójelenetekkel,parasztra vett Habfiúval ,a gyenge ellenféllel,és az olyan silány párbeszédekkel,utána levezetésképpen megnéztem a Némafilmest.Kellett a horror újkori egyik legjobb rendezője bizony a DC-nek,mert itt még nagyon nem találták az egyensúlyt a dolgok felett,és ez is csak azt bizonyította, a könnyebb műfaj is bizony tud nehéz lenni-sőt az elvárások miatt még nehezebb,mint az egyszeri néző gondolná. |
2019-06-07 13:11.51 |
Lars Klevberg saját rövidfilmjét "álmodhatta??" vászonra:az eredmény hát....ez a tinihorror,ami még akkor sem véres,amikor például valakit szó szerint kettétépnek.A brutálisabb jeleneteknél egy macskatáp-reklámban durvább képsorokkal operálnak,a kamera egyszerűen elfordul.
A sztori mintha a Kör és a Végső állomás hibridje volna,de igazából ezért szép nagy klasszikus horrorban benne van már ez a fényképezős hülyeség ugyebár.Amiért közepes,mert a film eleje kellemesen retrós hangulatú,és néhány kimondottan jó ötlet is fűszerezi,illetve a "jó" karakter is hoz áldozatot-és őt végre nem egy cicababa játssza,amúgy szimpatikusan.Még a szex is odébb volt tolva,igaz,innen nem is hiányzott,csavarra is futotta,kár hogy nagyon kiszámítható és több helyen butuska. Ami érdekesség,több éve kész van:csak ugye jött a Weinstein botrány,és úgy látszott,dobozba is marad,mondjuk a költségvetését egy délelőtti narkós celebparti simán leiskolázza.Ez olykor egyenes arányosságban van a vizuális megjelenéssel,de mostanság futottam bele olyan horrorba is,hogy még a Cápavihart is majdhogynem visszasírtam.Ezzel elment 87 perc,addig se dolgoztam,még egy csillag hát. |
2019-06-06 14:32.46 |
nem tudom,mi nem stimmelt,nem láttam még:)majd megnézem,ráér.de sokat foglalkoznak vele meló miatt beleakadok azokba,azért dobtam ide.nem hinném,vacak:)csak sokminden van más még |
2019-06-06 13:52.16 |
nem velem vitázol:)a cikkiróval |
2019-06-06 12:43.54 |
érdemes hidvéghi balit szavaira figyelni ma,mert nincs ma vigjáték a tv-ben. |
2019-06-06 11:08.19 |
És ami nem stimmel:
A helikopterbaleset A dramaturgia és a valóság konfliktusa a legerősebben talán a helikopterbaleset pillanataiban érhető tetten. A filmen azt látjuk, hogy a robbanás utáni második napon katonai helikopterek dobálják le a tűzoltásra szánt homokot és bórt. Egyikük a figyelmeztetés ellenére túl közel repül a nyitott, égő, sugárzó reaktorhoz. A gép meginog, majd a mélybe zuhan. A film azt sugallja, hogy a szerencsétlenség a sugárzás miatt következhetett be. Talán azért, mert – ahogyan később látjuk – még a robotok elektronikáját is megzavarja a sugárzás? Talán azért, mert a pilóta ennyire hirtelen lett rosszul? Magyarázatot már csak azért sem kapunk, mert a valóságban a baleset nem akkor és nem úgy következett be. Hónapokkal később, októberben történt, az első védőburkolat (szarkofág) építése közben. Korabeli felvétel tanúsága szerint az MI-8 azért zuhant le, mert rotorja beleakadt egy daruba. Azt már Craig Mazin forgatókönyvíró egy nyilatkozatából lehet megtudni, hogy tényleg dramaturgiai okokból – a helikopterpilótákat fenyegető sugárveszély nyomatékosítására – másította meg a történteket. A búvárok A saját halálos ítéletüket írták alá, amikor pártutasításra ugyan, de önként jelentkeztek. Ezt sugallja a film arról a három bátor férfiről, aki a robbanás utáni napokban búvárruhában ereszkedett a reaktor aljánál a radioaktív vízbe, hogy kézzel kinyisson egy – távolról már nem vezérelhető – leeresztő szelepet. Ezzel megelőzték, hogy az