Fórum - Excalibur - Vélemények (2. oldal)

1 2 3

47. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:41.39)   - (válasz Ozir 46. hozzászólására)

jó,de ez nem szülészet,hogy a vaginát addig tágítsuk,amíg kibujik a lurkó:))

46. Ozir (2011-07-16 14:40.45) - (válasz Az utolso szamuráj 42. hozzászólására)

Igen, elképzelhető, hogy tévedtek, de az is, hogy a fantasy fogalmát tágabban értelmezitek én pedig szűkebben, a giccses elemeire értem. Ezért tartom giccsnek. Egészen tág értelemben fantasy lehet az összes mese például.

45. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:40.43)   - (válasz Ozir 44. hozzászólására)

szerintem...nem ábrázolásmód.inkább magát művészetnek,vagy fontosnak látszani akaró valami.és igazából nem negatív dolog,csak kissé felesleges.

44. Ozir (2011-07-16 14:38.13) - (válasz Az utolso szamuráj 41. hozzászólására)

Ez igaz, giccset bármiből lehet csinálni. Mivel egy ábrázolás mód.

43. Ozir (2011-07-16 14:36.56) - (válasz Panyolai 39. hozzászólására)

A Gyűrűk urát inkább mesefilmnek tartom. Nem állítottam, hogy a giccs és a fantasy könnyen meghatározható fogalmak. Nem is vállalkozom rá, csak a beszélgetést róla.

42. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:36.18)   - (válasz Ozir 40. hozzászólására)

jó film.de még mások szerint is fantasy:)) á,lehet tévedünk.

41. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:32.10)

Nem.Itt a trükk az,hogy te kérted,mi a fantasy,elmondtuk.számodra inkább giccs.némileg ledegradálva igen jónevű írókat is:)) Giccs pedig bármilyen műfajban születhet akár.ám míg az egyik befogadónak az,a másiknak érték.Igazából...mindig a befogadó dönt

40. Ozir (2011-07-16 14:29.17) - (válasz Az utolso szamuráj 36. hozzászólására)

Valóban, de mivel a fantasy nálam egyúttal giccs is, ezért azonnal "tiltakozom" az ellen, hogy Excalibur fantasy. Mert ez egy igen jó film. Ha fantasy, azaz giccs lenne akkor viszont kutya rossz film lenne.

39. Panyolai (2011-07-16 14:29.06) - (válasz Ozir 38. hozzászólására)

Akkor pl nálad egy Gyűrűk Ura még "giccs", vagy már fantasy?:)

38. Ozir (2011-07-16 14:24.37)

Itt a trükk abban van, hogy giccs, illetve fantasy nem a témájától lesz egy alkotás, hanem az ábrázolás módjától.

37. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:22.54)   - (válasz Ozir 34. hozzászólására)

mert te mondod,azért van ígg?

36. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:22.03)   - (válasz Ozir 35. hozzászólására)

node...hol van ott szó a giccsről??Mert én nem azért véstem oda:))

35. Ozir (2011-07-16 14:19.43) - (válasz Az utolso szamuráj 28. hozzászólására)

Ezzel így azért nem tudok egyetérteni, mert pl. Wagner nibelung operái biztosan nem giccsek, de mindaz benne van amit te fantasynak nevezel. :-)

34. Ozir (2011-07-16 14:17.48)

A fantasy az nekem a festészetben például Vallejo. Vallejo szerintem giccs. Nekem nagyon úgy tűnik, a fantasy egyben giccs is. Az Excalibur viszont biztosan nem giccs, tehát nem lehet fantasy.

33. Panyolai (2011-07-16 14:17.32) - (válasz Az utolso szamuráj 31. hozzászólására)

Nahát, annyi tré vackot leosztályozol, de erre nem adod meg az 5-öst??:)) Nem kell, csak érdekelt volna a pontos véleményed.

32. Ozir (2011-07-16 14:14.31)

Ott van pl. a "Conan, a barbár." (Hirtelenjében ez jutott eszembe). Az fantasy, és a giccs mintapéldája.

31. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:05.45)

de miért köll osztályozni,mert láttam?

30. Az utolso szamuráj (2011-07-16 14:04.00)   - (válasz Panyolai 29. hozzászólására)

persze,valahol.csak épp pattinásabb jellegű.