összegyűlt hűtő-, illetve tűzoltó-vizet az elszabadult reaktor felforralja, és egy újabb gőzrobbanás az elsőnél is nagyobb károkat okozzon. A hármak – Alekszej Ananyenko, Borisz Baranov és Valerij Beszpalov – sorsát a film függőben hagyja, és miután a sorozat egyik legmegrázóbb részében szörnyű halált hal több tűzoltó és erőművi dolgozó, nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a búvárok is hasonló sorsra jutottak. Legalábbis addig, amíg az utolsó rész legvégén, amikor ismertetik a szereplők további sorsát, kiderül, hogy ketten még élnek. Valóban: mindhárman kigyógyultak a sugárzás hatásából. Baranov 2005-ben, 65 évesen hunyt el szívinfarktus miatt. 2000-ben az erőmű munkatársaként nyilatkozott egy PR-videóban (mert ha valaki nem tudná, a csernobili atomerőmű fel nem robbant blokkjai közül az utolsót 2000-ig üzemeltették, ameddig Ukrajna nemzetközi segéllyel megtámogatva be nem zárta azt is). Ananyenko és Beszpalov legutóbb tavaly szerepelt a hírekben, amikor Porosenko ukrán elnöktől átvették sokadik kitüntetésüket (Baranovot unokája képviselte). A bányászok A film látványos jelenete, amikor bányászok ruhátlanul dolgoznak egy földalatti alagút építésén. A munkaterület az olvadozó reaktor alatt van, ezért szinte elviselhetetlen a forróság. A dramaturgiai túlzás jól érzékelteti a vállalkozás nehézségét, de – mint Adam Higginbotham, az említett Csernobil-könyv szerzője állítja – elég sok fotó és film maradt fenn, és mindegyiken felöltözve dolgoznak. Higginbotham azért is valószínűtlennek tartja a pucérkodást, mert anyaggyűjtés közben több résztvevővel beszélgetett, azok pedig sok őrült dologról számoltak be, de éppen erről nem. Az viszont valószínűleg jórészt igaz, amit Craig Mazin mond háttérmagyarázó podcastjában: „Önként vállalták, tisztességből és a közösség iránti felelősségből“. © HBO / Csernobil A kémikus és az apparatcsik A főszereplők közül Valerij Legaszov, a tudós és Borisz Scserbina, a politikus létező személyek, és felfogásuk, jellemük sincs eltorzítva a sorozatban, de szerepük a valóságban csekélyebb volt. A döntéseket nem kettesben hozták, ahogyan a forgatókönyv megköveteli, hanem sokkal inkább a filmben is többször látható népes párt- és kormánybizottságok határoztak. Az igazi és a filmbeli Valerij Legaszov © Wikipedia, HBO / Csernobil A filmbeli és az igazi Borisz Scserbina © Wikipedia, HBO / Csernobil Legaszov már csak azért sem lehetett magányos hős, mert valójában nem reaktorszakértő volt, hanem szervetlen kémikusként egy rokonterület, a radiokémia képviselője. Csakúgy, mint a politikusok körében, a tudósok esetében is jóval többen működtek közre, mint ahány szereplő a filmbe belefért. E sok tudóst, illetve közülük is a bátrabbakat egyesíti egy személyben a fehérorosz Uljana Homjuk kitalált alakja. Mazin azért is nőbe gyúrta össze ezeket a szakértőket, mert az akkori Szovjetunióban több nő tevékenykedett mérnökként, matematikusként, mint sok más országban, és a csernobili katasztrófa körüli teendőkben is többen felbukkantak közülük. A képzelet- és filmbeli Uljana Homjuk © IMDb / Csernobil És befejezésül: a befejezés Ha nézőnek az az érzése, hogy az utolsó, ötödik epizódban a bírósági tárgyalás túlságosan hollywoodi hangulatú, akkor nem téved. Legaszov látványos tanúvallomása, amelyben önmagát is hazugsággal vádolja, és kimondja az igazságot a szovjet atomerőművekről – hát ez valóban nem hangzott el, mert a tudós a valóságban ott sem volt a tárgyaláson (egyébként Scserbina sem tanúskodott). Legaszov a filmbeli tárgyaláson © HBO / Csernobil Egy eheti (a befejező rész utánra időzített) interjújában Mazin készséggel elismeri: azért alakította így a történetet, mert a nézőknek Legaszovtól kellett hallaniuk az igazságot. Az azonban igaz, hogy miután Legaszov hónapokat töltött Csernobilban, a hatalommal szembeszegülve megpróbálta elérni, hogy az erőművek biztonságosabbak legyenek. Emiatt a szovjet rendszerben elszigetelődött (bár tudóstársainak egy részét sikerült aktivizálnia), és a sugárbetegsége mellett a mellőzöttsége is közrejátszhatott az öngyilkosságában. |
2019-06-06 11:07.43 |
ide tartozik,nagyon jó cikk
A most véget érő sorozatnak még Nobel-díjas forrása is van, és többnyire hűen idézi fel az 1986-os tragédiákat, ráadásul a színészek is nagyon hasonlítanak az általuk megszemélyesített figurákra. A sorozat azonban nem mindig követi a valóságot. Mi a helyzet az atomerőműbe zuhanó helikopterrel? És mi lett a búvárokkal, akik alámerültek a radioaktív vízbe? Megnéztük, hogy mi igaz és mi valódi. Majdnem olyan, mintha dokumentumfilm lenne. Nyilván ezért is vált az elmúlt időszak legnépszerűbb sorozatává az HBO és a Sky produkciója, a Csernobil. És a kedd esti befejezés után ezért is érdemes megnézni, mennyire felel meg a valóságnak a film (a legtöbb helyen nagyon), és hol csavartak a történeten (néhány helyen egy kicsit). A történelmi hűséggel talán a forgatókönyvíró, Craig Mazin kiegyensúlyozottsága miatt sincs nagy baj. Ő egyrészt atomerőmű-párti, mert úgy véli, hogy nukleáris energia nélkül nem lehet felvenni a harcot a klímaváltozással – másrészt azzal is tisztában van, hogy gondosan és tisztelettel kell bánni az atomenergiával, mert pusztító hatású lehet. Alapos kutatómunkája eredményeit persze össze kellett egyeztetnie a filmes dramaturgiával. Mégis állíthatjuk: Mazin az igazat mondja Csernobilról, legfeljebb nem mindig a valódit. A hatást erősíti, hogy a színészek többsége nagyon hasonlít arra, akit megszemélyesít – és egyébként még a jelmezek egy részét is korabeli szovjet szövetből varrták. Az igazi és a filmbeli Anatolij Gyatlov © Wikipedia, HBO / Csernobil Ami stimmel: Ljudmila és a tűzoltó Tőle magától tudhatjuk, hogy férje, születendő gyermeke és saját maga tragédiája úgy történt, ahogyan a filmben látjuk, hiszen Ljudmila Ignatyenko az egyik tanú azok közül, akiket a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics megszólaltatott Csernobili ima című könyvében. A férjéhez, a halálosan beteg tűzoltóhoz a kórházakba terhesen is beszökő ifjú feleség filmbéli története helyenként majdnem szó szerint megegyezik a könyvvel. Az irodalmi interjúkötet amúgy is fontos forrás volt a forgatókönyvhöz. Felismerhetőek például a károk elhárításában tevékenykedő katonák és civilek (a „likvidátorok“) visszaemlékezéseiből átvett motívumok. © HBO / Csernobil Szintén Alekszijevics a forrása annak a jelenetnek, amikor a mit sem sejtő környékbeliek a radioaktív pernye esőjében ámulva figyelik a hihetetlen színű fényjátékot. Ami a katasztrófa és a férje ápolása miatt is jókora sugáradagot kapó Ljudmilát illeti, az ő kislánya valóban súlyos betegen – májzsugorral és szívelégtelenséggel – született, és hamar meghalt. Inkább jelképesen, mint orvosilag értelmezhető azonban a filmben elhangzó kijelentés, amely szerint a magzat magába szívta a sugárzást, így mentette meg anyja életét. Néhány évvel ezelőtti hírek arról szóltak, hogy Ljudmila szerény