29. Panyolai (2011-07-16 14:00.32) - (válasz Az utolso szamuráj 28. hozzászólására)

De akkor ez a film is, nem? Amúgy miért nem osztályozod le, gondolom már láttad?:)

28. Az utolso szamuráj (2011-07-16 13:55.50)   - (válasz Ozir 27. hozzászólására)

A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, és iparművészeti stílus, amely az angolszáz irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) olyan elképzelt, mitikus jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak fantáziájában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a vallások és mítoszok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak szerepjátékok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók. valami ilyesmi.ezt másoltam most.amúgy pl fantasy a star wars is,nem picit

27. Ozir (2011-07-16 13:50.11) - (válasz Az utolso szamuráj 25. hozzászólására)

Akkor a fantasyt definiálni kellene. Nem könnyű, elismerem. A giccset is nehéz pontosan meghatározni, inkább érezni lehet. Ez a film nem giccs, ugyanakkor a fantasy műfaját giccsnek tartom. Ha valaki tud jó meghatározást szívesen venném.

26. Panyolai (2011-07-16 13:47.38) - (válasz Ozir 24. hozzászólására)

De...az egész középkori Arthur-monda csak fikció, nem?:) Varázslók, mágia, Szent Grál... és még számos mesés elem van benne. Szerintem ezért leginkább fantasy-nak titulálható, nem? Nos, ez könnyen lehet. Wagner-ben biztos voltam, de köszönöm a kiigazítást!:)

25. Az utolso szamuráj (2011-07-16 12:27.35)

pedig írtad valá,alul,ez egy felnőtt mese:))nos,sok fantasy is az:)) jó,nem csak fantasy,sőt.de lehet,kora és patinája miatt is ódzkodunk ezt ráragasztani.

24. Ozir (2011-07-16 11:42.04) - (válasz Panyolai 22. hozzászólására)

Én ezt a filmet nem sorolnám a fantasyk közé. Úgy emlékszem, Amikor a kardot elhajítja Parsifal és a hajó elmegy, Wagner "Istenek alkonya" című operájából a Sigfried halála rész szól.

23. Orgona (2011-07-15 00:15.31)

1981. De régen volt... Sejtelmem sem volt akkor, hogy Európa másik felében időtálló remekmű készül.

22. Panyolai (2011-07-01 15:30.07)

A tóból egy női kar emelkedik ki, amely egy csodálatos kardot tart..., majd újra ez a penge, egy méretes kőbe szúrva, s aki kihúzza, király lesz... A középkori lovagi mitológia talán leghíresebb jeleneteiről van szó, és ez a bizonyos kard nem más, mint a "címszereplő", a híres Excalibur; amely egyben az Arthur-mondakör egyik legismertebb alkotóeleme is. Az Arthur királyról és a Kerekasztal lovagjairól szóló történetek a középkorban rendkívüli népszerűségnek örvendtek. A színtiszta királyi és lovagi erények megtestesítőinek számítottak, sokáig példaképként tekintettek rájuk. Mindegyik lovagnak megvoltak a maga erényei; Lancelot volt a legjobb, Gawain a legerősebb, Galahad a legtisztább, vagy a nemes Percival, aki megtalálta a Szent Grált. Elég fontos figura volt még Merlin, a varázsló, és még rajta kívül is számos szereplő kapcsolódott az eléggé szerteágazó történethez (Margana, Mordred, Mab...) E remek figurák mellett nagyon fordulatos a cselekmény, rég letűnt hősi erényeket csillogtat, de úgyanúgy szinte minden sötét emberi tulajdonság is megjelenik benne (hazugság, házasságtörés, árulás), valamint fontos szerepe van a fehér-, és feketemágiának is (Merlin vs Mab/Morgana). A középkorban több szerző is lejegyezte a sztorit, a legismertebb talán Sir Thomas Mallory 'Le Morte D'Arthur' című, az egész mondakört feldolgozó munkája. John Boorman 1981-es mozijához ezt a híres művet vette alapul. Tehát a filmben is megjelenik szinte az összes szereplő, és az egész történet feldolgozásra kerül, Arthur fogantatásától egészen haláláig, kitérve a Szent Grál keresésére is. Érezni a filmen, hogy Boorman nagy rajongója lehet a sztorinak. A hangulat egyrészt komor, sötét, a harcjelenetek véresek, sárosak, a díszletek középkori "módra" piszkosabbak. Néhol kimondottan gyomorforgató a látvány: pl mikor a csóka a fellógatott lovag hulláját csócsálja... Másfelől viszont, márcsak a történet miatt is, - ami ugye lényegében egy mese - ez nem történelmi, hanem egyértelműen fantasy film. A természet, az erdő, az állatok külön "istenségként" jelennek meg, talán a kelta pogány világra utalva. Merlin jeleneteinél van egy különös, mágikus zöldes árnyalat, Camelot vára már egyáltalán nem mocskos, hanem ezüstfehér színben pomázik, a lovagok páncélja fényesen csillog, Trevor Jones aláfestő zenéje sejtelmes. Csodálatos, költői képi megoldásokat láthatunk, az operatőr maximálisan megérdemelte az Oscar-jelölést. A brit színészek játékára sem lehet panasz; a legkiemelkedőbb Nicol Williamson, Merlin szerepében. Érdemes figyelni, mennyi remek és tanulságos mondat hagyja el a száját... De a mellékszerepekben is olyan nevekkel találkozhatunk, akik mára világsztárok lettek (Liam Neeson, Gabriel Byrne, Helen Mirren, Patrick Stewart). Ami pedig szerintem zseniális húzás volt: a klasszikus zenék felhasználása! Mert hihetetlen erős érzelmi töltetet tudnak adni az adott jeleneteknek Wagnertől a Parsifal és a Trisztán és Izolda nyitányai, a Ring egy részlete, és Karl Orff-tól a Carmina Buranaból az 'O Fortuna'! Főleg ez utóbbi; rendkívül dinamikus, felemelő, katartikus örömzene! Mikor Arthur és lovagjai erre vonulnak a virágzó gyümölcsfák között...a mozi valódi filmkölteménnyé avanzsál. Meg egyébként is jelképes jelenet: ugye míg a király beteg volt, az ország, a nép is sínylődött, majd Arthur iszik a Grálból, csatába indul elvetemült fia ellen, és az ország újra kivirágzik. Végül a Tó Úrnője visszaveszi a kardot a híres mozdulattal; felcsendül a Parsifal nyitánya, és a film egy lenyűgöző képpel zárul, ahogy Arthur elhajózik Avalonba. Többször láttam már ezt a mozit, és egyik kedvenc fantasy-filmemmé vált. Mert Boorman-ék a maguk módján egy zseniális filmet készítettek, máig a legjobb Arthur-mondakör feldolgozást, mely idestova 30 év távlatából még a fantasy-filmek terén is nyugodtan etalon-klasszikusnak titulálható, fantasztikus képi megoldásokkal és zenei világgal. A ősrégi magyar szinkron is mindenképp dícséretet érdemel, újabb példa a mai munkáktól távol álló igényességre.