körülmények között él Kijevben. Robotok és emberek a tetőn Az amúgy is dokumentumfilmre emlékeztető sorozat legélethűbb részei közé tartoznak a jelenetek, amikor emberek kézi erővel lapátolják a mintegy száztonnányi sugárzó törmeléket a reaktorépület tetejéről. Egy korabeli felvételen tartalékos katonák végzik ezt a munkát, a képeket a kárelhárítók egyik irányítója, Valerij Sztarodumov kommentálja. Tény az is, hogy a szovjeteknek nem volt alkalmas robotjuk erre a feladatra. Azt a néhány gépet, amelyet kipróbáltak – köztük egy átalakított holdjárót – hamar tönkretette a sugárzás vagy valamilyen baleset. © HBO / Csernobil A munkának nagyjából tíz százalékát lehett gépekkel végeztetni. Mivel politikai okokból nem kértek segítséget az Egyesült Államoktól, nem tudni, mi történt volna az amerikai robotokkal Csernobilban. A tudatlanság és hanyagság az erőműben A csernobili katasztrófa ismertebb körülményei közé tartozik, hogy kísérletet hajtottak végre, de rosszul készítették elő és közben is több hibát követtek el. Közrejátszott ebben ráadásul az is, hogy az egész atomerőműben senki sem akadt, aki el tudta volna képzelni, hogy ilyen robbanás megtörténhet, és ekkora sugárzás szabadulhat fel. Ennek egyik oka valóban az lehetett, ami a negyedik epizód egy fontos párbeszédében hangzik el: nagyon szűk szakmai és titkosszolgálati körökön kívül senki sem tudott egy 1975-ös, nagyon hasonló, de kisebb bajt okozó balesetről, amely egy leningrádi reaktorban történt. Mivel politikai okokból erőltették az atomerőmű-építést, titokban tartották az érintett (RBMK típusú) reaktoroknak azokat a veszélyes tulajdonságait (ezeket a film tudós szereplői jól elmagyarázzák), amelyeknek ismerete esetleg meg is előzhette volna a csernobili tragédiát. A korabeli szovjet bürokrácia nehézkessége mellett ez a tudatlanság is közrejátszott abban, hogy késve tájékoztatták az ország vezetőit, ahogy abban is, hogy a kritikus első napokban jórészt védőfelszerelés nélkül hagyták dolgozni az embereket a következmények elhárításán, és elmulasztották a környékbeli lakosság kiürítését. © IMDb / Csernobil Ami azonban a tudományos nyomozást illeti, az valószínűleg nem volt annyira krimibe illő és nem húzódott olyan sokáig, mint a filmben. Legalábbis Adam Higginbotham brit író és újságíró, egy idei kiadású Csernobil-dokumentumkönyv szerzője úgy tudja, hogy két moszkvai szakértő a robbanás után hamar a helyszínre érkezett és kiderítette az okokat. |
2019-06-03 21:05.52 |
valami francia film volt,asszem |
2019-06-03 20:45.17 |
a barik csitulnak |
2019-06-03 18:44.45 |
Na?))D
Orbán beszéde az Akadémián 2016-ban. "Mi magyar emberek büszkék vagyunk önökre, tudósainkra és a Magyar Tudományos Akadémiára." Egyszer büszke Orbán az Akadémiára, egyszer elpusztítja, ez így természetes, az ország fel sem néz a tüdőspacalból a tévé előtt. A fideszes papa szerint migránssimogatók az akadémikusok, a mihazánkos nagypapi szerint zsidóbolsevikok, a fidelitasos gyerek szerint pedig miattuk nem tudja Orbán visszaadni a magyar kultúra metafizikai megalapozottságát. A mama, aki tudja, hol a helye, leporolja a Novák Katalin bajuszkáját tartalmazó ereklyetartót és arra gondol, hogy az akadémiások miatt nem tudják a hanyatló Nyugaton, hogy Szentéletű Attila a humanista hun minden magyarok őse. Talán ki lehetne igényelni a zongorájukat- gondolják mindannyian. Az a baj ezekkel a tudóskákkal, hogy publikálnak. Kezdenék bele egy komplikáltabb poénba, és akkor derül ki, hogy a Prostisrácok fasiszta idiótája ezt tényleg le bírta írni. Semmi újat nem lehet már kitalálni. Az Akadémia elpusztítandó, mert ma reggel az elpusztítandó rovatban volt, és holnap reggelre te is az elpusztítandó rovatba kerülhetsz, ha nem tapsolsz elég ütemesen. Egy akadémikus valószínűleg nem hajolt elég mélyre amikor a hoppmester felsorolta Princess Ráhel Hét Kiválóságát, tehát pusztulniuk kell, mit kell ezen annyit értetlenkedni. Elképzelhető persze, hogy valamelyik manfréd annyira ráun Orbánra, hogy elmondja neki, ki fogja herélni ha kezet emel az Akadémiára - mondjuk ennek kicsi az esélye, de annyi fura manfréd van Európában. Akkor Gulyás Gergely majd bejelenti, hogy bár teljesen alaptörvénykonform ha személyesen Habony Árpád lesz a fedezőmén a Lótani Intézetben, és Rogán Cilike döntheti el melyik tér lesz Hilbert és melyik Moszkva - de hülye vicc - és elvileg akár meg is úszhatja az Akadémia. De ez nem rajtunk múlik, hanem az aktuális manfrédon. Ez az ország élvezi, ha egy felcsúti csődör belehatol. Élvezte az ellentengernagyi kopulációt, a krumplilevessel súlyosbított proletárszexet, ezt is élvezi, és én ezzel nem tudok mit kezdeni. Normális országban, ha egy ilyen kis metafizikai tahó tönkreteszi az ország egyik legértékesebb intézményét, tutira felkoncolják. Itt meg kap ötvenkét százalékot, hatvankilenc százalékot, háromszázhuszonkét százalékot. Büszke vagyok a magyar parizerre - mondja holnap a Nemzeti Parizergyár fennállásának százhetvenedik évfordulóján a miniszterelnök, miközben arra gondol, hogy mindjárt indul az Air Csányi Szevasztopolba a Ligakupa Döntőre és még mindig nem pörkölték le a szotyoláját. A Nemzeti Parizergyár Elnöksége pedig reménykedve ragasztja ki a faliújságra a dicsérő oklevelet. Aztán egy napon Tiborcz István rádöbben, hogy Nemzeti Parizergyára még pont nem volt. |
2019-05-31 18:18.09 |
Vaciláltam,de a jobbat adtam.
Sokan láttuk még a Jolie féle Tomb Raider mozikat:nem mondom,hogy nézhetetlenek voltak-bár azt a cápás orrbokszot nehéz kiverni a fejemből-ám mégis leginkább a nő csöcsével adták el a dolgokat:Angelina igenis jó színésznő,ha drámákban játszik,de ott egyfolytában művigyor volt a képén,azt sugallva,vazzeg,lefejelhetek egy aszteroidát is,azt is túlélem.Nem volt tétje,csak látványa...meg csöcsök,ja azt mondtam már. Aztán itt van ez a bájos Alicia Vikander,akinek mellei lehet még növésben vannak(nem),végtelenül kislányos,szerintem nem olyan jó színésznő mint aminek tartják(rossz sem!!),de hogy Larának sokkal menőbb,az tuti.Croft kisasszony kap egy eredettörténetet amit a két másik filmből azért hiányoltam,ott már ő volt a "király",itt sokkal emberibbre,hétköznapibbra vették a figurát.Nem mintha a forgatókönyvírók persze olyan nagyon megerőltették magukat,nagyjából a végén van némi ötlet,viszont kalandfilmnek nem rossz,mégpedig azért-már számomra-mert rohadt jó és szép nagy totálokkal dolgoztak néhány jelenetben.Nem vágták rommá a mozit,és a közelharcok is hihetőbbek,mocskosabbak lettek.Ennek a dolognak áldozatává vált az apa-lánya kapcsolat,de ezért mondjuk nem kár:viszont hogy egy istentelen jó Walton Goggins-t ilyen rosszul megírt genyónak adják el,no ezért olvasgassák az LMP kinyilatkoztatásait,az a muki többet érdemel. Álomgyári mércével nem volt drága mozi,de olyan bivaly látványdolgokat nem is forgattak bele:nem rossz kalandfilm ez,persze hol vagyunk még teszem azt egy Frigyládától... |
2019-05-31 11:24.05 |
Gyakorlatilag vállalhatatlan.