21. Pöte (2011-06-26 16:03.56)

Valamikor a 90-es évek elején láttam és nagyon tetszett.Persze a filmgyártás azóta sokat változott,de akkor nagyon élveztem.

20. Ozir (2011-01-08 19:43.49) - (válasz Gyorkos 19. hozzászólására)

Ez egy legenda megfilmesítve, és így jó ahogy van. Mert itt nem az a lényeg, hogy nagy látvány legyen, hogy a páncélzat hiteles legyen, stb. Ez nem kalandfilm, ez egy felnőtt mese.

19. Gyorkos (2011-01-08 14:18.34)

Nagy klasszikus ez a film, de engem valahogy kifejezetten idegesített az egész. Nem tudok jobb kifejezést rá, de komolytalanra, gyermetegre sikerült, valahogy már önmaga paródiája. A színészek egyébként jól játszanak - külön kiemelném Nicol Williamsont Merlin szerepében. A film nézése közben sokszor a Gyaloggalopp c. film jelenetei jutottak az eszembe és azon gondolkodtam a technikai kivitelezést, jelmezeket, fényképezést látván, hogy sok hasonlóság van a két mozi között. Persze más tekintetben is vannak párhuzamok ez nem meglepő, hiszen ugyanarról a történetből (Az Arthur-mondakör) merít mindkét film. Sajnos ezt a filmet sem tudtam komolyan venni két-három percnél tovább, ezt pedig a rendezés sajátosságainak és a téma totális meseszerűségének tudom be.

18. Kovbojka (2010-12-21 22:19.08)

Nagyon nagy film.Csak ennyi.:)

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Vbacs, 2024-10-29 15:53	77 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Excalibur adatlap

Eredeti cím: Excalibur

Évszám: 1981

Rendezte: John Boorman

Szereplők: Nicol Williamson, Nigel Terry, Helen Mirren, Nicholas Clay, Cherie Lunghi...

További információk

Szereplők fórumai

- Liam Neeson - Vélemények

- Nicol Williamson - Vélemények

- Helen Mirren - Vélemények

- Liam Neeson - Liam Neeson filmek

- Gabriel Byrne - Vélemények

- Nigel Terry - Vélemények

- Patrick Stewart - Vélemények

- Ciarán Hinds - Vélemények

- Liam Neeson - Taken 3? C'mon!

- John Boorman - Vélemények