Nem értem Melissa McCarthy-t:kap egy tényleg jól megérdemelt díjjelölést,és láttuk már drámában is,ahol simám megállja a helyét:erre férjével írnak egy ilyet.Egy...ezt,és ide lehetne citálni a végtermék kifejezés hétköznapi változatát,csak 2 dolog miatt nincs erre szívem:az egyik Maya R,aki egy-két jelenetet megmentett azért-a válás részletének megbeszélése amúgy 3 percig tényleg filmre emlékeztetett-a másik Heidi Gardner ,aki viszont kurva jó.Úgy lemossa a dagadt komikát,pedig csak 2-3 mondat jut apró jelenetekben neki,mintha ott se lett volna. Viszont a többi kínos:nincs egy életszerű pillanat,az első előadása a suliban mindenki előtt a pufinak fizikailag fájó,a viccek erőltetettek,bazdmeg...ez iszonyat,na.Egy vígjátéktól nem mondanivalót várunk el,és én is cuccoltam már 17 évesen jó kis kurvás milfeket,mert azok tudták,miről szól a dolog,aztán hazamentek a férjükhöz szóval ezen se botránkozzunk meg meg tényleg jó, naná!,hogy a lányod tisztában van,anyut mikor durrantották meg,de ááá...még a zene se segített.Semmi se segített.Majdnem elolvastam egy Áder János beszédet,hogy felröhögjek utána. |
2019-05-30 19:37.52 |
Mindig a vita,kit hogy érinthet meg a film.Hogy ha én unatkoztam rajta,te se tehetsz mást,mert ha nem,akkor idióta barom vagy,hisz én,én,én!!! tudom a tutit,
De szürkévé tudná tenni az életet ez a fajta gondolkodásmód..... A Szárnyas fejvadász folytatása azért az egyik legnehezebb dolog volt,amit nagyobb stúdió bevállalt:Ridley Scott filmje a maga idejében megbukott,hogy aztán egy évtizeddel később ráébredjenek értékeire,és kultstátuszt nyerjen-vagy unkább vívjon ki magának.Hatása bevallottan ott van még animéken ugyanúgy,ahogy Fincher Hetedik című moziján is,valahogy megkerülhetetlen masszává vált,noha azért a története nem túl combos(és hányszor lett is vágva??)Azonban van benne valami költői,valami megfoghatatlan úgy is,hogy én is érzem benne a távolságtartó ridegséget:ám Vangelis zenéje,a korát messze meghaladó látványvilág és néhány mondat vagy monológ figyelmeztet arra,nem érdemtelenül tartják sokra. Nehéz azt a hangulatot újra megtalálni,és nem hinném,hogy Denis Villeneuve előtt az a cél lebegett volna,én is kultmozit akarok forgatni:mostanára azért rendezőként erre nincs rászorulva,talán sosem volt.Ám hogy milyen zökkenőmentesen,milyen elegánsan vette fel a ritmusát Scott alkotásának,elképesztő profizmusra és-figyelem!-tiszteletre ad tanúbizonyságot.Valahogy belül nem hinném,a stúdió abban reménykedett,no ez azért kaszálni fog,ugyanakkor a film látványértékei CGI ide vagy oda,nem két Merci árába kerülnek,mert azért az első film kötelez bizony sokra ilyen téren is. A Szárnyas Fejvadász folytatása pedig lassú,érzéki,olykor fájóan szép,néhol manipulatív,mégis varázserejű-illetve akkor,ha megtalálod hozzá a kapcsolódási pontot.Ha ráérzel halk pulzálására,mert ez nem olyan,mint egy eksönfilm,ahol az esetleges unalmas részeket pörgéssel meg lehet váltani:itt még a hihetetlen látványvilág is a költészet felé van beáldozva.Ha a hangulat és a néző nem talál egymásra,szenvedni fog a 2 és fél óra alatt,ám ha egymás mellett taposnak,páratlan az élmény. És...helyenként elgondolkodtató. Igen,az,hisz a sci-fi lényege valahol naná hogy ilyesmi.Igaz,ez már nem Philip K. Dick, -sok kritikának ez volt az origója-pedig a történetben van visszacsatlás felé- őt már továbbgondolták,de ugye az eredeti ötletet se a hétvégén írta.Megemlíteném Benjamin Wallfisch és Hans Zimmer szuggesztív ,mégis önálló lábon is megálló,bár Vangelis-t nem helyettesítő zenéjét,ahogy sokaknak,úgy nekik is pokoli nehéz dolguk volt,hisz azok a dallamok azért mára belénk égtek,nem kicsit.Zimmerék mégis megoldják a dolgokat,noha szerzeményeitől fényévnyi távolságú dallamokat kellett komponálnia, mint annó a Kör esetében. Nagyszerű film ez,amire azért kicsit mi is büszkék lehetünk:végre nem a liliputi nagyvezér,a töketlen ellenzék,politikánk miatt beszéltek rólunk picit,hanem mert magyar emberkék szakértelmét láthtatták sokan a vásznon,és ez nem rossz dolog azért.Ahogy a mindig zseniális Roger Deakins kamerája végigmegy valamin,bármin,akármin,abban,azon van részünk,és bevallom,ez jólesik. Persze,megbukott: örülök is neki,meg persze nem(holott zsömlét nem az innen befolyó lóvéból veszek)Ám így néhány év múlva ennek is talán (újra??) felfedezik értékeit,és nem a mai rohanó,sebes világ keltette ócska szemüvegen át fogják nézni.Talán megértik,miért jó Harrison Ford-ot újra látni,hogy ez a nyálas Gosling gyerek tényleg remek színész,hogy Bautistából hirtelen drámaiságot tudtak előhívni ,és hogy a kutyára tett kérdés és válasz mennyire nyomasztó ,mégis vicces és jövőlátó.Hogy lehet az,a tűpontos képi világ és zene ,mi több a CGI is képes költészetet varázsolni,ha azt egy olyan rendező irányítja,mint Dennis Villeneuve. De,mondom,írom,tartom:ami egyikünknek élmény,a másiknak semmi.És jó is ez így. |
2019-05-30 18:35.59 |
Én meg láttam egy jó kis brutális akció-kalandfilmet.
Eugéne-François Vidocq talán kevesen tudják,de létező személy volt:lehetne írogatni,mi fűződik nevéhez,azon morfondírozni,mit költött ő maga hozzá-biztos hogy sokat...-viszont kár lenne csak Pitof filmje alapján őt megítélni:az egy fantasy volt,ez meg itt egy mocskos jó bűnfilm,néha Scorsese-t is eszünkbe juttatva.Vidocq besúgóból korát megelőző zsaruféle lett:gipszlenyomat a lábról,ballisztika,fedett nyomozók,bűnözők felvétele bizonyos átvilágítások után a rendőrségre,szóval érdekes figura lehetett. Az se véletlen hát,hogy Poe,Hugó,vagy éppen Sir A.C. Doyle is merített alakjából,nem,ezek a nevek nem új mobiltelefonmárkák.Ilyen...írófélék,no. A Párizs császára mocskos képi világával azonnal megragad:büdös,véres minden,szinte leugrik a vászonról,és a Vincent Cassel-lel többedszerre dolgozó Jean Francois Richet hihetetlen jól megragadja annak a kornak a miliőjét,ruhák,hajak,kalapok,brutalitás,minden a helyén.A film nem sokat tököl a karakterábrázolással,és igazából Cassel volt ennél jobb formában is,itt olyan arcot vág,mintha az egész forgatás alatt hascsikarás kínozná,de a rutin még így is segíti.A mellékkarakterek pokoli erősek,jól el is vannak játszva, még némi ármány is képbe kerül,no meg a világ egyik legkisebb katonai zsenije is átslattyog a képen,hogy apró teste bazi nagy árnyékát azért ne csak mondogassák,meg is kell őt mutatni. Richet filmje egyszerű mint a faék:némi krimi és akció,viszont figyelt ilyesmikre,azokból a pisztolyokból tényleg csak egyet lehetett lőni,és a célzás nehezebb volt vele,mint berúgott Pityu bácsinak a piszoár felett.A killerkedések pergőek,a zene néhol kifejezetten szépen drámai:amit vállalt a darab-ami persze nem túl sok...-azt azért bizony hozza,én élveztem nagyon. |
2019-05-30 10:10.17 |
Hááát..
Örülhetünk,hogy nemcsak amerikai vagy francia horrort látunk,de ez kevés.Az Ahol a gonosz lakik szemtelenül lop naná hogy minden idők legnagyobb horrorklaszikjából,de utána gyakorlatilag mindenből,ahol vannak klisék:csak ezt bántóan,primitíven,egyszerűen.A színészi játékot se tudnám dicsérni és most éreztem azt,hogy néha igenis hátrány,ha egy mozi költségvetését papírgyűjtési akció keretében húzzák meg,borzalmas pórias volt a kivitelezés.Ha valaki ezen megijed,meg ne nézze a Szaffit se,továbbá a vége annyira meglepő volt,mint egy Szijjártó Péter kinyilatkoztatás a sajtónak. |
2019-05-30 09:58.38 |
Bődületesen nagy film.
Buzizhatunk,feketézhetünk,ki a faszomat érdekel hogy ezek egymás faszát szopkodják:nem látod a lényeget.Az Oscar,és amúgy minden díj szereti ,ha faji,vallási,nemi,életrajzi dolgok felé nyúl egy mozi,ez is kétségtelen,illetve ott van az is,hogy mintha sötétebb bőrrel többen úgy érzik,nehezebb kimenni köszönőbeszédet tartani,és emiatt adódhat némi,khm,részrehajlás is.....ám,illetve,DE! Bazi nagy betűvel:DE. Barry Jenkins filmje valami hihetetlenül visszafogott dráma,mintha nem is Amerikában készült volna.Nem tolják az érzelmeket durván az arcunkba,nincsenek hihetetlen zenei aláfestések,hogy itt most hatódj meg:nem,egyszerűen többet mond ki az,amit éppen nem mondanak ki a szereplők-vagy esetleg éppen a csend,aminek használata több mint profi.Az arcuk fontosabb,a gesztusok fontosabbak,mint amit mondanak,illetve természetesen ahol és amilyen közegben azt éppen teszik.hisz a Holdfény pont arról szól,hogy egy olyan rétegben is lehet valaki meleg,ahol mondjuk az nem éppen jó ajánlólevél,mert az élet keményebb. Főleg akkor,ha szüleid is képtelenek úgy viselkedni,ahogy azt a társadalom elvárja:Chiron karaktere,akinek életéből 3 fejezet mondja el az egész történetet,tényleg átmehet a poklon.Az iskolában megaláztatás,barátai kevesek,nagy kérdés,hogy személyisége kialakulásában mennyi a "genetika",és mennyi a közeg hatása:mint ahogy gondolom,mindenkinél.Adott egy miliő,egy szegény közeg(nálunk a romák????),itt pedig homoszexuálisnak borzalmas nehéz lehet lenni-hisz élni is az. A mozi három fejezetre van osztva:Little,Chiron,Black,és mindhárom a fiú más-más személyiségét tükrözi:félénk,magányos kisfiú az első,a közepén a zavarodott,még magával sem tisztában lévő,társainál jóval puhább kamasz és végül a kemény felnőtt,aki mert valahol a feketék számára lehet,egy körforgás az élet,honnét nehéz kitörni,szintén bűnöző azért(Ezt mondjuk a film kicsit lazán kezeli...)Csodálatos szakmai szemmel a fényképezés,mert lám van élet a CGI előtt és főleg után,a zene pedig nem hipphopp meg rap,meg brém se tudja,miféle irányzatokkal megspékelt,"drogot szívok meg fekete csajt baszok minden este de gondom van az élettel tesó" keménykedés,hanem igazi,míves komolyzene,ami teljesebbé tudja varázsolni a drámát. Drámát bizony:mert lehet,hogy itt,a fotelban ülve,heteroszexuális érdeklődéssel ,teljesen más anyagi háttérrel,kultúrális "hegynyi" különbséggel ,társadalmi előítéletekkel sok néző nem találja meg a kapcsolódási pontot:ám én valahol,szívem és elmém ,de francokat se érdekli,kiírom,lelkem legmélyén,hol még nem vagyok egy cinikus faszkalap,azt remélem,nyitottak vagyunk más népek,emberek,személyek nyomorára,gondjára,bajára.Hogy a világot nem úgy szemléljük,csak az a jó,ami nekünk jó,csak az a gondolat VAN és értékes,amit én annak gondolom,hanem...bazdmeg,a világ több.Jobb,szarabb,nyitottabb,zártabb,egyszerűen sokfajta és sokrétű.A Holdfény páratlanul jó mozi,mert úgy szól a homoszexualitásról,hogy társadalmi,családokon belüli gondok is megjelennek-N. Harris elképesztően jó-ám sehol nincs az Oscar várományos rózsaszín nyál,helyette bizony legbelül az arra fogékonyakat gondolkodásra késztetheti. Vagy,persze úgy állsz fel,buzi fekák,ez is egy lehetőség. |
2019-05-27 00:02.31 |
Azért ez a Gyurcsány elpusztíthatatlan... Vazzeg |
2019-05-25 16:12.27 |
hát ja,és ilyen megérdemelten... |
2019-05-24 23:57.52 |
És ez nem arról szól, mi ihlette, egyszerűen csak hogy régebbi. |